Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-17 / 165. szám

Csütörtök, 1979. július 119. fl gyógynövények k világ minden tájára A gyógynövénytermesztés új technológiáiról, a fejlesztésekről kezdődött hétfőn egyhetes nemzetközi tanácskozás a Magyar Tudományos Akadémia várbeli dísztermében a Nemzetközi Gyógynövény Kutatási Társaság és a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében. A konferencián 26 ország mintegy 200 szakembere vesz részt, és összesen 50 eióadás hangzik el. A tanácskozáson három nagy témakörben vitatják meg a gyógynövénytermesztés aktuális kérdéseit A megnyitó után elsőként a Magyarországon kifejlesztett zárt mák- és anyarozs-termesztési technológiákról hangzottak el előadások: ezekkel a rendszerekkel megbízhatóvá, egyenletesebbé lehet tenni a termesztést, s így a gyógyszeripar állandóan jó minőségű alapanyaghoz juthat. A további témakörökben a gyógynövénytermesztés új gépeiről, illetve a nemzetközi együttműködésekről lesz szó. A SZIM Budapesti Köszörűgépgyárában saját tervezés alapján gyártják a nagy pontosságú optikai alakköszörű gépeket. A hét fő típusban készített berendezések között már olyan is van, mely számítógéppel irányítható. A különböző nagyítású, MOM-optikával gyártott köszörűgépeket a világ minden tájára exportálják. Legtöbbet azonban Csehszlovákiába, Lengyelországba, a Szovjetunióba, NSZKba és Franciaországba szállítanak. A képen: készülnek az optikai alakköszörű gépek Nyári takarmányok Kevesebb széna—több kukorica A szőregi Tisza—Maros- birkákat hoztak. Eddig ezer- A takarmányt géppel hordEzög Tsz-ben 147 hektár za- nél több jerkét vásároltak, ják. Három traktor, egy bos takarmány maradt az hogy jövőre kétezer juha rendsodró, egy süózó, két idei aratnivalóból. Mivel- legyen a közösségnek. Az szénagyűjtő kocsi és egy hogy az még zöld, a gépek adottságokhoz szeretnék homlokrakodó alkotja a gépbefejezték az aratást, több igazítani az állattenyésztést, sort. Csak a kazlakon szükerejük marad a másodve- azért is határoztak a juh- séges a kézi erő, ott ugyantésre. Eddig száz hektár csa- állomány fejlesztéséről. Há- is villával túrják szét a szélamádénak való napraforgós romezer hektár mély fekvésű nát. kukoricát vetettek. és közel ezer hektár homok- A zákányszéki 50 hektár A négy falu gazdaságát földjük van, ez is indokolja rétről az idén is jó termést összefogó téesz 2200 szarvas- a változtatást. Ami haszon kaszáltak — először. Másodmarhát tart. Az idén lucer- az időjárás miatt kiesik a szorra már megáztak a rennából az első kaszálás után növénytermesztésből, azt jó- dek, és a széna gyengébb 7000 mázsa takarmányt hord- szágokból pótolják. A siló- minőségű. Gondjuk még a tak be a 410 hektár lucer- kukoricát meghagyják, így közösben, hogy legalább 350 natábláról. A szálas lucerna-1114 hektáron terem majd hektár szétszórt ősgyepettajobb minőségű volt, mint a a szemes kukorica, amit ab- valy nem tudták levágni, és tavalyi. raknak használnak. Napra- így az idén dupla munka Nem mondható el ugyan- forgót is vetettek —, több van vele. Ha takarmányez a második kaszálás ter- mint 500 hektárt, hogy ne nak alkalmatlan a tavalyi méséről. Meg kellett elé- legyen gondjuk év végén a széna. alomnak hordják be gedniük négyezer mázsával, zárszámadáskor. a iószáaok alá* Annak ellenére, hogy le- A zákányszéki Egyetértés Ígéretes az idei szálastageltették az állatok nagy ré- szakszövetkezetben már le- karmany-termés annak elleszét, jelentős kára szárma- vágták az állatoknak való nére, hogy az első kaszázott a közösségnek a meg- borsót és a zabos bükkönyt, lás kevesebbet adott, mint feketedett lucernából. Hiá- mivel náluk is úgynevezett korábban, de — ami lényebavaló volt a három kaszá- „zöld