Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-13 / 136. szám

Szerda, 1979. június 13. « 5 II cukorbetegek ellátása Hazánkban — sajnos — nek ellenére a szervezet tékben megengedhető az nem ritka az olyan megbe- szénhidrátéhségben szenved, édesség fogyasztása is. A fotegedés, amely a korszerűt- mert inzulin hiányában a gyókúrát nem kell siettetni, len táplálkozásra vezethető sejtek nem tudják felvenni havi egy kilogrammnyi súlyvissza. Az ilyen bajok meg-a cukrot. Másik következ- csökkenéssel is el lehet érni előzéséhez és gyógyításához mény, hogy a zsírokat sem idővel a kívánt testsúlyt.. Jankó Imrétől, a Csongrád-Bács megyei FÜSZÉRT szénhidrátok egyenletes fel- igazgatójától azt kérdeztük, legtöbbször nélkülözhetetlen tudja kellően elégetni a a diétás étrend. Az egész- szervezet. Mert ehhez is a ségügyj dolgozók fontos feladata, "hogy minél több em- használására lenne szükség, hogyan segíti a kereskedeber figeimét hívják fel a A túlzott cukorfogyasztás lem a diétázók ellátását, helytelen táplálkozás vészé- hajlamossá tesz a cukorbaj- — Az üzletekben összesen lyeire. Nagy szükség van ar- ra. A szervezet általában na- 40—50-féle készítmény áll a ra is, hogy az üzletek bő vá- pi 10 dekagramm szénhidrát cukorbetegek rendelkezésére. fogyasztását tűri el zavartalanul. Kísérletek igazolják. lasztékot biztosítsanak a diétás élelmiszerekből, a tápA befőtteket, a csokoládékat, süteményeket általában lálkozási betegségben szen- hogy azok között, akik ennél mesterséges anyagokkal édeyedőknek. többet fogyasztanak, több a sitik. Elég gyakran kapható Napjainkban a eukorbe- diabeteses is. Ezért van szük- édesítőszerek a szaharin, az tegség vagy orvosi nevén dia- ség a széles körű ismeret- édeske és a szaharinmid. A betes, igen gyakori. A kivál- terjesztő és egészségnevelő glukononhoz már körülmétó okokról és a gyógyítás munkára. A túltápláltság nyesebb hozzájutni, de enmódjáról kérdeztük meg dr. egyáltalán nem ritka a mi nek az az oka, hogy NSZKKajá'ri Irén főorvost. a viszonyaink között, az elhí- ból származó, importalapCsongrád megyei KÖJÁL zás pedig ugyancsak hajla- anyagból gyártják. Ugyanigazgatóhelyettesét. mot alakíthat ki a cukor- úgy a finn ostya és az NDK — Magyarországon az öt- bajra. A beteg csupán korlá- édességek sem találhatók venévesnél idősebb emberek tozott mennyiségben fo- meg mindig az üzletek polközül minden ötödik cukor- gyaszthat szénhidrátot és a cain. A diabetikus termékek beteg. Kezelésük inzulin- zsírfogyasztást sem viheti mindegyikén ott a jelzés: a injekciókkal és tablettákkal túlzásba. Többnyire mester- narancssárga folt. Á vevők történik. A gyógyuláshoz séges édesítőszereket kell általában tudják, hogy mely azonban alapvetően fontos a használnia a táplálék ízesí- áruk vásárolhatók meg könybeteg közreműködése is. Hi- téséhez. Jó, ha minél több nyen és melyek nem. A készén egészsége csak akkor gyümölcsöt, tejet, tejtermé- reskedelemben meg óltalájavulhat, ha betartja az elő- ket fogyaszt, de mindez egy- ban az okozza a legnagyobb írt diétás étrendet A cukor- általán nem zárja ki. hogy gondot, hogy nem ismerik beteg szervezetében részben a kultúrált étkezés örömei- eléggé a vagy teljesen megszűnik az ben részesüljön. A diétához inzulintermelés. Ennek kö- hasonló a fogyókúrázók tápvásárlók igényeit. A boltok ugyan teljes választék kialakítására törevetkeztében anyagcserezavar lálkozása is. Ehhez még csak kednek, de a kereslet néha fejlődik ki. A vércukorszint annyit érdemes hozzátenni, azt mutatja, hogy az ellátámagas lesz, s a cukor meg- hogy a kalóriaszegény étele- son lehetne még javítani... jelenik a vizeletben is. En- ken kívül csekélyebb mér- J. E. r Uj zenei könyvek » Watter Felsenstein neve noha második. 