Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-19 / 167. szám

3 Csütörtök, 1979. július 19. Jól halad a Petőfi-híd Tartják a napi ütemterv diktálta feszes tempót a bu. dapesti Petőfi-híd felújításán dolgozó építők. A több mint 600 tagú kollektíva, húsz vállalat szakmunkásgárdája, műszakokra kidolgozott program alapján végzi mun­káját — mondotta Dalmy Tibor miniszteri biztos. A nagyszabású rekonstruk­ció ütemes elvégzésében a többi között meghatározó az új gázvezeték-hálózat kiépí­tése. Ezért a Pest megyei Közúti Építő Vállalaton kí­vül a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat is részt vesz a gázveze­ték-építésben. A vidékről ér­kezők augusztus elsején kap­csolódjak be a közmű­munkába. A Petőfi-híd következő, 25 méteres pályalemezét jú­lius 19-én, csütörtökön este 8 órától hajnali 4 óráig be­tonozzák. A jelzett Időben a hídon át csak a Budapesti Közlekedési Vállalat autó­buszai közlekedhetnek, 5 ki­lométeres sebességgel. A közúti járművek tehát nem vehetik igénybe a hidat. (MTI) Fejlettségünk — fogyasztásunk (1.) Lépések, váltakozó ritmusban Minden termelő fogyasztó, Mint reprezentatív vizsgála- féle szolgáltatások hozzáfér­őé nem minden fogyasztó tok föltárták, a külföldre hetősége stb. Fogyasztásunk termelő, hiszen a kiskorúak, nem először utazó magyar váltakozó ritmusában fontos a tanulmányaikat végzők, a turisták között viszonylag szerepe van tehát az adott megérdemelt nyugdíjukat jelentős arányt képviselnek körülmények között meg­élvezők népes csoportjaitól azok, akik nem rendelkez- szerezhető és felhasználható még, vagy már nem vár- nek önálló lakással, akik javaknak, mert hiszen ,a kis­hatja el a társadalom, já- háztartásának gépesítettsége községben élőnek lehetnek a ruljanak hozzá a fölosztható alacsony fokú stb., azaz akik- nagyvárosban lakóval azonos javak előállításához, gyara- nek a turistaútnál lennének igényei, szükség'etei, de azok pításához. A termelőknek fontosabb szükség'eteik. azonos kielégítésére nincs tehát nemcsak önmaguk Népes azoknak az objek- módja. Ezért megtörténhet — szükségleteire kell tekintettel tív tényezőknek a csoportja, szándékosan a végletet mu­lenniük, hanem bizonyos amelyek — lényegében autó- tatva íel illusztrációként —, többié rek létrehozásával a matizmusként hatva — a az ilyen helyen élő család társadalom egészének szük- lakosság fogyasztását döntő szabad rendelkezésű jöve­ségleteire is, ami azonban mértékben befolyásolják, delmét — mert mások is nem a belátási készségen Ilyen elem egyebek között ezt tették — vagyonba ke­mőlik. A fogyasztás elsőd- az úgynevezett infrastruk- rülő kerítés építtetésére for­leges meghatározója a ter- túra — a háttérágazatok — dítja. melőerők fejlettsége. fejlettsége, a fog'alkoztatás szerkezete adott területré­szen. Mivel ezek folytonosan változó jellemzők, a lakos­ság fogyasztásának összeté­tele is folyamatosan módo­„ . , , ... sul, éppen ezért — a min­Szárazon hangzó megálla- derJko^ reáhs ítélkezés ér- , f/ , . , , pitas az e.obbi, de terveink- dekéb _ km keU vá_ fogyasztás alapegysegének a hon totfoinlí-hían moó Tiom ... . . n Q trtor-tncn o Ír nr\a\r o cvnlz Folyamatos átalakulás A működési költségek Természetes gyakorlata minden fogyasztónak, s a ben, tetteinkben meg nem kerülhető igazság. Akkor is lasztani az átmeneti jegye­ket és a tar'ós irányzatokat. háztartásnak, hogy