Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-25 / 172. szám

t Szerda, 1979. július 25. Vigyázzon más? Autós ismerősöm méltat­lankodik: az elmúlt két hé­ten útjai sorún kétszer el­lenőrizték a közlekedés rendjének őrei. Azaz sze­rinte „feltartották" őt. „kés­leltették a rendes, átlag­autóst. ahelyett, hogy az or­szágúti vagánykodókat, a ko­csis betyárokat keresgélték volna". Sehogyan sem tudtam vele megertetnl. hogy az utóbbi hetekben a közutain­kon folyó fokozott ellenőrzé­seknek éppen ez a célja. Sőt. valamivel több ennél: a közlekedés biztonságénak fokozása — azaz minden autós, motoros, kerékpáros és gyalogos védelme. Amire talán soha nem volt még annyira szükség, mint éppen napjainkban. Akkor, amikor szinte mindennap öt-hat ha­lálos szerencsétlenség és sok­sok baleset történik útjain­kon. Most. amikorra már csaknem kétmillió magyar állampolgárnak van gépjár­mű-vezetői jogosítványa.: az­az joga. kötelessége és azok megtartásáért felelőssége közlekedése során. Akik kö­zül viszont sokan megfeled­keznek kötelességeikről és felelősségükről: s ennek ered­ményeként tavaly 25 ezer ember sérült meg hazánk­ban közlekedési baleset so­rán. Több mint kétezren (az előző évinél tíz százalékkal többen) vesztették életüket! A közlekedési bűncselekmé­nyek kategóriájába sorolan­dó esetek az összbűnözési statisztikában sajnos a má­sodik helyet foglalták el 1978-ban, s többségükben a gépkocsivezetők lelkiismere­tét terhelik. S nemcsak azokét. akik közvetlen okozói a balesetek­nek — akik tettükért meg­büntettetnek! Azoknak a „lelkiismeretén is szárad va­lami", akik a baleseteket hajszál híján elkerülve ed­dig még, úgymond „megúsz­ták". A magukat és másokat felelőtlenül veszélybe sodró­kén. Akik közül valóban jog­gal nevezhető „autós betyáré­nak az. aki csakis százon fe­lüli tempóban hajt. hajme­resztő vakmerőséggel, sza­bálytalanul előzgetve szágul­dozik. azazhogy slalomozik az úton; arra számítva, hogy majd vigyáz a másik. Vagy akik képtelenek elviselni, hogy megelőzzék őket. s ha erre mégis sor kerül, értel­metlen és másokat veszé­lyeztető hajszába, agresszív versengésbe kezdenek elő­zőikkel. (Tavaly Júliusban például ilyen virtuskodó ver­senyfutás okozta az autós baleseteknek több mint tíz százalékát!) S kiérdemli az „autós betyár" titulust az is, aki örömét leli benne, ha ve­zetési stílusával borsot tör­het közlekedő partnereinek orra alá. Ügy például, hogy hatalmas teherautójával, au­tóbuszával. vagy kisebb se­bességre képes kocsijával a „felezővonalra ragad", nehe­zítve a mögötte haladók lá­tási viszonyait és esetleges előzését, gátolja a forgalmat, s nemegyszer alaposan fel is idegesíti vezetőtársait Azok pedig, kik ittasan ülnek a volán mögé, garázdáknak is nevezhetők! Mindezeknek. s a hozzá­juk hasonló módon veszé­lyeztetőknek. azaz „a vétke­zőknek a kiemelése" a köz­úti forgalomból valamennyi közlekedő érdeke. Ezt az ér­deket szolgálja a napjaink­ban tartott fokozott ellenőr­zés. amit éppen ezért illenék nagyobb megértéssel fogad­niuk a Járművezetőknek — azoknak, akiket védenek ezek a kontrollok. Hiszen szá­mukra létfontosságú, hogy jó műszaki állapotú, üzem­biztos kocsik közlekedjenek csak az utakon, s örülni kell annak, hogy a közlekedés­rendészet szakemberei az el­lenőrzések során a követel­ményeknek meg nem felelö­ket, s