Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-19 / 194. szám

Vasárnap, 1979. augusrtus 12. 116 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Rajcsev: A szépség forrása. Előadás a Dóm téren, ma és holnap este 8 órakor. Szegedi Építőipari Napok gálaestje az újszegedi szabadtéri színpadon. Közreműködik a KISZ Központi Művészegyüttese. Fotóklubok 15. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10-től 18 óráig. A szegedi műgyűjtők klubjának ötödik kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, naponta l» éa 18 óra között. XX. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Elfért János fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, naponta 10 és 18 óra között. Szentirmai Zoltán szobrászművész tárlata a Közművelődési Palota kupolájában. Képek a Tiszáról. Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása a szőregi Tömörkény István Művelődési Házban, délután 3—7-ig. A Solar alkotócsoport fotókiállítása a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban. r I I Tények, adatok Gyors/Tíer/egl« „Megpróbálom" A játéknaptár úgy alakult, hogy kétnapos ünnep lévén, a szófiai balett előadásai egymás utáni napokon kerültek programba, így a Fesztivál Intéző Bizottsága akkor tartott ülést (hagyományos módon elkészítve és prezentálva az ünnepi hetek eseményeinek gyorsmérlegét), amikor még hátra volt A szépség forrásának bemutatója is. Így az elhangzott általános és szakmai értékelés szükségképpen nélkülözte a szabadtéri játékok utolsó premierjének fogadtatását, visszhangját. A pénteken megtartott értekezleten — a hol ott volt dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára is — Bányainé dr. Birkás Mária. a városi tanács elnökhelyettese mondott bevezetőt és zárszót, közben pedig Horváth Mihály, a Fesztivál Intéző Bizottság titkára, a szabadtéri játékok igazgatója foglalta össze a közelmúlt, bő másfél hónap, művészeti és közművelődési eseményeit. A szépség forrása A színpad közepén, a háttérben kőtömbök ölelésében csobog a szépség forrása — a hullámok tovább gyűrűznek Marianna Popova díszletén. Így „gyűrűzik tovább" a szép Gergána és Nikola szerelme az egymásra találástól, a fenyegetettségen, eljegyzésükön át a csábításig, a hűség próbájáig, majd a tragikus végig — s a tanulságig, hogy a szerelem, a hűség legyőzi, túléli a gonoszt, a pusztulást. Bár a történet bolgár talajból sarjadt, számunkra is ismerős, hozzánk is szól. (A bemutató tegnap éjfél körül fejeződött be. amikor pedig már zakatoltak a nyomdagépek. A Szófiai Állami Akadémiai Opera, és Balét/? zíoház vendégjátékáról a főpróba alapján szerettünk volna képet kapni: csakhogy. Főpróba 17-én este. Csepergő eső, melegítős táncosok, lekopogott zenekar. Marad hát röpke élmény, friss benyomás, információ, jegyzet...) Elöször szerepel bolgár balettegyüttes a szegedi szabadtéri színház deszkáin. Ott, ahol régóta otthonra talált a táncművészet, kezdetektől szerepel a programban folklór, klasszikus és modern balett. Szovjet együttesek egész sora felvonultatta itt a klasszikus balettirodalom legjelesebb alkotásait. Csak néhány a sorból: a minszkiek és a rigaiak a Hattyúk tarát, a novoszibirszktek a Csipkerózsikát. a kieviek a Bahcsiszeráji szökőkútat. a Sztanyiszlavszklj és Nyemirovlcs-Dancsenko Színház táncosai legutóbb a CoppeHát. A szovjet együttesek után a szófialak bemutatója úgy sem előzmény nélküli, hogy 13 éve a Grúz Balett előadásában bemutatott Gorda hasonló fogantatású mű. Hiszen az is. ez is a nemzeti történelem eseményeire építve teremt folklórelemeket fölhasználó. ízig-vérig mai balettet. A bolgár nemzeti balettegyüttes ezen az úton járt; amikor kiváló múlt századi romantikus forradalmár költő-politikusuk, Racsey Petko Szlavejkov művéhez nyúlt. E költő nevéhez fűződik a bolgár szerelmi líra megteremtése és a nemzeti költői nyelv kibontakoztatása. A szépség forrása című verses elbeszélése ls a szerelem, a hűség, a szépség és a hazafiság himnusza. Ikertestvérei megtalálhatóak szinte valamennyi európai