Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

te 8 órakor. Délután két órától népművészeti vásár az Aradi Vértanúk tercn. A XX. Szegedi Nyári Tárlat ünnepélyes megnyi­tása déli 12 órakor a Mó­ra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Megnyitót mond dr. Tóth Dezső kulturális minisz­terhelyettes. Szentirmai Zoltán szob­rászművész tárlata a Köz­művelődési Palota kupo­lájában. Kondor Béla monottpiái. Kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, jú­lius 29-ig. Kecskés Ágnes textil­tervező kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ „B" galériájában. 1978 legjobb plakátjai. Kiállítás a November 7. Művelődési Házban augusz­tus 15-ig. Képek a Tiszáról. Hor­váth Dezső és Gyenes Kál­mán fotókiállítása a tápéi Juhász Gyula Művelődési Házban, augusztus 9-ig. A Kiskunság népi fafa­ragása. Kiállítás a szőregi Tömörkény István Műve­lődési Házban, július 26­ig. A Solar-alkolócsoport fo­tókiállítása a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Hunok, avarok, magyarok; Lucs­gyűjtemény; Épülő Sze­ged; Kőolaj és földgáz; Em­ber és környezete; Csong­rád megyei parasztbútorok és -viseletek; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- és ko­vácsmesterség 200 éve; Mó­ra-emlékszoba. A szegedi várban „Tűzön-vizen ke­resztül él Szeged" — kiál­lítás a szegcdi nagy árvíz 100 éves évfordulójára. A kiállítások nyitva minden­nap 10-tőI 12 óráig.) Gorka Livia keramikus­művész kiállítása a Gulá­csy Lajos Teremben hét­főn fél 12-től 18 óráig. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó u. 4.), megtekinthető dél­után 2-től 6 óráig. A XVI. Pedagógiai Nyá­ri Egyetem előadásai a Biológiai Központban hét­főn délelőtt 9 órától. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Vásár, avagy nemzetközi sokadalom Szegeden. A nemzetközi néptáncfesztivál gálaestje a Dóm téren, es­Rádió, tévé, oktatás Az oktatástechnológia el­méleti és gyakorlati kérdé­seit tárgyaló nyári egyetemi előadássorozatban holnaptól az Iskolarádió és a -televízió közoktatásban játszott szere­péről beszélnek a szakembe­rek. A nyári egyetem hall­gatósága az eddigi előadáso­kon megismerkedhetett az oktatástechnológiai kutatások helyzetével, a tudományterü­let helyét a pedagógiában számos áttekintő referátum segített tisztázni. Bemutató­sorozaton látták a korszerű taneszközök széles tárát, és információkat szereztek a helyes alkalmazásról. A szerdán záruló kurzus további előadásain é§ bemu­tatóin a rádió, a tévé és a számítógépek oktatásban ját­szott szerepéén kívül főként arról lesz szó, hogyan hasz­nálják a taneszközöket a kü­lönböző felsőoktatási intéz­ményekben — a tanárjelöl­tek képzésében. Illetve a pe­dagógusok továbbképzésében. A vásári „rémtörténet" egyik főszereplője, az óriás bábu A nemzetközi néptáncfesz­tivál immár hagyományos Dóm téri gálaestjére az idén a régi vásárokat választot­ták témául az új, kétrészes táncjáték alkotói: a koreog­ráfus Stoller Antal, a ze­neszerző Rossa László. A Vá­sár, avagy nemzetközi soka­dalom Szegeden című tánc­Játék rendezője Nóvák Fe­renc, a díszlettervező Szé­kely László, a jelmezterve­ket Foltln Jolán