ezzel a saját és minden közlekedő partnerük épségét, biztonságát veszélyeztetőket kiállítják a sorbóL Bár ilyen könnyen, a ru­tin műszaki ellenőrzéshez hasonló módon lehetne ..ki­emelni" az üzembiztos ko­csiban 016 „autós betyá­rok"-at is! Azokat, akik fe­lelőtlenek. leklcsinylik a ve­szélyt nem törődnek mások­kal, nem tudnak ellenállni a sebesség, a száguldás vagy az alkohol csábításának. Akikben pedig végre vala­hogyan tudatosítani kellene, hogy ha így közlekednek, útitársukul a szenvedés, a rokkantság a halál szegődik! Jó lenne minél elóbb el­jutni odáig hogy a joggal veszélyeztetett üzemnek nyilvánított közlekedésben részt vevők kivétel nélkül mind megértsék, hogy az utakon naponta vizsgázni kell felelősségérzetből, em­berségből. S ezen a vizsgán egymást kell ellenőriznünk, segítenünk, saját magunk és minden közlekedő partne­rünk biztonsága érdekében. Szabó Magdolna Kanadai együttes Szegeden Szegeden az Ifjúsági Ház­ban adott koncertet a kana­dai White River Bluegrass Bánd country-együttes. Az együttes öt tagja — Bob Cus­sen (mandolin) vezetésével, Wolf Poll (banjo), Síd Gulick (gitár), Bili Bland (hegedű), Dianna Kennie (bőgő) — 1974-ben állt össze, mene­külve a bömbölő erősítők közelségétől. Azóta eltelt öt év, és a bluegrass-stílus leg­jobb tofmácsolóivá váltak. Ezúttal a Magyarok Világ­szövetsége meghíváséra ér­keztek svájci koncertkörút­juk után Szegedre. Az észak­amerikai népzenét eredeti tolmácsolásban, a White Ki­ver Bluegrass Band hangsze­relésében hallhattuk. Külö­nösen Bob Cussen és az együttes hölgy tagja Dianna Rennie virtuóz játéka ra­gadta magával az értő kö­zönséget. Minden számuk után zúgott a vastaps. A White River Bluegrass Band Szegedről a fővárosba utazott, ahol a televízió fel­vételt készít az együttesről, majd a budai Ifjúsági Park­ban adnak ízelítőt az észak­amerikai népzene világából. Földgáz a Kara-Kuni sivatagban A Kara-Kum sivatagben (Türkménia) a satltkl gáz­kondenzátum-lelőhely alap­ján hatalmas komplexumot hoztak létre. Évi 35 milliárd köbméter kék fűtőanyag — ez az új komplexum kapaci­tása. Két nagy teljesítményű termelőüzem 80 gázelökészí tő berendezés, vízgyűjtő lé­tesítmények, Bok száz kilo­méter hosszúságú gáz- és vízvezeték, villamos távve­zeték és közút teszi a komp­lexumot. A „Saűikgazsztroj" tröszt­nek több mint 3000, ötven­féle nemzetiségű építője van, akik eljöttek a sivatagba, hogy részesei legyenek az or­szágos fontosságú építkezés­nek. A dolgozók sikeresen birkóztak meg feladataikkal, és komplexum határidő előtt elérte a tervezett gáztermelé­si kapaclást (BUDAPRESS — APN) II ftpgdíjasok foglalkoztatásáról Az elmúlt évben ment nyugdíjba N. J. kereskedő, szegedi olvasónk. Igen jó erőben érzi magát, cs sze­retne a kereskedői szak­mában még dolgozni. Volt munkatársaitól úgy hallot­ta, hogy van egy olyan In­tézkedés, amely szerint a kereskedelemben dolgozó nyugdíjas nem 840 órát, ha­nem évi 1260 órát dolgozhat nyugdíj folyósítása mellett. Kéri, Ismertessük az erre vonatkozó Intézkedést. Olvasónk értesülése nem egészen pontos. Valóban ez év elején jelent meg egy in­tézkedés az élelmiszer-kis­kereskedelemben, vendéglá­tásban, szállodákban foglal­koztatott nyugdíjasok órake­retének felemeléséről. Ter­mészetesen ez az engedély erre az évre szól. megtalál­ható a Kereskedelmi Értesítő 