Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-19 / 167. szám

4 Csütörtök, 1979. július 19. Pécsi nyári jegyzetek Viflfázal! Gyilkos galóca! ' J QJ / Hosszú, száraz, aszályos ta- ba. illetve a gondatlanság, a termőtest nem tudott kifej­1. INTIMITÁSOK. Mi, sze- ja lép föl Az előbbiek Kós nokában mutatják be a Szin­hdz '79 című fotópályázat Három maszk cím- anyagát, 65 szerző 140 fény­variációkat képét. Az első díjat Eifert Muszorgszkij János érdemelte ki. A művé­forgatagában, több mint két- Egy kiállítás képei című mű- szetek kapcsolatának szép száz alkotó a nyári tárlaton, vére. Emellett megtalálták példája helyüket a programban gediek hozzászoktunk a gl- Lajos tervezésében és rende­gantikus méretekhez, ötezer zésében néző a szabadtéri színpadon, mel izgalmas százezrek az ünnepi heten mutattak be tízezrek az ifjúsági napok karneválján... A pécsi nyár néptáncosok, a vásári gazdagodó programjára az játékot művelők, intimitások a jellemzők. Né- sok is. hány száz ember a Szabad­téri Táncszín padsoraiban, a A kiállítások közül élre kí­vánkozik a hatodszor meg­Barbakán várárok tenyérnyi rendezett Országos Kisplasz­színpada előtt, a Csontváry Muzeum udvarán, a Tettyén, az is, hogy a két a prózai előadás tervezői mun­szín- káit pécsi képzőművészek, a muzsiku- Pinczehelyi Sándor és Erdős János készítette. 3. NEM EGY A SOK KÖ­ZÜE. HÚSZ évvel ezelőtt még a szegedi szabadtéri játékok a Hotel Minaret udvarán, a területi szervezet helyiségé- téri boltív ben, a színház előcsarnoké- gőt árasztó ban, a Pécsi Galéria Színház ben várja tikai Biennálé, mely ezúttal volt az egyetlen vonzereje a a város új állandó kiállítás; nyári színházak kedvelőinek. helyiségében. a Széchenyi Nemes hagyományokból tá­i, történelmi leve- madt föl akkor a szegedi szín­bemutatóterem- ház, de az elmúlt tíz-egy­a látogatókat. A néhány év alatt országszerte téri bemutatótermében... biennálé első díját nem ad- gomba módra szaporodtak a Intimitások, kuriózumok, kí- ták ki. Második díjjal jutat mazta a nyári kulturális rendezvé­•zsürí Rétfalvi Sán- nyek Gyulától Egerig, Szom­a két harma- balhelytől Szentendréig, Fer­tőrákostól Pécsig. Nem ha­gyományok nélkül. Olvasom a Pécsi, Műsor júliusi számá­sérletek vájt fülűeknek, palié rozott szeműeknek, nyitott dor munkáit, szívű érdeklődőknek, ínyenc, dikdíjas Farkas Adám ségre vágyóknak, kíváncsi- Szentirmai Zoltán lett. •knak. A pécsi nyári színház ge- Bányai József nyerte. A ki- ban, hogy „Nincsenek még és A különdíját rincét részint a zenés-táncos állításon 89 alkotó több mint hagyományai a Pécsi Nyár rendezvénysorozatának, a Nyári Színház mindössze rendezvények, részint prózai kétszáz műve látható, előadások alkotják. Orosz- 2. MÜZSAK TESTVÉRI­lánrészt vállalt a program- SÉGE. Milyen sokat panasz- egyéves múltra tekint csak ból a Pécsi Balett, melynek kódunk mostanában arra, produkciójával kezdődtek hogy a különböző művészeti meg az elmúlt hét végén a ágak művelői között esetle. menyekről annál inkább." kulturális rendezvények. Két ges és véletlen a találkozás. S megtudhatjuk, hogy Pé­az első nyári rendez­vissza. Ha nem is beszélhe­tünk hagyományokról, előz. évvel ezelőtti nagy sikerű- Ennek ellentétére jó példa esett ket, nz Eck Imre koreogra- az idei Pécsi nyári program vényeket még 1864-ben ren­íálta Verdi-Requiemet a Sza- több rendezvénye. Megren- dezték, s az akkori országos dezték a Pécsi Balett immár dalostalálkozót