Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

Szombat, 1979. augusztus 18. Számitógép a téeszekben Ügyvitel-gépesítési társulás alakult A jó döntések kulcsa, hogy mindenkor rendelkezésre álljanak a megfelelő információk. A Csongrád megyei TESZÖV felmérést végzett, hogyan állnak a megye termelőszövetkezetei a munkaszervezéssel, az ügyviteli munkával. Kiderült, a közös gazdaságok többsége elmarad a jelenlegi követelményektől. Pénz sincs mindenütt a korszerű gépekre, de az elmaradott szemlélet, a közgazdasági ismeretek hiánya is sok helyen oka a lemaradásnak. A most alakult ügyvitelgépesítési és üzemszervezési társulást reális, komoly igények hívták életre. Ha a társulás a terveknek megfelelően végzi munkáját, segítségével gépesítik a mezőgazdasági nagyüzemek ügyviteli munkáját. A meglevő, s lassan elavuló ügyviteli gépeket egységes, új berendezésekkel cserélik ki. Üj munka- és üzemszervezési eljárásokat dolgoznak ki, különös tekintettel a munkaerő hatékonyabb felhasználására. A társulás gesztorául olyan termelőszövetkezetet választottak, ahol elég tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy irányítani tudja a kezdeti lépéseket is. A pusztaszeri Hétvezér Tsz-re esett a választás, ahol megfelelőek a tárgyi és személyi feltételek. Az igazgatótanács elnöke is pusztaszeri vezető, a Hétvezér Tsz elnöke, Gruber János lett. A társulás szakmai segítséget kap a megyei számítógép-koordinációs bizottságtól és a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Irodától. Bö'csődések — fölvételi előtt Sok pályázó, kevés hely Ilyenkor nyár vége felé nem kis izgalommal várják a kisgyermekes szülők a döntést: fölvették vagy sem gyermeküket a bölcsődébe, óvodába. A legkisebbek sorsáról 22-én, 23-án és 24-én dönt a társadalmi bizottság, melynek talán az eddigieknél is nehezebb dolga lesz az idén. Az év elején ugyanis napvilágot látott az egészségügyi miniszter rendelete, amely szerint a bölcsődék helykihasználása nem lehet több 120 százalékosnál. A város 19 tanácsi bölcsődéjének 970 helyén jelenleg 1 ezer 624 kisgyerek szorong. Közülük 745-en óvodába mennek ugyan, de vannak új jelentkezők, 958-an. Nem kell bonyolult számításokat végezni ahhoz, hogy kiderüljön: ha valamennyiüket fölvennék, az eddigieknél is zsúfoltabbak lennének a bölcsődék. Márpedig ez a helyzet — a gyermekek érdekében — tarthatatlan, hisz lelkiismeretlenség kitenni ekkora zsúfoltságban fertőzésveszélynek , a legkisebbeket. Bármennyire nehéz leírni — és megérteniük a szülőknek — számítani lehet rá, hogy 400—500 édesanya nem találja meg gyermeke nevét a fölvettek listáján, melyet 27-én lehet megtekinteniük a bölcsődékben. Hogy kiket részesítenek elsősorban előnyben? Két egyetemista gyermekét, vagy az egyedülálló anyáét. S nagyobb társadalmi segítőkészségre van szükség, ha az apát sorkatonai szolgálatra hívták és az anya kénytelen elmenni dolgozni. Tudjuk, nem lesz könnyű megnyugtató megoldást találnia egyetlen házaspárnak sem, hiszen természetes, hogy szükség van mindenhol az anya keresetére is. Mégis meggondolandó, hogy néhány szűkösebb hónapot vállalva, nem nyer-e többet érzelmekben, az egészséges fejlődésben a gyermek. Mert mégiscsak ez a legfontosabb! Ch. A. Augusztus 20-a alkalmából Kitüntetések kiváló munkáért Az alkotmány ünnepe alkalmából a közművelődós, a népművészet kiváló munkásait tüntették ki tegnap, pénteken a Parlament vadásztermében. Az ünnepségen jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője. Pozsgay Imre kulturális miniszter a kitüntetetteket köszöntve emlékeztetett arra, hogy fél évtizede születtek a magyar művelődésügy 6zámára fontos döntések: kulturális politikánk továbbiéi esztéseként a párt közművelődési határozata, majd a közművelődési törvény. A beszéd után Pozsgay Imre és Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságának titkára átadta a Kiváló Népművelő, a Népművészet Mestere, a Móra Ferenc-, a Szabó Ervin-emlékérem és a Népművészet Ifjú Mestere kitüntetéseket. A kitüntetettek között több szegedi népművelő és népművész is van. Kiemelkedő muzeológusi tevékenysége, illetve a múzeumügy fejlesztése érdekében végzett/ munkája elismeréséül Móra Ferenc-emlékéremmel tüntették ki dr. Trogmayef Ottót, a Csongrád megyei Múzeumi Szervezet igazgatóját A KISZ KB, a Kulturális Minisztérium, a Népművelési Intézet és a Népi Iparművészeti Tanács pályázatán a Népművészet Ifjú Mestere címet nyerte az ÉDOSZ Szeged táncegyüttes több tagja: Szurdi Zsolt hangszeres szólista, az együttes zenei vezetője, a Rokolya női zenekar (vezetője: Racskó Györgyi), valamint a Kispéter Julianna—Kiss Pál táncpáros. Kitüntetésátadó ünnepséget rendeztek tegnap délután a Csongrád megyei tanácsnál is. Ünnepélyes keretek között adták át a kulturális miniszter által augusztus 20-a alkalmából adományozott kitüntetéseket kiváló népművelőknek. Az eseményen ott volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Bódi György, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese, Bányai Sándor, az SZMT titkára és ösz Károly a Hazafias Népfront megyei bizottságának képviseletében. Dr. Müller Józsefné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke adta át a Szocialista Kultúráért és a Kiváló Munkáért kitüntetéseket. Szocialista Kultúráért kitüntetést vette át Bakai Rózsa részlegvezető (Somogyikönyvtár), Borbély András • zenekarvezető (Apátfalva), Dezső Lajos műsorbeosztó (Mégyei Moziüzemi Vállalat, Hódmezővásárhely), dr. Dégi István archívumvezető (MSZMP Csongrád megyei bizottsága), Dénes János kirendeltségvezető (MTI, Szeged), Lányi Lajos közművelődési szakfelügyelő (Hódmezővásárhely), Lippai Jánosné osztályvezető (Somogyikönyvtár), Nacsa János tanácselnök (Szatymaz), dr. Polner Zoltán rovatvezető (Csongrád megyei Hírlap), Sulyok Erzsébet újságíró (Délmagyarország Szerkesztősége), Szénási Sándorné elemző statisztikus (Megyei Moziüzemi Vállalat, Hódmezővásárhely), Eitlerné dr. Szilágyi Júlia, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságának veze'tője, a Tápéi Népi Együttes, Török Józsefné tanító, a Tápéi Népi Együttes vezetője. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Almást István művelődési központ igazgató (Hódmezővásárhely), Czakó János kultúrfelelős (KISZ Csongrád megyei bizottsága), Gyergyádes Lívia könyvtáros (Szentes). Halasy Jenóné gazdasági előadó (Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged), Hegedűs János zeneiskolai tanár (Hódmezővásárhely), Kelemen István karbaritartó műszerész (Megyei Moziüzemi Vállalat, Hódmezővásárhely), Kószó Aranka könyvtárvezető (Deszk), Lakatos Alfrédné könyvkötészeti dolgozó (Németh László könyvtár, Hódmezővásárhely), Michna József tanár, községi TIT-titkár (Sándorfalva), Molnár Ferenc osztályvezető, kulturális bizottsági titkár (HÖDGÉP szentesi gyáregysége), Pécsi Sándor mozigépész (Megyei Moziüzemi Vállalat, Hódmezővásárhely), Rózsa Gáborné