Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-12 / 161. szám

Csütörtök, 1979. július 12. Az MSZMP és a YKP képviselőinek megbeszélései © Budapest (MTI) Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására a Vietnami Kommunista Párt küldöttsége Nguyen Thanh Lének, a Központi Bizottság tagjának, a külügyi bizott­ság első elnökhelyettesének vezetésével július 6—11. kö­zött látogatást tett hazánk­ban. A küldöttségét fogadta Oedrt Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára. Bericz János, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője megbeszéléseket foly­tatott a vietnami küldött­séggel. melynek munkájá­ban részt vett Nguyen Phu Soai, a VSZK budapesti nagykövete is. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszé­léseken a két testvérpárt képviselői tájékoztatták egy­mást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről, vé­leményt cseréltek a nemzet­közi helyzet és a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom Időszerű kér­déseiről, áttekintették a két­oldalú pártkapcsolatokat. A vietnami pártküldöttség kifejezte a VKP, a vietnami kommunisták köszönetét azért a támogatásért és in­ternacionalista szolidaritá­sért, amelyet az MSZMP, a magyar nép tanúsít a viet­nami nép szocialista építő­munkája és hazája védelme Iránt. Az MSZMP képviselői megerősítették, hogy nagyra értékelik a Vietnami KP. a VSZK kormányának politi­káját. és konstruktív javas­latait, melyek a délkelet­ázsiai népek jószomszédi vi­szonyának és barátságának erősítését, a térség békéjé­nek és biztonságának meg­védését szolgálják. Az MSZMP KB és a VKP KB képviselői kifejezték el­tökéltségüket, hogy a mar­xizmus-leninizmus elvei elapjén a proletér interna­cionalizmus szellemében to­vább erősítik a két párt ba­rátságát és testvéri együtt­működését a szocializmus és a béke ügyének javára. Új vezetőség az Olasz Kommunista Párt élén 0 Roma (MTI) Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizott­sága szerdán véget ért együttes ülésén megválasz­tották az OKP új vezető szerveit, a titkárságot és a vezetőséget. Az ülésen úgy döntöttek, hogy 36-ról 32-re csökkentik a vezetőség tagjainak szá­mát. Az új vezetőség tagjai többi között Luigi Longo, az OKP elnöke, Enrico Ber­linguer, a párt főtitkára, va­lamint a párt több kiemel­kedő személyisége. A plénumon megválasztott új héttagú titkárság tagjai: Enrico Berlinguer, Mario Birardi, Gerardo Chiaro­monte. Adalberto Minucci, Glorgio Napolitano, Ales­sandro Natta és Pio la Tőr­re. * A Központi Bizottság ezenkívül megválasztotta a különböző munkaterületek tevékenységéért felelős sze­mélyeket. Szerda este összeült. az OKP Központi Bizottságá­nak újonnan megválasztott vezetősége, hogy megvitassa az országban kialakult hely­zetet. Craxi kormányalakítási tárgyalásai 0 Roma (MTI) Bettlno Craxi, az Olasz Szocialista Párt főtitkára, akit Alessandro Pertint köz­társasági elnök hétfőn bí­zott meg az új kormány Változások a világgazdaságban (2.) A külkereskedelemben az Arak hátrányosan alakulnak Magyarország számára a vi­lágpiacon, ahol olyan válto­zások történtek, amelyek előnytelenek egy nyersanya­got vásárló ország szem­pontjából. A hetvenes évek elejéig a világkereskedelemben . . az volt Jellemző, hogy a nyers­anyagod és a mezőgazdasági nyers- (npm feldolgozott) termékek ára évente alig emelkedett valamit, miköz­ben az iparcikkek, a feldol­gozott termékek világpiaci ara évről évre több lett Rosszul jártak a nyersanya­gokat exportáló országok — elsősorban a gazdaságilag elmaradott, ma „fejlődő"­nek nevezett államok —, amelyek nemzeti Jövedelmé­nek sok esetben egésze at­tól függ. mennyi nyersanya­got és főleg milyen áron tudnak értékesíteni. A fej­lett tőkés országok olcsón vásárolták a nyersanyagokat, és abból készterméket gyárt­va azt drágán adták el. Jo­gos állítani, hogy a tőkés országok gyors fejlődését, a tőkések nagy jövedelmét végső soron a nyersanyag­termelő, többnyire