Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-26 / 173. szám

CsutSrtok, 1979. július 26. 3 Készülnek a kender betakarítására Hazánk hét megyéjében termelnek kendert, a legnagyobb területen 2 ezer 517 hektáron Csongrádban, háromszorosán a négy évvel ezelőttinek. Tárkány Szűcs Sándor, a Szegedi Kendertermelési Rendszer vezetője arról tájékoztatott, hogy már megkezdődött a betakarítás előtti lombtalanítás és augusztus elején indulhatnak az aratógépek. Szakemberek megállapítása szerint az ipari növény jól tűrte az aszályt, 200— 240 centiméter magasra nőtt, a tőállomány optimális sűrűségű és hektáronkénti átlagban nyolcvanöt mázsa körüli hozam várható. A betakarításhoz elegendő és műszakilag jól felkészített gép áll rendelkezésre. A határszemlék tapasztalata szerint megtermett az ország kenderszükséglete, a gazdaságok jól szervezett munkával készültek fel a bíztató termés gyors betakarítására. Uj híd Elkészült az új Szamoshíd, amely Tunyogmatolcsnál köti majd össze a folyó két partját. A 160 méter hosszú kétsávos közúti hidat a Ganz-MÁVAG mátranováki híd- és darugyárában készítették, s egyelőre ott is tárolják, mert a helyén most folynak az alapozási munkák. Az új híd alkotórészeit — amelyekhez 400 tonna vasat használtak fel — várhatóan jövő tavasszal szerelik össze a helyszínen, a régi tunyogmatolcsi híd mellett. Átadása után az elavult, kiszolgált közúti átkelőhelyet lezárják a forgalom elől. Véget ért a XI. ipari-tudományos konferencia A közös gondolkodás haszna Előadások a zárónapon Legjobb hagyományait lamtitkár a konferencia hangsúlyozta. Az Ipar és a ápolta az ipari-tudományos könnyűipari szekciójában kereskedelem viszonyát egékonferencia, amikor a ter- elhangzottakra reagált. Me- szen új alapokra kell hemékszerkezet korszerűsítését lyek voltak a tanulságok? A lyezni. A vállalatoknak több választotta témájául; az hozzászólók saját iparáguk gondot kell fordítaniuk a ugyanis, hogy e téren si- problémáit sorolták. ezért piackutatásra, ha versenykerül-e minél hamarabb igazi vita nem is bontako- ben akarnak maradni. Az előbjjre lépni, kulcskérdése íjott ki. Mindazonáltal ki- ugyanis, hogy egy-egy válgazd<aságunk fejlődésének, tűnt, hogy a vállalatok lalat milyen terméket gyártHa áz összes probiémát nem többsége megbirkózik a ne- son, alapvetően az ő ügye. is sikrt-ült tisztázni — egy hezebb feladatokkal is. Recepteket senki sem várkonferencián ez nem is le- Rosszabb helyzetben azok hat örvendetes, hogy az hetséges —, az összegyűlt az ágazatok vannak, melyek ipari tudományos konferen400 szakember gazdag ta- a divatirányzatoktól függe- cián nagyon sok szó esett pasztalatokkal térhet, haza nek. Figyelemre méltó je- a piacról; ez a szemlélet Szegedről. Eredményes volt lenség: a könnyűiparban kedvező változását jelzi. A a könnyűipari és az élelmi- végzett vizsgálatok zöme ázt termékszerkezet változtatása szeripari szekció munkája, mutatja, változatlanul ala- ugyanis a piacszerkezet válAz előadások és a hozzászó- csony a hatékonyság, s azt toaásának is felfogható. A lások körvonalazták. hogy is, hogy a piaci munkában két dolog között kölcsönmilyen intézkedések szűk- is igen sok tennivaló van, hatás van, s ez oly módon ségesek ahhoz, hogy javul- mert az a vállalat, amelyik is érvényes, hogy előforduljon a hatékonyság, nőjön a nevet és tekintélyt tud sze- hat, hogy nem a terméktermelékenység, mit kell rezni magának, lényegesen szerkezeten, hanem a piatenni a jobb^ minőségért, kedvezőbb feltételekkel ke- con kell változtatni. A Mavagyis hogy közelebb kerül- reskedhet. Különösen a szál- evar Hajó- és Darugyár péljünk az egyensúlyi helyzet- lításí fegyelem körül van- dául piacváltással tett szert hez. A konferencia tegnap nak bajok. Elmondta, hogy az azt megelőzőnél lényegeplenáris záróüléssel fejezte a jövőben jelentős állami sen jobb eredményre. . be munkáját a Technika támogatásra számíthatnak Az MNB ipari elnökheHázában. azok a nagyvállalatok, ame- lyettese végül arra hívta fel Az első előadó. dr. lyek megkísérlik megterem- a- konferencia résztvevőinek Györffy László, a megyei teni saját háttériparukat. Ez figyelmét, hogy az úgynepártbizottság gazdaságpoliti- egyszerű szavakkal annyit vezett importmegtakarítást kai osztályának helyettes jelent, hogy a mai gazda- szolgáló beruházások a jövezetője volt, aki a területi sági helyzetben előnyös vol- vőben az eddiginél kedvegazdaságszervező munka na, ha például a ruhagyárak zőbb megítélés alá esnek, feladatairól beszélt. Felhív- és cipőgyárak olyan kellék- A XI. ipari-tudományos ta a figyelmet arra, hogy gyártó üzemeket létesítené- konferencia Juratovícs Alamindennemű fejlesztés. így nek. melyek az ő igényeiket dórnak, az MTESZ Csonga termékszerkezet átalakí- ki tudnák elégíteni. rád megyei szervezete társtása is hat a területfe j lesz- Az élelmiszeripari szekció elnökének zárszavával ért tésre. Gazdaságunk úgyne- munkáját a szekcióvezető, véget, vezett extenzív fejlődési Csendes Béla, az Országos szakaszában például az Tervhivatal főosztályvezetőipartelepítésnek kétféle ha- je távollétében dr. Bátyai tása is. volt: lehetővé tette Jenő, az MTESZ megyei az erőforrások hatékonyabb szervezetének szaktitkára kihasználását, ugyanakkor foglalta össze. Az itt halnivelláló szerepe azt ered- lottak legfontosabb tanulsáményezte, hogy eltűntek az gai, a termékek magasabb egyes területek közötti szín- feldolgozási szirtijére kell vonalbeli különbségek, s ja- törekedni, arra, hogy valavult az ellátottság. A ter- mennyi élelmiszeripari áru mékszerkezet Csongrád me- minden piacon eladhatóvá gyében is jelentősen váltó- váljon. Ennek azonban a zott ebben az időszakban, szakemberek szerint, számo: A könnyű- és az élelmiszer- akadálya vaa Ilyen példáu ipar mellett megjelent a ne- a háttéripar alacsony szint hézipar. A fejlődésre jel- je Megfelelő csomagoló lemző, hogy a megye gaz- nélkül például a legjobl dasága évente 15 százalék- árut sem lehet kedvező áro kai növeli exportra gyártott értékesíteni a külhoni pia termékeinek mennyiségét. A cokon. A konzerv- és a nemrégiben nyilvánosságra hűtőipar képviselői azt tethozott műszaki-gazdasági ték szóvá, milyen gondok; kritériumrendszer csak se- okoz nekik, hogy a mező gítheti a megindult folya- gazdaság sok üzemében mr matot. Döntő viszont, hogv már géppel takarítják be c a területfejlesztési tervek e zöldséget és a gyiimölcsö1 követelményrendszer alan- ugyanakkor kevés a gé*~ ján készüljenek eL Vegvék betakarításra alkalmas fefigyelembe, hogv van-e ele- ta. A zöldség- és gyümölcs gendő munkaerő, alapanyag, exportáló vállalat szerint a energia, s van-e megfelelő magyar termékeknek váltcv infrastrukturális háttér. Vé- zatlanul jó piacuk van. Arr gül beszélt a termelés embe- nem szabad megfeledkezn ri tényezőiről, a-ról, hogv a két, nagvon fontos fogalomterületi gazdaságszervező ról, a minőségről és a megmunkának elhanvagolhatat- bizhatóságról. Tudomásul lanul fontos területe a ká- kell venni, hogy a piaci dermunka, a megíetolő tu- ve-:.eny élesedik, dású vezetők nevelése. Ki- Csernok Attila, a Magvar fogásolta ugyanakkor, ho«v Nemzeti Bank ipari elnökkevés jő információ érke'ík helyettese az általános a központi szervektől a vál- nulságokat vonta le. Az árintézkedések nyomá Az árrendszer változása Az árak tájékoztatnak, a döntésekben befolyásolnak. Az árak helyes irányba akkor befolyásolnak bennünket ha a termék tényleg annyiba kerül, és annyit is ér, mint amennyit fizetünk érte. A jelenlegi termelői ár és a szabályozórendszer — a támogatásokkal, az engedményekkel együtt — elisfrr.eri a vállalatok tényleges költségeit. Az energia és az anyag drágulása például nem kényszeríti ki a takarékosságot, mivel annak terheit a költségvetés viseli. Világpiaci ármércével A jövedelmezőséget ezért függővé kell tenni a vállalati tevékenység nemzetközi mércével mért hatékonyságától. Olyan korszerű árrendszer szükséges, amely az átlagos hazai ráfordításokat és a zavartalan fejlődéshez nélkülözhetetlen nyereséget csak azoknak a vállalatoknak biztosítja, amelyek helytállnak a nemzetközi versenyben. Így a vállalatok — a világpiaci ármérce következetes alkalmazása révén — a versenyképesség fo-, kozására, a termelési szerkezet korszerűsítésére, jobb piaci munkára, az előnyösebb export- és importárak elérésére, rugalmas alkalmazkodásra kényszerülnek. A világpiac üzenetét viszonylag egyszerűen továbbithatják a felhasznált nyersanyagok és az energiahordozók árai, ha azokat a mindenkori nemzetközi árfolyamon kapják meg a vállalatok. E reális árak már kellően ösztönözhetik a takarékosságot. Gondoskodni kell azért arról, hogy az időleges — konjunkturális — áringadozások a belső árakra ne hassanak, a vállalati árkockázati alapokból kiegyenlítésre kerüljenek. De hogvan „vllágpiacosftsák" a késztermékek árát? Nincs egységes (pl. tőzsdei) Maflátli István köszöntése lalatokhoz. Az információ- szerint többek között áj kell áramlást meg kellene gyor- állnunk a hosszú távú gonsítani, s hatásfokát ls ja- dolkodásra. A tervek öt-, Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte szerdán Majláth István, a forradalmi munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Felszabadulásért Jubileumi Emlékérem, a Tanácsköztársaság Emlékérem és a Munka Érdemrend ezüst fokozatának tulajdonosa. Ebből az alkalomból köszöntötte őt tegnap délelőtt a zsombói községi ta- tanácsházán Gyárfás Mihály, az MSZMP Csongrád megyei Ezek bizottságának titkára és Szabó Lajos, az MSZMP szegedi járási bizottságának titkára. Majláth István 1919 óta tagja a pártnak, a Tanácsköztársaság idején vöröskatonaként harcolt. 1945-ig gépkocsivezető, a felszabadulás után malomvítani kellene. tízéves periódusokra készül- gépész volt, majd a szegedi járás községeinek gépállomáDr. Bakos Zsinmond könv_ nek ugyanis. Legfőképpen a i sain dolgozott. Nyugdíjba vonulása óta a bordányi Munnyűiparí minisztériumi ál- kapcsolatok fontosságát I kásőr Tsz pártalapszervezetének tagja. I árfolyam. Az exportár erősen függ a termék, az eladó hírnevétől, a piaci munkától stb, Azt lehetne mondani, hogy a vállalatok idehaza sem adhajták drágábban termékeiket, mint a legigényesebb külföldi piacokon. Ám ha ezt egy az egyben érvényesítenénk, a késztermék hazai árszínvonalát olyan mértékben kellene csökkenteni, hogy a termelő vállalatok 40 százaléka ráfizetésessé válna. Türelmi idő A hazai üzemek nemzetközi mércével mért alacsony hatékonyságának szó szerint meg kell fizetnünk az árát. Nem tehetjük ugyanis működésképtelenné egyik napról a másikra az' üzemek nagy számát. A hazai ellátás védelme szintén kompromisszumokra késztet az árszínvonal kialakításában. (A kiegyensúlyozott. töretlen ellátást importversenynyel sem lehet garantálni. Az import lehetőségei a szocialista országokból az árukínálat, a tőkés piacokról pedig az ország ismert devizahelyzete miatt korlátozott.) Ezért a belföldi késztermékárak az átmeneti türelmi időben rendszerint meghaladják majd a tőkés exportárakat, de nem nyújthatnak fedezetet a külpiaci veszteségek fedezésére. Sőt, határozott különbséget tesznek élenjáró, közepes és elmaradott színvonalú munka között. Minél jövedelmezőbb az export, annál magasabb nyereséget tartalmazhatnak a belföldi, .értékesítés árai is. És fordítva: a rossz hatásfokú export esetén a belföldi nyereség nem teszi lehetővé a szükséges fejlődést, a nyugodt megélhetést sem. Az esetleges többletköltségeket pedig csak akkor számolhatják el a belföldi árakban, ha azt a külföldi vevő is elismeri, megfizeti. Az a legdrágább, ami nem kapható A jövő évtől fokozatosan bővül a szabadáras termékek köre. Ennek célja az árrendszer rugalmasságának növelése. Ha az árrendszer rugalmasságának növeléséről lemondanánk, az ármechanizmust nem fejlesztenénk. akkor a konkrét árkiigazítások idővel óhatat'anul elavulnának, s isméLelt. lépésekkel — újabb és íjabb feszültségvállalással •— udnának csak a változó köetelményekkel, feltételekkel ípést tartani. A fogyasztás minél inkább túllép a létminimumon és mind összetettebbé, sok-étűbbé válik, annál inkább megköveteli az árrendszer rugalmasságát. Ha ezt a vezetés nem ismeri fel időben. akkor az ellátásban zavarok keletkeznek, s növekszik a hiánycikkek száma. Még az áremelkedés veszé'vét is vállalni kell a jó és minél zavartalanabb áruellátás érdekében. M^rt az a termák a legdrágább, amit -em lehet kapni Az áruhiány a társadalmi méretű pazarlás egyik forása. Ha nincs tartalékal.catrész, és miatta áll a drá:a gép, vagy háztartási készülék. a veszteség nyilvánvaló. Hasonlóképpen • ránytalanul nagy kárt okozlak a hiány szülte készlet"elhalmozások, a vég nélküli sorbanállások. Tapasztalatból tudjuk, hogy a lakosság nagyra értékeli, politikai vívmánynak tekinti a kiegyensúlyozott és zavartalan áruellátást. Hegfelelő garanciák A rugalmas árrendszer megfelelő garanciákat tartalmaz, védi a fogyasztói érdekeket. Továbbra is rögzített hatósági ára lesz az alapvető élelmiszernek, a lakbér, a kommunális szolgáltatások, a tömegközlekedés díjtételei szintén csak központi döntés alapján változtathatók. De a szabadáraknál sem szabad a vásár. A vállalat köteles betartani az árképzés, a kalkuláció szabályait, s a fontosabb termékeknél áremelési szándékát köteles előre jelezni az árhatóságoknak. Az ellenőrzés és szabálysértés esetén a felelősségrevonás (gazdasági bírság, fegyelmi, vagy büntetőeljárás) szintén az indokolatlan áremelések megelőzését szolgálják. Vajon, a rugalmas árrendszer nem vezet-e az áremelkedések felgyorsulására? Ha kielégítő ütemben emelkedik a munka termelékenysége. takarékoskodnak az energiával, az anyaggal, a termelőeszközökkel, korszerűsödik a termelés szerkezete, javul az export jövedelmezősége, az árak stabilizálódhatnak, a kiugró eredmények esetén még csökkenhetnék is. Ha viszont a munka, a gazdálkodás minősége nem javul kellően,, vagy esetleg külső okok miatt romlik, éz óhatatlanul áremelkedésben. inflációs gondokban tükröződik vissza. Vagyis, az életbe lépő ármechanizmusban a legfőbb árstabilizátorrá a "termelés hatékonyságának növelése válik. Fogadjuk el a kihívást Különösen, fontos, hogy legalább a külpiaci versenytársak fejlődésével tartsunk lépést. s eredményes munkával ellensúlyozzuk, ki védjük a cserearányromlas hatásait. A cserearányromi as egy oldalról nézve külső és objektív hatás. De felfoghatjuk olyan kihívásnak is. amelynek elfogadass, közömbösítése tőlünk függ. Tegyünk tehát rola, hogy sohs ne hasson bénítólag, elemi erővel. Ha ugyanis elkerüljük a cserearányromlást, a tőkés világpiaci infláció hazai hatását rugalmas árfolyampolitikával egyszerűen ellensúlyozhatjuk. A belső árstabilitás szempontjából oly fontos exporthatékonyság ezért vált az árképzés alapjává a feldolgozóiparban. Tudjuk, hogy az áremelés, mint a javak újraelosztása, feszültségekkel, konfliktusokkal jár, a gazdasági előrehaladás érdekében mégis vállaljuk. Ugyanígy vállal nunk kell a vállalatok és dolgozók közötti differenciálással. az egyes tevékenységek visszafejlesztésével ja ró hálátlan feladatokat is Az árpolitika hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a megváltozott, az új külső és belső viszonyokhoz rugalmasabban, jobban alkalmazkodjunk. de döntő szerepe, gazdaságformáló ereje az eredményesebb, jobb munkának van. Kovács József (VegeJ r »