Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

Szerda, 1979. augusztus 15. 5 Szovjet mezőgazdasági kiállítás Kedden, a budapesti nem­zetkozi vásárközpontban megnyílt a szovjet mezőgaz­dasági. élelmiszeripari és mezőgépipari kiállítás. A megnyitón részt vett Bor­bély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Szekér Gyula, a kor­mány elnökhelyettese, Ro­mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Soltész István kohó- és gép­ipari miniszter, valamint a minisztériumok és a főható­ságok több más vezetője. Ott volt Valentyin Karpovics Meszjac, a Szovjetunió me­zőgazdasági minisztere és Valgyimir Jakovlevics Pav­' Ion, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A vendégeket Romány Pál miniszter üdvözölte. Kiemel­te: a Szovjetunió tudomá­nyos, szakmai segítségének meghatározó szerepe van a , magyar mezőgazdaság és élelmiszer-termelés fejlesz­tésében. A két ország leg­újabb műszaki-tudománvos eredményeit bemutató kiállí­tásoknak Immár hagyomá­nyukvan. Az elmúlt években a Szovjetunióban két ízben — Leningrádban és Kijev­ben — mutatkozott be a ma­gyar mezőgazdaság. Most Bu­dapesten a korszerű gépek, műszaki technológiák egész sorát felvonultató szovjet szakmai kiállítást rendeznek. Valentyin Karpovics Mesz­jac az SZKP Központi Bi­zottságának és a Szovjet­unió Minisztertanácsának ne­vében üdvözölte a vendége­ket Ismertette a szovjet mezőgazdaság eredményeit, amelyeket az egyre jobb eredményeket elérő intenzív nagyüzemi termelés, továbbá a korszerűsödő élelmiszer­inari feldolgozás tette lehe­tővé. Kifejtette, hogy a szo­cialista országok gyümöl­csöző két- és többoldalú kap­csolatot építettek ki az ipari és a mezőgazdasági terme­lés fokozására. Ezután megnyílt a kiállí­tás a vendégek előtt. Az 1500 négyzetméter fedett és 2000 négyzetméter nyitott terüle­ten bemutatott gazdag anyag összeállításán 12 szovjet mi­nisztérium és főhatóság dol­gozott, hogy minél teljesebb képet adjon a szovjet mező­gazdaság és élelmiszeripar változatos termékeiről, s az ezek előállítását megalapozó technikáról, illetve tudomá­nyos eredményekről. A kiállítás augusztus 26-ig tart nyitva, a vendégek na­ponta 9—18 óra között díjta­lanul látogathatják. A ren­dezők változatos programot állítottak össze. * Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tegnap az Országházban fo­gadta Valentyin Karpovics Meszjaeot. Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete tegnap a nagy­követség épületében fogadást adott Valentyin Karpovics Meszjac tiszteletére. A fo­gadáson megjelent Szekér Gyula. Romány Pál. Szent­ágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke, valamint társadalmi éte­tünk tóbb más képviselője. Hol van a fokhagyma prés? — Kérek egy fokhagyma­prést. — Ugyan már... — mo­solyog rám a pult másik ol­daláról az eladó. — Nálunk két éve volt utoljára. S különben is hiába keresi, importáru Meg hiánycikk. A kereske­dők a megmondhatói annak, hogy hányan keresik, főleg háziasszonyok a burgonya­paszírozó kicsinyített mását, a fokhagymaprést. Importáru — cseng a fü­lemben az eladó hangja. Csökönyös vagyok. Akkor legalább megtudom, hogy honnan hozzuk be ezt az árut, amit nem lehet kapni. Az egyik külkereskedelmi vállalat képviselője elmond­ta, hogy idén ebből a hiány­cückboi ötezer darabot hoz­tak be külföldről: a kétezer darab hongkongi, és a há­romezer darab lengyel gyárt­mányú présgép már kapha­tó az üzletedben. Reménykedve jártam sorra a szegedi boltokat, háthasi­kerül fellelnem valahol ezt a háztartási gépet. Egyre több üzletből léptem ki lógó orral, és