1955-ös ki- zattól. Bartók nemcsak az azóta nőtt fogalommá a ze- adása sem teljesen azonos, 1918-as operaházi bemutanés színház terrénumán, a középkortól Bartók és tóig, hanem utána is dolgohogy 1947-ben létrehozta és részben Kodály értékeléséig zott rajta, úgy hogy az felvirágoztatta Berlinben a ívelő anyagból értelemsze- 1921-ben kijött nyomtatott Komische Opert. Az osztrák rűen hiányzik az utóbbi há- zongorakivonat szövegét teszármazású rendezőnek ko- rom évtized magyar zenéje, kintette véglegesnek, és enrábbi munkáiból, előadásai- mely Kroó György (A ma- nek alapján készült a párból, jegyzeteiből, beszélgető- gyar zeneszerzés 25 éve, titúra is 1925-ben. A Zeneseiből válogatott a Zenemű- 1971; A magyar zeneszerzés műkiadó most úgy adja kiadó Zenés színház címmel. 30 éve, 1975) és Breuer Já- közre A kékszakálló herceg Felsenstein operajátszási el- nos (Harminc év magyar ze- várát, mint „operát egy felméletét jelentős gyakorlati nekultúrája, 1975) friss vonásban", holott Balázs munkássága, a Komische könyveiből pótolható. E har- Béla szövegéből közli az Operben máig örzött és mű- madik kiadás terve már operait, megspékelve a fonsoron tartott rendezései tet- Szabolcsi Bence életében tosabb zenei motívumok ték teljessé, mely életművet fölmerült, a tudósnak több- kottaképeivel, meg a fent természetesen lehet vitatni féle elképzelése is volt a idézett Kass-illusztrációk— de nem egyszer szenve- változtatásra, melyekkel kai, tehát népszerűsítő fordélyes polémiák kereszttűzé- Bónis Ferenc tudott gazdái- mában, hogy a zenében ben is áll —, csak tudomásul kodni. A majd százoldalas mérsékelten tájékozott olvanem venni lehetetlen, mivel histórikus leirást rövid átte- sónak is élményt nyújthashatása szerte a világon mér- kintő táblázat egészíti ki há- son. A kiadványhoz Kroó hető, ahol komolyan foglal- rom összehasonlító rovattal György írt utószót, koznak az eprajáték megújí- (időpont, hazai események, A regényes Verdi-életrajtásával. A zenés színpad mi történt ugyanakkor a 2ok legregényesebbjét, előadója ne hasson egy, már nyugati zenében) és 15 feje- pranz Werfel munkáját hameglevő muzsika eszköze- zetben gazdag példatár ze- todik kiadásban jelentette ként, hanem legyen terem- nei emlékeinkből, a népván- meg a zeneműkiadó. Az imtő-alkotó művész — sum- dorlástól századunkig váló- mar klasszikussá vált remázta Felsenstein, még gatott szemelvényekkel. gény érzékletes stílusban 1949-ben, a berlini együtte- Kass Jánosnak közelmúlt- eleveníti föl az idős Verdi sének mondott beszédében, ban Szegeden is látott ak- életének azt az epizódját, „Ne azért énekeljen, mert varelljei csodálhatóak meg mikor hosszabb idő után intökéletesen szép a hangja és A kékszakállú herceg vára kognitóban járt Velencében, énekelni tanult, hanem mert érdekes és dekoratív kiadá- s a renice színházban akaraz adott drámai helyzetben sában. A szegedi születésű Va-akaratlan részese lett a énekelnie kell. Más szóval: Balázs Béla 1910 tavaszán nagy riváiis Richárd Wagemocionálisan kell elhitet- fejezte be misztérium)áté- ner mámoros ünneplésének. nie, hogy nem áll rendelke- kátj amit Bartóknak és Ko- Ez az apró momentum azonzésére mas eszköz, mint az ..... -J • , , •• ének." Körülbelül és persze dalynak ajánlott. Ereden- ban inkább csak urugy durva egyszerűsítéssel így dően Kodály Zoltánnak Werfelnek arra, hogy közel foglalható össze dióhéjban szánta megzenésítésre, s hozza az olvasót a 19. század Felsenstein operarencjezési mindjárt melegében föl is legkiválóbb olasz aperakomreformjának lényege. A olvasta neki, óm a téma a ponistájának emberi, műművész próbáiról készült fo- szintén jelenlevő Bartók Bétákkal színes összeállításban, iának a képzeletét ragadta az általános elméleti-eszté- meg. Aki hamar munkához tikai kérdések taglalása is látott, 1911. szeptember mellett, különösen érdekes 2Q-án fejezte be az eredeti fejtegetéseket olvashatunk a partitúrát, melyet pályáVarázsfuvoláról, a Carmelv