Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

4 Szombat, 1979. augusztus 18. A fájdalmak csillapítása Kristályos szorbit A magyar kutatók eredményei hobbi A csendért Áz akusztikai tudományok a települési környezet csendvédelme révén szoros kapcsolatba kerültek a környezetvédelemmel. annak integrált részévé váltak. Ezt a Tényt emelte ki az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója az ez évi környezetvédelmi világnap (június 5.) alkalmából kiadott nemorandumában: „..a más környezeti szennyező tényezőkhöz képest általánosságban alábecsült zajszennyezés ... egyike ama gyorsan terjedő ártó hatásoknak, amelyek a legnagyobb mértékben rontják az emberi élet minőségét." A nyugodt szabad tér. játszótér. pihenőhely azt jelenti, hogy a korszerű városépítési irányelvek alapián kialakított lakóterületeken nemcsak a lakások belsejében, hanem at épületek környezetében is a rendeletek által megengedett kedvező zajszintet kell biztosítani. Így szükségessé vált az akusztikusok bekapcsolódása a településtervezői feladatokba. A Dél-magyarországi Tervező Vállalatnál (régi nevén Szegedi Tervező Vállalat) Koczor György, vezette, fiatalokból álló alkotó kollektíva készíti a Felső Tisza part részletes rendezési tervét. Miután a területen áthalad az új híd, elkészülte után igen forgalmas lesz a Római körút, ezért a vállalat akusztikusainak közreműködésével csendvédelml vizsgálat is készült. A várható forgalomnagvság és -összetétel ismeretében prognosztikai módszerekkel történt a várható „zajszennyezés" mértékének a meghatározása, maid ennek birtokában a területfelhasználási elképzelések kialakítása. Miután a tervezés még nem fejeződött be. korai lenne az eredmények részletezése, de annvi már most is megállapítható, hogv a hídfeljáró emelkedőjén felhaladó nagy teherforgalom igen komoly zajszennyezést fog okozni, mely ellen a környezetet, a lakókat — az újszegedi oldalon is — védeni kell. Ma már a tervezés frontján megtörtént a nyitás a csendvédelem, az akusztikusok felé. A tervek készítésének lehetősége adott. A megrendelők részéről viszont nem mindig ilyen lelkes a fogadtatás. mivel az előírások dacára a megbízókat sokszor úgy kell meggyőzni a zaj káros voltáról, arról, hogy a zajt nem lehet „megszokni". Ha pedig már kész a terv, jöhet a következő menet a gondos kivitelezésért Többszöri elvetélt próbálkozás után úgy véljük, ma már kedvezőek a feltételek egy olyan regionális csendvédelmi központ létrehozására, amely a három délmagyarországi megyében (Bács-Kiskunban. Békésben, Csongrádban) koordinálni tudja az eddig szétszórtan dolgozó szakembereket csoportokat Meg tudja teremteni a támadhatatlan jogi és gazdasági feltételeit az ittott fellelhető, hiányos mérőműszerparkok közös használatának. Erre vonatkozóan a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet — mint az ÉVM bázisintézménye — megbízást juttatott el a DÉLTERV-hez a munka megkezdésére. Megítélésűnk szerint a szakmai munka fellendítését eredményezné még egy olyan tudományos-társadalmi szervezet. mely az itt dolgozó szakembereket, érdeklődőket összefogná, a szakmai továbbfejlődésre. tudatformálásra teremtve lehetőséget. Ennek érdekében az MTESZ Csongrád megyei szervezetének segítségével jelenleg is tart az Optikai. Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület helyi zajcsökkentési szakcsoportjának szervezése. Megalakulása október végén várható. A csoport célkitűzése — többek között — szakmaitársadalmi segítség nyújtása a különböző szintű környezetvédelmi döntésekhez. Józsa Gusztáv (DÉLTERV) Néma repülés, léggömbbel Gyakran megesik, hogy valamilyen elfelejtett talalmóny a technikai fejlődés magasabb szintjén felébred Csipkerózsika-álmából és új életre keL Ez történt a Montgolíier testvérek találmányával, a meleg( levegővel töltött léggömbtől is. A két . francia feltaláló közel két évszázaddal ezelőtt felismerte, hogy a felmelegített levegő kiterjed és így könynyebbé válik (1 köbméter 0 C-íokr61 80 C-íokra felmelegített levegő kb. 300 grammot veszít súlyából), ami felhnsználható a magasba való felemelkedéshez. Később rájöttek, hogy akként is el lehet hagyni a földet, ha a jókora léggömböt a levegőnél könnyebb gázzal — hidrogénnel, héliummal — töltik meg. Mintegy 80 éve azután a motorral hajtott, kormányozható léggömbök, a léghajók is forgalomba álltak és egy ideig — a modern repülőgépek megjelenéséig — jelentős szerepet játszottak a légiközlekedésben. A forró levegős ballonok „feltámadása" két fontos tényezőnek köszönhető. Elsősorban annak, hogy olyan műanyag szövetek jelentek meg, amelyek a 100 C-fok körüli hőt is elviselik, kis légáteresztőképességűek és négyzetméterenként mindössze 0,4—0,6 kg súlyúak. Ugyanakkor különleges, propán gázzal üzemeltethető automata égőket is kifejlesztették a ballon levegőterének felmelegítésére. E rendkívül erős égőnek állandóan ég a gyújtólángja, de az égő maga csak 30 másodpercenként lobban fel: öt másodperces üzemelése fél percre ellensúlyozza egy átlagos (kb 1600 köbméteres) ballon levegőjének természetes lehűlését. A léggömbrepülés egyre népszerűsödő hobbivá, sportággá lép elő világszerte. Az iránta megnyilvánuló érdeklődést nagyban elősegítette három új-mexikói férfinek az Atlanti-óceán fölött az Újvilágból Európába való sikeres átrepülése a „Double-Eagle-II" nevű. héliummal töltött léggömbbel, 1978-ban. A fájdalomcsillapítás klaszszikus vegyülete az aszpirin. Ez enyhe fájdalomcsillapító. Problémája az, hogy a legerősebb fájdalmak csillapítására nem teljes hatékonyságú, vagy nem hat és krónikus, tűrhetetlen fájdalmakra már hatástalan. A mindennapos általános fájdalomcsillapításra azonban alkalmas. Hatásmódja máig sem igazán ismert Nincs kábító hatása. Változatlanul felmerül a gondolat olyan nem kábító fájdalomcsillapító készítésére, amely az említett opiátrendszerekre nem hat, de mégis teljes hatású fájdalomcsillapító szer. Az egyik elképzelt mód a kábító és a nem kábító gyógyszerek kombinálása, „szinergizálása". Érdekes módon a két hatás nehezen szinergizálható. Tehát mondjuk az aszpirin és a morfin nem használható arra, hogy kombinációban előnyös legyen, bár azt ls próbálták, hogy kombinálják a két hatást Van olyan enyhébb hatású vegyület, amelyet naponta használunk, főleg köhögéscsillapításra — a kodein, ez csak nagy mennyiségben tekinthető kábítószerként. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetében e téren folyó kutatások lényege: hogyan lehetne ideálisabb fájdalomcsillapítókhoz jutni? Egy érdekes momentum vezetett eredményhez, az, hogy Magyarországon a morfin és származékainak kutatásában nemzetközileg is jelentős eredményeket értek - el. A morfin kivonására a mákszalmából változatlanul a világ leghatékonyabb módszere a magyar Kabai-féle módszer. Ezzel az eljárással kialakult gyógyszerárugyár, az Alkaloida, a világ egyik nagy szállítója ma is. Ez nagyjelentőségű tudományos és ipari eredmény volt. melynek gyümölcsét az ország élvezi, a Gyógyszertani Intézet ma ls együttdolgozik ezen a területen az AlkaloidávaL A morfin kémiájával sokan foglalkoztak