Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-16 / 191. szám

4 Csütörtök, 1979. augusztus 16; V Szeretjük a baromfihúst Egy dinamikus ágazat jövője Évi fejadagunk már meghaladta a 17 kilót, ennyi került ugyanis tavaly átlagosan baromfihúsból minden magyar állampolgár asztalára. És nemcsak a hazai piacot képes bőségesen ellátni a magyar mezőgazdaság, hanem termeléséből külföldre is nagy mennyiségi! baromfi; csirke, liba, kacsa. pulyka Jut A nagyüzemi baromfitermelés meghonosítása hazánkban a hatvanas évekre tehető, s a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kezdődött a baromfiágazat dinamikus fejlődése., Ezt jelzi, hogy 1960-ban a mezőgazdasági termelők 26 900 tonna baromfit adtak el a feldolgozó üzemeknek, 1970-ben 135 ezer tonnát, tavaly pedig már több mint 270 ezer tonna baromfit dolgozhatott fel az állami és a szövetkezeti feldolgozóipar. A termelés növekedésével együtt fejlődhetett tehát hazánkban a baromfihús-fogyasztás és az export. Így jutottunk el oda, hogy Magyarország 1977 végére a világ legnagyobb baromílexportőrei közé került. A múlt esztendőben azonban sűrűn elhangzott a kérdés: ml van a baromfiágazattal, ml történt a baromfipiacon, miért csökkent a kereslet termékeink iránt? Egyáltalán milyen jövő elé néz a magyar baromfihústermelés és -feldolgozás? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tobak Istvánnal, a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje vezérigazgatójával. — A baromfiágazatot a legdinamikusabban fejlődő ágazatként tartottuk számon a legutóbbi másfél évtizedben. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a termelés rugalmasan alkalmazkodott a piacokhoz. Mi történt tavaly? — Való igaz, hogy mind a negyedik ötéves tervben, mind a mostani tervidőszak első két évében a baromfinevelés és a felvásárlás növekedése egybeesett az értékesítés lehetőségének a bővülésével — kezdte a beszélgetést Tobak István, majd így folytatta: — Ebben az időszakban a baromfiipar termékei iránt a kereslet rendkívül gyors ütemben nőtt. Ez pedig lehetővé tette a növekvő árumennyiség mind kedvezőbb áron történő értékesítését a külföldi piacokon. Az árualapok bővítését szolgálta a háztáji és a kisegítő gazdaságok növekvő árutermelése, amely a nagyüzemi termékeken kívül (csirke, pulyka, pecsenyekacsa, tpjás stb.. olyan termékek exportját is lehetővé tette, amelyeket a kisüzemekben gazdaságosan lehet előállítani. Ilyenek például a hízott liba. a libamáj, a liba toll és -pehely, a házinyúl, a galamb, stb. A kedvező piac, az értékesítési lehetőség bővülése nyqmán javult az export gazdaságossága, növekedtek dollárbevételeink. Mindezt tudni kell ahhoz, hogy világossá váljék, ml okozta a tavalyi nehézségeket Az történt ugyanis, hogy a korábbi években igyekeztünk kihasználni a világpiaci konjunktúrát, s ennek megfelelően az ötödik ötéves terv első két évében az előirányzottnál erőteljesebben növeltük a baromfihús-termelést és a feldolgozást hazánkban. Ilyen helyzetben következett be, hogy a világpiacon az 1977-ig tartó kereslet felfelé ívelő tendenciája megállt, s 1978-ban pedig visszaesett. A kereslet csökkenésének okait elemezve a következő állapítható meg: a legutóbbi évek konjunktúráját nemcsak mi igyekeztünk kihasználni. hanem a többi, hagyományos baromfitermelő és -exportáló oszág is. Voltak olyan országok- is, mint például Brazília, mely korábban baromfihúsból behozatalra szorult viszont a legutóbbi években erőteljesen