Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

Szombat, 1979. augusztus 18 5 dezés. Bemutató a Felsőváros 204. sz. épület I. és II. szintjén, mindennap 10-től este 8 óráig; Számítógép a korszerű vállalati irányítás szolgálatában, a DÉLÉP székházában, naponta 10től 18 óráig, a Magyar Rádió és az Építésügyi- és művelődési Palota kupolájában. Képek a Tiszáról. Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása a szőregi Tömörkény István Művelődési Házban, délután 3—7-ig. A Solar alkotócsoport foVárosfejlesztési Minlszté- tókiállítása a dorozsmai PeSZEGEDI ÜNNEPI HETEK Szegedi Építőipari Na pok. Kiállítások: Építettük Művelődési rium közös kívánságműsort rendez a szegedi építők szocialista brigádjainak a Petőfi adón, ma este 20 'óra 50 perces kezdettel. Elfért János fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, naponta 10 és 18 óra között. Fotókiubok 15. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Központban, Csongrád megyében, az Ifjúsági Házban naponta 10 és 18 óra között; Szeged az ezredfordulón, a Móra Fe- klubJ4nak ötödik ki4Uítása renc Muzeum földszint. & Juhász G Művelődísztermeben; Maganlakás- dési tb naponta mindennap 10-től 18 óráigA szegedi műgyűjtők építés — korszerű építési anyagok, a Marx téri ipari vásárcsarnok M pavilonjában, naponta 10 és 18 óra között; Panelos építés, a Technika Házában naponta 10 és 18 óra között; Korszerű lakás- és lakberen10 és 18 óra között. XX. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Szentlrmai Zoltán szobrászművész tárlata a Köztőfi Sándor Művelődési Házban. Az örök Tisza. A Somogyi-könyvtár kiállítása a könyvtár olvasótermében. Megtekinthető naponta 10 és 19 óra között. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Várló u. 4.), megtekinthető délután 2 és 6 óra között. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Hunok, avarok, magvarok; Lucsgyűjtemény: Épülő Szeged; Kőolaj és Földgáz; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- és kovácsmesterség 200 éve; Móra-emlékszoba; A szegedi várban „Tűzön-vízen keresztül él Szeged" — kiállítás a szegedi nagy árvíz 100 éves évfordulójára. A Moszkvai fúvósötös hangversenye Széljegyzetek Tucatnyi képző- és iparművészeti kiállítás várta az érdeklődőket a Szegedi Ünnepi Hetek idején. Ez a szám évek óta körülbelül ugyanennyi, úgy tűnik, ennyit képes színvonalasan megrendezni a város. Az ide látogató idegenek természetesen egyszerre csak néhány tárlatra pillanthatnak be, mind a tizenkettőről csak azoknak alakulhat ki megbízható-látleletük, akik itt élnek, s érdekli őket a képzőművészet. A „képzőművészeti fesztivál'' kétségtelenül legfontosabb — ha nem is legsikeresebb — vállalkozása a szegedi nyári tárlat, mely az idén jubilált — huszadszor igyekezett három műfajban (festészet grafika, szobrászat) keresztmetszetet adni a kortárs művészet mai állásáról. A vállalkozás már önmagában sziszifuszi, teljesíthetetlen, ez azonban nem zárja kl a minél színvonalasabb, minél gazdagabb seregszemléket. A mostan' kiállítás az elmúlt évekhez képest magasabb színvonalú, tartalmasabb, hiányosságait azonban fontos mérlegre tenni, átgondolni, hiszen csak ezen tapasztalatok birtokában őrizheti és erősítheti rangját az elszaporodó kiállítások mindinkább karakter nélküli dzsungelében. A