Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-19 / 167. szám

Csütörtök, 1979. július Í9. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Gorka Lívia keramikusművész kiállításának megnyitója délután 5 órakor. A Gulácsy Lajos-teremben. A tárlatot megnyitja: dr. Koczogh Ákos. A XVI. Pedagógiai Nyári Egyetem előadásai a Biológiai Központban, délelőtt 9 órától. Haydn: A patikus. A Tanyaszínház előadása Földeákon, este fél 7-kor, Makón este fél 9-kor. Kondor Béla monotlplál. Kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, július 29-lg. Kecskés Ágnes textiltervező kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ „B" Galériájában, július 29-ig. Móricz Zsigmond-emlékkiállítás a Somogyi-könyvtárban, július 21-ig. Képek a Tiszáról, Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása a tápéi Juhász Gyula Művelődési Házban, augusztus 9-lg. A Kiskunság népi fafaragása. Kiállítás a szőregi Tömörkény István Művelődési Házban, július 26iffA Solar alkotócsoport fotókiállítása a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban. Plakátklállítás a November 7. Művelődési Házban, augusztus 15-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai; Hunok, avarok, magyarok; Élő szegedi képzőművészet; Lucsgyűjtemény; Épülő Szeged; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- é3 kovácsmesterség 200 éve; Kőolaj és földgáz; Parasztbútorok és -viseletek; Ember és környezete; Móra-emlékszoba. IfJ. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó u. 4.), megtekinthető délután 2-től 6-ig. Ha száz óvg született Hóra Ferenc Könyv a centenáriumra Tudományos ülés — Koszorúzások Emlékszobanyitás Készülődés az ifjúsági napokra Sorrendben a tizenharmadik lesz a jövő hét végén kezdődő szegedi ifjúsági napok. Július 27. és 30. között mintegy tízezer fiatal vesz részt a nagyszabású találkozón. Már véglegessé vált a program, minden együttes, előadóművész elfogadta a meghívást. A rendezők változatosságra törekedtek, fő céljuk, hogy minél több műfaj képviselői szórakoztassák az ifjúsági n^pok vendégeit. A népzenétől a dzsesszig, a városi zenétől a popmuzsikáig különféle irányzatok reprezentánsaival találkozhatunk a pódiumon. Fellép egy kaszkadőrcsoport, lesz divatbemutató, ezenkívül Irodalmi színpadok, népszerű humoristák tarkítják a „mezőnyt". Újdonságnak számít az idén, hogy a város központjában levő klubok is bekapcsolódnak a programba: nyitott kapukkal, s színvonalas műsorokkal várják az ideérkezőket. A szervezők munkáját számos szegedi gyár és intézmény segíti. A Tisza-parton felállítandó színpodt például a városgazdálkodási vállalat készíti el, ugyancsak ők végzik a hangosítást. A ruhagyáriak kétezer reklámsapkát varrtak, az IVÍÚSZ négy propagandaautót ad kölcsön, a Közlekedésbiztonsági Tanács a KRESZ-vetélkedőt rendezi meg, a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat az éjszakai filmvetítések lebonyolítását vállalta magára. Bekapcsolódott az előkészületekbe az AT1V1ZIG, a DÉMÁSZ, az Ifjúsági Ház és a Bartók Béla Művelődési Központ ls. Az Expressz utazási iroda igyekszik minden Szegedre érkező fiatalnak a városban szállást biztosítani. Akinek mégsem Jut itt hely, a környező községek autóbusszal 20—25 perc alatt elérhető kollégiumaiban kapnak szállást. Tánctablók A szegedi néptáncfesztivál színhelye, bemutató fóruma volt azoknak a táncművészeti alkotásoknak, amelyek az utóbbi évtizedben erősen fellendült, nagyot fejlődött hazai néptáncmozgalom műhelyeiben születtek. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha hozzátesszük: ennek a fórumnak nem egyszerűen helyszínszerepe volt, nem csupán az alkalmat adta az újabb és újabb néptánc-koreográfiák bemutatására, összehasonlítására, értékelésére; alkotásra is inspirált, programjainak rendjével, rangjával, közönségének érdeklődése révén és az Itt összegyűlt szakmabeliek nyílt ítéletei által az eredeti (az alkotói eredetiséget értjük!) táncszínpadi művek életre hívására, mind színvonalasabb bemutatóira ösztökélt. Azért a múlt idő használata, mert ez ma már nincs így. A nemzetközi fesztivál valódi fesztiváljelleget öltött, koreográfiái és folklórversenyeinek megszűntével a. különböző országokat képviselő néptáncegyüttesek ünnepélyes, hangulatos, vetélkedés nélküli, baráti találkozójává vált. Törvényszerűen. A magyar néptáncmozgalom emlegetett, „második virágkornak" is nevezett fejlődési szakaszában ugyanis a környező országok hasonló mozgalmainak eredményeitől némileg eltérő, másfajta táncművészeti alkotások születtek nálunk. Korántsem egyfélék, hiszen, szerencsére, sok eredeti tehetségű. szuverén, újat teremteni képes alkotó akadt a mozgalomban, akik egymástól elkülönülő utakat jártak, az egyre alaposabb folklórkutatások eredményeit felhasználva az eredeti néptáncanyagból más-más elvek és célok szerint építették, teremtették színpadi kompozícióikat. Ilyenformán az önmagában is sokszínű, egymástól eltérő jellegű és funkciójú koreográfiákat soDlnamlkus férfitánc a bolgár bemutatón Somogyi KArolyrié felvételei Szatmári táncokkal zárult az ÉDOSZ-műsor és a folklórbemutatók sora Plakotkióllítás A Magyar Hirdető az idén is megrendezte a Magyar Nemzeti Galériában az 1978-as plakáttermés bemutató kiállítását. Ebből az anyagból válogatták azokat a kulturális és kereskedelmi témájú fa'raga-zokat. amelyeket az ünnepi hetek idején Újszegeden, a November 7. Művelődési Házban láthatnak az érdeklődők. Az utca művészetének sokszínű darabjai bepillantást engednek az alkalmazott grafika hazai műhelyébe, a különböző plakátkészítési stílusok, technikák fölsorakoztatásával rakoztató magyar néptáncművészetnek a fesztiválon is fölvonult értékelt csak megalkuvások érán lehetett összehasonlítani az Itt szereplő, akár legkiválóbb külföldi folklórégyüttesek produkcióival. Így történt, hogy a hazai amatőr együttesek szakmai fórumaként, eredményeik mérőhelyeként egyre inkább más városok, Szolnok, Zalaegerszeg néptáncszemléi szolgáltak, illetve ezek ma is. E rövidke múltba pillantással szerettük volna megindokolni a nagy versenyekre, forró újszegedi estékre jól emlékező szegedi közönségnek: miért hiányzik — az idén először — a fesztivál programjából mindenféle tétre menő vetélkedés. Ámbátor, ezen a mostani barátságfesztiválon amolyan barátságos mérkőzések azért zajlottak, hiszen a három folklórbemutatón részt vett 14 együttes közül csak három kaphatta meg — a nézők szavazatai alapján — a közönségdíjat. Úgy véljük, nem a „hazai pálya előnyeit" élvezi a három kitüntetett magyar együttes, a Bartók, a MEDOSZ — Kertészeti Egyetem és az ÉDOSZ. Hanem a kitűnő külföldi és hazai együttesek korábbi fesztiválbemutatóin iskolázott, a színpadi táncok értékeire fogékony közönség elfogulatlan ítéletének örülhetnek, A Bartók együttes bárha gyakori vendég a fesztiválon, műsora minden' alkalommal revelációként hat. Újra és újra felfedeztetik közönségükkel: az eredeti néptáncanyag. mint kimeríthetetlen. roppant gazdag bánya, bámulatos életerővel tudja táplálni a színpadi művészetet. A Kertészeti Egyetem csoportja először szerepelt a szegedi találkozón, örömteli meglepetésre: fesztiválszínvonalon, Az ÉDOSZ-együttes kitűnően szerkesztett összeállítását az itthon már jól ismert és elismert magas színvonalon, sodró erejű, intenzív hatású előadásban sikerült bemutatni. Jól szerepelt az újszegedi bemutatókon a fesztivál másik kettő, hazai résztvevője, a miskolci Avas és budapesti Vadrózsák együttes is. Csehszlovákiából felkészült csoport érkezett, rutinos, technikás táncosokkal, színpompás műsort adtak a szovjet vendégek, a földművesmunka ritmusai és rítusai jelenvalóak voltak az először itt szereplő ciprusiak programjában. A másik távolabbi országból érkezett csoport, a finn együttes bemutatóján a gyönyörű, magyar nyelvű népdaléneklés aratott sikert. Dinamikus. temperamentumos táncaikkal gazdagították a fesztivált a bolgár, a román, a jugoszláv vendégek, artisztikus produkcióval szerepeltek az NDK-beliek, egy vidám krakkói vásár történetét állították színpadra a lengyelek. Az újszegedi szabadtéri színpadon tartott folklórbemutatókra még talán soha nem voltak ennyien kíváncsiak. mint az idén. Mindhárom estén megtelt a „ház", az ülő- és állóhelyek egyaránt. Sulyok Erzsébet A városi tanács vb művelődésügyi osztálya kiadásában Jelent meg Tóth Béla Móra Ferenc betűösvényein című könyve, melyet a közelmúltban folytatásokban lapunk is közölt. „Századik születésnapján Szeged a fogadott fiúnak kijáró szeretettel tiszteleg Móra Ferenc élű emlékezete előtt" — olvashatjuk a szerző ajánlását. Tóth Béla különös vállalkozásba kezdett: korábbi műveiből Ismert emlékeit kőtötte-lgazította csokorba a Móra-emlékekkel, hogy így a fiktív elemek az életrajz tényei közé Iktatva is teljes, élő és életközeli képet adjanak az íróról. Móra betűösvényei a XX. század első harmadának magyar történelmi országútjárói ágaztak el, hogy végül kiszélesedve, egy tiszta ember és egy kiváló művész finom arcélét láthassuk meg az ösvények végén, ahol az utak összefutnak. „... szeretnéi\k a róla való összes ismereteinknek olyan foglalatát adni, ami magában hordja az irodalomtörténet, a forrásgyűjtemények, a levelezések legfrissebb értékeit, e műfajok mivoltának kisajátítása nélkül, de a napilaptemetőkböl is felbúvárolja írónk ajak jónak legfontosabb elemeit" — írja még ajánlásában Tóth Béla. Könyvének utolsó lapját behajtva, el kell hinnünk: megvalósította szándékát, a vállakózás sikerült. Sajátos műfajban Móra Ferenc emberi alakjának olyan elemeit állítja elénk — vonzó, izgalmas megközelítésben, helyenként sodró erejű részletekkel —, amelyek teljesen méltók Szeged nagy írójához, a centenáriumi ünnepségsorozathoz. A városi tanácsnak pedig külön köszönet jár a mecenatúra e szép új bizonyítékáért. Ezt a Mórát és így kell vállalni. D. L. * Ma, Július 19-én, Móra Ferenc születésének 100. évfordulóján nagyszabású ünnepségsorozatot rendeznek Szegeden. Délelőtt U órakor a várbsi tanács dísztermében Papp Gyula, Szeged tanácselnöke köszönti az ünnepi tudományos ülés résztvevőit, majd dr. Tolnai Gábor akadémikus. a Móra Emlékbizottság elnöke tart bevezetőt. A programban hét előadás hangzik el. Tóth Béla: Móra Szegedje; dr. Fazekas István: Életrajzi motívumok Móra témaválasztásában; dr. Földes Anna: Móra Ferenc, a publicista, dr. Madácsy László: Humor és tragikus valóság Móra egy regényében; dr. Nacsády József: Móra és a szegedi novellista hagyományok; dr. Orosz László: Móra Ferenc és Katona József; dr. Trogmayer Ottó: Móra Ferenc, a régész címmel tart előadást az emlékülésen. A születésnapon koszorúzási megemlékezéseket is tartanak. Délután 3 órakor a Belvárosi temetőben Móra Ferenc sírjánál az írószövetség képviselői helyezik el a megemlékezés virágait. A Somogyi-könyvtár és a Móra Ferenc Múzeum munkatársai az író egykori mun• kahelye, a Közművelődési Palota előtti téren álló emlékműnél koszorúznak, 4 órakor a Dóm téri panteonban levő szobornál pedig a Kulturális Minisztérium, a városi pártbizottság és a városi tanács képviselői emlékeznek Szeged jeles írójára. A Móra Ferenc Múzeumban ma délután 3 órakor ünnepélyes keretek között Móra Ferenc egykori bútoraiból, használati eszközeiből, tárgyaiból, korabeli dokumentumokból újonnan talált relikviákbó emlékszobát nyitnak. cb kocsmábixii Színes, szinkronizált, szovjet bűnügyi film. Irta: NytkolaJ Leonov. Fényképezte: SzergeJ Vronszklj. Rendezte: Alekszandr Fajncimmer. Főbb szereplők: Gennagyij Korolkov, Tamara Szjomina, Gelb Sztrizsenov, Igor Vasziljev. Jobb és hatásosabb társadalmi körítése soha ne legyen bűnügyi filmnek: a húszas évek közepének Moszkvája, színes, kavargó és eleven világ. Lecsúszott egzisztenciák, profi gengszterek, volt nemesek és tisztek, kisstílű zsebtolvaj-halacskák és nagyvárost látni akaró falusi libuskák. A NEP-korezak levegőjének élénk, friss áramlata azonban sajna, elég gyorsan lesz fülledt, erőszakolt, didakticizmustól és szerkesztési- lélektani balfogásoktól túlmelegített. Mert azt még az illúziókat tápláló igazságszolgáltatási tisztviselő sem igen hiheti, hogy egy kis létszámú, millió bajjal-gonddal, a fiatal állam összes ^tapasztalatlanságával küszködő rendőrség például fenenagy gondoskodásában odáig megy, hogy még a pályaudvarra is kikíséri a jó útra tért. barátnőjével tisztességes állampolgári útnak induló volt zsebtolvajt. És hasonlók. A besúgók túl kifogástalanul működnek, minden „klappol", a várható vég — a leszámolás — a film egynegyede után sejthető, Minősége pláne: a bűnösök meghalnak, az igazság fenséges nyugalommal győz, és a végén mindenki akér énekelhetne ls. Persze, a mai krlmidömpíng megszokott tucatjai között az efféle kifogások már szinte szóra sem érdemesek. Talán még az sem. hogy a néha kifejezetten vontatott cselekményszövés példás rendben koncentrálódik ama bizonyos kocsma, a Pjatnyickaja utcai bűnbarlang köré, mégis lám-lám a valódi nagy leszámolás — egy igazi barlangban (pincében) játszódik le. A jó zsánerfigurákat és a kissé túl romantikus főalakokat kitűnő színészek személyesítik meg, akik elég otthonosan mozognak a stílusosan sötét tónusú, éjszakai. homályos képeken. Ha valami valóban megfog(hatna) ebben a filmben, az a már említett atmoszféra. Hangulat — és más semmi? Ki tudja, de ezt a korszakot valahogy Ilf és Petrov halhatatlan ábrázolásában tudjuk Igazán elképzelni I«»az, ők nem krimit írtak belőle. Domonkos László