nemzet Irodalmában. Ezek a müvek összefonódtak a nemzetté válásért folytatott küzdelemmel. s a romantikus hangvétel párosult a népiség háttérélményével. a népbe vetett hit erejével. A folklorisztikus elemeket magában ötvöző szépirodalom után a zenében is megtörtént a szintézis, melynek úttörői és reprezentánsai, világhírű képviselői, éppen Bartók és Kodály voltak. A szépség forrásának zeneszerzője. Alekszander Rajcsev ls az ő példáikból táplálkozik (talán nem egészen véletlenül, hiszen a 40-es évek végén hazánkban fejlesztette képességeit). Olyan korszerű programzenét írt, mely színesen, gazdagon és árnyaltan teremt hangulatokat, jelenít meg szituációkat, sodorja, lendíti a cselekményt A széles, sodró hangzások mellett az Intim, lírai részekben megszólaltatja a bolgár népzene hangszerelt — sípokat kobozokat —, folklorisztikus dallamvariációkat stilizál, ezekkel színezi, szövi át alkotását. Ez a partitúra a szófiai balettszínház közel 80 tagú zenekarának előadásában szólal meg Mihail Angelov karmester erélyes, lendületes és szuggesztív vezényletével. A produkció legfőbb erénye éppen az, hogy a nemrégiben szívinfarktusban elhunyt koreográfus-rendező. Bogdán Kovacsev, a tánc nyelvezetében is' meg tudta teremteni a „tiszta forrás" stilizált motívumainak, a klasszikus baletthagyományoknak és a korszerű mozgásművészetnek szintézisét. A két főszerep, Gerganáé és Nikoláé, inkább a klasszikus balett folytatója. Veda, a gonosz szellem erőteljesen jellemzett karakterfigurája, a korszerű tipizálást, a modern kifejezésmódokat képviseli, míg a karok — szellemek, pletykások, pillangók — a folklorisztikus mozgáshagyományt ötvözik a modern pantomim elemeivel. S bár sajátosan bolgár nemzeti talajból sarjad ez a mű, mégis történelmi kortól függetlenítve, mindig és mindenütt érvényesen szól a tiszta szerelem, a hűség a közösségért vállalt egyéni áldozat nagyságáról, szépségéről. múlly tatlanságáróL (A táncosok faznak, a jelmezeket gyapjúharisnya, pulóver helyettesíti. Petr Koldamovon, Nikolán, zöld melegítő. Gergána alakítója. Kraszimira Koldamova, ezen a hatalmas színpadon a lehető legjobb megoldásokat keresi. A csúszós deszkán Margarita Trajanova, Veda megformálója nem meri vállalni a nagyobb ugrásokat, az emeléseket...) Szegjük be e fenti impressziókat Bogdán Kovacsev néhány sorával: Mikor Gerganára és Nikolára emlékezem, kettőjüket mindig egy személyben képzelem el, nagy fehér madárként, mely könnyedén röppen az ég felé. Senki nem szegheti szárnyát. Senki nem tudja kitörölni az emberek emlékezetéből Gergana és Nikola legendáját. Ok mi vagyunk. Ez a dal a múltból jött és a jövőbe száll, hogy mindenkinek melegítse szivét. Nyissuk szélesre az ajtókati Tárjuk ki szívünket! Isten hozott, Gergána!" Tandi Lajos A szabadtéri játékok felújítása óta eltelt két évtized summáját és a Játékok fejlesztésének középtávú programját nemrégiben megtárgyalta az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága, melynek állásfoglalásából az is kitetszik, a fesztivál alapelvei helyesek, kiállták a próbát, alapvető változásokra nincs szükség ám időszerűvé vált néhány ponton frissíteni, módosítani a kialakult hagyományokon. Horváth Mihály elmondta, nagy várakozással tekintettek az idei nyárévad elé. ám a gyakorlati előkészítés során a szokásosnál több nehézséggel kellett megküzdeni. Menet közben változott a szabadtéri műsora, Maurice Béjart nagy hírű társulata például terminusgondok miatt nem jöhetett, és a prózai műfajban ls mást terveztek. A végleges műsor kialakulását megelőző huzavonák nemcsak a propagandában, de a közönségszervezésben is éreztették hatásukat. Ennek ellenére sikeresnek mondható az idei szabadtéri nyár, de az ünnepi hetek egészének több mint 60-féle rendezvényt fölvonultató sokszínűsége, változatossága, fogadtatása is. A szabadtéri játékok őt bemutatójának - tizenöt előadása csak a premierek számát tekintve azonos a tavalyival. Az elmúlt nyáron tizenhét eladást tartottak, így értelemszerűen most az eddigi jegyforgalom