Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-04 / 154. szám

Szerda, 1979. Július 4. 25 5 Hétköznapok Fölmagzott a lecke Jöttömben-mentemben mindig látom az iskola kertjét. Akkor iS, amikor gyerekek ássák és öntözik, spárga mellett ültetik bele a krumplit, és csak hármast kapnak, ha görbe lesz a sor; azt is, amikor a káposztát palántázzák vagy a retket vetik. És látom most, amikor az egész évi lecke fölmagzott benne. Beütött a szünet, ne mondjon ilyenkor senki rosszat a kertről Hacsak bele nem gondolunk rendesen. Elülteti a gyerek a krumplit, megkapja rá a hármast, mert a görbe sort a kolorádőbogár is másként rágja kopaszra. Soha meg nem tudja, milyen lenne alatta az új krumpli, ha el nem pusztulna. A káposztát a tetvek eszik, aztán ráborul a gaz, és senki se siratja. Tudom, akármennyi tanügyi reformot hajtunk is végre, a természetet nem lehet az iskolához igazítani, és a gyerekek se jönnek kertészkedni, amikor a strandra is mehetnek. A retkes példa ütött szöget a fejembe. Ha tanévzáró után egy héttel fölmagzik a retek, évzáró előtt két héttel vagy hárommal éppen enni lehetett volna. Azon rágódom az iskolakert kerítése mellet, mire is neveljük benne a gyereket Mert fiz iskola voltaképpen nem salátát akar nevelni, hanem gyereket. Arra, hogy te csak dolgozzál, áss és gereblyézz, húzd ki az egyenest, vesd el a magot, nézd meg, milyen szép, ha kikel, és nézd meg, milyen, ha tönkremegy. Voltam nemrég egy tanácskozáson, arról folyt a szó, hogyan lehetne megszerettetni a gyerekekkel a munkát. Mondjuk, a mezőgazdaságit. Csak hozzáképzelem: ha a legszebb retket nem hagynánk meg magnak, hanem megeheti, aki vetette és kapálta, akkor a gyerek is megtapasztalja, milyen munkát végzett. Ha netán epret is ültetnének, és azt is megennék, az is jó lenne. Ha mindenkinek csak egyetlen szem jut, az is többet ér, mint most, ha az egész kert pusztul a nyárban. A karalábé is hamar megnő, és azt is meg lehet enni. A szaktanár biztosan azt mondja erre, fizikából se eszik meg a gerjesztett áramot, a kénsavat se csöpögtetik rá a zsíros kenyérre, sőt olyan verset is tanulnak, amibe háromszor törik bele a nyelvük, mégse lehet elszavalni se esküvőn, se március tizenötödikén. Miért éppen a kerttől várjuk, hogy azonnal fogyasztható, praktikus portékával szolgáljon. Egyébként se ismeri a tanmenetet, aki így beszél. A szaktanárnak természetesen igaza van. De ha a tanmenet a hiábavaló munkára tanít, és az kapja az ötöst, aki legszebben termel a pusztulásnak, akkor mintának olyan állapotot tekint, amit a mezőgazdaság már szerencsére meghaladott. Talán nem szentségtörés az iskola vaslogikája és tanulmányi rendje ellen, ha megtanulja a gyerek, némely jól elvégzett munkának élvezhető gyümölcse is terem. Nem másnak, aki dolgozott, annak. Ha megtanulta már óvodáskorában, hogy ne is egyék, aki nem dolgozik, legalább később hadd tudja meg: aki dolgozik, az ehet is. Mókuskerék Legszívesebben bevinném az emberi butaságok múzeumába. Nem mindet, aminek kitörött az oldala, mert anynyi múzeumunk nincsen, de ezt az egyet mindenképpen. Idősebbeknek mondom, hogy az egyenötletből született játszóterek fontos kelléke a mókuskerék. Deszkából csinálták, két kapaszkodó vaskaró közé tették, jön a gyerek, fölugrik rá, és addig rúgja, addig kergeti, amíg el nem törik vagy a kerék — vagy