és különösen eredményesen foglalkozott vele Debrecenben Bognár Rezső akadémikus vezetésével egy kutatócsoport. Munkatársaival, különösen Makrei Sándor professzorral egy sereg új félszintetikus morfinszármazékot állítottak elő. És ezek kőzött egy új vegyületcsaládot. amely nagyon érdekesnek bizonyult farmakológiai szempontból, az ún. azidomorflnokat. Ezeknél egy azidocsoportot vitt be Bognár és Makrei a morfinmolekulába egy olyan pozícióból, amely eddig még nem volt ismeretes. Ez a gyógyszerkutatásban olyan családnak bizonyult, amelynél a fájdalomcsillapító-tulajdonság mellett a káros mellékhatás csak szélesebb határok között lép fel. Ezt aztán szépen igazolták emberen is: Rétsági György klinikus végzett érdekes kísérleteket ezen a téren, bizonyítva az azidomorfinoknak ezt az előnyös tulajdonságát. Először is azt, hogy ezek a leghatékonyabb, félszintetikus, morfinszármazékok, amiket eddig ismerünk. Az azidomorfin mintegy negyvenszer hatékonyabb, mint maga a morfin. Nagyon jó hatásszélességű vegyület, mellékhatások ^szempontjából rendkívül kedvező. Elérhető volt az emberen is az, hogy tartósan adtak azidomorfint, olyan dózisban, amely a fájdalmat már csillapította, de a továbbiakban a fájdalomcsillapítás érdekében nem kellett a dózist feltétlenül emelni amiatt, nehogy a beteg szervezete azt „megszokja", tolerálja. A másik érdekessége e kutatásoknak* egy olyan vegyületcsalád felfedezése volt, amely viszont nem kábító — eddig ismeretlen — fájdalomcsillapító vegyületcsaládot alkot, ezek az ún. homopirimidázonok, vagy pirido—1—2-priminidinek. Ebből a vegyületszerkezetből a Gyógyszertani Intézet fejlesztette ki az első új fájdalomcsillapító gyógyszert Az új gyógyszercsalád kémiájával Mészáros Zoltán kémikus, a Chinoin kutatási igazgatója foglalkozott. 0 szintetizálta az első vegyületeket Az ő általa szintetizált vegyületek között találtak olyant amelyek nagyon érdekes fájdalomcsillapítással rendelkeznek, nem kábítók, de hatásmódjuk eltérőnek bizonyult az eddig ismert nem kábítóktól, az aszpirintől, a kalmopirintől, az amidazoféntől stb. Ugyanakkor nem opiát hatásúak! Mégis nagyon erőteljes csillapító hatásúak különböző fájdalomcsillapító gyógyszerekkel való kombinációkban. El tudták érni a teljes fájdalommentességet anélkül, hogy a tartós kezelésnél nagyobb tolerancia vagy gyógyszerfüggőség (dependencia) lépett volná föL Az új gyógyszerek kombinálása például a morfinnal lényegében előnyösebb fájdalomcsillapító utat jelent, jobban megközelíti az ideálisnak mondható fájdalomcsillapítót, mint az eddigiek! Ebben áll a Gyógyszertani Intézet kutatásainak gyakorlati értelme, és gyakorlati része, persze egy sereg elméleti probléma felmerülésével együtt Ezek egyike az, ami a legizgalmasabb a jövő számára, hogy az új gyógyszercsaládoknak a viselkedése nem azonos, az eddig ismert kábítókéval. Azt kutatják, hogy van-e olyan mechanizmus még, amit nem ismerünk, de ismeretében és befolyásolásával a fájdalomcsillapítás út útjait nyithatjuk meg. Kérdés, hogy vajon lehet-e teljes fájdalommentességet létrehozni olyan úton, amely nem kábító hatású. Ez a jövője az új gyógyszercsaláddal történő kísérletnek. Remélhető, hogy további vegyületekkel, amelyek most intenzív kutatás tárgyát képezik, még hatékonyabb új fájdalomcsillapítókat hoznak létre. És mivel az eddigiektől eltérő, és az eddig nem ismert hatásmódot reprezentáló családról van szó, szintén várható, hogy ezen az úton még további lehetőségeket tárnak fel a magyar farmakológusok, kémikusok és klinikai