Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-14 / 163. szám

Péntelc, 1979. július 13. 99 zeged jövője 4. Troli a favorit Elődeink száz évvel ez- hogy tovább kell fejleszteni mészetes, hogy nemcsak a előtt korszerű városszerkezet a sugaras-körgyűrűs útrend- felsorolt útvonalak méretei alapjait rakták le, de legme- szert, és megszüntetni az változnak, részebe álmaikban sem gon- úthálózat szerkezetében tadolhattak a motorizáció pasztaiható hiányosságokat. A w-í c i'if ilyen gyors fejlődésére. A A KPM-kezelésű utak kö- ^ Yajul sugárutakról már ma is zül az 5-ös főút Petőfi Sán- 1mocíf"6cct olyan mértékű forgalom, dor Sugárúti szakaszán két- VlllarTl05ILa5a gépkocsiáradat zúdul a Bel- szer két forgalmi sávot épívárosra, hogy a közlekedés tenek ki. A 47-es főút József Lényeges kérdés az is, szervezői nagy nehézségek Attila sugárúti részét, ha- hogy Szegedre milyen gyorárán tudják a sok járművet sonló módon szélesítik. Az san és körülmények között a városközponton átvezetni. Algyő—Szeged közötti sza- lehet megérkezni, illetve a Valószínűleg a második Ti- kaszon 1990-ig épül ki a városból elutazni. A távlati sza-híd átadása után javul négy nyom. A 43-as főút elképzelések között szerepel a helyzet, megoszlik a for- nyomvonala a 2-es Tisza-híd a vasút további kobszerűsígalom, de kérdés, meddig? felavatása után átkerül a tése és fejlesztése. Minden A fejlődés nem áll meg. és Római és Odesszai körutak- bizonnyal, ha Szeged és elképzelhető, sőt valószínű, ra. a Szőregi úti szakasza Cegléd között már két váa motorizáció az eddiginél pedig sokkal szélesebb lesz. gányon robognak a vonanagyobb ütemű lesz. Az 55-ös főút egy részét át- tok, és villany hajtja a mozépítik, a Tolbuhin sugárúton donyokat, nem két és félParkolóhelvek — és a Baiai úton a Villamos- három óra alatt érünk fel / sín középre kerül, és ennek Pestre, hanem jóval hamaL-.I ) két oldalán kétszer két sá- rabb. A század végén már • von járhatnak az autók, bu- úgy lehet utazni Jugoszlászok. A tervezők azt is fi- viába és Romániába, hogy a Talán tíz-tizenöt év múl- gyelembe veszik, hogy ez az Nagyállomáson felülünk a va a Belvárosban egy gom- út köti össze a Belvárost a vonatra, és az akkor már bostűt sem lehet leejteni, repülőtéri új lakóteleppel, nemhogy gépkocsiknak par- Városi főforgalmi út lesz kírozóhelyet találni. A ren- a harmadik, a külső körút dezési terv vitájánál a ta_ József Attila sugárút és Szanácstagok felvetették, hogy badkai út közé eső szakasza, a zavartalan forgalom érde- Elsőrendű szerepe, hogy a a elkészült Tisza-vasúti hídon a szerelvények átgördülnek a két szomszédos országba. Várhatóan a vízi közlekedés is gyorsabban fejlődik, és fellendül a folyami szeés árufuvarokében a városközpontban, lakónegyedek és a nyugati mélyszállítás például a Kárász utca ke- iparterület között biztosítsa ^ reszteződésénél • aluljárót a zavartalan forgalmat. A kellene építeni. Am pilla- külső körút többi szakaszát natnyilag az a megoldás lát Budapesti körút. Kereszt c7P„eden utasszállító szüc a legjobbnak, hogy az utca. Etelka sor. s délen az fő2|tv A repülőteret átmenő forgalomtól teher- alsóvárosi részét kisebb for- 1,=ep A repülőteret Halász Miklós Még a második évezred küszöbén sem landolnak repüazonmentesítik a Belvárost, és galomra méretezik. Egykor S" kKé^ épíínS^ majd a kórtöltés környékén, majd a Felső Tisza-partot épitenek UJ illetve a sugárutak mentén és a Csongrádi sugárutat is leglK1KOl°tparkírozóhelyeket alakítanak négysávosra szélesítik. Terki. És a jó tömegköziekedéssel a gépkocsitulajdonosok hamar beérkeznek a központba. A csendes Belváros ideája már nagyon sok külföldi városban valósággá vált. Ha a következő évtizedekben a technika ma még elképzelhetetlen dolgot, nem produkál, akkor az emberek tízezrei továbbra is villamoson, autóbuszon. trolin