Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-19 / 194. szám

Vasárnap, 1979. augusrtus 12. 114 logok Apró Antal beszéde Túrkevén Az alkotmány napja alkalmából ünnepi nagygyűlést sadalomtól. amennyit ad a rendezett szombaton Túrkevén, a városi sportcsarnokban közösségnek, az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a Haza- — Az állampolgári köte­fias Népfront. A gyűlést Gyenes Gyula, a Hazafias Nép- lességek közül itt csak a front városi bizottságának titkára nyitotta meg. Ezután legfontosabbakat említem: a Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának, tagia, az nép vagyonának védelmét, országgyűlés elnöke tartott ünnepi beszédet, amelyben Népköztarsaságunk gazdasá­tóbbek között a következőket mondotta: gl erejének fokozását, társa­• • • , j , -u • , dalmi rendünk erősítését és — Harminceves evfordulo- többi dolgozó rétegelvei a baza védelmét ját ünnepeljük annak, hogy együtt gyakorolja". Az állampolgári jogok és megszületett a Magyar Nép- — Partunknak a tánsadal- köteleségek érvényesülése köztársaság alkotmánya. Ha- mi, állami életben betöltött SZOrosan öszefügg a törvé­zank alkotmanya kifejezi az vezető szerepe, befolyása, te- nyesség kérdésével. Alkotmái országunk életében végbe- kintélye jut kifejezésre ab- nyunk rögzíti, hogy ..a Mai ment alapvető változásokat, ban, hogy az alkotmány ki- gyar Népköztársaságban tör­népünknek a társadalmi ha- mondja: „a munkásosztály vbny állapítja meg az áll Indásért a szabadságért ví- marxista-leninista pártja a lampolgárok alapvető jogaira vott küzdelmeit az ország- tarsadalom vezető ereje". és kötelességeire vonatkozó építő munkában elért törté- Partunknak a szocializmus sxabátyokat" nelmi eredményeit Joggal ál- teljes felépítésére vonatkozó _ Nyugodtan mondhat­lapithatja meg alkotmá- programja az alkotmányba ;uk hogy a Magyar Népköz" nyunk, hogy hazánkat több történt beiktatásával nemzeti társaságban szilárd törvé mint egy évezreden ót a nép programmá vált egész társa- nyes rend van, állampolgá­áldozatvállalasa, dalműnk kozos ugye lett. raink nem csak elfoKadjáki - Alkotmányunk kimopd- haneT71 tevékenyen közremfi­, . „ , , . h0P 3 Magyar Népköz- ködnek törvényeink meg­- Az ellenforradalmi hor- tarsasag olyan szocialista ál- vaiósításában. szocialista ál­thysta rendszer előszeretettel lam. amelyben a varos és a iamrendünk védelmében, hivatkozott egy soha lenem falu dolgozol választott, s a _ választósi tArv<lnviinl<­iri ezeréves alkotmányra. Mi népnek felelős küldöttek út- „ volt ennek az állítólagos al- ján gyakorolják a hatalmat. tlü^l öVEi ^^T: kotmánynak a lényege? Év- Jól fejezi ki ezt országgyű- a ^MsSa századokon át a dolgozó nép lésünk összetétele is: a 352 * kizsákmányolása, kiszolgálta- képviselőből 157 munkás 48 ^^"^ az egtet fe]" tollsága. a dolgozó milliók termelőszövetkezeti tag. 146 résztvLz Á országnak értelmiségi és egyéb foglal- latM8T* rfszt vesz: A való kozású. Jelen vannak az or- keleti aktivitás mutatja szággyűlésben egyházi sze- szocialista rendszerünk de­munkaja. társadalomformáló ereje él­tette és tartotta fenn. jogfos/.tottsága, az kalandor háborúkba kergetése. Igazi népi alkotmányt mélyiségek is. Növekvő tár- ^^^M csak 30 évvel ezelőtt - 1940- sadalmi szerepüknek és köz- ^t amelv a oári te a b°n fogadott el a magyar életi aktivitásuknak megfele- ^gKort amely a Párt és a o^zágSülés De előbb je- lően országgyűlésünkben 101 "fp kölcsönös bizalmara lentös társadalmi, gazdasági a női képviselők száma. p reformokat kellett megváló- - Az 1975-ben megvátasz- — Az elmúlt 30 év sike­sitani. a