Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-17 / 165. szám

2 Kedd, 1979. július 17: SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A XVI. Pedagógiai Nyári Egyetem megnyitóünnepsé­ge a Biológiai Központ­ban, délelőtt 9-kor. Előadá­sok ugyanott, fél 11-től, A VII. Nemzetközi Szak­szervezeti Néptáncfesztivál harmadik folklórbzmut^tó­ja este háromnegyed 8-kor, az újszegedi szabadtéri színpadon. Nemzeti nap a múzeumlépcsőnél, fellép a finn és a román együttes, délután 4 órakor. Haydn: A patikus. A Ta­nyaszínház előadása Ki­rályhegyesen este fél 7-kor, Makón a Lenin téren este fél 9-kor. Kondor Bcla monotlpiái. Kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, július 29-ig. Kecskés Ágnes textllter­vező kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ „B" Galériájában, július 29-ig. Móricz Zsigmond-emlék­kiállítás a Somogyi-könyv­tárban, július 21-ig. Képek a Tiszáról. Hor­váth Dezső és Gyenes Kál­mán fotókiállítása a tápéi Juhász Gyula Művelődési Házban, augusztus 9-ig. A Kiskunság népi fafa­ragása. Kiállítás a szőregi Tömörkény István Művelő­dési Házban, július 26-ig. A Solar alkotócsoport fo­tókiállítása a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Hunok, avarok, magyarok; Elő sze­gedi képzőművészet; Lucs­gyüjtemcny; Épülő Szeged; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- cs kovácsmesterség 200 éve; Kőolaj és föld­gáz; Parasztbútorok és -vi­seletek; Ember és környe­zete. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó u. 4.), megtekinthető dél­előtt 10-től délután 2 óráig. Néptánc — utcán és színpadon A nemzetközi néptáncfesz­tivál három folklórbemuta­tója közül kettőt már meg­tartottak a hét végén: szom­baton este a budapesti Vad­rózsák együttes kalocsai tán­ca hatásqs, méltó nyitánya volt a bemutatósorozatnak. Az újszegedi szabadtéri színpadon valamennyi együt­tes 23 perces néptánc-össze­állítások előadására kapott al­kalmat az idei seregszemlén, amely a nemzetközi találko­zók történetében az első ver­seny nélküli fesztivál A cso­portokat, és a művészeti ve­zetőket, tehát ezúttal az egy­más és a közönség iránti megbecsülés készteti a tét nélküli, nemes vetélkedésre, arra, hogy minél színvonala­sabb produkciókat vigyenek a színpadra. A szombati és vasárnapi bemutatók tanú­sága szerint: a fesztiválon részt vevő együttesek tiszte­lik a közönségüket; néhány kitűnő koreográfia élmény­szerű előadásban és sok jó szivanalú, felkészülten, fe­gyelmezetten bemutatott tánckompozíció — röviden a két est mérlege. A szombaton fellépett négy együttes (a budapesti és a szovjet Vadrózsák, a ciprusi és a Bartók) programja kö­zül a közönségszavazatok alapján is legjobban tetszett a VDSZ Bartók Béla Tánc­együttes mintaszerűen szer­kesztett bemutatója; a Timár Sándor koreográfiáit magas fokú stiláris kultúrával elő­adó táncceok és a zenészek (a Sebő-együttes) megérde­melten kapták a közönség díját. A mostani fesztiválon ez a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa által alapí­tott díj, egy óriás csikóbőrös kulacs, amelyet a folklór­bemutatók után rendezett Vigadóbeli barátsági esteken adnak át. A vasárnapi be­mutatón szerepelt együtte­sek, a miskolci Avas, a cseh­szlovákiai, . a romániai, a ju­goszláviai és a Kertészeti Egyetemi táncosok közül az utóbbiak, a fesztiválon elő­ször szereplő MEDOSZ-Ker­tészeti Egyetem Táncegyüt­tes tagjai, koreográfusok: Foltin Jolán és Lelkes Lajos vehették át a közönség­juttatta szép kulacsot A barátsági estek újszerű eseményei a fesztiválnak: minden alkalommal egy vagy kettő magyar együttes látja vendégül a Vigadóban a kül­földieket. Ugyancsak nagy sikere van a má6ik új fesztivál­programnak, a nemzeti na­pok eseményeinek. Vasár­nap délután rentegen voltak kíváncsiak a szovjet és a ciprusi együttes műsorára, amelyet a múzeum előtti do­bogón mutattak be. Az utcai tánc nemcsak üde színfolt az ünneplős hangulatú város­ban. de arra is Jó alkalom, hogy a látványra éhes, a vi­dám és értékes produkció­kért hálás