a lába! Azt a nyúzópróbát nem nagyon állja a kerék, amivel megterhelik, elkezd potyogni a bordája. Nagy okunk lehet rá, ha nem javítjuk, mert akárki látja, aki megnézi, hogy a foghíjas mókuskerékbe egyszerre két láb is beleszorulhat. Ne fárasszuk avval az eszünket, miért nem javítjuk, mert úgyse találnánk ki. Akár megmagyarázná, akire tartozik, akár nem magyarázná meg, attól a kerég még lyukas marad. Most jön a világ csodája, kapaszkodjon meg az is, aki csak a fejében kergeti a mókuskereket. A Retek utca sarkán kifestették gondos kezek a játszóteret. Természetesen a mókuskereket is. Amely természetesen lyukas. A festőket nem zavarta az aprócska hiány, fontos a meglevők állagának a megóvása, és a városkép festékkel történő javítása. Befestették tehát finomkezű emberek a tátongó hasadékok szélét is, peremét is, ne mondja senki, hogy nem szeretnek festeni. El nem képzelhető, hogy a tátongó baleset meg nem fordult a fejükben. Azt sem tudom elképzelni, hogy valakinek nem szóltak: kellene ide egy darab deszka, egy kalapács, meg két szög. Az illetékes nyilván föltekintette a helyzetet, és kimondta a sentenciát: ez a játszótér se élvezhet privilégiumot a többivel szemben, ha amott rossz a kerék, maradjon rossz itt is. Hadd örüljön a gyerek és az ő drága szülője! Az se kutya, ha valaki festett kerékben törheti ki a lábát. Aki nem hiszi, hogy mindez megeshet, nagyon kérem, az se próbálja ki! Horváth Dezső Új t w-soroz a Sok A tv-nézők körében népszerű sorozatok utánpótlásáról a nyári hónapokban is gondoskodnak a televízió munkatársai: három újabb — irodalmi, szociológiai és képzőművészeti témájú — sorozat forgatását kezdik meg a napokban. A kalandos történeteket kedvelők várhatóan még az idén nyomon követhetik a képernyőn Verne Gyula világhírű regénye, a Sándor Mátyás epizódjait. A francia—magyar —NSZK—olasz koprodukcióban készülő sorozat hatszor egyórás részben dolgozza fel a magyar vonatkozású alkotást. Francia szakember, Jean-Pierre Decourt rendezésében Bujtor István játssza Sándor Mátyás legendás figuráját. Pusztafalui változások címmel 5 részes filmsorozat készül a Borsod-AbaújZemplén megyei községben. Szociográfusok, néprajzosok társaságában látogatnak oda a tv munkatársai, hogy a 400 lelket számláló községben megvizsgálják, miként változtak a népszokások, a néphagyományok, hogyan alakultak át ezek a fiatalabb generáció életében, milyen vonzerőt jelentenek a közeli nagyobb települések a lakosságra. A technika oldaláról közelít a művészethez az a 12 részes képzőművészeti sorozat, amelynek első felét a hónap közepétől rögzítik filmszalagra. E részekben a rajz, a festészet és a szobrászat mesterségbeli kérdéseiről lesz szó — megmutatva azoknak kézművességgel kapcsolatos oldalát, s közelebb hozva a nézőkhöz a szellemi tevékenységét is. Íz ünnepi hetek zenei programja Az ünnepi hetek zenei programját idén is két helyszínen rendezi meg az országos filharmónia, a dómban és a városi tanácsház Muzsikáló udvarán (ahol eső esetén az emeleti tanácsteremben tartják az előadásokat). A dómban kezdenek előbb, már július 9-én Gergely Ferenc orgonaestjében gyönyörködhet a hallgatóság, melynek műsorán Louis és Francois Couperin, Pergolesi, Bach, Hándel, Franck és Koloss István művei szerepelnek, közreműködik Lengyel Ildikó, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese. Máté