Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-19 / 194. szám

Vasárnap, 1979. augusrtus 12. 116 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Rajcsev: A szépség for­rása. Előadás a Dóm téren, ma és holnap este 8 óra­kor. Szegedi Építőipari Na­pok gálaestje az újszegedi szabadtéri színpadon. Köz­reműködik a KISZ Közpon­ti Művészegyüttese. Fotóklubok 15. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10-től 18 órá­ig. A szegedi műgyűjtők klubjának ötödik kiállítása a Juhász Gyula Művelő­dési Központban, naponta l» éa 18 óra között. XX. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Kép­tárában. Elfért János fotókiállítá­sa a Bartók Béla Művelő­dési Központban, naponta 10 és 18 óra között. Szentirmai Zoltán szob­rászművész tárlata a Köz­művelődési Palota kupo­lájában. Képek a Tiszáról. Hor­váth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása a szőregi Tömörkény István Művelődési Házban, dél­után 3—7-ig. A Solar alkotócsoport fo­tókiállítása a dorozsmai Pe­tőfi Sándor Művelődési Házban. r I I Tények, adatok Gyors/Tíer/egl« „Meg­próbálom" A játéknaptár úgy alakult, hogy kétnapos ünnep lé­vén, a szófiai balett előadásai egymás utáni napokon ke­rültek programba, így a Fesztivál Intéző Bizottsága akkor tartott ülést (hagyományos módon elkészítve és prezen­tálva az ünnepi hetek eseményeinek gyorsmérlegét), ami­kor még hátra volt A szépség forrásának bemutatója is. Így az elhangzott általános és szakmai értékelés szükség­képpen nélkülözte a szabadtéri játékok utolsó premierjé­nek fogadtatását, visszhangját. A pénteken megtartott ér­tekezleten — a hol ott volt dr. Sebe János, a megyei párt­bizottság osztályvezető-helyettese és dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára is — Bányainé dr. Birkás Má­ria. a városi tanács elnökhelyettese mondott bevezetőt és zárszót, közben pedig Horváth Mihály, a Fesztivál Intéző Bizottság titkára, a szabadtéri játékok igazgatója foglalta össze a közelmúlt, bő másfél hónap, művészeti és közmű­velődési eseményeit. A szépség forrása A színpad közepén, a hát­térben kőtömbök ölelésében csobog a szépség forrása — a hullámok tovább gyűrűz­nek Marianna Popova díszle­tén. Így „gyűrűzik tovább" a szép Gergána és Nikola szerelme az egymásra talá­lástól, a fenyegetettségen, el­jegyzésükön át a csábításig, a hűség próbájáig, majd a tragikus végig — s a tanul­ságig, hogy a szerelem, a hű­ség legyőzi, túléli a gonoszt, a pusztulást. Bár a történet bolgár talajból sarjadt, szá­munkra is ismerős, hozzánk is szól. (A bemutató tegnap éjfél körül fejeződött be. amikor pedig már zakatoltak a nyomdagépek. A Szófiai Ál­lami Akadémiai Opera, és Balét/? zíoház vendégjátéká­ról a főpróba alapján sze­rettünk volna képet kapni: csakhogy. Főpróba 17-én es­te. Csepergő eső, melegítős táncosok, lekopogott zenekar. Marad hát röpke élmény, friss benyomás, információ, jegyzet...) Elöször szerepel bolgár ba­lettegyüttes a szegedi sza­badtéri színház deszkáin. Ott, ahol régóta otthonra ta­lált a táncművészet, kezde­tektől szerepel a programban folklór, klasszikus és modern balett. Szovjet együttesek egész sora felvonultatta itt a klasszikus balettirodalom legjelesebb alkotásait. Csak néhány a sorból: a minszki­ek és a rigaiak a Hattyúk ta­rát, a novoszibirszktek