szegényparasztok tott országgyűlésünk az el- rekben. küzdelmekben gazdag között szét kellett osztani a múlt 4 év alatt 21 törvényt volt Igaz, voltak megtorpa­és alkotott, teljesítve a kor- nasok, súlyos tevedések is. mányzati munka alkotmá- Ezekből tanultunk. Közös ..o nyos ellenőrzését 14 rninisz- munkában, közös " harcban tálatokat bányákat, bankó- teri és államtitkári beszámo- kovácsolódott eggyé orszá­kat. Meg kellett szüntetni a lót vitatott meg és 27 inter- «unk dogozó nepe. tarsadal­kizsákmányolást. a dolgozó pellációt tárgyalt, amelyeket munk valamennyi retege milliók logfosztottságát: Al- az országgyűlés lami irányítás alá kellett nyújtottak be. venni az iskolákat, a kultú­rát. a szociális intézménye­feudális nagybirtokokat egyházi birtokokat, államosí- mányzati tani kellett az üzemeket, vál­képviselöi Országunk dolgozói támo­gatják pártunk politikáját — Mindez azt bizonyítja. — Ez az egyetértés a párt hogy az alkotmány előírásai. és a nép között nehéz har­ket. Rövid évek alatt dolgo- az ott biztosított jogok és cokbun és nagyszerű ered­zó népünk legjobbjait kellett kötelességek nem maradnak menyek elérésében. azok­papíron. Alkotmányunk biz- mik a szocialista programok­tosítja az ország állampolga- n»k alapján bontakozott ki. rainak jogát a munkához, a amelyeket pártunk kong­pihenéshez, a személyi sza- resszusai fogalmaztak meg. kommunista párt vezetésével badsághoz, a személyi tulaj- — Szocialista rendszerünk rövid évek alatt győzelemre dunhoz. Biztosítja az allum- hü őrzője és teremtő tovább­•• • • • polgárok részvételét a köz- fejlesztője haladó történel­ügyek intézésében. mi hagyományainknak — — Alkotmányunk ugyan- hangsúlyozta a továbbiakban az állami élet. a közigazga­tás. a gazdasági élet. a fegy­veres erők élére állítani. — Munkásosztályunk a vitte a szocialista forradal­mat. Az 1019-es Magyar Ta nácsköztársaság tapasztala­taival gazdagodva hazánkban akkor kimondja azt is. hogy: Apró Antal. — Ebben a megvalósult a dolgozók álla ma. létrejött a munkáshala­lom. Az azóta eltelt idő be­„a Magyar Népköztársaság- szellemben emlékezünk meg ban az allampolgari jogokat minden évben I. István ki­a szocialista társadalom ér- rályról, aki több mint ezer dekeivel összhangban keli évvel ez.előtt a kor történel­bizonyitotta, hogy alaptörvé- gyakorolni: a jogok gyakor- mi szükségszerűségét feiis­nyilnk megfelelt, feladatának, lasa elválaszthatatlan az ál- merve szilárd államot alapi­tól szolgálta, dolgozó népünk lampolgari kötelességek tel- tott itt a Duna-Tisza men­erdekeit. a szocialista társa- jesilésétől". A jogok és kö- tén, s ezzel nemzeti létünk dalom építését, s újabb ki- telességek együttes érvényé- legfőbb biztosítékát levemtet­magasló eredmények forrasa sülébe a mi viszonyaink kö- te meg. Augusztus 20-át le­lett, Társadalmi eletünkben, zött természetes összhangban hát a régi hagyományoknak népgazdaságunkban uralko- van azzal az általános szo- megfelelően t. István király­dóva váltak a szocialista tar- cialista elvünkkel, hogy min- ról való megemlékezés ún­sadalmi, gazdasagi viszonyok, denki annyit kaphat a tár- nepének is tartjuk. Az ünnepi beszéd elhangzása után a túrkevei Vörös Csillag TermelösKivetkezel küldötte új lisztből sütött ke­nyeret adott at Apró Antalnak. Az ünnepség a Vörös Csillag Tsz területen folytatódott, ahol átadták rendelte­tésének a gazdasag 1040 férőhelyes szakosított szarvas­marhatelepét (MTI) A mezőgazdaság szocialista ats/.ervezesével új tartalmat kapott és tovább erősödött a munkás-paraszt szövetség, s növekedett az értelmiség tár­sadalmi