Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-31 / 177. szám

4 Kedd, 1979. július 31: Eötvös-kísérlet az íiriieii ? LeSrebbi ülésén a "Magyar Tudományos Akadémia támogatásáról biztosította azt az előterjesztést, hogy ismételjék meg Eötvös Loránd, a nagy magyar fizikus egyik legjelentősebb kísérletét, amellyel a tömegvonzás — gravitáció — „állandóját" határozta meg. Ezzel az értékkel, mint szorzószámmal lehet kiszámítani két ismert tömegű és egymástól meghatározott távolságra levő anyag egymásra gyakorolt vonzásának erősségét. Az eredeti kísérletet annak idején Eötvös Loránd a Cavendlsh-féle csavarás! — torziós — mérleg tökéletesített változatával végezte el. Mérési eredménye az akkori meglehetősen kezdetleges eszközökkel ls annyira pontos volt. hogy máig sem tudták lényegesen felülmúlni. Pedig azóta a mérési módszerek hatalmas fejlődésen mentek keresztül, és erie támaszkodva a világ különböző részein több ízben is megpróbálták a kísérlet megismétlésével pontosabbá tenni az Eötvö^-féle értéket. Csakhogy ezeknél a kísérleteknél — amint Barta György akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem geofizikai tanszékének vezetője elmondta — Eötvös Lorándnak éppen azt. az újítását mellőzték, amelynek talán a legdöntőbb szerepe volt az eredmény pontosságában. Ez a mulasztás azután semlegesítette a mérőeszközök tökéletesedésébői származó előnyöket. A most javasolt, kísérletnél a magyar geofizikusok nemcsak ezt a hibát akarják elkerülni, hanem Eötvös szellemében néhány olyan további apróbb módosítást is alkalmaznának, amelyhez az utóbbi évtizedek fejlődése adta meg a technikai leMagyar néprajz Balassa István és Ortutay Gyula könyve A néprajz szerte a világon reneszánszát éli. Az utóbbi évtizedekben hazánkban is megélénkültek a népélet tárgyi emlékeinek összegyűjtésére, megőrzésére Irányuld kutatások. A magyar etnográfia viszonylag fiatal tudományág. A környező államokkal szemben nálunk valamivel később indultak meg'a kutatások, gyűjtőmozgalmalc. A tizennyolcadik század első felében Bél Mátyás nyitja a sort. Később pedig olyan nevek jelzik néprajztudományunk fejlődésének útját, mint Teste dik Sámuel, Kálmány Lajos, Hermán Ottó, Vikár Béla, Kodály és Bartók, ök egyegy szűkebb szakterület — népdal, népzene, mesemondás — kutatásának szentelték életüket. Nagy, a népélet minden területét átfogó szintézise azonban sokáig nem volt etnográfiakutatásunknak. A harmincas évek derekán megjelent Magyarság néprajza volt sokáig az egyetlen összegző irodalom e témakörben. A Győrfíy—Viski szerzőpáros négy kötete rendkívül gazdag tényanyagot tartalmazott, így sokáig e könyv volt a legfontosabb kútforrása kutatóknak, érdeklődőiknek. Igaz, ma is fontos, számon tartott alkotás, mégis sokáig szűkét érezték az etnográfia szerelmesei egy marxista szemléletű, korszerűen megírt, a magyar néprajzkutatás legújabb eredményeit közreadó szintézisnek. Miért váratott magára oly sokáig a könyv megszületése? Az okok közül elég a legkézenfekvőbbet megemlíteni: egyegy terület hagyományainak felkutatása, anyagainak begyűjtése legtöbbször évtizedeket igénylő, folyamatos munka. Az eredmények feldolgozása, rendszerezése