Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-14 / 163. szám

Péntelc, 1979. július 13. 99 zeged jövője 4. Troli a favorit Elődeink száz évvel ez- hogy tovább kell fejleszteni mészetes, hogy nemcsak a előtt korszerű városszerkezet a sugaras-körgyűrűs útrend- felsorolt útvonalak méretei alapjait rakták le, de legme- szert, és megszüntetni az változnak, részebe álmaikban sem gon- úthálózat szerkezetében ta­dolhattak a motorizáció pasztaiható hiányosságokat. A w-í c i'if ilyen gyors fejlődésére. A A KPM-kezelésű utak kö- ^ Yajul sugárutakról már ma is zül az 5-ös főút Petőfi Sán- 1mocíf"6cct olyan mértékű forgalom, dor Sugárúti szakaszán két- VlllarTl05ILa5a gépkocsiáradat zúdul a Bel- szer két forgalmi sávot épí­városra, hogy a közlekedés tenek ki. A 47-es főút József Lényeges kérdés az is, szervezői nagy nehézségek Attila sugárúti részét, ha- hogy Szegedre milyen gyor­árán tudják a sok járművet sonló módon szélesítik. Az san és körülmények között a városközponton átvezetni. Algyő—Szeged közötti sza- lehet megérkezni, illetve a Valószínűleg a második Ti- kaszon 1990-ig épül ki a városból elutazni. A távlati sza-híd átadása után javul négy nyom. A 43-as főút elképzelések között szerepel a helyzet, megoszlik a for- nyomvonala a 2-es Tisza-híd a vasút további kobszerűsí­galom, de kérdés, meddig? felavatása után átkerül a tése és fejlesztése. Minden A fejlődés nem áll meg. és Római és Odesszai körutak- bizonnyal, ha Szeged és elképzelhető, sőt valószínű, ra. a Szőregi úti szakasza Cegléd között már két vá­a motorizáció az eddiginél pedig sokkal szélesebb lesz. gányon robognak a vona­nagyobb ütemű lesz. Az 55-ös főút egy részét át- tok, és villany hajtja a moz­építik, a Tolbuhin sugárúton donyokat, nem két és fél­Parkolóhelvek — és a Baiai úton a Villamos- három óra alatt érünk fel / sín középre kerül, és ennek Pestre, hanem jóval hama­L-.I ) két oldalán kétszer két sá- rabb. A század végén már • von járhatnak az autók, bu- úgy lehet utazni Jugoszlá­szok. A tervezők azt is fi- viába és Romániába, hogy a Talán tíz-tizenöt év múl- gyelembe veszik, hogy ez az Nagyállomáson felülünk a va a Belvárosban egy gom- út köti össze a Belvárost a vonatra, és az akkor már bostűt sem lehet leejteni, repülőtéri új lakóteleppel, nemhogy gépkocsiknak par- Városi főforgalmi út lesz kírozóhelyet találni. A ren- a harmadik, a külső körút dezési terv vitájánál a ta_ József Attila sugárút és Sza­nácstagok felvetették, hogy badkai út közé eső szakasza, a zavartalan forgalom érde- Elsőrendű szerepe, hogy a a elkészült Tisza-vasúti hídon a szerelvények átgördülnek a két szomszédos országba. Várhatóan a vízi közleke­dés is gyorsabban fejlődik, és fellendül a folyami sze­és árufuvaro­kében a városközpontban, lakónegyedek és a nyugati mélyszállítás például a Kárász utca ke- iparterület között biztosítsa ^ reszteződésénél • aluljárót a zavartalan forgalmat. A kellene építeni. Am pilla- külső körút többi szakaszát natnyilag az a megoldás lát Budapesti körút. Kereszt c7P„eden utasszállító szüc a legjobbnak, hogy az utca. Etelka sor. s délen az fő2|tv A repülőteret átmenő forgalomtól teher- alsóvárosi részét kisebb for- 1,=ep A repülőteret Halász Miklós Még a második évezred küszöbén sem landolnak repü­azon­mentesítik a Belvárost, és galomra méretezik. Egykor S" kKé^ épíínS^ majd a kórtöltés környékén, majd a Felső Tisza-partot épitenek UJ illetve a sugárutak mentén és a Csongrádi sugárutat is leglK1KOl°t­parkírozóhelyeket alakítanak négysávosra szélesítik. Ter­ki. És a jó tömegközieke­déssel a gépkocsitulajdono­sok hamar beérkeznek a központba. A csendes Belvá­ros ideája már nagyon sok külföldi városban valósággá vált. Ha a következő évtizedek­ben a technika ma még el­képzelhetetlen dolgot, nem produkál, akkor az emberek tízezrei továbbra is villa­moson, autóbuszon. trolin