Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

« VasSrnap, 1979. július 22. Az árintézkedésekről Huszár István nyilatkozata a Minisztertanács július 12-i határozatáról Kormányhatározat alapján — mint erről lapunk 9. oldalán megjelent közlemény tájékoztatást ad — július hó 23-tól emelkedik a fogyasztási cikkek jelentős részének ára, és egyes szolgáltatások dija. A Minisztertanács döntése után a Magyar Távirati Iroda nyilatkozatot kért Huszár Istvántól, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjától, a Minisztertanács elnökhelyettesétől. KÉRDÉS: A hazai árak, különösen az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai, hosszú időn át nem, vagy alig változtak. A lakosság ezt egy korábbi időszakban megszokta, az utóbbi években viszont azt tapasztalja, hogy gyakran emelkednek az árak. Változott-e árpolitikánk? VÁLASZ: Az Országos Tervhivatal rendelkezésének megfelelően folyamatosan figyelemmel kíséri gazdasági életünk legfontosabb kérdéseit, a nemzeti jövedelem, a termelés, a beruházás, a fogyasztás, az életszínvonal alakulását. Mint az Országos Tervhivatal és az Állami Tervbizottság elnöke — és természetesen mint a kormány tagja — a fő gazdasági összefüggések figyelembevételével a következőket mondhatom a Minisztertanács határozatáról. Az áraknak szocialista viszonyok között is fontos szerepe van a gazdasági életben, gazdasági fejlődésünk tervszerű alakításában. Az áraknak a termelésben a munka hatékony szervezésére, a munkaerő, az anyagok, az energia ésszerű és takarékos felhasználására, gazdaságos fejlesztésre, a kereslet jobb kielégítésére kell ösztönözniük, és a személyes fogyasztás alakításában is be kell tölteniök bizonyos szabályozó szerepet. Olyan fogyasztói árakra van szükség, amelyek tükrözik a társadalmi ráfordításokat, ugyanakkor a bérek és a szociálpolitika figyelembevételével lehetővé teszik az életszínvonal gazdasági lehetőségeinkkel összhangban álló alakítását E követelményeknek csak a termelés és a piac változó hazai és nemzetközi körülményeit kifejező reális árak képesek megfelelni. A hazai árak alakulása tehát nagymértékben függ munkánk eredményességétől és azoktól a világpiaci áraktól, amelyeken a termékeket beszerezzük, illetve értékesítjük. Napjainkban világszerte a viszonylag gyors és nagyarányú árváltozások a jellemzők. A világ leggazdagabb és legnagyobb országai sem függetleníthetik magukat az árak mozgásától. Azon országok számára pedig, amelyek sok szállal kapcsolódnak a világgazdasághoz, elkerülhetetlen, hogy a világpiaci árak tartós változásait belföldi áraikban is érvényesítsék. Hazánk is ilyen ország. A világpiaci árak emelkedése és egyéb okok miatt a hazai termelési költségek is növekednek. A világpiaci árak tartós és jelentős emelkedése, valamint a hazai termelési költségek növekedése szigorúbb feltételeket teremtett gazdasági munkánkhoz. E nehezebb körülmények közepette is bebizonyosodott népgazdaságunk életereje, de ugyanakkor a korábbinál jobban megmutatkoznak gazdasági munkánk fogyatékosságai, a termelés nem kielégítő hatékonysága és versenyképességünk gyengeségei is. További gazdasági fejlődésünk nem kis részben azon múlik, hogy a fogyatékosságok felszámolásával hogyan, és milyen mértékbebn tudunk megfelelni a korábbinál jóval szigorúbb követelményeknek. Ebben az összefüggésben kell vizsgálnunk és megítélnünk a termelői és a fogyasztói árakat. Az árak alakulása nemcsak politikai mérlegelés, vagy állami döntés kérdése, azt végső soron szigorú gazdasági törvényszerűségek határozzák meg. Ilyen körülmények között kormányzatunk fő feladatának tekinti a gazdasági munka hatékonyságának növelését, és ezen belül a hatékony gazdálkodást elősegítő árrendszer kialakítását, nem utolsó sorban azért, hogy ezzel is védje népgazdaságunkat az inflációtól, a spekulációs árak hatásától. Eddig is megtette és a jövőben is megteszi, hogy a világpiaci árak hirtelen változásainak hazai érvényesülését késlelteti és mérsékli. Súlyos következmények nélkül viszont nem teheti meg, hogy tartósan figyelmen kívül hagyja a világpiaci árak, és egyéb nemzetközi gazdasági tényezők hatásait. Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy az árak végső soron a termelésben és a fogyasztásban egyaránt jobban kifejezzék, hogy mi mennyibe kerül. Mindezek alapján a feltett kérdésre azt mondhatom, hogy árpolitikánk, az árak gazdasági szerepéről vallott felfogásunk nem változott, hanem azok a gazdasági körülmények változtak meg, amelyekhez az áraknak igazodniok kell. A Minisztertanács döntése azt jelenti, hogy fogyasztói áraink reálisabbak lesznek, jobban kifejezik a hazai ráfordításokat, és a tartós világpiaci árváltozásokat, összehangoltabbak lesznek gazdasági lehetőségeinkkel. KÉRDÉS: Mi indokolja a most bejelentett árintézkedéseket, hogyan függnek össze ezek a külső és belső gazdasági feltételek változásaival? VÁLASZ: A világpiacon néhány év alatt bekövetkezett jelentős változások hazánk számára — többek között — azt jelentették, hogy erősen késleltetve követték, így mind kevésbé feleltek meg a valóságos költségviszonyoknak. A fogyasztói árak még a termelői árak változását sem követték. Az ebből adódó terheket az állami költségvetés viselte. Az utóbbi években tehát — intézkedéseink ellenére — árrendszerünk a maga egészében még mindig nem tükrözi eléggé a világpiaci viszonyokat, a végbement változásokat. A helyzetre jellemző például, hogy az elmúlt évben a termékek és szolgáltatások fogyasztói ártámogatásának összege már meghaladta a 40 milliárd forintot, ami megfelel a fogyasztás 13 százalékának, és jelentősen felülmúlja az állami forgalmi adó bevételét. A költségvetés jelenlegi helyzeteben ezek a kiadások már nem növelhetőek tovább. Az olyan fogyasztói ártámogatások, amelyekhez alapvető társadalmi érdekek nem fűződnek, azzal a következménnyel is járnak, hogy emiatt más, előbbre való igények kielégítése szenved késedelmet. 1980-tól új termelői árrendszert vezetünk be. A termelői árváltozások átfogják a termelés minden területét, így a közszükségleti cikkek termelését és ezek árait is. Ezért most több évre elaprózott árrendezési program nem vezethet célhoz, lassítaná a pozitív hatások kibontakozását. Gazdasági fejlődésünk követelményei szükségessé teszik, hogy a fogyasztói árakat most átfogóan rendezzük. Az áremeléseket az államháztartás egyensúlyának javításához fűződő alapvető érdekeink is indokolják. A fogyasztói árrendezéstől azt is várjuk, hogy fokozódik az energiatakarékosság, csökken az egyes élelmiszerek energiahordozók, a nyers- és alapanyagok, valamint a korszerű technikát hordozó félkésztermékek, és beruházási javak. Ez jelentős mértékben megnövelte a költségeket az ipari és építőipari termelésben, a bányászatban, a mezőgazdasági termelésben, a közlekedésben és a szolgáltatások területén. Exporttermékeink ára viszont nem emelkedett ugyanilyen arányban, s így jelentős veszteségeink keletkeztek. A megváltozott helyzetből adódó feladatokat V. ötéves tervünkben