János orgonaestje folytatja a sorozatot július 30-án, ahol Lubomir Matl dirigálásával föllép a szabadtéri játékok Verdi produkciójában, A végzet hatalmában közreműködő Szlovák Filharmónia Kórusa is. Itt a program: Bach, Eugen Suchon, Liszt és Kodály művei. Érdekesnek ígérkezik augusztus 13-án a közelmúltban lebonyolított első nemzetközi Bach—Liszt orgonaverseny győztesének, az olasz Francesco Finottinak szegedi bemutatkozása is, a művész Bach, Liszt, Koloss István és Vierne kompozícióit szólaltatja meg. Ugyancsak három koncertre kerül sor a városi tanácsháza udvarán is. Román vonósnégyes, a Voces Contemporanae vendégjátéka nyitja a sort. Bujor Prelipcean, Anton Diaconn, Gheorghe Haag és Dan Prelipcean július 16-án este 8 órától Haydn, Bartók és Schubert vonósnégyeseket játszik. Augusztus 9-én Pál Tamás vezényletével a Szedi Kamarazenekar ad Mozart—Vivaldi—Bach-műsort, s a koncert közreműködői a szovjet Szemjon Sznyítkovszkij, valamint Kocsis Albert, Kapás Géza, Rákosi Géza hegedűművészek és Lass Zoltán fuvolaművész. Augusztus 16-án vendégszerepel a Moszkvai Fúvósötös: Georgij Bogdanovics. K. Popov-Zakrevszkij, R Maszlov, B. Szimonov és O. Blincsikov. Petrovics Emil, Polinszkij, Chr. Bach. Kadosa és Kallós Sándor műveiből játszanak. Mind a dómban, mind a tanácsháza udvarán, este 8 órakor kezdődnek a hangversenyek. Kiállítás a Somogyiban A könyvtárak harminc éve A felszabadulás utáni első,, új, falusi könyvtárat 19é9ben, a Fejér megyei Mezőszentgyörgyön adták át rendeltetésének. Az első szocialista népkönyvtár megépítésének évfordulójára érdekes fotó- és dokumentációs anyagot állított össze az Országos Széchenyi Könyvtár könyvtar tudományi és módszertani központja. „A magyar közművelődési könyvtárak harminc éve" című kiállítást először Mezőszentgyörgyön láthatta a közönség, most került Szegedre. A vándorkiállítás anyagát a Közművelődési Palota kupolájában Pázmán Péter, a könyvtártudományi és módszertani központ munkatársa rendezte. A megnyitót tegnap, kedden délután tartották, amelyen a megye párt- és állami testületeinek képviseletében ott volt Kormányos András, a városi pártbizottság munkatársa, dr. Müller Józsefné, a megyei, Csanádi Géza, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A tárlatot Sárdy Péter, a Kulturális Minisztérium osztályvezető-helyettese nyitotta meg, ugyanarról beszélt, amiről a kiállítás képei: a magyar könyvtárügy fejlődéséről, valamint a közművelődési könyvtárak változó funkcióiról, jövőbeni feladatairól. A tárlaton látható fotók többsége: korszerű, esztétikus küllemű, mai igények szerinti szolgáltatásokra képes könyvtárépületek képe. Néhányuk mellett, összehasonlításul, a régi épületek, meglehetősen barátságtalan, feladatukra alkalmatlan helyiAcs S. Sándor felvétele A kiállítás egy részlete ségek és berendezések. És az adatok, a kezdeti gyors fejlődést bizonyító számok: az 1949-es első könyvtárátadást 1951-ben már a kétezredik, egy évvel később a háromezredik követte. Az elmúlt harminc év könyvtárépítési és -felújítási adatai többszörösei a megelőző száz év hasonló adatainak. A könyvtárhálózat szerkezetéről is felvilágosításokkal szolgáló tárlat anyaga mindenképpen nagy fejlődés bizonyítéka; mindazonáltal ennek a vándorkiállításnak feltehetőleg az is célja, hogy inspiráló