zatra küldött el (valószínűről és a Hoffman meséiről. jeg zongorakivonatos formáUgyancsak posztumusz ki- ban) a Lipótvárosi Kaszinóadásban, ám immár a har- ba. Körülbelül annyi sikermadikban, lát napvilágot rel, mint Katona járt a Szabolcsi Bence munkája, A Bánk bánnal, pontosabban magyar zenetörténet kézi- szólva neki megadatott a könyve. Bónis Ferenc ren- visszautasítás rideg tényszedezte sajtó alá, s a Szabói- rűsége, a bíráló bizottság csi-életműkiadás első kötete, lejátszhatatlannak minósía Bevezetés a zenetörténet- tette. Szerencsére ezzel az be után ez a második. Szá- aktussal távolról sem zárult zadunk legjelentősebb zene- le az opera pályafutása, jóitudósának alapvetó és ösz- lehet például az eredeti, sz'efoglaló kalauza még 1947- 1911-es befejezése is különben jelent meg először, s bözött a ma ismert váltovészi egyéniségéhez. N. I. Kiskunsági Madonnák, szélmalmok, guzsaiyok Egyre jobban elterjedő szokás közművelődési életünkben a múzeumok közötti együttműködés. A szegedi Móra Ferenc Múzeum és a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum hagyományosan jó kapcsolatának újabb szép megnyilvánulása a félegyháziak vendégeskedése Szegeden. A Horváth Mihály utcai kiállítóhelyiségbe A Kiskunság népi fafaragása című gyűjteményüket hozták el. A kiállítást Korkes Zsuzsanna muzeológus rendezte. Ha végigtekintünk a földszinti teremben borotvatokok, bográcskoszorúk, Kásakeverőkanalak, juhászbotok, furulyák, dudák mellett szélmalmokból származó kőpadelejék, csínvágók, gyaluk, kékfestők fadúcai és mézesbábosok ütőfái között igazi barokk szoborcsoporton akad meg a tekintet. — A festett faszobrok rendkívül egyszerűen faragottak s a Gyermeket tartó Madonnát ábrázolják nyitott könyvvel, vagy a Világmindenséget jelképező gömbbel a kezében. „Bezén attamaz Kenze Kitkc. Szentészen, Sze- szélmalom őrólt és a malom- — Meddig látható a kiálllnádon, düsön szen kütkön, ébítők nem csak a belső szer- tás' nitziegen, gerde, ati Ketke- kezetet tudták hibátlanul ki- , , . . bezen..." - a kun Miatyánk fnraPni ^ ~ A Horváth MlhaIy utcat Somogyi Károlyné fdyételel Kopjafák a kiskunsági népi faragásokat bemutató kiállításon jut az eszembe. Miatyank faragni, de művészi faragással látták el a kőpadelejét kiáilítóteremben még három - Pedig nem sok közük ^ a hozzá tartozó oszlopokat J ,Utána 3 ,f°regi * 3 van egymáshozi a szobroknak . „ , . , . , 1 tápéi közönség láthatja, ahoés az imának - igazít ki a * amelyeken már me^ele" vá szintén eljuttatjuk az vá szintén anyagot. — A népélet tárgyi emlékeinek bemutatása a Kiskun Múzeum értékes tevékenysége. — Kiállításainkon szerepelt tanulóktól kísérőm. — A szobrok épp- nik a magyar címer, mint úgy, mint gyűjteményünk az elveszett szabadságharc más darabjai a XVIII. és jelképe. A faragómolnárok, a XIX századi kiskunsági - ^ztorok és italában a amely mar igen kevert nepfaj és jobbára inkább jász- kiskunsági fafaragók közös ságból ideköltözött — embe- jellemzője volt, hogy minrek gondolat- és eszmevilá- dennapi tárgyaikat nem dígát, ízlését és művészi igé- szítették (túl, nem cicomázták. már a szűr" és fémművesség, nyesseget, mindennapi életét . mos+ a Dnna—Tis/a kö/i idézik. A Kun Miatyánk pe- Azok már nemesen egyszerű , dig a török idők előtt szólt arányaikkal is esztétikai él- su&^auitasra készülünk, ezen a tájon. ményt nyújtottak. Eszik Zoltán — Gondolat- és eszmevilág •— — a borotvatokon? — Igen. A körzővel szerkesztett virág, a forgórózsa, az egymással szembefordított S-alakú vonalakból kialakított tulipán, a farkasfog és a cserépből kinövő leveles ág nem csak a környezet ábrázolása. Egy ősi hagyomány egyfajta továbbélését figyelhetjük meg, melynek legföljebb kifejezésmódja változott. Így például az életfa, már mint cserépből kinövő leveles ág jelenik meg. Az ősi hitvilág jelképei mellett az útszéli faragott kereszteken