közlekednek. A terv is e há­rom tömegközlekedési esz­közre épít. A sárgák, a tu­ják, vagy ahogy a gyere­kek előszeretettel becézik: a vilcsik nem tűnnek el Sze­ged utcáiról. A legfontosabb járat továbbra is az l-es marad, amely keresztülszeli a várost. A másik fő vonalat majd Tarján és a repülőtéri lakónegyed között építik meg. A trolik ázsiója tovább növekszik. Kimutatható, a szinte hangtalan. zajtalan járművekkel érdemes a vá­rosközpont és a tervezett új lakónegyedek, illetve már meglevő új városrészek kö­zött a forgalmat bonyolíta­ni. Környezetvédelmi okok miatt a troli szerepe és je­lentősége sokkal nagyobb lesz. Az autóbuszok elsősorban a várossal egyesült közsé­gek, az ipartelepek és lakó­negyedek között közleked­nek, valamint ott, ahol sem a villamos, sem a troli nem jár. így a tömegközlekedés új rendszere alakul ki, ami nagyjából azt eredményezi, elsősorban a városközponté, a Lenin kőrúté a villamos; a Nagy körúté az autóbusz; és a sugárutakon, a Belvá­rosban, a majdani harma­dik körúton, a trolik gurul­nak. Már napjainkban is sok gondot okoz, hogy nemcsak a Belvároson, hanem a vá­ros más pontjain is csúcs­időszakban nehéz átjutni gépkocsival vagy autóbusz­szal. Ilyen hely a Marx tér. Az autóbuszok már alig fér­nek be a pályaudvarra. Ezért a terv számol azzal, hogy ezen a helyen csak a nem­zetközi és távolsági autóbu­szok állnak meg. A helyi já­ratok pályaudvarát Rókus állomás mellett építik .fel. Így remélhetőleg a két köz­pont között megoszlik a for­galom. Széles utak Az új városnegyedekből úgy lehet gyorsan elérni a központot, ha jó az útháló­Aranydiploma, új gépek Több női táskát gyártanak Szívesen vásárolunk olcsó, con talál gazdára. Csehszlo­műbőr alapanyagú, divatos vákia 20 ezer, több hazai külsejű táskát. Az igények kereskedelmi cég 120 ezer növekedése miatt ezeket már darabot rendelt a szövetke­nem kézzel, hanem géppel zettől. Bérmunkában is dol­készítlk az üzemekben. goznak. együttműködve a A Bőrdíszműipari Szövet- Budapesti Bőrdíszműipari kezet, hogy egyre tobb tas- .. . , „_„_ kát tudjon gyártani, felújí- Szövetkezettel, egy NSZK­totta gépparkját. Tavaly év beli megrendelőnek, végén 17 új gép érkezett a szövetkezetbe. A három és fél millió forintot érő gép­sor idén kezdett termelni a mindszenti üzemben. Meg­szűnt a kapkodás, szervezet­tebbé vált a munka; lehető­ség nyílt a szalagszerű ter­melésre. A gépesítés természetes velejárója — egyre több szakképzett dolgozó kell. Ta­valy a szövetkezetből hu­szonöt segédmunkást küldtek egyéves átképző tanfolyam­ra; ök ma már betanított munkások. Egy üzem fej­lesztésekor gondolni kell az utánpótlásra is. Mint a szö­vetkezetben elmondták, Mindszenten kilenc ipari ta­nulójuk van, s ott ennyi jövendő új szakmunkás elég is lesz. A szegedi két tele­pük viszont kicsi, s ezért ezen a két helyen nem tud­nak területet biztosítani a tanműhelynek. Amire pedig szükségük lenne, hiszen a munkaerőgondokat. csak sa­ját erőből tudják megoldani. A szövetkezet legjelentő­sebb partnere szovjet keres­kedelmi vállalat, a RAZNO, minden évben azoknak a cé­geknek adja az általa alapí­tott aranydiplomát, amelyek­kel teljes mértékben elége­dett; akik pontosan, határ­időre szállítják neki a ter­mékeket, s azok minőségileg is kifogástalanok. Ezt a dip­lomát megkapta a Szegedi Bőrdíszműipari Szövetkezet is, a tavaly exportált tás­kákért. A szövetkezet hazai mérleg A múlt év első feléhez ké­pest több mint 10 százalék­kal több készgyártmányt ad­tak át ez év első hat hónap­jában a Ganz-MÁVAG-ban. A MÁV megrendelésére tir zenhat, 1800 lóerős Diesel­hidraulikus mozdonyt állí­tottak elő, így a hazai pá­lyákon már 80 ilyen fut. A harmadik negyedévben to­vábbi nyolc készül el. A MÁV ezekkel a korszerű, megbízható és gyors mozdo­nyokkal cseréli ki 424-es gőz­mozdonyait. Ugyancsak a vasúti járműgyár határidőre, jó minőségben elkészítette és átadta azt a négy, luxus ki­vitelű, jugoszláv megrende­lésre készült motorvonatot is, amelynek gyártási fővál­lalkozója a Ganz Villamos­sági Művek volt. A gyár­egység üzemeiben már a tu­niszi motorvonatokon dol­goznak: a légkondicionált luxusvonatok kocsiszekrényei készek, s jelenleg belső be­rendezésüket alakítják ki. A 25 millió dollár értékű mo­torvonatok nagy részét az év végéig gyártják le, illetve adják át. Paksra szállították az atomerőmű vízkivételi mű­vének egységeit: a szivattyú­kat, a csővezetéket, szűrőket, valamint a reaktortér több száz tonnányi acélszerkeze­tét. Ugyancsak az atomerő­műhöz a vállalat készíti a hasadóanyagok átrakására szolgáló kazettaátrakó be­rendezést. A hídgyáregység jól halad az újvidéki Duna-híd építé­sével. Az Erzsébet-hídhoz hasonló közúti híd jövő ősz­re készül el. A szegedi híd 4500 tonnányi szerkezeti ele­meinek nagy részét ugyan­csak leszállították és össze­szerelték, így nem lesz aka­dálya a novemberi átadás­nak. A Ganz-MÁVAG fokozta piackutató munkáját is, en­nek eredményeként a na­pokban új-zélandi parnerük­kel kötöttek megállapodást, 44 kétrészes villamos motor­vonat exportjára — ezzel a vasúti járműegység jövő évi kapacitásának jelentős részét lekötötték. (MTI) Víztorony épül Rókussn Egyenlősíti H osszú idő óta vezérlő elv a követelmény: egyenlő munkáért egyenlő bért. Napjaink valósága azon­ban hozzátétet a gondolatmenethez, logikussága érdekében egy „de" szócskát, mégpedig így: egyenlő munkáért egyenlő bért, de különböző munkáért külön­böző bért. Amire persze bólintanak mindenütt, ez a he­lyes. Igaz, bólintásból még nem származott egyetlen többlet forint sem. ehhez a helyeslés gyakorlati alkal­mazása kellene. Amiről — általános jellemzőként — nem beszélhetünk. Az egyenlősdiről — mint széles kör­ben meglevő gyakorlatról — annál inkább. Ahogy azt az elnevezés mutatja: ahol dívik az egyenlősdi, ott nem tesznek különbséget, eltorzul a bér­gazdálkodás, a kifizetett javadalmazás egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben fejezi ki a teljesít­mények eltérő mennyiségét, értékét. A bérgazdálkodás célja ugyanis — elvben — kettős: az elosztás — a ja­vakhoz való hozzájutás kereteinek meghatározása — és az ösztönzés, azaz a társadalomnak szükséges, hasznos több előteremtésének segítése. Egy sor munkahelyen azonban megállnak az első tényezőnél. Elosztanak: mindenkinek egy keveset, függetlenül attól, erre a ke­vésre is mennyiben érdemesek az érintettek. Az egyen­lősdi tehát a munka szerinti elosztás elvének ellentéte, ezért bérnivellálásnak is nevezik. A kiegyenlítődő bérek viszont finom műszerként jelzik, baj lesz — ha még nincs is — a teljesítményekkel, a termelékenységgel, mivel ellenérdekeltség jön létre; az átlagos szint lesz a cél, mert az fizetődik ki a legjobban. S így igaz, hiszen a nivelláló bérezési gyakorlat mellőzi a végzett munka mennyiségének, s még inkább minőségének értékelését Nem teremt kellő bér- (kereset-) különbséget a képzet­len és a képzett munkaerő, a könnyű és a nehéz fizikai munkát ellátók között, nem honorálja megfelelően azo­kat, akik vállalják a kedvezőtlen munkakörülményeket stb., azaz, átírja a társadalmilag igazságosnak ítélt ér­tékrendet, esetlegessé — már-már a szerencse függvé­nyévé — teszi a javadalmazás mértékét. A tégla-, cserép- és tűzállóanyag-iparban például a férfiszakmunkások havi bére a legutóbbi összesítéskor 244 forinttal haladta meg a betanított munkásokét; ha­sonlóan csekély különbségekre bukkanhatunk a vas- és alumíniumkohászatban és több más iparterületen. A fej­lett ipari országokban a szakmunkások keresete 75—100 százalékkal haladja meg a betanítottakét, a hatvanas években hazánkban ez a különbség 50—70 százalék között volt. Napjainkban a különbség, iparterületen­ként eltérően, 10—40 százalékra csökkent. Hasonló fo­lyamat megy végbe a betanított és a segédmunkások csoportjának bérezésénél, s a nem fizikai foglalkozta­tottaknál. S ez még korántsem teljes kép az egyenlős­diről. Mert ide tartozik az is, hogy a munkahelyek — tisztelet a kivételnek — egy-egy szakmai területen be­lül még kevésbé tesznek különbséget a javadalmazás­nál. Nemcsak az alapbérben — törzsbérben — öltenek testet az egyenlősítő törekvések, hanem a prémiumok, jutalmak odaítélésénél is megmutatkoznak, van terme­lőhely, ahol mindenki pontosan tudja, hogy munká­jától függetlenül, mikor kerül sorra, mikor ér hozzá a „körhinta". Persze: vannak bér- (kereset-) különb­ségek; beosztás, munkában eltöltött évek száma stb. alapján. Azaz: attól még létezhet az egyenlősdi, hogy a bérelszámoló és a gyártmánytervező keresete külön­bözik. Ha csekély az eltérés — nem fejezi ki a két munka társadalmi hasznosságának különböző fokát, a munkakör teljes ellátásához szükséges ügynevezett kvalifikációt —, akkor a bérarányokban tűnik fel a semmivel sem indokolható nivellálás. Ha viszont azt látjuk, hogy a harminc, meg a százhúsz ember elszá­molását intéző két tisztviselő keresete száz vagy száz­húsz forinttal különbözik csupán, akkor a teljesít­ményelv félretolásának bizonyítékára bukkantunk. T alán ennyiből is kiderül: az egyenlősdinek sok­féle formája, megjelenési módja lehetséges. Ami azért veszélyes, mert a helyes bér- és ke­reseti arányok kialakításának és megtartásának lénye­ges a szerepe a munkaerő ésszerű elosztásában, a ter­melékenység növelésében. Azaz: ha torzulnak ezek az arányok, elkerülhetetlenül negatív hatást gyakorolnak az említett tényezőkre is, például nem ott található — mert nem oda vándorol — a munkaerő, ahol társadal­milag a legszükségesebb — a leghasznosabb — lenne. A jövedelempolitikai elvek hosszú ideje hangoztat­ják a, keresetek végzett munkával arányos differenciá­lásának szükségességét, ám ennek szilárd kereteit a viszonylag könnyen megszerezhető bérkedvezmények­kel, az automatikus bérnövelési lehetőségekkel ezt nem erősítették meg. Ezért azután az a furcsa hely­zet alakult ki, hogy a vállalatok bírálják — nem ok nélkül — a népgazdaság érdekeltségi rendszerét, ugyanakkor maguk — saját kapuikon belül — a kí­vánttal homlokegyenest ellenkezően cselekednek: gyakran lebecsülik, mellőzik, frázissá silányítják az anyagi érdekeltséget s nem értik, hogy teljesítmé­nyeik miért találtatnak könnyűnek a nemzetközi ke­reskedelem mérlegén. Mészáros Ottó Somogyi Károlyné felvétele Szeged legifjabb lakótelepe Rókuson „felnövekvőben" van. A sokemeletes panelházak lakásainak vízellátását egy 67 méter magas víztorony biztosítja majd. Az alapozást ezek­és ben a napokban készítik elő a DÉLÉP Petőfi Sándor és szocialista piacra női tás­kákat készít, idén várhatóan 410 ezer darabot Ezekből zati Az egyik célkitűzés, 250 ezer darab szovjet pia­Szántó Kovács János szocialista brigádjai. A tervek szerint három év múlva készül el a víztorony, s egyszerre 40 ezer köbméter vizet tud befogadni. Képünkön: a markológép az alapgödör oldalait egyengeti, a gödörbe szivárgott vizet közben kiszivattyúzzák Halastó Sándorfalván A Szegedi Állami Gazda­ság, a Felszabadulás Tsz, és a sávdorfalvi Magyar—Len­gyel Barátság Tsz közös megegyezéssel halastavat épít a nagyközség határában. A „vízi kombinát" két ütemben épül és 570 hektáros területet foglal el. A szakemberek a mezőgazdasági művelésre al­kalmatlan — vizes, mély, szikes talajt szemelték ki erre a célra. Először a 270 hektáros táblát mélyítik a gépek. A három gazdaság a költségek meghatározott százalékát viseli, s annak arányában részel majd a nyereségből is (a Szegedi Állami Gazdaságot 60, a Felszabadulás Tsz-t 30, a sándorfalviakat pedig 10 százalék illeti). Jövő ta­vaszra már halakat nevel­nek a tavakban. A tervek szerint pontyot.

Next

/
Thumbnails
Contents