adatai is mérsékeltebbek. Tavaly valamivel több mint 97 ezren látták a dómszínpadi előadásokat, Idén ez a szám 71 és fél ezer, ami természetesen még némileg módosulhat. A lezajlott premierek közül kiemelkedő szakmai és közönségsikert hozott A végzet hatalmáé, melynek kritikai fogadtatása is igen kedvező volt. A szegedi születésű Tokody Ilona egyöntetű elragadtatást váltott ki a női főszerepben, de minden várakozást felülmúlt valamenynyi közreműködő: a szovjet baritonista, Szergej Lejferkusz bemutatkozása Don Carloe szerepében a legkényesebb igényeknek is megfelelt, az Alvarót éneklő Ilosfalvy Róbertról pedig a szegedi játékok visszatérő vendégel is tudták az egykori Hunyadi László alakítása nyomán, milyen kitűnő művész. Hét szegedi operaművész lépett föl ezeken az előadásokon, valamennyien tudásuk legjavát nyújtva, a produkció erősségeinek számítottak. A szokásostól eltérően két este vonultatták föl a szakszervezeti néptáncfesztivál együtteseinek tematikus gálaműsorát, mely ezúttal a Vásár címet kapta, s nem csupán a dómszínpadi előadásokra szorítkozott. Köréje-mellé valóságos vásár települt az Aradi vértanúk terén, sokak szerint vonzóbban a nagyközönségnek, mint maga a színpadi produkció, mely a játékok vezetőit megfontolásra készteti, miként tervezzék a hasonló műsorok jövőjét. Tavalyról hozták át a János vitézt: négy előadását változatlanul óriási érdeklődés kísérte. Megoszlottak viszont a vélemények az idén először bemutatott eredeti görög' dráma, az Antigoné előadásairól: a legfrissebb kritikai visszhang ismét felszínre hozta azt a régi polémiát, való-e dráma a szegedi szabadtérire, vagy sem. Tény, Szophoklész ' " tragédiájának három előadását alig több mint tízezren látták. A szófiai balett vendégszerepléséről egyelőre csak annyit állapított meg a Fesztivál intéző bizottsága, hogy a szegedi fesztivál eszméje szerinti, melyet még Balázs Béla fogalmazott meg: váljék Szeged a szomszédos népek barátságának szimbólumává, a kelet-európai művészet nagy seregszemléjévé. A szabadtéri játékok látogatottsági grafikonja tehát alatta marad a tavalyinak, s nemcsk azért mert kevesebb előadást terveztek, de a Későn véglegesített program miatt (melynek következtében például a szófiai balett előadásaira szóló jegyeken csupán annyit tudtak föltüntetni, hogy balettre szólnak, hiszen nyomdai állapotukban még tisztázatlan volt, melyik együttesére), s elképzelhetően azért is, mert a tradíciók nyomán igen magasra állították a mércét. Nagyjából az elműlt évek gyakorlatának megfelelően szervezték az ünnepi hetek közművelődési programjai. A dómban és a Muzsikáló udvaron megtartott háromhárom koncertre, valamint az újszegedi könnyűzenei estre, összesen közel ötezren voltak kíváncsiak, a 21 (zömmel képzőművésze! jellegű) kiállításra több mint 133 ezren — s föltűnő, hogy megkétszereződött a nyári tárlat látogatóinak 6záma. Míg tavaly 8531 nézőt regisztráltak, idén 14 eferet! A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításait 27 ezren tekintették meg, s ugyanennyien Szentirmai Zoltán szobrait, de a szegedi műgyűjtők anyagára is nyolc és fél ezren voltak kíváncsiak. A szakszervezeti néptáncfesztivál rendkívül hangulatos és színvonalas rendezvényeit 35 ezer 500-an kísérték figyelemmel, az ifjúsági napokon 10 ezer fiatal vett részt a különböző programokon. Az elmúlt évi kínálathoz képest több tudományos konferenciát, előadóülést szerveztek, melyeknek egy része még hátra van; a már lezajlottak közül változatlan népszerűségnek örvendtek az oktatástechnológia elméletének és gyakorlatának témakörében rendezett pedagógiai nyári egyetem, valamint az értelmiségnek a közművelődésben betöltött 6zerepét elemző művelődéselméleti nyári egyetem előadásai. Tizenkét országos, illetve nemzetközi sportversenyt bonyolítottak le az ünnepi hetek során, közel 90 ezer érdeklődővel. Legtöbben ezúttal is a nemzetközi maratoni versenyre jöttek el, melynek mezőnye az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően ezúttal sem volt olyan rangos, mint szeretnénk: megfontolandó, szerencsésebb időpontban rangosabb mezőny jelenlétére is számíthatnának. Felkészülten várták az ünnepi heteket a különböző kereskedelmi és vendéglátó egységek. Közülük többet tataroztak, kicsinosítottak, s a vendégforgalom zavartalan lebonyolítására társadalmi ellenőrök ügyeltek folyamatosan, különösképpen arra, hogy az éttermek, bisztrók, presszók megfelelnek-e az osztálybasorolás követelményeinek. A leendő könyvtárlevéltári épület helyén megkezdett munkálatok miatt idén nem állíthatták föl a dóm téri 6örkert pavilonjait, ennek dacára a megyei vendéglátó vállalat szabadtéri forgalma alig maradt a tavalyi alatt, mivel a Rerrich Béla téri büfésor idén is rekordot javitott N.L Veda Neve: Margarita Trajanova. A többit — mondja el ő maga: — Szófiában végeztem a balettiskolát, jelenleg az Állami Akadémiai Opera- és Balettszínház tagja vagyok. Leningrádban is tanultam, az orosz iskola rengeteget adott Többnyire főszerepeket táncolok. A szófial Atabeszk balettstúdió primadonnájaként különösen sokszor fordultam meg külföldön, többek között Mexikóban, Kubában, Kínában is jártam. Főleg olaszországi szerződéseket vállalok, a szegedi előadások kedvéért is olasz turnémat szakítottam meg, a szabadtéri után azonnal utazom vissza, s a Carmenben, a Hattyúk tavában és egy Mahler-műben fogok táncolni. Egyébként tanulmányaimról még annyit: Belgiumban Maurice Béjart-hoz is jártam továbbképzésre, ami pedig az eddigi legnagyobb sikerelmet Illeti: a várnai balettversenyes bronz-, az olasz Ver. celli-versenyen aranyérmet kaptam. — A mostani szerepem? Veda a rossz szellemekkel az örök emberi irigységet és gonoszságot testesíti meg. Tetszik nagyon a darab, a figura pedig negatív volta ellenére kiváló alakításra nyújt alkalmat. A koreográfia szinte teljes egészében modern felfogású, a stilizált-szimbolikus adaptáció, szerepem motívumaiban, kiválóan megmutatkozik. Alapvetően Veda alakjának jellegére, minőségére kell összpontosítanom, hiszen a balett adta sajátosan bolgár atmoszférát, amit remélem, tetszéssel fogad majd a szegedi közönség, elsősorban koncentrált szerepértelmezéssel szeretném megvalósítani. Komoly színészi játékot igénylő feladat: én pedig szeretek az arcommal is játszani, s úgy érzem, a mozgáson felül az erőteljesen megf ormait karakter Illik hozzám. Természetesen mindez többet követel. Láttam a szegedi szabadtéri színoadot. Itt mindent nagyobbra kell méretezni. alkalmnzkodvaorientéiődvn a körülményekhez. Megpróbálom... D. L. Somogyi Károlyi* felvétele Régi készülékek a kiállításon Bélyegek, telefonok A X. országos postáskonferencia rendezvényeinek sorában bélyeg- és a távbeszélő-készülékek fejlődését bemutató kiállítás nyílt tegnap, szombaton, az Ifjúsági Házban. A kiállítást dr. Lénárd László, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese nyitotta meg. A Magyar Postán a századfordulótól napjainkig használt, tizenhat, különbözőképpen működő telefontípu6t a földszinti teremben állították közszemlére. Az érdeklődők megismerkedhettek többek között a díszes, helyi teleppel működő, falra szerelhető induktoros készülékkel, mely a századforduló éveiben „teljesített szolgálatot". Kiállítoták a Bell-féle telefon állandó mágnessel továbbfejlesztett változatát. Felsorakoztatták a modern készülékek jellegzetes darabjait is, de a bemutató „sztárjai" — a különleges, ma már nosztalgiával szemlélt formák miatt — a régi telefonok. Az emeleten megrendezett bélyegkiállítás a filatelistáknak számtalan „csemegével" szolgál. Az 55 tablón felsorakoztatott bélyegek, lenyomatok, s egyéb dokumentumok a Magyar Posta bélyegmúzeumának értékes darabjai, melyek között most fő helyen a Magyar Tanácsköztársaság idején kibocsátott postabélyegek láthatók. A filatéliai érdekességek sorából érdemes megemlíteni a Marx, Engels. Dózsa György, Martinovics Ignác, Petőfi Sándor portréjával díszített bélyegeket; melyek az említett arcképekkel a világon elsőként, a Tanácsköztársaság idején jelentek meg.