Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-25 / 172. szám

Szerda, 1979. július 25. 3 Jobb munkáért vastagabb boríték Az év első felében több mint hárommillió forinttal jutalmazták a legjobban dolgozókat a kifogástalan minőségért a Taurus Gumiipari Vállalat abroncsgyárának diagonál és acélradiái (izeimében, ahol lényegesen csökkentették a szépséghibás, és növelték az első osztályú, a minden piacon jól értékesíthető termékek arányát A kereseteknek átlagosan 20, sokaknál azonban 30—40 százaléka származik a jó minőségért járó prémiumból. A Szerszámgépipari Művek esztergomi marógépgyárában önellenőri jogkört kaptak azok, akik tartósan kifogástalan munkát végeznék, s a jogkörrel járó felelősség és jó eredmény havonta 170—250 forint bérpótlékkal is jár. Jutalmazásukhoz az anyagi alapot a nélkülözhető dolgozók átcsoportosításával, vagyis a munkaerő ésszerűbb felhasználásávál teremtik meg. Hazánk legnagyobb alumíniumkohójában, Inotán szigorú ellenőrzést vezettek be, s csak kifogástalan minőségű árut engednek ki a gyárkapun. Az öntödei berendezéseket korszerű műszerekkel szerelték fel, amelyek figyelmeztetnek a technológiai folyamat esetleges zavaraira. Ezenkívül a jó minőségre erőteljesen ösztönző bérezési rendszert is bevezettek. Az öntöde teljesítményének elszámolásakor a nem megfelelő minőségű áru a levonáskor kétszeresen számít, így ha nem vigyáznak, veszélybe kerül az üzemvezetők személyes és a brigádok kollektív prémiuma. Ugyanakkor a kifogástalan minőséget külön jutalmazzák. Termékeik mindinkább elismerést aratnak, a kifogásolt alumíniumöntvény aránya 3 ezrelék alá csökkent Az NSZK és Dánia után Ciprüs, Pakisztán és több más ország cégei is rendeltek modulrendszerű Videoton televíziót. Konstrukciója korszerű, s biztató, hogy a minőség iránt most fele annyi kifogás sincs, mint a kezdeti időszakban. A jobb minőségben a begyakorlottságon kívül az is számottevően közrejátszik, hogy a brigádok mozgóbérének átlagosan a fele a minőségtől függ. (MTI) jiést tartott a járási KISZ-bizottság Tegnap délután Szegeden, a városi és járási KISZ-bizottság székházában Mészáros Éva járási titkár elnökletével ülést tartott a KISZ szegedi járási bizottsága. A testület tagjai jelentést hallgattak meg a szegedi járás úttörőmozgalmának helyzetéről, a nevelőmunka fejlesztésének feladatairól. Ezt követően tárgyaltak a KISZbizottság és az úttörőelnökség, valamint a KlSZ-szervezetek és az úttörőcsapatok együttműködésétől, az ifivezetők tevékenységéről. Végül tájékoztató hangzott el a járási KISZ-bizottság első félévi költségvetéséről. Részt vett az ülésen Krasznai Mihály, a szegedi járási pártbizottság osztályvezetője és Sípos Lászióné, a KISZ Csongrád megyei bizottságának munkatársa. nyomában Ár; költségf dotáció „Kékköpenyes mérnökök" Gépműhely Mórahalmon Gyakori látvány; rozsdásodó roncsok övezik a termelőszövetkezeti majorokat. A roncstelep néha megközelíti a működőképes géppark nagyságát Tény, hogy a megfelelő karbantartás hiánya jelentősen rövidíti a gépek élettartamát A rendszeres karbantartáshoz sok pénz, jól szervezett munka szükséges. Sok múlik, tehát a gazdaság pénzügyi helyzetén, és a vezetőség szemléletén. A mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezetben hagyománya van a műszaki szemléletnek. A szakszövetkezet központi irodája