szegény országok finanszírozták. Ez a kérdés egyik, feltét­lenül világgazdasági feszült­séget okozó oldala. Míg a másik, hogy a gazdaságilag elmaradott országoknak, miközben nem kaptak ele­get nyersanyagaikért, egy­re többet kellett fizetniük az iparcikkekért a tőkés szállí­tóknak. Ez hátráltatta a volt gyarmati országok fejlődé­sét, szinte stagnálásra kény­szerítene azokat. Az ellentétes áralakulás, az ipari árolló rendkívül nagy feszültséget eredmé­nyezett a világon, a külke­reskedelemben, de az egész világgazdaságban. S ez a feszültség robbanásszerűen oldódon meg 1973—74-ben, amikor szinte egyik napról a másikra a nyersanyagok és a feldolgozatlan mezőgazda­sági termékek ára a koráb­binak négy-ötszörösére ug­rott. Az árrobbanás után ugvan visszaestek az árak, de 1974 -75-ben a korábbi mintegy háromszorosán stabilizálód­tak, s azóta lassan emelked­nek, kivéve az olajat, ami viszonylag gyors áremelke­dést mutat. A lénveg tehát az. hogy az energia és a nyersanyag ma a korábbinak mintegy háromszorosába ke­rül. Ml történt az iparcikkek­kel? Ott nem következett be árrobbanás. így miköz­ben a termelési költségek fő tételei: az energia, a nyers­anyag (a mint előző részben írtuk a munkabérek) rend­kívül drágák lettek, a kész­termékek ára nem követte ezt a tendenciát. Sok or­szágban az Iparcikkek ráfi­zetésesek lettek,. gyakran csak veszteséggel lehet eze­ket értékesíteni, ha egyálta­lán lehet. . .. Ez a helyzet nagy kárt okozott a nyersanyagsze­gény, a nyersanyagot é6 energiát Importáló országok­nak, amelyek főleg készter­méket adnak el külföldön. Importjuk megdrágult, mi­közben exportált termékeik árai nem követték a drágu­lást. Külkereskedelmi mér­legük hiánnyal zárul, amit többnyire csak külföldül felvett kölcsönökkel lehet pótolni, természetesen át­menetileg. Említettük, hogy a tőkés országok a korábbi árolló idején Jól Jártak, mert olcsó nyersanyagot vásároltak, és drágán adták el az iparcik­keket. Most viszont, hogy az áralakulás ellentétes. mit csinálnak? Először ls a tőkés gazdaság a világpiaci árrob­banásra a termelés csökke­nésével, a munkanélküliség növekedésével és az infláció felgyorsulásával, valutáik ér­tékének csökkenésével rea­gált. Mindez azonban kevés. Van a tőkés gazdaságnak olyan belső tartaléka, amely ebben a válsághelyzetben valójában eredménvesep segítette a tőkéseket. Neve­zetesen az árak és a műsza­ki fejlettség. A tőkés ipari országokban a termelői és a fogyasztói ár DRANDT JUGOSZLÁVIÁBAN Tito Jugoszláv elnök szer­dán Brioni-szlgetén megbe­szélést tartott Wllly Brandt­tal, a Német Szociáldemok­rata Párt elnökévél, aki a Jugoszláv államfő meghívá­sára kedden érkezett rövid munkalátogatásra Brionlba. HOLLAND DIPLOMATA LATOGATASA Ch. Rutten, a holland külügyminisztérium politikai ÍG'gazgatóJa Budapesten eszmecseret folytatott Nagy János külügyminiszter­helyettessel a két ország kapcsolatairól és nemzetközi kérdésekről. A főigazgatót között óriási volt a különb­ség. Sakkal drágábban adták el a termékeiket, mint amennyi a termelési költsé­ge. Így aztán az árrobbanás fedezésére (beleértve a mun­kanélküliséget, a valuták ár­folyamának esését is) volt tartalékuk, és összességében néhány év alatt idomulni tudtak á megváltozott kö-L rülményekhez. Napjainkban pedig minden erőfeszítésük arra Irányul, hogy a terme­lési költségeket minél ala­csonyabbra szorítsák: taka­rékoskodnak az energiával, a nyersanyaggal, a munka­erővel stb. Segített ebben az egész folyamatban a tőkés orszá­gok Iparának magas műsza­ki fejlettségi szintje is: ma­gának a gyártási folyamat­nak korszerű gépesítettsé­ge, a tömegtermelés, a mun­ka tudományos szervezettsé­ge stb. Eléggé közismert, hogy a tőkés termékek vi­szonylag kevés anyagból ké­szülnek (jó a fajlagos, az egy termékre Jutó anyagfel­használás), korszerűek. és ennek megfelelően jó áron értékesíthetők. Természetes, hogy a műszakilag fejletlen országok még a tőkés orszá­gok között ts rosszabbul Jártak az árrobbanás követ­keztében, mint a fejletteb­bek. Viszont ezek törekvése ls abba az irányba hat. hogy éppen a kevés anyag fel­használásával. technikailag magas színvonalú, végső so­ron takarékos módszerekkel megtalálják számításukat. Az árrobbanás a világpiacon az Ipari országokat min;' ilyen Irányba Gyulai István (Következik: Megkeményedett piacok.) megalakításával, szerdán dél­után megkezdte tárgyalásait a poltiiki pártok képviselői­vel. Először a Keresztényde­mokrata Párt küldöttségét fogadta, csütörtökön, ma pe­dig az Olasz Kommunista Párt képviselőivel találko­zik. Craxi a tervek szerint pénteken fejezi be kor­mányalakítást tárgyalásainak első fordulóját. Kedd este összeült a szo­cialista párt vezetősége, hogy kialakítsa a pártnak Craxi megbízatásával kapcsolatos egységes álláspontját. Az Olasz Kommunista Párt álláspontjával kapcso­latban a L'Unitá. szerdai szá­mában hangoztatja: a köz­társasági elnöknek az a döntése, hogy szocialista po­litikusra bízza az új kor­mány megalakítását, új hely­zetet teremtett. A kijelölt miniszterelnök azt ígérte, hogy a lehető legszélesebb politikai együttműködésnek, a tícmo'frniíkus ós halnció erők együttműködésének út­ján kíván járni. ,Az OjíP a legnagyobb figyelemmel és nyíltsággal követi, hogy mi­lyen tényleges tartalommal tudja majd megtölteni ígé­retét Craxi. A kereszténydemokraták­nak a jelek szerint még nem sikerült egységes álláspontra helyezkedniük. Lapjuk, az II Popolo kedden élesen tá­madta Craxit, s arra cél­zott, hegy Olaszország Craxi miniszterelnökségével egy „chilei megoldás" felé ha­ladna. Az II Popolo szerdai vezércikke már valamivel enyhébb hangot üt meg. Kijelenti, hogy a keresz­ténydemokraták „egészen különös körülmények" ese­tén elKépzelhetŐnek tartják, hogy a kormány élén ne az ő jelöltjük álljon. Az OKP lapja mindazon­által hozzáfűzi: a párt par­lamenti magatartásának jel­legét a mindenkori kormány összetétele, programja és tényleges politikája figye­lembevételével határozzák meg. Nyilvánvaló, hogy fo­kozottabban érvényes mindez abban az esetben, ha szo­cialista vezetésű kormány­ról van szó — írja a L'Unitá. Szovjet földgáz szállításáról Magyar­jugoszláv megállapodás 0 Belgrád (MTI) A jugoszláv és magyar gazdasági szakértők hosszú előkészítő tárgyalásainak eredményeképpen kedden Újvidéken, a péterváradi vár dísztermében a budapesti Mineralimpex és az Orszá­gos Kőolaj és Gázipari Tröszt, valamint az újvidéki Naftagas képviselői ünnepé­lyes külsőségek közepette aláírták a magyar Népköz­társaságon keresztül Jugo­szláviába érkező szovjet föld­gáz szállításáról szóló egyez­mény függelékét, tóvébbá a Magyar Nemzeti Bank és a Jugoszláv Bankok Konzor­ciuma közötti hitelegyez­ményt a szovjet földgázszál­lításról. Az évi több mint kétmilli­árd köbméternyi szovjet föld­gáz importját lehetővé tevő jugoszláv—magyar vállalati együttműködési egyezmény aláírása a Jugoszláv—magyar társvállalatok közötti hosszú távú — húsz évre szóló — együttműködését alapozza meg és lehetővé teszi, hogy a hatvan napon belül Ma­gyarország területén át meginduló szovjet gázszállit­mányok Szerbia, Bosznia­Hercegovina, valamint a Vajdaság több fontos ipari létesítményének energia­szükségletét részben fedez­zék. A Jugoszláv Bankok Konzorciumába tömörülő 14 alapbanknak a Magyar Nem­zeti Bankkal kötött 62 mil­lió dollárról szóló * httelen­gedrhő'nye a szovjet földgáz tranzitszállításáról^ Jfi egyezmény mielőbbi valóra váltását szolgálja. Megsemmisült a Skylab űrállomás 0 New York, Washington (TASZSZ) A Skylab amerikai űrállo­más legnap, szerda délután — hozzávetőlegesen az előre kiszámított Időben — beju­tott a Föld légkörének sű­rű rél egeibe, és darabjaira hullott, Közép-európai idő szerint nem Sokkal 18 óra előtt az Űrállomás roncsai, amelyek közül a legnagyobb csaknem kétton&s volt, Ausztráliától Délnyugatra eltűntek az Indiai-óceán vizében. Az Amerikai Országos Űrhajó­zási Hivatal, r NASA hiva­talosan megerősítette a Sky­lab lezuhanásának tényét. Emlekez.eíes, hogy az ame­rikai űrállomást hat évvel ezelőtt bocsátották Föld körüli pályára. RÁDIOTELEX fogadta Púja Frigyes kül­ügyminiszter. MIÍ'SNEK ÁTNYÚJTOTTÁK A LENIN-RENDET Vaszillj Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége el­nökének első helyettese szer­dán a Kremlben átnyújtotta a Lenin-rendet Herbert Miesnek, a Német Kommu­nista Párt elnökének. Her­bert Miest a békéért, a de­mokráciáért, a társadalmi haladásért vívott harcban, valamint a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság közötti baráti kapcso­latok fejlesztésében szerzett érdemei elismeréséül része­sítették a Szovjetunió leg­magasabb kitüntetésében. HITELFELVÉTEL A KGST-tagországok kö­zös, beruházásokat finanszí­rozó bankja, a Nemzetközi Beruházási Bank a szocia­lista gazdasági integráció keretében 10 millió dollár és 1,2 millió transzferábilis rubel összegű hosszú lejá­ratú hitel nyújtásával járul hozzá a Magyar Hajó- és Darugyár rekonstrukciójához. A hitelszerződést a Nemzet­közi Beruházási Bank és az Ália.mi Fejlesztési Bank kép­viselői írták alá Moszkvá­ban. Az indokínai meneküitkérdésrtfi • Moszkva (MTI) Kína. és számoe nyugati or­szág propagandaszervei el­ferdítve mutatják be az in­dokínai menekültek kérdé­sét. Mindenekelőtt az ügy meghamisítják keletkezésé­Bének okait. Vietnamot azzal vádolják — amiben egyálta­lán nem bűnös —, hogy a 90 százalékban kínai nemzeti­ségű indokínai menekültek tömeges emigrálósát szerve­zi — írja Mihail Jakovljev, a TASZSZ politikai szemleíró­Ja. A menekültproblémút az amerikai imperializmus és a kínai militarizmus idézte elő. Az indokínai országokban az amerikai agresszió követ­keztében 13 millió ember szülőhelye, vagy országa el­hagyására kényszerült. Viet­namban a menekültek szá­ma több milliót tett ki. La­oszban pedig a lakosság ne­gyede volt kénytelen elhagy­ni a szülőhelyét Az amerikai imperialistáit veresége után Kina vette át u stafétabotot a térségben. Miután Vietnam megtagad­ta. hogy Peking által előirt politikát folytassa, a kinai vezetők elhatározták, hogy belülről bomlasztják a Viet­nami Szocialista Köztársa­ságot, megszervezik az or­szágban élő kínai nemzetisé­gűek tömege* menekülését. A zsarolás, az Ijesztgetés, vagy a mézesmadzag eszkö­zeivel érték el, hogy embe­rek százezrei hagyják el megszokott környezetüket. Ezután Kína a menekültek előtt lezárta szárazföldi és tengeri határait, s a Viet­nammal szomszédos orszá-^ gokba Irányította a félreve­zetettek tömegeit. Pekingben moet krokodil könnyeiket hullatnak ezeknek az embereknek a szenvedé­sei miatt. A kínai vezetők a menekülteknek nyújtandó segítség szükségességét han­goztatják, de önmaguk elzár­kóznak ettől, mivel koránt­sem aggusztja őket a mene­kültek sorsa. A menekültek kérdésében egy nemzetközi konferencia összehívásáért hadakozva Pe­king a menekülteknek nyúj­tandó konkrét segítség kér­dését még csak fel sem veti. A konferencia Kína szem­pontjából csak olyan fórum lenne, ahol ócsárolhatná Vi­etnamot. Mint a tények mutatják, Kínának sem érdeke a mene­kültprobléma megoldása. Ez­zel szemben arra törekszik, hogy a délkelet-ázsiai or­szágokban újabb kínai emig­ránsokkal egészítse ki a kí­nai „ötödik hadoszlopot", amelyet nagyhatalmi törek­vései megvalósítására hasz­nálhatna fel. Ezzel kapcso­latban időszetü emlékezni a kínai külügyminiszternek azokra a korábban mondott szavaira, hogy: „... a hoák puskával a kézben fognak részt venni lakóhelyükön a fegyveres harcokban". A menekültprobléma kö­rüli pekingi és nyugati hír­verés. mint a tények tanúsít­ják. Vietnam-ellenes, szocia­llstaellenes célokkal folyik. -E kampány célja az. hogy rá­galmazza a Vietnami Szocia­lista Köztársaság politikáját, akadályozza ott a békés szo­cialista építést és feszültté tegye Vietnamnak a délke­let-ázsiai országokkal kiala­kított kapcsolatait, állapítja meg a TASZSZ szemleírója. 8 f t

Next

/
Thumbnails
Contents