legszínvonalasabb alkotásokkal — néhány kiemelkedő mester mellett — a harmincas generáció jelentkezik, azok. akik még nem fáradlak bele az egymást követő tárlatok sorakozóiba; akiknek még nincs kijelölt és megfellebbezhetetlen helyük képzőművészetünk skatulyáiban; akik még mernek kísérletezni, gordolkodni. új utakat keresni. A tárlat karakteréi erősíteni lehet és kell, hiszen a sokszf, nűség, tematikai é» stiláris gazdagság, önmagában még nem speciális jegy. De a szabadtéri játékokhoz, az ünnepi hetek kapcsolódva A moszkvai Bolsoj és a Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko Színház zenekarának szólistáiból alakult Moszkvai fúvósötös Budapest, Tihany, Keszthely és Debrecen után Szegeden mutatta be műsorát. Ez a műsor javarészt magyar szerzők műveiből állt össze, ami dicséretes tisztelet a vendéglátó ország virágzó fúvósötösirodalmától, másrészt a közönségre nézvést — mégis szívesebben hallottunk volna több orosz vagy szovjet művet: a zenei anyanyelv tartományából válogatott muzsikát. x Az együttesből kiemelkedett Alekszander Rajev kürtművész, aki biztos hangképBalettcipő és adminisztráció Beszélgetés Vera Kirovával A bolgár balettművészet világszerte legismertebb táncosa, Vera Kiróva, ezúttal mint a Szófiai Állami Akadémiai Opera- és Balettszínház balettegyüttesének művészeti vezetője érkezett Szegedre. Ám, mint kiderült, poggyászából nem maradt ki most sem a spicc-cipő. A Dimitrov-díjas kiváló művész, sok nemzetközi verseny győztese, mosolyogva hárítja el a személyére vonatkozó kérdéseket, mindig az együttesről beszél. — Megtiszteltetés számunkra, hogy Bulgária nemzeti balettegyüttese részt vehet a messze földön híres szegedi fesztiválon. A felkérést minél színvonalasabb előadásokkal szeretnénk megköszönni. — Kérem, szóljon művészi pályájáról! — A szófial koreográfiai iskolában végeztem Marija Szimeonovánál. Tizenhét éve kaptam meg balett-táncosi diplomámat. Már a pálya kezdetén szerencsés voltam, hiszen szólistaként táncolhattam. A repertoárom igen széles, megtalálhatók benne a klasszikus, a modern és a bolgár balettek főszerepei. Ha a legkedvesebb szerepet kellene megneveznem, a választás a Rómeó és Júlia főszerepére esne. Sokfelé jártam, táncoltam a szocialista országokban, felléptem a moszkvai Bolsoj színpadán, vendégszerepeltepi Franciaországban, az NSZK-ban, Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, az USA-ban, Kubában, s több afrikai országban. — Mi a kedvesebb önnek, a balettcipó vagy a vezetői szék? — Nemrégiben vettem át a balettkar vezetését Nehéz helyzetben vagyok, hiszen eddig mindig a színpadon volt a helyem. Most, az új funkcióban, több figyelmet fordítok a munkám alkotóiművészeti oldalára, és nehezebben szokom az adminisztrációs tevékenységet. Előfordulhat, hogy Szegeden is fel kell vennem a balettcipőt. A szépség forrása című előadásunk egyik főszereplője, a Vedát alakító Kalina Bogojeva megbetegedett, s elképzelhető, hogy a három este valamelyikén beugrom Vedát táncolni. — Hogyan jellemezné a Szegeden látható balettjüket? — A szépség forrása szellemében tipikusan bolgár nemzeti darab. A szövegkönyvül szolgáló verses elbeszélés a bolgár irodalom kimagasló alkotása, a szépség, a hűség, a szeretet és a hazafiság nagyszerű himnusza. A balettzene is sajátoBalerina és művészeti vezető lom, hogy a sikerült koreográfia összhangba tudta hozni a stilizált népi elemeket a romantikus töltéssel — így mai modern balett született. Maga a balett egy nagy szerelem legendája, mely arra ls bizonyság, hogy a szerelem túléli a főhősök halólát. Biztos vagyok abban, hogy bármennyire is sajátosan nemzeti töltésű műről van szó, a magyar közönség megérti üzenetét. Olyan altalános érvényű mondanivalót hordoz, olyan eszközökkel dologozik, hogy mindenki számára érthető, világos és élményszerű. — Mennyire ismeri a magyar balettmúvészetet és táncosainkat? — Bár Magyarországon csak átutazóban vagy néhány napos vendégszereplésen voltam, a magyar balettmúvészetet jól ismerem. A Magyar Állami Operaház balettesei kétszer jártak Bulgáriában, de természetesen tájékozódom tevékenységükről a sajtóból és a szakemberektől is. Mint a várnai és tokiói nemzetközi verseny zsűrijének elnökhelyettese, közelről is figyelhetem a fiatal magyar táncosok felkészültségét, fejlődését. Az idén Moszkvában és az USA-ban is zsüror voltam, és tetszett a magyar művészek koreográfiája, teljesítménye. Személyes élménnyem is bőséggel van — gyakran táncoltam együtt magyar balettművészekkel. X. L. feVenciált tónussal oldotta meg feladatát, s aki az est legszebb perceit szerezte, kivált Kallós Sándor Bolgár hangok című művének szólórészeivel. A színvonal azonban nem volt egyenletes. Ügy tűnt, az együttes vezetője, Gcorgij Bogdanovics, lehetőségei alatt játszott, bár a formai részek markáns határolásával. és néhány szépen megoldott magánfeladatlal, jelét adta kétségtelen tehetségének. Szép és érzékeny oboahangot, némileg a régebbi iskolára emlékeztető fagott- és klarinéttónust kaptunk. összegezve a fentieket: nvilván az érintett heterogén jegyek okozták végül is (a koncert kapcsán) részletszépségekről, s nem egy általános kedvező összbenyomásról beszélhetünk. Sorsszerű velejárója a szabad ég alatti hangversenyeknek. hogy az előadók, a közönség együttérzésétől kísérve, a természet erőivel is megküzdenek. így esetünkben a gravitációval, az incselkedő. kalmár szellőkkel, a kottaállványok acélrúdjainak rugalmassági faktorával. Vendégeink a honi szokásoktól eltérően állva játszottak, s ez alkalmat adott számukra szabadabb mozgásra, no meg a szétszóródott kottalapok időnkénti „könnyed begyűjtésére" ... Meszlényi László népművelési-közművelődési küldetéséhez kapcsolodva_ a drámai fogalmazásmód, a múzsák testvériségének erősítése karakterisztikus jeggyé válhat. Ezt a kollektív seregszemlét igen színvonalas egyént kiállítások kísérték. Nagyszerűen bevált az az ötlet, hogy az ünnepi hetek idején, a nyári tárlattal párhuzamosan, az előző év díjazott szobrásza kamarakiállítást rendez a Közművelődési Palota kupolájában. Ezúttal Szentirmai Zoltán tíz nagyszerű alkotásában gyönyörködhettünk. Ugyancsak kimagasló élményt jelentettek Kondor Béla grafikai lapjai és a Képcsarnok két kiállításának darabjai — Gorka Lívia kerámia — és Perez János fémszobrai. Erőtlenebb kísérőhang volt Kecskés Ágnes textiljeinek és Fábri Judit kerámiáinak bemutatója. A népművészet propagálását — immár hagyományosan — a Juhász Gyula Művelődési Központ vállalta magára. Ismét nagyszerű és eredeti egyéniség mutatkozott be, Ifj. Szabó Mihály fazekas. Üdvözölnünk kell a műgyűjtők klubjának feltámadását, s ha kiállításuk összképe hagy is kívánni valót maga után, az újraindulás, a vállalkozókedv kellően nem dicsérhető, és további műkincsek bemutatását is előlegezi. Az újszegedi plakátkiállitás — bár néhány szellemes és nagyszerű falragasz kórpótol — esetleges és vérszegény volt. A fotóművészet két tárlaton képviseltette magát — a fotóklubok 15. szegedi szalonja a klubokban, körökben dolgozó amatőrök országos seregszemléjén, és a fiatal „hivatásos" fényképész Elfért János kamaratárlatán. Az előbbi gondolatgazdag képeivel, eredményes útkereséseivel és a műhelymunka pregnáns jegyeivel hívta fel magára a figyelmet, míg Eifert színes fotói egy majdani, öntörvényű képi világ első építőkövei. Igényünk talán az'lehet, hogy ezeket a kiállításokat egy, az eddigieknél szélesebben értelmezett vizuális kultúra részévé tegyük. Az, hogy egyelőre legalábbis az ünnepi hetek idején a művészet minél több helyen és esetben lépjen ki a kiállítótermek falain túlra; hogy bekapcsolja áramaiba a Játékok díszletel és jelmezei mellett (az idén Forray Gábor és Fehér Miklós díszleteire emlékezünk legszívesebben) a kirakatokat (a kirakatverseny egyelőre nem tölti be ezt a szerepet, túlságosan egysíkú és direkt); helyet kapjon a falragaszokon, minél színvonalasabban, figyelemfelkeltően és csalogatóan az Itteni rendezvényekre invitáló plakát (a nyári tárlat plakátja előrelépés, a szabadtéri játékoké visszatáncolás); és ismét polgárjogot nyerjen ebben a sokszínű programban a legdemokratikusabb kiállítási forma, a szabadtéri bemutató (már második éve volt nagy sikere az ifjúsági napok idején a partfal korlát jóra függesztett grafikáknak). Az eddig már ki tudja hányadik j-efrén ilyenkor, anjikor már a következő ntunk: milyen nagyszerű lenne, vehetnénk kézbe Szeged nyári OS^iwBMBÍÉ^WBMI^ Tandl Lajos Miről szól A szépség forrása? 1. KÉP A FORRÁSNÁL. Nikola kihirdetik, hogy ösz- szaka. Veda és a rossz szelEsteledik. Nikola várja sze- szeházasodnak. Az egész fa- lemek dühöngenek a sötétrelmét, Gergánát. Tilinkóján lu örül neki. Hajnalodik, ben. Hajnalodik özönlik a játszik, melynek hangja be- Mintha a sötét szellemek fel- nép. Veda nagyanyának öltölti a természetet. A lányok támadtak volna, meg akar- tözve, vödröt hoz, de nem nap, pénteken, ülést" tartott Páskándí Kálmán kiráív ri és legények hallgatják da- Iák keseríteni a fiatalok sze- tudía a kútban megmeri te- Szeneden » fesztivál ima™ k " cl' Ml lesz jövőre\ Bár hátra van még a Szófiai Balett bemutatója, tegAz 1980 elképzelések szerint július-augusztusában lát, táncolni kezdenek, csak relmét. A Nikolának nincs kivel ' tán- Gergána nép szétrebben, ni. Gúnyolja az új kút épíés Nikola fájdal- tőit, nem fog vizet adni, ha nem építik bele az első nő szerelmét, aki vízért jön. A férfiak megijednek az öregasszony vészjósló szavaitól, és félrehúzódnak. Veda a szatyrából tilinkót vesz elő, colni. A pletykások forgolód- masan búcsúzkodnak a tinak körülötte, kigúnyolják, linkó hangjónál, de ő elzavarja őket. A tilin- Közjáték: A lányok vízért kó újra megszólal, s ennek mennek a forráshoz, hangjai odavezetik Gergá- 3. KÉP A FORRÁSNÁL, nát. Mint a galambok, úgy A rossz szellemek valóra szeretik egymást a holdas váltják ördögi tervüket. Hí- és Nikolának adja, hogy éjszakán. Nikola kéri Ger- vésukra megérkezik a kán játsszon rajta. A csodálatos gána bokrétáját, de ő fél, kíséretével. Gergána és a lá- hangokra odajön a vágyakougyanis éjszaka nem szabad nyok vízért jönnek a forrás- zó Gergána. Veda és a rossz bokrétát ajándékozni, mert a hoz. Veda két rossz pillán- szellemek beépítik lelkét a rossz szellemek megirigyelik gót küld Gergánához, hogy kútba, s ő összeesik, őket. Gergána elfut, Nikola fölötte körözzenek. A l^ny Közjáték. Nikola ölbe veis utána ered. A sötétből elő- igyekszik elzavarni őket, de szí az elalélt Gergánát Az bukkan Veda a rossz szelle- a kergetőzés kimeríti, és ösz- egész falu népe összeszalad, mekkel — akik az emberi szeesik. Veda megmutatja a 5. KÉP GERGAnAÉKirigység és rossszaság meg- Kánnak az elalélt lányt, aki NAl. Nók és férfiak szoszemélyesftői. Megátkozzák elámul szépségétől. Gazdag morkodnak a beteg Gergána a két fiatal szerelmét és és csodálatos életet ígér, de miatt. Barátnői megpróbálszépségét, fenyegetőzve, ogy Gergánát nem tudja elcsá- ják táncra serkenteni, ő tánboldogságuknak véget vet- bítani. Ellöki magától a col velük, de ereje elhagyja, nek. Kánt, és Nikola ölelésében Haláltáncában Gergána el2. KÉP GERGANANAL. keres védelmet. Az uralkodó veszti utolsó erejét is, és NiKora reggel Gergána a kút- elcsodálkozva Gergána hű- kola karjaiban hal meg. A hoz Indul vízért. Jönnek a ségén és ragaszkodásán, le- nép siratja szép és tiszta szerossz szellemek, el akarják győzötten meghátrál, és az relmüket. ragadni, de ő Nikolát segítségül, aki eíűzi bizottsága. A városi tanácson megtartott értekezleten Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igazgatója, az intéző bizottság titkára — többek között — bejelentette a Játékok jövő nyárra tervezett műsorát is. mű drámája, az Odesszai Balett műsora, a lengyel Mazowsze együttes programja, Bizet Carmen című operája és Csemer—Szakcsi-Lakatos Piros karaván című musicalje kerül a közönség elé. A csongrádi népművészet Budapesten hívja önfeláldozó szerelem tiszte- A KÜTNAL. Múlnak a őket. letére elrendeli, hogy a for- nappalok és éjszakák. LáMegfogadják, hogy mind- rásnál kutat építsenek. A kförökké hűek lesznek egy- séret távozik, a fiatalok ünmáshoz. Jönnek a pletyká- nepelnek, kezdődik a visok, és megszólják őket nyílt dámság tánca. san nemzeti, s úgy gondo- szerelmük miatt. Gergána és 4. KÉP A KÜTNAl. Éjnyok és legények gyülekeznek Gergána kútja körül, és táncolnak. A hold sugarai között mintha Gergána és Nikola is táncolna. A budapesti Néprajzi Múzeum Csongrád megye népművészetének remekeiből mutat be válogatást, a. szegedi, makói és vásárhelyi múzeumok anyagából. Az anyag európai körutat járt be: , tavalyelőtt Milánóban, az elmúlt év októberétől pedig Varsóban, Szófiában, Prágában és Berlinben szerepelt. A Csongrád megyei múzeumi szervezet által összeállított mann Tamás, a Néprajzi Múzeum főigazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Lőkös Zoltán, a Magyar Nemzet főszerkesztőhelyettese mondott beszédet. Ezután dr. Juhász Antal muzeológus néprajzkutató, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese kalauzolta el a látogatókat a kiállításon. Bemutatta a megye népi díszítőművészetárlat tegnapi ünne- tének másfél évszázadát átpélyes megnyitóján dr.Hoff. fogó válogatást.