készítette. A verseket Csukás István írta. A Vásár főszereplői: a komédiás-kikiáltó Jobba Gabi, a segédje: Szögi Csa­ba. A fiú és A leány tán­cait Serfőző György. és Richwalszky Zsuzsa táncol­ják. A szabadtéri második be­mutatója, a Vásár előadása előtt, délután, valódi nép­művészeti vásárt ls rendez­nek az- Aradi vértanúk te­rén. A zsűrizett népművé­szeti alkotások bemutatóján és vásárán a fesztivál kül­földi vendégei táncaikkal, báb- és színjátszó együtte­sek játékokkal, régi komé­diákkal szórakoztatják a közönséget. A szabadtéri bemutató után utcabálon folytatódik a vásározók mu­latsága. Az idén először két alka­lommal kerül a dómszín­padra a nemzetközi feszti­vál gálaestje: a második előadás — szintén népmű­vészeti vásárral — kedden este lesz. * A fesztiválon részt vevő együttesek képviselői, a kül­földi szakszervezeti delegá­ciók tagjait látták vendégül tegnap délelőtt, a SZOT és az SZMT fogadásán, a Ti­sza-szállóban. Simó Tibor, a SZOT kulturális-, agitációs­és propagandaosztályának vezetője köszöntötte a ven­dégeket a fogadáson, ame­lyen ott volt Papp Gyula, a városi tanács elnöke, dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára is. A nemzetközi néptánc­találkozó tegnapi- .utolsó nemzeti napján a bolgár, lengyel és NDK-e gvüttesek mutatták be táncalkat — ezúttal a Széchenyi téren. Este a Vigadóban, a negye­dik barátsági találkozón az EDOSZ-együttes volt a há­zigazdája a nemzetközi vi­galomnak, a táncházba ez­úttal a szovjet, román és finn vendégeket hívták. a <* ötlet, látvány, hangulat A nemzetközi néptánc­fesztivál első és eddigi gá­laestjeit is Nóvák Ferenc koreográfus, a. néptáncmű­vészetben a „második nem­zedékként" emlegetett, a színpadi feldolgozás új út­jait sikerrel kereső mű­vészgárda neves egyénisége koreografálta és állította színpadra. Az idén a „har­madik nemzedék" képvise­lője, Stoller Antal — egyéb­ként Novák-tanítvány, a miskolci Avas együttes mű­vészeti vezetője — kompo­nálta a Vásár táncalt, a ze­nét ugyanennek az együt­tesnek a zenei vezetője, Rossa László szerezte. A fiatal koreográfusgárda egyik képviselője sem ka­pott még Ilyen nagyigényű munkát — legalább ismere­teink szerint nem. Nóvák Ferencet, a mostani gálaest, a Vásár rendezőjét arról kérdeztük, már a főpróba tapasztalatainak birtokában hogyan ítéli meg: a fiata­loknak sikerült-e eleget ten­ni a megtisztelő megbízás­nak. — Ha rajtam múlna, ed­dig ls kaphattak volna ilyen erőpróbaszerű, nagy felada­tokat az új koreográfus­nemzedék tehetséges kép­viselői. Például hivatásos együttesekben, amelyek kö­zül jó néhány rászorulna az ambiciózus, új szemléletű, eredeti tehetségű alkotók munkájára. A Vásár véle­ményem szerint igazolja, hogy helyesen döntöttünk, amikor a korábbiakhoz ké­pest szélesítettük az alko­tók körét. Stoller Antallal a színpadraállítás folyamán állandóan konzultáltunk a játék tánctervezési kérdé­A Vásár rendezője: Nóvák Ferenc seiről, a zene nagyon tet­szik, Rossa is kitűnő mun­kát végzett, nekem a dra­maturgiai egység megterem­tése, a színpadi hatások ki­munkálása volt az első­rendű feladatom. Szerencsé­re Jobba Gabi nagyszerűen, sokoldalúságát csillogtatva játssza kulcsszerepét. — Nóvák Ferenc nemcsak a Vásárt rendezi; Jószerivel a nemzetközi fesztivál egé­szét, hiszen a szegedi talál­kozó művészeti vezetője. A seregszemle legtöbb ese­ménye már lezajlott. Ho­gyan értékeli az idei, elő­ször verseny nélküli feszti­vált? — Régóta töprengünk, mivel lehetne a szegedi ta­lálkozókon valami pluszt, többletet adni a közönség­nek, lehetőséget teremteni, hogy az újszegedi bemutató­kon kívül máshol is. kötet­lenebbül, közvetlenebbül ta­lálkozzanak a nézők a tán­cosokkal, minél többször élvezhessék produkcióikat, akinek kedve támad, be­kapcsolódhasson a táncba ls. Szerettük volna, hogy az egész városban érzékelhető legyen a fesztiválhangulat, mozgalmasabbá. látványos eseményekben gazdagabbá váljon a találkozó. Ügy vé­lem, az Idén mindebből so­kat. sikerült megvalósítani, elsősorban a múzeum előtti, rendkívüli közönségsikert aratott külföldi bemutatók­kal. Ugyanezt a célt szol­gálja a Vásár-előadás előtti népművészeti vásár is. Az utcát táncokat, a gálákat megelőző vásárokat a követ­kező fesztiválokon is igyek­szünk megtartani, végül is ugyanúgy a népművészet értékeit teszik közkinccsé, mint a találkozó hagyomá­nyos rendezvényei. Elégedett-e a folklór, bemutatók színvonalával7 — A kitűnő magyar együt­tesek mellett, amelyek kö­zül megérdemelten kapta három a közönség diját, olyan külföldi csoportok érkeztek a mostani feszti­válra, amelyek — mint pél­dául a csehszlovákiai. a bolgár, vagy az NDK-beli csoport — hazájuk nép­táncmozgalmának élvonalá­ba tartoznak. Nagyon örülök ennek, hiszen sokan féltet­tük a fesztivál színvonalát, a szakmai és folklórverse­nyek hiányában az érdek­lődés csökkenésétől tartot­tunk. Aggodalomra nincs ok: a kiegészítő rendezvé­nyekkel most igazán fesz. ti.vdljellegü a fesztivál. Sulyok Erzsébet A holnap szobrai — ma A Szegedi Ühnepl Hetek képzőművészeti programjá­ban két lenyűgözően szép kiállítás nyílt a hét végén. A Képcsarnok Gulácsy La­jos Termében csütörtök óta Gorka Livia Munkácsy-díjas Érdemes művész kerámia-al­kotásait mutatják be, a Köz­művelődési Palota kupolájá­ban pedig Szentirmai Zoltán szobrai láthatók tegnap 'óta. Mindkét tárlat az emberi és művészi igényesség nagysze­rű példája, a gondolkodó, ön­magát vállaló, mind telje­sebb világot bemutató alko­tók jelentkezése. Az utóbbi Időkben mind Jobban ta­pasztalható, hogy képző- és iparművészetünk legjobbjai kibújnak a skatulyákból, mű­vészi mondandóik nem Is­mernek műfaji határokat, konvenciókat. Ma már nem újság, ha egy grafikus szo­borban fejezi ki magát, egy festő grafikát készít vagy egy kerámlkus a hagyomá­nyos vázákat, tálakat fölcse­rélt, szpborértékű plasztikák-­ká. Nincs is talán már sok értelme a hagyományos ka­tegorizálásnak — művek vannak, jó és rossz művek, s nem hiszem, hogy kell firtatnunk, milyen anyagból, milyen végzettségű, milyen eszközöket fölhasználó mű­vész készítette. Ezek a gon­dolatok ls megfogalmazód­hatnak e két kiállítás láto­gatóiban. „A FÖLD TERMÉSZETÉT SZERETNÉM VISSZAADNI" — vallotta egy régebbi In­terjújában Gorka Lívia. Ez az egy mondat kulcs nagy­szabású művészetéhez. Bi­zonyára meglepődik az a