Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-04 / 154. szám

4 Szerda, 1979. Július 4. 4 Bemutatjuk az új Btk.-t 4 1979 július 1-ével hatóly­ba lép az 1978. évi IV. Törvény, a Büntető Törvény­könyv — továbbiakban Btk. — ami az életviszonyok vi­szonylag széles területének büntetőjogi — sok esetben új — szabályozását adja. Már önmagában ez a tény is in­dokolttá teszi, hogy a társa­dalom minél szélesebb ré­tegei megismerjék e jelentős jogalkotás fontosabb, általá­nos és különös rendelkezé­seit Túl azokon a méltatá­sokon és szakcikkeken, me­lyek a törvény megjelenésé­nek jelentőségével és újsze­rűségével foglalk»ztak, e cikk kenetében a törvény az.'n rendelkezéseivel szeretnék foglalkozni —, a teljesség Igénye nélkül — amelyek ki­emelkedő jelentőségűek, am: az állampolgári jogtudat fejlesztését szolgálja, és ami általános közérdeklődésre számíthat. Itt is szereném hangsú­lyozni: a Btk. megalkotásá­nak általános célkitűzése többek között az, hogy ki­küszöbölje a hatályos tör­vény azon hiányosságait, amelyek a jogalkalmazási és ítélkezési gyakorlatban „za­varokat". nehézségeket okoz­tak, továbbá, hogy az eddi­ginél hatékonyabb és diffe­renciáltabb jogi eszközöket adjon a bűnözés elleni küz­delemhez. s mindezt köz­érthetőbb szabályozas ke.-e­téBen. Az új törvény szerkezeti rendszerét tekintve két fő részre oszlik. Tekintsük át először az 'Altalános részt! A Btk. 1 5-a meghatározza a törvény általános és konkrét célját, mely szerint feladata, hogy védelmet nyújtson a társa­dalomra veszélyes cselekmé­nyekkel szemben: neveljen a szocialista együttélési szabá­lyok megtartására, és a tör­vények tiszteletére. E ci'ját úgy tudja betölteni, hogy meghatározza a bűncselek­ményeket. és azok elkövetői­vel szemben alkalmazható büntetéseket és intézkedése­ket ' A Törvény — a TT. Feje­zeten belül — a bűn cselek­mények rendszerét tekintve továbbra is fenntartja an­31 ak két változatát — Btk. 11. 8 — a bűntett és a vét­ség fogalmát. A Törvény sze­rint bűntett az a szándéko­san elkövetett bűncselek­mény, amelyre a törvény két évnél hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé. Minden egyéb bűncselekmény vétség. A gondatlan bűncselekmények függetlenül a büntetés mér­tékétől vétségek. Főbüntetések közül ki kell emelnem a halálbüntetést — Btk. 39. § — mint kivétele­sen alkalmazható büntetési nemet: A törvény csak a legsúlyosabb 24 bűncselek­mény elkövetőivel szemben tartja alkalmazhatónak, ak­kor is azzal a megszorítás­sal, hogy fiatalkorúval szem­ben halálbüntetés nem szab­ható ki. A szabadságvesztés-bünte­téssel kapcsolatosan — Btk. 40. § — legfontosabb vál­tozás az, hogy annak „alsó" határát 30 napról 3 hónap­ra emelte fel annak érdeké­ben. hogy a büntetési célok hathatósabban érvényesül­jenek. A javító-nevelő munka büntetés — Btk. 49. § — alkalmazásában, illetőleg mértékében változás történt; a törvénynek ennek legrö­videbb tartamát 3 hónapról 6 hónapra emelte fel, leg­hosszabb idejét 2 évben, hal­mazati büntetés esetében 3 évben határozta meg. Kiemelt jelentőségű vál­tozás történt a „pénzfőbün­letés" alkalmazása tekinte­tében, mivel bevezette „a napi tételes rendszert"; ezen rendelkezés lényege az, hogy a bíróságoknak a pénzbünte­tés mértékének meghatározá­sánál kifejezésre kell juttat­niuk, egyrészt a bűncselek­mény büntetést érdemlőségé­nek okát, valamint az elkö­vető anyagi körülményeit. Ezáltal nagyobb jelentőségük nyílik a jogpolitikai elvek által is elvárásként előírt differenciálási gyakorlat még életszerűbb alkalmazására. A törvény életbelépése után a bíróságok a pénzbüntetés ki­szabásánál — a Btk. 51. § — az elkövető bűnösségének va­lamint a cselekmény súlyának mérlegelése után megállapít­ja a pénzbüntetés napi téte­leinek számát, majd az elkö­vető jövedelmét és személyi viszonyainak körültekintő és alapos elemmzése után meg­határozza az 1 napi tételnek megfelelő összeget. A tör­vény kifejezésre juttatja en­nek korlátait is, amikor ki­mondja, hogy a pénzbünte­tés legkisebb mértéke 10, a legnagyobb 180 napi tétel; 1 napi tétel összege legalább 50 és legfeljebb 1000 Ft le­het Dr. Jármai Tibor (Folytatjuk.) Min fa fél perc alatt Sikerült-e a cukorrépa mi­nőságét javítani? Ez a fon­tos kérdés az idén különö­sen izgatja majd a répater­mesztő gazdaságokat, hiszen „zsebbe vágó". Ettől az év­től ugyanis valamenyi hazai cukorgyárban a cukortarta­lom szerint fizetnek a répá­ért. Mégsem kell vitáktól, tévedésektől tartani az átvé­telnél, mert a cukoripar most kialakított korszerű laboratóriumi hálózatának mC&zerei fél perc alatt pon­tosan „megmondják", meny­nyi cukrot tartalmaz a ter­més. A tizenegy hazai cu­korgyár laboratóriumai kü­lön 120 mintát tudnak ele­mezni óránként. A pon­tosság és megbízhatóság mel­lett a gyorsaság is nagyon fontos követelmény, hiszen a megbízható értékalkotáshoz minden háromvagonnyi ré­pából mintát kell majd ven­ni. A beérkező szállítmányok mintái 30 kilogrammot nyomnak a kezdet kezdetén, de csak 26 grammot hasz­nálnak fel belőlük, amikor az elemzésre kerül sor. Ad­óig ugyanis nagyon hosszú utat tesznek meg rendkívül rövid idő alatt, miközben a gépek egész sora foglalkozik velük. Az egyik ferde felvo­nó például a szállítószalag­ról a mosógépbe viszi, ahol a nagy nyomású víz patika­tisztaságúra „csutakolja" a mustrát. Aztán egy szállító­szalag és egy másik ferde felvonó a pépesítő berende­zésbe juttatja. Itt egy spe­ciális fúrésztárcsa péppé morzsolja, és polietilén ta­sakba gyűjti. Ekkor lép munkába az úgynevezett arányossági mérleg. Az a feladata, hogy a pép meny­nyiségének megfelelő ólom­acetát-oldatot adjon a répa mellé. A keverő- és szűrősorokon kioldódik a répából a cukor, és már leszűrve jut a labo­ratóriumban fontos szerepet játszó polariméterhez. Ez azonnal világitó számokkal jelzi a mért értéket, vagyis, a cukortartalmat. Az egész rendszert köz­ponti vezérlőpultról — elektropneumatikus szelepek és időrelé segítségével — au­tomatikusan szabályozzák. Egy laboratórium teljes ki­szolgálásához egy műszak­ban mindössze öt dolgozó kell. Amennyiben azonban a szállítás üteme megkívánja, két vagy több műszakot szerveznek majd. B. É. E€í a felelős bslesetért? ^ Sz. P.-né szegedi olva­sónk a napi munka befe­jezése után részt vett a vállalat előadótermében egy rendezvényen. A te­remből kijövet olvasónk a lépcsőn megcsúszott és lá­bát törte. Ebből a baleseté­ből következően huzamo­sabb ideig táppénzes állo­mányban volt. Amikor a munkahelyén kérte, hogy a kiesett időre a munkabér­különbözetet fizessék meg, kérését azzal utasították el. hogy a balesete nem mun­ka közben történt, ezért a vállalat nem felelős. Olva­sónk ezután panasszal élt a vállalat munkaügyi döntő­bizottságához, de ott is el­utasították. Olvasónk nem ért egyet az elutasítással, mivel a vállalat üzemelteti az elő­adótermet, a rendezvényen pedig, inlnt üzemi dolgozó vett részt. Véleménye sze­rint a vállalat felelős, mert • kijárati lépcső mellett nem volt megfelelő korlát, amibe, ha meg tudott vol­na kapaszkodni, akkor nem esik el. Szeretné tud­ni, hogy a vállalat helye­sen járt-e el vele szemben, amikor a kárát nem térí­tette meg? Olvasónk balesetéből ere­dő kárának megtérítésére van lehetőség, mégpedig nem munkaügyi vita során, ha­nem polgári bíróság előtt. Itt kell a vállalat ellen ke­resettel élnie, és kérnie a táppénz és a munkabér kö­zötti különbözet megtéríté­sét Ugyanis ezen jogvita el­bírálása nem tartozik a vál­lalat munkaügyi döntőbi­zottság hatáskörébe. A Mun­ka Törvénykönyve rendel­kezései szerint a munkaügyi döntőbizottság a dolgozó és a vállalat között a munka­viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüg­gésben felmerült viták elbí­rálására hivatott. A vállala­ti rendezvényen nézőként való részvétel nem valósit meg olyan ténykedést, ami összefüggésbe hozható lenne a munkaviszonyból eredő munkavégzéssel, vagy egyéb ilyen irányú tevékenységgel. Ezért ezen balesete nem tar­tozik a munkaviszony terü­letére, és így az ebből eredő igény sem minősülhet mun­kajogi vitának. Ebből a szempontból közömbös az is, hogy az előadóterem a vál­lalat területén van. Olvasónknak a bírósági el­járás során kell tisztáznia a balesetével kapcsolatos ösz­szes körülményeket — eset­leg szakértő bevonásával —, főleg azt, hogy a kijáratnál volt-e megfelelő korlát. Te­hát az adott esetben a vál­úalat nem a Munka Törvény­könyvének felelősségi szabó lyai alapján tartozik helyt­állni, hanem a Polgári Tör­vénykönyv szabályai alap­ján, ezért a munkajogi vitá­ban történt intézkedés nem volt szabálytalan. Dr. V. M. Miről írnak a magyar nyelvű szovjet lapok? A Szovjetunió júliusi szá­ma Petőfi és mi címmel ar­ról ír, hogyan lett népszerű a költő orosz földön, különö­sen a szocialista forradalom győzelme után. A paradi­csom iparszerű termelésének új technológiai eljárásairól szól egy másik színes írás. A kincses Szibéria meghódí­tásáról és feltárásáról szá­ol be Szergej Guscsev A kibontott kincsesszék című riportja. Érdekes cikk ka­lauzol el Tbilisziben, a né­hai Voroncov gróf kauká­zusi helytartó rezidenciájá­ban létesült úttörőpalotába. Pavel Lednyev szovjet öt­tusázó négyszeres világbaj­nok pályafutásáról olvasha­tunk a folyóiratban. A szennyvíztisztításban elért eredményekről szól a Halat a folyóba! című írás. Érde­kes cikk vezeti el az olvasót Poleszje (Erdővidék) mocsár­világába. Mi a szkleroderma nevű betegség? Erre vála­szol I. Sahtmejsztyer irása. Magyar alpinisták egy cso­portja feljutott Európa leg­magasabb csúcsára, az Elb­ruszra. Eddig egyetlen kül­földi csoportnak sem sike­rült ilyen teljesítményt elér­nie. Az izgalmas útról be­számolót olvashatunk. A Lányok, Asszonyok cí­mű lap folytatja a párbe­szédet az irodalomnak és a művészeteknek a gyerekek erkölcsi nevelésében betöltött szerepéről. Kun Bélának, a nemzetközi kommunista moz­galom kiemelkedő egyénisé­gének emlikét a 34. számú szimferopoli iskola múzeumi tárgyai is őrzik. A múzeum életéről szintén olvashatunk. Benke Valéria életútjáról szól a Hivatástudat című ri­port. Képes tudósítás emlé­kezik meg Puskin születésé­nek 180. évfordulójáról. Be­mutatkozik Lamara Cskoni­ja. a Tbiliszi Opera- és Ba­lettszínház kiváló énekesnő­je. Bozóky Éva beszélget, a KISZ Központi Művész­együttes énekkarának tag­jaival, akik 1977-ben részt vettek a Leningrádban meg­rendezett második magyar— szovjet ifjúsági barátságfesz­tiválon. Magyar vállalatok a moszkvai olimpiára — ez a címe annak a riportsorozat­nak, amelyet a Ramóna kö­tő-szövőfeldolgozó szövetke­zetben és két magyar gyár­ban készítettek. A Szovjet Sport Magazin­ban olvashatjuk: Mibe kerül a rendezőknek az 1980-as olimpia? Igaz-e, hogy korlá­tozni fogják a külföldi, kü­lönösen a nyugati újságírók beutazását? Hány turistát vár az olimpiára Moszkva? Hogy haladnak az olimpiai építkezések? A folyóirat mérleget készített a moszk­vai jégkorong-világbajnok­ságról. A Stadionok hősei so­rozat ezúttal két gyorskor­csolyázó testvért — Eric és Beth Heident (Egyesült Ál­lamok) — hoz közel az olva­sókhoz. Kivívott érmek a címe annak a cikknek, amely vívásról, vívókról szól. Alek­szandr Medvegy szabadfogá­sú birkózó három olimpián győzött. Róla olvashatunk a Birkózócsúcs című írásban. A Fáklya július 1-én meg­jelent 13. száma folytatja a szocialista országok gazda­sági együttműködése kereté­ben épülő új létesítmények, fotokrónikaszerű részletes be­mutatását. Színes képesripor­tok számolnak be Szibéria mezőgazdasági hasznosításá­ról; a vitorlázórepülő sport szépségeiről; a hidrogén-haj­tóanyaggal működő gépi be­rendezésekről. Képes riport tudósít a korallszigetek sajá­tos viselkedéséről, a korall­zátonyokon megtelepedő nö­vény- és madárvilágról. A szovjet városok nevezetes centrumait ismertető soro­zatban ezúttal a moszkvai Kalinyin sugárút szerepel. A Fáklya beszámol a Magyar­ország — ma című, a Szov­jetunióban megrendezett fényképkiállításról. A Szputnyik Elavult-e a marxizmus—leninizmus cím­mel közöl cikket. A nemzet­közi tudományos-műszaki együttműködés jelentőségéről olvashatunk A tudomány a béke szolgálatában című írás­ban. Mr. Brown elvesztette a fogadást címmel érdekes ri­portot közöl a lap. A szerző egy szibériai erőmű építke­zésére kalauzolja el az olva­sót. André Remacle francia író több hónapot töltött a Kámai Autógyár építkezésén. Cikkének címe: Legenda a KÁMAZ-ról. Változó csillag-e a Nap? Erre a kérdésre pró­bál válaszolni a lap azonos című írása. Egy másik érde­kes cikk a Moszkva-folyót mutatja be. A Szovjet Irodalom Ana­tolij Bocsarov: Az öreg című kisregényét közli. Az író min­dennapi ügyeket ábrázol, de körülöttük olyan heves szen­vedélyek csapnak össze, mintha a víkendház birtok­lása élet-halál kérdése len­ne. Viktor Sztvepanov né­hány évvel J. Gagarin start­ja után egv kis létszámú új­sáeíró-küldöttség tagjaként Ba.ikonurba, a Föld „csillag­kikötőjébe" látogatott. Mesél az emberekről, akik nem egyszerűen az űrbe, hanem az emberiség jövőjébe star­tolnak újra és újra. Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója alkalmából a folyóirat szinte egész továb­bi terjedelmét a nagy ma­gyar író emlékezetének szen­teli. Milyen mértékben él Móricz munkássága a Szov­jetunióba? Mit adott nekik a Móricz szellemi világával való azonosulás? Erről szól A fordítók vallomása című cikksorozat. Bélyeggyűjtőknek Augusztus 17-én és 18-án Szegeden kerül megrende­zésre a J0. Országos Postás Konferencia. Ebből az al­kalomból az Ifjúsági Ház­ban bélyegkiállítást rendez­nek augusztus 17—20. között. A kiállításon bemutatásra kerül a Magyar Posta Bé­lyegmúzeumának a Tanács­köztársaság 60. évfordulójá­ra összeállított nagyszabású anyaga, valamint ugyanezen témában Surányi László több nemzetközi kiállításon dí­jazott, igen nagy szakérte­lemmel összeállított, páratla­nul gazdag és értékes anya­ga. A kiállítás alkalmából alkalmi bélyegzés is lesz Sze­geden. • 1840. május 6-án jelen- ' tek meg Angliában a világ első bélyegei. Az egyik fe­kete színű egypennys. a má­sik sötétkék színű kétpennys volt. Sok-sok kezdeményezés, ötlet, eltemetett javaslat előzte meg az első bélyeg megjelenését, és a kézbesí­tés díját szabályozó portó­rendszer bevezetését. A megvalósult ötlet Rowland Hilítől származik. 1837-ben hozta nyilvánosságra az ún. penny-portóról szóló javas­latát. Az ötletből, 1840-ben valóság lett. Ez az ötlet fo­kozatosan és gyorsan meg­hódította a világot. Rowland Hill magas jutalmat és lo­vagi címet kapott. Ez év au­gusztus 27-én lesz Rowland Hill halálának századik év­fordulója. A legtöbb posta bélyegkiadással emlékezik meg az évfordulóról, köztük természetesen Nagy-Britan­nia is. A Magyar Posta az idei bélyegnapi kiadva­nván ábrázolja majd a felta­láló arcképét. A nevezetes évfordulót megünneplik a filatelisták, hiszen ez az őr­let volt az elindítója a bé­lyeggyűjtés rohamos el­terjedésének is, sok-sok mil­lió embernek nyújtva hasz­nos szórakozást. • A sakk nagy mesterei cí­men az Indiai-óceán Como­re-szigetek bélyegsort bocsá­tott ki. A bélyegeken An­derssen, Philidor, Aljechin Steinitz. Fischer és Szpasz­kij arcképe, valamint sakk­figurák láthatók. A közelmúlt egyik nagy hamburgi árverésén egymil­lió nyugatnémet márkát (megközelítőleg tizenkét mil­lió forintot) fizettek ki egy bélyegért. Ez a bélyeg a hí­res. sőt hírhedt 1855. évi kiadású svéd, sárga színű 3 shillinges bélyeg. A hatal­mas összeg kifizetése ezért a bélyegért azért is megle­pő, mert egy neves szakér­tői bizottság a Stockholmia '74 bélyeg-világkiállítás al­kalmából megvizsgálta a bé­lyeget, és megállapította, hogy az hamis. Ennek ellenére igen fan­tasztikus összegért elkelt a bélyeg. Mindenesetre új tu­lajdonosa elmondhatja, ha hamis is, de csak ez az egy példány van belőle a vilá­gon. Deák Endre A lett népi kultúra A szovjethatalom évei alatt óriási változáson ment keresztül Lettország kulturá­lis élete. A köztársaságban, mint mindenütt a Szovjet­unióban, bevezették az álta­lános kötelező középfokú ok­tatást. Itt rendkívül magas érdeklődés mutatkozik külön­böző kulturális rendezvények iránt, igen nagy a múzeu­mok, a kiállítások és a kon­certtermek látogatottsága — ezeket évente több mint hat­millió ember keresi fel. Nagy népszerűségnek ör­vendenek az amatőr színtár­sulatok is, amelyek körülbe­lül 300 000 tagot számlálnak. Az együttesek évente több mint 11 000 előadást rendez­nek. Egyre-másra nyílnak Lett­országban a képkiállítások, csak az elmúlt néhány hét során 300 kiállítás tárta ki kapuit a látogatók előtt. A köztársaságban gondo­san ápolják a nemzeti mű­vészet hagyományait, a szá­mos ének- és tánckar közül a legjobbak rendszeresen vendégszerepelnek más szov­jet köztársaságokban, sőt az országhatárokon túl is. Ezeknek a nemes hagyo­mányoknak a jegyében kez­dik meg a közeljövőben a 15 kötetesre tervezett, a lett nemzeti folklórt ismertető gyűjtemény kiadását, amely elősegíti a nemzeti kultúra és népművészet további fejlő­dését. (BUDAPRESS—APN)

Next

/
Thumbnails
Contents