Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 69. Évfolyam 193 szám 1979. augusztus 18., szombat Ára: 1,20 lorint A Z MSZM P SZEGED V Á ROSt B.l ZOTT SÁGÁ NAK LAPJA n kongresszusi és felszabadulási munka­verseny újabb felajánlásai Szegedi Kábelgyár A tegnapi munkásgyfllésen a mintegy példát adva a ver­hollektíva vállalta, hogy a ter- senyre: „Mennyiségi válla­tnelési tervet 32 millió fo- lásunkat további 1 százalék­rinttal teljesíti túl. A tőkés kai növeljük, minőségi vál­piaci exportot maradéktala- lalásunkat szintén 1 szá­nul elégíti ki. Jelentós im- zalékkal teljesítjük túl. zolatlan hiányzások miatt ki- a beindult rekonstrukciós esett munkanapok száma. beruházás a terveknek meg­Azüzern brigádjaihoz a Ho Si felelően, 1980 végére befe­Minh szocialista brigád fel- jeződjék.". hívást intézett, vállalásával Magyar—lengyel Barátság Tsz Dél-alföldi Pincegazdaság A sándorfalvi szövetkezet személyenként 4 óra társa-' tagjai gyűlésükön félmérték dalmi munkát vállalunk." helyzetüket Arról tanács­koztaik, hogy az időjárás okozta veszteségeket hogyan lehetne pótolni. Az ered­ményes gazdálkodásért ér­zett felelősség tudatában vállalták a következőket: a Az ez évi jónak ígérkező sző- műszaki ágazat brigádjai a lőtermés mintegy 350 000 ton- műszaki eszközök ésszerűbb na áru feldolgozása az át- üzemeltetésével 5 százalék­lagosnál nagyobb feladatot kal csökkentik a tervezett hára. Papírszigetelésű tele- jelent A szüreti mun- anyag- és energiaköltséget; íonkábelből 50 ezer kilómé- ka, „ zavartalanságának ér- vállalják továbbá a dolgo­terrel többet gyártanak, ami dekében a feldolgozó zók) hogy ez év végéig pincészetek kollektívái vál- nem marad a szövetkezet­ialják, hogy mind az élőké- ben szántatlan terület. Ez­szítő, mind a szüreti munká- Tel a tervezett bevétel 25 kat hibátlanul végzik eL A százalékkal növelik, oly kiemelt termelési feladatokat módon, hogy igénybe veszik ellátják, öt százalékkal több a lehetséges bérmunkát is. üdítő italt gyártanak, mint Az állattenyésztésben 5 szá­portanyag-megtakarítást ér­nek el. A nyugatról beszer­zett festékekből például egy tonna, úgynevezett mes­terkeverékkel kevesebbet használnak fel, ami száz­ezer forinttal csökkenti költ­ségeiket Egy, szintén im­portból beszerzett pvc-faj­tát hazai anyaggal helyet­tesítenek. Ez összességében 1 millió forintot hoz a kony­38 millió forint bevételt je­lent. Switch-kábelből 4500 kilométerrel gyártanak töb­bet A darukábelek ex­portját pedig 21 millió fo­rintnyi értékkel növelik. A selejtes gyártásból adó­<5o veszteséget az előző évi- tervezték. Csökkentik az üze- ^ékkal csökkentik az ab­hetz viszonyítva félmillióval wökkenti a gyár. Jelentős mennyiségű energiát taka­rít meg. Sok szó esik manapság a készletgazdálkodásról; a sze­gedi kábelgyár azt vállalta es ügyben, hogy felesleges készleteinek négyötödét ér­tékesíti rövid időn belül, ami azt jelenti, hogy készlet­gazdálkodásuk hiányossága miatt nem éri őket veszte­Bég. Kisteleki gyáregységük dol­gozói elsősorban a munka- és üzemszervezés javításával ez évi termelési tervüket 5 szá­zalékkal teljesítik túl. Kis­teleken jelentős rekonst­rukció van. Az dolgozó szakemberek Jalták, hogy az új, nagy teljesítményű gépek tech­nológiai telepítését a lehető legrövidebb idő alatt végre­hajtják. s termelésbe állítják őket. Fontos dolog még, hogy a kollektíva szocialista bri­gádjai vállalták a kezdők betanítását annak érdeké­ben. bogv céljalkat minél tökéletesebben valósíthassák meg. ml költségeket, hatékonyab­ban gazdálkodnak az import­anyagokkal és az energiával. A MAHART tápéi Hajójavító Üzeme rak takarmány-felhasználást, ezt tömegtakarmánnyal pó­tolják. Az összes vállalás tó­jesítáae a szövetkezetnek mintegy 290 ezer forint költségmegtakarítást jelent. Ipari kiállítás és vásár Miskolcon Pénteken megnyílt a VIII. miskolci ipari kiállítás és vásár. — Az észak-magyaror­országi körzet — Borsod, Heves és Nógrád megye — üzerfiei, szövetkezetei és kis­iparosai mellett más vidé­kekről is érkeztek kiállítók. Köztük van a székesfehér­vári Videoton és a Jászbe­rényi Hűtőgépgyár is. A fo­gyasztási cikkek bemutatásá­ra specializált kiállításon és vásáron számos egyéb ipari termék mellett ruházati ter­mékeket, bútorokat, a tartós fogyasztási cikkeket. kis­kertekben használható gépe­ket és berendezéseket, to­vábbá sportszereket láthat­nak az érdeklődők. A miskolci sportcsarnok­ban és a műjégpálya terüle­tén csaknem háromezer négyzetmétert elfoglaló vá­sáron összesen százötvenöt kiállító szerepel, köztük olyan ismert vállalatok, mint a Diósgyőri Gépgyár, a Ti­szai Vegyikombinát és a di­ósgyőri Lenin Kohászati Mű­vek. A vásárt, amelyen je­len voltak Borsod. Heves és Nógrád megye párt- és álla­mi vezetői, kül- és belkeres­kedelmi vállalatok képvise­lői, továbbá az állami vál­lalatok és szövetkezetek kép­viselői, lir. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter nyitotta meg. (MTI) Alkotmány­Ünnepi nagygyűlés Debrecenben Győri Imre mondott beszédet Az alkotmány napi ünnep- gyar történelemnek. Haladás ségek az országban több he- es reakció, uri ravasz­lyütt már pénteken megkez- kodás, kizsákmányolás es dődtek. Megrendezték az el- véres osztályütközetek, győ­ső munkás-paraszt találko- zelmek es veresegek, a zókat, a városokat és a fal- kilátástalanság és a nyo­vákat gazdagító új létesítmé- mor évszázadai, a íel­nyeket adtak át, több me- csillanó remények, a tespe­gyeszékhelyen kitüntették a des es az önfeláldozás. a legjobb közművelődési dol- félgyarmati sor es a íüggeU gozókat, a társadalmi mun­kában élen járókat Alkotmány napi nagygyű­lést rendezett pénteken Deb­recenben, a városi sportcsar­nokban a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei és deb­receni bizottsága. A nagy­gyűlésen részt vettek a deb­receni üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói, vala­mint munkások és termelő­szövetkezeti tagok a megye más településeiről. A Himnusz elhangzása után Sikula György, a me­lenség, a küzdelem az el­nyomás ellen a szaoadságert — egyszóval mindaz, ami a dolgozók osztályrésze volt a múlt századokban. Népünk ezeréves múltjá­nak elégtételét kapta meg, amikor a most 30 éves alkot­mányunk kimondta: a Ma­gyar Népköztársaság „a mun­kások és a dolgozó parasztok állama", s ennek megfelelően „minden hatalom a dolgozo népé"... — Népünk védi. óvja, amit két keze munkájával meg­gyei pártbizottság első titka- teremtett. A magyar mun. ra mondott megnyitót, majd kas- 8 termelőszövetkezeti Győri Imre, az MSZMP Köz- paraszt, az ertelmisegi nagy­ponti Bizottságának titkára ra becsü1' mindazt, amit ed­tartotta meg beszédét. dig elértünk. Az idők sza­Bevezetőben az államala- vára hallgatva, a kor ma. pító I. Istvánra emlékezve, s gasabb követelményeihez alkotmányunk törvénybe ik- igazodva akar dolgozni, ta­tatásának 30. évfordulóját nulni, élni, mert tudja, hogy méltatva azt hangsúlyozta: csak lgy védheti meg eddigi — István király óta alkot­mányunk elfogadásóig kilenc és fél évszázadon át sok vi­harral, küzdelemmel terhes esemény zajlott le hazánk­eredményeinket, teremthe­ti meg a továbbjutás felté­teleit, formálhatja még in­szeretett otthonává szocialista hazánkat. — A tarsadalom maga­A hajójavítók) szocialista brigádvezetőinek értekezlete legfontosabbkéat azt állapí­totta meg, hogy ne vállalja­nak az emberek irreális dol­gokat. Csak annyit ígérjenek meg, amennyit biztosan, ga­rantáltan teljesíteni is tud­__ nak. Mindezek figyeiembe­Q^t véve döntöttek úgy, hogy a vál­lalati eredményt reálisan 3 százalékkal lehet növelni, s ezt döntő mértékben költség­takarékossággal lehet elérni. Az egy főre jutó termelési érték 2 százalékkal növelhe­tő. Fontos dolognak tartják, hogy az exportra készülő bárkákat a tervezett határ­időnél mintegy 5 nappal előbb adják át a megrende­lőnek. Ebben az évben két 10 ezer tonnás bárkát újíta­nak fel, az ezek javítására fordított időt is öt nappal csökkentik. Szervizszolgála­tot is létrehoznak, hogy a Az elmúlt évben szigorúbb * + - m,i„„-i szabvány hét végén ^ rostokol:ianak szaDvany. várva a kikö­X. országos postáskonferencia Szegedi Textilművek Szegedi lett a textilipari A Szegedi Textilművek dol- "fTt^"' gczói ennek ellenére vállal- tQliDen­ják, hogy az úgynevezett nem szabványos részarányt 2 százalékkal csökkentik. Az év elején már elvállalták, +v hogy másfél százalékkal csök- V G50/7t00c kentik a termelés általános költségeit Ezt további négy A kollektíva a következő százalékkal óhajtják csök- irányelveiket fogadta el: ter­kenteni ebben az évben. Ha- melési tervüket 3 ezrelék­tékony munkaszervezési in- kel teljesítik túL Csökkentik tézkedéseket is szeretnének a selejt mennyiségét 20 ezer foganatosítani azért, hogy forint értékű anyagot taka­létszámgondjaik ellenére is rítanak meg. Kokszból (ezt zavartalan legyen a vállalat Importból szerzik be), föld­termelése. Nemrégiben Pi- gázból és villamos energiá­canol-gépéket kaptak; ezek bál összesen 235 ezer fortnt­scgítenek abban, hogy nyival kevesebbet használnak korszerűsödjék a gyárt- feL mányszerkezet a szegedi Végül, még egy érdekes­gyárban. A kísérleteket ez ség vállalásukból: „A gyár­évben is folytatják. Vállal- egység vezetői és a mun­ja a kollektíva továbbá, káskollektíva biztosítékot kl­hogy kevesebb lesz az iga- van nyújtani ahhoz, hogy A Közlekedéstudományi Egyesület postai és távköz­lési tagozata az idén Sze­gedre hívta meg a Magyar Posta szakembereit, a hírköz­lési szervek és a híradás­technikai ipar képviselőit, hogy a X. országos postás­konferencia két napján a tu­dományos, szakmai megbe­széléseken a résztvevők meg­ismerhessék a postai és táv­közlési hosszú távú fejlesz­tési elképzeléseket, megtár­gyalják a VL ötéves terv fel­adatait. A konferenciát tegnap dél­előtt az Ifjúsági Házban Ró­zsa István, a Szegedi Posta­igazgatóság vezetője nyitotta meg, köszöntve a közel fél­ezer meghívottat, köztük Pullai Árpád közlekedési és postaügyi minisztert. Gyárfás Mihályt, a megyei pártbizott­ság titkárát, Török Józsefet, a városi pártbizottság első . , , , , titkárát, dr. Petrik Istvánt, szonylagos elmaradottsagával c -r rv, I... 'r Somogy) Károlyiig felvétele Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője kö­szönti a konferencia résztvevőit —, jobbján Pullai Árpád miniszter a posta és a távközlés vi­megyei tanácselnök-helyettest, Papp Gyulát, Szeged tanács­elnökét, dr. Kovács Kálmán egyetemi tanárt, az MTESZ megyei elnökét, s a KTE ve­zető tisztségviselőit Elnöki megnyitójában Ju­hart Istvánná, a posta ve­zérigazgató-helyettese elmon­dotta: „Ennek a konferenciá­nak különös jelentóséget ad, hogy a posta és a távközlés fejlesztéspolitikai koncepció­szembenézzünk.' A plenáris ülésen a vezér­igazgató-helyettes szólt ar­ról is, bogy a termelő infra­struktúra fontos tényezője a távközlés, fejlesztésének te­ipari és mezőgazdasági fej­lesztés ütemét A postához tartozó tömegkommunikációs eszközöknek, a rádiós és ta­leviziós műsorszórásnak, va­lamint a hírlapterjesztésnek politikai tudatformáló ereje ját júliusban megtárgyalta az és kulturális jelentősége is hát meg kellene előznie az lesztéspolitikai osztály vezető­MSZMP Gazdaságpolitikai Bizottsága, annak alapvető célkitűzéseit elfogadta, s ja­vasolta a koncepciónak a Minisztertanács elé vitelét A fejlesztéspolitikai koncep­ció lesz a jubileumi konfe­renciánknak átfogó, központi gondolata. A népgazdaság mai fejlettségi szintjéből kö­vetkezően egyre fokozódó igények követelik meg. hogy közismert „A szolgáltatások ellátásához rendelkezésre álló galmi, postagazdaságí, táv­eszközök mennyiségileg sem elegendőek, minőségüket te­kintve pedig jó részük el­avultnak számít Mind a pos­ta, mind a távközlés egyes területein munkaerőhiány van, a szakképzettség szín­vonala alacsony, a postás lesz nyitva a nagyközönség dolgozók jövedelme pedig előtt is. kevesebb, mint más. hasonló P. K. ban. amely mind része ama- „, , f. ' sabb normáihoz, a megnove­kedett feladatokhoz való igazodás nem egyszerű do­log. A munka szigorúbb kö­vetelményeit a szorgalmas ember egyetértéssel fogadja, de sokan nem lelkesednek érte. Azok a terhek sem lebecsülendők, amelyeket a népgazdasági egyensúly hely­reállításának folyamatában, a továbbhaladás feltételei­nek biztosítása érdekében mindannyiunknak vállalni kellett. Az a nagy történelmi lecke, hogy meg kell olda­nunk a népgazdaságban az intenzív szakaszra való átállás feladatait. hogy tudásban és készségbec fel kell nőnünk a gazdálko­dás, az építés magasabb kö­vetelményeihez. Ez nemcsak egész népünk jövőjét érintő átfogó nemzeti program, ha­nem az elmúlt évtizedekben kikovácsolódott nemzeti egy­ségünk egyik nagy próbája is. — Ilyen körülmények kö­zött különösen magasra ér­tékeljük, hogy népünk szor­galmas munkája révén, az ötéves terv fő céljainak irá­nyában tevékenykedve fi­gyelemre méltó haladást ér­tünk el a külső gazdasági feltételek nehezebbé válása ellenére is. A szónok ezután felidézte az MSZMP Központi Bi­zottsága 1979. június 29-i ülé­sének helyzetértékelését, majd az idei aratásról szó­lott. Hangoztatta: a mezőgaz­daság dolgozói minden lehet­séges területen arra töreked­tek. hogy ellensúlyozzák az Időjárás okozta károkat. A májusi aszály és az esős aratás az emberi helytál­lás próbája volt A Központi Bizottság tit­kába ezt követően arról be­szélt hogy hazánkban mé­lyek, életerősek a szocialis­ta rend gyökerei. Szilárd a munkásosztály hatalma és annak legfőbb politikai alap­ja, a munkás-paraszt szövet­ség. A párt és a munkásosz­tály vezető szerepe érvénye­sül. Eddigi eredményeink (Folytatás a 2. oldalon.) munkakörben foglalkoztatót také." Ezek az indokok is sürget­ték a fejlesztési koncepció kidolgozását, amelynek szak­mai természetű ismertetésé vei Koperniczky Károly nak, a Posta Vezérigazgatóság fej­jének előadásával zárult a konferencia plenáris ülése. A résztvevők ezután ' szak­osztályi üléseken folytatták az ismerkedést szűkebb mun katerületük VI. ötéves tervi feladatainak, s a hosszú távú fejlesztési célkitűzéseknek a megismertetését. A postafor­közlési, építési és műsorszó­rási szekciók tagjai ma is ta­nácskoznak, a konferencia munkája délben elnöki zár­szóval ér véget. Az Ifjúsági Házban a bélyeg- és telefon­kiállítás délután két órától

Next

/
Thumbnails
Contents