több is kö­rendez­be július 13-án este. miután nek és koreográfusának, vények csúcspontját az 1933 badtéri Táncszín színpadán, élő zenekísérettel mutatták világhírű művészeti vezetői- vette. A szabadtéri egy óra hosszat lestük n Me- Eck Imrének festménykiállí esek felől fölfénylő. vlllámo- fását. A tárlat igazi cseme­kat, figyeltük ernyőnk alól ge, a képek egy állandóan a csöpögő esőt. A balettmű-'vibráló, vészek bemutatnak még hat vizuális egyfelvonásost, egy nagysza- ben, formákban, bású gálaműsort, fellépnek n ban. Irodalom és képzőmű- kiemelkedett az 1937-ben be­villányi szoborpark Ihlető veszet kapcsolatát reprezen- mutatott Missa Solemnis környezetében, és bemutat- tálja az idén 80 éves kiváló dráma ják felkészültaégüket a Bar- művész, Martyn Ferenc mint-H bakán bástya éjszakai mű- egy azáz válogatott Irodalmi hagyományteremtő szándék. sorában. A prózai bemuta- illusztrációinak bemutatója, kai, gazdag kulturális nyári tók aorát Ghelderode A nagy A Cervantes Don Quijote- programot szervezett. A szán­hatói balladája című nyitót- jéhez, Joyce Ullyesseséhez, —38 között, a székesegyház előtt megrendezett ünnepi játékok jelentették, melyre gondolkodó művész az ötletet még 1923-ban Bar­vallomúsai színek- tők Béla adta a pécsieknek ritmusok- Az évekig tarló sorozatból Pécs az idén másodszor. dékok máris világosak és ta meg. a Tettyei Játékszín Berzsenyi és Petőfi, Janus egyértelműek: a helyi érté­műsorán pedig ezúttal Bul- Parmonius és Ady műveihez kekre támaszkodva külőnbő­SWciműTaX^rS: t6bbek mint ^jókban A Csontváry Múzeum udva- MusgtrAcUSk. egy más mű­rán a Bóbita bábegyüttes és fajban dolgozó művész val­a Állami Bábszínház Stúdió- lomásai. A színház előcsar­szellemi iz­galmakat kiváltó rétegpro­dukciókat bemutatni! T. L. Zaj naIEcül — Korai ez a beszélgetés, mérnökit vörös — A szerkezetet már kí- végezte el. próbálták. — Még nincsen konkrét piacunk. — Majd lesz. — Jelenleg nyolc ország­ból érdeklődnek a találmá diplomával gójába már a gyárban be , ,, lehet szerelni, de beépíthe­A harmincéves, körszakai- ... , . „„ , , , las. bronzbőrű fiatalember tök akár egy kompresszorba nagyon óvatosan fogalmaz. — Fél? — Tulajdonképpen nem. A méretezési eljárások a ké­nyünk Iránt, köztük van az zemben vannak, enélkül sze­rintem lehetetlen lemásolni a szerkezet működését. — Mi ez a szerkezet? — Hangtompító. Szünet, rágyújt. — Kicsit bővebbenII1 I WK/S — A belső égésű motorok gozik,~és Koltai'ErnőTő iTa gyártásóra vagy javítására Szegedi.Tervező Szövetkezet berendezkedett üzemekben tünk be egy újabb iszonyatos zaj van. Ennek a megengedett feiső határa, ha a gyár lakott területen terveink. USA és az NSZK ls. — „Találmányunk?" — Két barátom segített a tervezésben. Szatmári Fe­renc matematikus, ő a fővá­rosban. az Elektronikus Mé­rőkészülékek Gyárában dol­mérnöke. — Komolyan három éve kezdtem foglalkozni a gázok áramlásából adódó zajok el­hárításával, és egyéb is, és sorolhatnám tovább. Az autópiacon van a legna­gyobb érdeklődés a szerke­zet iránt. — Piackutatás? — Társultunk egy külke­reskedelmi céggel, ők adják a munkánkhoz a pénzt, ők kötik meg az üzleteket is. — Most mi foglalkoztatja? — A napokban jelentet­talál­mányt, és már vannak új van, 55 decibel. Egy kamion motorpróbájakor 130 decibel zal" erősségű zaj van. Tdvaly a H. I. Hosszú, száraz, aszályos ta­vasz után úr lett a medórdi esős nyár. Az esők utáni hirtelen meleg gombát