a Csipkerózsikát. a kieviek a Bahcsiszeráji szökőkútat. a Sztanyiszlavszklj és Nyemi­rovlcs-Dancsenko Színház táncosai legutóbb a Coppe­Hát. A szovjet együttesek után a szófialak bemutatója úgy sem előzmény nélküli, hogy 13 éve a Grúz Balett előadásában bemutatott Gor­da hasonló fogantatású mű. Hiszen az is. ez is a nemzeti történelem eseményeire épít­ve teremt folklórelemeket fölhasználó. ízig-vérig mai balettet. A bolgár nemzeti balett­együttes ezen az úton járt; amikor kiváló múlt századi romantikus forradalmár köl­tő-politikusuk, Racsey Petko Szlavejkov művéhez nyúlt. E költő nevéhez fűződik a bol­gár szerelmi líra megterem­tése és a nemzeti költői nyelv kibontakoztatása. A szépség forrása című verses elbeszélése ls a szerelem, a hűség, a szépség és a haza­fiság himnusza. Ikertestvérei megtalálhatóak szinte vala­mennyi európai nemzet Iro­dalmában. Ezek a müvek összefonódtak a nemzetté vá­lásért folytatott küzdelem­mel. s a romantikus hang­vétel párosult a népiség hát­térélményével. a népbe ve­tett hit erejével. A folklorisz­tikus elemeket magában öt­vöző szépirodalom után a ze­nében is megtörtént a szin­tézis, melynek úttörői és rep­rezentánsai, világhírű képvi­selői, éppen Bartók és Ko­dály voltak. A szépség for­rásának zeneszerzője. Alek­szander Rajcsev ls az ő pél­dáikból táplálkozik (talán nem egészen véletlenül, hi­szen a 40-es évek végén ha­zánkban fejlesztette képessé­geit). Olyan korszerű prog­ramzenét írt, mely színesen, gazdagon és árnyaltan te­remt hangulatokat, jelenít meg szituációkat, sodorja, lendíti a cselekményt A szé­les, sodró hangzások mellett az Intim, lírai részekben megszólaltatja a bolgár nép­zene hangszerelt — sípokat kobozokat —, folklorisztikus dallamvariációkat stilizál, ezekkel színezi, szövi át al­kotását. Ez a partitúra a szófiai balettszínház közel 80 tagú zenekarának előadá­sában szólal meg Mihail An­gelov karmester erélyes, len­dületes és szuggesztív ve­zényletével. A produkció legfőbb eré­nye éppen az, hogy a nem­régiben szívinfarktusban el­hunyt koreográfus-rendező. Bogdán Kovacsev, a tánc nyelvezetében is' meg tudta teremteni a „tiszta forrás" stilizált motívumainak, a klasszikus baletthagyomá­nyoknak és a korszerű moz­gásművészetnek szintézisét. A két főszerep, Gerganáé és Nikoláé, inkább a klasszikus balett folytatója. Veda, a go­nosz szellem erőteljesen jel­lemzett karakterfigurája, a korszerű tipizálást, a modern kifejezésmódokat képviseli, míg a karok — szellemek, pletykások, pillangók — a folklorisztikus mozgáshagyo­mányt ötvözik a modern pan­tomim elemeivel. S bár sajátosan bolgár nemzeti talajból sarjad ez a mű, mégis történelmi kortól függetlenítve, mindig és min­denütt érvényesen szól a tiszta szerelem, a hűség a közösségért vállalt egyéni áldozat nagyságáról, szépsé­géről. múlly tatlanságáróL (A táncosok faznak, a jelmeze­ket gyapjúharisnya, pulóver helyettesíti. Petr Kolda­movon, Nikolán, zöld melegí­tő. Gergána alakítója. Kra­szimira Koldamova, ezen a hatalmas színpadon a lehető legjobb megoldásokat kere­si. A csúszós deszkán Mar­garita Trajanova, Veda meg­formálója nem meri vállalni a nagyobb ugrásokat, az emeléseket...) Szegjük be e fenti imp­ressziókat Bogdán Kovacsev néhány sorával: Mikor Gerganára és Nikolára