közlekednek. A terv is e három tömegközlekedési eszközre épít. A sárgák, a tuják, vagy ahogy a gyerekek előszeretettel becézik: a vilcsik nem tűnnek el Szeged utcáiról. A legfontosabb járat továbbra is az l-es marad, amely keresztülszeli a várost. A másik fő vonalat majd Tarján és a repülőtéri lakónegyed között építik meg. A trolik ázsiója tovább növekszik. Kimutatható, a szinte hangtalan. zajtalan járművekkel érdemes a városközpont és a tervezett új lakónegyedek, illetve már meglevő új városrészek között a forgalmat bonyolítani. Környezetvédelmi okok miatt a troli szerepe és jelentősége sokkal nagyobb lesz. Az autóbuszok elsősorban a várossal egyesült községek, az ipartelepek és lakónegyedek között közlekednek, valamint ott, ahol sem a villamos, sem a troli nem jár. így a tömegközlekedés új rendszere alakul ki, ami nagyjából azt eredményezi, elsősorban a városközponté, a Lenin kőrúté a villamos; a Nagy körúté az autóbusz; és a sugárutakon, a Belvárosban, a majdani harmadik körúton, a trolik gurulnak. Már napjainkban is sok gondot okoz, hogy nemcsak a Belvároson, hanem a város más pontjain is csúcsidőszakban nehéz átjutni gépkocsival vagy autóbuszszal. Ilyen hely a Marx tér. Az autóbuszok már alig férnek be a pályaudvarra. Ezért a terv számol azzal, hogy ezen a helyen csak a nemzetközi és távolsági autóbuszok állnak meg. A helyi járatok pályaudvarát Rókus állomás mellett építik .fel. Így remélhetőleg a két központ között megoszlik a forgalom. Széles utak Az új városnegyedekből úgy lehet gyorsan elérni a központot, ha jó az úthálóAranydiploma, új gépek Több női táskát gyártanak Szívesen vásárolunk olcsó, con talál gazdára. Csehszloműbőr alapanyagú, divatos vákia 20 ezer, több hazai külsejű táskát. Az igények kereskedelmi cég 120 ezer növekedése miatt ezeket már darabot rendelt a szövetkenem kézzel, hanem géppel zettől. Bérmunkában is dolkészítlk az üzemekben. goznak. együttműködve a A Bőrdíszműipari Szövet- Budapesti Bőrdíszműipari kezet, hogy egyre tobb tas- .. . , „_„_ kát tudjon gyártani, felújí- Szövetkezettel, egy NSZKtotta gépparkját. Tavaly év beli megrendelőnek, végén 17 új gép érkezett a szövetkezetbe. A három és fél millió forintot érő gépsor idén kezdett termelni a mindszenti üzemben. Megszűnt a kapkodás, szervezettebbé vált a munka; lehetőség nyílt a szalagszerű termelésre. A gépesítés természetes velejárója — egyre több szakképzett dolgozó kell. Tavaly a szövetkezetből huszonöt segédmunkást küldtek egyéves átképző tanfolyamra; ök ma már betanított munkások. Egy üzem fejlesztésekor gondolni kell az utánpótlásra is. Mint a szövetkezetben elmondták, Mindszenten kilenc ipari tanulójuk van, s ott ennyi jövendő új szakmunkás elég is lesz. A szegedi két telepük viszont kicsi, s ezért ezen a két helyen nem tudnak területet biztosítani a tanműhelynek. Amire pedig szükségük lenne, hiszen a munkaerőgondokat. csak saját erőből tudják megoldani. A szövetkezet legjelentősebb partnere szovjet kereskedelmi vállalat, a RAZNO, minden évben azoknak a cégeknek adja az általa alapított aranydiplomát, amelyekkel teljes mértékben elégedett; akik pontosan, határidőre szállítják neki a termékeket, s azok minőségileg is kifogástalanok. Ezt a diplomát megkapta a Szegedi Bőrdíszműipari Szövetkezet is, a tavaly exportált táskákért. A szövetkezet hazai mérleg A múlt év első feléhez képest több mint 10 százalékkal több készgyártmányt adtak át ez év első hat hónapjában a Ganz-MÁVAG-ban. A MÁV megrendelésére tir zenhat, 1800 lóerős Dieselhidraulikus mozdonyt állítottak elő, így a hazai pályákon már 80 ilyen fut. A harmadik negyedévben további nyolc készül el. A MÁV ezekkel a korszerű, megbízható és gyors mozdonyokkal cseréli ki 424-es gőzmozdonyait. Ugyancsak a vasúti járműgyár határidőre, jó minőségben elkészítette és átadta azt a négy, luxus kivitelű, jugoszláv megrendelésre készült motorvonatot is, amelynek gyártási fővállalkozója a Ganz Villamossági Művek volt. A gyáregység üzemeiben már a tuniszi motorvonatokon dolgoznak: a légkondicionált luxusvonatok kocsiszekrényei készek, s jelenleg belső berendezésüket alakítják ki. A 25 millió dollár értékű motorvonatok nagy részét az év végéig gyártják le, illetve adják át. Paksra szállították az atomerőmű vízkivételi művének egységeit: a szivattyúkat, a csővezetéket, szűrőket, valamint a reaktortér több száz tonnányi acélszerkezetét. Ugyancsak az atomerőműhöz a vállalat készíti a hasadóanyagok átrakására szolgáló kazettaátrakó berendezést. A hídgyáregység jól halad az újvidéki Duna-híd építésével. Az Erzsébet-hídhoz hasonló közúti híd jövő őszre készül el. A szegedi híd 4500 tonnányi szerkezeti elemeinek nagy részét ugyancsak leszállították és összeszerelték, így nem lesz akadálya a novemberi átadásnak. A Ganz-MÁVAG fokozta piackutató munkáját is, ennek eredményeként a napokban új-zélandi parnerükkel kötöttek megállapodást, 44 kétrészes villamos motorvonat exportjára — ezzel a vasúti járműegység jövő évi kapacitásának jelentős részét lekötötték. (MTI) Víztorony épül Rókussn Egyenlősíti H

osszú idő óta vezérlő elv a követelmény: egyenlő munkáért egyenlő bért. Napjaink valósága azonban hozzátétet a gondolatmenethez, logikussága érdekében egy „de" szócskát, mégpedig így: egyenlő munkáért egyenlő bért, de különböző munkáért különböző bért. Amire persze bólintanak mindenütt, ez a helyes. Igaz, bólintásból még nem származott egyetlen többlet forint sem. ehhez a helyeslés gyakorlati alkalmazása kellene. Amiről — általános jellemzőként — nem beszélhetünk. Az egyenlősdiről — mint széles körben meglevő gyakorlatról — annál inkább. Ahogy azt az elnevezés mutatja: ahol dívik az egyenlősdi, ott nem tesznek különbséget, eltorzul a bérgazdálkodás, a kifizetett javadalmazás egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben fejezi ki a teljesítmények eltérő mennyiségét, értékét. A bérgazdálkodás célja ugyanis — elvben — kettős: az elosztás — a javakhoz való hozzájutás kereteinek meghatározása — és az ösztönzés, azaz a társadalomnak szükséges, hasznos több előteremtésének segítése. Egy sor munkahelyen azonban megállnak az első tényezőnél. Elosztanak: mindenkinek egy keveset, függetlenül attól, erre a kevésre is mennyiben érdemesek az érintettek. Az egyenlősdi tehát a munka szerinti elosztás elvének ellentéte, ezért bérnivellálásnak is nevezik. A kiegyenlítődő bérek viszont finom műszerként jelzik, baj lesz — ha még nincs is — a teljesítményekkel, a termelékenységgel, mivel ellenérdekeltség jön létre; az átlagos szint lesz a cél, mert az fizetődik ki a legjobban. S így igaz, hiszen a nivelláló bérezési gyakorlat mellőzi a végzett munka mennyiségének, s még inkább minőségének értékelését Nem teremt kellő bér- (kereset-) különbséget a képzetlen és a képzett munkaerő, a könnyű és a nehéz fizikai munkát ellátók között, nem honorálja megfelelően azokat, akik vállalják a kedvezőtlen munkakörülményeket stb., azaz, átírja a társadalmilag igazságosnak ítélt értékrendet, esetlegessé — már-már a szerencse függvényévé — teszi a javadalmazás mértékét. A tégla-, cserép- és tűzállóanyag-iparban például a férfiszakmunkások havi bére a legutóbbi összesítéskor 244 forinttal haladta meg a betanított munkásokét; hasonlóan csekély különbségekre bukkanhatunk a vas- és alumíniumkohászatban és több más iparterületen. A fejlett ipari országokban a szakmunkások keresete 75—100 százalékkal haladja meg a betanítottakét, a hatvanas években hazánkban ez a különbség 50—70 százalék között volt. Napjainkban a különbség, iparterületenként eltérően, 10—40 százalékra csökkent. Hasonló folyamat megy végbe a betanított és a segédmunkások csoportjának bérezésénél, s a nem fizikai foglalkoztatottaknál. S ez még korántsem teljes kép az egyenlősdiről. Mert ide tartozik az is, hogy a munkahelyek — tisztelet a kivételnek — egy-egy szakmai területen belül még kevésbé tesznek különbséget a javadalmazásnál. Nemcsak az alapbérben — törzsbérben — öltenek testet az egyenlősítő törekvések, hanem a prémiumok, jutalmak odaítélésénél is megmutatkoznak, van termelőhely, ahol mindenki pontosan tudja, hogy munkájától függetlenül, mikor kerül sorra, mikor ér hozzá a „körhinta". Persze: vannak bér- (kereset-) különbségek; beosztás, munkában eltöltött évek száma stb. alapján. Azaz: attól még létezhet az egyenlősdi, hogy a bérelszámoló és a gyártmánytervező keresete különbözik. Ha csekély az eltérés — nem fejezi ki a két munka társadalmi hasznosságának különböző fokát, a munkakör teljes ellátásához szükséges ügynevezett kvalifikációt —, akkor a bérarányokban tűnik fel a semmivel sem indokolható nivellálás. Ha viszont azt látjuk, hogy a harminc, meg a százhúsz ember elszámolását intéző két tisztviselő keresete száz vagy százhúsz forinttal különbözik csupán, akkor a teljesítményelv félretolásának bizonyítékára bukkantunk. T

alán ennyiből is kiderül: az egyenlősdinek sokféle formája, megjelenési módja lehetséges. Ami azért veszélyes, mert a helyes bér- és kereseti arányok kialakításának és megtartásának lényeges a szerepe a munkaerő ésszerű elosztásában, a termelékenység növelésében. Azaz: ha torzulnak ezek az arányok, elkerülhetetlenül negatív hatást gyakorolnak az említett tényezőkre is, például nem ott található — mert nem oda vándorol — a munkaerő, ahol társadalmilag a legszükségesebb — a leghasznosabb — lenne. A jövedelempolitikai elvek hosszú ideje hangoztatják a, keresetek végzett munkával arányos differenciálásának szükségességét, ám ennek szilárd kereteit a viszonylag könnyen megszerezhető bérkedvezményekkel, az automatikus bérnövelési lehetőségekkel ezt nem erősítették meg. Ezért azután az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a vállalatok bírálják — nem ok nélkül — a népgazdaság érdekeltségi rendszerét, ugyanakkor maguk — saját kapuikon belül — a kívánttal homlokegyenest ellenkezően cselekednek: gyakran lebecsülik, mellőzik, frázissá silányítják az anyagi érdekeltséget s nem értik, hogy teljesítményeik miért találtatnak könnyűnek a nemzetközi kereskedelem mérlegén. Mészáros Ottó Somogyi Károlyné felvétele Szeged legifjabb lakótelepe Rókuson „felnövekvőben" van. A sokemeletes panelházak lakásainak vízellátását egy 67 méter magas víztorony biztosítja majd. Az alapozást ezekés ben a napokban készítik elő a DÉLÉP Petőfi Sándor és szocialista piacra női táskákat készít, idén várhatóan 410 ezer darabot Ezekből zati Az egyik célkitűzés, 250 ezer darab szovjet piaSzántó Kovács János szocialista brigádjai. A tervek szerint három év múlva készül el a víztorony, s egyszerre 40 ezer köbméter vizet tud befogadni. Képünkön: a markológép az alapgödör oldalait egyengeti, a gödörbe szivárgott vizet közben kiszivattyúzzák Halastó Sándorfalván A Szegedi Állami Gazdaság, a Felszabadulás Tsz, és a sávdorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz közös megegyezéssel halastavat épít a nagyközség határában. A „vízi kombinát" két ütemben épül és 570 hektáros területet foglal el. A szakemberek a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan — vizes, mély, szikes talajt szemelték ki erre a célra. Először a 270 hektáros táblát mélyítik a gépek. A három gazdaság a költségek meghatározott százalékát viseli, s annak arányában részel majd a nyereségből is (a Szegedi Állami Gazdaságot 60, a Felszabadulás Tsz-t 30, a sándorfalviakat pedig 10 százalék illeti). Jövő tavaszra már halakat nevelnek a tavakban. A tervek szerint pontyot.