te­rem, a gomba pedig gom­bászt, mindez sok örömmel, és sajnos, tragédiákkal is jár. Magyarországon, sajhos, a gombamérgezések száma feltűnően sok. Régebben évente 500—600 gombamér­gezés is előfordult, és a ha­lálesetek száma 30—80 kö­zött volt. Az elmúlt 30 év­ben — az ellenőrzés meg­szervezése következtében — már évente átlagban 150— 200 eset fordul elő legfel­jebb 10—15 halálesettel. Ez a halálozási arány más euró­pai országokhoz képest azon­ban így is magas érték. En­nek oka abban rejlik, hogy a hazai sajátos éghajlati vi­szonyok miatt a mérges gombák között éppúgy meg­találhatók a melegkedvelő déli, és a szárazságtűrő ke­let-európai gombák, mint a nedvességigényes nyugat­európai, és hidegtűrő északi fajok. Ezért gyakori a gyil­kos galóca és a párduc ga­lóca, a világító tölcsérgom­ba, susulykák, farkastinoru, redős papsapka gomba és a kis parlagi tölcsérgomba. Mind-mind súlyos, halálos mérgezéseket okozó fajok. Csodálatos módon az embe­rek mégis gyakran éppen ezeket szedik össze fogyasz­tásra. A sok ehető és finom gomba között a legtöbb mér­ges gomba szép, bizalomkel­tő külsejű, jó illatú és ez a gobákhoz nem értő emberek számára különösen vonzó. Napjainkban és az elkövet­kező hetekben számíthatunk a Szeged környéki erdőkben és réteken a gombák robba­násszerű elszaporodására, » közöttük számos mérges faj tömeges megjelenésére. Szegeden — jó tudni — gondosan megszervezett pia­ci gombavizsgáló hely van, A Marx téri „Mázsaház" épületében mindennap reg­gel S-tól 9 óráig díjtalanul, bárkinek megvizsgálják a gyűjtött és bevitt gombáit. Az elmúlt napokban napi 4 mázsa gombát vittek be át­nézésre, melyek között bi­zony, akadt mérgező is. A zöld galambgombát a gyilkos galócával tévesztik össze gyakran. Egy néni a napok­ban két garaboly, vagy 10 kg gyilkos galócát vitt be a gomba-szaktanácsadó helyre, s nem akarta elhinni, hogy mind halálosan mérgező. A gyilkos galócából 20 gramm is halálos méreg. Az utóbbi években a ki­rándulók — a propaganda hatására, és tudva, hogy meg lehet vizsgáltatni a szedett gombát — egyre nagyobb számban veszik igénybe a szaktanácsadót. Előfordul azonban, hogy élesen vitat­koznak, nem akarják elfo­gadni a szakértő véleményét, Ugy gondolják, ha már meg­szedték a gombát, legjobb volna el ls fogyasztani. Ilyen esetekben nem győzzük óva­tosságra inteni a vitatkozó­kat. A felvilágosító munkát állandóan fokozni kell — mert az intenzív szaktanács­adás ellenére — még min­dig évente több ember ha­lálát okozza a mérges gom­csökkentő eljárásokkal - RzombatheIyl AFIT-tól kap'­De nem újítási szándékkal — teszi hozzá Rully József. — Inkább úgy fogalmaznék, hogy a kutatáshoz a szak­mai érdeklődés és egy ki­csit a játékszenvedély adta meg az Indíttatást. — Elég komoly játék. — Már hozzászoktam. Má­sodikos gimnazista korom­ban elhatároztam. hogy tunk megbízást zajcsökken­tésre. Akkorra az elmélet ki­dolgozásával már végeztünk, következett a prototípus gyártása, és a múlt év má­jusában a találmány beje­lentése. — Mikor volt a főpróba? — Idén májusban. A pró­bateremben három. 