emlé­kezem, kettőjüket mindig egy személyben képzelem el, nagy fehér madárként, mely könnyedén röppen az ég fe­lé. Senki nem szegheti szár­nyát. Senki nem tudja kitö­rölni az emberek emlékeze­téből Gergana és Nikola le­gendáját. Ok mi vagyunk. Ez a dal a múltból jött és a jövőbe száll, hogy minden­kinek melegítse szivét. Nyis­suk szélesre az ajtókati Tár­juk ki szívünket! Isten ho­zott, Gergána!" Tandi Lajos A szabadtéri játékok fel­újítása óta eltelt két évtized summáját és a Játékok fej­lesztésének középtávú prog­ramját nemrégiben megtár­gyalta az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága, melynek állásfoglalásából az is kitetszik, a fesztivál alap­elvei helyesek, kiállták a próbát, alapvető változásokra nincs szükség ám időszerű­vé vált néhány ponton fris­síteni, módosítani a kialakult hagyományokon. Horváth Mihály elmondta, nagy vá­rakozással tekintettek az idei nyárévad elé. ám a gyakor­lati előkészítés során a szo­kásosnál több nehézséggel kellett megküzdeni. Menet közben változott a szabad­téri műsora, Maurice Béjart nagy hírű társulata például terminusgondok miatt nem jöhetett, és a prózai műfaj­ban ls mást terveztek. A végleges műsor kialakulását megelőző huzavonák nem­csak a propagandában, de a közönségszervezésben is érez­tették hatásukat. Ennek elle­nére sikeresnek mondható az idei szabadtéri nyár, de az ünnepi hetek egészének több mint 60-féle rendezvényt föl­vonultató sokszínűsége, vál­tozatossága, fogadtatása is. A szabadtéri játékok őt bemutatójának - tizenöt elő­adása csak a premierek szá­mát tekintve azonos a tava­lyival. Az elmúlt nyáron ti­zenhét eladást tartottak, így értelemszerűen most az ed­digi jegyforgalom adatai is mérsékeltebbek. Tavaly va­lamivel több mint 97 ezren látták a dómszínpadi előadá­sokat, Idén ez a szám 71 és fél ezer, ami természetesen még némileg módosulhat. A lezajlott premierek közül ki­emelkedő szakmai és közön­ségsikert hozott A végzet ha­talmáé, melynek kritikai fo­gadtatása is igen kedvező volt. A szegedi születésű To­kody Ilona egyöntetű elra­gadtatást váltott ki a női főszerepben, de minden vá­rakozást felülmúlt valameny­nyi közreműködő: a szovjet baritonista, Szergej Lejfer­kusz bemutatkozása Don Car­loe szerepében a legkénye­sebb igényeknek is megfelelt, az Alvarót éneklő Ilosfalvy Róbertról pedig a szegedi já­tékok visszatérő vendégel is tudták az egykori Hunyadi László alakítása nyomán, milyen kitűnő művész. Hét szegedi operaművész lépett föl ezeken az előadásokon, valamennyien tudásuk leg­javát nyújtva, a produkció erősségeinek számítottak. A szokásostól eltérően két este vonultatták föl a szakszerve­zeti néptáncfesztivál együt­teseinek tematikus gálamű­sorát, mely ezúttal a Vásár címet kapta, s nem csupán a dómszínpadi előadásokra szorítkozott. Köréje-mellé valóságos vásár települt az Aradi vértanúk terén, sokak szerint vonzóbban a nagy­közönségnek, mint maga a színpadi produkció, mely a játékok vezetőit megfonto­lásra készteti, miként tervez­zék a hasonló műsorok jövő­jét. Tavalyról hozták át a János vitézt: négy előadását változatlanul óriási érdeklő­dés kísérte. Megoszlottak vi­szont a vélemények az idén először bemutatott eredeti görög' dráma, az Antigoné előadásairól: a legfrissebb kritikai visszhang ismét fel­színre hozta