a szük­ségleteket rangsorolja, ám ez az ha tények serege kész- Az el-bb eml{tett nag ÖSZJ a rangsor gyakran téves,nem tp no vilam niS7on h'«!7pn . . . a 77.alrvc iflooiro'/ro hanom tetne vitára, hiszen ... hiszen például tavaly 5,4 millió magyar állampolgár láto­gatott külföldre, majdnem kereken kétmi'lióval több, mint 1975-ben. Ha futja rá — s az adatok szerint telik rá —, miért r.e utazzon az, szefüggéseket hordozó ténye­zőkön túl ugyanis a fogyasz­tás módját olyan úgyneve­zett mikroelemek is alakít­ják, mint az eltartotfak szá­ma a családban. A jövedel­mi színvonal, a lakásviszo­akinek ezT'diktóljaT kedve? ny°k. a település jellege, a i^t^eiőálliTása,"megvásárlása Külföldre menni divat is. kulturális igény. A külön- egyaránt tömegesen lehetsé­ges; ma 270 darab az ezer a valós igényekre, hanem másoknál látott fogyasztási mintára alapozódik. Majd­nem két évtizede, 1960-ban ezer lakosra mindössze 3,8 darab villamos hűtőszekrény jutott. A gazdasági fejlődés tömegáruvá tette ezt a cik­Pártépítés a DÉLÉP-nél és személyes munkájáért is — felelősséget. Ugyanilyen felelősséggel ajánlanak so­raikból párttagnak a KISZ­alapszervezetek is, jóllehet párttaggá nevelő munkájuk­Fontossága szerint évente dolgozóink 61 százalékát kép­kétszer értékeli az MSZMP viselik. A pártépítés ered­ÖÉLÉP vállalati végrehajtó ményességében eddig kevés­bizottság a tagfelvételi mun- bé hangsúlyoztuk, hogy mi­kát pártépítési bizottsága lyen jelentős a tisztségvise­előterjesztésében. Üjabb lók példamutatása mind a elemzése e témának a na- munkában, mind pedig ab- t>an vannak még gyenge pókban volt. Áttekintették az ban, hogy eleget tesznek tár- fontok, kihasznalatlan lehe­utóbbí három évben a párt- sadalmi megbízatásuknak, s tőségek. tagá nevelő és tagfelvételi amellett képzik magukat A szakszervezet politikai munkát es meghatározták a szakmailag, politikailag, nevelőmunkája úgyszintén je­további'tennivalókat. Ugyanez elmondható a párt- lentö,st tényező a parttaggá neveles folyamataban. Szak­* tagságról is altalaban. A po- szerveZeti aktivisták közül Martonosi Imre, a DÉLÉP utikai ismeretek elsajátítása sokan jutottak el a párttag­pártbizottságának titkára ar- érz6dik a gyakorlati párt- ságig, sőt felelős tisztségek­ről tájékoztatott, hogy a ben továbbra is a szakszer­nagyvállalat létszámához vi- munkában, AZ aiapszerveze- vezetben dolgoznak. Tovább szonyított korábbi lecsökkent tekben megélénkült a tömeg- iehet növelni a szakszerveze­szervezettséget — amely az politikai munka és az köz- ti bizalmiak és a Szeged kör­ALÉP-pel való összevonás- vetve vagy közvetlenül ha- nyékéről bejáró dolgozók so­SeS! Í5 ílgfeSbT^ tott a Pértépítésre is. mert raiban a párttagok arányát, egyenetlenséget kiküszöbölni, szimpatikus a parttagok el- A pártba az utóbbi három Az új párttagokkal kedvező- hátározása és egységes cse- évben a DÉLÉP-nél felvettek en alakult az alapszervezet- lekvése a vállalat és az 82,2 százaléka munkás és ben a munkások, a fizikai egyén boldogulását egyaránt 65,6 százalékuk fiatal. Itt a dolgozók és a fiatalok ará- szolgáló dolgokban. párttaggá nevelő és tagfelvé­nya. Az új párttagok között * teli munka az alapszerveze­azonban kevés a nők száma, A DÉLÉP-nél a parttagság tek tevékenysége színvonalá­s erre a jövőben jobban oda összetételében foglalkozas Val együtt növekedett, jólle­kell figyelniük az alapszer vezeteknek. Javult és javuló a tagfel­vételi munkában a kiválasz­tás. a felkészítés a párttag­ságra. Arra törekedtek, hogy ez a tevékenység egységes folyamatú legyen, s a párt­tagságra az arra legalkalma­sabb dolgozókat készítsék fel, a követelményeknek megfe­lelően. — ösztönzést adott erre — hangsúlyozta Martonosi Im­re — és hatására azóta is érezhető: a tagkönyvcsere alkalmával a párttagok esz­mei, politikai és cselekvési szerint a fizikai dolgozók — het egyes alapszervezetekben szakmunkások, betanított és alacsonyabb a párt szerve­segédmunkások — képviselik zettsége a kelleténél. Ez ott a tagság 46,2 százalékát, a tűnik ki leginkább, ahol a többiek termelésirányítók kü­lönböző beosztásban. A DÉ­LÉP 500 főnyi párttagságá­ból 87-en rendelkeznek nyolc általános iskolával, 146-an szakmunkásképzővel, 184-en középiskolával. 16-an főisko­lával, 38-an egyetemmel. A munkás párttagok politikai súlyozta: iskolázottsága — számokban — A párttaggá nevelés kifejezve — ennél kisebb minden kommunista felada­még. ta, és ezt érvényesíteni kell Tájékoztatásában Martono- a megbízatások elosztásában si Imre kitért a párttaggá is. A végrehajtás ellenőrzé­nevelésben a konzultánsok se továbbra is feladat ma­tagfelvételi munka nem egyenletes, ahol a KISZ párt­taggá ajánlása nem áll meg­felelő színvonalon. * Beszélgetésünk azzal zá­rult a DÉLÉP pártbizottsá­gának titkárával, hogy hang­laton belül a párt vezető sze­repének érvényesülése, a egysége, aktivitásuk, válla- munkájára is. Tevékenysé- rad és módszerében sem vál­gükre jellemző: az új párt- tozik. Gyakorlatunkban a tagok gyorsan beilleszkednek vállalati pártbizottság éven­párttagok és pártonkívüliek a pártcsoport, az alapszerve- te, végrehajtó bizottsága fél­kapcsolatának erősödése. A zet életébe azzal is. hogy évenként, a pártvezetőségek másik lényeges vonás a párt- konkjét megbízatást kapnak, és az alapszervezetek veze­építésben, a KISZ-ben és a Sok esetben a konzultáns az tőségei évente kétszer tűzik szakszervezetben dolgozó egyik ajánlója a felvételre napirendre a tagfelvételi kommunisták aktív szerepe, javasoltnak, vagyis a felké- munka elemzését és annak Kezdeményezők a pártépítés- szítés alatt olyannyira meg- értékelése után határozzák ben Ugyanilyen pozitív a ne- győződött politikai érettségé- meg a szükséges intézkedé­velőmunka szocialista bri- ről, emberi magatartásáról, seket. gádjainkban is. E kollektívák hogy bátran vállal érte — L. F. lakosra számított állomány. Ami a hűtőszekrény eseté­ben természetes folyamat, az nem okvetlen helyénvaló a gépkocsiknál. A gazdasági fejlődés növe­lésének üteme, az emberi jó­lét fejlesztése nem különálló feladatok, hanem szoros egy­séget alkotnak; a minden­kori körülményeknek meg­felelően kell azokat értel­mezni. Ma már közhely: a világgazdasági .változások a magyar népgazdasági műkö­dési feltételeit, fejlődési le­hetőségeit megnehezítik. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni az előbbi hármas feladat viszonyrendszerének alakításában. Azaz most a gazdasági egyensúly kap el­sőbbséget, erre a következ­tetésre vezetett a jelenlegi körülményeknek megfelelő értelmezés. Nem árt emlé­keztetni rá: a fogyasztás egyenletes és folyamatos fej­lődése a felhalmozás rend­kívüli ingadozása közepette ment végbe a legutóbbi két évtizedben, a feszültségeket azonban — szemben az öt­venes évek gyakorlatával — nem a lakossági életkörül­mények rovására enyhítet­tük, számoltuk fel. Korrekciók Az ilyesfajta lehetőségek azonban végesek, tehát be­következik az a határállapot, amikor a gazdasági fejlett­ség holnapja érdekében a fogyasztás némely szerkezeti elemén változtatni kell. Mert ezek a korrekciók olyan folyamatok elindítói lehetnek, amelyek hosszabb távon a gazdasági fejlettség magasabb szintjéhez, s vele a fogyasztás gazdagabb le­hetőségeihez vezetnek el. Lázár Gábor (Következik: Kétszer közepes.) A kényelmes fotelokban tizen- és huszonéves fiatalok ültek. Volt köztük szakmunkás, egyetemi hallgató, alig érettségizett, „munkanélküli" gimnazista, sőt, még gyes-en levő kismama is. A társaság összetétele tehát meglehetősen heterogén képet mutatott. Amikor a véletle­nül kirobbant vita már-már oldalvágányra kanyarodott, va­lamelyikük így szólt: „Mielőtt hajba kapnánk, ideje lenne tisztázni a közélet fogalmát" — ez volt ugyanis a témájuk; az ifjúság és a közélet. Mivel egy klub olvasótermében tör­tént mindez, s a közelben egyetlen felnőtt sem tartózkodott akitől tanácsot kaphattak volna, jobb híján lekerült a köny­vespolcról az értelmező szótár. Ha jól emlékszem, ilyesféle meghatározást olvasott föl valaki: a közélet a kormányzati, igazgatási szervek közérdekű tevékenységének összessége. Ennek hallatán azon nyomban elcsitult a vitakedv. Tényleg, igaz — hallatszott innen is, onnan is —, a közéleti ember országos problémák tudója, s megoldója. Kár is ezt fesze­getni, hiszen a tizen-, vagy huszonéves fiatalt, hiába ér­deklődik ugyan a társadalmi-közösségi kérdések iránt, úgy­sem tartják közéleti embernek. Ezzei a feldobott téma lé­nyegtelenné vált, mindenki olvasta tovább a kiválasztott könyvét, vagy éppen folytatta a jegyzetelést. Mint ahogy a közmegegyezéssel berekesztett vita is bi­zonyítja, a fenti témát nehéz körülhatárolni. S nemcsak a szótár merev meghatározása hat megtévesztően. A köztu­datban elterjedt közéletiség fogalom is inkább félrevezet, mintsem eligazítana. Kétségtelen, főként akkor gondolunk igazi közéletiségre. ha olyan, nagyobb horderejű kérdések­ről van szó, melyeknek komoly politikai tartalmuk van. Ezek szerint az ifjúság körében nem is beszélhetünk köz­életiségről? Az egyik fiatalembert, úgy látszik, izgatta a nagy kérdőjel a mondat végén. És az apróbb dolgaink? — kérdezte. — Miért ebrudaljuk ki önkényesen a „közéleti­ből" a közösségi tevékenységünket? A saját szempontunk­ból például az iskolában, a gyárban zajló társas érintkezés is közélet. Valamiről véleményt mondani, vitatkozni róla — itt kezdődik a mi közéletiségünk. Az ismét föltámadt vita résztvevőinek zöme ezzel nem értett egyet. Volt, aki így ér­velt: attól még nem közéleti egy fiatal, ha mindenről mond valami eredetit, s a „szájalás" nem egyenlő a közéleti ér­deklődéssel. Teljesen más kategória a feltűnési vágy és a közlési inger. Abban viszont megegyeztek a nézetek, hogy a közéleti cselekvés nem csupán a fiatalok szándékától függ. A felnőtt társadalom „engedékenysége" kell ehhez, s bizonyos fórumok. És máris eljutottak az if júsági parlamen­tek szerepéhez, melyeket gyakran nevezünk a közéletiség, a szocialista demokrácia iskoláinak. A tapasztalatokat le­vonva, azonban a negatív példák kerültek előtérbe: az igazgatók által előre leellenőrzött hozzászólások, a