ki­állításlátogató, aki hagyo­mányos kerámiatárgyakat vár a képcsarnoki bemuta­tótól. Gorka Lívia művésze­te nem tűri a hagyományos kereteket, műfaji besorolá­sokat. Szobrász 6 a legne­mesebb értelemben akkor, amikor a csopaki ősbánya sarából építi, hajtogatja, ha­sítja, illeszti térformáit, — hengereket, gömböket, hasá­bokat, lapokat — égeti ma­gas hőfokon, színezi oxidos mázakkal. Sajátosan egyéni világot teremt azáltal, hogy a kerámiakészítés legősibb formaalakításaihoz nyúl vissza — samottalapanyagból kis hurkákat formál, egy­máshoz ragaszt, sík lapokat hajlít —; s a legkorszerűbb, a legújabb lehetőségekhez nyúl, amikor 1200 fokos ke­mencében égeti durva szem­csézetű munkáit, majd ala­csonyabb hőfokon olvadó, oxidos mázzal vonja be azo­kat. Ezek a szobrász! indítta­tásból született katartikus él­ményt hordozó művek — fi­gurák, reliefek, komplex tér­formákká kapcsolódó jelek — a görög tragédiák súlyos­ságát, a világ keletkezésének, a természet erőinek nagy él­ményét hordozzák. Holdbéli tájak sejtelme, vulkáni krá­terek borzongató szépsége, becsapódások nyoma, föld­rengések repedései, fakérgek vonulatai, szelek-tengerek harca, madarak égnek feszü­lése, csonka szárnyak zuha­nása — művészi adalékok a föld természetrajzához. Gor­ka Lívia kerámin-szobrásza­tának technológiája, a meg­fogalmazás tartalma, közlen­dője és eszközrendszere a holnap művészetét sejteti. Gorka Lívia művei a Gulácsy Lajos Teremben Szentirmai-szobrok a kupolában ŰJ DIMENZIÓKAT TE­REMT szobrain Szentirmai Zoltán. Komplex módon gondolkodik, az élet nagy kérdéseire keresi a választ. Mindössze tíz munkája lát­ható a kupolában, ezek mégis hű szellemi KRESZ­táblák, melyek elvezetnek a művész alkotói birodalmába. Műanyag, gipsz, fa, ólom, kő, bronz és réz — minden anyag összebékítve vagy el­lentéteiket fölszikráztatva önnön törvényeiben van je­len Szentirmai szobraibah. Alkotásainak jellemzője, hogy a nagy téren belül ön­álló tereket metsz, ki, ezál­tal új dimenziókat teremt, megváltoztatja a viszonyítási arányokat, hangsúlyoz, ki­emel, fölerősít, vagy egybe­olvaszt. A kiállítás fő műve a már Ismert, de mégis új élménye­ket tartogató Déry Tibor­alak. Különösen tág asszo­ciációkat kelt bennünk ez a fehér gtpszszobor, a merev fémkeretben most, amikor immár Déry valahogy így le­beg a halhatatlanságban. Szobrokkal adózik példa­képeinek, a magyarországi gályarab-prédikátoroknak, az első repülőknek és a fes­tő-előd Lautrec-nek. A már­ványhajó kozmoszba kapasz­kodó bronzlapátjai mögött képes megsejtetni nemcsak a névtelen prédikátorok arcait, de az emberi szenvedés pok­lait is; az első repülők tra­gikus próbálkozásaiban a mindig újrakezdés reményét; a Lautrec-szobrok kihagyá­sos technikával készült mo­tívumtöredékeiben a szomo­rúság, kiszolgáltatottság, a megbélyegzettség és elesett­ség szörnyűségeit. Nem vé­letlen, hogy Szentlrmai a ta­valyi nyári tárlat egyik fő­díja után a múlt héten meg­nyílt pécsi országos kisplasz­tikái biennnálé egyik díja­zottja lett. Szobraiban egy gondolkodó, a térformálást anyanyelven beszélő, mélyen humánus művész áll előt­tünk. T. L. \ 4

Next

/
Thumbnails
Contents