növelte baromfitermelését s most már exportőrként jelentkezett a világpiacon. Ez a termelésfelfutás lényegesen dinamikusabb volt. mint a világ baromfifogyasztásának emelkedése. S ez nemcsak azzal járt, hogy nehezebbé vált az áru értékesítése, jelentékeny árcsökkenés is bekövetkezett. A tojásértékesítésben hasonló nehézségekkel találtuk szembe magunkat. Igaz, hogy ez nem újkeletű probléma. Ugyanis már korábban is látható volt. hogy nem szabad a tojás exportját erőltetni, mert a piacon túlkínálat volt belőle. az árak alacsony szinten stagnáltok. — Mindez a mi exportunkat is sújtotta. Megnövekedtek a készletek, nehezebben értékesíthettük a baromfitermékeinket, s az árcsökkenés hátrányosan érintette bevételeinket. Milyen intézkedéseket tettek a termelési biztonság megerősítésére, piaci helyzetünk stabilizálására? — Már tavaly is lényeges feladatunknak tartottuk, hogy a kiélezett helyzetben nehogy meglazuljanak kapcsolataink a mezőgazdasági termelőkkel. Világosan láttuk, hogy most még szorosabb együttműködésre van szükség a termelő és a feldolgozó vállalatok között, hogy rugalmasabban alkalmazkodhassunk a megváltozott körülményekhez. Salnos.még így is előadódott itt-ott, hogy vállalataink pénzügyi nehézségekkel küzdve, késve fizettek az átvett baromfiért. Az Idén azonban ez már nem fordult elő. Mindenesetre az nyilvánvalóvá vált, hogy ma már — és a jövőben még Inkább — az eddiginél is jóval nagyobb Jelentőséget kap a baromfiágazatban a minőség, a szállítási pontosság, a termelés gazdaságosságának javítása. Amikor túlkínálat van a piacon csak az az eladó képes áruját megfelelőképpen értékesíteni, amelyik a többinél jobbat kínál eladásra. és megbízható szállító. Ezt a feltételt csak akkor leszünk képesek teljesíteni, ha a mezőgazdasági üzemekkel együttműködve még szervezettebbé tesszük munkánkat. A termelőüzemekkel éppen ezért Idejében tisztáztuk: szó sincs a baromfitermelés visszafejlesztéséről. Ezt jelzi egyébként az is, hogy az állami baromfifeldolgozó üzemek, valamint iparunk és a tsz-ek együttműködése révén létrejött három közös vállalat és a hernádi Március 15. Tsz feldolgozó üzemének idei felvásárlási előirányzata 270 ezer tonna vágóbaromfi. Ebből tehát egyértelműen kiderül, hogy az idén körülbelül annyi baromfit vásárolunk fel. mint tavaly. Nem fejlődik vissza a termelés, de a növekedési ütem lelassul, s az ötödik ötéves tervben meghatározotttak szqrint alakítjuk a baromfifeldolgozást. Ezt indokolja egyébként a vágóbaromfi-termelés és a feldolgozókapacitás összhangjának megteremtése és az értékesítés biztonsága is. Azok a nagyüzemek, amelyek eddig is gazdaságosan állították elő a baromfihúst, és a tojást, s képesek a magasabb követelményekhez igazodni, még növelhetik is termelésüket. Viszont azok a gazdaságok, amelyek gazdaságtalanul állították elő a barőmfihúst, vagy rendbe teszik termelésüket, vagy megszüntetik a baromfihús termelését. Ez nekik ls érdekük. A termelőüzemek megértették: néhány megszüntette ezt az ágazatát, a többség pedig igyekszik a termelési fegyelem szigorításával, a technológia korszerűsítésével nyereségessé tenni azt. — Ezek szerint a szigorúbb piaci követelmények hatása érvényesül a termelésben. Mit tesznek a termelők érdekeltségének a javításáért? — Számításaink beváltak. A tavalyi feszültség az exportpiacokra az idei tavaszon már enyhült, kezd megnyugodni a piac, a kereslet élénkül. Ez azonban nem jelenti azt. hogy minden terméket el lehet adni. A vevők továbbra is szigorúan ragaszkodnak a jó minőségű áruhoz, s ez az igény kiterjed a magát kínáló, ízléses, higiénikus csomagoláson kívül, a tetszetős színre, fejlettségre, hús-csont arányra és az egyedi súlyon kívül az egyöntetűségre. A külföldi vevők igényeinek kielégítésehez csirkebői 1,30 —1,45, gyöngyösből 1,30— 1,40, pulykából 4,20—4,50, pecsenyelibából 4,20—4,80, pecsenyekacsából 2,30—2,45 kg súlyú vágóbaromfira lenne szükségünk. Ahhoz, hogy ezt elérjük, az idén több intézkedést tettünk, illetve készítettünk elő. Súly szerint megosztott felvásárlási árat vezettünk be a pecsenyekacsa felvásárlásában. Előkészítjük az eddiginél reálisabb — vágóvonalon történő — minősítést. Emellett szaporítani szeretnénk a gazdasági társulásokat,. amelyek erősítenék a kétoldalú érdekeltséget. Természetesen leginkább az árak hatnak a termelésre. Határozott szándékunk, hogy a jövőben a felvásárlási árakkal méginkább kifejezésre juttassuk a piaci követelményeket; megfelelő ösztönző árat fizessünk a keresett, a piac által elismert, jó minőségű alapanyagért. Azt viszont, amelyiket kevésbé ismer el a piac, vagy gazdaságtalanul értékesíthető, ne támogassuk. Ilyen célból csökkentettük az idén a tojás felvásárlási árát darabonként 10 fillérrel. és csökkentettük a vágótyúk árát kilónként 15 forintra. Ennek révén csökkent a tojás felvásárlása az idén. Május 15-ig például 351 millió tojást vásároltunk fel. ez a tavalyi hasonló időszakhoz képest csaknem 16 százalékos csökkenést jelent. Vállalataink mintegy 500 mezőgazdasági nagyüzemmel és megközelítően 200 AFÉSZ-szel vannak szerződéses kapcsolatban. A szerződéses rendszer bevált. Szeretnénk azonban, ha a szerződéses kapcsolatokon túlmenően a baromfiipar és a mezőgazdasági üzemek között még szorosabb, a termelés gazdaságosságát elősegítő együttműködés alakulna 'Tel. Nekünk az az érdekünk, hogy a mezőgazdasági termelők megtalálják számításukat azokon a termékeken, amelyeket a vállalatunknak szállítanak. Csak így maradhat meg a magyar baromfiipar a világ legjobbjai között. Cs. F. "Megbízatások Az IKV kommunistáinak tevékenységéről A párttagok alapvető kötelessége cselekvően részt venni alapszervezetük életében, munkájában, s a rájuk bízott feladatokat elvégezni. Ezt tükrözi az állandó jellegű pártmunka, az esetenkénti pártmegbízatás. Milyen arányban veszi kl ebből a részét a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat száz főnyi párttagsága? Erről beszélgettünk Erndt Jánossal, a vállalat pártvezetőségének titkárával. — Vállalatunknál három alapszervezet van — mondotta —, egy a Dánl János utcai központban, egy a Petőfi Sándor sugárúti házkezelési főosztályon, egy pedig a Jósika utcai termelési osztályon. A nyár persze érződik nálunk is a pártéletben, például a taggyűlések látogatottságában, hiszei]| zömében most vannak a szabadságolások. A pártmunkában azonban átmenetileg sincs megállás, nem is lehet. Az alapszervezetek vezetőségei folyamatosan munkálkodnak. Megtartják soros ülésüket, előkészítik, megbeszélik a taggyűlés napirendjét, a beszámoló témáját akkor is. ha soraiRból szabadságon vannak. A távollevők munkáját átmenetileg megosztják egymás között. S minthogy a taggyűléseket is megtartják, ugyanúgy mint máskor, minden hónapban, következésképpen a pártcsoportvezetők rendszeres összehívása — tájékoztatásuk időszerű politikai, gazdasági kérdésekről, a vállalat dolgairól, a taggyűlés napirendjéről, a beszámoló témáiáról — szintén nem marad el. A beszélgetésbe bekapcsolódott Murvai János, a vállalat szb-titkára is. aki arról beszélt, hogy a szakszervezetben dolgozó kommunisták munkája is folyamatos. Hogy ki-ki miként tesz eleget pártmegbízatásának a szakszervezetben, azt hamarosan megvizsgálják és megbeszélik. Vannak, akik régtől fogva pártmunkaként töltenek be felelős tisztséget a szakszervezetben, mlnt például Pandek Sándor, a házkezelési osztály vezetője, aki az szb elnöke. Ludányi Ferenc bádogos szakmunkás a termelési osztályon, a műhelybizottságban tevékenykedik. Kiss András asztalos szakmunkás, sportfelelős, aki például tavaly nagy sikerrel szervezte és rendezte meg négy IKV — Pécs. Székesfehérvár, Szeged. Budapest VII. kerület — sportoló dolgozóinak szpartakiádját. Az IKV-nál a párttagság 85 százalékának van állandó jellegű pártmunkája. a többieké csak időszakos, vagy egy-egy megbízatásra szóló. Adottság, felkészültség dolga is, hogy kinek-kinek milyen értékű a pártmunkája. Ennél a vállalatnál az alapszervezetek pártcsoportvezetői például esztendők óta maradéktalanul eleget tesznek a tisztségükből adódó feladatoknak, úgyszintén a propagandisták is. Ez annak is tulajdonitható. hogy a pártcsoportvezetők felkészültsége megfelelő, külön tanfolyamon vettek részt, amelyen megismertették őket hatáskörükkel. feladataikkal. Arra készítették fel őket. hogy munkahelyükön partnereik legyenek a gazdasági vezetőknek. Az alapszervezetek vezetősége és a pártvezetőség is különös gonddal ügyel arra, hogy a fiatal párttagok a KISZ-ben dolgozzanak, kapjanak konkrét pártmunkát. Nemrég lett párttag például Vass Zoltán és Miicsi János. Pártmegbízatásként a KISZben tevékenykednek, úgyszintén Ledeczki Tibor és Oláh Ferenc is. Az idősebb generációhoz tartozók között sokan vannak. akik több tisztséget is betöltenek. Ez nemcsak annak tulajdonítható, mert rájuk esett a választás, hanem annak is, hogy ki milyen munkakörben dolgozik. Erndt János példaként említette Tóth Dezső műszaki osztályvezetőt, aki tagja vállalata pártvezetőségének, az MSZMP szolgáltató és kommunális vállalatok bizottsága mellett működő termelési bizottságnak, propagandista és mindez mellett speciál kollégiumon tanul a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemen. Sokat vállalt magára a vállalat igazgatója, Kószó József is. aki tagja a városi pártbizottság mellett dolgozó várospolitikai bizottságnak, népi ellenőr, tagja az MSZMP szolgáltató és kommunális vállalatok bizottságának és végrehajtó bizottságának, elnökhelyettese az ország ingatlankezelő vállalati társulásának, amely együttműködési szerepet tölt be e vállalatok között. Sárkány János főépítésvezető, alapszervezeti vezetőségi tag. térületfelelős. tagja az MSZMP szolgáltató és kommunális vállalatok bizottságának. Erndt Jánosról is megtudtuk a beszélgetés közben, hogy mint építésvezető, jelenleg három művezetőt helyettesít. Pártvezetőségi titkári tisztsége mellett magasabb párttestületnek is tagja és propagandista. A példákat, a példamutatást lehetne sorolni tovább, de a munkát is lehetne mégjobban megosztani, elsősorban a fiatalok között L. F. NDK A tudomány szerepe A Német Demokratikus Köztársaság tervszerűen, folyamatosan fejlesztette ki és bővíti tovább tudományostechnikai potenciálját. Az állam 1976 és 1980 között 35 milliárd márkát biztosít kutatásra, fejlesztésre, 10 milliárddal többet, mint az előző tervidőszakban. Ez azöszszeg a nemzeti jövedelem 4,2 százaléka. Ugyanebben az időszakban modernizálásra, bővítésre, a társadalmi alapok felújítására több mint 240 milliárdot szán az állam, annyit, amennyit 1951től 1967-ig összesen beruházásokra költöttek. Az elmúlt tíz év alatt megkétszereződött az NDKban az egyetemi és főiskolai képesítéssel rendelkező dolgozók száma; ma már meghaladja az 1 milliót. A kutatásban és fejlesztésben tevékenykedők több mint 80 százaléka az iparban dolgozik. A további fejlődés távlatai is biztatóak: 1980-ig — A selyemgyárfás reneszánsza . A természetes selyem a legdrágább textilanyag a világon. A műanyag kelmék rövid ideig tartó világuralma után napjainkban Ismét divatba jött a hernyóselyem is. Lengyelországban a XVII. század óta nevezetes iparág a selyemszövés. Ma az ország egyetlen selyemgyára a Milanoweki Hernyóselyem Szövődé. Ez a nagyüzem kézzel festett selymekre specializálta magát. Az itt készült anyagok a luxusigények kielégítésén túl egykori mesterek kézimunkájának jegyeit is magukon viselik. Harmincöt selyemfestőnő évente 15 ezer vég mintázatát készíti el, a divatot figyelembe véve. A kész selymet tíznaponként külön bizottság zsűrizi, a legszebb mintákat jutalmazza is. Az elmúlt esztendőbén a selyemszövőgyár 1 millió 200 ezer méter hernyóselymet gyártott. Ennek nagy részét sálak, nyakkendők anyagaként használják fel. Milanoweki selyemből készült az újjáépült varsói Királyi Palota bútorainak huzata, a krakkói Wawel belső díszítése. Modernizálják, bővítik a selyemszövödét 1980-ig. Üj üzemcsarnokot kap. ahol japán gyártósorok termelnek majd, és ezzel megkétszerezik az üzem eddigi teljesítményét. A bővülő, korszerűsödő nagyüzem fő gondja a nyersanyagellátás. Az emelkedő selyemárak arra késztetnek, hogy hazai bázison biztosítsák a szükségletet. Ez pedig nem kis feladat, ha számításba vesszük, hogv a szederfák levélzetén élősködő selyemhernyók 1800 gubójára van szükség 8 méter selvemanyag előállításához, ami csupán két ruha kiszabásához eleEendő. a tervek szerint — 1000 dolgozóra 95 főiskolát és 65 egyetemet végzett szakember jut. Az ország 7 egyetemén és 46 főiskoláján százezrek tanulnak. Ez évben újabb 80 ezren csatlakoznak hozzájuk az első évfolyamokon. A tudomány és a termelés között szoros a kapcsolat. Az országban ma minden harmadik dolgozó újító. A tudományos munka középpontjában is olyan feladatok szerepelnek, mint az energetikai bázis fejlesztése, a hazai nyersanyagok hasznosítása, a termelési ágak műszaki-gazdasági színvonalának folyamatos emelése, a lakásépítési program fejlesztése új technológiákkal, a növénytermesztés és az állattenyésztés új módszereinek kialakítása, a fogyasztási javak minőségének további javítása, az egészségügyi megelőzés módszereinek, eljárásainak kidolgozása. A tudományos munkának lényeges része az alapkutatások folytatása. Az NDK Tudományos Akadémiájának kutatási területei a termelést közvetlenül segítő tevékenység mellett: a társadalomtudományok, a matematika, a kibernetika, a fizika, az atomkutatás, a kémia, a geológia az űrkutatás a molekuláris biológia stb. Az NDK-ban eddig elért jelentős eredmények kulcsa a Szovjetunióval való aktív együttműködésben rejlik. Jelenleg több mint száz kormányközi egyezmény és megállapodás seogállja a kutatási és termelési együttműködést. . Négyszáz NDKbeli kutatóintézet áll kapcsolatban 450 hasonló szovjet intézménnyel. Az alapkutatás 34 jelentős témáját mindkét ország kutatóiból álló 110 csoport közösen dolgozza fel.