szakorvosok. Szluka Emil Több éves laboratóriumi kísérleti munka eredményeképpen nemzetközileg is jelentős. új nagyipari technológiai eljárás született a Budapesti Műszaki Egyetemen. A Vegyterv megbízásából és szakembereinek közreműködésével a mezőgazdasági kémiai technológiai tanszék, valamint az általános és analitikai tanszék vegyészei olyan módszert munkáltak ki. amely lehetővé teszi a szorbit néven ismert vegyület kristályos formában történő előállítását. E vegyület nélkülözhetetlen alapanyaga például a C-vitamin gyártásának, de hasonlóképpen igényt tart rá az édesipar ís a cukorbetegeknek szánt termékek készítésekor. A most szabadalmat kapott gyártási eljárás iránt idehaza és külföldön egyaránt igen nagy érdeklődés mutatkozik. A Péti Nitrogén Műveknek a szorbit és a hozzá hasonló anyagok kristályosítására megépített kísérleti üzeme alapján a Szovjetunióban üzembe helyeztek egy évi ezer tonna kapacitású, magvar felszerelésekkel ellátott üzemet, s szóba került már egy további üzem felállítása is. A Péti Nitrogén Művekben még ebben az évben elkészül egy hasonló teljesítményű végleges üzem, s érdeklődést mutatnak a technológia iránt az NDK-ban, Csehszlovákiában. Jugoszláviában és az NSZK-ban is. Építkezés hóból és jégből Természet és fantázia Érdekes házi múzeum A változatos alakú ágak, különleges kéregformák, a fában keletkező kinövések mindig magukra vonták a fafaragók figyelmét. Arkagyij Sorov, a geológiai és ásványtani tudományok kandidátusának házi gyűjteményében több mint 50, olyan fából készült szobor található, melynek alapanyagát a természettől „félkész termékként" kapta. Geológusként 20 éven keresztül számos területen járt. Az expedíciókról nemcsak ásványkincsmintákat hozott magával, melyekben oly gazdag a távol-keleti táj. de szokatlan formájú fadarabokat, melyekből szobrai születtek. A tudós geológus vésője az érdekes formájú fákból szobrokat, álarcokat, lírai kompozíciókat faragott. Képünkön: egy jégraktár, annak bejárata az Antarktiszon Az örök fagy világában élő népeknél, különösen az eszkimóknál. nagy hagyománya van a hóból való építkezésnek. A hókunyhók tartósak, melegek és felépítésükhöz még építőanyagra sincs szükség. A kunyhó belsejében biztonságosan lehet tüzet rakni, a hőmérséklet emelkedése nem árt a vastag falú építménynek. A belső felület ugyanis megolvad és a keletkező .léghártya megakadályozza a hőcserét, valamint eleiét veszi a további olvadásnak. A hónak és jégnek építőanyagként betöltött szerepét tudományos szempontok alapján is megvizsgálták. Igen kedvezőnek találták azt a képességet, amit úirakristályosodásnak neveznek. A jelenség lénvege az. hogy nyomás hatására a jég különálló részecskéi olyan közeli kapcsolatba kerülnek, hogy a tömbolvadáspont megemelkedik, a légrészecskék elolvadnak. Ezt követően azopban a víz kisebb nyomási zónákba vándorol, és újból megfagy. Az újrakristályosodás és az ú.irajegesedés a hó tömörítésekor is lejátszódik. ezért lehet hóból egészen jól építkezni. A „hóutak" építésekor éppen ezért, a nagyobb szilárdság érdekében szokták először tömöríteni. majd átkeverni és újból összepréselni a havat. A Föld felszínének mintegy 7 százalékát a sarkvidékek foglalják el. és ezek a területek évről évre egyre inkább lakottá válnak. De nemcsak a sarkvidékeken, hanem Szibéria, Grönland és Alaszka óriási területein is szóba jöhet a hó és jég építőanyagként való használata. Persze elsősorban raktáfak készülhetnének légből álló falakkal. padlózattal és fö'démmel. főként élelmiszerek tárolására. 4 k