szintén esztendőket vesz igénybe, nem; is beszélve a kész mű kiadásának büktatóiról. nehézségeiről. Etnográfiaírásunk első, nagy nemzedéke még a századfordulón kezdte meg tevékenységét, s kutatásaik eredménye a harmincas években kamatozott. Később a falukutató mozgalom. a szociográfiaírás élénkítette meg az érdeklődést, adott újabb indíttatást néprajzkutatóinknak. Közöttük elsőként is Ortutay Gyulának és Balassa Istvánnak. A két, ma már klasszikusnak számító tudós közös munkája nemrégiben látott napvilágot a Corvina kiadónál. Magyar néprajz című munkájuk e témának eddig legátfogóbb. legsokrétúbb irodalma. A könyv a társadalmi, a gazdasági és a szellemi kultúra hagyatékait egymással összefüggésében, kölcsönhatásában vizsgálja. A könyv bevezetőjében a néprajzi tájegységekről, csoportokról található leírás. Ezt a népi társadalom taglalása, szerkezetének elemzése követi. Ebben a fejezetben többek között a család szerkezetéről, szerepéről, a települési egységek kialakulásáról, a vallás népi értelmezéséről olvashatnak az érdeklődők. A legvaskosabb részt, a kö, tet gerincét a gazdasági viszonyok bemutatása, összefüggéseik feltárása kapta. Igen gazdag tényanyagra, kutatási eredmények hosszú sorára épít a szerzőpáros. A népélet roppant gazdagságából válogatva mutatják be az állattartás, az építkezés szokásait, az öltözködés, a táplálkozás, a földművelés hagyományait. A népköltészetről. a balladáról, a zenéről. a táncról, és a mesemondásról a Szellemi műveltség cfmszó alatt írnak a szerzők. Végezetül néprajzkutatásunk helyét, szerepét elemzik hazai és nemzetközi vonatkozásban. A kötethez igen gazdag irodalom tartozik, amelyben megtalálható a külföldi és a hazai kutatók e témával foglalkozó írásainak katalógusa is. Balassa—Ortutay könyvének jelentősége nem csupán újdonságában rejlik, hanem abban, hogy ez ideig egyetlen marxista szemlélettel megírt vázlatos áttekintése népünk egykori életének. Fejlődésében. mozgásában követi az eseményeket, egészen a népi kultúra beépüléséig mai világunkba. A két szerző könyve nem elsősorban az ismeretterjesztés igényével íródott s így tudományos szemléleténél és terjedelménél fogva alkalmas arra. hogy néprajzkutatásunk eredményeit külföld felé is közvetítse. A kötetet angol, német nyelven is megjelentetik. A hazai keresletre pedig mi sem jellemzőbb annál. hogy az igen borsos áron kiadott monográfiát szinte napok alatt elkapkodták az érdeklődők. Külön említést érdemel a könyv szép kivitele ls. Több mint hatszáz illusztráció kíséri a szöveget: fekete-fehér, és színes fényképek, grafikák, térképek sokasága teszi szemléletessé, színessé a kiadványt. Pompás külseje méltán avatja az idei év egyik legszebb munkájává. Rafai Gábor hetőséget. így remélik, hogy sikerül minden lehetséges zavaró tényezőt kiküszöbölni, és a réginél tízszer, esetleg százszor pontosabb értéket meghatározni. A méréssel kapcsolatos tennivalók elemzésekor egy olyan igen nagyralátó elképzelés is felmerült, amelynek a megvalósításához már nemzetközi együttműködés kellene. Arra gondolnak, hogy űrhajóval egy tökéletesen szigetelt, légüres rendszerbe beépített nagy méretű — talán tonnányi — ólomgyűrűt juttatnak fel a súlytalanság állapotába. Ott a gyűrű síkját a képzeletbeli középpontban merőlegesen metsző egyenes mentén nem nagy távolságról elengednek egy kisebb tárgyat. Ez a tömegvonzás hatására megindul a gyűrű középpontja felé, majd azon áthaladva tovább „úszik" ugyanolyan távolságra, mint amekkora a középponttól választotta el indulásakor. Itt megáll, és megindul visszafelé. Így egy olyan ingamozgás alakul ki, amelyet csak a tömegvonzás „vezérel" — hiszen ott fenn nincs sem légellenállás, sem egyéb zavaró erőhatás —, és amely elvileg örökké tarthat. Ebben az esetben a mai eszközökkel szinte tökéletes pontossággal lehetne megmérni a megtett utat és a lengési idót. Remény van arra, hogy ezzel a „kozmikus" kísérlettel az eddiginél pontosabban meghatározhatják a gravitációs állandó értéket. Most az ELTE geofizikai tanszékén — más egyetemi tanszékekkel együttműködve — hosszabb elméleti munka kezdődik. Pontosan fel akarják mérni az Eötvös-féle kísérlet megismétlésének, és az új — kozmikus — elgondolásnak a realitását, a javasolt kísérletek hibaforrásait és sikerük valószínűségét, s kidolgozzák a lebonyolítás részletes tervét. Ha ezek az elméleti vizsgálódások biztató eredménnyel zárulnak, megkezdődhet a tényleges kísérlet előkészítése. Dr. Török Zoltán w TTÉp|t©ÜZ€ÍB1 — ti Jéökunyhébon sorolást tovább. Hogy a táp- tatják —, s ha procedúra pénzes fegyelem további ja- végén megszületik a döntés, vitása a munkaadóknak, a miszerint az illetőnek be A SZOT társadalombiztosí tási főosztálya Csongrád me gyei igazgatóságának tapasz- _ WWBW talatai szerint még bőven vállalatoknak is érdeke, az kell feküdnie egy korhazba akad tennivaló a táppénzes csak természetes, de érde- vagy a klinikára, a helyre fegyelem javításáért, jólle- kük a dolgozóknak is, hiszen megint csak heteket, műtét het e téren az utóbbi évek- a hiányzók munkája nem esetén Szegeden akár hónaben vitathatatlan a fejlődés, ritkán rájuk hárul. Ezért a pokat kell várni. Ilyen koA megyében 163 ezer 761-en valóban komolyan, felelős- rüimények mellett a táppénjogosultak táppénzre, tavaly séggel végzett betegellenőr 5,7 százalék volt betegállo- zés mellett a vállalatoknak mányban. Ez az arány azor- élniük kell a táppénzmegvo- beszélni, szágos átlaghoz képest jó- nás eszközével is. E szánk- ményről zes állomány normális szinten tartásáról inkább csak számottevő eredbeszámolni már Az államegészségügynél maradva: a keresőképesség elbírálásánál. a táppénzes felülvizsgálatok esetében is akad még tennivaló, ha inNem véletlen tehát, hogy a táppénzes helyzetről szólnak mondható, ám így is kö- ciót azonban — a tapaszta- aligha lehet, zel 9 ezer 405 ember hiány- latok szerint — a szüksé- " zik naponta á megyében gesnél jóval ritkábban almunkahelyéről. S még egy kalmazzák. utolsó számadat: a társada- * lombiztosítási igazgatóságon megtudtuk, az ellenőrzések De az érem másik oldalát dokolalan kiadásokkal nem alkalmával a táppénzre kiír- se hagyjuk figelmen kívül! akarjuk növelni az évenként tak 15—20 százalékát nem Noha akadnak még úgyne- táppénzre kifizetett összeget, találják otthon a betegellen- vezett táppénzcsalók, az em- (Tavaly ez a summa 228 miiőrök. berek többsége az egészség lió 466 ezer forintot tett ki • ellenében szívesen lemonda- a megyében.) Általános tarj na a táppénzről. Nem ritka- paszta lat ugyanis, hogy töbHogy merre járnak, mivel ság: sokan csak családjuk, ben szinte ötletszerűen írattoltik idejüket jó néhányan munkatársaik unszolására ják ki magukat, azok közül, akiket betegsé- mennek orvoshoz, s kézzelguk agyban fekvésre, szigo- lábbal hadakoznak az ellen, ru pihenésre kárhoztatott? hogy betegállományba veAkadnak, akik a plusz jöve- gyék őket. Egyrészt azért, delem fejében maszekolnak mert a táppénzes állapot jö- va mindannyiszor elhangzik: valahol, van, aki a hétvégi vedelemcsökkenéssel jár e ^ren is csak összehangolt, kertjében dolgozik. Az sem másrészt amiatt hogy ma- tudatosan megszervezett ritkaság, hogy a beteg sajá- napság bizony még fárasztó, munkával lehet eredményt tos kúrát rendel magának, a idegőrlő tortúrán kell átes- elérni. S e munkában az álgyógyszerek helyett — vagy nie annak, aki betegsége mi- lamegészségügyben, a társamellett — szeszes italt gurít att kivizsgálásra ítéltetik Jó dalombiztosításban ténykele a torkán valamelyik kocs- néhány szakrendelőben hete- dőknek együtt, sőt a szakmában. Nemrégiben a Jég- ket vesz igénybe a kivizsgá- szervezet képviselőivel karkunyhóban igazoltattak a lás _ a beteget többszőrberendőrök egy .férfit, akiről rendeiik, érákon át várakozkiderült, betegsége miatt jo egy hete kiirta az orvos, ső táppénzen múlatta az éjszakai szórakozóhelyen idejét. Feltételezve, hogy az orvosok csak a valóban indokolt esetekben veszik betegállományba a pácienseket, nyilvánvalóan maga ellen cselekszik r.z, aki gyógyulását hátráltatva, veszélyeztetve fittyet hány az előírásokra és nem pihen. Még azt sem mondhatnánk, mindez magánügy, hiszen a népgazdaság szempontjából sem lényegtelen, hányan hiányoznak a gépek mellől, .az üzletek pultjai mögül, a hivatalokból, folytathatnánk a felöltve kell dolgozniuk. Ladányi Zsuzsa „Négy brigádé-módszer A bányászok munkabére tani. Tavaly azonban új Lengyelországban jóval meg- munkaszervezési módszert haladja az átlagos szintet. A dolgoztak ki. amely sikert bányászok között nem ritka ígér mind a műszakok száa havi 40 műszak teljesítése mának csökkentése, mind a sem. Kell a szén az ország- széntermelés növelése tekinnak! Azt a célt, hogy a széntermelés fokozásával párhuzamosan növekedjék a bányászok szabad ideje is, eddig nem tudták megvalósíHÁZASSAG Papp István és Fülöp Ottília íren, Kószó Zoltán .'tejos és Jánk Mám, Kállai Mihály és Bökönyl Margit. Csongrádi László és Jakus Piroska, Szögi István és Tólh Anna Julianna Felföldi Kálmán és Bíró Valéria, Kárpáti Viktor András és Zsiga Györgyi Mária, Zsodi Imre és Ktss Erika Éva, Hajnal Sándor és Dudás Edit, Sándor Zoltán és Kálty Ildikó Mária, Jankovies Zoltán és Pajkó Eszter Aranka. Csaba Ernő Károly és Csóti Katalin Edit, Makra István és Németh Valéria, Nagy László József és Molnár Éva, Gál Vilmos és Kiss Ildikó, Lovászi József és Hunyadvárt Mária Ilona, Czlnkota László és Nagy Judit, Debreczenl Kálmán és Mazgon Erika Katalin, Csanádi József és Ábrahám Mária Magdolna, Bajtai István és Nagy