1979. évi 1. számában. Az engedély így szól: A nyugdíjasok a Miniszterta­nács 17/1975. (VI. 15.) MT számú rendeletében és a SZOT 3/1975. (VI. 14.) szá­mú szabályzatában előírtak szerint foglalkoztathatók. Ezen túlmenően a Munka­ügyi Minisztérium és a SZOT Társadalombiztosítási Fő­igazgatósága engedélye alap­ján az 1979. évben a belke­reskedelmi ágazathoz tartozó vállalatoknál és szövetkeze­teknél a nyugdíjasok — nyugdíjukat nem érintően — évi 1260 órát dolgozhatnak létszámkeret megállapítása nélkül a következő munka­területeken: 1. Az élelmiszer-kiskeres­kedelem és vendéglátás üze­meiben, szállodáiban, az ide­genforgalmi hivatalok és utazási irodák hálózatában, — Budapesten, — az alábbi üdülőterülete­ken: Balaton. Duna-kanyar, Velencei tó környéke, — az alábbi Ipari közpon­tokban: Pécs, Miskolc, Sze­ged, Tatabánya, Salgótarján és Veszprém. 2. A fővárosi dohánybolt üzlethálózatában. Nem foglalkoztathatók az évi 840 órán túl azok, akik az 1979. évben mentek nyugdíj­ba. Az előbbiek szerint fog­lalkoztatott nyugdíjasok nyilvántartó lapjára a SZOT 3—9483/1978. engedély szá­mát fel kell vezetni. Olvasónk a fentiek szerint bármely szegedi élelmiszer­kiskereskedelmi vállalatnál, mint nyugdíjas évi 1260 órát dolgozhat Dr. V. M. A foglalkozások tekintélye Nyári Express-mérleg Csaknem négyezren Jöt­tek, s több mint hatezren mentek — így fest az eddigi mérleg. A szegedi Express If­júsági és Diák Utazási Iro­da elsőként teljesítette az or­szág 26 kirendeltsége közül a külföldi utaztatási tervét Odesszából, Lódzból. Te­mesvárról és Szabadkáról — Szeged testvérvárosaiból — érkezett ez idáig a legtöbb fiatat Ezekben a napokban sürün váltják egymást a tu­ristacsoportok, az ifjúsági politikai delegációk. Itt van­nak már a román fiatalok, hamarosan lengyel küldött­ség látogat Szegedre, július 11. és 26. között a szovjet­unióbeli Szputnyik Utazási Iroda küld folyamatosan ki­rándulókat. Egy 30 tagú nyu­gat-európai csoport a folklór­táborba jött el két hétre, az ÉDOSZ-együttes meghívásá­ra. A nagyállomásra nemso­kára befutnak az NDK-ba­rátságvonatok. melyek au­gusztus 10-tól 18-ig hatszáz fiatalt hoznak Lipcséből és környékérőL Ami a Csongrád megyeiek külföldi túrált illeti, eddig 150 csoport utaztatását bo­nyolította le az iroda. A nyá­ron 10 turnusban még körül­belül négyszázan indulnak a határainkon túlra. Legtöb­ben a Szovjetunióba mentek 1979-ben. de az utóbbi idő­ben megnőtt az érdeklődés a romániai kirándulások iránt is. A nemzetközi gyermekév tiszteletére jó néhány ked­vezményes akciót szervezett az Express. Ezek közül ki­emelkedik a jugoszláv KOM­PAS Utazási Irodával közö­sen meghirdetett cserelátoga­tás. Márciustól júniusig — vasárnaponként — másfél ezer általános iskolás korú szegedi és szegedi járási kis­diák szállt autóbuszra, s ke­reste fel a szabadkai állat­kertet, valamint a palicsi tó környékét. A városnézést minden alkalommal színház­látogatás követte. A jugo­szláv gyerekek a szegedi Vi­dám Parkban szórakoztak, s a botanikus kert növényrit­kaságaival ismerkedtek. Az Express legnagyobb „itthoni" vállalkozása tovább­ra is a szegedi ifjúsági na­pok megrendezése. A kül­földről. s az ország vala­mennyi megyéjéből ideérkező négyezer fiú és lány elszállá­solásáról, étkeztetéséről, kul­turális programjairól kell gondoskodnia. Ebben az év­ben elsősorban a szolgáltatá­sok színvonalának javítását ígéri az iroda. A tizenharma­dik „SZIN" résztvevői az Express-jegy felmutatásával díjtalanul utazhatnak a sze­gedi villamosokon, trolibu­szokon. és ingyenes strand­belépőt kapnak a Partfürdő­be. Nálunk sem, ma sem kelt különösebb megütközést, ha az egyetemi rektor nagyobb megbecsülést élvez a hiva­talsegédnél. a gyárigazgató a segédmunkásnál. Gyakran és szívesen deklaráljuk ugyan, hogy mindkettejük munkája hasznos és szüksé­ges, egyenlő szavazati joguk van, és ha lelkiismeretesen végzik munkájukat, kitünte­tést is mindketten kaphat­nak. Mégis, másként köszön például egy főelőadó a rek­tornak, másként a hivatal­segédnek. Különbözik a szobájuk, berendezésük, kü­lönbözik gg öltözékük. Mondhatnánk, ezek a kü­lönbségek munkájuk külön­bözőségéből fakadnak. A társadalmi munkamegosz­tás nem kiküszöbölhető fo­lyamat: belátható időn be­lül behelyettesíteni sem le­het bárkit bárkivel. A mun­kakörök nem egyenlő jelen­tőségűek: ha a termelés irá­nyítója nem elég rátermett, nagyobb kárt okozhat, mint a selejtet gyártó betanított munkás. Elektrotechnikusra ma nagyobb szükség van, mint lószerszámkészítőre. Az ötvenes években a poli­tikai elkötelezettség pótol­hatta a szakmai tudást: ma mindkettő egyformán szük­séges. Napjaink társadalomtudo­mányának fontos feladata, hogy felderítse a társadal­mi rétegződés törvényszerű­ségeit, összefüggéseit az egyenlőség-egyenlőtlenség problémájával. A rétegződés legfontosabb tényezője ná­lunk a munkamegosztásban elfoglalt hely. a foglalkozás. Annak vizsgálata, hogy ki milyen foglalkozást hogyan ítél meg. fontos társadalmi problémák megértéséhez, esetleg megoldásához nyújt segítséget: a társadalmi mo­bilitás kérdései, a munka­erőhiány, bizonyos foglalko­zások elnőiesedése. hiány­szakmák és' túlképzés mind összefüggésben állnak azzal, mennyire értékeli a köztu­dat az egyes foglalkozáso­kat. • A polgári szociológia rég­óta kutatja a foglalkozások presztízsét. Két szocialista országban. Csehszlovákiában és Lengyelországban is foly­tak hasonló vizsgálatok. Ezek legfontosabb eredmé­nyei a Gondolat Kiadó jó­voltából magyarul is hozzá­férhetőek, A foglalkozások presztízse című tanulmány­kötetben. A fogalmat sokféleképpen meghatározták, fogadjuk el a legegyszerűbb változatot: presztízzsel az rendelkezik, akinek hatalmat vagy vala­milyen előnyös helyzetet tu­lajdonítanak. Ha egy millio­mos kolbászsütőt, egy ta­nácselnököt és egy anyag­mozgató segédmunkást be­terelnénk Ádám-kosztüm­ben a gőzfürdőbe, első lá­tásra aligha lehetne megál­lapítani rólulc, melyiknek nagyobb a presztízse. A kol­bászsütő kívül hagyná eme­letes házát, a tanácselnök szolgálati kocsiját, a segéd­munkás overallja zsebében a borosüveget. A tekintély­tárgyakon — úgynevezett státuszszimbőlumokon — keresztül éppúgy megnyil­vánulhat, mint viselkedés­ben, protokollban. XIV. La­jos udvarában nagy meg­tiszteltetésnek számított je­len lenni a szertartáson, amikor kecses piszkálóval megbolygatták az őfelsége rizsporos parókája alatt nyüzsgő apró élőlényeket. Ma hasonló erkölcsi értéket jelent, ki kit hív meg a la­kásszentelőjére, és ki jele­nik meg. A presztízs fontosabb ele­mei a hatalom, a pénz, a szaktudás, esetleg valami­lyen különleges képesség vagy legalább ezek látszata. Gyakran összefonódva je­lennek meg: akinek hatalma van, arról feltételezik, hogy pénze is van. Zám Tibor egyik bormelléki zslványa azzal kérkedett, mikor le­tartóztatták, hogy három nap múlva zeneszóval vonul ki a börtönből. Nyilván úgy gondolta, akinek pénze van, annak hatalma is. Az egyik elmélet abból Indul kl. hogy egyik fog­lalkozás értékesebb a társa­dalom fejlődése, működése szempontjából, mint a má­sik. Hogy a fontosabb pozí­ciókba a megfelelő képessé­gű emberek kerüljenek, az­zal éri el a társadalom, hogy ezeket a pozíciókat jobban honorálja másoknál: különleges jogokkal. Jobb anyagi helyzettel. A mi nyelvünkre lefordítva ez azt jelenti, hogy az egyenlőtlen munkáért, egyenlőtlen bér jár, ez pedig a társadalom­ban is egyenlőtlenséget szül. Ez a gondolatmenet a ve­lejéig polgári találmány, a társadalmi egyenlőtlenség igazolására szolgál. Közel­múltunk gyakorlata arra fi­gyelmeztet, hogy mégsem intézhetjük el legyintéssel e funkcionalista elméletet. Közismert a példa: egy gyárban a művezetőknek kulcspozíciójuk van: a köz­vetlen termelésirányítók hangolják össze a vállalat érdekeit a dolgozók érdekei­vel. Ameddig a műveze­tőnek feladata ellátásához sem a szükséges jogokat, sem vonzó fizetést nem biz­tosítanak, addig nem a leg­rátermettebb emberek és nem is túl nagy lelkesedés­sel töltik be e munkakört. Diplomás benzinkutasok és libatömők az egyik oldalon, jó néhány szerény képessé­gű irányító a másikon; rég­óta jelzik, hogy nincs min­den rendben a foglalkozá­sok értékelése körül. E funkcionalista elmélet figyelmen kívül hagyja, hogy a rátermettség csak egy feltételezett kezdeti idő­pontban érvényesülhet tisz­tán. A funkciók eltérő ju­talmazásából eredő előnyök és hátrányok is öröklődnek: a második, harmadik nem­zedékek számára már nem egyenlőek az esélyek. A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában, ami­kor a társadalom hatékony működését még csak a dif­ferenciált erkölcsi és anyagi juttatások eszközeivel tud­ják biztosítani, rendkívül fontos ennek az ellentmon­dásnak elméleti és gyakor­lati feloldása: e differenci­ált juttatások biztosítsák a hatékonyságot, de ne vezes­senek megmerevedett, a mindenkori teljesítménytől független különbségekre. Ebben áll a társadalmi ré­tegződés és a foglalkozás­presztízs további kutatásá­nak jelentősége. Tanács István Történelmi leletek — meglepő eredmények A Német Demokratikus Köztársaság területén éven­te 3—4 ezer régészeti lelő­helyet tárnak fel a kutatóit A leletek legtöbbjére az épít­kezések, talajjavítás vagy felszíni bányaüzemek nyitá­sa közben bukkannak rá. Érdekes fényt vetnek a régészeti kutatások a VI. században az Elba és Odera között letelepedett szláv tör­zsek életére. Korábban az volt a felfogás, hogy ezek csak vadászatból és halá­szatból éltek. A régészek azonban a közelmúltban ki­mutatták, hogy szabályos fa­lusi településeik voltak, gyü­mölcsöt termesztettek, és már kézműiparuk is volt, ugyanúgy, mint az Elba- és Rajna-vidéki német törzsek­nek. Az NDK régészeinek je­lentős külföldi felfedezései közé tartozik a bronzkorból származó gazdag vietnami kultúra bebizonyítása. Ez el­lentmond annak a korábbi hitnek, hogy a délkelet­ázsiai kis népek saját alkotó tevékenység híján fejlődésü­ket kizárólag Indiának és Kínának köszönhetik. (BU­DAPRESS — PANORAMA)

Next

/
Thumbnails
Contents