nézősereg megis­merhesse más népek hagyo­mányait. A múzeumlépcsők előtti második nemzeti na­pon, tegnap délután a ju­goszláviai és a csehszlovák vendégek kaptak vastapsot. A mai folklóresten az NDK-beli, a lengyel, a bol­gár és a vasárnap éjszaka Szegedre érkezett finn cso­port bemutatói után a házi­gazdák, az EDOSZ-együttes összeállítása zárja a fesztivál újszegedi néptáncbemutatói­nak sorát. Délután a finn és a román együttes tagjai tán­colnak a múzeumparkban. Holnap, szerdán este tartják meg a gálaműsor első Dóm téri próbáját. S. E. A közönségdíjai nyert Bartók együttes kalocsai tánca A csehszlovákiai Partizán együttes lányai — mezítláb ropták Sloller Antal: Legényése a miskolciak bemutatóján Nemzetközi tábor Egy hete dolgoznak Szege­den a második nemzetközi tánctábor résztvevői: Dániá­ból, Kanadából, Hollandiá­ból Svédországból, Ausztrá­liából, Franciaországból és az NSZK-ból érkeztek, népi együttesek vezetői, összesen 28-an. Magyar néptáncokat tanulnak Nagy Albert ko­reográfus irányításával, va­lamint néprajzi előadásokat hallgatnak. A tánctábor 22­én zárul. Ma nyílik a pedagógiai nyári egyetem A szegedi pedagógiai nyári egyetem XVI. évfolyamának hallgatói mától a következő hét szerdájáig előadásokon, konzultációkon és eszközbemutatókon az oktatástechnológia elméletével és gyakorlatával ismerkednek. A nagy múltú pedagógus-továbbképző fórum ünnepélyes megnyitója ma, kedden délelőtt lesz, a Biológiai Központ előadótermében. A TIT nyári egyetemének szervezői minden évben az oktatásügy időszerű kérdései közül választják az előadás­sorozat központi témáját. Minthogy az utóbbi években na­gyon megszaporodott oktatástechnikai eszközöket, valamint az ismerethordozók széles tárát az iskolai és felnőttokta­tásban még nem használják kellő mértékben és hatásfok­kal, okkal választották a kurzus témájául az oktatástech­nológia elméletét és az alkalmazás kérdéseit. Az előadáso­kon és az audiovizuális eszközök bemutatóin azt szeretnék elérni, hogy a pedagógusok a Magyarországon föllelhető eszközöket megismerjék, és ezek közül mind többet hasz­náljanak a legmegfelelőbben, az oktatás eredményessége ér­dekében. A témakör elméletével foglalkozó szakemberek mindezeken kívül szeretnék meghatározni az oktatástech­nika és az alkalmazás pedagógiai jelentőségét; arról kíván­ják meggyőzni a résztvevőket, hogy a modern eszközök nem csodaszerek, a technika nem helyettesítheti a hagyo­mányos ismeretközlés különféle formáit, módjait, csak ki­egészítheti ezeket, hatékonyabbá teheti az oktatási A nyári egyetem munkájában a szegedi oktatástechni­kai központok (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, József Attila Tudományegyetem) szakemberein kívül az iskola­rádió, a televízió munkatársai, a felnőttoktatás szakértői is részt vállalnak. A legnagyobb feladatokat a Veszprémi Országos Oktatástechnikai Központ szakértői kapták, hi­szen ebben az intézetben összpontosul a hazai oktatástech­nika és -technológia legtöbb értéke. Az előadásokon és a bemutatókon arra is gondot fordítanak, hogy a rendkívül eszközigényes új tantervek szerinti oktatáshoz minél több segítséget kapjanak a pedagógusok. Mindezeken kívül a tanárjelöltek oktatástechnikai képzéséről is információkat nyernek a kurzus hallgatói — képmagnófelvételek segít­ségével. Szeretem az erőpróbákat Somogyi Károlyné felvetelei Ciprus küldöttei a közönség gyűrűjében — w első nemzeti napon Az idei szabadtéri prog­ramban ismét debütál egy művész, a szülőváros hatal­mas színpadán. A végzet ha­talma női főszerepét, Leonó­rát, a szegedi születésű fia­tal operaénekesnő, Tokody Ilona alakítja. — Az elmúlt év októberé­ben hangfelvételek alapján meghívott fiatal művészek részvételével nemzetközi fesztivált rendeztek Po­zsonyban. Bekerültem a döntőbe, ahol a Manón f.escaut negyedik felvonását énekeltem. Számomra ez je­lentős sikert hozott. Hár­munkkal lemezt készítettek, melyet elküldtek a világ minden operaházába. Haza­felé Mikó András, aki zsűri­tag volt, feltette