mögött terjeszkedő épületcsoport: szerelőcsarnok, kisebbnagyobb műhelyek, raktár, épülő mosdó, öltöző. — Rendkívül sokba kerül beszerezni a különböző járműveket, kombájnokat A gépek drágák, a befektetés csak úgy térül meg, ha gazdaságosan és sokáig használjuk őket Ehhez kell az állandó karbantartás, amelynek az anyagi és személyi feltételeit szintén nem könynyű megteremteni — mondja Dobó Szilveszter, a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet elnöke. — Itt a homokon a kvarc állandóan 'rongálja az alkatrészeket. Az üzemanyagfogyasztást r.ehéz gazdaságosan megoldani, sokat járnak parcelláról parcellára a gépek. Mórahalmon tmk-rendszert vezettek be. A cél kézenfekvő: megakadályozni, hogy drága munkaeszközök tönkremenjenek, mielőtt megtérül az áruk. Ilyen rendszert kidolgozni és megvalósítani csak nagy tudású, megbízható szakemberekkel lehet A Homokkultúra Szakszövetkezetben is ráiuk, a „kékköpenyes mérnökökre'' számít a gépműhelv. Egy részük korábban a helyi gépállomáson szerezte szaktudását, a többiek az 6 kezük alatt értek rutinos szerelővé Balogh Lajos, a műszaki főágazat vezetőie ís régi génállomási szakember, ö vezet végig a műhelyek során. — Minden gépet törzskönyvezünk. Egy tasakban összegyűjtjük az adatokat, amelyek az adott gén teüesítményére, fogvasz+ására, mindenkori műszaki állanotára vonatkoznak. Feljegyezzük a különböző javításokat is. — Nem jelent ez fölösleget adminisztrációt? — Némi plusz munkát jelent, de csak így érhető el, hogy mindig áttekinthető képünk legyen a géppark állapotáról. Alkalmas a törzskönyv a szerelők, gépkezelők ellenőrzésére is. Periodikusan, 400 liter üzemanyag után kötelező a gép ellenőrzése, karbantartása. — Hogyan tudják betartatni, hogy például a traktorosok be is vigyék a gépüket az előírt időben a műhelybe? — Belső használatra üzemanyagjegyet vezettünk be. Kap a vezető 400 liternyi jegyet, ha ez elfogyott, kénytelen ellenőriztetni a gépét Ilyenkor a teljesítményét is megnézzük. — Folyik, mondjuk az őszi szántás. Elfogy a 400 liter üzemanyag, a traktorok abbahagyják a sürgős munkát? — Rugalmasan csináljuk. Sürgős munkák idején csak a javítás kerül sorra, de a munka befejezése után azonnal ellenőrizzük a használható gépeket is. Végigmegyünk a légkondicionált műhelyeken, ahol személygépkocsit, teherautót javítanak. A korszerű diagnosztikai műszerek egyikénél, az elektromos próbapadnál állapodunk meg. Pillanatok alatt megállapítható, hol a hiba, könynyebb és gyorsabb a javítás. A javított gépeket is ellenőrizzük, műszaki adataik mennyire felelnek meg a gyári követelményeknek — magyarázza Dobó József, a próbapad kezelője. A másik műhelyt még rendezik, de a sarokban ott áll már az új szerzemény, az adagoló próbapad. Segítségével pontosan ellenőrizhető lesz az üzemanyagfogy osztás. Pedáns rend a raktárban. Hárommillió forintot ér az itt felhalmozott alkatrész és fogyóeszközkészlet. — Sok pénzünk van alkatrészekben. De ha nem raktározunk, kiszolgáltatjuk magunkat az ellátás szeszélyeinek — mondja Dobó Szilveszter. — A szociális körülmények nem olyan jók mint az iparban, bár igyekszünk hasonló színvonalra fejleszteni őket — Nem nagy ez a müh"ly a szövetkezet gépparkjához képest? — A diagnosztikai berendezéseknek köriFbelül 50 százalékos szabad kapacitása marad. A most alakult termelési körzetből