hatással legyen az országnak olyan községeiben és városaiban, ahol nem elég jól áll a könyvtárak ügye. Amely persze nemcsak, és nem egyszerűen pénzügy, épület és modern berendezés kérdése. Bármily fontos és dicséretes. hogy a magyar könyvtárépítészet, a tervezői és kivitelezői munka előkelő helyet foglal el az európai öszszehasonlításban, talán valódibb mércéje a hazai könyvtárügynek: az intézmények szolgáltatásainak mennyisége és minősége igazodik-e a megváltozott igényekhez? Egyre nyilvánvalóbb, hogy a hagyományosak mellett számos újszerű feladatot kell ellátniuk közművelődési könyvtárainknak. Nemcsak a látogatók megrövidült ideje, egyéb közművelődési intézmények, szabad idős tevékenységek konkurrenciája miatt, hanem a közönség megszaporodott, a korábbinál jóval sokrétűbb, egyre differenciálódó igényeinek kielégítéséért is. S. E. A pártcsoportok munkája Kisteleken Napiainkban, de a közeljövőben is nagy feladat vár Kistelek kommunistáira a nagyközség várossá válásának folyamatában. Sok a tennivalójuk, amelynek végrehajtására meg kell nyerniük a nagyközség minden lakóját. Kistelek párt-, állami- és gazdasági vezetői megteremtették, megalapozták már az összhangot, az együttműködést, nagy céljuk elérése érdekében. Kistelek pártbizottsága és végrehajtó bizottsága ezért tűzte ismételten napirendre az alapszervezetek pártcsoportjai tevékenységének vizsgálatát. A nagyközség alapszervezetei átfogják és iráNem mondott csütörtököt Az iparcikk- és ruházati üzletek későbbi zárásának bevezetése a lakosság körében kedvező fogadtatásra talált, hét közben a csütörtök lett a legforgalmasabb nap, s az eredmények láttán a kereskedelmi dolgozók körében is oldódik a kezdeti ellenállás — állapította meg a Belkereskedelmi Minisztérium, amely rendszeresen ellenőrizte, s a tanácsoktól és a vállalatoktól kapott információk alapján összegezte a csütörtöki bevásárlónap tapasztalatait. Az elmúlt két és fél hónap rövid ahhoz, hogy végleges következtetéseket vonjanak le a vásárlási körülmények javítására, az üzlethálózat jobb kihasználásárá bevezetett intézkedésből, de az már bizonyos, hogy „nem mondott csütörtököt". A minisztérium és a szakszervezet javaslatára — mint ismeretes — április 19-én vezették be az országos bevásárlónapot, s azóta Budapesten s a városok főútvonalain. kereskedelmi centrumaiban levő iparcikküzletek és ruházati áruházak csütörtökönként 20 óráig tartanak nyitva A legtöbb megyében a követelményeknek megfelelően hajtották végre a rendelkezést, Komárom, Szabolcs, Veszprém és Zala megyében még egy-egy nagyközségre is kiterjesztették a csütörtök esti vásárlás lehetőségeit, Békésben viszont a megyeszékhelyen kívül egyetlen városban sem jelöltek ki rá üzletet. összességében országosan — Budapesttel együtt — 78 város 2270 üzletében — a fővárosban 1194-ben — vásárolhat csütörtökönként késő estig a lakosság. A meghosszabbítás óráiban is az áruházak bonyolítják le a legnagyobb forgalmat, 15— 20 százalékkal többet, mint a hét más napjain. Mind a fővárosban, mind vidéken jelentős a ruházati szaküzletek — ezen belül elsősorban a cipóboltok — forgalma. Élén!? az érdeklődés a divatáruk és a gyermekruházati cikkek iránt. A minisztérium ősszel ismét napirendre tűzi a bevásárlónap tapasztalatait, annak érdekében, hogy intézkedéseket hozhasson a célnak megfelelő