Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-30 / 202. szám

4 Csütörtök, 1979. augusztus 30.' kenyerünk Nem lehet ma jachtot kapni Magyarországon? Ettől még nem lesz magasabb a vérnyomása egyetlen gyért munkásnak, adminisztrátornak vagy főmérnöknek sem. Rosszak a nagyon drága színes televízlók? Mit tehetnénk mást, tudomásul veszszük, „lenyeljük" — és nem vásárolunk színes televíziót: nézxük a világot fehérben, feketében. No de mondjunk le a kenyérről, a mindennapiról, az élet szimbólumáról, mert nincs, mert órákig kell futkosni utána, hogy legyen, mert olykor száraz? Korábban csak rohanó vásárlóként érzékeltem én is, hogy baj van a hétvégi kenyérrel. Augusztus 11-én, szombaton, 1 óra tájt azonban nyakamba vettem a Belvárost, azzal az eltökélt szándékkal. hogy utána járok, vajon milyen kenyeret kínál a kereskedelem a dolgozóiknak, megérdemelt pihenőnapjuk előtt. A városellátó Széchenyi téri üzletében csaknem üres polcok előtt álldogált az eladó és gépiesen mondogatta a szomorúan eloldalgó vevőknek: néhány pénteki aOtésfl kenyere van csak. A hídfőnél levő AFfiSZ-Uzletben színházt kellékként festő veknik árválkodtak a polcon. A gyorsan tanuló vsvók, élve a gyanúval, megkérdezték. mikor] sütésü a kenyér. A kislány arcán az együttérzés és a tehetetlenség kényszerű mosolya: „csütörtöki". Többen hitetlenkedve visszakérdezték, majd sarkon fordultak. Egyetlen elegáns aszszony vitt el fél kilót, külföldi lehetett szegény... A Klauzál téri csemegében dologtalan állt a pult mögött az elárusítónő, körülötte kínos csend, rend és üresség. Egykedvűen adta a válaszokat: „nincs kenyér". A „Tetszenek kapni ma még?" — kérdésre pedig lakonikus rövidséggel imígyen „világosította" fel a reményevesztett vevőket: „nem tudom". Mire a Kiss Ernő utcai kenyérboltba és az Anna-kúti csemegébe értem, ott csak azt tudták mondani: „volt friss kenyér.,," Az odeszszal ABC-ben délután lehet kapni szombati címkéjű kenyeret. Kivételes szombat lett volna a 11-1? Aligha. Egy héttel később. 18-án, a kenyér ünnepe előtt eszeveszetten rohangált a város népe kenyér után. Egy óra tájt, ha volt Is pékáru az üzletekben. szikkadt vagy egyenesen száraz voit. Az Oskola utcai boltban, a Klauzál téri Csemegében hangot is adtak elégedetlenségüknek az emberek. Szándékosan választottam az 1 ás 2 óra közötti időszakot a kenyér utáni nyomozásra, hiszen a munka befejeztével ilyenkor indulhat bevásárló körútra a sokgyerekes dolgozónő, a segédkező férj, és bárki munkából jövő emberfia. Akinek hétvégi számos teendője közül csak az egyik program lenne a vásárlás. Volt. akinek a délutánja elment rá, mert újabban nem elég a kenyérrevalót megkeresni, a kenyeret » meg kell... De hogy véletlenül se vádolhassanak fölsorakoztatott tények ellenére sem szubjektivitással, az általános kép kedvéért érdeklődtem az ÉLIKER áruforgalmi osztályán is: ml a véleményük a hétvégi kenyérellátásról? Az első tömör válasz: „Rossz ellátás, gyenge minőség." És a részletek? Az utóbbi időben csúsznak a szállítások. Panaszkodnak a Dugonics tér sarkán, az Üttöró téren, a Klapka téren ELIKER-bol tban dolgozó eladók, nyitásra nem érkezik meg a kenyér. A délutáni ellátással Is baj van, noha létezik diszpécserszolgálat, amelynek éppen az lenne a célja, hogy az SOS-Jelre oda vigyék a kenyeret, ahol éppen kifogyott. De a Volán kocsija későn áll a sütőipari vállalat kapujába, egy-két órával is később a szerződésbe foglaltaknál, ünnep utáni kedden például 3 óra helyett tél fl-kor. A sütőipari vállalat, mint szerződő léi tehetne ez ellen. A szombati napról azt hallottuk az ÉLIKER-tól, hogy évek óta nem „lepte meg" a sütőipar ilyen áruval őket, és a vásárlókat ünnep előtt. A boltosok nem győzték ..lenyelni" a reklamációkat, a szidalmakat, pedig hát ők mit sem tehetnek az egészről. Egy emberként tettek panaszt az ÉLIKER központjában a 3-as. a 6-os, a 10-es, a 17-es, a 31 -es, a 79-es. a 06-os és a 44-es áruda Vezetői a kenyér miatt. A 6-os üzletben különösen 6okat szenvedtek a vevők ostromától, ugyanis egy kiló friss kenyeret sem kaptak szombaton. A kifogásokat természetesen továbbították a autóipar] Vállalat illetékeseinek. A sütőipar bizonyára sok mindent megmagyaráz. A szombaton kínált csütörtöki kenyeret s 72 órás szavatossággal. a mindenki számára kötelező takarékossággal. Csakhogy aligha hihető, hogy a pazarlásnak úgy lehet elejét venni, hogy az alig ehető kenyeret rásózzuk a vevőre 5,40-ért, az utolsó percekben. Mert vajon mi lesz a csütörtöki kenyérből vasárnapra, hétfő reggelre? Nem tudom elhinni, hogy Magyarországon manapság száraz kenyéren kelljen élnie bárkinek ls. Márcsök azért sem, mert a kereskedők szerint elvileg minden szombaton kínált kenyérnek frissnek kell lennie. Előírás, hogy az összmennyiség 30 százaléka lehet csak előszállított kenyér. de ez ls csak egyes, kijelölt boltokra érvényes. Es végre elérkeztem ehhez a bizonyos előszállított kenyérhez. Aki nem tudná, mit takar ez a fogalom, annak elmondom. Magam ls néhány boltvezetőtől, eladótól és az ELIKER áruforgalmi osztályán hallottam róla. De úgy hírlik, hogy sok vevő maga ls fölfedezte: olykor szárazabb a pénteki kenyér, mint a csütörtöki. Szóval: például pénteken megsüti a vállalat a szombatra rendelt mennyiség egy részét, és még aznap délután elküldi a boltokba, hogy biztosítsa előre a másnapi kenyeret Csakhogy a raktárban szombati címkével — „sütés napja: szombat" — ellátott veknik várják — a szombatot. Sakkmatt! A vevőnek, mert „papíron" ez a kenyér még kedden is csak 72 órás. A kereskedelemnek, mert próbálja megtagadni a nem megfelelő minőségű áru átvételét: botrány tör ki kenyérhiány miatt. A címke a kenyér minőségi bizonyítványa. Ha valótlant írnak rá? Nem merek jelzőket írni erre az eljárásra. Az embereket nem szabad lebecsülni egyetlen vállalatnak sem: sem az érzékszerveiket. sem erkölcsi ítélőképességüket. Különösen nem. ha ezzel nemcsak egyetlen gyár hitelét rontják. Sokkal többről van szó. Chikán Ágnes Energiahíd az Amuron Komszomolszk térségében 1700 méter hosszú energiahíd ivei át az Amur iolyón, A hatalmas folyam két partján állnak a tartóoszlopok. Az egyik 99, a másik 186 méter magas. E hatalmas távolságot folyammedri tartó nélkül ívelték át. A távvezeték elektromos árammal látja el a környező vidék Igen gyors ütemben fejlődő Iparát. Kiemelkedő fontosságú e körzetben Jelenleg a fakitermelés és a fafeldolgozás is. (BUDAPRES3— APN) Tv-filmek, sorozatok Az idei esztendő újabb rekordot ígér: a tervek szerint az év végéig 117 tévéprodukciót fejeznek be a Magyar Filmgyártó Vállalat műtermeiben. Ez idő tájt 55 leendő műsor van az előkészítés, a forgatás, illetve az utómunka valamelyik fázisában. Közülük több — a közönségigény kielégítésére — sorozatíilm. Folynak az előkészületei egy, már nagy sikert aratott széria, a ..Századunk" újabb fejezeteinek felvételére. A tavalyi 10 bemutatott részt újabb 9 követi majd. Bokor Péter rendező a Horthy-rendszer utolsó, világháborús éveibe kalauzolja el a nézőket A jelenlegi legnagyobb vállalkozás a Petőfi Sándor életét a kiskőrösi születéstől a segesvári csatáig végigkövető .Múltszázadi történet" A kooprodukciós sorozatfilmeket is forgatnak idén a tévé megbízásából. Már elkészült a magyar—olasz vállalkozásban a hatrészes „Isztambuli vonat", s befejezés előtt áll a forgatása a szintén hatrészes kalandfilmnek. a „Sándor Mátyásinak. A magyar— NSZK—francia—olasz társvállalkozásban készülő film főszerepét Bujtor István alakítja. Francia a rendező: Jean Pl erre Decourt, az operatőr pedig Kende Jánoa. Negyven évig o közigazgatásban Más korszakban, más hangulatú napok virradtak akkor Szegedre. A városházán „szellemi ínségmunkásokat" vettek fel 1940 szeptemberében. Eleinte bért sem kaptak. Fél év múlva ls csak havi 30 pengőt. Fizetésnek gyenge, zsebpénznek elég volt. De az új alkalmazott, mint Bizony Rezsőné akkor még a