Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-19 / 194. szám

Vasárnap, 1979. augusrtus 12. 19 3 Műtrágyagyártás — receptre Próbaüzem a peremartoni gyárban Megkezdődött a próbaüzemelés a Peremartoni Vegyipari Vállalat új folyékony műtrágyát gyártó üztriiében, amely a felfutást követően évente több mint 40 ezer köbméternyi terméket ad a mezőgazdaságnak. A folyékony talaj táplálékok előállításával eddig is foglalkozott a peremartoni vegyigyár, de meglehetősen kezdetleges körülmények közöti A korszerű technológia most megváltoztatta a munkakörülményéket, növelte a kapacitást, és lehetőséget ad a mezőgazdasági üzemek újszerű igényeinek kielégítésére is. Felkészültek például a mikroelemkoncentrátumok előállítására és bekeverésére. Űj kezdeményezés — amelyet a peremartoniak „patikaszolgálatának" neveznek —, hogy az üzem a mezőgazdaság által előírt recept alapján negyvennyolc óra alatt bármilyen összetételű műtrágya gyártására vállalkozhat. (MTI) Fényjáték és vízi zene Társadalmi összefogással készült az új szökőkút Somogyi Kanolyne felvétele A sok vízképből egy , Az első pillanattól fogva „kirakatban" dolgoztak a Dugonics téri árvízi szökőkút építői Szeged lakossága kezdettől nagy érdeklődéssel figyelte a munkálatokat, hiszen — amint az a szökőkútról szóló első híradásokból ls kiderült —. az új létesítménnyel sajátos, egyedi színfolttal gazdagodik a város. Ma már múlt időben is fogalmazhatunk. Ahogyan az építkezés, úgy az üzembe helyezést megelőző első próbálkozás is a nagy nyilvánosság előtt történt. Már a „házi főpróbán" szépszámú kíváncsiskodó leste a műszaki szakemberek mozdulatait A főként fiatalokból verbuválódott közönség a késői órákig kitartott. Joggal mondhatjuk tehát: a fényorgonával „megerősített" vízjáték és vízi zene már a próbán sikert aratott. Amint az a kérdésekből kiderült, a látványt megcsodáló sokaság arra is kíváncsi, hogy miként „áll össze" a produkció. Nos: a JATE központi épületének alagsorában elhelyezett vezérlő automatika föld alatti kábeleken „küldi el" utasításait a kör alakú medence reflektoraihoz és fúvókáihoz. A nyolcvan, négy színnel — pirossal sárgával, zölddel és kékkel — világító lámpa a muzsikához, pontosabban fogalmazva a hangfrekvenciához igazodva; váltakozva, „ölelkezve" gyullad ki. miközben a vízsugarak az automatikába táplált program szerint változtatják formájukat és magasságukat. A teljes program negyvenféle vízképet képes a 101 fúvókából kilövellő vizsugarakból öszszeállítani. A szökőkút, építkezésének munkálatai tulajdonképpen befejeződtek. Az elkövetkező napokban azonban még próbaüzemben működik, létrehozói is ezután ismerkednek meg alaposabban „képességeivel". Ügy tervezik, az árvízi szökőkútnak is — a nap különböző időpontjaihoz igazodva — két programja lesz. Az egyik fényjátékkal vízi zenével sugarak táncával, a másik csak a vízsugarak játékával szórakoztatja az érdeklődőket. Ma, vasárnap — az esti órákban — jó két órán át lehetünk nézői-hallgatói a látványos produkciónak. A programban két, műfajában különböző zenei blokk hallható. Az első Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző Árvízi szimfónia jávai kezdődik, s ugyancsak komolyzenével, Vivaldi-, Bach-, Mozart-, Beethoven-, Brahms-muzsikával folytatódik. A második blokkban könnyűzenei összeállítás hallható: discózenével, country-muzsikával dél-amerikai dallamokkal A produkcióról ennyit. Hogy bemutatása teljes legyen, idézzük fel az alkotók névsorát is. Az árvízi szökőkút építészeti és szerkezeti terveit a Tarnai István vezette csoport készítette a Szegedi Tervező Vállalatnál. Megvalósításakor jelentőö társadalmi összefogásnak lehettünk tanúi. Szeged —bátran mondhatjuk, új nevezetessége — az ország tizenkét vízügyi igazgatóságának, köztük az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság s a Magyar Hidrológiai Társaság támogatásával, a DÉLÉP és a generálkivitelező, a Szegedi Vízművek és Fürdők társadalmi munkájával valósult meg. Kialakításában fontos szerep jutott a Szegedi Elektromos Szövetkezetnek; a programokat szabályozó vezérlő automatika a Budapesti Kertészeti Egyetem műszaki tanszékén, Gyulai Béla tervező vezetésével készült. A DÉMASZ és a városgazdálkodási vállalat ezután kapcsolódik a munkálatokba, ők teszik az „i"-re a pontot. A térvilágítás kialakítása, illetve a szökőkút környékének rendezése, a parkosítás ugyanis még rájuk vár. E feladattal szeptember 15-ig készülnek el. Ladányi Zsuzsa Napraforgó és burgonya A mai követelmények a homokföldeken is a takarékos, ésszerű gazdálkodást kívánják. Ennek egyik formája a szakosodás és a termékszerkezet-váltás. Amikor egy vagy több közösség hasonló növényt termeszt, gépei közös, jobb kihasználására*van lehetőség. Csírájában a szakosodás jelei megtalálhatók a kisteleki mikrokörzetben, ahol dohányt, paprikát, burgonyát, napraforgót termesztettek nagyüzemi táblákon. Az egyik legjobban jövedelmező növény a napraforgó volt. Kisteleken és ópusztaszeren 560 hektárt vetettek be belőle. Két éve még csak 52 hektáron termeltek „tányéricát". A szakembe-J rek jó pénzt látnak az olajos magvú növénytermesztésében, hiszen kevés ráfordítással, szép hasznot hoz. Könnyen gépesíthető a napraforgó-termesztés. Az alacsony szárú fajtákat kombájnokkal a földön csépelik, a termést pedig mind egy szemig átveszik. Az apró magvakat a madarászok ls keresik, az olaj pedig emberi fogyasztásra és állatoknak — takarmánypogácsának feldolgozva — egyaránt alkalmas. A kisteleki mikrokörzetben persze nemcsak a napraforgót termesztik. Megterem a homokon a burgonya és a szőlő is. E zöldségek termesztésének már hagyománya is van, hiszen jól alkalmazták az egyéni termelésben bevált módszereket a nagyüzemi táblákon. A kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz jóval 100 mázsa fölött termelt hektáronként. Nem hasonlítható ez a szám a jóval erősebb földek termésátlagához, de figyelembe véve, hogy a feneketlen homokon más se igen terem, a burgonya alkalmasnak látszik arra, hogy szakosítva termesszék. Jó példa erre a forráskúti Haladás Tsz, ahol már évekkel ezelőtt sikeresen termelték a homokon. Latolgatják a kisteleki mikrokörzetben, hogy több krumplit és napraforgót és kevesebb kukoricát termesztenek. Építés, élet, építészet négy fal között A szegedi építőipari napok gazdag programot kínáltak nemcsak a szakembereknek, hanem az építészet iránt érdeklődő laikusoknak is. Mert ki ne figyelne oda. ha a ma készülő lakásokról, vagy azokról esik szó, amelyekben unokáink élnek majd. Hiszen az élet és az építészet kölcsönösen meghatározzák egymást Panelfalak között Tető kell a fejünk fölé. Bár tetje van a kukoricagórénak, a pajtának, emberi hajlék számára nem alkalmas. A lakástól elvárjuk, hogy megvédjen az időjárás viszontagságaitól (ne fújjon keresztül a szél rajta, ne ázzon be stb. ...), hogy komfortos legyen, hogy embertársainktól elszigetelve, kedvünk szerint töltsük ott munkával, pihenéssel, szórakozással az életünket, hogv ízlésünk, igényeink szerint rendezhessük be. No, és nem közömbös az alapterület sem. A korszerűség fogalmából azonban egyelőre ki kell törölnünk a „nagy" jelzőt, ha lakásról esik szó. Társadalmunk jelenleg a tömeges lakásépítés mennyiségi követelményeinek kielégítésére képes, ezen fáradozik. Vajon ez a szándék nem megy-e a minőség, a korszerűség rovására? Ha ma valaki nagy-nagy szerencsével lakást kap, csaknem bizonyos, hogy lakótelepre költözik. Eleinte boldog, örül, hogy tető került a feje fölé. Később, amikor lecsillapodik, meglátja a falak szürkeségét, sivárságát, az azonos magasságok, a merev vonalak egyhangúságát. A mai lakótelepek egy része nyomasztó az ott élők számára. Utólag már csak a növényzet segíthetne. lemertek a közlekedéssel töltött időveszteségből, a kommunális ellátottság hiányából adódó kényelmetlenségek is. S kedvezőtlen hatással van a lakótelep az emberek életvitelére is. Uniformizálja az egyetemi tanár, a barkácsoló géplakatos és a gyes-en otthon levő többgyermekes anya napirendjét. Az egyforma nagyságú, egyformán berendezett, egyforma hangáteresztő képességű falakkal elválasztott lakásokban élő emberekre azonos életritmust kényszerít a lakótelep: hétköznap (reggel 6-tól 8-ig csúcsforgalom a fürdőszobában, délután trécselés, játék az utcán. 