Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

t Szombat, 1979. augusztus 18: Hí SZKP # Moszkva (MTI) Moszkvában tegnap, pén­teken közzétették az SZKP KB közleményét, amelyben az hlábbiak állnak: A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága áttekintette Leonyid Brezsnyernek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének Gustáv Husik­kal. a CSKP KB főtitkárá­val, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság elnökével, Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Ál­lamtanácsának elnökével, Nlcolae Ceausescuval, a RKP főtitkárával, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöké­vel, Edward Gierekkel. a LEMP KB első titkárával. Todor Zsivkovv al, a BKP KB első titkárával, a Bolgár Államtanács elnökével és Jumzsapijn Cendenballal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkárával, u Nagy Népi Hurál Elnökségé­nek elnökével folytatott tár­gyalásainak és megbeszélé­seinek eredményeit. Az SZKP KB nagyra érté­keli és teljes mértékben jó­váhagyja Leonyid Brezsnyev tevékenységit. Azokkal a tárgyalásokkal együtt, ame­lyeket a közelmúltban a szovjet párt- és kormánykül­döttség magyarországi láto­gatási idején folytatott Leo­nyid Brezsnyev Kádár János­sal. az MSZMP KB első tit­kárával, az 1079-ben a Krím­félszigeten folytatott tárgya­lások és megbeszélések fon­tos szakaszt jelentenek a testvéri országoknak a bel­politikai és n nemzetközi feladatok megoldásában meg­valósuló együttműködésük további erősítése útján. A lezajlott találkozók kü­lönleges Jelentősége abban áll, hogy a megbeszélések középpontjában olyan pers­pektivikus kérdések álltak, amelyeknek döntő Jelentősé­gük van a szocialista álla­mok hosszú távú együttmű­ködése szempontjából. Ez an­nál ls inkább fontos, mivel a világ szocialista részének kommunista és munkáspárt­jai kongresszus előtti sza­kaszhoz érkeztek, amikor ki­jelölik az új társadalom épí­tési munkáinak új, hatalmas határszakaszait. Az 1979. évi Krím-félszi­getl találkozók megmutatják, hogy a szocialista országok magabiztosan haladnak tár­sadalmi-politikai és gazdasá­gi fejlődésük útján. A szo­cialista országok eredményei különösen szemléletesen mu­tatkoznak meg a kapitalista világ helyzetével való össze­hasonlítás során, amelyet a válságjelenségek további fo­kozódása jellemez. Ugyanakkor a szocialista országok számításba veszik, hogy a világgazdasági kon­junktúra bonyolultabbá vá­lása bizonyos problémákat teremt számukra. Ez a többi között áz olaj és olajszárma­zékok fogyasztása terén el­ért magas színvonal megtar­tását. valamint az energeti­kai kapacitások folytonos növekedésének biztosítását érinti. Az energetikai problémák megoldására tett erőfeszíté­seik egyesítésével a szocia­lista közösség országai szi­lérd alapokat teremtenek nemzetgazdaságuk további fejlődéséhez. Ezeket a közös erőfeszítéseket Jól példázza a Szövetség gázvezeték kö­zös erővel történő felépítése, az atomerőművek építésének nagyszabású programja, az új energiaforrások bevonása érdekében kifejtett intenzív tevékenység, a hagyományos erőforrások kiaknázása során a legmodernebb technika al­kalmazása érdekében tett erőfeszítések. Az SZKP KB megelégedés­sel állapítja meg, hogy a testvéri országok szilárdan haladnak a szocialista gazda­ságok közötti kooperáció és specializácló fejlesztése és el­mélyítése útján. Ez tükröző­dik a krími találkozók ered­ményeiben is. A nemzetgaz­daság ilyen fejlődése meg­bízhatóan vezet a tudomá­nyos-technikai haladás leg­újabb vívmányainak alkal­mazásához, a munka terme­lékenységének növekedésé­hez és a termékek minősé­gének Javulásához, a szocia­lista országok népei jólété­nek további növelése érde­kében. Az 1979. évi krfmi találko­zók ismét kifejezésre juttírt-7 ták a testvéri szocialista or­szágok megingathatatlan ra­gaszkodásét a békspelitiká­hoz és á békés együttműkö­déshez. A közlemény a to­vábbiakban megállapítja: Az SZKP KB elvi jelentő­ségűnek tártja, hogy a krími találkozókon hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a szocialista államoknak a továbbiakban ls erősíteniük kell internacionalista szoli­daritásukat az imperialista és hegemonista nyomás tár­gyává vált minden néppel. Ezzel kapcsolatban rámutat­tak a pel/lngi ekpanzionlsta politika folytatódásának ve­szélyességére és újólag meg­erősítési' njtert a Szffvjfetunló szolidaritása Vietnammal, Laosszal és Kambodzsával. Minden népnek szent joga, hogy saját maga alakítsa sorsát és ezt szigorúan tisz­teletben kell tartani. A Szovjetunió osztja és tá­mogatja az el nem kötelezett országok állam- és kormány­fői szeptemberben Havanná­ban megrendezésre kerülő VI. konferenciájának béke­szerető, antiimperialista és antikolonlalista célkitűzéseit. Az SZKP KB kötelezte az illetékes minisztériumokat és főhatóságokat, hogy tegyenek gyakorlati intézkedéséket a Leonyid Brezsnyevnek, a testvért pártok és orsósok vezetőivel folytatott megbe­széléseiből fakadó feladatok megvalósítására. Segéiy Hicarapánafi o Managua (TASZSZ) Nicaragua belső gazdasági gondjainak enyhítésére a vi­lág legkülönbözőbb tájairól érkezik a segítség. Managuá­ban, a Latin-amerikai Gaz­dasági Szervezet (SE1A) ak­cióbizottsága tárgyal a Ni­caragua támogatására szánt pénzügyi alap megteremté­sének lehetőségeiről. Több ország kormánya Jelezte, hogy hajlandó hozzájárulni a lerombolt nicaraguai gaz­daság talpraállításához. A Szovjetunióból, s más szo­cialista országból folyama­tosan érkeznek a segélyszál­lítmányok. Fidel Castro ku­bai államfő hivatalosan ls meghívta a nicaraguai kor­mányt az el nem kötelezett országok Havannában meg­tartandó csúcsértekezletére. Közéleti napló t • DIPLOMÁCIAI HÍREK Losonczi Pál, az Elnöki meghatalmazott nagykövete Tanács elnöke, Lázár György, végleg elutazott Budapestről, a Minisztertanács elnöke és A nagykövetet elutazása Apró Antal, az országgyűlés előtt búcsúlátogatáson fo­elnöke fogadta dr. Bényi Jó- gadta Németh Károly, a zsefet, hazánknak a Francia Magyar Szocialista Munkás­Köztársaságban akkreditált párt Központi Bizottságának rendkívüli és meghatalma- titkára, Irasonczi Pál, az El­zott nagykövetét, aki a kö- nöki Tanács elnftkCi Aczél zeljövoben utazik állomás- _ .„, , . . helyére. Kim Ze Szuk, a Ko- °yörRy- a Minisztertanács reai Népi Demokratikus elnökhelyettese és Apró An­Köztársaság rendkívüli és tal, az országgyűlés elnöke. FOGADÁS INDONÉZIA NEMZETI ÜNNEPÉN Imrnd Idrts, az Indonéz külkereskedelmi minisztériu­Köztársaság budapesti nagy- mi államtitkár, valamint a követe hazája nemzeti ün- politikai, társadalmi, gazda­nepe alkalmából tegnap fo- sági és kulturális élet szá­gadást adott a nagykövetsé- mos képviselője. Jelen volta gen. A fogadáson megielent budapesti diplomáciai kép­Rácz Pál külügymlnisztériu- viseletek több vezetője és mi államtitkár. Szalal Béla tágja ls. VIETNAMI KATONAI DELEGÁCIÓ HAZÁNKBAN Czinege Lajos had^eregtá- Huy Man vezérezredes, a Vi­bornok, honvédelmi minisz- etnami Kommunista Párt SrSKEíBizottságának tag­gatásra katonai küldöttség í3* 3 Vietnami Néphadsereg élén hazánkba érkezett Chu politikai főcsoportfőnöke. KOROM MIHÁLY LÁTOGATÁSA AZ IFJÜGÁRDA SZEMLÉN Dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tltkárn tegnap meg­látogatta az Ifjú Gárda ti­zedik országos szemléjét. A szemle, mint Ismeretes Qyór­Sopron megyébert zajlik le, a 19 megye és a főváros leg­jobb ifjúgárdistáinak rész­véteiével. Korom Mihályt a győri Petőfi Sándor Ifjúsági Házban dr.'Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának elsó tit­kára fogadta. Alkotmány­ünnepi nagygyűlés (Folytatás az t oldalról.) megőrzésének, a lehetséges további előrelépésnek bizto­sítéka, hogy erősödött népünk összeforrottsága, a Magyar Népköztársaság­ban a belpolitikai helyzet nyugodt, kiegyensúlyozott. Ezt újólag megerősítette a július' 23-án életbe lépett kormányhatározat megértő társadalmi fogadtatása. Pártunk a dolgozók véle­ményére, állásfoglalásának megismerésére mindig ls, de most különösen nagy gondot fordított. A lakossági véle­mények ismeretében meg­győződéssel mondhatjuk, hogy az emberek nagy ál­lampolgári felelősséggel vet­ték tudomásul az intézkedé­sek szükségességét. A köz­élet fórumain elhangzott megnyilatkozások ugyanak­kor nagy tennlakarást ls tükröznek annak érdekében, hogy enyhüljenek a közös gondok, és népgazdaságunk fejlődése kiegyensúlyozottabb bá váljék. Belpolitikai életünk fel­pezsdült, erősödött az elkö­telezettségről. a tenniakarás­ról tanúskodó kiállás, a nem kívánatos Jelenségeket elitélő kritika. Ez így van rendjén. Naponta tapasztaljuk,ezért meggyőződéssel valljuk, hogy a párt és a tömegek egyet akarnak. Azö­nos problémákat azonos módon látnak, és ugyanazo­kat a megoldásokat sürgetik, azonosan Ítélik meg a fej­lődés lehetőségeit. Azt bírál­ják, amit a ml pártunk is. Ez egészséges dolog. Ha­zánk, egész népünk látja hasznát annak, ha felgyor­sul azoknak a határozatok­nak a végrehajtása, amelye­ket a párt az elmúlt eszten­dőkben a gazdasági és az ál­lami élet fő területetre ho­zott, lehetőségeink kiaknázá­sa érdekében. A lakosság politikai érett­ségét, fegyelmét, konstruktív magatartását pártunk és kormányunk nagyra értékeli, ez a vezetést elhatározottsá­gában megerősíti, az újólag megnyilvánuló bizalmat mély felelősségérzettől át­hatva veszi tudomásul —és cselekszik is, Már eddig is születtek olyan rövidebb és hosszabb távra szóló intéz­kedések. amelyek eredmé­nyeink stabilizálását, s a to­vábbi előrelépést szolgálják. Ezek sorába tartoznak a leg­utóbbi, takarékossággal kap­csolatos döntések is, amelyek az államháztartást, de köz­vetlenül az állampolgárokat is érintik: nem az élet «1­szürkülését hozzak, hanem elősegítik a közös értékek megóvását, megbecsülését. Tevékenységünkben az a legfontosabb, hogy továbbra is úgy egyengessük a terme­lés, a gazdálkodás feltételeit, hogy azok szabad utat te­remtsenek a dolgozók kez­deményezéseinek, a felelős­séggel végzett hatékony mun­kának; segítsék elő szükségle­teink kielégítését, a nemzetkö­zi munkamegosztásban való eredményes részvételünket. A Központi Bizottság tit­kára elismeréssel szólt a pártunk XII. kongresszusé­nak és a hazánk felszabadu­lása 35. évfordulójának tiszteletére indult munka­versenyről. összegezte a nemzetközi helyzet alakulá­sát, s igy fejezte be ünnepi beszédét: — Ma államunk minden hű polgára a hazának édes gyermeke, s min­den dolgos ember tisz­tességesen megélhet. A ma­gunk. a családunk, kisebb­nagyobb közösségünk, az or­szág sorsának Jobbítására irányuló szándék vezérel bennünket. Ki merem mon­dani a méltatlanul ritkán használt szót: a hazaszerete­tet! De mindjárt hozzá is te­szem, a hazát, a szülőföldet igazán szeretni úgy lehet, ha vigyázunk arra, hogy a nemzet ne maradjon el a történelem, a fejlődő élet kí­vánalmaitól, ha együtt és egyszerre szolgáljuk a haza sorsát, az emberi haladás és benne az egyéni boldogulás ügyét! A beszéd elhangzása után úttörők virágcsokrot, a föl­dest Rákóczi Termelőszövet­kezet fiataljai pedig új búzá­ból sütött kenyeret adtak át. a Központi Bizottság titkárá­nak. ír A nagygyűlés keretében kapta meg a nádudvari Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ter­melési nagydfját több éves, folyamatos, kimagasló gaz­dálkodási eredményelért Az oklevelet, a serleget,. vala­mint a kitüntetéssel járó százezer forint Jutalmat Győ­ri Imre adta át Gonda Sán­dornak, a Kiváló Szövetke­zet elmet huszonhatszor el­nyert Vörös Csillag Tsz párltitkárának. A nagygyűlés az Interna­cionálé hangjaival ért véget Az állami élet fejlődésének időszerű kérdései Interjú Rácz Sándorral, a Központi Bizottság osztályvezetőjével Az állami élet fejlődésének időszerű kér­déseiről készített interjút Rác* Sándorral, az MS7.MP Központi Bizottságának osz­tályvezetőiével, a Központi Sajtószolgálat szerkesztőségének megbízásából Rákos Im­re. Kérdéseit és az azokra kapott válaszo­kat az alábbiakban adjuk közre. — Az állam megnövekedett szerepéről és jelentőségéről, mint szociattsta fejlő­désünk jelenlegi szakaszának feltétlen szükségességéről szoktunk beszélni. Mit kell ezen érteni? — Az állam feladatainak bármelyikét Is nézzük, bőséges bizonyítékot találunk e .megnövekedőn szerepre. Nézzük például a nszdaság! építés funkcióidnak főbb Idő­szerű feladatait. KltüzOtt célunk, hogv gazdaságilag fejlett országRá váliutík. Ezt csak úgy érhetjük el. ha bővülnek a szo­cializmus anyagi-műszaki alapjai, gyara­podik a nemzeti vagyon, emelkedik népünk életszínvonala. A termékszerkezetnek a központi fejlesztési programok, a rekonst­rukciók és a vállalati kezdeményezések alap ián kedvezően kell változnia. A mező­gazdaságban el kell terjednie a korszerű technikának, az Iparszerű termelésnek. E nagv Jelentőségű célkitűzések megvalósítá­sában elengedhetetlenül szükség van az állam tervszerű gazdasági-szervező, szabá­lyozó szerepere De még konkrétabb példát ls lehet mondani. Napjainkban a környe­zet szt>nnvezés veszélye a tudományos tech­nikai fvjlódé* következtében olyan mérté­kűvé Vált. amely csak az állami eszközök telies „fegyvertárának" bevezetésével há­rítható el sikeresen. Fejlődésünk Jelenlegi szakaszában nö­vekszik a vállalatok, a szövetkezetek, a ta­nácsok. valamint a társadalmi szervezetek önállósága. A szocialista állam fontos fele­lősséfia és feladata annak biztosítása, hogy a nagyobb ónállóság az össztársadalmi ér­dekekkel mindenkor összhangban legyen. Természetesen nem közömbös, hogy szo­cialista államunk milyen eszközökkel, mód­szerekkel oldja meg bővülő feladatait. Pél­dául káros lenne, ha növekvő szerepe a gazdasági egységek életébe való aprólékos beavatkozással, vagy felesleges hatósági ügyek ..gyártásúval" Járna együtt. Biztosí­tani kell. hpgy a gazdasági egységek a fel­adatalkat — a meghatározott kereteken be­lül — önállóan elvégezhessék; u különbözó szintű állami szervek dolga pedig az,.hogy ezt a munkát hatékonyabban irányítsák, segítsék, ellenőrizzék. A párt vezető szerepének maradéktalan érvényesülése, az állampolgárok részvétele a közügyekben az országgyűlés és a taná­csok. vnlumint a szakszervezetek és más társadalmi szervek ellenőrző tevékenysége Lktosítja. hogv szocialista államunk műkö­désében egyszerre és egyenlő mértékben szélesedjék a szocialista demokratizmus valamint a munka szakszerűsége, szerve­zettsége és hatékonysága. — A fogi szabályozás az állami irányt­tás alapvető eszköze. A jogalkotás és a jogalkalmazás hazánkban mennyire felel meg e követelményeknek? Hogyan ítél­tük meg a szocialista törvényesség érvé­nyesülését ma Magyarországon? •• Az előző kérdésre adott válasz meg­elapnzzB ezt a következtetést is. hogv a szo­cialista állam funkcióinak megvalósítása fzempnntjábél nagy jelentősége van a tár­sadalmi-gazdasági viszonyok célszerű sza­bályozottságának. Ennek megfelelően az el­múlt években dinamikus jogalkotási tevé­kenység jellemezte az erre feljogosított ál­lami szerveink munkálát. A legjelentősebb társadalmi viszonyokat, valamint az állam­polgárok alapvető jogait ós kötelességeit a legmagasabb szintű Jogszabályok, az or­szággyűlés által alkotott törvények szabá­lv ózzák. Az érvényben levő több mint ötven törvénynek a felét pártunk X. kong­resszusa óta alkotta meg legfelsőbb állam- • hatalmi és népképviseleti szervünk. Egy kis túlzással azt mondhatjuk, hogy \ jogalkotásunkban az elmúlt 8—10 eszten­díoen a fordulat évét követő átalakulás méreteihez hasonló fejlődés ment végbe. Mindebből n» is következik, hogy a jövő­ben jogrendszerünk — különösen a törvé­nyi szintű jogszabályok terén — nagyobb stabilitáséval lehet számolni. Jogalkotásunkat összességében kedvező­en íellemzö kép sem takarhatja el azon­ban. hogy az alsóbbszlntfl jogszabályok te­rén problémák mutatkoznak. Különösen a kör'evelek. Irányelvek, állásfoglalások — és más hasonló elnevezésű rendelkezések — nagv száma zavarja, nehezíti a végrehaltó szervek munkáját. A Jogalkotás minőségé­nek további javítása mellett biztosítani kell. hogy ezek száma csökkenjen, és ne akadályozói, hanem eredeti rendeltetésük szerint, a? irányítás hatékony eszközei le­gyenek, segítsék a jogalkalmazók munkáját. A Joga'kajmnzás helyzetének értékelése során mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy a párt politikája, u szocialista építő­munka kiegyensúlyozottsága biztosítja a szocialista törvényesség maradéktalan ér­vényesüléséhez szükséges feltételeket. Ha­zánkban törvérycs rend van. a jogszabá­lyok megtartása és megtartatása, vagyis a szocialista törvényesség mindkét oldala ér­vényesül A bírósagok, az i^lamigazgatásl szervek, az. ügyészségek, a rendőrság és a munkahelyi döntőbizottságok a jogszabá­lyok poiltikaí. társadalmi és gazdasági cél­taival összhangban végzik jogalkalmazó munkájukat. Társadalmunkban alkotmányos alapelv, hogv a Ionok érvényesülésének fettétele a kötelességek teliesitése. A Jogok és a kö­telességek egysége társadalmunk demokra­tizmusában gyökerezik, és egyben Jellem­zőié is annak. A szocialista törvényesség további szilárdítása feltételezi, hogy az ál­lóm! és az állampolgári fegyelem tovább erősödjön, legyen még szorosabb kapcsolat a tegok érvényesülése és a kötelességek teljesítése között. — Az állami munka egyszerűsítése és korszerűsítése fontos politikai és kőz­hangulatot formáló tényező. Közismertek az erre vonatkozó elvi állásfoglalások, összességében hogyan értékelhető a vég­rehajtás eddigi helyzete, milyen mérték­ben sikerült ezen a téren előbbre Jutni? — Az állami munka további egyszerűsí­tése ér korszerűsítése fontos, politikai je­lentőségű feladat. Az utóbbi időben több intézkedés történt. Erősödtek a korszerű­sítesi törekvések, számos kezdeményezés született mind c minisztériumoknál, mind pedig a tanácsi szerveknél. Valamelyest gyorsult nz ügyintézés, javult a kulturált­sága csökkentek a nyilvántartási és adat­közlési kötelezettségek. Ésszerűbbé vált as

Next

/
Thumbnails
Contents