működésére. (MTI) nyitják az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, az oktatásban és az egyéb területen dolgozó párttagok munkáját. A pártcsoportok — számuk 25 —- szervezettsége követi a munkaterületek felépítettségét azokon a területeken, ahol — iparban, mezőgazdaságban — különböző üzemrészekben dolgoznak a kommunisták. Az ágazati felépítés a kereskedelmet, a vendéglátást bonyolító ÁFÉSZ alapszervezetére jellemző csak. Eddig is az volt a törekvés, hogy egy-egy pártcsoportba azonos politikai és gazdasági érdeklődésűek kerüljenek. Az alapszervezetek mindegyikében jóval korábban tisztázták a pártcsoportok tevékenységét, hatáskörét, feladatát a termelést elősegítő munkában, a taggyűlések előkészítésében. Vezetőségi ülések tanácskozásaira több területen rendszeresen meghívják a pártcsoportvezetőket, akik a tárgyalt témáról beszámolnak csoportjuk tagjainak, tájékoztatják őket a területükkel kapcsolatos kérdésekről, teendőkről. A pártcsoportok aktivitása gazdaságpolitikai, a termeléssel összefüggő témák tárgyalásakor a legnagyobb, különösen ott és akkor, amikor az alapszervezet konkrét munkát, feladatot bíz egy-egy pártcsoportra. Általánossá és rendszeressé vált viszont, hogy az év végi beszámoló taggyűlések előtt ellenőrzik a pártcsoportokban a megbízatások teljesítését. Éz akkor lenne még eredményesebb, ha évközben többször is ellenőriznék a pártfeladatok végrehajtását, hogy újabbakat lehessen adni. Kevésbé fordulhatna elő akkor, hogy egy-egy párttag hosszabbrövidebb ideig nem kap megbízatást, illetve, hogy a pártcsoportvezetők olyan feladatokat is magukra vállalnak, amelyeket csoportjuk bármely tagja elvégezhetne. A párttaggá nevelés folyamatában nemcsak a konzultánsoknak van szerepük — mivel ők a felkészítők —, hanem saját területükön a pártcsoportoknak is. Ezt helyesen ismerték fel a kisteleki alapszervezetek, s erre a felelősségteljes munkára irányították a pártcsoportok tevékenységét, amely különösen eredményes az Űj Élet Tsz-ben, a sajtüzemben, valamint a szegedi kábelgyár kisteleki üzemében. A párttagok döntő többsége Kisteleken részt vesz a szocialista versenymozgalomban, felajánlások egész sorát teljesítik. Mint pártcsoportok azonban nem eléggé kezdeményezőek a vállalásokban és azok értékelésében, s ezzel kapcsolatban nem tesznek javaslatot az alapszervezet vezetőségének, avagy a taggyűlésnek, új módszerek alkalmazására. A gazdasági területek vezetőivel jó a pártcsoportok kapcsolata, kölcsönösen segítik egymás munkáját. Ugyanezt nem lehet elmondani róluk a tömegszervezetek vonatkozásában, jóllehet a pártcsoportok vezetői alkalmasak ennek a feladatnak az ellátására is. A pártcsoportok munkájának további erősítésére, kibontakoztatására — kezdve az oda- és visszaáramló tájékoztatástól a csoportvezetők képzéséig, a konkrét feladatok meghatározásától a végrehajtás ellenőrzéséig — a nagyközségi pártbizottságnál? és végrehajtó bizottságának is van feladata. Ezek közé tartozik a többi köpött a pártcsoportok munkája színvonalának emelése, a páltcsoportvezetők képzésének megszervezése. Az alapszervezetek vezetőségei pedig támaszkodjanak nagyobb mértékben a feladatok Kimunkálásában, azok végrehajtásában és ellenőrzésében a pártcsoportokra, amelyek ott vannak a termelés* segítő mozgalmakban, de még nem eléggé kezdeményezők. L. F.