azt a régi polé­miát, való-e dráma a szegedi szabadtérire, vagy sem. Tény, Szophoklész ' " tragédiájának három előadását alig több mint tízezren látták. A szó­fiai balett vendégszereplésé­ről egyelőre csak annyit álla­pított meg a Fesztivál intéző bizottsága, hogy a szegedi fesztivál eszméje szerinti, melyet még Balázs Béla fo­galmazott meg: váljék Sze­ged a szomszédos népek ba­rátságának szimbólumává, a kelet-európai művészet nagy seregszemléjévé. A szabadtéri játékok láto­gatottsági grafikonja tehát alatta marad a tavalyinak, s nemcsk azért mert kevesebb előadást terveztek, de a Ké­sőn véglegesített program miatt (melynek következté­ben például a szófiai balett előadásaira szóló jegyeken csupán annyit tudtak föltün­tetni, hogy balettre szólnak, hiszen nyomdai állapotukban még tisztázatlan volt, melyik együttesére), s elképzelhetően azért is, mert a tradíciók nyomán igen magasra állítot­ták a mércét. Nagyjából az elműlt évek gyakorlatának megfelelően szervezték az ünnepi hetek közművelődési programjai. A dómban és a Muzsikáló udvaron megtartott három­három koncertre, valamint az újszegedi könnyűzenei estre, összesen közel ötezren voltak kíváncsiak, a 21 (zömmel képzőművésze! jellegű) kiállí­tásra több mint 133 ezren — s föltűnő, hogy megkétszere­ződött a nyári tárlat látoga­tóinak 6záma. Míg tavaly 8531 nézőt regisztráltak, idén 14 eferet! A Móra Ferenc Mú­zeum állandó kiállításait 27 ezren tekintették meg, s ugyanennyien Szentirmai Zoltán szobrait, de a szegedi műgyűjtők anyagára is nyolc és fél ezren voltak kíván­csiak. A szakszervezeti nép­táncfesztivál rendkívül han­gulatos és színvonalas ren­dezvényeit 35 ezer 500-an kí­sérték figyelemmel, az ifjú­sági napokon 10 ezer fiatal vett részt a különböző prog­ramokon. Az elmúlt évi kí­nálathoz képest több tudo­mányos konferenciát, előadó­ülést szerveztek, melyeknek egy része még hátra van; a már lezajlottak közül válto­zatlan népszerűségnek ör­vendtek az oktatástechnoló­gia elméletének és gyakorla­tának témakörében rendezett pedagógiai nyári egyetem, valamint az értelmiségnek a közművelődésben betöltött 6zerepét elemző művelődés­elméleti nyári egyetem elő­adásai. Tizenkét országos, illetve nemzetközi sportver­senyt bonyolítottak le az ün­nepi hetek során, közel 90 ezer érdeklődővel. Legtöb­ben ezúttal is a nemzetközi maratoni versenyre jöttek el, melynek mezőnye az elmúlt évek gyakorlatának megfele­lően ezúttal sem volt olyan rangos, mint szeretnénk: megfontolandó, szerencsésebb időpontban rangosabb me­zőny jelenlétére is számíthat­nának. Felkészülten várták az ün­nepi heteket a különböző ke­reskedelmi és vendéglátó egységek. Közülük többet ta­taroztak, kicsinosítottak, s a vendégforgalom zavartalan lebonyolítására társadalmi ellenőrök ügyeltek folyama­tosan, különösképpen arra, hogy az éttermek, bisztrók, presszók megfelelnek-e az osztálybasorolás követelmé­nyeinek. A leendő könyvtár­levéltári épület helyén meg­kezdett munkálatok miatt idén nem állíthatták föl a dóm téri 6örkert pavilonjait, ennek dacára a megyei ven­déglátó vállalat szabadtéri forgalma alig maradt a ta­valyi alatt, mivel a Rerrich Béla téri büfésor idén is re­kordot javitott N.L Veda Neve: Margarita Trajano­va. A többit — mondja el ő maga: — Szófiában végeztem a