Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

4 Vasárnap, 1979. augusztus 26. Fél évszázad a pedagógia szolgálatában Ötvenéves a tanárképző főiskola gyakorlóiskolája ötvenéves a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1. szá­mú gyakorló általános isko­lája. 1929. szeptemberében a rval Április 4. útján, a Fol­fiiri Iskolai Tanárképző köz­vetlen szomszédságában egy impozáns, szép épületben megnyílt az állami gyakorló polgári iskola. Két budapesti Intézet egye­sítésével és Szegedre helye­zésével került ebbe a város­ba a gyakorló általános Is­kola is. Kapuit 1929 szep­temberében nyitotta meg, a tanítás négy fiú és leány­osztállyal kezdődött el. Biz­tosítottak mindazt, ami egy modern, mintaszerű gya­korlóiskola részére szüksé­ges. Budapestről mindössze két pedagógus érkezett Sze­gedre, az egyik a gyakorló­iskola megszervezője és első igazgatója. Szenes Adolf, a másik Radnóti Dezsőné Hra­bovszky Irén, a magyar nyelv és irodalom szakvezető ta­nára. Az első tanév húsz pe­dagógussal kezdte meg a munkát. A gyakorló általános iskola egész történetében a peda­gógiai gyakorlat alkotóműhe­lye volt, hiszen hármas fel­adatát: a gyerekek korszerű oktatását nevelését; a tanár­jelöltek képzését; a már te­vékenykedő pedagógusok to­vábbképzésének segítését csak úgy láthatta el magas színvonalon. A gyakorlóisko­lai tanárok a pedagógia el­méletének és gyakorlati meg­valósításának számtalan te­rületén alkotó módon tevé­kenykedtek, kiemelkedő munkát végeztek. A legter­mékenyebb és máig péjda^ mutató 4dőa»»lt- a két háború^ közötti t— 1929—1944 — évek voltak. Pedagógiái folyóira­tuknak, A Cselekvés Iskolá­idnak 12 évfolyama jelent meg s ez a neveléstudomány didaktikai, módszertani élvo­nalát jelentette. Szerkesztője, a folyóirat koncepciójának kialakítója az iskola második igazgatója, dr. Kratofil Dezső volt. Az 6 tevékenysége nyo­mán vált országosan ismert és elismert folyóirattá A Cse­lekvés Iskolája. A Gyakorló­iskola Könyvtára sorozatban 34 kötet Jelent meg. segítve valamennyi tantárgy mód­szeres feldolgozását, oktatá­sát |M JH JMM A felszabadulás után mos­toha körülmények között szervezte újjá a gyakorló­iskolát dr. Kratofil Dezsó. A mindenki számára kötele­ző általános iskola beveze­tése üj helyzetet teremtett: az 1945—48-os tanévtől fo­kozatosan megszűntek a pol­gári iskolai osztályok és he­lyüket az általános iskola 5—8 osztályai váltották fel, illetye ezzel egy időben az alsó tagozatot ls megszervez­ték. s így teljessé vált a Pe­dagógiai Főiskola Gyakorló Altalános Iskolája. A főisko­lai hallgatók magas létszáma miatt hozták létre 1951— 52-es tanévben a főiskola 2-es -számú gyakorló általá­nos iskoláját. A gyakorló­iskola nevelói az elmúlt 35 esztendőben is igyekeztek a korábbi évtizedek haladó ha­gyományait folytatni: tanul­mányokat Írtak didaktikai, szakmódszertani kérdéskö­rökben, kiadványokat lekto­ráltak, jelentettek meg, tan­könyveket bíráltak. Az Iskola úttörőcsapata 1948-ban alakult meg, s az elmúlt évtizedekben a város legjobb kollektívái közé tar­tozott. Kiemelkedőek voltak az iskola tanulmányi ered­ményéi, de jelentős szerepet játszottak a színvonalas kul­túrcsoportok és sportcsapatok ls. Különösen az énekkar szerzett nemzetközi hírnevet ez iskolának. Nagy lendítőerőt jelentet­tek az. Intézményben folyó munkának az 1970-es évektől megjelenő dokumentumok. A pedagógiai műhely az Április 4. útján Napjaink legfontosabb fel­adata; a szocialista nevelő­iskola hatékonyságának nö­velése. Ezért vált szükséges­sé a tartalmi és metodikai korszerűsítés továbbfejlesz­tése. Ehhez, a tárgyi feltéte­lek biztosításán túl, elenged­hetetlenül szükséges részint a neveléstudomány aktívabb bekapcsolódása a gyakorlati munkába, részint a pedagó­gusok kísérletező, alkotó te­vékenységének fokozása. A főiskola gyakorlóiskolája ak­tívan kapcsolódott be ezekbe a munkálatokba: központilag irányított kísérletek, saját kezdeményezésű pedagógiai próbálkozások, bemutató ta­nítások, tanulmányok, peda­gógiai pályázatokon való részvételek, tankönyvírások, disszertációk egész sora jelzi az alkotás, a tudatos peda­gógiai felkészülés egy-egy te­rületének-eredményességét. Á gyakorlóiskola a hivatás­ra nevelés terén is kulcs­pozíciót tőit be.- ahogy a szakvezető tanár bemutatja a jelölteknek a pedagógus hiva­tás egészét, szépségét, a gon­dokat és problémákat; ezek megoldásának lehetőségeit; ahogy bemutatja az Iskolát; amilyen szeretettel beszél ta­nítványairól, tisztelettel kar­társairól, saját pedagógus pályájáról; amilyen ember­közelbe tud kerülni a hall­gatókkal, mind-mind befo­lyásolja a tanárjelöltek hiva­tástudatának kialakítását. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola 1. számú gya­korló általános iskolája fenn­állásának 50. évfordulója le­hetőséget ad a számvetés­re, a visszapillantásra, a végzett munka elemzé­sére, de arra is, hogy az eddigieknél is hatékonyabbá, eredményesebbé lehessen tenni a jövó pedagógus­képzését. Az intézmény pél­dája mérce, hogyan teljesít­heti egy pedagógiai alkotó­műhely a ma és a holnap társadalmi elvárásait. * A jubileum alkalmából holnap, hétfőn és 28-án, kedden szakmai tanácskozást szerveznek. Hétfőn délután 3 órakor nyitja meg az ün­nepi programot dr. Moholi Károly, a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola főigazga­tója. A főiskola Április 4. útja 6. szám alatti díszter­mében két előadás hangzik el. Dr. Veszprémi László gyakorlóiskolai igazgató Gya­korlóiskolánk fél évszázados pedagógiai törekvése, dr. Si­mon Gyula, a Magyar Peda­gógiai Társaság főtitkára. A Cselekvés Iskolája neve­léstörténeti jelentősége elme­méi tart előadást.- A prog-" ramban felszólal dr. Szenes László egyetemi tanár, dr. Udvarhelyi-Kendoff Károly nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár, dr. Nemes Károly filmtörténész és Jár­mai Éva szakvezető tanár. Augusztus 28-án, kedden a gyakorlóiskolában A gyakor­lóiskolai szakvezetők tudatos pedagógiai tervezésének sze­repe a jelöltképzésben cím­mel ankétot tartanak. A ju­bileumon az iskola önálló kiadványt jelentet meg Gya­kolóiskolánk fél évszázados pedagógiai törekvése 1929— 1979 címmel; az. Iskolában kiállítás nyílik az iskola tör­ténetéből. T. L. A beszéd zavarairól Az Európai Foniáterek Uniója — UEP — szomba­ton befejezte négynapos ma­gyarországi kongresszusát 24 ország mintegy 200 hang­képzési és beszédzavarokkal foglalkozó szakembere e ma még fiatal gyógyászati szak­ágazat négy fontos témáját vitatta meg kerekasztal be­szélgetés formájában. Az el­ső a hangképzési és beszéd­hibák megelőzése volt a második az egységes szak­vizsgálati dokumentáció, nyilvántartás megteremtése a különböző országokban. Behatóan foglalkoztak a re­kedtséggel, amelynek leg­alább félszáz oka is lehet. Ajánlották: ha a hangszala­gok elváltozásai által kelet­kező zörejek — azaz a re­kedtség — két-három hétnél tovább tartanak, szakorvos­hoz kell fordulni. A negye­dik kérdéscsoportban — amellyel szombaton zárult a kongresszus — az ajak- és szájpadhasadékos gyerme­kek problematikáját vitat­ták meg a szakemberek. Jövőre foniáter világ­kongresszusra kerül sor. Az európai unió így legközelebb két év múlva Amszterdam­ban ül össze. (MTI) Befejeződött a biokémiai vándorgyűlés Szegeden rendezte meg két­évenként esedékes vándor­gyűlését a Magyar Biokémiai Társaság. A négynapos ta­nácskozássorozat tegnap, szombaton délben fejeződött be az MTA Szegedi Bioló­giai Központjában. A ván­dorgyűlésen mintegy 250 szakember vett részt az or­szág biokémiával foglalkozó elméleti és alkalmazási ku­tatóhelyeiről. A programban közel 150, poszterbemutató­val egybekötött előadás hangzott el. Hat szekcióban folyt a munka — a különböző rész­területek felölelték a bio­kémiai elméleti és gyakorlati vonatkozásainak legfonto­sabb, kiemelt területeit. A vándorgyűlés szervezését a JATE biokémiai tanszéke vállalta magára A tanszék vezetője, dr. Boross László egyetemi tanár, a vándor­gyűlés elnöke elmondta, hogy a hat szekcióban fog­lalkoztak az enzimeknek, mint biokatalizátoroknak kü­lönböző gyakorlati alkalma­zásával. elméleti problema­tikájával; az élelmiszeripar biokémiai kérdéseivel; a gyógyszergyártás és klinikai diagnosztika biokémiai vetü­leteivel; az izombiokémia, a nukleinsav-biokémia és a neurobiokémia tárgykörével, szó esett a génsebészet né­hány aktuális problémájáról. A szekciókban neves hazai szakemberek tartottak össze­foglaló előadást az adott tu­dományterület jelenlegi állá­sáról és hazai eredményeiről. Elhangzott a Szörényi Imre akadémikus tiszteletére kiírt emlékelöadás. Kétévenként fiatal tehetséges kutató pá­lyázat útján szerezheti meg az előadás jogát. Most a Szegedi Biológiai Központ nukleinsav-kémiai csoportjá­nak kutatója, dr. Kiss Antal érdemelte kl a jogot, aki a génsebészet néhány problé­májáról tartott nagy érdek­lődéssel kisért élőadást. Tankó Béla professzornak, a társaság első elnökének tisz­teletére az idén először tar­tottak emlékelőadásokat A Debreceni Orvostudományi Egyetem két fiatal kutatója, Dombrádi Viktor és Pozsgay Marianne számolt be kuta­tási eredményéről. Brigádok az emlékparkért Népünnepély volt Öpuszta­szeren alkotmányunk ünne­pén. Ez a megállapítás ugyan semmi újat nem mond ki, hiszen Csongrád megye vagy 25 ezer lakosa maga ls ré­szese volt az egész napos rendezvénynek. Ünnepeltek, ünnepeltünk, - ~s közben kl gondolt arra, hogy gondos, alapos • munka előzteraeg ezt á napot, megszámlálha­tatlanul sokan kértek részt abból a szervező, tervező és kétkezi munkából, amelynek feladata volt az Arpád-ün­nepség előkészítése úgy, hogy abban semmi hiba ne legyen. * öpusztaszeri Nemzeti Em­lékpark: traktormúzéum. Volt négy kombájn, amelyek képtelenek ma már bármifé­le hasznos tevékenységre, mert elavúltak, alkatrészeik hiányoztak. Megszületett a döntés: legyen a négyből kettő, ám ezek olyanok, mint újkorukbarv , — Lakatosszakma a