6-kor vacsora, esti vízcsobogás a kádakban, aztán tévénézés. Jaj. annak, aki nem alkalmazkodik: vagy a szomszédokkal gvűlik meg a baja. vagy az idegei sínylik meg a renitenskedést. Ha tévénézés ideje van, akkor eszébe ne jusson olvasni, uram bocsa' tanulni, bárkinek is. De feszültséget okozhat a szabad falfelületek, a méretek. a központi antenna helye által megszokott lakberendezés is. Az idővel felszaporodó használati tárgyak valósággal fölfaliák a teret az ember elől, kiszorítják a lakásból S ha ez szó szerint meg is történne, nincs hova mennie, hogy kikapcsolódjék. Se mozi, se színház, se klub, se könyvtár a közelben. Megfigyelhető, hogy 10—15 éves „forgóval" elköltöznek az igényesebbek, helyükre a városiasodás első fázisába lépő fiatalabb, félfalusi, félmunkás réteg kerül. Hogy ők boldogabbak lesznek-e itt? Ez nyitott kérdés Megesik ugyanis, hogy a 40—50 forintos lakbér helyett havi 1000—1500 forintot „eszik meg" a rezsi, s együtt a bútorok OTP törlesztésével nagyon könnyen fölborul a családi költségvetés Ellenségünk: a zaj A házgyárt lakásokban élők rossz közérzetéért nem kis részben a zajok a felelősek. Az akusztikus idézte az ENSZ környezetvédelmi világnapja alkalmából kiadott memorandumot, amely szerint „.. a más környezeti szenynyező tényezőkhöz képest alábecsült zajszennyezés ... egyike ama gyorsan terjedő ártó hatásoknak, amelyek a legnagyobb mértékben rontják az emberi élet minőségét." Különböző rendeletek, előírások szabályozzák nálunk is a tervezők számára a „zajszennyezés" megengedKongresszusi és felszabadulási munkaverseny Hatékonyság, minőség, munkafegyelem A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny határozza meg a következő másfél évben az üzemek, vállalatok és szövetkezetek munkáját, ad keretet a célok eléréséhez.. A Szegedi Nyomda dolgozói munkásgyűlésükön határozták el hogy teljeskörűvé teszik a Dolgozz hibátlanul munkarendszert Szocialista szerződéseket kötnek, védnökséget vállalnak azért, hogy a könyvek és a kiadványok időben és jó minőségben jelenhessenek meg. A kollektíva nagy feladat előtt áll, hiszen nemsokára meg kell tanulniuk a fényszedés és az ofszetnyomás valamennyi fortélyát. (Nem túl soká a mi lapunk is ofszet eljárással készül majd.) A munkásgyűlésen a dolgozók elmondták: véleményük szerint az egyik legfontosabb az importból származó alkatrészekkel való takarékoskodás, s azt is, hogy reális lehetősége van annak, hogv kevesebb energiát használjanak fel. Szeged felszabadulási évfordulójára egyhetes ünnepi műszakot szerveznek. Felesleges készleteiket másfél millió forinttal csökkentik. A Műszaki Könyvkiadó és a Szegedi Nyomda szocialista szerződést kötnek a műszaki könyvnapok sikere érdekében. A nyomda vállalja, hogy hét fontos művet — a könyvnaphoz méltó minőségben — a tervezettnél már korábban, már szeptember elején megjelentet. Tudják, hogy az elsődleges cél a hatékonyság javítása. A kollektíva ígéretet tett arra, hogy az eddiginél jobban használják ki a munkaidőt, a munkából való igazolatlan hiányzások a minimumra csökkennek. Tökéletesítik az egyes üzemrészek közötti kooperációt, csökkentik a ráfordításokat, a szedők és az öntők vállalták, hogy az eddiginél lényegesen kevesebb hibával dolgoznak a jövőben. A BUDALAKK Festék- és Műgyantagyár szegedi gyáregysége is csatlakozik a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. Felajánlásuk így hangzik: „Vállaljuk, hogy villamosenergia-felhasználásunkat, egy százalékkal csökkentjük. ezzel körülbelül 1500 kilowatt megtakarítást érünk el, ami hozzávetőlegesen 30 ezer forintot ielent. Mindezt a termelőberendezések az eddiginél ésszerűbb működtetésével érjük eL A fűtés megfelelő szabályozásával az úgynevezett kondenzvíz visszavezető hálózat hatékonyabb működtetésével gázfogyasztásunkat egy százalékkal csökkentjük. Ez tízezer forintnyi hasznot, azaz ötezer köbméter, megtakarítását jelenti. Kétezer köbméterrel kevesebb vizet használunk fel A gyárunkban félhasznált alapanyagok 70 százaléka importból származik. Ennek is jelentős mennyisége tőkés piacról. Anyagmozgatási rendszerünk korszerűsítésével; bevezetjük az egységrakományos anyagmozgatást, és a technológiai fegyelem szigorításával mind az importból származó, mind a hazai alapanyagokból félfél százaléknyit takarítunk meg. Ugyanilyen mértékű lesz csomagolóanyag-megtakarításunk is. Ez az importanyagoknál egymillió, a hazaiaknál pedig 300 ezer forinttal kevesebb költséget jelent. Kétszázezer forinttal kevesebb értékű csomagolóanyagot használunk fel. Szitorrlftiuk a munkafe"velmet. Véleményünk szerint a hasznos munkaidőalapot őt százalékkal tudjuk növelni, ami ötezer munkaórát jelent': hető mértékét. Az épületszerkezeteket hangszigeteléssel kell ellátni. Bizonyos hangok — például az V. emeleti házibuli zajai — a II. és az I. emeleten is hallhatók a vasbetonvázas épületekben. A fölöttünk lakó kopogó lépéseitől akkor kíméltek volna meg az építők, ha úsztatott padlót készítettek volna, azaz, ha a járófelületek úgynevezett hanglágy anyaggal csatlakoznak az épületszerkezetekhez. Utólag már csak a habalátétes szőnyegpadló segíthet, történetesen, ha megajándékozzuk ezzel a fölöttünk lakót... A fűtés csövei körüli réseket ajánlatos filccel, szivaccsal, szövetdarabbal betömni. A vízvezeték zajai ellen úgy védekezhetünk, ha a bilincs és a cső közé gumicsíkot iktatunk, a szennwízrejtő vezeték csörömpölésének véget vethetünk, ha kőzetgyapotpaplannal beburkoljuk... és így tovább. A korszerű lakásról álmodó — és ezért fizető — lakó azonban elvárhatná, hogy mindezt az építők végezzék e' kulcsátadásig Akár a helyiségeket elválasztó falak szigetelését. Mert hogy milyen módjai vannak ennek, hallhattuk a szakemberektől. Az ablakok, erkélyajtók rései ellen azonban a lakók is tehetnek. Útját állja a hangoknak — és a hidegnek is — a felragasztott habszivacs és a filccsík Van remény Mit hoz vajon a jövő? Ezután korszerűbb lakások épülnek, vagy sem? Az V. ötéves terv 430—440 ezer új lakás átadását irányozta elö. Állami erőből 150—160 ezer készül el. A magyar építőipar évente 90 ezer lakást „termel", ennek 25—26 százaléka házgyári technológiával épül. A városi lakásépítésben továbbra is a panelos házaké a meghatározó szerep, tehát szükség van ennek a technológiának a továbbfejlesztésére. A tervezésben még kettősség mutatkozik: most dolgozzák ki az átfogó programok megvalósulását jelentő komplex rendszereket, ugyanakkor még alkalmaznak, főként helyi kezdeményezésre — már kialakult szerkezetekét ts, Az ÉVM azonban intézkedatí a panelos lakásépítés egységesítése érdekében: utasítást adott ki a típustervezés rendjéről és országos tervpályázatot hirdetett a VI. ötével lakásépítésének előkészítésére, a panelos lakóépületek fejlesztésére. Mi várható az intézkedésektől? Új értelmezést kap a típusterv fogalma: csak a funkcionális, műszaki, gazdasági esztétikai igényt kielégítő megoldásokat tipizálják, de a részlettervek, amelyek ki vannak téve a technikai fejlődós, az anyagellátás, az előírások változásának. azok nem típusmegoldások. A kivitelező vállalatok ezután már a tervezési folyamatban is közreműködnek, így az elképzelések jobban idomulnak a technikai lehetőségekhez. Jó. jó, de korszerűbben tudunk-e majd élni ezekben a lakásokban? — kérdezhetné bárki. A tervezésfejlesztés középtávú feladatai között szerepel egy olyan új tervállomány kidolgozása is, amely alkalmas arra, hogv jobban igazodjék a család összetételéhez, lehetővé téve 53—60 négyzetméteres átlag lakásterület változatos „kikeverését". Olyan félszobákat alakítanak ki, amelyekben két fekvőhely is elfér. így a négyszemélyes lakásokban végre lehet fekhelv nélküli nappali is. Ez a tervállomány változatos beépítésű épületegyüttesek kialakítását teszi lehetővé. Chikán Ágnes