szalagon" etetnek. Ami ges — a minősége jobb volt. lógép és a három szecskázó- azt jelenti, hogy tavasztól Több a tápértéke a szénágép munkája. Eddig négy- őszig állandóan kapnak nak. lucernának, és így keezer mázsa szénát adott a szecskázott takarmányt az vesebb is elég belőle. A márét a szőregieknek —, fe- állatok A közösségben két sodlk kaszálás már hírül se lét a szokásosnak. szarvasmarhatelepen tart- mond ilyen jó eredményt, A szarvasmarhák takar- iák a 760 állatot. Az egyi- hiszen az esőzés rontotta a mányozását kétféleképpen ken. az Önozó-tanyán hízó- JfJag0". oér™: oldják meg. Legeltetik is az ás fejős jószágot, a másikon ugyanakkor ^öntözte a talajt állatokat, és istállóban is Felső-Zákányszéken a etetik őket. Csaknem ezer Homokkultúra-telepen — hektár tegelőjük van. Na- csak hízó állatokat nevelnek, gyobb rbszük T*zaszigét és Az idei fél évi eredményeik Kübekháza határában. Ha negyedével jobbak a tavalyinagyon esős az időjárás, kí- nál, mert egy tehéntől átmélik a gyepeket és nem lagosan 3200 liter tejet fejhajtják rá az állatokat, tek. Ilyenkor a szárított szecs- Vegyes abrakkal etetik a kázott szénát — a szenázst marhákat — árpát, takaretetik a jószágokkal. Kever- mánybúzát, kukoricát éstápnek hozzá még összevágott koncentrátumot kevernek zöldborsót és napraforgót is. össze — a saját gépeiken. Naponta pár száz mázsát Mellé még szecskát is adszecskáznak össze Üjszent- nak az állatoknak. Eddig a ivánon és Kübeken. 20 hektáros őszi vetésű taA sándorfalvi Magyar— karmánnyal, ezután pedig a Lengyel Barátság Tsz-ben el- 20 hektár csalamádéval föladták a marhákat, helyükre tik meg a jászlakat. volt és a harmadik kaszálás jó termést ígér. Akárcsak a kukorica, amelyből az idén Szegeden és a szegedi járásban csaknem 20 hektár terem. A három néha egy hosszú passzusra volna szükség, s van-e idő manapság hosszú passzusokra? Hallottam valahol például, hogy energiából sohasem lehet sok, legfeljebb elég. Erről viszont az jutott eszembe, hogy divat — és szintén manapság — az energiáról szénről, a villamos áramról beszélek — beszélnek arról eleget mások. Erről csak annyit jegyzek meg. hogy hiába akarja például a távfűtés szakembere csökkenteni a fűtésre szánt költségeket, ha az építőipar olyan házakat épít. amelyekből kiszökik az utcára a meleg; vagyis hogy a valódi energiatakarékosság csak olyan teljes körű gondolnak az elejétől a végéig. Energiából sohasem lehet sok, legfeljebb elég. Csak az elpazarolt energiáért kár. a hasznosulóért nem. És ez igaz az emberi energiára is; szellemire és fizikaira egyaránt A 3 M-módszer magyarországi elterjedése három esztendővel ezelőtt kezdődött el. Azóta tanuljuk ezt az újabb rövidítést. Ennyit jelent egyébként: mozdulatelemzéses munkatanulmányozás és munkakialakítás. A módszernek kettős célja van; a gazdasági, vagyis a termelékenység növelése, a munkafolyamatok gazdasági eredményének növelése érdekében, és a humánus, vagyis a munkafolyamat és a munkakörülmények emberhez való igazítása. Az előbbi példánál maradva; bizonyos szellemi energia befektetésével úgy takaríthatunk meg a módszerrel fizikai energiát, hogy közben a gyár, az üzem teljesítménye növekszik. Egy, a három M-ről szóló szakcikkből tudtam meg, hogy abban a munkában is, amiben most vagyok — ülök az írógépemnél és cikket írok a munkamódszerről — különféle mozdulataim másképp értékelhetők; mozdulataimnak egy része hatékony (leütöm az írógép billentyűjét), más része késleltető (megvakarom a kobakomat. míg a következő mondaton gondolkodom), s van a tevékenységemnek egy olyan része is, amelyik cikkem születése szempontjából teljesen hatástalan (fel- „„„„•, . .. .... , emelem a földről a gyufaskatulyát, mert az imént leejtettem). Példám természetesen