lánynevén: Kónya Julianna örült, hogy egyáltalán munkához Jutott. — Mi volt a teendője egy ínségmunkásnak a városnál7 — Nem henyéltünk. A katonai bevonultatás, a sorozás lekötötte a hivatal erejét. Abból az időből csak a szépre és a mulatságosra emlékszem. Akit nem bocsátottak el egy év múlva, kezelővé lépett elő. Ez ma az adminisztrátornak felelne meg. Negyvennégyben aztán a városi számvevőségre kerültem. Ott lettem Irodatiszt. Jött az Infláció. A bankókat a színükről különböztettük meg. Este meghallgattuk a rádiót, mert reggel, amikor kinyitott a bank. csak a leszállított árfolyamon vették át a pénzt. így ment hetente többször is. Hol volt akkor még számológép! — Szerette a számokat? — Először nem nagyon. De valahogy megbarátkoztam velük. A pontosságban és a megbízhatóságban máig is az édesapámat tartom példaképemnek. Ö a levéltárban dolgozott. Megtanultam, hogy minden szám és akta mögött ember áll. Az adatszolgáltatás komoly dolog. Rendet teremt a zűrzavarban. Amikor létrejött a tanácsi apparátus, továbbra Is a helyemen maradtam. A számvevőségből pénzügyi osztály lett. Közben túlórák, társadalmi munka, a téeszek szervezése. A gyűlések is sokáig elhúzódtak. Kicsit fárasztó volt. de csináltam, mert lelkesedtem érte. — Most is lelkesedik? — Szeretek az emberekkel foglalkozni. Alkalmam is van rá. Engem mindenki Bucikénak ismer. A keresztnevemet nem is igen tudják. Hol Erzsébet. hol Ilona napon köszöntenek. Kedvelem a tréfát, a viccelődést. Csak oldott légkörben lehet jól dolgozni. Egy időben nyugdíjazási hatóság is működött a mi Irodánkban. Sok idős emberrel kerültem jó ismeretségbe. Most már csak a tanácsi dolgozók nyugdíjazási lapját töltjük ki. De azóta is szeretem az idősebbeket. — És a fiatalokat? — Nem mondom nekik, hogy „bezzeg az én időmben". Még félreértenék. Számukra a múlt könnyebb. A jelenben kell őket segíteni. — Januártól készül nyugdíjba. Mivel telik el majd egy napja? — A délelőtt feltétlenül kell a háztartásban. Otthon is úgy érzem jól magam, ha körülöttem rend van. A férjemmel szívesen járunk levegőzni. Kár. hogy egy kicsit nehezen mozgunk már, de a Valéria utca. ahol lakom, nincs messze a Széchenyi tértől. Ha az egészségem engedi és ha szükség lesz rám, örömmel segítek az osztályon. A társadalmi munkát sem hagyom abba. Bizony Rezsőné a városi tanács pénzügyi osztályának főelőadója még most is fiatalos. pedig 40 éves közigazgatási munka áll mögötte. Néhány hónap és nyugdíjba megy. Az adatlapot még a saját kezével tölti ki. de más írja alá. J. E. Természetvédelmi teriiletek, nemzetiparkok Hazánk 93 ezer 30 négyzetkilométere* területéből 300 ezer hektár érintetlenségét törvény szavatolja, s 1985-ig még további 200 ezer hektár védelem alá helyezését tervezik. Ezzel az ország területének 5 százaléka lesz Agrokémiai tanácsadás számítógéppel Az állattenyésztés költségének 60—70 százalékát a takarmányok emésztik fel, és még ott ls pazarolnak, ahol pontos receptúrákat alkalmaznak. Általában ugyanis nem tudják, hogy az egyes takarmányokban miiyen arányban vannak jelen a különböző alkotóelemek. Hasonlóképpen egyáltalán nem közömbös, hogy magának a takarmánynak az előállításához mennyi műtrágyára van szükség, hiszen ez az egyik legdrágább és a legtöbb energiát Igénylő növénytermelési eszköz. Más növényeknél is ismerni kell a termelés valamennyi alkotóelemét, hogy minél nagyobb hozamot érjenek el gazdaságosam Mindezekre pontos választ ad majd az a sokat tudó agrokémiai tanácsadó rendszer, amelyet szovjet igényre — számos hazai és szovjet tudományos intézet, sok magyar szakember és vállalat közreműködésével fejlesztettek ki és készítenek az esztergomi Labor Műszeripari Művekben. A tervek szerint 200—400 ezer hektár termelését fogja programozni. Segítségével pontosan adagolhatják majd a műtrágyát, a takarmányokat. Azaz: többet lehet mind a földből, mind az állatállományból kihozni, A Kisinyovban felállításra kerülő tanácsadó