már figyelembe vettük, s ezek végrehajtásán dolgozunk. Az eddigi előrehaladás azonban nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a gazdaságos export növelésében, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges mértékben. E' helyzetet figyelembe véve foglalt állást múlt év áprilisában és decemberében, majd ei év júniusában az MSZMP Központi Bizottsága és hozta meg konkrét döntéseit a Minisztertanács. A gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében elkerülhetetlen és halaszthatatlan olyan termelői és fogyaztói árak kialakítása, amelyek jobban kifejezik a valóságos termelési költségeket. A termelő és felhasználó csak ilyen árak alapján tudja reálisan megítélni a ráfordítások nagyságát és azt, hogy mit gazdaságos termelni, mit célszerű fejleszteni. KÉRDÉS: Miért vált szükségessé most a megszokottnál nagyobb mértékű fogyasztói árrendezés? VÁLASZ: A belföldi árszínvonal védelme érdekében eddig a gazdaságilag indokoltnál kisebb mértékben érvényesítettük a tartós világpiaci árváltozásokat. A termelői árak a változásokat csak részben, sok esetben rülhetetlen árváltozások ne összegyűjtve, halmozva jelentkezzenek, hanem árrendszerünk folyamatosan, rugalmasabban kövesse a termelési költségek változásait. KÉRDÉS: Kérjük, szóljon a bér- és jövedelemkiegészítésekről is. VÁLASZ: A' Minisztertanács szóban forgó határozatát alapos politikai és gazdasági mérlegelés előzte meg. A fogyasztói árak rendezésénél, valamint a bérek és a jövedelmek kiegészítésénél egyaránt figyelembe kellett venni a népgazdaság teherbíró-képességét és életszínvonal-politikánk követelményeit. Ennek megfelelően a napi fogyasztás körébe tartozó termékek (élelmiszerek, tüzelőanyagok, villanyáram) áremelkedését a kormány bér-, illetve jövedelem-kiegészítésekkel ellensúlyozza. Bér-, illetve jövedelemkiMinőség, termelékenység Zsákayártó üzemrész a kender fonósy ár ban Néhány hónappal ezelőtt Itt még fonógép üzemelt, helyén ma már nagy teljesítményű Raschel-zsákkötő gép dolgozik Alig háromnegyed év telt kezdték meghonosítani a foel azóta, hogy a KSZV — tervezett beruházásainak fedezésére — 150 millió forinegészítésben részesül minden j tos hitelnyújtási szerződést megdrágultak az importált fogyasztásában tapasztalható pazarlás, és ésszerűbb, gazdasági fejlettségünkkel jobban összhangban álló fogyasztás alakul ki. Kormányzatunk a gazdasági követelmények érvényesítése közben is gondoskodik arról, hogy a lakosság kialakult életszínvonalát megőrizze és megszilárdítsa. Ezért a mostani széles körű árrendezés után is számos élelmiszer, energiahordozó ára továbbra is támogatott marad. Például a sertéshúsra több mint 30 százalék, a tejre és tejtermékekre 50 százalék körüli, a cukorra, valamint a tartósított élelmiszerekre továbbra is átlagosan közel 20 százalék fogyasztói ártámogatás jut. Változatlanul jelentős fogyasztói ártámogatásban részesülnek a közlekedési viteldíjak, a gyermekruházati cikkek, a tanszerek, a gyógyszerek és számos szolgáltatás. A jövőben arra kell törekednünk, hogy a mostanihoz hasonló átfogó árrendezésre ne legyen szükség, az elkekereső és valamennyi társa dalmi juttatásban részesülő eltartott, összesen mintegy tízmillió-kétszázezer fő. Jövedelemkiegészítést kap néhány olyan lakossági csoport is, amely eddig ilyen jellegű juttatásban nem részesült: az egygyermekes családokban élő gyermekek és a nyugdíjas korú, de nem nyugdíjjogosult házastársak. Az építőanyagok árának emelkedése növeli az építkezések