balettiskolát, jelenleg az Ál­lami Akadémiai Opera- és Balettszínház tagja vagyok. Leningrádban is tanultam, az orosz iskola rengeteget adott Többnyire főszerepeket tán­colok. A szófial Atabeszk ba­lettstúdió primadonnájaként különösen sokszor fordultam meg külföldön, többek kö­zött Mexikóban, Kubában, Kí­nában is jártam. Főleg olasz­országi szerződéseket válla­lok, a szegedi előadások ked­véért is olasz turnémat sza­kítottam meg, a szabadtéri után azonnal utazom vissza, s a Carmenben, a Hattyúk tavában és egy Mahler-mű­ben fogok táncolni. Egyéb­ként tanulmányaimról még annyit: Belgiumban Maurice Béjart-hoz is jártam tovább­képzésre, ami pedig az eddi­gi legnagyobb sikerelmet Il­leti: a várnai balettverse­nyes bronz-, az olasz Ver. celli-versenyen aranyérmet kaptam. — A mostani szerepem? Veda a rossz szellemekkel az örök emberi irigységet és gonoszságot testesíti meg. Tetszik nagyon a darab, a figura pedig negatív volta ellenére kiváló alakításra nyújt alkalmat. A koreográ­fia szinte teljes egészében modern felfogású, a stili­zált-szimbolikus adaptáció, szerepem motívumaiban, ki­válóan megmutatkozik. Alap­vetően Veda alakjának jelle­gére, minőségére kell össz­pontosítanom, hiszen a ba­lett adta sajátosan bolgár at­moszférát, amit remélem, tetszéssel fogad majd a sze­gedi közönség, elsősorban koncentrált szerepértelme­zéssel szeretném megvalósí­tani. Komoly színészi játé­kot igénylő feladat: én pe­dig szeretek az arcommal is játszani, s úgy érzem, a moz­gáson felül az erőteljesen megf ormait karakter Illik hozzám. Természetesen mind­ez többet követel. Láttam a szegedi szabadtéri színoadot. Itt mindent nagyobbra kell méretezni. alkalmnzkodva­orientéiődvn a körülmények­hez. Megpróbálom... D. L. Somogyi Károlyi* felvétele Régi készülékek a kiállításon Bélyegek, telefonok A X. országos postáskonferencia rendezvényeinek so­rában bélyeg- és a távbeszélő-készülékek fejlődését be­mutató kiállítás nyílt tegnap, szombaton, az Ifjúsági Ház­ban. A kiállítást dr. Lénárd László, a Szegedi Postaigaz­gatóság igazgatóhelyettese nyitotta meg. A Magyar Postán a századfordulótól napjainkig hasz­nált, tizenhat, különbözőképpen működő telefontípu6t a földszinti teremben állították közszemlére. Az érdeklődők megismerkedhettek többek között a díszes, helyi teleppel működő, falra szerelhető induktoros készülékkel, mely a századforduló éveiben „teljesített szolgálatot". Kiállítoták a Bell-féle telefon állandó mágnessel továbbfejlesztett vál­tozatát. Felsorakoztatták a modern készülékek jellegzetes darabjait is, de a bemutató „sztárjai" — a különleges, ma már nosztalgiával szemlélt formák miatt — a régi tele­fonok. Az emeleten megrendezett bélyegkiállítás a filatelis­táknak számtalan „csemegével" szolgál. Az 55 tablón fel­sorakoztatott bélyegek, lenyomatok, s egyéb dokumentu­mok a Magyar Posta bélyegmúzeumának értékes darab­jai, melyek között most fő helyen a Magyar Tanácsköztár­saság idején kibocsátott postabélyegek láthatók. A filaté­liai érdekességek sorából érdemes megemlíteni a Marx, Engels. Dózsa György, Martinovics Ignác, Petőfi Sándor portréjával díszített bélyegeket; melyek az említett arc­képekkel a világon elsőként, a Tanácsköztársaság idején jelentek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents