Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-16 / 191. szám

\ 93 Csütörtök, 1979. augusztus 16; V 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Szegedi Építőipari Napok. Kiállítások: Építettük Csongrád megyében, az Ifjúsági Házban naponta 10 és 18 óra között; Szeged az ezredfordulón, a Móra Ferenc Múzeum földszinti dísztermében; Magánlakásépítés — korszerű építési anyagok, a Marx téri ipari vásárcsarnok M pavilonjában. naponta 10 és 18 óra között: Panelos építés, a Technika Házában naponta 10 és 18 óra között; Korszerű lakás- és lakberendezés. Bemutató a Felsőváros 204. sz. épület I. és II. szintjén, mindennap 10-től este 8 óráig; Számítógép a korszerű vállalati Irányítás szolgálatában, a DÉLÉP székháziban, naponta 10től 18 óráig. Eifert János fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, naponta 10 és 18 óra kőzött. Fotóklubok 15. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10-tól 18 óráig. A szegedi műgyűjtők klubjának ötödik kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, naponta 10 és 18 óra között. XX. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum I Horváth Mihály utcai Képtárában. Perez János Munkácsydíjas ötvösművész kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, délelőtt fél 10 és este 8 óra között. Szentirmai Zoltán szobrászművész tárlata a Közművelődési Palota kupolájában. Képek a Tiszáról. Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása a szöregi Tömörkény István Művelődési Házban, délután 3—7-ig. A Solar alkotócsoport fotókiállítása a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban. Az örök Tisza. A Somogyi-könyvtár kiállítása a könyvtár olvasótermében. Megtekinthető naponta 10 és 19 óra között. Ifj. Lele József néprajz; gyűjteménye tápén (Vártó u. 4.), megtekinthető délután 2 és 6 óra között. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Hunok, avarok, magyarok; Lucsgyűjtemény: Épülő Szeged; Kőolaj és Földgáz; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- és kovácsmesterség 200 éve: Móra-emlékszoba; A szegedi várban „Tűzön-vízen keresztül él Szeged" — kiállítás a szegedi nagy árvíz 100 éves évfordulójára. Építés, élet, építészet Dél-Magyarország az ezredfordulón Milyen lesz Szeged és szűkebb környezete az ezredfordulón? Erre a kérdésre éppen a közelmúltban kaphatott választ lapunk olvasója a város általános rendezési tervének főbb jellemzőit ismertető sorozatunkból. Néhány, fontoeabb kérdéskörről (lakásépítés, közintézmény-hálózat, közlekedés, vízellátás) részletesebb tájékoztatót is hallhattak az érdeklődők — szép számmal voltak! — tegnap délelőtt a múzeumban, ahol a Szegedi Építőipari Napok keretében Takács Máté városi főépítész előadása egészítette ki azokat a maketteken, tervrajzlapokon megfogalmazott elképzeléseket, amelyekkel ugyancsak a múzeumban rendezett városépítészeti kiállításon is megismerkedhetett már a nagyközönség. Szűkebb környezetünk. Szeged fejlődésének távlataiba volt hát alkalmunk*" többször is betekinteni, arról azonban már kevesebbszer esik szó, hogy egy-egy város tágabb környezete, még meszszebb menve: regionális övezéte csak tikkor fejleszthető előrelátóan, gazdaságosan, ha ezeket a nagyobb tájegységeket tekintik a tervezők kiindulási alapnak, ha a régióra megfogalmazott távlati tervekből következnek a települések fejlesztési elképzeSalzburg—Szófia—Szeged Mihail Angelov vezényli A szépség forrását A karmester Mozgalmas nyara van Mihail Angelov karmesternek: július közepén Salzburgban vendégeskedett, világhírű kollégája, Karajan meghívására, az ünnepi játékok Aida-bemutatóját tekintette meg. És ha már ott volt, persze dolgozott is: kórust vezényelt a salzburgi dómban, szláv misék előadásain. Rövid szófiai pihenő után az opera- és balettszínház művészei közül elsőként érkezett Szegedre. így beszélt A szépség forrása című balett zenéjéről és a szerzőről: — Csodálatos, mély líraisággal átszőtt zenedráma ez a' mű, szárnyaló dallamokkal, megfelelően feldolgozott népzenei elemekkel. Alekszander Rajcsevnek sikerült, ami csak keveseknek: a Bulgária történetének egy keserves időszakáról szóló témára szuverén zenedrámát költött, a balettmesterrel összhangban végzett közös munkával olyan darab született, amely történelmi koroktól függetlenül, mindig és mindenütt érvényesen tiszteleg a közösség érdekében hozott egyéni áldozat előtt. A meghatározott történelmi időszakról szóló mese, Szlavejkov elbeszélő költeményének gondolatan-'aga, ezzel a zenei és koreográfiai feldolgozással szimbólum értékűvé emelkedett. Aki persze ismeri Rajcsev tehetségét, kiváló technikai tudását, jó színpadi érzékét, tudja, hogy az egyik legkitűnőbb bolgár szimfonikus zeneköltő, azt kevéssé lepi meg, hogy neki sikerült a mindig rizikós vállalkozás: történelmi tematikára zenét szerezni. Minthogy ő Budapesten tanult, természetesnek találom, hogy érzékelhető hatással volt zeneszerzői munkásságára az önök kiválóságának. Bartók Bálának az életműve. Ezért is remélem, hogy A szépség forrásának partitúrája, amelyet én nemcsak mint műélvező. hanem mint karmester is jónak találok, korántsem lesz idegen a magyar közönségnek. v— Ügy tudom, Rajcsev Petko Szlavejkov ugyanezen ' elbeszélése nyomán opera is született. — Igen. nyilván a Gergina című operára gondol, Atanaszov Georgi művére. 1917ben mutatták be- A Gergána a bolgár operairodalom születésének, kezdeteinek korszakában íródott, és mi tagadás, magán viseli a kezdetlegesség nyomait. — Kérem, beszéljen operakarmesteri pályájának főbb állomásairól. — Szófiában szereztem diplomát, aztán Moszkvában folytattam tanulmányokat. Tizennyolc éve vagyok a szófiai opera- és balettszínház karmestere. Ez idő alatt 15 operát tanítottam be, és — pontos számot nem tudok — egy sor balettet. Valamennyi szocialista országba meghívtak már, vendégként vezényeltem Angliában, Hollandiában, Ausztriában is. Nehezemre esne kiválasztani emlékezetes bemutatókat, hadd mondjak csak annyit:: nekem Mozart a legfőbb érték, a legjobban tisztelt és rajongásig szeretett zeneköltő. Sulyok Erzsébet Ritkán látható műkincsek Szép hagyományok folytatója a szegedi Juhász Gyula Művelődési Központ. Nagytermében rendezték meg a szegedi műgyűjtők klubjának ötödik kiállítását, melyen húsz műgyűjtő, közel félszáz festménye, grafikai lapja, szobra, érme, plakettje és népi kerámiája látható. Képünkön: A kiállítás egy részlete. lései. Ezekről a kérdésekről hangzott el ugyancsak tegnap a múzeumban Körmendi Klárának, az ÉVM területrendezési és fejlesztési főosztálya munkatársának előadása: Dél-Magyarország az ezredfordulón címmel. Ahogy Erdei Ferenc szociográfiájában (Város és vidéke) egységes egészként jeleníti meg Szegedet és „bolygóit". a területrendezók-fejlesztők is egységes koncepciót dolgoztak ki — esetünkben Dél-Magyarország három megyéjének távlati fejlesztésére. Az urbanizálódás következménye, a nagyvárosok további terjeszkedésének, növekedésének akadálya ugyanis, hogy az infrastruktúra (közlekedés, kereskedelem. közműrendszer stb.) a nagyobb beruházások ellenére sem tudja követni a nagyléptű fejlődést — ráadásul a városkörnyék sem részesül megfelelő módon az urbanizáció előnyeiből. Az „elszakadás" tehát csak úgy akadályozható meg, hogy a kiegyenlítődés kap szabad utat. (Egy példa: a második 15 éves lakásépítési terv kidolgozásakor is arra törekedtek — ahol az adottságok le.hetővé tették —, hogy a városszéli községek is részesedjenek az új lakásokkal együttjáró előnyökből.) A Dél-Alföld fejlesztési tervének kidolgozásakor figyelembe kell venni, hogy itt viszonylag kevés településen koncentrálódik a népesség, a három megye lakóinak 60 százaléka él úgynevezett kiemelt településen (ilyen Szeged, de a maga körzetében annak számít Mórahalom, vagy Mezőkovácsháza is). A természeti adottságok, a demográfiai adatok meghatározóak az ipar. a mezőgazdaság jövőjének tervezésekor; a vízgazdálkodás ezen a területen különösen szorosan kapcsolódik az idegenforgalmi fejlesztésekhez, gondoljunk csak a csongrádi víztárolóra vagy a termálvízre. A Dunától a keleti országhatárig terjedő dél-alföldi régió egyes településeinek sorsa elválaszthatatlan hát a terület egészének fejlesztési koncepciójától. Szeged e téren is szerencsés folyamatot él át, hiszen a város környékének már akkor volt rendezési terve, amikor efajta összefüggéseket más felsőfokú központok még nem ismertek fel. P. K. Gálaest építőknek A szegedi építőipari napok alkalmából, augusztus 19-én, építők gálaestjét rendezik az újszegedi szabadtéri színpadon. A nagyszabású színes produkcióban fellép a KISZ Központi Művészegyüttese, a DÉLÉP szegedi táncegyüttese, a DÉLÉP Kristály zenekara, és szórakoztató műsort adnak a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Előző este a rádió sugároz kívánságműsort a szegedi építők szocialista brigádjainak. A rádió és az ÉVM közös műsora szombaton, augusztus 18-án, 20 óra 38 perctől 21 óra 48 percig hallhatói Hétköznapok Anonym buszok Fiatalasszony vág át a téren, egyik karján gyerek, másik kezében jól megtömött szatyor. Látni, nehéz együtt a két teher, de erejéből futja még mosolygós gügyögésre is. Egyszer csak feltűnik egy autóbusz — felhő, mely eltakarja a napot — figyelővé, aggódóvá válik az. anya arca, majd nekiiramodik. Kocsik fékeznek, gyalogosok térnek ki előle, szalad a guruló 6árga doboz után, a gyerek kalimpál, és bömböl ijedtében, a szatyor akár a metronóm, jelzi a tempót. Lihegve, izzadva sóhajtana föl az asszony a busz faránál, ám az ajtók figyiszt mutatnak neki, és kárörvendő szisszenéssel öszszecsukódnak. A busz fekete füstöt pöfög az orruk alá. Amikor az anya lehiggad kissé, csak akkor kérdezi meg az ott álldogálóktól: hányas busz is volt ez tulajdonképpen. Merthogy szemérmesek ezek a járművek — avagy gazdáik túl takarékosak — nem árulják el egykönnyen kilétüket. Csak, és kizárólag a velük szemben várakozónak mutatkoznak be oldalról, hátulról nézvést föl ismerhetetlenek. Pedig nem kellene nekünk villanyvilágítású tábla, elég lenne egy filctollal keménypapírra írt szám is. Így vélekedtek olvasóink is, amikor szóvá tettek, illetve* javasoltak egyet, s mást úgy tavasztájt a Postaládában — a Volán jó szándékú nógatására. A kérés akkor elolvastatott, és... ? Utasok százai szaladnak azóta is az anonym buszok után. Szennyező takarítók tető fiatalasszonyok hűsölnek: értékes zöld sziget a kipufogógáztól bűzös, motorberregéstől hangos, nyüzsgőidegesító Belvárosban. Szép sárga kis autó áll az aszfalton, csodálója is akad bőven, gyerekszem akár játéknak is vélhetné. Hálóval határolt rakodótere sejteti rendeltetését: talán lombgyűjtésre használja a városgazdálkodási vállalat. Takarító gép, mely felel a város tisztaságáért. Mármint az aszfalt , tisztaságáért Merthogy a levegő „nem az ő asztala", azt egyhamar bebizonyította: elindulván hosszú kipufogócsövéből fekete, tömény füstöt hagyott maga után, mely lassan fölszállt, eloszlott a fák lombjai között, és szürke lepelként borult az egész „zöld szigetre". Kövek 1978. augusztus: sétáló tömeg, vendégsereg a Dóm tér árkádjai alatt. Előadások szünetében zsibbadás-elűző andalgásra indulók, szobrokkal ismerkedők. Szemben a dóm bejáratával, a színpaddal, Móra Ferenc mellszobra előtt egy javakorabeli férfi figyelemre méltóbbnak találta, amit a falakon láthát, mint amit a lába előtt. Így esett meg, hogy fölbukott, kis híján a lábát törte. | . 1979. augusztus: sétáló tömeg, vendégsereg a tér árkádjai alatt. Előadások szünetében zsibbadás-elűző andalgáára Indulók, szobrokkal ismerkedők. Szemben a dóm bejáratával, a színpaddal, Móra Ferenc koszorúkkal díszített mellszobra előtt megsüllyedt, eltöredezett kőlapok, az egyik szinte vermet sejtet maga alatt. Csak Verőfényes nap A Szé- ^ he ^ Vfllaki! chenyi ter fai alatt nyugdíjasok, gyerekeiket levegőz. Chikán Ágnes Muolaiieíyi románc Színes, szinkronizált, kétrészes szovjet filmvígjáték. Irta: Emil Braganszkij és Eldar Rjazanov. Rendezte: Eldar Rjazanov. Főbb szereplők: Alisza Frejndlih, Andrej Mjagkov, Szvetlána Nyemoljájeva, Oleg Baszilasvili. A házasságok pedig a munkahelyen köttetnek. Sőt, szinte minden ott kötődik s oldódik, az élet eme sűrített jelenléteiben. A Munkahelyen, ahol — ki életében először kerül oda, hosszabb-rövidebb idő alatt, ám egy életre megtanulja — vannak nagyhangú karrieristák, „nyuszi" és egyben szorgalmas beosztottak, merev és megközelíthetetlen főnökök, pletykás-aranyos titkárnők és így tovább. A munkahelyek eltérő jellegüktől függetlenül örök sajátosságokkal rendelkeznek, mikroviláguk határai a Ludas Matyi már vagy 25 éve elnyűhetetlen karikatúráitól — filmvígjátékokig terjednek. Eldar Rjazanov kissé hoszszúra sikerült, helyenként kellemes-szellemes filmet kanyarított egy tipikus moszkvai statisztikai hivatalról, annak figuráiról, s az imigyen szövődő emberi kapcsolatokról. Együttérző jóindulattal, kissé nagybácsisan szemlélve mindezt. A leghétköznapibb valóság és az operettfantázia pengeélein egyensúlyozva. Néha a gördülgető történet megmegakad, szép, színes fr>sJÉfJ m új film i. :. .. . moszkvai életképekkel Illusztrálva láthatatlan énekesek dalra fakadnak, édesbús sanzonfélékkel szimbolizálva-magyárázva a történteket, a szereplők aktuális lelkiállapotait. A nótanarráció közben pedig a hivatalnok beleszeret rigolyás, vénlánynak hitt, később szexbombá. vá átváltozó főnökasszonyába. az új igazgatóhelyettesbe pedig újfent belehabarodik régi szerelme, ki később aljas módon elárultatik ideálja s a szakszervezetis által. (Mondja még valaki, hogy a szakszervezet érdekvédelmi szervezet!) Egyszóval kavarog minden, s mégis — a film egyetlen komoly pozitívuma — váratlan fordulatok ls akadnak, egyre gyorsulva, egyre szellemesebben. A két főszereplő, Alisza Frejndlih és Andrej Mjagkov végig becsülettel állja a ritmusváltások sorát — kiváló alakítást nyújtanak. Ha a szomorúra végződött ellenpontrománcot, az igazgatóhelyettes és régi hölgyeménye sztoriját élesebben megrajzolják az alkotók, nagyobb művészi élménnyel is gazdagodhattunk volna. Igy? Rjazanov rendező tagadja, hogy modern meséket forgatna, narkotikum-vígasztalásokat. Lelke rajta, bár a dolog valóban nem ilyen egyszerű. A reális epizódok és fölöttébb életszerű zsánerfigurák több jót sejtetnének. D. L.