Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-19 / 167. szám

Csütörtök, 1979. július Í9. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Gorka Lívia keramikus­művész kiállításának meg­nyitója délután 5 órakor. A Gulácsy Lajos-teremben. A tárlatot megnyitja: dr. Ko­czogh Ákos. A XVI. Pedagógiai Nyá­ri Egyetem előadásai a Biológiai Központban, dél­előtt 9 órától. Haydn: A patikus. A Ta­nyaszínház előadása Föl­deákon, este fél 7-kor, Ma­kón este fél 9-kor. Kondor Béla monotlplál. Kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, jú­lius 29-lg. Kecskés Ágnes textil­tervező kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ „B" Galériájában, július 29-ig. Móricz Zsigmond-emlék­kiállítás a Somogyi-könyv­tárban, július 21-ig. Képek a Tiszáról, Hor­váth Dezső és Gyenes Kál­mán fotókiállítása a tápéi Juhász Gyula Művelődési Házban, augusztus 9-lg. A Kiskunság népi fafa­ragása. Kiállítás a szőregi Tömörkény István Műve­lődési Házban, július 26­iff­A Solar alkotócsoport fo­tókiállítása a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban. Plakátklállítás a Novem­ber 7. Művelődési Házban, augusztus 15-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai; Hunok, avarok, magyarok; Élő sze­gedi képzőművészet; Lucs­gyűjtemény; Épülő Szeged; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- é3 kovácsmesterség 200 éve; Kőolaj és földgáz; Parasztbútorok és -visele­tek; Ember és környezete; Móra-emlékszoba. IfJ. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó u. 4.), megtekinthető dél­után 2-től 6-ig. Ha száz óvg született Hóra Ferenc Könyv a centenáriumra Tudományos ülés — Koszorúzások Emlékszobanyitás Készülődés az ifjúsági napokra Sorrendben a tizenharma­dik lesz a jövő hét végén kezdődő szegedi ifjúsági na­pok. Július 27. és 30. között mintegy tízezer fiatal vesz részt a nagyszabású találko­zón. Már véglegessé vált a program, minden együttes, előadóművész elfogadta a meghívást. A rendezők vál­tozatosságra törekedtek, fő céljuk, hogy minél több mű­faj képviselői szórakoztas­sák az ifjúsági n^pok ven­dégeit. A népzenétől a dzsesszig, a városi zenétől a popmuzsikáig különféle irányzatok reprezentánsaival találkozhatunk a pódiumon. Fellép egy kaszkadőrcsoport, lesz divatbemutató, ezenkí­vül Irodalmi színpadok, nép­szerű humoristák tarkítják a „mezőnyt". Újdonságnak szá­mít az idén, hogy a város központjában levő klubok is bekapcsolódnak a program­ba: nyitott kapukkal, s színvonalas műsorokkal vár­ják az ideérkezőket. A szer­vezők munkáját számos sze­gedi gyár és intézmény se­gíti. A Tisza-parton felállí­tandó színpodt például a vá­rosgazdálkodási vállalat ké­szíti el, ugyancsak ők végzik a hangosítást. A ruhagyáriak kétezer reklámsapkát varr­tak, az IVÍÚSZ négy propa­gandaautót ad kölcsön, a Közlekedésbiztonsági Tanács a KRESZ-vetélkedőt rendezi meg, a Csongrád megyei Mo­ziüzemi Vállalat az éjszakai filmvetítések lebonyolítását vállalta magára. Bekapcsoló­dott az előkészületekbe az AT1V1ZIG, a DÉMÁSZ, az Ifjúsági Ház és a Bartók Béla Művelődési Központ ls. Az Expressz utazási iroda igyekszik minden Szegedre érkező fiatalnak a városban szállást biztosítani. Akinek mégsem Jut itt hely, a kör­nyező községek autóbusszal 20—25 perc alatt elérhető kollégiumaiban kapnak szál­lást. Tánctablók A szegedi néptáncfesztivál színhelye, bemutató fóruma volt azoknak a táncművé­szeti alkotásoknak, amelyek