csüggedésem is egy­re nőtt. Már-már lemond­tam arról, hogy az életben valaha is látok fokhagyma­prést, amikor az Anna-kúti vasboltban megcsillant egy halvány reménysugár. — Mi július 12-én kap­tunk 20 darabot — mondja Dudás Imre üzletvezető-he­lyettes. — Van még belőle? — Hová gondol?... A tájékozódás kedvéért megkérdeztem. — Hongkongi vagy lengyel gyártmányú volt? — Egyik sem. Magyar! Madárlátta prés Nyilvánvaló, ha Magyar­országon valahol valakik gyártanak fokhagymaprést, akkor azt felajánlják vala­melyik, háztartási gépeket forgalmazó kereskedelmi vál­lalatnak. Ezek közül az egyiknek, a VIDIÁ-nak Sze­geden van a központja. Ott a háztartási osztályon tűvé tettek mindent, de csak arra derült fény. hogy a cég rak­tárába utoljára öt évvel ez­előtt érkezett fokhagyma­prés, Olaszországból. A VASÉRT központjában Ká­dor Ede kereskedelmi igaz­gató elmondta, hogy az idén ők csak kétezer darab hong­kongi présgépet szállítottak a budapesti és az annak kör­nyékén lévő boltokba. S mon­dott még valamit. — Még az idén februárban megkerestek bennünket Sze­gedről, az órás-ékszerész szö­vetkezetből. Felajánlották, szállítanak nekünk fokhagy­maprést. — Megegyeztek? — Nem. — Miért? — Egyszerű a dolog. Mi minden, az általunk forgal­mazott új termékről kérünk költségvetést. Vagyis arra vagyunk kíváncsiak, hogv a gyártók hogyan kalkulálják ki azt az árut. amit nekünk mondanak. — Ez eddig tényleg egyz szerű ... — Igen, de a szegedi part­nereink azóta a tájunkra sem néztek, nemhogy árkal­kulációt küldték volna... A VASVILL-nek Debre­cenben van a központja, ök nem kértek költségvetést a présgépről. Rendeltek belőle 350-et, Szegedről. S ebből húszat visszahoztak váro­sunkba. az Anna-kúti vas­boltba. A Szegedi Órás-Ék­szerész Könnyűfém Szövet­kezet raktára és a már em­lített vasbolt között jó. ha van két kilométer távol­ság... Huzavona Mondhatja erre bárki, mi kivetnivaló van abban, hogy a debreceni nagykereskedel­mi vállalat Szegedről rendel árut, és azt városunkba hozza vissza eladfti? A ver­senyszellemhez ez is hozzá­tartozik. A logika azonban azt diktálja, hogy — főleg, hogyha hiánycikkről van szó — a gyártó cégnek elő­ször a helyi kereskedőket kellene megkeresni az aján­lataikkal. — A szegedi áprilisi hi­ánycikk-kiállítás után fel­vettük a kapcsolatot a Sze­gedi Órás-Ékszerész és Könnyűfém Szövetkezettel — mondja Szokol Lajos, a VIDIA háztartási osztályá­nak helyettes vezetője. — Rendeltünk tőlük háromezer darab fokhagymaprést, vi­szont mi is kértünk árkal­kulációt. Azt nem kaptuk meg. így aztán május óta halódik ez az ügy. — Miért nem küldenek költségvetést a présgép mel­lé? — Mi csak az árhatósá­goknak vagyunk kötelesek ilyen jellegű felvilágosítást adni — mondja Ágoston László, a Szegedi Órás-Ék­szerész Könnyűfém Szövet­kezet műszaki vezetője. — Ha a megrendelőnek nem küldenek árkalkulációt, akkor a nyakukon marad a fokhagymaprés... — A FERROVILL-tól most rendeltek tőlünk 500 dara­bot. — Mennyi van a raktá­rukban ? — Tízezer 'darab... •>•> — Exportra gyártjuk a fokhagymaprést — illetve gyártottuk — teszi hozzá. — Mennyit? — Tavaly 60 ezer darabot adtunk d, a zömét Jugo­szláviának. Az idén ls el­kezdtük a présgépek gyártá­sát. de februárban az AR­TEX Külkereskedelmi Válla­lattól kaptunk egy levelet, amelyben közölték velünk, hogy külföldön nem tudják eladni a kisgépet. — Itthon kellett volna piacot keresni... — Felkerestük az öt nagy­kereskedelmi vállalatot... — Jelenleg augusztus van, és összesen 350 darabot ad­tak el... Még annyit mondott hal­kan. hogy most már sokszo­rosítani kellene az