Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-26 / 173. szám

CsutSrtok, 1979. július 26. 3 Készülnek a kender betakarítására Hazánk hét megyéjében termelnek kendert, a legna­gyobb területen 2 ezer 517 hektáron Csongrádban, há­romszorosán a négy évvel ezelőttinek. Tárkány Szűcs Sándor, a Szegedi Kender­termelési Rendszer vezetője arról tájékoztatott, hogy már megkezdődött a betaka­rítás előtti lombtalanítás és augusztus elején indulhat­nak az aratógépek. Szakemberek megállapí­tása szerint az ipari növény jól tűrte az aszályt, 200— 240 centiméter magasra nőtt, a tőállomány optimális sű­rűségű és hektáronkénti át­lagban nyolcvanöt mázsa körüli hozam várható. A betakarításhoz elegendő és műszakilag jól felkészített gép áll rendelkezésre. A határszemlék tapaszta­lata szerint megtermett az ország kenderszükséglete, a gazdaságok jól szervezett munkával készültek fel a bíztató termés gyors beta­karítására. Uj híd Elkészült az új Szamos­híd, amely Tunyogmatolcs­nál köti majd össze a folyó két partját. A 160 méter hosszú kétsávos közúti hidat a Ganz-MÁVAG mátrano­váki híd- és darugyárában készítették, s egyelőre ott is tárolják, mert a helyén most folynak az alapozási munkák. Az új híd alkotó­részeit — amelyekhez 400 tonna vasat használtak fel — várhatóan jövő tavasszal szerelik össze a helyszínen, a régi tunyogmatolcsi híd mellett. Átadása után az elavult, kiszolgált közúti át­kelőhelyet lezárják a for­galom elől. Véget ért a XI. ipari-tudományos konferencia A közös gondolkodás haszna Előadások a zárónapon Legjobb hagyományait lamtitkár a konferencia hangsúlyozta. Az Ipar és a ápolta az ipari-tudományos könnyűipari szekciójában kereskedelem viszonyát egé­konferencia, amikor a ter- elhangzottakra reagált. Me- szen új alapokra kell he­mékszerkezet korszerűsítését lyek voltak a tanulságok? A lyezni. A vállalatoknak több választotta témájául; az hozzászólók saját iparáguk gondot kell fordítaniuk a ugyanis, hogy e téren si- problémáit sorolták. ezért piackutatásra, ha verseny­kerül-e minél hamarabb igazi vita nem is bontako- ben akarnak maradni. Az előbjjre lépni, kulcskérdése íjott ki. Mindazonáltal ki- ugyanis, hogy egy-egy vál­gazd<aságunk fejlődésének, tűnt, hogy a vállalatok lalat milyen terméket gyárt­Ha áz összes probiémát nem többsége megbirkózik a ne- son, alapvetően az ő ügye. is sikrt-ült tisztázni — egy hezebb feladatokkal is. Recepteket senki sem vár­konferencián ez nem is le- Rosszabb helyzetben azok hat örvendetes, hogy az hetséges —, az összegyűlt az ágazatok vannak, melyek ipari tudományos konferen­400 szakember gazdag ta- a divatirányzatoktól függe- cián nagyon sok szó esett pasztalatokkal térhet, haza nek. Figyelemre méltó je- a piacról; ez a szemlélet Szegedről. Eredményes volt lenség: a könnyűiparban kedvező változását jelzi. A a könnyűipari és az élelmi- végzett vizsgálatok zöme ázt termékszerkezet változtatása szeripari szekció munkája, mutatja, változatlanul ala- ugyanis a piacszerkezet vál­Az előadások és a hozzászó- csony a hatékonyság, s azt toaásának is felfogható. A lások körvonalazták. hogy is, hogy a piaci munkában két dolog között kölcsön­milyen intézkedések szűk- is igen sok tennivaló van, hatás van, s ez oly módon ségesek ahhoz, hogy javul- mert az a vállalat, amelyik is érvényes, hogy előfordul­jon a hatékonyság, nőjön a nevet és tekintélyt tud sze- hat, hogy nem a termék­termelékenység, mit kell rezni magának, lényegesen szerkezeten, hanem a pia­tenni a jobb^ minőségért, kedvezőbb feltételekkel ke- con kell változtatni. A Ma­vagyis hogy közelebb kerül- reskedhet. Különösen a szál- evar Hajó- és Darugyár pél­jünk az egyensúlyi helyzet- lításí fegyelem körül van- dául piacváltással tett szert hez. A konferencia tegnap nak bajok. Elmondta, hogy az azt megelőzőnél lényege­plenáris záróüléssel fejezte a jövőben jelentős állami sen jobb eredményre. . be munkáját a Technika támogatásra számíthatnak Az MNB ipari elnökhe­Házában. azok a nagyvállalatok, ame- lyettese végül arra hívta fel Az első előadó. dr. lyek megkísérlik megterem- a- konferencia résztvevőinek Györffy László, a megyei teni saját háttériparukat. Ez figyelmét, hogy az úgyne­pártbizottság gazdaságpoliti- egyszerű szavakkal annyit vezett importmegtakarítást kai osztályának helyettes jelent, hogy a mai gazda- szolgáló beruházások a jö­vezetője volt, aki a területi sági helyzetben előnyös vol- vőben az eddiginél kedve­gazdaságszervező munka na, ha például a ruhagyárak zőbb megítélés alá esnek, feladatairól beszélt. Felhív- és cipőgyárak olyan kellék- A XI. ipari-tudományos ta a figyelmet arra, hogy gyártó üzemeket létesítené- konferencia Juratovícs Ala­mindennemű fejlesztés. így nek. melyek az ő igényeiket dórnak, az MTESZ Csong­a termékszerkezet átalakí- ki tudnák elégíteni. rád megyei szervezete társ­tása is hat a területfe j lesz- Az élelmiszeripari szekció elnökének zárszavával ért tésre. Gazdaságunk úgyne- munkáját a szekcióvezető, véget, vezett extenzív fejlődési Csendes Béla, az Országos szakaszában például az Tervhivatal főosztályvezető­ipartelepítésnek kétféle ha- je távollétében dr. Bátyai tása is. volt: lehetővé tette Jenő, az MTESZ megyei az erőforrások hatékonyabb szervezetének szaktitkára kihasználását, ugyanakkor foglalta össze. Az itt hal­nivelláló szerepe azt ered- lottak legfontosabb tanulsá­ményezte, hogy eltűntek az gai, a termékek magasabb egyes területek közötti szín- feldolgozási szirtijére kell vonalbeli különbségek, s ja- törekedni, arra, hogy vala­vult az ellátottság. A ter- mennyi élelmiszeripari áru mékszerkezet Csongrád me- minden piacon eladhatóvá gyében is jelentősen váltó- váljon. Ennek azonban a zott ebben az időszakban, szakemberek szerint, számo: A könnyű- és az élelmiszer- akadálya vaa Ilyen példáu ipar mellett megjelent a ne- a háttéripar alacsony szint hézipar. A fejlődésre jel- je Megfelelő csomagoló lemző, hogy a megye gaz- nélkül például a legjobl dasága évente 15 százalék- árut sem lehet kedvező áro kai növeli exportra gyártott értékesíteni a külhoni pia termékeinek mennyiségét. A cokon. A konzerv- és a nemrégiben nyilvánosságra hűtőipar képviselői azt tet­hozott műszaki-gazdasági ték szóvá, milyen gondok; kritériumrendszer csak se- okoz nekik, hogy a mező gítheti a megindult folya- gazdaság sok üzemében mr matot. Döntő viszont, hogv már géppel takarítják be c a területfejlesztési tervek e zöldséget és a gyiimölcsö1 követelményrendszer alan- ugyanakkor kevés a gé*~ ján készüljenek eL Vegvék betakarításra alkalmas fe­figyelembe, hogv van-e ele- ta. A zöldség- és gyümölcs gendő munkaerő, alapanyag, exportáló vállalat szerint a energia, s van-e megfelelő magyar termékeknek váltcv infrastrukturális háttér. Vé- zatlanul jó piacuk van. Arr gül beszélt a termelés embe- nem szabad megfeledkezn ri tényezőiről, a-ról, hogv a két, nagvon fontos fogalom­területi gazdaságszervező ról, a minőségről és a meg­munkának elhanvagolhatat- bizhatóságról. Tudomásul lanul fontos területe a ká- kell venni, hogy a piaci dermunka, a megíetolő tu- ve-:.eny élesedik, dású vezetők nevelése. Ki- Csernok Attila, a Magvar fogásolta ugyanakkor, ho«v Nemzeti Bank ipari elnök­kevés jő információ érke'ík helyettese az általános a központi szervektől a vál- nulságokat vonta le. Az árintézkedések nyomá Az árrendszer változása Az árak tájékoztatnak, a döntésekben befolyásolnak. Az árak helyes irányba ak­kor befolyásolnak bennün­ket ha a termék tényleg annyiba kerül, és annyit is ér, mint amennyit fizetünk érte. A jelenlegi termelői ár és a szabályozórendszer — a támogatásokkal, az enged­ményekkel együtt — elisf­rr.eri a vállalatok tényle­ges költségeit. Az energia és az anyag drágulása pél­dául nem kényszeríti ki a takarékosságot, mivel an­nak terheit a költségvetés viseli. Világpiaci ármércével A jövedelmezőséget ezért függővé kell tenni a vállalati tevékenység nemzetközi mér­cével mért hatékonyságától. Olyan korszerű árrendszer szükséges, amely az átlagos hazai ráfordításokat és a zavartalan fejlődéshez nél­külözhetetlen nyereséget csak azoknak a vállalatok­nak biztosítja, amelyek helytállnak a nemzetközi versenyben. Így a vállalatok — a világpiaci ármérce kö­vetkezetes alkalmazása ré­vén — a versenyképesség fo-, kozására, a termelési szer­kezet korszerűsítésére, jobb piaci munkára, az előnyö­sebb export- és importárak elérésére, rugalmas alkal­mazkodásra kényszerülnek. A világpiac üzenetét vi­szonylag egyszerűen továb­bithatják a felhasznált nyersanyagok és az energia­hordozók árai, ha azokat a mindenkori nemzetközi ár­folyamon kapják meg a vál­lalatok. E reális árak már kellően ösztönözhetik a ta­karékosságot. Gondoskodni kell azért arról, hogy az időleges — konjunkturális — áringadozások a belső árak­ra ne hassanak, a vállalati árkockázati alapokból ki­egyenlítésre kerüljenek. De hogvan „vllágpiacosft­sák" a késztermékek árát? Nincs egységes (pl. tőzsdei) Maflátli István köszöntése lalatokhoz. Az információ- szerint többek között áj kell áramlást meg kellene gyor- állnunk a hosszú távú gon­sítani, s hatásfokát ls ja- dolkodásra. A tervek öt-, Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte szerdán Majláth István, a forradalmi munkásmozgalom régi harcosa, a Szo­cialista Hazáért Érdemrend, a Felszabadulásért Jubileumi Emlékérem, a Tanácsköztársaság Emlékérem és a Munka Érdemrend ezüst fokozatának tulajdonosa. Ebből az alka­lomból köszöntötte őt tegnap délelőtt a zsombói községi ta- tanácsházán Gyárfás Mihály, az MSZMP Csongrád megyei Ezek bizottságának titkára és Szabó Lajos, az MSZMP szegedi járási bizottságának titkára. Majláth István 1919 óta tagja a pártnak, a Tanácsköztársaság idején vöröskatonaként har­colt. 1945-ig gépkocsivezető, a felszabadulás után malom­vítani kellene. tízéves periódusokra készül- gépész volt, majd a szegedi járás községeinek gépállomá­Dr. Bakos Zsinmond könv_ nek ugyanis. Legfőképpen a i sain dolgozott. Nyugdíjba vonulása óta a bordányi Mun­nyűiparí minisztériumi ál- kapcsolatok fontosságát I kásőr Tsz pártalapszervezetének tagja. I árfolyam. Az exportár erő­sen függ a termék, az eladó hírnevétől, a piaci munká­tól stb, Azt lehetne mon­dani, hogy a vállalatok ide­haza sem adhajták drágáb­ban termékeiket, mint a leg­igényesebb külföldi piaco­kon. Ám ha ezt egy az egyben érvényesítenénk, a késztermék hazai árszínvo­nalát olyan mértékben kel­lene csökkenteni, hogy a termelő vállalatok 40 száza­léka ráfizetésessé válna. Türelmi idő A hazai üzemek nemzet­közi mércével mért ala­csony hatékonyságának szó szerint meg kell fizetnünk az árát. Nem tehetjük ugyanis működésképtelenné egyik napról a másikra az' üzemek nagy számát. A hazai ellá­tás védelme szintén komp­romisszumokra késztet az árszínvonal kialakításában. (A kiegyensúlyozott. töret­len ellátást importverseny­nyel sem lehet garantálni. Az import lehetőségei a szo­cialista országokból az áru­kínálat, a tőkés piacokról pedig az ország ismert de­vizahelyzete miatt korláto­zott.) Ezért a belföldi kész­termékárak az átmeneti tü­relmi időben rendszerint meghaladják majd a tőkés exportárakat, de nem nyújt­hatnak fedezetet a külpiaci veszteségek fedezésére. Sőt, határozott különbséget tesz­nek élenjáró, közepes és el­maradott színvonalú munka között. Minél jövedelmezőbb az export, annál magasabb nyereséget tartalmazhatnak a belföldi, .értékesítés árai is. És fordítva: a rossz hatásfo­kú export esetén a belföldi nyereség nem teszi lehető­vé a szükséges fejlődést, a nyugodt megélhetést sem. Az esetleges többletköltségeket pedig csak akkor számol­hatják el a belföldi árak­ban, ha azt a külföldi vevő is elismeri, megfizeti. Az a legdrágább, ami nem kapható A jövő évtől fokozatosan bő­vül a szabadáras termékek köre. Ennek célja az ár­rendszer rugalmasságának növelése. Ha az árrendszer rugalmasságának növelésé­ről lemondanánk, az ár­mechanizmust nem fejleszte­nénk. akkor a konkrét ár­kiigazítások idővel óhatat­'anul elavulnának, s ismé­Lelt. lépésekkel — újabb és íjabb feszültségvállalással •— udnának csak a változó kö­etelményekkel, feltételekkel ípést tartani. A fogyasztás minél in­kább túllép a létminimumon és mind összetettebbé, sok­-étűbbé válik, annál inkább megköveteli az árrendszer rugalmasságát. Ha ezt a ve­zetés nem ismeri fel idő­ben. akkor az ellátásban za­varok keletkeznek, s növek­szik a hiánycikkek száma. Még az áremelkedés veszé­'vét is vállalni kell a jó és minél zavartalanabb áru­ellátás érdekében. M^rt az a termák a legdrágább, amit -em lehet kapni Az áruhiány a társadalmi méretű pazarlás egyik for­ása. Ha nincs tartalékal­.catrész, és miatta áll a drá­:a gép, vagy háztartási ké­szülék. a veszteség nyil­vánvaló. Hasonlóképpen • ránytalanul nagy kárt okoz­lak a hiány szülte készlet­"elhalmozások, a vég nélkü­li sorbanállások. Tapasztalat­ból tudjuk, hogy a lakosság nagyra értékeli, politikai vívmánynak tekinti a ki­egyensúlyozott és zavartalan áruellátást. Hegfelelő garanciák A rugalmas árrendszer megfelelő garanciákat tar­talmaz, védi a fogyasztói ér­dekeket. Továbbra is rögzí­tett hatósági ára lesz az alapvető élelmiszernek, a lakbér, a kommunális szol­gáltatások, a tömegközleke­dés díjtételei szintén csak központi döntés alapján vál­toztathatók. De a szabad­áraknál sem szabad a vá­sár. A vállalat köteles be­tartani az árképzés, a kal­kuláció szabályait, s a fon­tosabb termékeknél áremelé­si szándékát köteles előre jelezni az árhatóságoknak. Az ellenőrzés és szabály­sértés esetén a felelősségre­vonás (gazdasági bírság, fe­gyelmi, vagy büntetőeljárás) szintén az indokolatlan ár­emelések megelőzését szol­gálják. Vajon, a rugalmas ár­rendszer nem vezet-e az áremelkedések felgyorsulá­sára? Ha kielégítő ütem­ben emelkedik a munka ter­melékenysége. takarékoskod­nak az energiával, az anyag­gal, a termelőeszközökkel, korszerűsödik a termelés szerkezete, javul az export jövedelmezősége, az árak sta­bilizálódhatnak, a kiugró eredmények esetén még csök­kenhetnék is. Ha viszont a munka, a gazdálkodás mi­nősége nem javul kellően,, vagy esetleg külső okok mi­att romlik, éz óhatatlanul ár­emelkedésben. inflációs gon­dokban tükröződik vissza. Vagyis, az életbe lépő ár­mechanizmusban a legfőbb árstabilizátorrá a "termelés hatékonyságának növelése válik. Fogadjuk el a kihívást Különösen, fontos, hogy legalább a külpiaci ver­senytársak fejlődésével tart­sunk lépést. s eredményes munkával ellensúlyozzuk, ki védjük a cserearányromlas hatásait. A cserearányromi as egy oldalról nézve külső és objektív hatás. De felfog­hatjuk olyan kihívásnak is. amelynek elfogadass, közöm­bösítése tőlünk függ. Te­gyünk tehát rola, hogy sohs ne hasson bénítólag, elemi erővel. Ha ugyanis elkerül­jük a cserearányromlást, a tőkés világpiaci infláció ha­zai hatását rugalmas árfo­lyampolitikával egyszerűen ellensúlyozhatjuk. A belső árstabilitás szempontjából oly fontos exporthatékony­ság ezért vált az árképzés alapjává a feldolgozóipar­ban. Tudjuk, hogy az áremelés, mint a javak újraelosztása, feszültségekkel, konfliktu­sokkal jár, a gazdasági elő­rehaladás érdekében mégis vállaljuk. Ugyanígy vállal nunk kell a vállalatok és dolgozók közötti differen­ciálással. az egyes tevékeny­ségek visszafejlesztésével ja ró hálátlan feladatokat is Az árpolitika hozzásegít ben­nünket ahhoz, hogy a meg­változott, az új külső és bel­ső viszonyokhoz rugalma­sabban, jobban alkalmazkod­junk. de döntő szerepe, gaz­daságformáló ereje az ered­ményesebb, jobb munkának van. Kovács József (VegeJ r »

Next

/
Thumbnails
Contents