a talaj, a takarmány és más növények, valamint az állati vér több mint 60 jellemzőjét méri. Valamennyi laboratóriumában több contiflot, automatikus vegyelem/x>t építenek be. A Labor Ml M-nek. ez az újdonsága, amely nemcsak itthon, hanem külföldön is több díjat nyert, nagyon meggyorsítja a vizsgálatokat. Minden laboratóriumhoz egy mikroprocesszoros adatgyűjtőt is kapcsolnak. Ez táblázatba foglalja és az egész hálózatot kiszolgáló központ) számítógépbe táplálja a vizsgálati eredményeket. A komputert a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete készítette erre a célra. A számítógép azután — az agronómusok tapasztalataival kiegészítve — a termelőüzemek minden kérdésére választ ad. Az agrokémiai tanácsadó rendszer az agronómusokkal együtt mindössze 50 dolgozót foglalkoztat majd. és nyolc óra alatt 300—400 minta hatnyoloezer analízisét készíti eL védett — hangzott el a többi között a soproni nyári egyetem foglalkozásai során. Az ősi flóra és fauna megőrzésével foglalkozó előadásban arról ls szó esett, hogy három nagy nemzeti parkunk, 28 tájvédelmi körzetünk, s mintegy 200 kisebbnagyobb természetvédelmi területünk van. A legnagyobb védett terület 52 ezer hektár — a Hortobágyi Nemzeti Park. A vízi élőhelyek, a szikes mocsarak, a szikes puszták és a maradványerdők adják értékét. Vizeink madárvilága rendkívül gazdag. Nagy tömegben élnek Itt a gémek, kócsagok, darvak, s más madarak. A szikes puszták sok A Dunántúl ls sokarcú táj. A Velencei-tavi és a kisbalatom tájvédelmi körzetek fontos madár vonuló helyek. A badacsonyi tájvédelmi körzet a Balatonfelvidéki be. zaltvulkánosságúnak értékelt őrzi. Tájvédelmi körzet Tihany ls. A Bakonyban, a Vértesben, a Pilisben és a budai hegyekben is vannak védett körzetek. A fővárosban például védett a Sashegy. A Dél-Dunántúl jelentős védett területei: a barcsidé, borókás, a Saláta-tó, a zselici löszvidék, az Ó-Dráva meder, a babócsai nárcisz mező és a mohácsi történeimi emlékhely. Nyugat-Dunántúlon, Győr. sótűró növényt — kamillát, Sopron, Vas és Zala megyésóballát, mézpázsitot stb. őriznek. Ezeken a pusztákon él a sziki csér. a sziki pacsirta és az ugartyúk. Sorrendben a Kiskunsági Nemzeti Park következik, amely hat elkülönült területből és 30 ezer hektárból áll. Erre a vidékre a homokpuszták és a buckák a jellemzőek. A központ Bugac, ahol a híres ős borókás van, benne viperával és elevenszülő gyíkkal. Az Alföldön még több értékes védett területet találhatunk. Dévaványán a túzokrezervátum, a szegedi Fehér-tő 248 megfigyelt madárfajjal, a Tisza menti védett területek sok ritka növénnyel fogadja látogatóit. Itt még a réti sas és a fekete i gólya is előfordul. Kárpáti-alpesi növények találhatók harmadik nemzeti parkunkban a Bükk hegységben. a nemzeti park 35 ezer hektáros. Védett terület a Bükk hegységtől északra fekvő Zemplén hegységben levő aggteleki cseppkőbarlang és környéke. A legnagyobb cseppkő 23 méter magas és több mint 900 tonna súlyú. ben öt tájvédelmi körzet található. és most foglalkoznak a kőszegi és a szigetközi táj. védelmi körzet kialakításé, val. Az öt körzet területe meghaladja a 60 ezer hektárt. A legnagyobb közülük az őrségi tájvédelmi körzet 38 ezer hektáron. A kelet-alpesi flóra ritka növényei találhatók a soproni hegyvidéken, amelynek 5 ezer hektára ugyancsak tájvédelmi körzet. Ennek közelében van a Fertő tavi, s a hansági tájvédelmi körzet. Az előbbi 12 ezer. az utóbbi pedig 6 ezer hektáros. A Fertő-tó szikesel. növényei és állatai ritka értékeket képviselnek. A Fertő-tó Európa legnagyobb szikes tava. Miután a tó nagyobb része Ausztriára esik, s ott is van védett terület, a szakemberek felvetették egy közös nemzeti park létrehozásának gondolatát A védett területek megőrzik a táj hangulatát, értékelt, ritka állatait növényeit: nem hátráltatják a gazdálkodást de megkövetelik: a természet védelmével összhangban történjék az új értékek termelése. Cseresznyék István