kivilágí­tott pódiumon trónoló elnökség lekezelő magatartása. Egy lány egészen más oldalról közelítette meg ezt a problémát. A felnőttek részéről, sajnos, minimális az igény a mi közéletiségünkre — mondta, s elmesélte egy mostaná­ban elhangzott rádióműsor tanulságait. A riporter kis óvo­dásokat faggatott. Ki a jó gyerek, kit szeret az óvónéni? A válaszok lényegét a következőképpen összegezték a gyere­kek: azt, aki halkan és keveset beszél. De hasonló a hely­zet az általános iskolában is. A mintadiák hátra tett kézzel I ül, s mutatóujjával képzeletbeli lakatot tesz a szájára. Akár innen, az iskolapadokból is kiindulhatnánk, hol kellene el­kezdeni a közéletiségre való nevelést. Érdemes fellapozni az 1970-es ifjúságpolitikai határo­zat ide vonatkozó fejezetét, amely az ifjúság közéleti, kö­zösségi tevékenységének szerepével foglalkozik. „Még nem alakítottuk ki' annak a módját és formáit, hogy felkeltsük az ifjúság igényét a közéletben való részvételre. A szocia­lista demokratizmus kiszélesítésének a lehetőségével élve. olyan formákat, módozatokat kell keresnünk, amelyekben az ifjúság közéleti aktivitása a legjobban, legegészségeseb­ben kifejlődhet és érvényesülhet. A közéleti aktivitást csökkenti, hogy a feladatok, amelyeket az ifjúság elé állí­tunk, gyakran nem elég vonzóak, némelykor csak álfelada­tok. az esetek többségében utasításra, nem pedig a maguk elhatározása alapján végzik el őket." P ersze, a még mindig meglevő gondokon túl, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a párthatározat óta jelentősen javult az ifjúság kép­viseleti aránya az állami, társadalmi szervekben. Mind több harminc éven aluli fiatal kap bizalmat a tanácstagi válasz­tásokon, s a szakszervezeti tisztségviselők között is figye­lemre méltóan javult a harminc éven aluliak aránya. A pártnak az ifjúságba vetett bizalmát fejezte ki a X. kong­resszus határozata, amely 21 évről 18 évre szállította le a tagfelvételi korhatárt. Visszatérve még egyszer az ifjúság­politikai határozatra, nem árt néha felidézni és ismétel­getni az alábbiakat.: „Az ifjúság képviseletét nehezíti, hogy sokszor még a 25—30 éveseket sem kezelik felnőttként. Ez érthetően visszahatást kelt az ifjúságban, de a felnőttek közéletét is megfosztja az ifjúság frissítő, lendületes jelen­lététől." Márpedig erre a frissítő lendületre egyre nagyobb szükségünk van. Rózsa Imre Ötezer éves település ötezer esztendős település kőpengét és állatcsontot, kü­maradványait tárták fel a iönféle használati eszközöket Tolna megyei Mórágy község találtak az úgynevezett tűz­határában. A szekszárdi Bé- kődombon. ri Balogh Ádám múzeum régészeti táborában budapes­ti, bátaszéki, szekszárdi gim­nazisták és egyetemi hall­gatók kezdtek hozzá az új­kőkori lengyel! kultúra népe egyik lakóhelyének feltárá- ötzer évvel ezelőtt sához. Sok kerámiatöredéket, emberek. (MTI) A csontokat a Budapesti Régészeti Intézetben vizsgál­ják még, hogy megállapítsák, milyen állatokat tartottak, milyenekre vadásztak az itt élt Forgó­kemencék A Mezőgép szigetvári gyár­egységében két gáztüzelésű forgókemencét építenek a Csepel Művek Csőgyára ré­szére. A hőkezelő berende­zések teljesítménynövelő re­konstrukciós nagyberuházás részei. A szigetváriak az egyik, óránként húsz tonna kapacitású kemence vasszer­kezetét elkészítették, rövi­desen szállítják.

Next

/
Thumbnails
Contents