és a tisztaszobában tartott Madonnák ábrázolásában a katolikus liturgia eseményei kerülnek megjelenítésre. A legtöbb kereszten ott látható a felfelé tekeredő kígyó szájában az almával, koponya az alatta keresztbe fektetett fogóval és kalapáccsal, a keresztre feszítés eszközeivel. Számos kereszten félegyházi faragómolnárok neve olvasható: Késik Gáspár, Vidáts János. — Furcsa szóösszetétel: faragómolnárok? — A város környékén a múlt században több mint 60 Antik könyvtár Csaknem ötszáz év könyv- ták. Philippus Bergomersis kiadását reprezentálja az a „Híres világkróniká"-ja a tízezer kötetes antik könyv- legrégebbi, 1492-ből szármatár, amelynek rendezését zjk. , Arany tükör" a címe most fejezték be a kiskun- ^ kö_ félegyhazi Kiskun Muzeum- ^ ban. A régi magyar és euró- tetnek. A 400 eves konyvpai — bázeli, bécsi, lipcsei, ritkaságok között található a augsburgi — nyomdák kiad- Calepinus-féle több nyelvű ványai sorakoznak a polco- értelmezőszótár és a Haller kon. János fordításában megjeIgen sok a különleges ér- lent „Trója veszedelme", tékű, 1800 előtti kiadású Nem sokkal fiatalabbak a könyv, s néhány ósnyom- „Magyar krónika" és a „Matatványt is számba vettek, gyar várak" című díszes kiezeket 1500 előtt nyomtat- adváíiyok sem. (MTI) Azok panaszkodnak, kapkodnak fűhöz-fához, akik eddig nem tanultak; néhány nap alatt nem lehet megszüntetni három év mulasztásait — mondta az igazgató, és hajlunk arra, hogy van igazsága, bizonyos: ha valaki adja a fejét, hogy megtanuljon egy szakmát, és a hároméves képzési idő alatt ritkán nyitogatja a könyveit — éjt nappallá tehet a vizsga előtti héhétre a tankönyv. Mire az igazgató — mint fent; és még hozzáteszi, a tételeket közösen kidolgozták, tanuljanak tehát a gyerekek a saját jegyzeteikből; akinek ez semmiképpen sem Ami elég, fele áron piegvásáarra rolhatja a hirtelen megkívánt köteteket. Vizsgadrukkos napok emlékei, a hajdani babona, miszerint az utolsó pillanatban muszáj még egyszer átnyálazni a könyvet — ten, valószínűtlen, hogy szóval valamiféle szolidaátengedik. De azt is nehéz ritásérzet késztetett a elképzelni, hogy számosan kérdésre: nem lehetne még akadnak ilyenek a_ szak- egy héttel megnyújtani a könyvbérleti időt? Nem. Négyszáz gyerek Történ ugyanis a 624. sz. végez az idén is, 12—13 intézetben, hogy — miként ezer könyvről van szó, a évente rendesen — az utol- selejtezés után meg kell só tanítási napon begyűj- rendelni az újakat, a renmunkástanulók között. Mert róluk van szó. tötték a harmadéves tanú- delés pedig határidős, lóktól a tankönyveket. Selejtezni, leltározni kell, hisz a drága szakkönyvek (van köztük 500 forintos is, és van olyan szakma, amelynek a tanulója 3 ezrest fiVilágos? Nincs mit tenni. Talán nem is használnánk ennyi szót néhány megriadt, a többinél nyilván lustább szakmunkászethetne a szükséges jegy- tanul° P^asza miatt, ha zetekért) az intézménv tu nem talalunk ebben az' isESS —Hi sa-*sjy.tssrí módon Rátartás nyomaira. A másik szegedi szakmunkásképzőben, a 600-as intézetben ugyanis a „nem" helyett ákok (szülők) mégis pa- ;'Í?fhnatHiJn°n^nak: t ?eg* NOCTLRNDNAT A IniJ.i, tarthatják a könyveket a kifizetésétől ily (nyilvánvalóan a szakmunkásképzés támogatása céljából) megmenekített dinaszkodnak. A dolognak ugyanis az a szépséghibája, hogy a tanítás befejezéharmadévesek, csak a vizsga után adják le. Az új se után körülbelül egy hét- "^könyveket ugyanis , ,. _ U-—-J éves kalkuláció alapján tel kezdődnek a harmadévesek vizsgái. A szóban forgó intézetben június 7— 8—9-én kérték el a könyveket, amelyeknek anyagából 15-én, pénteken vizsgáznak először a végzősök. Azt mondják, nagyon kellene nekik erre az utolsó már jóval korábban meg rendelik, a régieket pedig selejtezik és leltározzák — a vizsgák után, nyáron. Talán üdülés helyett, de a szakmunkások sikeres vizsgája érdekében. S. E.