az utóbbi évtizedben erősen fellendült, nagyot fejlődött hazai néptáncmozgalom mű­helyeiben születtek. Talán nem járunk messze az igaz­ságtól, ha hozzátesszük: en­nek a fórumnak nem egy­szerűen helyszínszerepe volt, nem csupán az alkalmat ad­ta az újabb és újabb nép­tánc-koreográfiák bemutatá­sára, összehasonlítására, ér­tékelésére; alkotásra is inspi­rált, programjainak rendjé­vel, rangjával, közönségének érdeklődése révén és az Itt összegyűlt szakmabeliek nyílt ítéletei által az eredeti (az alkotói eredetiséget értjük!) táncszínpadi művek életre hívására, mind színvonala­sabb bemutatóira ösztökélt. Azért a múlt idő haszná­lata, mert ez ma már nincs így. A nemzetközi fesztivál valódi fesztiváljelleget öl­tött, koreográfiái és folklór­versenyeinek megszűntével a. különböző országokat képvi­selő néptáncegyüttesek ün­nepélyes, hangulatos, vetél­kedés nélküli, baráti talál­kozójává vált. Törvénysze­rűen. A magyar néptánc­mozgalom emlegetett, „má­sodik virágkornak" is neve­zett fejlődési szakaszában ugyanis a környező országok hasonló mozgalmainak ered­ményeitől némileg eltérő, másfajta táncművészeti al­kotások születtek nálunk. Korántsem egyfélék, hiszen, szerencsére, sok eredeti te­hetségű. szuverén, újat te­remteni képes alkotó akadt a mozgalomban, akik egy­mástól elkülönülő utakat jár­tak, az egyre alaposabb folklórkutatások eredményeit felhasználva az eredeti nép­táncanyagból más-más elvek és célok szerint építették, te­remtették színpadi kompozí­cióikat. Ilyenformán az ön­magában is sokszínű, egy­mástól eltérő jellegű és funkciójú koreográfiákat so­Dlnamlkus férfitánc a bolgár bemutatón Somogyi KArolyrié felvételei Szatmári táncokkal zárult az ÉDOSZ-műsor és a folklór­bemutatók sora Plakotkióllítás A Magyar Hirdető az idén is megrendezte a Magyar Nem­zeti Galériában az 1978-as plakáttermés bemutató kiállítá­sát. Ebből az anyagból válogatták azokat a kulturális és kereskedelmi témájú fa'raga-zokat. amelyeket az ünnepi hetek idején Újszegeden, a November 7. Művelődési Ház­ban láthatnak az érdeklődők. Az utca művészetének sok­színű darabjai bepillantást engednek az alkalmazott gra­fika hazai műhelyébe, a különböző plakátkészítési stílusok, technikák fölsorakoztatásával rakoztató magyar néptánc­művészetnek a fesztiválon is fölvonult értékelt csak megalkuvások érán lehetett összehasonlítani az Itt sze­replő, akár legkiválóbb kül­földi folklórégyüttesek pro­dukcióival. Így történt, hogy a hazai amatőr együttesek szakmai fórumaként, ered­ményeik mérőhelyeként egy­re inkább más városok, Szolnok, Zalaegerszeg nép­táncszemléi szolgáltak, illet­ve ezek ma is. E rövidke múltba pillan­tással szerettük volna meg­indokolni a nagy versenyek­re, forró újszegedi estékre jól emlékező szegedi közön­ségnek: miért hiányzik — az idén először — a fesztivál programjából mindenféle tét­re menő vetélkedés. Ámbá­tor, ezen a mostani barát­ságfesztiválon amolyan ba­rátságos mérkőzések azért zajlottak, hiszen a három folklórbemutatón részt vett 14 együttes közül csak há­rom kaphatta meg — a né­zők szavazatai alapján — a közönségdíjat. Úgy véljük, nem a „hazai pálya előnyeit" élvezi a három kitüntetett magyar együttes, a Bartók, a MEDOSZ — Kertészeti Egyetem és az ÉDOSZ. Ha­nem a kitűnő külföldi és ha­zai együttesek korábbi fesz­tiválbemutatóin iskolázott, a színpadi táncok értékeire fogékony közönség elfogulat­lan ítéletének örülhetnek, A Bartók együttes bárha gya­kori vendég a fesztiválon, műsora minden' alkalommal revelációként hat. Újra és új­ra felfedeztetik közönségük­kel: az eredeti néptáncanyag. mint kimeríthetetlen. rop­pant gazdag bánya, bámula­tos életerővel tudja táplálni a színpadi művészetet. A Ker­tészeti Egyetem csoportja elő­ször szerepelt a szegedi talál­kozón, örömteli meglepetés­re: fesztiválszínvonalon, Az ÉDOSZ-együttes kitűnően szerkesztett összeállítását az itthon már jól ismert és el­ismert magas színvonalon, sodró erejű, intenzív hatású előadásban sikerült bemutat­ni. Jól szerepelt az újszegedi bemutatókon a fesztivál má­sik kettő, hazai résztvevője, a miskolci Avas és budapesti Vadrózsák együttes is. Cseh­szlovákiából felkészült cso­port érkezett, rutinos, tech­nikás táncosokkal, színpom­pás műsort adtak a szovjet vendégek, a földművesmun­ka ritmusai és rítusai jelen­valóak voltak az először itt szereplő ciprusiak program­jában. A másik távolabbi or­szágból érkezett csoport, a finn együttes bemutatóján a gyönyörű, magyar nyelvű népdaléneklés aratott sikert. Dinamikus. temperamentu­mos táncaikkal gazdagították a fesztivált a bolgár, a ro­mán, a jugoszláv vendégek, artisztikus produkcióval sze­repeltek az NDK-beliek, egy vidám krakkói vásár törté­netét állították színpadra a lengyelek. Az újszegedi szabadtéri színpadon tartott folklór­bemutatókra még talán soha nem voltak ennyien kíván­csiak. mint az idén. Mind­három estén megtelt a „ház", az ülő- és állóhelyek egy­aránt. Sulyok Erzsébet A városi tanács vb műve­lődésügyi osztálya kiadásá­ban Jelent meg Tóth Béla Móra Ferenc betűösvényein című könyve, melyet a kö­zelmúltban folytatásokban lapunk is közölt. „Századik születésnapján Szeged a fogadott fiúnak ki­járó szeretettel tiszteleg Mó­ra Ferenc élű emlékezete előtt" — olvashatjuk a szer­ző ajánlását. Tóth Béla kü­lönös vállalkozásba kezdett: korábbi műveiből Ismert emlékeit kőtötte-lgazította csokorba a Móra-emlékek­kel, hogy így a fiktív elemek az életrajz tényei közé Iktat­va is teljes, élő és életközeli képet adjanak az íróról. Mó­ra betűösvényei a XX. szá­zad első harmadának ma­gyar történelmi országútjá­rói ágaztak el, hogy végül kiszélesedve, egy tiszta em­ber és egy kiváló művész finom arcélét láthassuk meg az ösvények végén, ahol az utak összefutnak. „... szeretnéi\k a róla va­ló összes ismereteinknek olyan foglalatát adni, ami magában hordja az iroda­lomtörténet, a forrásgyűjte­mények, a levelezések leg­frissebb értékeit, e műfajok mivoltának kisajátítása nél­kül, de a napilaptemetőkböl is felbúvárolja írónk ajak jó­nak legfontosabb elemeit" — írja még ajánlásában Tóth Béla. Könyvének utolsó lap­ját behajtva, el kell hin­nünk: megvalósította szán­dékát, a vállakózás sikerült. Sajátos műfajban Móra Fe­renc emberi alakjának olyan elemeit állítja elénk — von­zó, izgalmas megközelítés­ben, helyenként sodró erejű részletekkel —, amelyek tel­jesen méltók Szeged nagy írójához, a centenáriumi ün­nepségsorozathoz. A városi tanácsnak pedig külön köszö­net jár a mecenatúra e szép új bizonyítékáért. Ezt a Mó­rát és így kell vállalni. D. L. * Ma, Július 19-én, Móra Fe­renc születésének 100. évfor­dulóján nagyszabású ünnep­ségsorozatot rendeznek Sze­geden. Délelőtt U órakor a várbsi tanács dísztermében Papp Gyula, Szeged tanács­elnöke köszönti az ünnepi tudományos ülés résztvevőit, majd dr. Tolnai Gábor aka­démikus. a Móra Emlékbi­zottság elnöke tart beveze­tőt. A programban hét elő­adás hangzik el. Tóth Béla: Móra Szegedje; dr. Fazekas István: Életrajzi motívumok Móra témaválasztásában; dr. Földes Anna: Móra Ferenc, a publicista, dr. Madácsy László: Humor és tragikus valóság Móra egy regényé­ben; dr. Nacsády József: Móra és a szegedi novellista hagyományok; dr. Orosz László: Móra Ferenc és Ka­tona József; dr. Trogmayer Ottó: Móra Ferenc, a régész címmel tart előadást az em­lékülésen. A születésnapon koszorú­zási megemlékezéseket is tar­tanak. Délután 3 órakor a Belvárosi temetőben Móra Ferenc sírjánál az írószövet­ség képviselői helyezik el a megemlékezés virágait. A Somogyi-könyvtár és a Mó­ra Ferenc Múzeum munka­társai az író egykori mun­• kahelye, a Közművelődési Palota előtti téren álló em­lékműnél koszorúznak, 4 órakor a Dóm téri panteon­ban levő szobornál pedig a Kulturális Minisztérium, a városi pártbizottság és a vá­rosi tanács képviselői emlé­keznek Szeged jeles írójára. A Móra Ferenc Múzeumban ma délután 3 órakor ünne­pélyes keretek között Móra Ferenc egykori bútoraiból, használati eszközeiből, tár­gyaiból, korabeli dokumen­tumokból újonnan talált re­likviákbó emlékszobát nyit­nak. cb kocsmábixii Színes, szinkronizált, szovjet bűnügyi film. Irta: NytkolaJ Leonov. Fény­képezte: SzergeJ Vronszklj. Rendezte: Alekszandr Fajn­cimmer. Főbb szereplők: Gennagyij Korolkov, Ta­mara Szjomina, Gelb Sztri­zsenov, Igor Vasziljev. Jobb és hatásosabb tár­sadalmi körítése soha ne le­gyen bűnügyi filmnek: a hú­szas évek közepének Moszk­vája, színes, kavargó és ele­ven világ. Lecsúszott egzisz­tenciák, profi gengszterek, volt nemesek és tisztek, kis­stílű zsebtolvaj-halacskák és nagyvárost látni akaró fa­lusi libuskák. A NEP-korezak levegőjé­nek élénk, friss áramlata azonban sajna, elég gyor­san lesz fülledt, erőszakolt, didakticizmustól és szer­kesztési- lélektani balfogá­soktól túlmelegített. Mert azt még az illúziókat tápláló igazságszolgáltatási tisztvi­selő sem igen hiheti, hogy egy kis létszámú, millió baj­jal-gonddal, a fiatal állam összes ^tapasztalatlanságával küszködő rendőrség például fenenagy gondoskodásában odáig megy, hogy még a pályaudvarra is kikíséri a jó útra tért. barátnőjével tisztességes állampolgári út­nak induló volt zsebtolvajt. És hasonlók. A besúgók túl kifogástalanul működnek, minden „klappol", a vár­ható vég — a leszámolás — a film egynegyede után sejt­hető, Minősége pláne: a bűnösök meghalnak, az igaz­ság fenséges nyugalommal győz, és a végén mindenki akér énekelhetne ls. Persze, a mai krlmidöm­píng megszokott tucatjai kö­zött az efféle kifogások már szinte szóra sem érdemesek. Talán még az sem. hogy a néha kifejezetten vontatott cselekményszövés példás rendben koncentrálódik ama bizonyos kocsma, a Pjatnyic­kaja utcai bűnbarlang kö­ré, mégis lám-lám a valódi nagy leszámolás — egy iga­zi barlangban (pincében) ját­szódik le. A jó zsánerfigurákat és a kissé túl romantikus fő­alakokat kitűnő színészek személyesítik meg, akik elég otthonosan mozognak a stí­lusosan sötét tónusú, éjsza­kai. homályos képeken. Ha valami valóban megfog(hat­na) ebben a filmben, az a már említett atmoszféra. Hangulat — és más semmi? Ki tudja, de ezt a korszakot valahogy Ilf és Petrov hal­hatatlan ábrázolásában tud­juk Igazán elképzelni I«»az, ők nem krimit írtak belőle. Domonkos László

Next

/
Thumbnails
Contents