szerepe. — Nagyszerű eredmé­nyeink elérésében felbecsül­hetetlen segítséget jelentett számunkra, hogy az elmúlt evtlzedek alatt mindig tá­maszkodhattunk munkánk­ban, harcainkban a szocialis­ta országok közösségére, el­sősorban a Szovjetunió test­véri támogatására. — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa felmérve a megtett utat, megjelölte szocialista építő­niunkánk űj távlatait. Az or­szággyűlés 1972-ben az alkot­mány vitájában már kimond­hatta, hogy a Magyar Nép­köztársaság szocialista állam. Társadalmunk osztályszerke­zetéten bekövetkezett válto­zásokat pedig így fogalmazta meg: „a Magyar Népköztár­saságban a társadalom veze­tő osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövet­kezetekbe tömörült paraszt­sággal, szövetségben az ér­telmiséggel. s a tarsadalom Harmincéves az alkotmány (Folytatás az 1. oldalról.) Rág rovíd fennállása törté­nelmünk egyik legdicsőbb korszaka, népünk szabad­ságharcainak méltó folytatá­sa volt. A z 1949-ben megszületett alkotmányunk a Ta­nácsköztársaság jog­rendjének, jogalkotásának számos tapasztalatát hasz­nosította. Megalkotása óta tovább erősödött hazánkban a munkásosztály és marxis­ta—leninista pártjának ve­zető szerepe, nőtt befolyása és tekintélye. A fejlett szo­cialista társadalom felépí­tésének programja, amelyet a kommunisták állítottak igaz és lelkesítő célként né­pünk elé, ma már nemzeti programmá, egész társadal­munk közös ügyévé vélt. Kifejezésre jutott ez 1972 márciusában, amikor az or­szággyűlés törvényerőre emelte a módosított alkot­mányt. Alkotmányunk 1972. évi módosítása kifejezi, hogy az 1949 óta eltelt időszakban a dolgozó nép alkotó munká­jának. harcainak eredmé­nyeként olyan politikai, tár­sadalmi, gazdasági és tudo­mányos-kulturális fejlődést értünk el, amely évszázadok adósságait pótolta. Ahogy Kádár János elvtárs par­lamenti beszédében hangsú­lyozta: ez az időszak dolgo­zó népünk nemzeti felemel­kedésének dicső története, még akkor is, ha a megtett uton nehézségek és megráz­kódtatások is előfordultak. Pártunk, munkásosztályunk, népünk munkája és tyarpa hatalmas fejiődést hozott, történelmi jelentőségű ered­ményekhez vezetett. A mun­kásosztály. a nép hatalma, a Magyar Népköztársaság szi­lárdabb.- mint bármikor' ko­rábban. A szocialista tár­sadalom alapjait leraktuk, a szocialista termelési viszo­nyok teljes győzelmet arat­tak az egész gazdaságban, s népünk a fejlett szocialista társadalom építésén dolgo­zik. A módosított alkotmány tartalmazza mindazo­kat az alapvető válto­zásokat is, amelyek alap­törvényünk elfogadása óla társadalmunk osztály szerke­zetében bekövetkeztek. Ki­mondja. hogy társadalmunk vezető osztálya a munkás­osztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, Í.Z értelmiséggel és a társa­dalom többi dolgozó rétegé­vel együtt, gyakorolja. A munkás-paraszt szövet­ség nemcsak rendszerünk biztos politikai alapja, ha­nem eszköze és feltétele is az osztályok közötti évszá­zados különbségek felszámo­lásának. E szövetségre épül­ve mind szélesebben és mé­lyebben bontakozik ki a szo­cialista nemzeti egység, amely az alapvető érdekek azonosságán és az alkoló együttműködésen alapul. A szocialista társadalmi program és valóság egység­be tömöríti a nemzetet. Ez nz egység politikánk és ter­veink legfőbb pillére Egész társadalmunk a sajátjának, nemzeti programnak-vallja a XI. kongresszuson megfogal­mazott feladatokat Belpolitikai tevékenységünk homlokterében a gazdasági építőmunka feladatai állnak. Pártunk Központi Bizottsága 1979. június 29-i ülésén töb­bek között megállapította, hogy a