Aranka Julianna, Gyimesi László és Kis Katalin Erzsébet, Vecsernyés Ferenc és Kovács Andrea. dr. Rakusz János és Villám Mária Magdolna. Jójárt Antal és Kővárt Magdolna. Turt Zoltán és Berényi Rozália Ilona, Peták Péter és Szentesi Ilona Edit. Pásztor Gábor Endre és Török Mária, Szabó János és Balogh Erzsébet, Szalkó András és Dudás Erzsébet, Fejes József és Blte Mária, Baráth László Zoltán és Cslpak Irén. Szabó András és Honti Judit házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Rutai Zoltánnak és Szalma Zsuzsannának Szilvia, Szirovicza Pálnak és Kovács Rozáliának Norbert, Vakulya Istvánnak és veres I.cnke Erzsébetnek Szilvia, Batkl Istvánnak és Behány Teréziának Rudolf, Papp Istvánnak és Kenéz Katalinnak Katalin, Temesvárt Sándor Jánosnak és Tóth Kutalinnak Gábor János, Antall János Andrásnak és Surján Rozáliának Andrea Olga, Gyuris István Imrének és szűcs Etelka Juliannának István Ferenc. inokai Jánosnak és Fecskó Máriának Szilvia, dr. Béres Imre Sándornak és dr. Kürti Erzsébet Annának Elíz Nőra. Gyurik Imrének és Gera Juliannának Gábor András. Gyuris Jánosnak és Dakó Jolánnak Lilla, Medovérszkl Mátyásnak és Medve Katalinnak Zoltán Mátyás, Horváth Györgynek és Mészáros Rozáliának Dániel András, Sókl Józsefnek és Tóth Ilonának Róbert, Kéri Lászlónak éa Medve Családi események Márta Etelkának Csilla Zsuzsanna. Fekete Mihálynak és SlIrénnek Edina, Tanács Istvánnak és Rákos Magdolnának Gábor, Hertelendy Zsoltnak és Szőke Rózsa Jusztinának Lilla Emília, Akim Istvánnak és Matovics Máriának Márta Beáta, Kiss Istvánnak és Gyuris Mártának Éva, Adok Róbertnek és Balla Klárának Róbert, Fótos Jánosnak és Kádár Katalin Margitnak Csaba István. Kiss Attilának és Donka Mária Etelkának Mária. Paragl József Istvánnak és Czlrok Ilona Erzsé•^^^^^^^^^^^•^^^•betnek Krisztina !?K"L Eíhtn5k Krisztián Mihály, Lajosnak és Tóth Ágnes Etelkászabó Sándornak és Hodi Ka- nak Renáta, Körmendi Cyőrgytallnnak Katalin/ Mocsárt Mihály „«,„ H oémea Etelkának Róbert. Györgynek és Szekeres Erzsé- siklósi András Sándornak és betnek Krisztina, Ball Denesnek Vass Ildikó Eszternek Gergely, és Tóth Aranka Ilonának Zsu- Háksl Józsefnek és Kalmár Jozsanna Szilvia, Halasi Mihály- ian Ilonának Gergely, Illés "?k é? Lázár Erzsébetnek II- György Mihálynak és Gyuris dtkó Solymosl Györgynek és Erzsébetnek Katalin Erzsébet, Rádi Mónika Erzsébetnek Kevevári Ferencnek és Fekete György Gábor Dani Lászlónak Zsuzsannának Róbert. Oararnés Angyal Juliannanak Tamás, völgyi Attilának és szűcs ZsuPolacsek Istvannak éa Megyeri „„„nának Attila, Bodal AttiláEditnek Anikó Edina, Gulyás nak és Komócsin Máriának Edit András Imrének és Szombati Eszter, Újhelyi Dezsőnek és Zsuzsannának Krisztina, Garzó Nagy Erzsébetnek Roland. MolJánosnak és Kerekes Ágnes Már- nár Istvánnak és Szabó Emíliátának János, Ladanyl Lászlónak „ak István, Kása Imrének és és Rácz Kata innak László Mag- Klri Katalinnak Imre Ferenc, da Sándornak és Ördögh Esz- Fodor Sándornak és Gábor Évátemek Csaba, dr. Pásztor György- nak Szilvia, Balogh Ferencnek nek és Kecskeméti Adrienne Sa- ós Bozókl Rozáliának Erika, roltának Adrtenne Sára. Garas Gyuris Menyhértnek és Makai 1 . 01®?°" „MÍrt;\ Etel" Annának Mónika, Fekete Fekának Attila, Németh Endre Fe- rencnek és Molnár Erzsébetnek , J Dudás-Márta Irén Ferenc. Juhász Attilának és Vass Máriának Endre, Balotal Lajos- Eva Jolánnak Eva Ágnes, Plnnak és Baráth Eva Eszternek tér Lászlónak és Kazl Gizella Tamás, Hórváth Andrásnak és Katalinnak Anita nevű gyermeke Csikós Máriának Zsuzsanna, született Barbara. Bodor Jánosnak és Blte Máriának Tibor. Székely Lajos Bélának és Szilágyi Eva Zsu- •»„„,,, — _ _ - - - Hackl Lajos, Papp Ferencné Dóczi Etelka. Császár Péter. Lantos Mihály, Korr.sényl László nek és Oyurica Margitnak 35!- í6,llet\SJLoniia , Bali.7sL Oémes nalka, Sztankovlcs Mihálynak és Fi4* J.t 8i3ráH»JOSám VtnI Gyuris Erzsébet Mártának Erika " .^f18', * Györgyné Andrea, Csala Istvánnak és Ró- fZerT v. „h r^' LeC7ké»' zsa Ilonának László, Péter Ist- Fií°£er . Sz?,brt vánnak és Nagy Etelkának Ist- ÍS ^SS' Jfts^r, *?Óka ván. Godó Gábornak és Tarl Elt ' J „ "ff4!"! Batms" Klára Annának Gábor, Juhász László Dezsőnek «s Mészáros wlhílv J^S?1^**1?/' ^,m4*1 Máriának Dóra. Harsányi Sán- JA7Seíné Király dor Józsefnek és Lengyel Klára ^fi- TT"0' Mlth* Annának Gábor, Molnár Antal- Julianna. Szanak és Apró Máriának Viktor. ká'Jsty4";,Bi"I1 ní °'zklr_ . , , . , pény- Jenöné Gajdácsi Terézia, Gyuncza Istvánnak és Szerző Nagy Károlyné Csák Zsuzsanna, veronikának Veronika, Tarsoly Hajnal Mihály, vojnlcs Brunóné Gyulának és Bánfi Irénnek Ta- Oájer Erzsébet, Rácz András, más Lászlő, Flnta Ferencnek és Nagymihály Vince Györgyné Enyingi Rozáliának Zalán, He- Csányl Terézia, dr. Kocsis Gágedüá Zoltánnak éa Herczeg bor, Süveg Mihály maghaluk. HALÁLOZÁS zsannának Lajos Zoltán. Papo Jánosnak és Kovács Klárának Gábor. Poharelec István György. tetében. Jelenleg hét lengyel bányaüzemben alkalmazzák a „négy brigád" mozgalmat. A módszer lényege, hogy a bányászlétszámot négyfelé osztják, A. B. C és D brigádokba. A munkát úgy szervezik, hogy az A, B, C brigádok tagjai két napot saját műszakjukban dolgoznak, ezalatt a D brigád tagjainak pihenőlük van. Ennek leteltével beállnak az A brigád helyére, ezek a B brigádéra, s ekkor a C brigád kezdi meg szabadnapjait. Ilyen munkabeosztással 6 munkanap után elérik a 2, néha 3 pihenőnapot. A módszer árnyoldala: az eddiginél valamivel nagyobb létszám szükséges, és a vasárnapi munka alól csak részben mentesülnek a bányászok. A kereset viszont a kevesebb műszakszámmal sem csökkent, sőt. az első tapasztalatok szerint, emelkedik. A „Wujek" bányaüzemben, ahol elsőként Vezették be az új brigádrendszert, kiszámították, hogy a havi átlagos kereset a „négy brigád" módszerrel 391 zlotyval emelkedett. A félreértések elkerülése végett minden brigádtag két évre előre megkapja a saját munkaprogramját. Ez az úgynevezett bányásznaptár. Mivel a „négy brigád" munkaszervezési módszer a lengyel bányaüzemekben 15 százalékos létszámnövelést igényel, munkaerőnek pedig Lengyelországban sincsenek bőviben, egyelőre nem tudják általánossá tenni, bár megkísérlik például a katonaidőt letöltött fiatalok toborzását. Kiregítő megoldásnak tartják addig. amíg egész Lengyelország minden üzemében sikerül maid megvalósítani az ötnapos munkahetet.