mienk. Vasasmunka. Szakmába vá­gott a kombájnok felújítása Új iskola nyílik Tanévkezdés előtt Az általános és középisko­lák tanulóinak néhány nap múlva véget ér a nyárt szünidő, megkezdődik az új tanév. Szegeden idén 2222 gyerek lesz iskolás, ennyien kezdik meg általános iskolai tanul­mányaikat. (A város alsó fo­kú oktatási intézményeiben 15 ezer 640 kisdiák kezdi meg az 1979/80-as tanévet.) A legnagyobb örömre okot adó újdonság: az Északi vá­rosrészben megnyitja kapuit a 16 tantermes, nagyszerű sportcsarnokkal, szaktanter­mekkel felszerelt, korszerű új általános iskola. Az intéz­mény 13 tanulócsoporttal és hét napköziscsoporttal kezdi meg működését, közel 450 gyerek tanuH majd falai kö­zött öt első osztály indul (160 nebulóval), továbbá egy második, két harmadik, egy negyedik, két ötödik, vala­mint egy-egy hatodik és he­tedik. Az új iskola nagy se­gítséget jelent az Északi vá­rosrészben lakóknak. A szegedi középiskolák 1667 új első osztályost kö­szönthetnek. A szakközépis­kolák háza táján egy válto­zás: a Rózsa Ferenc Szak­középiskolából a kereskedel­mi „részleg" a Kőrös6y Jó­zsef Közgazdasági Szakkö­zépiskolába települ át Az erdészeti szakközépiskolában idén először csak erdész első osztályok indulnak, ráadásul egyszerre kettő. A gimnázi­umokban é6 a szakközépis­kolákban összesen 6140 ta­nuló (11 be a padokba szep­temberben. Több mint két héten át tartott az ország különböző részeiben a kedvezményes tanszervásár. Szegeden is július 15. és augusztus 4. kö­zött vásárolhattak idén elő­ször a szülők diákcsemeté­iknek füzeteket csomagoló­eszközöket, rajzfelszerelést és egvéb. az iskolában nél­külözhetetlen „kellékeket". A tapasztalatok szerint éltek ls a lehetőségekkel. Az elő­írt füzetcsomagok ezekben a napokban hiánytalanul az üzletekbe érkeztek. Iskolatáskákból ebben az évben nagyobb a kereslet, mint tavaly. Jóllehet a bol­tokban még a múlt évinél is nagyobb mennyiség kapható, egyelőre ez is kevésnek tű­nik. Változatlanul hiánycikk a félkilós gyurma, talán a közeljövőben megérkezik az üzletekbe. Iskolaköpenyek­ből viszont minden korosz­tálynak megfelelő a válasz­ték. A tankönyvek árusítását már a napokban megkezdték az iskolákban. (Az Intézmé­nyek kapuin olvasható tájé­koztatók közlik az időponto­kat.) Sajnos idén is — „ha­gyományosan" — lesz hiány néhány tankönyből, főleg az általános iskolások eseté­ben. Az első osztályos olvasó­könyv, a másodikos Édes anyanyelvünk, a harmadikos számtan—munkalap, az ötö­dikes számtan, a hatodikos és hetedikes fizikakönyv és -munkafüzet, valamint a nyolcadikos irodalmi olvasó­könyv érkezésére még várni kell. — így Katona Mihály, a Konkordia Vállalat II. Rá­kóczi Ferenc elnevezésű szo­cialista brigádjának vezető­je. A műszaki berendezése­ket javító részleg lakatosai ők, tizennégyen, elismerten jó kis közössége a vállalat­nak. És nemcsak azért gon­doltak rájuk az AGROKER Vállalatnál,, amikor társa­dalmi munkásokat kerestek az emlékpark csinosításához, mert a mezőgazdasági gépek felújítása, karbantartása szakmába vág. Hanem azért is, mert híre van a brigád­nak. vállalati berkeken túl is. Fiatal, jó erőben levő férfiak, a napi munka el­végzése után mindig marad idő, energia valamilyen többletfeladat vállalására. Természetesen mindig társa­dalmi munkában. A brigád­napló, szerződések, vállalá­sok dokumentálják óvodát-, bölcsődét patronálnak, Sze­ged új városrészében, Tar­jánban évek óta gondoznak egy játszóteret! — Öpusztaszeren más Is volt a vállalt munka mögött — tájékoztat a brigádvezető. — Jónéhányunk annakidején a mezőgazdaságban dolgo­zott, cséplőgépeket vezettünk. Ugyan Ilyen gépekkel ma már nem találkozunk, nem javltjuk ezeket, de úgy gon­doltuk, megmutathatjuk most, hogy azért nem kell nekünk bemutatni a ma már muzeális értékű gépeket. A kombájnok mellett még szervestrágyaszórót, kultivá­tort is felújítottunk, csak ezek még nem kerültek az emlékparkba. Beszélgetéskor megtudtam, dolgoztak szabad szombaton és vasárnap is. — Volt köztünk olyan is, aki most látta először azAr­pád-emlékművet. — Százhatvan munkaórát dolgoztak. Szabad idejükben, akkor, mikor mások pihen­tek. Elégedettek munkájuk­kal? — Ne tőlünk kérdezze, jól dolgoztunk-e. Ezt döntsék el mások. — Mások már bizonyára eldöntötték. Én a brigád megítélésére. véleményére vagyok kíváncsi... — Igen. Elégedettek va­gyunk. Amit vállaltunk, el­végeztük. Aztán majd, mert kirándulni is szoktunk, így együtt, egyszer szervezünk magunknak is egy hétvégét Öpusztaszerre, akkor nem munkásként, dolgozni, ha­r.em látogatóként megyünk el a nemzeti emlékparkba. Amikor az emlékpark víz­rendezése került szóba, ter­mészetesen az ATIVIZIG ju­tott az illetékesek eszébe. A vízügyi Igazgatóság több bri­gádja is részt vállalt ebből a feladatból, de nemcsak eb­ből. A „Kvassay Jenő" két­szeres aranykoszorús -szocia­lista brigád a társadalmi munkái- között--említi a kö­zelmúltban befejezett tervet is. a szegedi Ságváritelep Vízrendezését, azokat a „vi­zes" munkákat, amelyeket Szegeden, Csongrád megyé­ben, de a megye határain túl is becsülettel elvégeztek. — Felkérésre kezdtünk hoz­zá a tervek elkészítéséHez — C z i r o k Ferenc valamilyen oknál fogva óv attól, hogy brigádját nagyon dicsérjük. Mondja, elég annyi, hogy mind a huszonketten mara­déktalanul eleget tettek a felkérésnek, a vállalásnak. Ha ezt a vízrendezési ter­vet mondjuk nem társadalmi munkában — ahogy ók csi­nálták — készíti el a brigád, akkor az illetékeseknek 270 ezer forintjukba került vol­na — ennyi ugyanis a ter­vezés értéke. — A vállalatunkat bízták meg ezzel a munkával, úgy zendültük, már csak ezért is helyt kell éllnufik ... * Az öpusztaszeri vízrende­zés csak egyik oldala a do­lognak. A „Kvassay Jenő" szocialista brigád vállalta a dísztóépftés kivitelezési ter­vének elkészítését is. Társa­dalmi munkáról lévén szó, szabad Időben, munka után. Nők és férfiak, Idősek és fia­talok, még nyucdíjasok ls. A huszonkettes létszám már nagyobb közösséget jelent az átlagnál, de összefogásban, jó közösségi légkör kialakí­tásában nem okoz gondot. Tiszteletben tartva a brigádr vezető kérését, a dicséretet Illetően, annyit mégis érde­mes megjegyezni erről a kollektíváról, hogy munká­jukat, legyen az társadalmi vagy mindennapi kötelesség, maradéktalanul, Jól végzik­* Az alkotmány napi ünne­pélyen minden a legnagyobb rendben volt. Sok ezer em­ber pihent, szórakozott, jól érezte magát, mert a szocia­lista brigádok jóelőre gon­doskodtak arról, hogy nem­zeti emlékparkunk teljes díszben fogadhassa a vendé­geket. Tették mindezt társa­dalmi munkában! Hoati Katalin f ( <

Next

/
Thumbnails
Contents