árkalku­lációkat és azokat elküldeni az érdekelt nagykereskedel­mi vállalatoknak... S belepi a por... Ha valaki azt hiszi, hogy ezzel bezárult á kór a fok­hagymaprés körül, téved. A Szegedi Órás-Ékszerész Könnyűfém Szövetkezet két­féle présgépet gyárt. Az egyik a csiszolatlan — ter­melői ára 16,50 forint —, a másik a csiszolt — előállí­tási ara 21 forint Ez a két­fajta présgép két változat­ban kerül a boltokba. Cso­magolás nélkül, illetve dísz­dobozba rakva. A szövetkezettől tavaly a külföldi megrendelők 55 ezer darab csomagolás nélküli, csiszolatlan fokhagymaprést igényeltek. Csak 5 ezer da­rabot kértek a csiszoltból, díszdobozba csomagolva! A VIDIA és a FERRO­VILL megrendelői csiszolt, dobozba csomagoltra tarta­nak igényt. A szövetkezet raktárában ugyanakkor tízezer darab csiszolatlan fokhagymaprés porosodik... Hogy is van ez? Miért föltételezik, hogy a külföldi háziasszonynak jó a csiszo­latlan présgép is, a magyar­nak nem? Horváth István es szemlélettel Az MSZMP XII. kongresz­szusa és hazánk felszabadu­lásának 35. évfordulója tisz­teletére kezdeményezett or­szágos munkaverseny-moz­galom a szegedi járás terü­letén is széles körű vissz­hangra talált. Eddig több mint 20 termelőszövetkezet, szakszövetkezet, állami gaz­daság, ipari üzem, az ÁFÉSZ­ek üzlethálózata párt- és gazdasági vezetősége fogal­mazta meg a munkakollek­tívák konkrét felajánlásait A többi között például a pusztaszeri Hétvezér Tsz-ben a kalászosokat ért vesztesé­get a fűszerpaprika teljes ér­tékű betakarításával, a pap­rikaszárítás három műszakos megszervezésével ellensú­lyozták. Ez 8 és fél millió forintot eredményez majd. További 1 millió forintot nyernek a szocialista és munkabrigádok által vállalt energiatakarékossággal. Az állattenyésztésben dolgozók a hízómarha értékesítésében 90 százalékos exportminőséget, gazdaságos takarmányozást vállaltak. Ennek várható eredménye több mint 600 ezer forint. A mórahalmi Homokkultú­ra Szakszövetkezet dolgozói bruttó termelési eredményü­ket 1979-ben 128 millió fo­rint értékben határozták meg, az előző évinél 6 szá­zalékkal magasabb összeg­ben. A fagykár, az aszályos időjárás viszont jelentős kárt okozott. Kongresszusi és fel­szabadulási munkaverse­nyükkel ezt a veszteséget akarják behozni a munka hatékonyságának növelésé­vel, tartalékok feltárásával, a termelésben a minőség ja­vításával, célszerűbb eszköz-, anyag- és energiafelhaszná­lással, a háztáji gazdálkodás sokoldalú segítésével. A szo­cialista brigádok vállalták a többi között, hogy ebben az évben befejeznek még 50 hektár szőlőtelepítést. A jeles hazai és nemzet­közi események, ünnepi al­kalmak tiszteletére kezde­ményezett szocialista mun­kaverseny-mozgalom a sze­gedi járás mezőgazdasági és ipari üzemeiben, kereskedel­mi hálózatában eddig is je­lentős eredményeket hozott A csepeli dolgozók ismeretes munkaverseny-felhívásához a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére pél­dául a szegedi járásban a kollektíváknak mintegy 85 százaléka csatlakozott a gaz­daságpolitikai célkitűzések elérését segítő vállalásokkal. Mérhető eredmény: előtér­be került a termékek és ter­meivények produkálásában a minőség javítása. A mező­gazdaságban mintegy 5 szá­zalékkal emelkedett az I. osztályú termékek aránya. Ezt a felvásárlási adatok tükrözik. Ebben az időszak­ban újabb brigádok alakul­tak. Ezek száma a mezőgaz­daságban 24, az iparban és az ÁFÉSZ-ek területén 22. A kifejezetten ifjúsági brigá­dok száma pedig 16-ra emel­kedett. A fiatalok kezdemé­nyezésére, lendületes mun­kájára jellemző: 42 hektár új erdőtelepítés és közel 170 ezer kilogramm hulladékvas összegyűjtése, értékesítése. A kommunista műszakokban 3296-an vettek részt. A versenymozgalom ki­bontakozását, a vállalások konkréttá formálását segítő bizottságok időről időre ösz­szegezték, értékelték járás­szerte az eredményeket, és segítették a lemaradottakat. Ennek eredménye az újító­mozgalom sikere is több me­zőgazdasági és ipari üzem­ben, jóllehet ez a mezőgaz­daságban még nem eléggé szervezett. Ennek ellenére tavaly 26, a termelési költ­ségek csökkentését, az anyag­gal és energiával való taka­rékosságot szolgáló, az áru­szállítást 6egítő újítást fo­gadtak el és alkalmaznak a szegedi járásban. A gazdaságod többségében megbecsülés kiséri a munka­versenyt, amely a gazdasági feladatok megvalósítását éppúgy segíti, mint a kol­lektívák és az egyének bol­dogulását. Számokkal ugyan nem ' mérhető jellemformáló ereje, annál inkább érződik ez a kollektívák összeforrott­ságában a munkafegyelem javulásában, az egységes szemlélettel és egyetértéssel vállalt feladatok végrehajtá­sában, és abban az ösztön­zésben, hogy ki-ki igyekszik gyarapítani szakmai és po­litikai műveltségét A szegedi járás ipar! és mezőgazdasági üzemeiben a dolgozók 25 százaléka vett részt eddig is á szocialista versenymozgalomban. Az eredmények elismerését bi­zonyítja, hogy 57 brigád bir­tokosa már a szocialista cim különböző fokozatainak. Ilyen címért küzd 21 kis kö­zösség. A brigádok többsége tsz-ekben, kisebb része szak­szövetkezetekben dolgozik. Az utóbbiakban dolgozó bri­gádok számát gyarapítani van még lehetőség, csak él­ni kell vele. Ugyanakkor a tsz-ekben növelni kell az if­júsági brigádok számát is. Általános a megállapítás a szegedi járásban, hogy a vál­lalások konkrétek, kapcso­lódnak a gazdasági, gazda­ságpolitikai célkitűzésekhez. A vállalásokban helyet kap például az önköltség csök­kentése, a takarékosság anyaggal és energiával, a munkaidő jobb kihasználása stb. Az önálló kezdemenye­zések soln/étűek. A mozga­lomban az is jellemző, hogy fizikai és műszaki dolgozók, irányító munkakörüak és beosztottak jól, eredménye­sen munkálkodnak együtt nemcsak a termelési jellegű vállalások teljesítésében, ha­nem üzemen kívül is. A kom­munista műszakok községpoltt tikai célokat is szolgálnak. A községekben bölcsődék, óvo­dák, játszóterek, sportpályák születtek a szocialista brigá­dok összefogásával. E mozgalom eredménye 1970 óta évről évre mind jer lentősebb járásszerte. A le­hetőségek azonban — külö­nösen szervezésben, a KI6Z­szervezetek mozgosító erejé­ben, a vállalások konkréttá tételében, az egyéni eredmé­nyek, kezdeményezések jobb lemérhetőségében — nincse­nek még teljesen kihasznál­va S ebben sokat tehetnek a községi és a munkahelyi pártszervek, a gazdasági ve­zetők, ha időről időre — kö­zösen és külön-külön is — megtárgyalják, értékelik • a szocialista munkaverseny- és brigádmozgalom eredményeit, s az újabb feladatokhoz se­gítséget adnak, fejlesztve a mozgalom hatókörét számban és erőben egyaránt. Hogy ez mennyire fontos, azt bizonyítják az újabb csatlakozások a kongresszusi és a felszabadulási munka­versenyhez. Jelentette csatla­kozását a sindorfalvi Ma­gyar—Lengyel Baritság Tsz. amelynek szocialista brigád­jai konkrét vállalásokkal több mint félmillió forinttal teszik eredményesebbé a téesz bevételét és közel 300 ezer forint költségmegtakarí­tást vállaltak. Bejelentette csatlakozását a bdlástyaX Rá­kóczi Tsz is, továbbá a sze­gedi kábelgyár kisteleki gyár­egysége, e kisteleki Egység ÁFÉSZ S a csatlakozások száma várhatóan tovább gya­rapodik. l. r. Új berendezés Terménytárolók hőmérője Üj berendezést fejlesztet­tek ki a gödöllői MEM mű­szaki intézetben, amelynek segítségével 32 mérési pon­ton uralkodó hőmérséklet mutatható ki egy időben. A műszer rendkívül hasznos szolgálatot tehet a mezőgaz­daságban, ahol sok az olyan létesítmény, amelyben egy helyen nagy mennyiségű ter­ményt — például burgonyát, gyümölcsfélét, szemes ter­ményeket — tárolnak. A fel­használásig jó minőségben kell megőrizni ezeket az anyagokat, s gyakran az a döntő, hogy megfelelő-e a tároláshoz előírt hőmérsék­let. Mivel e termékeket álta­lában ömlesztve, zárt tároló­tornyokban, több méter ma­gasan tárolják, a belső hő­mérséklet ellenőrzése nehéz. E gondot oldhatja meg a most kifejlesztett, úgyneve­zett számkijelzéses rendsze­rű műszer, amelyhez EMG gyártmányú adatrögzítő is kapcsolható. Segítségével idejében elkerülhető a tárolt termények túlmelegedése vagy túlzott lehűlése. Készülődés alkotmányunk ünnepére Az alkotmány és az új ke­nyér ünnepiének hagyomá­nyos rendezvényei az idén az ország sok településén már augusztus 17-én meg­kezdődöd nek. Az ünnep ve­zérgondolata ebben az év­ben is a munkás-paraszt szö­vetség eszméje. Ennek jegyé­ben tartják meg országszerte városokban és községekben, üzemekben és termelőszövet­kezetekben a munkás-pa­raszt találkozókat. A hagyó, mányoknak megfelelően a legnagyobb szabású találko­zót az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban rendezik a honfoglaló Árpád fejedelem emlékművénél. Az ünnep sok és változa­tos eseménye közül is ki­emelkedőnek ígérkezik a balassagyarmati munkás-pa­raszt-határőr találkozó, ame­lyen Balassagyarmatot ha­tárőrvárossá avatják. Ebből az alkalomból rendezik meg a palóc autóstalálkozót, és országos autós ügyességi ver­senyt tartanak. Több helyen új üzemek avatása teszi emlékezetessé az alkotmány napját. Pécsett átadják a város legkorsze­rűbb könnyűipari üzemét: a Pécsi Kesztyűgyár mintegy félezer dolgozót foglalkozta­tó új bőrruházati részlegét. Nagykanizsán megkezdik a próbatermelést a zalai kő­olajipari vállalat új bitu­menfúvató üzemében, Szé­kesfehérváron ezervagonos hűtőházat adnak át, Turke­vén pedig felavatják a Vö­rös csillag Tsz több mint ezer férőhelyes új tehenésze­ti telepét Hagyományos eseménnye vált az is, hogy az ünnep al­kalmából kitüntetéseket, ju­talmakat osztanak. Az ese­ményeknek ebben a sorában a legjelentősebb a MÉM ter­melési nagydijának kiosztá­sa. Külön színt képviselnek az események sorozatában az önálló nemzetiségi rendezvé­nyek. Közülük is a legjelen­tősebb az immár 17. alka­lommal megrendezésre kerü­lő országos nemzetiségi fesz­tivál, amelynek ebben az év­ben Tata városa ad otthont Se szeri, se száma azok­nak az új létesítményeknek, amelyeket az alkotmány napja alkalmából adnak át országszerte, amelyek a vá­rosokat és a falvakat gazda­gítják. A veszprémi' Dózsa­városban új egészségházat avatnak, Miskolcon a Búza téren aluljárót adnak át. Pest megye községei közül nyolctantermes iskolával gazdagodik Budakalász, hat­tantermes iskolát adnak át Gombán és ugyanennyivel bővül a nagykovácsi iskola. Verőcemaroson napköziott­honos óvoda, Budakeszin anya- és csecsemővédő in­tézet, Kemencén tv-átjátszó­állomás épült fel. Kisoroszi­ban a klubkönyvtárat és a játszóparkot, Nagykörösön a társadalmi munkában ké­szült tekepályát veszik hasz­nálatba. Sülysápon szövetke­zeti ABC-áruházat adnak át. Hasonlóképpien 6ok új gyer­mekintézménynek, művelő­dési és sportlétesítménynek örülhetnek az ország más te­rületein is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents