Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-17 / 165. szám

2 Kedd, 1979. július 17: Centenáriumi kiadvány gyermekeknek Mórától — Móráról Móra Ferenc születésének Bzázadik évfordulója a fiatalok, a gyermekek ünnepe is. A nagy írónkról elneveaett kiadó gondozásában rendszeresen jelennek meg a legifjabb olvasókhoz szóló művek. Maga Móra is sokszor, és szívesen írt a gyermekek világáról, a gyermekeknek. Szívében csak gyermekiró maradt 6 mindig. A mo6t megjelent ünnepi antológia fontos szerepet tölt be a megemlékezés-sorozat kiadványai között. A Mórától — Móráról című kiadvány a legilletékesebbekhez, a gyermekekhez szól. Célja az olvasóvá nevelés, az író világának megismertetése, megszerettetése a fiatal olvasókkal. Nemes, de igen ne'héz feladat hárult a kötetet összeállító Megyer Szabolcsra. hiszen igyekezett az írig teljes munkásságának gazdag (.hagyatékából válogatni. Az 'író, költő, újágíró, lapszerkesztő Móra mindennapjai éppen úgy helyet kapnak a kiadvány lapjain, mint a múzeumigazgató, könyvtáros, régész élete. Az író sokoldalú, szine6, egyéni világa tárulkozik ki az apró szemelvények, anekdoták sokaságán keresztül. Az Írások anyanyelvünk zamatos ízein,' Móra egyéni nyelvezetének fordulatain keresztül élénkítik, emelik az ifjú olvasók beszédkultúráját. A gazdagon illusztrált kötet elsősorban azoknak a fiataloknak szól, akik a maguk /szemével, érdeklődésével szeretnének meggyőződni irodalomtörténetünk különböző dolgairól. Sokat tanulhatnak a könyv szemelvényeiből: történelmet, régészetet, irodalmat. Felejthetetlen történetek bukkannak elő a könyv lapjain Móra életéről, felnőttekről, gyermekekről, növények világáról, a fnúlt hétköznapjairól. Móra írásai példát adnak becsületből, hűségből, emberségből. Elsősorban az általános iskolák tanulóinak ajánlják a szerzők, szerkesztők a Tankönyvkiadó legújabb kötetét. Hasznos segítséget nyújt az irodalomórákon. szakkörökben, de egyéni olvasmánynak is értékes, maradandó. Színes, érdekes, a jellemet formáló, építő kötettel lepte meg a gyermekek évében kis olvasóit a kiadó. R. G. Érzéstelenítés árammal Műtétek utáni erős fájdalom csillapítására alkalmas módszert dolgozott kl a Kujbisevi Orvos Egyetem egyik kutatócsoportja, R. Ratner profeszor vezetésével. Az eddig ismert érzéstelenítők nem mindig elég hatásosak. Az említett kutatócsoport módszere az idegpályák elektromos stimulálásával szabadítja meg a beteget a fájdalomtól. A beteg bőrére elektródokat erősítenek, amelyen keresztül a hordozható kontaktgenerátor áramimpulzusokat bocsát a testre. Mintegy 15—20 perc múltán a fájdalom 3—4 órahosszára teljesen megszűnik. Szükség esetén a kezelés megismételhető. Az új módszert eddig több mint száz betegen próbálták kl. Az eredmény: a fájdalom még komoly szívműtétek, tüdőn és hasüregben végzett operáció után is teljesen megszűnik. A kezelésnek semmilyen mellékhatása nincs. Szegedi énekes Amerikában Karik'ő Teréz, a Szegedi Nemzeti Színház- tagja háromhónapos turnén vett részt az Atlanti-óceán túlsó partján. A KISZ Központi Művészegyüttesével járta az USA, Kanada, Mexikó és Guatemala koncerttermeit. A művészegyüttes mellett ő volt az egyedüli szólóénekes, és így ő képviselte a magyar énekkultúrát. Mit lehet ilyen hosszú út után először kérdezni a régen látott ismerőstől — milyen volt? — Négy évvel ezelőtt a i.Hurok" amerikai koncertiroda jóvoltából már jártam az USA-ban és Kanadában. Most ennek a koncertirodának az utódja az ICM szerződtetett bennünket. De ezúttal a meghívás Mexikóba és Guatemalába is szólt. Az utóbbi helyen magyar együttes, énekes még nem járt. Csodálatos volt a három hónap, hatvan fellépés, több tízezer kilométer van mögöttem, és olyan dolgokat láttam, élményeket szereztem, amelyeket soha nem lehet elfelejteni — mondja a szegedi operaénekes. — Hogy fogadta az amerikai kontinens közönsége a magyar dalokat? — kérdezősködöm tovább. — Szólnom kell a műsorról, ami a következő volt. Először a KISZ Központi Művészegyüttes zenekara játszott, majd táncosok léptek fel, aztán én énekeltem magyar népdalokat és virágénekeket. Kodály és Bartók zenéje mindenütt tetszett, s úgy éreztem, a közönség egzotikusnak tartja a magyar népi éneket A legtöbb helyen zsúfolt nézőtér várta szereplésünket. Ezt büszkeséggel említem, mert az USA 17 államának 26, Kanada 14 és Mexikó 11 nagyvárosában. valamint Guatemalában három helven ismerkedhetett a közönség a magyar zene-, tánc- és énekkultúrával. Mindenütt meleg szívvel fogadtak, de örökké emlékezetes marad számomra a kanadai Calgary város, ahol a nézők egy része még a szállodánkba is utánunk jött Annyira megnyertük tetszésüket A kitűnő akusztikájú New York-i Avery Fisher Hallban, ahol legalább háromezer ember elfér, annyian voltak, hogy szinte még a csilláron is lógtak, és jóleső érzéssel lehetett hallani, amikor magyarul bekiabáltak: „Hogy volt!" A távoli országokba szakadt hazánkfiai mindenütt rokonszenvesen fogadtak, számos helyen megvendégeltek. és Miamiban igazi magyaros vendéglátásban volt részünk, egy nyolcfogásos vacsorán. — Mennyire lehetett és tudott bepillantani az amerikai országok zenekultúrájába? — Sajnos, a rendkívüli zsúfolt program miatt, aipikor nem szerepeltünk, általában utaztunk. Előfordult, hogy egy nap 10—12 órát is úton voltunk. így nem hall-' hattam híres énekeseket, erre nem jutott idő. és keveset tudtam meg a színházakról is. Egy-két tapasztalatot — ami számomra nagyon érdekes —, azért szereztem. Az üzlet mindenekfölött van. A közönség ovációja ellenére sem lehetett nagyon ismételni. Legföljebb egy fél számot, egy-két percig. Az impresszáriók úgy gondolkodnak, ha a produkció sikeres, a néző üljön be még egyszer, vegyen ismét jegyet. Az is szokatlan volt. hogy milyen szigorúak a biztonsági intézkedések az USA színházaiban. „Tévészemek" pásztázzák a folyosókat. Mexikóban pedig a nagy meleg miatt (40 Celsius) a rendkívüli egészségügyi elővigyázatosság a jellemző. A koncerttermekben állandó az orvosi készültség, mindenütt van oxigénkészülék. — Azt hiszem, napokig tudna mesélni. Mi az. amire a kiutazása előtt még álmában sem gondolt? — Hogy Mexikóban átélek egy földrengést, Acapulcóban látok egy olyan csodálatos színházat, amihez hasonlóval még másutt nem találkoztam, arra sem gondoltam, hogy olyah sikerünk lesz, a közönség velünk énekel és táncol. Arra pedig végképp nem számítottam, hogy a guatemalai szállodánkban fegyveres őrök vigyáznak álmunkra, és egy szálloda előtti tűzpárbajnak lehetek tanúja. Máig sem tudom, kik lövöldöztek és miért. Nem utolsósorban ide kívánkozik, kimondhatatlanul jóleső érzés, egy szegedi énekesnek adatott meg, hogy egy ilyen útnak részese lehessen. H. M. Lakásépítés Miéit nem olcsóbb? Az építőipar állami és szövetkezeti szektorát ért kritikák leggyakrabban három vádat tartalmaznak: kicsik, drágák és rossz minőségűek az általuk készített lakások. Vizsgáljuk meg kissé tüzetesebben az első két pontot Nem nehéz belátni, hogy minél több személy befogadására készül egy lakás, annál kevesebb lesz az egy lakóra jutó alapterület nagysága. A közös helyiségek — nappali szoba, konyha, étkező és a mellékhelyiségek — ugyanis nem igényelnek még egyszer akkora alapterületet mondjuk hat lakó esetén, mint amekkora háromnál szükséges. A Családi Szervezetek Nemzetközi Egyesülete (UIOF) ajánlást dolgozott ki a lakások nagyságára. Ebből származik a következő három adatsor is: a három lakót befogadó lakás 56 négyzetméteren három lakószobával készül, tehát egy személyre 18,7 négyzetméter lakóterület jut; a 4 személyes lakás még mindig 3 szobás, de 62 négyzetméteres, így egy lakóra 15,5 négyzetméter alapterület jut; végül a 6 tagú családnak készült lakás 4 szobás, 82 négyzetméter alapterületű, amelyből 13,7 négyzetméter jut egy személyre. Hazánkban az állami lakásépítés keretében zömmel 4 személyes, 2 szobás lakások készülnek, átlag 53 négyzetméteres' alapterülettel. Ezt az alapterület-normát úgy tartják be, hogy az ennél nagyobb lakásokat az átlagosnál kisebbekkel kompenzálják. Viszor.t a magánerős lakásépítés körében — amely nagyságában még mindig meghaladja az állami szektort — ilyen korlát közvetlenül nincs. Ezért megközelítően 10 négyzetméterrel nagyobb a magánerőből épült lakások átlagos alapterülete. Hasonló az eltérés akkor is, ha a- most épülő lakásokat a már meglévő állománnyal hasonlítjuk össze. Mielőtt ítéletet mondanánk erről a takarékosságról, ' ismerjünk meg még valamit. Szakemberek számítása szerint a beépített konyhabútorral 2 négyzetmétert lehet megtakarítani, tehát ennyivel kisebbre tervezhető a konyha, ha a lakó nem saját konyhabútorát hozza magával. A beépített szekrények — mivel hátul és oldalt a falig, felfelé pedig a mennyezetig érnek — 1,5 négyzetméternyi alapterület megtakarítására adnak módot. Ha központi fűtés van a lakásban, akkor ezzel átlagosan 3 négyzetméter nyerhető, a radiátorok és kályhák közti méretkülönbséggel és azzal, hogy nem kell a lakásban tüzelőanyagot tárolni. A központi fűtés további előnyökkel is jár. Lehetővé teszi a félszobás bővítést, a hatásfoka 15—30 százalékkal jobb a kályhákénál és a levegő is sokkal tisztább marad. A képlet tehát a következő: nagyobb felszereltséggel, jobb funkcionális megoldással kisebb lakótet-ületen nagyobb kényelmet biztosíthatunk magunknak, mint ezek nélkül. Természetesen ez csak akkor igaz, ha a 3 férőhelyes másfél szobás lakásban valóban csak hárman és nem többen laknak, ha a konyhában a terület jó kihasználását nem úgy „oldotta" meg a tervező, hogy a hosszú, keskeny asztalnál csak libasorban, ágaskodva ebédelhet a család, vagy ha a ruhásszekrényben elfér a vállfa, a fürdőszobában pedig az automata mosógép. Az első 15 éves lakásépítési program indulásakor, 1961-ben nem egészen 3 ezer forintba került átlagosan egy négyzetméter lakás építése. Ekkor még a hagyományos, téglát téglára rakó technolóA Fehér Dombok titkai Az archeológusok a SzírDarja és az Alakol-tó között folytatott ásatások során megtalálták Aktobe erődjét Az ezer éve épült Aktobében (Fehér Dombok) kerámia csövekből bonyolult yizveaeték-rendszer volt. A lelet igazolta a nép körében fennmaradt legendát, amely szerint az ókorban a Közép-Ázsiából Kelet-Turkesztánba'n vezető karavánút mentén jelentős erődítményekkel rendelkező városok voltak. HÁZASSÁG Cserényi Sándor és Nemes Erzsébet, dr. Szeghö Attila és Rlxer Mária, dr. Soös István és Hajós Ev-a Lilla, Molnár. Gábor Béla Róbert és Cabai Ildakó, Kovács Péter Sándor és Szél Mária Terézia, Bodor Tamás József és Jójárt Gyopár, Papp István és Balta Beáta, Gősl Valér és Nagy EDzsébet. Nemesi Pál és Szalma Eva, Szajbéli György és Polecsák Melinda, Bús János és Borzai Ágnes. Szamosszegi Gábor és Tóth Judit, Solymossy András Sándor és Kecse Éva Mária, Kónya Ferenc és Nagy Mária Erzsébet, Slsák Péter és Oláh Rita Eva, Bálint Mihály Imre és Btczók Irén, Biczók Sándor és Szekeres Mária. Mészáros László és Batancs Erika Mária, Abonyi János Géza és Bérczy Judit, Kovács László Zoltán és Szirányl Veronika, Miiassin Péter Zoltán és Bánvölgyt Aranka Ilona, ördögh Géza György és Lengyel Erzsébet Katalin, Csete Károly és Komlósi Erzsébet, Deák József és Szabó Ibolya. Márton Károly és. Virág Edit Róza, Vincze László György és Kasza Katalin, Sós József • és Kollár Zsuzsanna, Kakuszi Gyula és Miklós Mária, Németh Zoltán és Oártner Allce, Bálint Zoltán és Borbás Timea Anikó, Szász! András és Tóth Rozália. Stelczner Jenő és Szabó Edit házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Bakacsi István Józsefnek és Csókást Rozáliának György József, Esik Zoltánnak es Nlka Zsuzsannának Eszter, Tikviczki Lajosnak és Dobák Annának Gábor, Galgóczi Tibornak és Dudás Mártanak Tímea, Kiss Istvánnak és Lele Editnek Tünde, Bozsó Istvánnak és Török Veronikának Judit. Horváth Jinosnak és Szász Máriának Mónika Karolina, Sliz Győzőnek és Kiss Vilma Gizellának András. Juhász Istvánnak és Tóth Margitnak Tibor, Szabó István Tibornak és Fodor Edit Ilonának Tamás, Lakatos Árpád Istvánnak és NagyGyörgy Máriának Árpád Gábor, Szilléry Lászlónak és Heves Ildikónak Aron, Nagy Elemérnek és Farkas Máriának Éva, Keresztes Attilának és Négyökrú Erzsébetnek Attila Tibor. Lakos János Andrásnak és Vermes Máriának Nóra Mária, Szekeres Józsefnek és Berta Mária Ilonának Anita Margit, Polyák zoltannak és Szögi Etelkának Gábor, Szabó JenőCsaládi események nek és Rátol Erzsébet Piroskának Andrea, Geri Istvánnak és Kálmán Gizellának Attila, Király Lászlónak és Ruddles Chrtstel Elitnek Norbert László, Engi András Istvánnak és Simon-Jójárt Rozáliának Edit, Szilágyi Béla Mihálynak és Horváth-Zstkö Erzsébetnek Béla, Opauszki Jánosnak és Cebei Zsuzsannának Csilla Zsuzsanna, Somoskövi Mihálynak és Kalmár Ilonának Eva Katalin. Kurucsai Jánosnak és Kocsis Edit Juliannának Gábor, Fischer Ferencnek és Szekeres Ilona Katalinnak Gábor Ferenc, Vőneki Ottó Antalnak és Tóth Máriának Csaba Ottó, Kiss Lászlónak és Farkas Editnek László Csaba. Török János Lászlónak és Szélpál Katalinnak Renáta Katalin, Ivancsó Bélának és Gera Máriának Hajnalka Mária, Mózes Sándor Zoltánnak és Baksics Eva Juliannának Zsolt, Masa Istvánnak és Németh Zsuzsanna Etelkának Mónika Katalin, Dohár Józsefnek és Fazekas Irénnek Orsolya Nóra, Palázsy Endre Sándornak és Pietrzyk Elzbieta Mariának Adám Endre, Kós Lászlónak és Nagy Ilonának Andrea Márta, Pallagi Jánosnak éa Gáli Piroska Lídiának Anna, Kispál Jenőnek es Szabó Jolán Ibolyának Krisztián. Rotér Vlorelnek és Farkas-Józsa Anna Máriának Gábor Szabolcs, Komlódi Sándornak és Kapitány Mária Magdolnának Krisztina, Balogh Józsefnek és Csányl Gizellának Szilvia, Monostori Lászlóinak és Góg Zsuzsannának Hrika, Lakatos Árpádnak és Hamza Rozáliának Tibor Attila, Molnár Józsefnek és Vaes Erzsébetnek Marcell, Dobó Lászlónak és Czérna Eva Ottiliának Eva Katinka. Tirk Miklósnak és Vlkor Erzsébet Ilonának Erika Katalin, Lajkó Józsefnek és Tanács Zsuzsannának Szilvia, Eperjesi Jánosnak és Börcsök Juliannának Julianna Beáta, Halász Istvánnak és Bóka Ilona Annának Attila, Tanács litvánnak és Szűcs Irénnek Gábor István, Halgsy Tamás Józsefnek és Szabó Margitnak Réka, Kispál Bcianak és Schubert Ilona ibolyának Ibolya, Muzsnyal Lajosnak és Lajos Ildikónak Lajos Szilárd, Turi Lajosnak és Herécli Erzsébetnek Péter, Arany Mihálynak és Becskel Ilonának Attila Zsolt, Káity Lászlónak és Szeles Zsuzsannának Szilárd, Balázs Lászlónak és 'Bakács Editnek Eva Anna, Bakó Sándornak és Péter Erzsébet Évának Bernadett, Kovács Lászlónak és Kovács Zsófiának Anita, Locskai Józsefnek és Magony Rozáliának Tünde, Németh Sándor Józsefnek és Horváth Erzsébetnek Erzsébet, Horváth Istvánnak és Kocsis Ilonának szabolcs, Horváth Istvánnak és Kocsis Ilonának Adám. Savanya Balázsnak és Markovlcs Katalinnak Mónika, Bagosl Mihálynak és Farkas Mária Annának Mihály, Takó Ferencnek és Magyar Máriának Ágnes, Takács Gábornak és Bősze Zsuzsannának Eszter. Böröcz Jánosnak és Tasnádl Zsuzsannának Gábor Dávid, Vörös Zsoltánnak és Balogh Klárának Gabriella. Bakos Szilveszternek és Bakos Annának Tibor Sándor, Petri Lászlónak és Pencz Teréznek Adél. Bozóki Tamás Lászlónak és Király Zsuzsannának Olga, Gyémánt Tibornak és Szúnyog Erzsébetnek Zsuzsanna, dr. Takács Gyulának és dr. Kucserg Máriának Csaba, Havasi Zoltán Gábornak és Udvapdi Mária Erzsébetnek Nóra nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Polareczki Jánosné Rácz Julianna, Seres Gyula, Libent Erika, Tóth Sándor, Illés József, Takács Józsefné Paragt Anna. Tóth Ferencné Berta Mária, Sándor Lajos, Valentin Istvánná Kovács Veronika, Király Sándor. SzabóBogár János, GSrtner VUmosné Kolla Eva Terézia, Csernl Jánosné Kobzos Márta, Oláh Ágnes, Halotti Mlksáne Hoffer Mariska. Tóth Ferencné Lajkó Gizella, Szűcs Gyula György, Ördög Pálné Biacsl Ilona. Bakó Antal, Kormányos Jánosné Simon Anna, Oláh József, Pálinkás József, Nagy Pál Vilmos, Tóth Mihály, Kiss Kálmán, Lele József, Tamás Aladérné Benczédt Anna, Börcsök Józsefné Bozó Éva. Vass Jánosné Marton Julianna. Kávai Dezsőné Lantos Margit, Demeter György. Törők Margit Edit. Bali Imre. Batancs Imréné Acs Julianna. Vörös Antal, Hesz Jánosné Lakatos Mária meghalt. gia volt uralkodó. Tíz évvel később, a technológiai váltás közepén négy és fél ezer, a tervidőszak végén pedig — 1975-ben — 6 ezer forint volt a lakás minden négyzetméterének előállítási költsége. A felületes szemlélő ezután valószínűleg a modern technológiákat okolná a költségek emelkedéséért. Nos, íme egy számítás: a tiz házgyár termékeinek felhasználásával mintegy 11 ezer dolgozót lehetett „megtakarítani" a kivitelező építőiparban. (Munkásszálláson való elhelyezésük egyébként körülbelül félmilliárd forintba kerülne évente.) Az élőmunka csökkenésének következménye: amíg .hagyományos technológiával egy dolgozóra egy lakás felépítése jutott évente, addig a házgyári technológiával kettő. A költségek emelkedése tehát nem írható a modernebb technológiák rovására. Akkor viszont miből származnak? Erre a legkézenfekvőbb válasz az, hogy elfogytak az olcsón beépíthető területek. Részben szanált területre, részben pedig rossz talajviszonyú, közművekkel el nem látott helyekre kell lakóházakat építeni. Az első terület nemcsak építésgazdasági, hanem lakásgazdálkodási gondokat ls szül, hiszen a szanálás előtt el kell költöztetni a lakókat, ezért csökken a Iakásszaporulat (igaz, cserébe javul a komfortfokozat). A rossz talajviszonyok az alapozást és a tereprendezést drágítják. A felsorolt költségemelő tényezők valóban léteznek, de van ezeknél egy még fontosabb. Amint a Statisztikai Időszaki Közlemények nemrég megjelent kötetéből kitűnik, 1975. és 1978. között az építőiparban 70.8 százalékról 60,5 százalékra — tehát 10 százalékkal! — csökkent az eszközök kihasználása. Az arányok riasztóak még az iparhoz képest is, ahol még mindig 90 százalék fölött áll az eszközkihasználási mutató. Ha az építőipar fel tudna zárkózni az ipar ! mai szintjére, már akkor is egyharmaddal több lakást produkálhatna . ugydnennyi eszközzel. És mit eredményezne e hatékonyságnövekedés a költségeknél? Erre ugyan pontos számítás nincs, de csaknem bizonyosnak látszik, hogy változatlan árból lehetne építeni a második 15 éves lakásépítési tervben célul kitűzött 60 négyzetméteres átlagos alapterületű lakásokat K. S. Szagtalan uborka Az uborkának nincs szaga — erre a következtétesre jutottak azok az NSZK-beli kutatók, akik arra keresték a választ, - hogy milyen a vegyi összetétele a mindnyájunk által jól ismert uborkaszagnak. Kiderült, hogy az olyan uborka, amelyiknek a héja teljesen sértetlen, nem tartalmazza az uborkaszag illóanyagalt. Ezt az illóanyagot ltnolsav alkotja, ami «nzimtevékenység során lejátszódó gyors láncreakciók eredménye. Az uborkában van linolsav is és enzim is, a kémiai reakció megindulásához azonban szükség van a levegő oxigénjére. Ez akkor kerül az uborkába, ha felvágjuk a növényt, megsérül a héja vagy ha leszedjük a száráról. Ha oxigénmentes környezetben szeleteljük az uborkát, nem keletkezik „uborkaszag". *