Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-29 / 176. szám

10 Vasárnap, 1979. július 29: Újfajta lakások a rajzasztalon A váci püspöki könyvtár olvasókereke Az olvasókerék Hogyan tovább? A

z elmúlt év októberében a Központi Bizottság határozatot fogadott el a második 15 éves lakásfejlesztési terv végrehajtásáról. A terv mintegy 1,2 millió új lakás építését irányozza elő, és fontos intézkedéseket tartalmaz a meglevő lakásállomány korszerűsítéséré, karbantartására, és a lakásokkal való gazdálkodás átfogó fejlsztésére is. Végrehajtása árjáéi feladat. Nemcsak arról van szó, hogy közel 4 millió állampolgár jut új lakáshoz, hanem arról is, hogy a számukra nem teljesen megfelelő lakásban lakók csereesélyei is javulnak. Nem túlzás, hogy városaink a távolabbi jövőben olyanok lesznek, mint amilyenné az elkövetkező 10—15 évben formáljuk őket, hiszen az épületek 60—80 évig minden bizonnyal állni fognak. a kialakuló városszerkezet pedig még ennél is sok Ital tovább fennmarad. Az újonnan épülő lakások nagy hányadát a jövőben ls házgyári technológia segítségével kell felépíteni Enélkül a termelékeny építési módszer nélkül a munkaerő — főként szakképzett munkaerő — hiányával küszködő építőipar a hatalmas munkával nem is boldogulna. Közismert, hogy ez a magas szinten iparosított módszer már az első 15 éves lakásépítési terv végrehajtása során ls kimagasló szerepet játszott, jelentősége azonban a jövőben még tovább nő. A házgyári technológia alkalmazása terén ma már jócskán rendelkezünk tapasztalatokkal. A technikai kérdések legnagyobb része tisztázottnak tekinthető, ée így a korábbinál sokkal több gondot fordíthatunk és kell is fordítsunk arra, hogy „mit" építsünk. A kérdés annál inkább Időszerű, mivel néhány éven belül több házgyárban ki kell cserélni az elhasználódott drága berendezéseket, és most kell eldönteni: hogyan tovább? A Központi Bizottság határozata kitér arra is, hogy az építendő lakások Igazodjanak jobban a lakosság igényeihez, növekedjen a választék. Az új lakásokat a következő évezredben is használni fogják, tehát nem elég csupán a ma Igényeit, mérlegelni, még akkor sem, ha költségeket a mai pénztárca vastagságához kell szabni. Az sem közömbös. hogy milyen a lakás környezete, hiszen ez is nagymértékben kihat arra, hogy a lakó hogyan érzi majd magát az új körülmények között. Olyan városrészeket, lakótelepeket kell létrehozni, amelyek szervesen illeszkednek a városhoz, és amelyben Jól és kényelmesen lehet élni, pihenni, kikapcsolódni, a növekvő szabad időt hasznosan eltölteni. Évente sok tízezer, viszonylag korszerűen felszerelt lakást hoznak tető alá az építők, mégis a lakások, lakótelepek minősége és ezen belül a paneles lakásépítés gyakran kavar parázs vitákat nemcsak a szakemberek, de a lakosság körében ls. Gyakran elhangzik a bírálat, hogy kicsik a lakások, nem megfelelő a beépített anyagok minősége, egyformák. színtelenek a házak, unalmasak a lakótelepek, sivár a környezet, és ráadásul hiányos, esetleg nincs megoldva az ellátás. Ha ezután az új lakótelep már „beleharap" a régebben kialakult városszerkezetbe is. régi épületekre, utcasorokra kell csákányt emelni, ez csak olaj a tűzre! A szócsaták bűnbakja általában a panel. Esetleg a tervező, aki „fantáziátlan", vagy a kivitelező. aki hanyag munkát végez. A panel nem szorul védelemre: vati, és jövőjét is biztosítják a körülmények. A Szegedi Tervező Vállalat szakemberei Immár több mint egy évtizede foglalkoznak házgyári épületek, lakótelepek tervezésével, és így nemcsak a szegedi házgyárral dolgoznak együtt, de közreműködnek abban az országos munkában is, mely a paneles lakásépítés fejlesztését hivatott alátámasztani. Az országos munkában való részvételt azért szükséges kiemelni, mivel ez