nem pontos, legalábbis nem tudományos, de nem is célom tudományoskodni, csak a dolgok lényegét szeretném érzékeltetni. Ez pedig körülbelül abban summázható, hogy lehetőleg minden olyan mozdulatot ki kell küszöbölni, amelv közvetlenül nem járul hozzá ahhoz, / hogy haladjunk a munkával. Ez a most divatba jövő munkamódszer pedig képes felmérni, és egzakt módon teszi, hogy melyek ezek. Természetesen, ezzel még nincs vége semminek, mert mindahhoz, hogy a program megvalósulhassék, a módszer ajánlásokat tesz arra is. hogy miként kell a munkahely körülményeit hozzáalakítani. És ha mindez összejött... Akkor elmondhatjuk például, hogy a mozdulategyszerűsítés következtében csökken a dolgozó szellemi-idegrendszeri terhelése, ha kevesebb lesz a mozgatott teher, a fizikai erőfeszítés lesz kisebb, ha megtanítjuk a munkást a kétkezes munkavégzésre, a féloldalas fizikai igénybevétel szűnik meg. Mindezt Boris Péter cikkéből tudom, s azt is, hogy hazánkban ezer ember szerezte meg a módszer alkalmazásához szükséges tudományt. A módszerrel is találkoztam már a gyakorlatban. A Szegedi Ruhagyár alkalmazza Izeretem az aforizmákat. Egyetlen — fényes sikerrel. Kutatni kezdtem, prók szellemes mondatba sűrítik mind- bálkoznak-e vele szűkebb hazánkban máazt,' aminek részletes kifejtéséhez sutt is. Az Ergonómia című folyóiratban olvastam, hogy bevezette a szalámigyár is. Telefonáltam. A vonal másik végén a hang: nem, nem alkalmazzuk még. előadások voltak már róla. több is, egy emberünk ugyanis elvégezte a tanfolyamot de a módszer bevezebeszélni; takarékoskodni viszont még min- tésén még gondolkodunk, sok feltétele van dig nem szokás vele. Nem a kőolajról, a ugyanis. Megköszöntem az információt letettem a kagylót de azóta sem hagy nyugodni a kérdés. Ha nincs a szalámigyárban 3 M, akkor hogyan kerül ilyen információ az Ergonómia című folyóiratba? Gyanítom persze. Olvastam egy jelentésben. hogy megyénkben több mint ötven termelőhelyen dolgoznak DH-munkarendrendszerben képzelhető el, amelyet végig- szerben. Sokalltam azt is, joggal, mert kiderült hogy szinte mindenütt csak kísérleteznek vele, ám ezek a kísérletek az információ bonyolult csatornáiban, úgy látszik. valódi munkarendszerekké alakulnak. A szegedi cipőgyár egyik üzemrészében megpróbálkoztak valami DH-félével. Nem sok sikerrel. Ez jutott eszembe akkor, amikor nemrégiben a könnyűipari minisztériumi államtitkár egyik előadását hallgattam Szegeden, amelyből kiderült a többi között az is, hogy az iparág egyik vállalata, a Tisza Cipőgyár, DH-munkarendszerben dolgozik Martfűn. Amikor feltettem a kérdést, hogy vajon nem lehetne-e az ottani példákat átvenni — végtére is, az iparág azonos, a cipő Martfűn is. Szegeden is cipő —, azt válaszolta; pontosabban szólván kérdezte: miért nem megyek el Martfűre, nem rejtik véka alá a tudományukat az ottani szakemberek, megosztják a tapasztalataikat bárkivel, s a minisztérium nem győzi nógatni a többi gyárbélieket, hogy szálljanak vonatra... Én miért nem mentem még el? Nem akarok magánügyekkel traktálni senkit, én elmentem ... Arról, hogy a következő években több munkáskézre egyetlen gyár sem számíthat, annyit beszélünk mostanában, hogy néha — nem én mondom, egy mérnökbarátom kedvenc megállapítása — nem marad időnk arról beszélni, hogy mi is volna a megoldás. És tulajdonképpen nem is beszélnünk kellene, hanem cselekednünk, mert a rugyártási idejét — megfelelő minőségi mutatók mellett — világszínvonalúra emelni a 3 M-módszer segítségével; mert a martfűi gyár ma már olyan szinten tud cipőt csinálni a DH-munkarendszerben, hogy az eddig elérhetetlennek látszó amerikai piacra is be tudott törni, s nem is akárhogyan. A

z energia sohasem sok. legfeljebb elegendő. Olajunk, gázunk, szenünk nem lesz több. Munkára fogható emberünk sem. Szellemi energiánkban kell tehát legfőképpen bizakodnunk. Félreértés ne essék; egy-egy új munkarendszer bevezetése, megvásárlása, adaptálása sincs ingyen. A ruhagyár szép summát fizetett a módszerért a Fékonnak, de ez a pénz hamar megtérül. Végül is persze olyan sok más megoldás nem kínálkozik: hazánk gazdaságát a néhány év előttinél lassabb fejlődési ütem jellemzi; ez az ütem pedig felveti a belső tartalékok kihasználásának problémáját. Az új, a hatékony munkarendszerek bevezetése egy ezek közül, s az egyik legfontosabb. Mindezeknél pedig — elnézést a szóismétléséért — csak az a fontosabb, hogy a munkamódszereket be is vezessük, és ne jelentésekbe, hanem a gyakorlat*-* Petri Ferene A zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezetben kazlazzák a szénát Oláh Mihály köszöntése Elvtársi tisztelettel és nál, 1948—54 között a város őszinte baráti szeretettel kö- polgármestere, illetve első szöntötték tegnap délután 80. tanácselnöke, 1956-ban — születésnapja alkalmából Vá- már mint nyugdíjas — ismét sárhelyen, a városi pártbi- hallatta szavát a munkáshazottság székházában Oláh talom védelmében. Nyolc évMihályt, a munkásmozgalom tizeddel maga mögött a várégi harcosát, a Szocialista rosi pártbizottság és a taHazáért Érdemrend kitünte- nács tagjaként, a Szakszertettjét. vezetek Csongrád megyei TaA bensőséges hangulatú nácsa elnökeként most istelünnepségen, amelyen jelen jes frisseséggel, őszinte hitvolt Jakab Sándor, az tel és akarattal tevékenykeMSZMP Központi Bizottsá- d'k a közösség érdekében, gának tagja, a SZOT főtitkár- Mindig egyszerű, közvetlen helyettese, Gyárfás Mihály, magatartásával, segítőkészséa megyei pártbizottság titká- gével méltán övezi őt közra, Siklós János, a Népszava tisztelet, megbecsülés, főszerkesztője, dr. Ágoston A városi pártbizottság első József, az SZMT vezető tit- titkárának szavai után kökára, valamint a párt- és ál- szöntötte Oláh Mihályt Jakab lami élet több más vezető Sándor, átadva a Szakszerszemélyisége is — dr. Sza- vezeti Munkáért kitüntetés lontai József, a városi párt- arany fokozatát, majd a mebizottság első titkára mon- gyei pártbizottság nevében dott köszöntőt. Beszédében Gyárfás Mihály és a fiatalok méltatta Oláh Mihály elvtárs nevében Kerekes István, a gazdag életútját: — 1922-ben KISZ városi bizottságának lett tagja a Szociáldemokra- titkára is mondott köszöntőt, ta Pártnak, bábáskodott 1944- A meleg hangú születésben a helyi kommunista napi köszöntő baráti beszélpártszervezet megalakításá- getéssel ért véget. Rába kamionok Afrikában Egyre több Rába kamion A győri Rába gyár meszjelenik meg az afrikai kon- szemenően kielégíti a vevők tinens országútjain. Kuvait egyéni kívánságait, s ezek már régóta megrendelője a alapján változtatásokat is nagy teherbírású győri gép- végez az eredeti konstrukkocsiknak, s újabban Tuné- eiÖkon. A legújabb, Egyipzia és Egyiptom is rendelt tómba küldött kamionokat belőlük. Az elmúlt napokban például olajszállító tartámindhárom országba indí- lyokkal szerelték fel. tottak szállítmányokat. (MTT) Magyar elektromos berendezések az olimpiára A néhány nap múlva kez- színen van. A külkereskedődő szovjet nyári Sparta- delmi vállalat hétfői sajtókiádon több sportlétesít- tájékoztatóján azt is elményben magyar eredmény- mondták, hogy a jövő évi jelző berendezések, kommen- olimpiára összesen 1,2 miltátorrendszerek és hangosí- liárd forint értékben szállít tők üzemelnek. Ezeket az a magyar ipar stúdió_ és Elektroimpex a jövő évi ... , ... . . , olimpiara szállította, az elektroakusztikai berendeolimpiai berendezéseknek zéseket. számitógépes eredtöbb mint a fele már a hely- ményhirdetőket. (MTI)