gazdasági élet min­den területén fokozódtak az erőfeszítések céljainak eléré­se érdekében, népünk ered­ményes munkával támogatja gazdaságpolitikánk valóra váltását. Ugyanakkor a Köz­ponti, Bizottság rámutatott arra is, hogy a minőségi vál­tozások a termelésben, a gaz­dálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában, még rem bontakoztak ki a szük­séges és lehetséges mérték­ben. D olgozó népünk nagyfo­kú politikai érettségről tett tanúbizonyságot, megértette az alapvető gaz­dasági problémáinkat, s a megoldásuk érdekében ho­zott kormányhatározatokat, egyebek között a fogyasztói árintézkedések szükségessé­gét. Tudomásul vette, hogy egyrészt tőlünk független okok miatt jelentősen emel­kedtek a nyersanyagok, ener­giahordozók és egyéb fon­tos importált termékek árai, amelyek a belföldi árakban — sem a termelői, sem pe­dig a fogyasztói árakban — eddig nem tükröződtek kel­lően. Másrészt pedig a hazai fogyasztás növekedése nem áll arányban a termelés nö­vekedésével, -vagyis, többet fogyasztunk, mint amit meg­termelünk. a különbséget pe­dig az állami költségvetés fedezi. Ezt a helyzetet ter­mészetesen tovább fenntar­tani nem lehetett. Ebből az következik, hogy a megváltozott viszonyoknak csak úgy tudunk megfelel­ni, ha nemcsak többet, ha­nem jobban is dolgozunk. Ha a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítunk mun­kánk minőségére, takaréko­sabban gazdálkodunk, to­vább szilárdítjuk a mun­kafegyelmet. jobban és szer­vezettebben oldjuk meg fel­adatainkat. Ha korszerűbb és minden piacon jól értékesít­hető termékeket állítunk elő, s ezáltal javul a népgazda­ság egyensúlyi helyzete. En­nek érdekében minden szin­ten szükséges javítani az irányító munkát, s annak tudatában kell minden mun­kahelyen teljesíteni a ter­veket, hogy idehaza is. kül­földön is az eddiginél szigo­rúbb, magasabb követelmé­nyekkel' szembesülnek ter­mékeink. K özvéleményünk joggal és indokoltan bírálja a gazdálkodás fogyaté­kosságait. Szinte, általánosan megfogalmazódó igény, hogy még jobban érvényesüljön a társadalmi igazságosság, a munka szerinti elosztás al­kotmányos elve: „Mindenki képessége szerint, minden­kinek munkája szerint." E helyes, és minden területre érvényes követelmény szoro­san kapcsolódik az alkot­mány egy másik rendelke­zéséhez. amely szerint: „Az állampolgárok munkájukkal, munka-versenyben való részvé­telükkel, a munkafegyelem fo­kozásával és a munkamódsze­rek tökéletesítésével a szocia­lista építés ügyét szolgál ják" Ennek jegyében és szellemé­ben bontakozik ki ezekben a hetekben a XII. pártkong­resszus és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére a népgazdaság valamennyi ágazatát átfogó munkaver­seny-mozgalom, bizonyítva azt, hogy dolgozó népünk átérzi jelenlegi fejlődési sza­kaszunk gondjait, és tevéke­nyen részt kíván venni azok megszüntetésében. Az együt­tes tenniakarás — és a szo­cialista közösség, elsősorban a KGST-orsfágok alkotó ere­je, közös érdekeltségünk az új társadalom építésében — nemcsak feltétele, hanem biztosítéka is nehézségeink leküzdésének és további elő-, rebaladásunknak. S zép szimbólum, hogy az alkotmány és a ke­nyér — immár össze­tartozó, egymáshoz kötódő fogalompár. Az idei új ke­nyér — amelynek szintén most van az ünnepe — az alkotmányban megfogalma­zott követelményeknek meg­felelő, odaadó és elismerést érdemlő munka nyomán ke­rül az ország asztalára. Igaz, a korábbinál kedvezőtlenebb időjárási körülmények kö­zött termeltük meg, de olyan kenyér ez. amely népünk munkaszeretetét és a szocia­lista jövőbe "vétett hitet tes­tesiti meg. Azt a bizalmai­amelyet erősít és táplál, hogy hazánk belső helyzete szi­lárd. országunkban alkotmá­nyos rend uralkodik. Népünk bizakodással te-: kint pártunk XII, kongresz­szusa elé és példamutató munkával készül a szocialis­ta építőmunka további nagy feladatainak teljesítésére. Szocialista nemzeti egysé­günk a hétköznapok tenni­valói közepette is szüntele­nül erősödik. Tartalma mind gazdagabb és mélyebb lesz, mert ö feladatok kimunká­lását és végrehajtását a fej­lődő szocialista demokrácia törvényei és lehetőségei kö­zepette egész országunk al­kotó véleménye és vitája ösztönzi. Jó reményekkel, ünnepi érzéssel köszönthet­jük tehát szocialista alkot­mányunkat. Azzal a meggyő­ződéssel, hogy elsősorban raj­tunk, közös munkánkon és erőfeszítéseinken múlik né­pünk boldogulása, vívmánya­ink megőrzése és hazánk to­vábbi gyarapodása. A politológiai világkongresszus szombaton tartotta záróülését Szombaton teljes üléssel ért véget Moszkvában a XI. politológiai világkongresszus, amelyen a világ 52 országá­ból csaknem 1600 szakember, a politikatudomány neves képviselője vett részt. A zá­róülésen a távozó elnök, Carl Deutsch amerikai pro­fesszor és a nemzetközi tár­saság új elnöke, a brazil Cahdido Mentes mondott be­szédet. A nemzetközi politológiai társaság eddigi legnépesebb kongresszusán a nemzetközi politika legidőszerűbb kérdé­seit, mindenekelőtt a béke, a leszerelés, az enyhülés kér­déseit vitatták meg. A 28 szekcióban mintegy félezer előadás, referátum hangzott el. Mint Pjotr Fedoszejev, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke a záróülésen megállapította: a tanácskozás nagy sikerű és konstruktív párbeszéd volt a világ minden részéből érke­zett tudósok között ezekről a létfontosságú kérdésekről. A tahácskozás részvevői köszönetet mondtak a szov­jet kollégáiknak a kongresz­szus igen jó megrendezé­séért. Köszönetüket fejezték ki Leonyid Brezsnyevnek is. Az SZKP főtitkárához. a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­ge elnökéhez intézett táv­iratban a tudósok megálla­pították: a tanácskozás ko­runk legfontosabb kérdései­vel foglalkozott, köztük azok­kal, amelyeknek Leonyid Brezsnyev is nagy figyelmet szentel: a béke és a társa­dalmi Jialadás politikájának kérdéseivel. * ^ Szombaton hazaérkezett Moszkvából az a küldöttség, amely dr. Lakos Sándornak, az MSZMP KB Társadalom­tudományi Intézete igazgató­jának, az MSZMP KB tagjá­nak vezetésével részt vett a politológiai világkongresszu­son. Kormányátalakítás Szudánban Nimerl szudáni elnök szombaton kormányátalakí­tást hajtott végre. Ennek kö­vetkeztében távozik a kor­mányból Basir Abbadi ipari miniszter, Oszmán Hasim pénzügyi és gazdasági állam­miniszter, Karim Bedri köz­lekedési miniszter, valamint Mahdi el Fahal államügyész. Az államfő a következő po­litikusokat nevezte ki a tá­vozó miniszterek helyére: Badr Eddin Szulpiman nem­zetgyűlési képviselő lett az új pénzügyi és gazdasági ál­lamminiszter. Ahmed el Sza­jed Hamad kapla a közleke­dési miniszteri tárcát, állam­ügyésznek pedig Hasszán Ab­dallah el Tu rabit nevezte ki az államfő. Oszmán Hasim visszakerült a kormányba az iparügyi tárca síére. Az új kormányba két ko­rábbi ellenzéki politikus is bekerült: El Turabi a Mu­zulmán Testvériség Pártjá­nak fótitkára volt, Szajed Hamad pedig a Demokrati­kus Unió Párt vezetője. Ni­meri hatalomra jutása után azonban valamennyi pártot betiltották Szudánban. E két politikus kormányba ke­rülése azt mutatja, hogy Ni­merl igyekszik megvalósíta­ni az ellenzékkel 1977-ben kötött megbékélési paktum­ban foglaltakat.

Next

/
Thumbnails
Contents