kétirányú kapcsolatot jelent. A helyi tapasztalatok gazdagítják a központi fejlesztést, ugyanakkor a tervezőcsoport hozzájuthat más házgyárak és más tervezők általánosítható tapasztalataihoz is. Erre jó példa az az országos tervpályázat, amelyen 1977-ben Bertalan Sándor tervezőcsoportja II. díjat nyert. A pályázat teljes anyagát feldolgozta a Tervezésfejlesztési és Tlpustervező Intézet, ennek alapján új tervezési irányelvek születtek, és most már ezek szerint folyik a tervezés Szegeden is. A rajzasztalon szaporodó tervek arra a kérdésre keresik a választ, hogy miként lehetne bővíteni a házgyér jelenlegi épület- és lakásválasztékát a lehető legrövidebb időn belül, a jelenlegi gyártóberendezések felhasználásával. és hogy milyen legyen az az új tervcsalád, amely az új gyártóberendezések üzembe helyezése után, a 80-as évek közepe táján válhat valósággá. A jelenleg is épülő lakások előtervei 15 évvel ezelőtt készültek, és bizony jócskán el,iárt felettük az idő. A konyhák kicsik, étkezni bennük nem lehet. Marad az étkezés helyéül a lakószoba, ahol viszont fekhelyeket is el kell helyezm, és ez nemcsak kényelmetlen, de egészségtelen is. Kicsik a fürdőszobák is. nemritkán gondot okoz a lakónak. hogy nem fér el a mosógép. Ugyanakkor viszonylag sok a lakásokban a holt tér, az olyan közlekedőterület, amit semmilyen más célra nem lehet használni. Néhány lakástípust leszámítva hiányoznak-a „fél szobák", azok a kisebb méretű hálóhelyiségek. amelyek lehetővé tennék a különnemű gyerekek. vagy együttélő rokonok, nagyszülők egymás zavarása nélküli együttélését a lakásban. Végül — de nem utolsósoban — rendkívül szűk a lakásvdlaszték. A 8 épülettípus mindössze 9 falta lakást tartalmaz, és minthogy a lakások nagysága 2—6 személyesig terjed, nyilvánvaló, hogy az azonos lakásnagyságon belül csak néhány esetben van — sajnos nem ís érdemi — különbség. A városépítés lehetőségei is nagyon korlátozottak. A szegedi építészek viszonylag korán fölismerték a bajt. A városi tanács egyetértésével már 1972-ben részletes javaslatot dolgoztak ki a tervcsalád bővítésére. Az elgondolás sajnos nem talált kedvező visszhangra. Kétségtelen, hogy a házgyár abban az időben volt felfutóban, s így az azonnali megvalósításra nem is lehetett gondolni. Tudták ezt a tervezők is, de azt is, hogy a házgyári technológia sajátosságai közé tartozik az is, hogy az új elemek gyártására való felkészülés ideje hosszú, és ezért a fejlesztési munkának gyakorlatilag folyamatosnak kell lennie. Bizonyítják ezt az ország többi házgyárai is: a legutoljára felépült veszprémi és kecskeméti kivételével már változtattak eredeti termékelken, és a debreceni gyár, amely a szegedi ikertestvére — ha egy évvel idősebb ís — közel két éve már az újfajta épületekhez szükséges elemeket gyártja. A késést behozni most már nem lehet, de a tapasztalatokat felhasználni annál inkábbl Lényegében ebben egyeztek meg a DÉLÉP és az SZTV vezetői a közelmúltban. Szerencsés fordulat, hogy időközben az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium is korszerűsítette a típustervek készítésének menetrendjét. Nem szükséges a jövőben minden gyártani szándékozott épület teljes tervanyagát országos típustérvvé nyilvánítani, ami akár fél éveket ls Igénybe vevő jóváhagyási mángorlást. jelent Elégséges az épületekben előforduló legfontosabb egységek — a lakások egyes részei, vagy maguk a lakások, lépcsőházak stb. — típusterv mélységű kidolgozása. Magukat az épületeket csupán fő változataik szerint, mintapéldaként kell bemutatni és engedélyeztetni. Ilyen alapegység például az egy lépcsőházra kapcsolt „szekció". A részletes terveket a kivitelező vállalat dolgozza ki, akkor, amikor erre a gyártáshoz szüksége van. A tervezési munka első fejezete befejezéséhez közeledik. Hamarosan fontos szerepet kapnak majd a tanácsok, az építtetők is. A jelenlegi típusterveket lényegében még a házgyár felépítése előtt, Budapesten dolgozták ki, annak érdekében, hogy a szükséges gyártóberendezéseket a Szovjetunióban meg lehessen rendelni. Most azonban egyetértés alakult ki abban, hogy a tervezők — a munka első menetét lezárandó — széles körű ajánlatot tesznek az asztalra. Ebből lehet kiválasztani a tényleges igények számbavételét követően azokat a változatokat, amelyek legjobban megfelelnek a lakosság mai és holnapi igényeinek Csongrád megyében és Szegeden. BORVENDÉG BÉLA (A cikk 2. részét jövő vasárnap közöljük.) Egy XVIII. századi német lexikon a könyvtárak megszokott berendezési tárgyai közt említi az olvasókereket. De nemcsak Európában ismerték, egy XVII. század elején megjelent, 120 kötetes kínai lexikon még a képét is közli. Legrégibb leírását és rajzát Augustini de Ramelli mérnök 1588-as kiadású Le diverse et artiíiciose macchine (A különböző és művészi gépezetek) című. gazdagon illusztrált művében találjuk meg: „Ez egy olyan szép műszaki szerkezet, amely mindazoknak nagyon kellemes, akik a tudománynak szentelték életüket, különösen pedig azoknak, akiknek a lábuk fáj vagy, köszvény ben szenvednek. Ugyanis ezzel a gépnél nagy tömeg könyvet lehet felállás és helyváltoztatás nélkül tanulmányozni és forgatni. Lényegében egy kerék, amelyet olyan szerkezettel láttak el. hogv az olvasó a könyveket pultra vagy táblácskára fekteti, s ezeket, ámbátor a kerék forgatható, úgv olvashatta, ahogy minden rögzítés nélkül odatette, mert nem mozdulnak meg..." Ezt a szerkezetet a középkor könyvkultúrája hívta életre. A kódexek és az első nyomtatott könyvek többsége nagv. ívrét alakú volt. súlvuk gyakran meghaladta a tíz kilót is. Nem arra készültek, hogy ágyban lapozgassák, de még asztal mellett is nehezen lehetett használni. Különösen az a gyenge fizikumú, beteges vagy öreg olvasó került nehéz helyzetbe, aki valamelyik munkájához egyszerre több könyvben keresett adatokat. A nehéz fóliánsok állandó emelgetése. ide-oda rakása ugyancsak igénybe vette az izmait. Ilyenkor segített az olvasókerék. Elfért rajta hat-nyolc kötet, egy könnyű mozdulattal bármelyiket az olvasó szeme elé lehetett forgatni, és már pótolta a tetszés szerinti magasságra beállítható asztalt Az olvasókerék egv nagy forgatható kerékre hintaszerűen felfüggesztett könyvespolcokból áll. Ezek olyan módon forognak, mint a Vidám Parkban az óriás kerék utasfülkéi. A századok folyamén sokféle változata terjedt el. készítették kisebb-nagvobb méretben. A két legnagyobbat a wernlgerödei könyvtár részére szállították. Hosszúságuk 3,25 méter, a forgatókerék átmérője 1.75 méter, polcainak mérete 2,9X0,4 méter. Ezeken tartották még egy félszázaddal ezelőtt ls a könyvtár nagyalakú, vaskos, nehéz katalógusköteteit. hogy az olvasók a használni kívánt könyvek címét, jelzetét minden nagyobb testi megerőltetés nélkül kereshessék ki. (Ma a lipcsei Deutsche Bücherei őrzi a két kereket.) Tökéletesítésével sokan foglalkoztak. Egv ulmi feltaláló például a nürnbergi Monath könyvkereskedés részére olyan kerekeket szállított, amelyekről — állítása szerint — még a leggyorsabb forgatás közben sem esnek le a könyvek. Ilyen olvasókereket vásárolt többek kökt Savóval Jenő. a híres törökverő hadvezér. Ma már általában kisméretű könyveket nyomnak. olvasásukho nem szükséges az olvasókerék. Korunkra aránylag kevés példány maradt belőlük. Hazánkban — tudomásom szerint — csak két könyvtár őriz olvasókereket. Az egyik a váci püspöki könyvtárban található. Nem régi. a múlt század eleién készülhetett. Hat 90 centiméter széles polc van rajta. A kerék átmérője 90 centiméter, magassága az állvánnyal együtt 140 centiméter. Könnyen forgatható, ée ha a kívánt könyvet szemünk elé forgattuk, egy lábnyomással rögzíthető. Hangulatos helyen, művészi kötésű, ódon könyvekkel teli teremben helyezték el. Akit érdekel régi könyvkultúránknak ez az érdekes emléke. tekintse meg! VÉRTESY MIKLÓS A létező televíziók legjobbika? Milyenek a televízió drámai és operaműsorai? könnyű lenne kielégíteni a legalacsonyabb igényeKik ée miért nézik, miért szidják vagy dicsérik? — ket, nagy nézettséget elérni. erről vitatkozott Veszprémben a IX. tévétalálkozó A művészetnek hivatása, hogy miközben ismealkalmából több száz alkotó, kritikus és a közön- reteket közvetít — esztétikai élményt nyújtson, kaség. tarzist okozzon. A Jó művek igényeket keltenek. ízA versenyprogramban bemutattak 22 tv-filmet lést formálnak, új szépségeket láttatnak meg. és operát, láthattunk 11 hazai ősbemutatót, s a nem- A televíziós dráma — mint művészeti forma — zetközi fesztiválokon díjat nyert külföldi tv-filmek- nem l^het kivétel. Ügy kell mondanivalót közölnie, bői válogatást. Részt vehettünk szakmai tanácsko- hogy közben ízlést formáljon, s egyúttal figyelemzásokon és közönségtalálkozókon. felkeltő legyen. A versenyfilmeket a nagyközönség az elmúlt Az ősbemutatók során, ahol kisebb-nagyobb köévben láthatta a képernyőn. S a nagy tekintélyű zönség előtt vetítettek filmeket, akkor izzott fel a zsűri döntése után a legjobbnak ítélt alkotásokat hangulat, akkor követte figyelem a látványt, amiújra megnézheti. Ha ugyan kíváncsi rá. Mert a kor többet kaptunk, amikor író, rendező, operatőr, zsűri döntése, a díjak nem mindig a közönségnek színész egymásra találásából valami új született legjobban tetsző filmeket illették. S ez természetes Mert hogy a televízió kollektív művészet, s bizony. Is. Mert ha a közönség által legkedveltebb, legné- hiába a jó forgatókönyv. Jó rendező nélkül, s hiába zettebb tv-alkotások kapnának díjakat — egészen a zseniális rendező, ha nincs mit megrendeznie. (Ermás kategóriában kellene kiírni a versenyt is —, re is kaptunk példát Veszprémben is.) mondjuk krimik, humoros műsorok, sorozatok, kí- A televíziós művek alkotólnak — ha lehet — vánságműsorok kategóriájában (ami talán nem is méR nagyobb a felelősségük, mint más művészetek lenne teljesen fölösleges 1). képviselőinek. Hiszen ország-világ látja, amit proA Tömegkommunikációs Kutatóközpont adatai dukálnak. E milliós nézőtábor pedig könnyen felszerint 1978 első felében az alábbi műsorokat néz- emelhet, megdicsőíthet — érdemtelenül. S a nézettték meg legtöbben — az Abigél című magyar soro- ség már tekintélyt is teremt, félrevezetően művészi zatot. a Művész amerikai filmsorozat A macska cí- ranggal illetheti a silány alkotást, mű epizódját a Kurtizánok tündöklőé ^ bukása csak akkor kezdődik, ha önelégült alkofrancia sorozatot, a Nők kérték kívánságműsort es tók ^ felében.harmadában gikeredett műv.k mina Tetthely című NSZK-krlmisorozatot , dénáron való dicséretet vindikálnak. Amikor staA legmagasabb tetszés, indexet elért műsorok Usztlkókkal. nézőszámokkal vélnek minősíteni. Akik ugyanebben az időben a következők voltak. hangoztatják, s maguk el is hiszik, hogy a miénk a Műkorcsolya VB-jégtánc, Fred. és az orosrián, ,é ^ te]^víziók legjobbika, a Casablanca cimu amerikai, a Meseautó és a Kól- „„-,,,. . , ,, „ , , , „ , csőnkért kastélv című magyar filmek. Mua kotashoz csak alázattal lehet közeledni^ De vajon ki kell-e elégítenie a televíziónak a tanítottak a régi romaiak. De azt is, hogy a mualközönségigényt? Lehet-e cél. hogy olyan műsorok k°,as csak művészi alazat reven születhet. Sa mukészüljenek, amelyek mindenkinek (?!) tetszenek? vészt csak müve alapján illeti tisztelet. Hiszen az olcsó, hatásvadász, kommersz filmekkel KADAR MARTA