költségeit, a lakásépítők terheit. Ezt figyelembe véve emelkedik egyes építési kölcsönök felső határa. Tisztában vagyunk azzal, hogy a fogyasztói áremelkedés nem egyformán érinti az egyes családokat A bér- és jövedelemkiegészítések megállapításánál arra törekedtünk, hogy elsősorban a kisebb keresettel és jövedelemmel rendelkező dolgozók, nyugdíjasok és gyermekes családok terheit enyhítsük. Ezen túl azonban arra is szükség van, hogy mindnyájan takarékosabban gazdálkodjunk a közösségi életben és saját háztartásunkban egyaránt. Az árszint jelenlegi emelkedését végső soron és teljes mértékben csak az egész társadalom közös erőfeszítéseivel lehet ellensúlyozni. Tehát minden munkakörben jobb, fegyelmezettebb, hatékonyabb munkára van szükség, mert csak ezzel teremthetjük meg egész népünk, s benne az egyes családok jólétének anyagi alapjait. Befejezésül szeretném hangsúlyozni: pártunk és kormányunk bízik abban, hogy a lakosság megérti a Minisztertanács döntésének szükségességét. Szocialista rendszerünk gazdasági alapjai szilárdak. Közös munkával el tudjuk érni, hogy a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal terén elért eddigi vívmányainkat megőriizük és további fejlődésünk feltételeit megteremtsük. kötött a Magyar Nemzeti Bankkal, s a vállalat életében máris jelentős változások történtek. A hitel segítségével vásárolt, tőkés importból származó gépek ugyanis lehetővé tették, hogy a vállalat csatlakozzon a hazai olefinprogram megvalósításához, s egyúttal KözépEurópa legnagyobb Raschelzsákgyártó üzemévé fejlődjön. A KSZV-nél — kisebb mértékben — már néhány év óta folyt műanyagfeldolgozás: nyugati gyártmányú fóliahúzó és zsákkötő berendezéseken és ugyancsak nyugati alapanyagból gyümölcs, burgonya és más mezőgazdasági darabos áruk csomagolására alkalmas Zsákokat készítettek, amelyeket azután a tőkés — kisebb részben hazai — piacokon jó áron értékesítettek. Az elmúlt hónapokban a két fóliahúzó mellé további hármat, a már meglevő 16 Raschel-zsákkötő mellé pedig újabb huszonkettőt vásárolt a vállalat. Lényeges különbség azonban, hogy az újabb gépek munkájához szükséges alapanyagot már nagyrészt hazai, a Tiszai Vegyi Kombinátban készült granulátum alkotja, míg a vásárlók továbbra is a tőkés országok kereskedői. Éppen ezért nyújtott hitelt a KSZV-nek a bank: a hazai alapanyagból készült zsákok — nem kevés — devizát hoznak az országnak, s így a beruházás gyorsan megtérül. Az új berendezések közül hat zsákkötő gép a korábbi tizenhat mellé került az újszegedi szövőgyárba, míg a továbbiak a szegedi kenderfonógyárban kaptak helyet. Ez érthetően hatalmas átalakulást eredményezett a több mint százéves, Bakay Nándor utcai gyár életében: a zsákkötő gépek helyéül ugyanis az I. és II. számú fonodát jelölték ki- Az évtizedek óta ott dolgozó fonórendszerek nagy része ezért útrakelt: nást. A fonóberendezések egy kisebb csoportja a gyárban maradt: a III. számú fonodában helyezték el őket. A zsákgyártó berendezések számára — még a kora tavasszal — átalakították a hajdani fonodái üzemcsarnokot, korszerűsítették elektromos berendezéseit és a korábbinál jobb világításról is gondoskodtak. Az alapok elkészülése után - a gépek behelyezéséhez és összeszereléséhez a gyár szakemberei — nyugatnémet szerelők irányításával — április közepén láttak hozzá, s jó munkájuk eredményeként 42 nap alatt, közel egy hónappal a határidő előtt készen állt az új üzem. Május közepén már megkezdődhetett a munka az első hat berendezésen. tíz nappal később pedig újabb hat gép csatlakozott hozzájuk. Jelenleg is ez a tizenkét zsákkötő gép üzemel, további négy berendezés azonban még szerelésre vár. Ennek az a magyarázata, hogy helyük egyelőre foglalt: a kornádi kitelepítést — miután az eredmények elmaradtak a várttól — átmenetileg leállították, s mert a vállalat szövődéi számára és a tőkés exportra készülő zsineggyártáshoz szükség van a fonalra, egyelőre régi helyükön termelnek a megmaradt fonórendszerek. A döntés azonban már megszületett, legkésőbb szeptember l-ig felváltiák őket a Raschelgépek. vagyis akkorra befejeződik a zsákkötő üzemrész kialakítása. Az új üzemrész várakozáson felüli eredményekkel dicsekedhet: a vártnál kevesebb például a selejt, s a termelés mennyisége ellen sem lehet kifogás. Ezt annak köszönhetik, hogy a változásra gondosan felkészültek a gyárban. Még csak a tervei készültek el az új üzemnek, de már gondoskodtak a gépek jövendő kezelőiről. Elsősorban a fiatalabb fonónők. lakatosok és műszakiak közül, no meg új dolgozókból toborozták a korszerű új helyük a vállalat Hajdú- üzem dolgozóit, akik az újBihar megyei gyáregységében, Kornádi nagyközségben van, ahol két esztendeje Ipari-tudományos konferencia Az MTESZ Csongrád me- munkáját dicséri, hogy a je- szerkezete korszerűsítésének gyei szervezete 1968 óta vesz lentkezők száma meghaladja irányaival foglalkozik. részt a szegedi nyár tudomá- a négyszázat. Az ország szin- « „ „ .... . „ .nyos programjának szerve- te minden pontjáról érkéz- A/negnyüót koveto napon zésében, több szakmát ér- nek Szegedre a könnyű- és ?erÍLia kTt szeTcXn íZ deklő nagyrendezvényekkel, élelmiszeriparból, valamint a lerencia Ket szekcióban folymáskor egy-egy területre szo- mezőgazdaságból szakemberítkozó szűkebb körű, de rek. nemegyszer nemzetközi rész- A háromnapos rendezvény vételű rendezvénnyel. Azóta nyitóeiőadását holnap, hétrendezünk Szegeden ipari-tudományos konferenciát, többször önállóan, máskor társrendezőkkel — az idén az tatja munkáját. A könnyűiparban dr. Bakos Zsigmond könnyűipari államtitkár tart vitaindító előadást, majd tizenkét országos, illetve megyei nagyvállalat képviselői mondják el véleményüket. Az élelmiszeripari szekcióban Csendes Béla, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője főn Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank ipari elnökhelyettese tartja, a ter_ , mékszerkezet átalakításának Országos Műszaki Fejlesztesi műs7aki-gazdasági kérdéseiBizottsaggal —, de mindig a r61 ugyancsak az első natémót tekintve illetékes tag- pon hangzik el Mészáros Vil- mond vitaindítót, ezt hozzá egyesületi csoportjaink segit- OKISZ elnökhe- Elások követik. . segével. Az idei konferenciát, a ti- lyettesének előadása, aki az Batyai Jenő, zenegyediket szervezők jó ipari szövetkezetek termék- az MTESZ szaktitkára J szegedi gyárban több hónapon keresztül. tapasztalt zsákkötők és műszakiak mellett sajátították el a szakma alapjait. Azóta fordult a kocka: akik a legjobban megtanulták a Raschel-zsákkészítést. azok ma már a kenderfonóban oktatják a szakmával ismerkedő társaikat Reigl Endre Kommunista műszak Kommunista műszakot tartottak szombaton Egerben, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola nemzetközi építőtáborában. Az egri tanárjelöltekkel együtt részt vettek a munkában a budapesti, a miskolci, a szegedi, a pécsi, a gödöllői egyetemisták. a kecskeméti óvónőképzősök, valamint a velük együtt táborozó bolgár, csehszlovák. NDK-beli és szoyjet diákok.