is e) tudnánk látni az értékesebb gépek műszeres vizsgálatát. — Nem a mórahalmi az egyetlen jól felszerelt és irányított gépműhely a megyében — tájékoztat Hoffmann Gábor, a TESZÖV Ellenőrzési Iroda gépészmérnök-revizora. — Példájuk azért követésre méltó, mert a kedvezőtlen körülmények, a szakszövetkezeti forma, a rcesz talaj ellenére teremtettek kiváló karbantartási feltételeket. Ellentmondásos a kisebb szövetkezetek helyzete. Nincs pénzük a karbantartás fejlesztésére, így idő előtt elhasználódnak a gépeik, ráfizetnek. — Mindé/ körzetben olyan karbantartó és javító bázisra lenne szükség, amely biztosítaná az alkatrészellátást, elvégezné a műszeres vizsgálatokat és a komolyabb javításokat — Ha nem szüntették volna meg a gépállomásokat, most volna bázis. — Így viszont előbb-utóbb meg kell teremteni. Valamilyen együttműködési formában, társulásban, mikrokörzetben. Véleményem szerint a legalkalmasabb gazdaságok, amelyek vállalják ezt a feladatot a kezdetekhez anyagi támogatást is kaphatnának. A rendszeres, pontos karbantartás szükségességét ma sem lehet vitatni; a mezőgazdasági technika fejlődése, az üzemanyag drágulása növeli is a jelentőségét Aligha lehet megkerülni ezt a problémát Azok járnak jól, akik —, mint a mórahalmiak is — felismerik ezt, és cselekszenek. T. L Az árstabilitáshoz fontos politikai érdekeink fűződnek. Sokan az árstabilitáson mérik gazdasági helyzetünk szilárdságát, az életszínvonal alakulását. Az aktív árpolitika, az árarányok céltudatos módosítása viszont. a műszaki fejlesztésnek, a választékbővítésnek. a termelési szerkezet korszerűsítésének hatásos eszköze. Segítségével rugalmasan, gyorsan feloldhatók a termelési folyamatban és a lakosság ellátásában keletkező feszültségek. A magasabb ár révén elérhető többletnyereség a termelésben és a forgalomban egyaránt nagy ösztönző erő. S a tervszerű, szabályozott ütemű árszínvonal-növekedést ellensúlyozó erőteljesebb béremelés, az árnövekedés ellenére is lehetővé teszi a béreknek a végzett munka szerinti fokozott differenciálását Nemcsak szándékainktól függ Politikai érdekeinknek megfelelően, amennyire csak lehet visszafogjuk az árfelhajtó erőket. De az áralakulás nem csupán szándékainktól, elhatározásainktól függ. A termelési költségek, az árszínvonal növekedését évek óta döntően külső tényezők okozzák. De a gazdasági fejlődéssel együttjáró költségnövekedések belső tényezői sem elhanyagolhatóak. így például növekednek a bérköltségek a munkaigényes és nehezen gépesíthető iparágakban és szolgáltatóágazatokbarí. A munkabéreket ugyanis hosszabb távon, az országos átlaghoz hasonlóan kell növelni akkor is, ha a termelékenység a munka kézműves jellegénél fogva stagnál, vagy csak szerény mértékben növekszik. A béremelések, sőt a fejlesztések is ilyen területeken növelik a termelési költségeket, s előbb vagy utóbb az árakat is. De fordított esetben, ha a termelékenység az országos átlagnál gyorsabban emelkedik, annak mindenekelőtt az eredményesen dolgozó kollektíva látja hasznát. Növekszenek az anyagköltségek, amelyek a termelési költségek kétharmadát teszik, ki. A termékegységre jutó, úgynevezett fajlagos anyagfelhasználás természetes mértékegységben mérve csökken, értéke növekszik. (A mezőgazdaságban a korszerűsítés, az iparszerű termelés kísérőjeként a felhasznált anyagtömeg fajlagosan is növekszik.) Az anyagköltségek .növekedése sem mindig az import-áremelkedések következménye Hozzájárul ehhez az értékesebb, igényesebb anyagok, a szakosított kooperációs Számviteli akadémia Az L számyiteli nyári akadémia kedden kezdődött meg Salgótarjánban. Részvevői nagyvállalatok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezető számviteli szakemberei, gazdasági igazgatóhelyettesei és főkönyvelői az ország minden részéből. A több mint száz hallgató a hatnapos program során a számvitel, a gazdasági információs rendszer idősze-ű e'méleti és gyakortati kérdéseivel foglalkozik az e'őid'cok és korreferátumok alapján, a szekcióülések vitáiban, illetve a konzultációkon. Az akadémia első napján a Pénzügyminisztérium vezető munkatársainak két előadása hangzott el. majd szekcióülésekre került sor. A tervek szerint az aka •'émian megtartott előadások és korreferátumok anyagát könyvalakban is megjelente'ik, hogy a szárny-Feli vezetők és dolgozók szélesebb körben is megismerkedhr serrtc az elhangzottakkal (MTI) termékek növekvő felhasználási aránya is. A fejlesztések gyakran szintén növelik a% termelés költségeit. A házgyári lakások, a könnyűszerkezetes iskolák, üzletek drágábbak a hagyományosoknál. De a növekvő igények, az ismert munkaerőhiány miatt csak ilyen korszerűbb és költségesebb módon elégíthetők ki. Az egészséges, biztonságos, kulturált munkafeltételek létrehozása ugyancsak drágítja a termékeket. A környezetvédelmi költségek, az infrastrukturális beruházások végső soron a társadalmilag szükséges kiadásokat növelik, és ezek ha akarjuk, ha nem, nyomást gyakorolnak az árakra. A beruházások általában megdrágultak, mivel az árrobbanást követően a világpiacon nemcsák az energiahordozók, a nyersanyagok értékelődtek fel, hanem a nagyarányú fejlesztési programok nyomán a korszerű termelőberendezések is. A belföldi árszínvonalra kétségtelenül az gyakorolja a legnagyobb nyomást, hogy az importár-emelkedések hatását az exportárak emelése révén csak kismértékben tudjuk áthárítani külföldi vevőinkre, vagyis romlanak a külkereskedelmi cserearányok. A magyar munka világpiaci leértékelődését jelzi ez a folyamat. (Amíg 1972-ben még egy tonna gabonáért 3 tonna olajat vásárolhattunk. addig jelenleg alig több mint egy tonnát.) A népgazdaság nem vállalhatja Tavaly 40 milliárd 900 millió forint árkiegészítés terhelte a költségvetést. Nagy összeg, terheit a jelentős egyensúlyhiánnyal küzdő népgazdaság hosszabb távon nem vállalhatja. S ez az összeg különben is évről évre gyorsan nő. Mert emelkedik a dotált termékek és szolgáltatások fogyasztása, igénybevétele, és növekszik azok előállítási költsége is. A legnagyobb terhet az élelmiszerek ártámogatása okozza, tavaly az összes fogyasztói árkiegészítések 37 százalékát emésztette föl. A rangsorban a következő — 28 százalékkal — a személyszállítás. a tömegközlekedés, maid a tüzelőanyagok, a távfűtés, a kommunális szolgáltatások következnek 15 százalékkal. A gyógyszerellátás az összköltségvetési ártámogatás 13 százalékát élvezte. tavaly. Végül a fennmaradó 7 százalék a gyermekruházatra, gyermekbútorra és az egvéb termékekre jutott. A 40,9 milliárd forinton felül további 4 milliárd forinttal támogatják a lakbéreket, hogy fedezzék a bérházak fenntartási és felúiítási költségeit. Az árak tájékoztató, fogyasztást befolyásoló szerepét is figyelembe véve nem mindegy, hogy milyen terméket vagy szolgáltatást mennyire támogat a költségvetés. A legnagyobb arányú támogatásban a városi tömegközlekedést részesítik. Mondhatjuk, hogy az utas egyet fizet és négyet kap, 'tiszen a lakosság városi közlekedésre költött minden forintjához az állam 'ovábbi hárommal kénytelen hozzájárulni. Az ivóvízás a csatornadíjak a ténvleges költségeknek csupán •z egyharmadát fedezik. Az élelmiszerek támogaísi aránya kisebb. A húshúskészítményeké például 19,5 százalék, a tej és tejterméké 63,1 százalék, a kenyéré 42 százalék. Mégis az élelmiszerek árkiegészítése összegszerűen a legnagyobb, több mint 15 milliárd foririt. Továbbá az élelmiszerárak fogyasztást szabályozó szerepe is nagyobb, mint például a városi tömegközlekedési díjaké. Elősegíthetik az ésszerűbb, takarékosabb fogyasztást. Egyebek közt külgazdasági érdek is a kenyér pazarlásának felszámolása, mivel a gabona fontos exportcikk. Az egy lakosra jutó hazai fogyasztás kalóriában (3200) világszínvonalon áll. Ám összetétele korszerűsítésre szorul: magas a lisztesáruk. zsiradékok és alacsony a zöldségfélék, a tejtermékek fogyasztási aránya. Akadnak, akik a hús és húskészítmények igen magas költségvetési ártámogatását szociális jellegűnek tartják. Valójában ez nem így van, mert az alacsony jövedelmű családok kevesebb húst, húskészítményt fogyasztanák, mint a magasabb jövedelműek, és ily módon kevesebb költségvetési támogatásban részesülnek. (A bérből és fizetésből élő családok közül azok. melyeknél az egy főre jutó havi jövedelem legalább 2400 forint, több mint kétszer annyi költségvetési támogatást kapnak a húsárkiegészítés révén, mint azok. amelyekben az egy főre jutó jövedelem 800 forint, vagy annál kevesebb.) A dotáció kiadás az állami költségvetésből, az össztársadalmi szükségletek kielégítésére szolgáló központi pénzeszközökből. Más szavakkal azt mondhatjuk, hogy az egyén fogyasztásának egy réiszét a közösség egésze fizeti. A társadalmt méltányosság meghatározott területeken (például oktatás. egészségügy) ezt indokolhatja. Ilyenkor a szükséglet olyan, hogy kielégítését nem tehetjük a személyes jövedelem nagyságától függővé. Csak fokozatosan lehetséges Ilyen helyzetben a vezs. tés elvileg két út között választhat. Belenyugodhat az igazságtalanságba, mondván: a lakosság mindehhez már hozzáedzödött, s így könnyebben viseli eí. mint a helyes és szükséges, ám kényelmetlenséggel járó változtatásokat. A másik megoldás: a társadalom megértésére és igazságérzetére építve megtervezni és nyíltan meghirdetni a változtatásokat, megakadályozva a bajok elhatalmasodását. Ez esetben — mint minden jövedelem újraelosztásnál — számolnia kell olyan társadalmi nyomással. amely a múltbeli előnyök megtartására irányul Esetenként még azok ellenállását is kiválja. akik iavát az intézkedés szolgálja. Ezért az ártámogatások csökkentése csak fokozatom san. kompromisszumok árán lehetséges. A lakbérek, a személyszállítás, a városi tömegközlekedés es az egvéb kommunális szolgáltatások díjai a jövőben sem fedezik a teljes költségeket, nem is cél, hogy megszűntön min. d»n állami támogatás. De időről időre ezeknek a díjtételeknek is követniük kell a ráfordítási arányok változásait, rré-sákelve az állami támogp' <-nv-,t Kovács József (Folytatjuk.)