csoportvezető (Bartók Bála Művelődési Központ, Szeged), Szenté Varga Gergely né rajztanár (Hódrriezővásárhely), Szöllősi Imre általános iskolai igazgató (Hódmezővásárhely-Szikáncs). Tillinkó István filmtechnikus szakmunkás (Megyei Továbbképzési és Módszertani Intézet, Szeged) és Tóth Ándrásné szakácsnő, a tápéi népi együttes tagja. Pénteken, augusztus 20-a alkalmából a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa székházában Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára 176 Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést adott át a szövetkezetek alapítóinak és azoknak, akik az elmúlt évtizedekben kimagasló munkájukkal segítették a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlődését Tegnap, pénteken a megyei tanácsházán jól dolgozó téesztagokat jutalmaztak. Az ünnepségen részt vett dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke, Haskó Pál, a megyei pártbizottság munkatársa, Molnár Lajos, a TESZÖV elnöke. Szilágyi Ernő, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályánali vezetője köszöntötte a megjelenteket. Ismertette az elmúlt és az idei esztendő eredményeit. Ezután dr. Perjési László elismeréssel szólt a téesztagok helytállásáról és a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a TESZÖV nevében köszönetét fejezte ki a téesztagoknak az egész évi becsületes odaadó munkáért, majd átadta a kitüntetéseket. Kiváló Munkáért kitüntetést kapták Szegedről Balogh Géza villanyszerelő (Tiszatáj Tsz), Domonkos Sándor növénytermesztési brigádvezető, Engi András traktoros, Papp Hermina növénytermesztő, Perecz Márton asztalos, Putics István gépszerelő (József Attila Tsz), Gábor Miklós anyagbeszerző, Gulyás Győző állattenyésztési főágazatvezető, Siloczky Mihály traktoros (Tisza—Maros-szög Tsz), Seres Ándrásné, ISV-sertésíelep dolgozója, Szabó György traktoros, Szabó István gépkocsivezető (Felszabadulás Tsz). A szegedi járás szövetkezeteiből Balasi Ferenc darálóvezető, Bényi Zoltánná könyvelő, Kucsora Istvánná kertészeti dolgozó, Sebők Gyula traktoros, Zámbó Jánosné állatgondozó (Kistelek, Űj Élet Tsz), Bodor István gépkocsivezető, dr. Papp Elemér elnök, Széli András kertészeti dolgozó, Széli Ferencné kertészeti dolgozó, Széli Imre gépszerelő (Szatymaz, Finn— Magyar Barátság Tsz), Rácz János nyugdíjas (Szatymaz, Homokgyöngye Tsz). ifj. Csikós József fogatos, Muhel András gépszerelő, Szűcs Imréné gépi fejő (Csengele, Aranyhomok Tsz), Födi Ferencné növénytermesztő, T. Horváth Lajos építésvezető, ifj. Márton Géza fogatos. Tanács József traktoros (Rúzsa, Napsugár Tsz), Födi István állattenyésztési telepvezető, Ördögh Ferenc agronómus, Vass Károly könyvelő (Zákányszék, Egyetértés Szakszövetkezet), Gyöngyi Jánosné növénytermesztő, Kotyera István traktoros. Molnár Józsefné növénytermesztő, Pataki János növénytermesztési ágazatvezető. Varga József személyzeti vezető (Ópusztaszer, Árpádvezér Tsz), Jakus Sándor traktoros, Kalapács Mihály juhász, Süli Péterné növénytermesztő, Széli Mihályné baromfigondozó, Kovács Ferenc építésvezető (Sándorfalva, Magyar—Lengyel Barátság Tsz), Nacsa Ferenc gépszerelő, Németh Kálmán brigádvezető, Németh Jánosné betanított munkás, Pintér István raktáros, Szekeres Szilveszter műhelyvezető (Domaszék, Szőlőfürt Szakszövetkezet). A tegnapi ünnepségen 92 dolgozó vett át jutalmat, közülük 80 fizikai munkás. A Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést Budapesten vette át Evetovics Antalné, a forráskűti Haladás Tsz nőbizottsági elnöke. Farkas Vilmosné, a bordányi Előre Szakszövetkezet növénytermesztője, Szitás Ágoston, a kiskundorozsmai József Attila Tsz elnöke, Pálosi Mihály, a pusztamérgesi Rizling Tsz gyümölcstermesztője, Jakus Lászióné, a TESZÖV gazdasági ügyintézője és Nagy Nándor, a TESZÖV ellenőrzési irodájának helyettes vezetője. intézmények gazdálkodása, kevesebb' lett a szervezeti párhuzamosság. Ezenkívül folyamatban van néhány biztatónak látszó kísérlet. Örömmel állapítható meg. hogy az állami szervek tevékenységében a szolgáltató. szervező meggyőző típusú munka válik mindinkább uralkodóvá. •p Mindamellett nem lehetünk elégedettek. Az eddigi eredmények összességében elmaradnak a párt- és állami határozatokban megíogalmazott céloktól és az élet által támasztott mind magasabb követelményektől. A korszerűsítés és egyszerűsítés még mindig nem vált a vezetői tevékenység szerves részévé. Az egyre bővülő állami, ezenbelül a közigazgatási feladatokat csak a szervezetcség jeleni ős javításával, a munkamódszerek és a szervezeti keretek racionálisabb kialakításával lehet a jövőben megoldani. Többről van tehát szó, mint létszám- és költségmegtakarításokról. Erről is, de mindenekelőtt az állami munka egészének még ésszé-Jbb megszervezéséről, a lakosság életkörülményeinek további javításáról, az állampolgárok még jobb — fogalmazzuk így — kiszolgálásáról — Az össztársadalmi és a helyi oélok meoialásíiárának fontos feltétele a tanácsok népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási jellegének erősítése. Hogyan élnek a tanácsok önállóságukkal? Vannak-e még e téren ki nem aknázott tartálékok? — A tanácstörvény 1971-ben lépett hatályba. Tehá» nyolc esztendő tapasztalatai állnak rendelkezésünkre. Ezek szerint a tanácsoknak népképviseleti-önkormányzati és államigazgatás; szervként való meghatározása helyesen fejezi ki az államszervezetben elfoglalt helyüket és fejlesztésük irányát. Az. is bebizonyosodott, hogy a nagyobb önállóságuk kedvezően befolyásolja nemcsak a helyi, hanem az össztársadalmi céljaink megvalósítását is, jobban ösztönöz a szellemi és anyagi tartalékok feltárására, erősíti a kezdeményezőkészségei és a társadalmi erők jobb összefogására késztet. Mindezek együttes hatásaként növekszik munkájuk társadalmi nyilvánossága, szorosabb a kapcsolatuk a lakossággal egyszóval változatlanul fontos alapintézményei a politikai rendszerünknek. F summázott értékelés a terven felül megvalósított sok ezer óvodai és bölcsődei helyben, több száz sportpályában, üzletben és a lakosság életkörülményeit javító sok egyéb létesítményben ölt valóságot. Ez a legdöntőbb érv amellett, hogy a tanácsok jól élnek önállóságukkal, az azt erősítő politikánk helyesnek bizonyult Nem felelne meg azonban a valóságnak, ha azt állítanánk, hogy a több mint 1500 tanács mindegyikének munkáját tekintve maradéktalanul igaz ez az értékelés. A sokféle jogos igényt nem minden tanács rangsorolja helyesen, esetenként indokolatlan helyi érdekek kerülnek előtérbe. Egyes tanácsi vezetők a központi irányítás erősítését szolgáló intézkedésben az önkormányzati iogol: csorbítását vélik felfedezni. A központi szervekben dolgozók közül egyesek pedig akkor lesznek „idegesek", ha a tanácsok önállóságának további növeléséről hallanak Mindent összevetve, a tanácsok eddigi munkájának jó tapasztalatai és időszerű feladataink lehetővé, egyben szükségessé tesz'k hogy társadalmi, gazdasági céljainkkal összhangban — a tanácstörvény adta keretek között — tovább erősödjék öntevékenységük és önállóságuk. Indokolt, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítésében növekedjen a helyi érdekeltségi elemek, tágabb tere legyen a helyi kezdeményezésnek. mindezek alapján a gondokban való felelős osztozásnak. Tovább lehet növelni a települések fejlesztésében a városi és a községi tanácsok szerepét. Fokozott figyelmet szükséges fordítani az intézmények gazdaságos működtetésére; a tanácsok és a nem tanácsi gazdasági szervek közötti célszerű együttműködés szélesítésére. Különösen fontos a tanácsok közötti együttműködést szorgalmazni, hogy a közigazgatási határok ne legyenek akadályai az ésszerű terület- és településfejlesztésnek. Elengedhetetlen. hogy a tanácsok még inkább támaszkodjanak a lakosságra, igényeljék és ösztönözzék a társadalmi munka vállalását — Az elmondottak alapján a központi irányítás vagy a helyi önállóság erősítése van-e napirenden? — A központi irányítás és a helyi önállóság egyidejű erősítése a feladat. A kettő nem zárja ki egymást. A központi irányítás erősítésén ugyanis nem az alsóbb szervek munkájába való indokolatlan beavatkozást, a felesleges jelentések és adatkérések, vagy az önállóságot sértő körlevelek számának növelését kell értenünk. A feladatok világos, a végrehajtás feltételeivel számoló meghatározása és a következetes, • segítő számonkérés révén kell, illetve lehet a központi irányítás hatékonyságát növelni A helyi önállóság erősítése sem a központi irányítást keresztező, valamiféle abszolút önállóságot jelent, hanem a felelősség, az öntevékenység és a kezdeményezőkészség fokozását, a helyi tartalékok további feltárását, az össztársadalmi és a helyi érdekek harmonikus érvényesítését. A központi irányítás és a helyi önállóság egyidejű erősítése tehát nem egymást kizáró fogalmak. — Gyakori beszédtéma az ország közigazgatási területi beosztásának reformja. Van-e alapja az ilyen feltételezéseknek, a közeljövőben történik-e valamilyen lényeges változás a területi beosztás rendszerében? — 1950-ben a tanácsok megalakulásakor — amikor a mai közigazgatás területi alapja létrejött — 2978 községi, 53 városi, 140 járási tanács kezdte meg munkáját Jelenleg a községi tanácsok száma 1429, a városiaké 96. Mint ismeretes, járási szinten ma már választott tanácsok nem működnek, helyettük a megyei tanácsok járási hivatalai látják el a középszintű területi igazgatás feladatait A városok növekvő politikai, gazdasági és kulturális szerepét mutatja a város környéki község kategóriájának létrejötte. Töób mint 300 községi település kapcsolódik ma már ebben a formában a városokhoz. A kialakult közigazgatási szerkezet öszszességében összhangban van a politikai, a gazdasági és a társadalmi követelményekkel A jövőben az adott közigazgatási területi beosztás keretei között a munka színvonalának emelésére kell az erőket összpontosítani. Természetesen kisebb mértékű változások elől elzárkózni nem lehet, hiszen az élet nem áll meg. A kellő feltételek megteremtése után. megfelelő időben néhány újabb közös községi, vagy város környéki tanács szervezésére. települések várossá nyilvánítására sor kerül a jövőben is. Ennek ütemét azonfcan a korábbiakhoz képest indokolt mérsékelni. Levonható tehát ezek alapján az a következtetés, hogy semmi okunk a közigazgatási területi beosztáson a közeljövőben ' lényeges változtatást végrehajtani 4 i