200 ló­akusztikus leszek. A problé- erős kamion üzemelt. A zaj­mát az okozta, hogy akkor csökkentő dobozt a kipufo­még nem volt Ilyen képzés; ^ s2ereltük. Az eredmény a JATE-n vegeztem. fizikus- . jcént meg engem is megdobben­_ Az nem akusztika! ké- tett- Akkor sem hallottam a pesítés. motor zaját, amikor a kipu­— Azt hetvenhatban sze- fogóhoz tettem a fülemet, reztem meg. a kétéves kör- — Mire jó még ez a hang­nyezetvédelmi és zaicsök- tompító? kentésl szakmérnöki képzés — A méretezési eliáráS' végén. alapján különböző hang­Szerényen megjegyzi, az csökkentőket lehet készíte­egyetemet jelesen, a szak. ni. Ezeket az autók kipulo­ba, illetve a gondatlanság, a kapzsiság és a tájékozatlan­ság. Felhívjuk minden gom­baszedő figyelmét, hogy csak a biztosan ismert gombát szedje, a nem ismertet mu­tassák be a szakértőknek (a Marx téri mázsaházban), és zugárustól (még ha igen olcsó is) soha ne vásárolja­nak gombát! Még az ehető gomba ls ártalmassá válhat, ha műanyag zacskóban, do­bozban tartják, ahol befül­led és hamar romlásnak in­dul. Köztudottan a gombák­nak is megvan a „naptára". Rendes időjárási viszonyok mellett az egyes gombafaj­ták periodikusan kerülnek elő. Az idei szezon — a rend­kívüli száraz időjárás foly­tán — kicsit szembehelyez­kedett a gombanaptárral. A késő tavaszi és nyár eleji meleg és csapadék rlélkülí időjárás ugyan kedvezett a gombamicelium kifejlődésé­nek, de eső hiányában a termőtest nem tudott kifej­lődni, Viszont az ezt kővető esőzések, s a melegedő idő egyszerre indították fejlődés­nek a különböző gombafaj­tákat, s ezzel magyarázható, hogy hatalmas mennyiségű gomba borította el az erdő­ket, réteket. A napokban gombásztam a sándorfalvi erdőn. Vidám autós kirándulókkal talál­kozva a hálóból szedtem ki* csiperkék közül a gyilkos galócákat. Nehezen hittékel. s láttam legszívesebben vlsz­szarakták volna a kidobott, „szép", „egészséges" gombá­kat! A régmúlt, tudatlanság­ból keletkezett babonás tév­hitekben még — sajnos — bíznak jnémely emberek, pe­dig miattuk hány életerős ember, család pusztult el. úgyszólván máról holnapra. Erre Is képes a gomba, ezért vigyázzunk I Csizmazia György Mezőgazdasági lapszemle Földön és levegőben... Űj autóút tervdokumentu- kezdenek hozzá, amely Üj­mait írták alá Genfben a vidékről indul ki. Az új út közelmúltban Jugoszlávia, része lesz a „Barátság—Egy­Lengyelország, Magyarország ség" autóútnak. és Bulgária képviselői. 'Az A jugoszláv légi közle­,.Európai Autóút" észak—dé- kedésben „Transadrija" né­li irányban szeli át Európát, ven légi szállítójáratot rend­és Lengyelországon. Cseh- szeresítettek áruk és pos­szlovákián" Magyarországon taí küldemények továbbítá­(innen leágazással Ausztria sára, valamint légitaxi-szol­ér. Olaszország felé). Jugo- gáltatásokra. A mezőgazda­szlávián, Görögországon. Bul- sági repülőgépek is a Trans­gárián, Törökországon (innen adrija légi flottájának a tag­Irán és Irak felé) keresztül iai. Az áruszállítást ..Metró vezet. A megvalósításban az 11" típusú gépekkel bonyo­európaí országok egyharma- lítják le. da vesz részt. Tovább bővült a légi sze­Fejlődik az orszásos út- mélyszállítás is: március óta hálózat is Jugoszláviában. A közlekedik a Belgrád—Pe­...... ... king Járat. A 12 órás leai Vajdasagban az ,den tobb ^ a ,egrövídebb Európa és mint 100 kilométernyi fő Kína között. (BUDAPRES6— közlekedési út építéséhez TANJUG). Földértékelés A magyar mezőgazdaság földtulajdon-politikája a földtörvény alapvető célját szolgálja, nevezetesen: föld­jeinket hasznosítsuk rendel­tetésüknek megfelelően. Az 1967. évi 4. törvény a zárt­kertek rendszeréről és rende­zéséről gondoskodott. Ez a 170—180 ezer hektár, nagy­üzemi művelésre alkalmat­lan, Illetve kevésbé alkalmas szőlőkkel, gyümölcsösökkel, présházakkal tűzdelt terület elsősorban a kistermelés cél­jait szolgálja. Földhivatalaink rendsze­ressé tették a földhivatali határszemléket, s szemléken a földek tulajdonjogától füg­getlenül a rendeltetésszerű használatot vizsgáljak, illet­ve, ahol az szükséges, ható­sági eszközökkel e célszerű használatot szorgalmazzák. Ez év tavaszán először szer­vezték meg országosan az úgynevezett gyepszemléket. E szemlék a gyepterületeink célszerűbb hasznosításának feltételeit és módszerelt keresik. A következő esztendőkben a főváros kivételével az egész országban korszerűbbé válik az ingatlan-nyilván­tartás. Ezt a munkát földhi­vatalaink 1973-ban kezd­ték, 1980-ban, illetve az a fővárosban 1081-ben feje­ződik be. A földtulajdon-politika szellemében fogantak ezek a cselekedetek és ennek folya­mataként készítik elő a föld­hivatalban az új földérté­kelési rendszert is. (Magyar Mezőgazdaság) Vöröshagyma Dr. Szalay Ferenc és Pin­tér Hermina nemesítette a makói populációból egyedi szelekcióval a Makó 104 fajtát. Lombja középnagy, közép­zöld 'evelei erősen viaszo­sak. A hagyma közelítően gömb alakú, a nyaka felfelé keskenyedő, tönkje felől le­kerekített. Héja vastag, zárt, bronzsárga. Húsa tömött, fe­hér, csípős. A Makó 104 nemesítésével az eredeti dughagymáról termesztett makói fajta ér­tékeit megközelítő, de mag­ról eredményesen termeszt­hető fajta előállítása volt a cél. A hároméves magveté­sei kísérletben a Makó 104 terméshozama lényegesen (20—25 százalékkal) nagvobb volt, mint az eredeti makóié, Hagymáinak átlagsúlya is nagyobb. A legjelentősebb értéke, hogy szárazanyag­tartalma a magról vetett ha­zai fajták között a legna­gyobb, megközelíti az ere­deti makóiét, és jócskán tú'­haladja az Aromáét, amely az egyéves hazai fajták kö­zül eddig a legnagyobb szá­razanyag-tartalmú volt. E tekintetben a legtöbb külföl­di fajtával is versenyképes. Hagymáinak alakja tetsze­tős, gépi feldolgozásra, osz­tályozásra alkalmas, héiszi­lárdsága, páncélozottsága is a legkedvezőbb. Tárolható­sága a makóiéval azonos és lényegesen jobb. mint az el­terjedt és kedvelt Aromáéi A peronoszpórával szem­beni ellenállóséga ls kedve­zőbb az eredeti makói faj­táénál. Ez különösen a ter­mésbiztonság szempontjából fontos, A Makó 104 fajta az üze­mi próbatermesztésekben is érvényre Juttatta kedvező tulajdonságait. 1978-ban Rá­kóczifalván 275,2 mázsa. Ka­locsán pedig 232 mázsa/hek­tár termésátlagot adott. 16,6 százalékos, Illetve 14.7 szá­zalékos szárazanyag-tarta­lommal, Kedvező konzerv­ipari értékét a feldolgozási tapasztalatok igazolták. (Kertészet és Szőlészet.) Kisgépgyártás A közelmúltban átszerve­zett mezőgazdasági gépgyár­tás évről évre több kisüzemi gépet, berendezést produkál. 1975-ben például 150 millió, tavaly már megközelítően 200 millió forint értékű esz­köz és berendezés került a kereskedelmi vállalatokhoz. Az idei terv 205,5 jnillió fo­rint. A számok mégis azt su­gallják. hogy a növekedés az igények ismeretében nem ki­elégítő. A kistermelők tevé­kenységére számít a népgaz­daság, anyagi és műszaki ellátásuk tehát elsőrendű feladat. Az sem mai elhatá­rozás. hogy a növekvő kis­gépigényeket lehetőleg a ha­zai gépipar elégítse ki. A belföldön nem gyártott ter­mékekből a szocialista or­szágokkal együttműködve javítható az ellátás. Ha ez nem elegendő, akkor a tőkés import révén is megéri a jói használható gépek választé­kának bővítése. (Kertészet és Szőlészet.)

Next

/
Thumbnails
Contents