a kérdést: Nem volna kedved elénekel­ni a Leonórát? óriási öröm­mel válaszolhattam: Boldo­gan, csaknem egy éve tanu­lom olaszul. így kaptam meg ezt a csodálatos szerepet. A pozsonyi fesztiválhoz kap­csolódik még egy felkérés — Bécsben, szeptember végén a Bohémélet Mimijét ének­lem. A Staatsoper igazgató­ia is zsűritag volt Pozsony­ban. Nekem, aki még nem énekeltem nemzetközi szín­padon, ez óriási megtisztel­tetés. — Szegeden született, itt tanult, ebben a városban kapta első zenei élményeit. Hogyan emlékezik a szegedi évekre, s milyen érzésekkel lép a Dóm téri színpadra? — Emlékszem, gyerekko­romban mennyit sétáltam a hatalmas színpad körül, les­tem a művészeket, hallgat­tam a próbákat, és sokszor felsóhajtottam: de jó is vol­na... óriási élménv volt Margaret Tynes Aidája, Ni­kolov a Turandotban. Akkor még nem is remélhettem, hogy egyszer én is itt éne­kelhetek. Nagyon boldog vagyok, hogy szülővárosom­ban egy ilyen hatalmas fel­adattal tehetem próbára ké­pességeimet. Szeretem a nagy erőpróbákat, hiszem, hogy ezek lendítik előre az embert. Szeged zenei légkö­rét nem lehet elfelejteni. Ez a város Indított el a pályán, zenei légköre is hozzásegí­tett ahhoz, hogy operaéne­kes lettem. A Tömörkény gimnázium éppen szervező­Leonóra: Tokody Ilqna dő zenei tagozatán sokat ta­nultam dr. Mihálka György­től, és különösen Berdál Va­lériának köszönhetek renge­teget. — Az elmúlt év figyelem­re méltó sikereket hozott Tokody Ilona pályáján. Kü­lönböző szerepek tették pró­bára tehetségét. — Igen változatos és gaz­dag a repertoárom. Az egyik pólust talán Durkó Zsolt Mózes című. modern hang­vételű operájának Anya sze­repe jelenti. Rengeteget ta­nultam, a próbák két hó­napja alatt szinte minden­nap színpadon voltam, bol­dog vagyok, hogy részese le­hettem egy új opera születé­sének. Ráadásul ez a szerep lehetőséget adott egy drá­mai figura megteremtéséhez. Azután énekeltem Liut a Turandotban. S Ismét más feladatot jelentett Balassa Sándor Az ajtón kívül című operájának női főszerepe, mely egyesítette a lírai és drámai vonásokat. Nem be­szélve arról, hogy ismét egy kortárs magyar mű ősbemu­tatójának lehettem közre­működője. Aztán, hogy tel­jes legyen a sor, a Bohém­élet Mimije mellett zenekari próba nélkül ugrottam be a Bánk bánba Melindát éne­kelni. S végül az évad befe­jezéseként a Cosi fan tutié­ban Flordiligi voltam. A nyár elején a Hilton Domi­nikánus-udvarában. hűvös estéken mentettük át ta­valyról Dittersdorf vígope­ráját, A hűséges paraszt­lányt. A fortélyos, bátor Laurettát jól esett komédi­ázva, vidáman játszani is. Azóta minden időm Leonó­ráé. Öröm együtt dolgozni Mikó Andrással és Pál Ta­mással. Nagyszerű segítő­társak. — Fiatal énekesnő, a pá­lya elején. Különböző ka­rakterű figurákat kelt életre i színpadon, egymástól elté­•ő feladatokat old meg a hangversenydobogón. Egy­aránt érzi és hűen tolmá­csolja Mozart és Puccini, Durkó és Balassa. Verdi és Bartók, Erkel és Kurtág ze­néjét. — Egy művész soha sincs készen azzal ha zsebre te­heti a diplomáját. Nem mondhatja azt, hogy most már mindent tudok. A foly­tonos önképzés a művészek legfontosabb feladata. Jelen­leg is járok énekórákra volt tanáromhoz, dr. Sípos Jenő­höz, s első számú kritikusom férjem, aki maga ls énekes és rendezőasszisztens az Operaházban. Biztos vagyok abban, hogy nem szabad szerepskatulyákban gondol­kodni — és nemcsak a pá­lya elején! Soha nem mond­hatom azt, hogy én csak Mozartot, csak Verdit, csak Puccinit vagy csak moder­neket éneklek. Az énektech­nikai felkészültség mellett az emberi élmények gazda­godása, a tapasztalatok bő­vülése Igényli a szélesebb repertoárt, örülök, hogy ed­dig nem skatulyáztak be. Ügy érzem, időben kapom a feladatokat, melyeket mind érettebben tudok megolda­ni. Vágyódom a drámaibb szerepekhez... A végzet hatalma tragikus sorsú Leonórája után a tele­vízióban forgatja maid Pet­rovics Emil Bűn és bűnhő­dés című operáját, ö lesz Szonya... Tanúi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents