Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-13 / 136. szám

Szerda, 1979. június 92. « 5 Egy közösség reneszánsza Három évtizeddel • ezelőtt a szegedi férfi- és női szabómesterek külön-külön alapítottak szövetkezetet, majd 1965-ben fuzionáltak. A város huszonhét pontján műIködtek apró műhelyeik, /ahol ingeket, pufajkákat, >orkán dzsekiket Varrtak, t Ahogyan ma visszaemlékeznek: „Harmadrendű feladatokat végeztünk, az oldalvonalon kfvül fociztunk." 'Később aztán formálódott 1 termékskálájuk, a felsőruházati cikkek kerültek előtérbe. Nyolc éve viszont ge-, nerélisan megváltozott min. den a Szegedi Ruházati J Szövetkezet berkeiben. A ) régi vezetőség lemondott, is újak, fiatalok kerültek a J közösség élére. Bors Győ•| zőt választották elnöknek, Jaki akkor alig töltötte be a | harmincadik életévét. de lelőtte már végigjárta a sza| bómesterség, illetve a szörvetkezeti élet ranglétrájának minden lépcsőfokát Céltudatos lépésele hoz. sőt a szőrmekikészítést is önmaguk végzik el, mivel Mórahalmon létesítettek fióktelepet Tanyavilágban és lakótelepen A Szegedi Ruházati Szövetkezet két dologban mindenképpen dicséretesen cselekedett: üzemet és munkaalkalmat teremtett a mórahalmi tanyavilágban, s korszerű varrodát létesített Szegeden a felsővárosi új lakókörzetben, a Kemes utca végén. Mind a két létesítménynek igen jelentős a következménye. Egy mórahalmi külterületi iskolát vásároltak meg, mivel ott megszűnt a tanítás, és ezzel megteremtették az ipari üzem alapjait, s újabb épületeket emeltek. Ipari munkaalkalmat biztosították hatvan tanyai embernek. Mivel a szövetkezet termelésében egyre nagyobb szerepet játszik a zsűrizik és bemutatják a kereskedelem szakembereinek, Ha megegyeztek, indulhat a sorozatgyártás. Jelenleg „betörtek" a nyugati piacokra is a szegedi szövetkezet termékei, a Tannimpex és a Hungarocoop Külkereskedelmi Vállalatok továbbítják cikkeiket. A szőrme- és bőrkikészítő és konfekciónáló üzemükből az elkészült árunak 90 százaléka kerül határainkon túlra, de a textilből készült ruházati cikkeiket is keresik már. Külföldrőlvásárolnak kiváló ballon oktatják a fiatalokat, akikkel a szövetkezet társadalmi szerződést is köt, s részükre havonta 250 forint ösztöndíjat fizet. Jelenleg ugyan egy műszakban dolgozik a szövetkezet több mint ötszáz alkalmazottja, de jövőre szeretnének két műszakot szervezni. A dolgozók 98 százaléka asszony és leány, közülük jelenleg nyolcvanan maradtak odahaza gyermekgondozási segélyen. Bölcs előrelátásra vall, hogy a szövetkezet vezetői óvodaépítésre is gondoltak. Nem elégednek meg azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a városi tanács biztosít gyermekintézményeiben, hanem „belenyúltak a szőrmekikészítés és -koníek- szakmunkásaik utánpótlásé' ra, a dolgozók szociális és ' • Érdemes két számot Idézni a szövetkezet főkönyvéből; 1972-ben 40 millió forint, 1978-ban 220 millió forint értékű ruházati terméket gyártottak. Eredményes tevékenységüket anyagilag és erkölcsileg egyaránt elismerték. A szövetkezet központi irodája és a modelleződ, tervezőiműhelye a Francia utcában van egy földszintes, nagyon elavult épületben. Az elnöki szoba is parányi helyiség, s *talán ezért ls tűnik úgy, thogy az elismerő, kitüntető oklevelek teljesen beborítják falait. Négyszer nyerték el a Kiváló Szövetkezet kitüntetést, ötször kaptak miniszteri elismerő oklevelet, háromszor díjazták őket a Szegedi Ipari Vásáron, illetve a szabadkai Pannónia Vásáron. Se szeri, se száma n társadalmi és sporttevékenységért kapott nak. okleveleknek. Csak kuriózumként érdemel említést, hogy női focicsapatuk egy budapesti tornán első helyezést szerzett. Az elnöki Iroda falait tapéta módjára elborító okleveleket nem adták ingyen. Céltudatos lépéseket tettek, hogy a 40 milliós termelési értéküket hatszorosára növeljék,. ruházati cikkeiknek biztos vásárlókat nyerjenek. A szegedi szövetkezet felsőruházati cikkeit ismerik cionálás, — tavaly 90. az idén pedig 130 millió forintot —, ezért is összepontosították ezt a termékágazatot a mórahalmi üzemükbe. A szegedi felsővárosi új üzemüket a textilanyagok konfekcionálására hozták létre. Az elkészítéséhez jelentős támogatást kaptak felsőbb szervezetüktől. A negyvenmillióért fölépített üzemház nem bontja meg a lakókörnyezet képét, a gépek csendesen berregnek, nem zavarják a szomszédos épületek lakóit serm. Igen nagy előnyt jelent ez a munkahely a tarjáni és a felsővárosi asszonyoknak, lányoknak, hiszen nem kell buszozniuk, fáradniuk a város másik felében levő munkahelyekre. Hazai és külföldi piacra díiak- Az ^ szövetkezeti üzemk kll_ ben korszerű gépeket használnak, zömmel az NDK-ból vásárolt Altenburg típusú tútolásos varrógépeken dolgoznak, de a kiegészítő és speciális feladatokat ellátó gépi berendezéseik is a legkorszerűbbek közé tartoznak. Tehát adva van egy új üzem, megvásárolták a legjobb gépeket, a textilgyárak idehaza is és külföldön is jó kelméket ajánlanak, a munkásgárda is ügyes, s mégis a következő láncszem a legneanyagot, de az elkészített saját kasszába", s önerőből ballonkabátokat is az NSZK- építtetik fel a szövetkezet ban, Svájcban és Franciaor- óvodáját, ahol munkatársaik szágban értékesítik. Ebben száz kisgyermekét lehet elhelyezni a délelőttös és a délutános műszakban dolgozóknak egyaránt. Elkészültek már az új irodaház és tervezőműhely, szociális létesítmények és üzletház tervei is. A Kemes utcai üzemükhöz csatlakozik majd egy háromemeletes épület, ahol az emeleteken lesznek a tervezők és modellezők, a szövetkezet adminisztrációja, a földszinti részén pedig kimunkahelyi körülményeinek alakítanak egy 300 négyzelaz évben 60 millió forint bevételre számítanak a nyugati kereskedőktől. Saját áruház és óvoda Á szövetkezet vezetői dicséretes módon gondolnak Kottázó számítógép A zeneszerzők általában a zongora mellett ülve komponálnak. Ha a zeneszerző rögtön leírja a szerzeményét, nem fordulhat elő, hogy elfelejti a jól sikerült részletet. Az angliai Aberdeenben a műszaki egyetem tudósai egy olyan elektromos műszert állekottáz minden dallamot, amit a zeneszerző szerez a zongoránál ülve. Ez a berendezés felhasználható más billentyűs hangszerek esetén is. A dallamot először egy mágneses szalag rögzíti, majd egy különlegesen programozott számítógép hangjeállandó javítására, valamint arra is, hogy környezetükben az emberek megtalálhassák az általuk gyártott és ajánlott ruházati cikkéket. A Rákóczi utcában saját taméter alapterületű ruházati boltot, s úgy tervezik, hogy nemcsak a saját termékeiket, hanem más ruházati ipari szövetkezetek termékeit is kínálják majd a vánulómúhelyükben sajátíthat- sárlóknak. Minden bizonyja el száz fiatal a mestersé- nyal két év múlva megnyitgét. A jól felszerelt műhely- ják az üzlet kapuit az érben a 624-es iparitanuló in- deklődők előtt, tézet szakemberei, tanárai Gazdagh István lítottak elő, amely azonnal gyekké írja át a hangokat. Mi/ári programok Sopronban, Egerben A nyári szabadtéri rendez- cio című nagyoperettjét vények sorában a szegedivel ajánlja a Győri Kisfaludy egyidősek a Soproni Ünnepi Színház társulata. Gazdag képHetek: június 29—július 21. zóműveszeti programot is leközött immár a huszonkette- bonyolít Sopron: Hajós Eva dik alkalommal rendezik festményei és Bakó Ilona meg. Nagyszabású hangver- iparművész tárlata látható senyekre kerül sor az akusz- egyebek között. Idén is megtiká járói méltán híres Szent rendezik a soproni nyári múMihály templomban, a Szent György templomban, az Evangélikus templomban és a Liszt Ferenc Művelődési Központban. A fertőrákosi barlangszínházban külföldi és Hazai énekesek közreműködésével mutatják be Verdi Nabuccóját és Don Carlos-át. Ez utóbbi mű Posa márkija az a bolgár Sztojan Popov lesz, aki évekkel ezelőtt Nabuccót énekelt vésztelepet, az ifjúsági napokat, az országos kamarakorus fesztivált és a TIT nyári egyetemeit. A Soproni Ünnepi Hetek fiatalabb társa, az Agria Napok, Eger idegenforgalmi rendezvénysorozata, idén öléves. A rendezvények középpontjában a várszínháznak az Agria Játékszínnek előadásai állnak, ahol tízezres közönséget fogadnak. E vállalSzegeden. Július 9-én Koloss kopásnak kezdetben az elfeIstván orgonaestjén Gregor fedett magyar drámai emléJózsef énekel az evangélikus templomban. A könnyűzene kedvelőinek Suppé: Boccacaz ország összes nagykeres- hezebb: olyan ruhákat készíkedelmi vállalatainál, és szívesen rendelnek azokból. Igaz,, nem kényszerülnek már arra, hogy huszonhét elavult műhelyben készítsék, varrják a felsőruházati termékeiket. A választék bővítése érdekében fogtak hozzá a 6zőrmekonfekcianálásteni, melyeket szívesen meg vásárolnak és viselnek az emberek. A szövetkezetnek Igazán jó nevű tervezője, Andirkó Károly irányítja az új modellek megszületését. Elkészítik kreációikat a Francia utcai modellező műhelyben Jubileumi jutalom és a katonai idő Sz. S. szegedi olvasónk 1948 október elején vonult be tényleges katonai szolgálatra és 1950 november elején szerelt le. A bevonuláskor egy magánmunkáltatónál állt munkaviszonyban, de katonai szolgálatra történő bevonulása sára vonatkozó miatt 1948. október 31-cn a szabályok nem viszonya megszűnt, ezért a katonaidejét a jubileumi jutalomnál munkaviszonyban töltött időként nem veszik figyelembe. Kéri, ismertessük, mit mond ezzel kapcsolatban a jogszabály? A katonai idő beszámitámunkajogi egységesek. munkaviszonyát megszün- hanem attól függően váltotették. A katonai szolgálat zók, hogy a bevonulás, a leután a leszerelést követően szerelés milyen időszakban olvasónk egy másik mun- történt. A felszabadulás vonulás előtti munkáltatóhoz térjen vissza.) Részletes szabályozás megtalálható a sorés tartalékos katonai szolgálatban töltött idő bezsámításáról szóló 5/1967. (X.8.) MüM sz. rendelet 10/A paragrafusában. A fent közölt rendelkezés érvényes olvasónk esetére is. A jelenlegi munkáltatójának az álláspontja téves, hiszen olvasónk rendelkezik a beszámításként megkívánt felkáltatónál helyezkedett el. után, de még 1951. február tétellel. Megjegyezzük, a félOlvasónk számítása sze- 1. előtt, vagyis az első Munrint — figyelembe véve a ka Törvénykönyvének hakatonai szolgálat idejét is tálybalépése előtt történt tonai szolgálat időtartama reértések elkerülése végett: az a körülmény, hogy a kajogosulttá vált a 25 sor- (első tényleges), valaéves jubileumi jutalomra, mint tartalékos (póttartaezért kérte annak kifizetését. Munkahelyén az igényét nem ismerték el. Az elutasításban arra hivatkoztak, hogy a leszerelés után nem a korábbi munkahelyére ment vissza dolgozni, egyébként is a katonai szolgálat alatt munkaiékos) katonai szolgálatra bevonulás esetén, a beszámításnak két feltétele van: előfeltétele, hogy a dolgozó munkaviszonyból vonuljon be, a második pedig a leszerelést követően 30 napon belül munkaviszonyba . lépjen. (Nem szükséges, hogy a bealatt formailag nem állt fenn a munkaviszony, a jelen esetben nem döntő, mert a kiléptetése a bevonulás után szabályellenesen történt. Olvasónknak azt javasoljuk, hogy jubileumi jutalma érvényesítése végett forduljon a vállalat munkaügyi döntőbizottságához. Dr. V. M. kek színpadra állítása volt célja, idén mai magyar történelmi darabot mutatnak be, Vámos Miklós Háromszoros vivát!-ját. Természetesen csak a mű új, a fiatal író harmadik színpadi alkotása, története a tatárjárás idején játszódik, s valóságos eseményt dolgoz fel. Rendezője Valló Péter, az Agria Játékszín művészeti vezetője lesz, s főbb szerepeiben Koitál Róbert, Kern András, Kézdy György, Hegedűs D. Géza, Bánsági Ildikó lép föl. Bemutató július 13-án, smég abban a hónapban tíz előadást tartanak az egri várszínházban. Június végén (tavalyról) újítják fel Bethlen Miklós—Nemeskürty István: Noé galambja című monodrámáját Bánfjy György tolmácsolásában. Az egri programsorozatban — a szolnoki és a pesti színház már lezajlott bemutatói után — a pécsi színház vendégjátéka jelent érdekességet, valamint a székesegyházban rendezett több orgonahangverseny, az egri vár romkertjében a Benkó Dixieland dzsesszkoncertje és az egri várszínházban augusztus 18ra hirdetett néptáncest. A műemlékvédelmi nyári egyetem témája a népi építészeti emlékek védelme lesz (július 30—augusztus 8.), a filmművészeti nyári egyetemé (augusztus 11—20.) pedig Jancsá Miklós művészete. Molnár Zoltán A vereség 42. Ugrott rögtön néhány katona: elvették tőlük a hordágyat — Na. szuszogjátok kl magatokat! — Nemigen volt kedvük szuszogni; András legelsősorban ls tájékozódni szeretett volna. — Hol van valami parancsnok? — kérdezte. — Jó kérdés. — Elég furcsán vigyorogtak rá. — Mit hülyészkedsz, hol van már Itt parancsnok? — Talán még akad... — morgott András egy kicsit bizalmatlanul, s végigfürkészte óket. — Akkor csak keress, keress szorgalmasan 1 Uporniczky jutott eszébe,; bizony, akadt itt a dandárnál is az utóbbi időben jó néhány ilyen tiszt. Ezeket az elesettek helyébe küldték. Meg egyáltalán, hogy felhasználják a szakértelmüket. Hát szakértelmük aztán..- szó se róla. Ebben a helyzetben is igencsak része van .a szakértelmüknek. Odafordult, a katonákhoz: — Azt tudjátok, hogy itt küszködött jó ideig egv géppuska? Talán vagy egy kilométerre... Két legénység pusztult el mellette. — Igen — mondta egy rekedt hang. — Hallottuk, amíg kelepeltek; figyeltük... Egy másik hozzáfűzte: — Éppen azért hittük, hogy már csak a románok jöhetnek, mert a géppuskások elhallgattak. Erre Andrásnak kedve lett volna azt mondani, hogy éppen nem okvetlenül kellett volna megvárniuk, amíg azok elpusztulnak; odamehettek volna segíteni. Na de hát ezek is... Nem szólt. — No. mindegy.. '. — mondta egy kis ártatlan képű fiatal katona. — Mi meg majd itt fogunk elpusztulni. — Aztán még hetykén hozzátette: — Bár ezt elóbb még megetetjük velük. Két láda kézigránátjuk volt, azt mutatta olyan büszkén. — Na. gyertek! — szólt rájuk egy idősebb, konya bajszú. — Leviszünk a partig. S a két ember, aki elvette tőlük a hordágyat, már el is indult. Ügy kellett utánuk rúgtatni. Az a rekedt hang mág utánuk szólt: — Amarra menjetek, te! Egyenesen a komphoz! A sebesültekkel majdcsak átviszik ... — Jár a komp? — szólt még vissza András. Szerette1 volna, hogy még egyszer hallja, s erősítsék meg a reméykedését. — Reméljük. Csak igyekezzetek! Furcsa társaság. Senki sem kérdezte, hogy mit keres itt egy asszony egy csecsemővel. Míg velük beszéltek, addig sem hagyták abba a munkát: hordták össze az eldobott fegyvereket, tartalék tárakat töltöttek meg, szép rendbe raktak le mindent maguk mellé. Készültek a románok fogadására. András még egyszer vissza kellett hogy nézzen. Megszámolta: nyolcan voltak. A két ember, aki felvette a hordágyat, elég nehezen boldogult; bakancsuk nagyokat cuppogott a tocsogókban; gyakorlatlanok is voltak, de ezen a terepen már elég nehéz is volt mozogni. — Fogjuk négyen — javasolta a kis fekete. így már sokkal könnyebb lett, mindenkinek csak egyegy rudat kellett fogni; még ha bukdácsoltak is, nem billent akkorákat. Bár arról szó sem lehetett, hogy valamennyire is összeigazítsák a lépésüket. Már látták a vizet, nem volt messze a part. Hanem ez az egész ártér egyáltalán nem olyan képet mutatott, mintha itt zászlóaljak szerveződnének újjá, vagy valamilyen védhető hídfő kiépítése akár csak el is kezdődött volna. Sebesültek vánszorogtak egyedül, meg csoportosan a part felé. Szétvert egységek maradék kis csoportjai ténferegtek határozott cél híján, összevissza, egymással néha ellentétes irányban. Bár egy raj, körülbelül egy raj, tőlük húsz méternyire haladt el, lőszeresládákat cipelve, láthatóan valamilyen határozott cél irányában. Hát ilyen is csak van — gondolta András —, meg kellene tőlük kérdezni, hogy hová mennek, kl a parancsnokuk, és egyáltalán. De hát megállni mégsem akart, örült, hogy a part felé haladnak, hogy mindjárt itt a part, kiabálni meg semmi értelme, a román ágyúk most már minden más zajt elnyomtak, a kézifegyverek ropogása csak halvány kíséret volt az ágyúdörgés alá. Még szerencse, hogy eléggé összevissza lőnek, nagy területen, hiszen a dandár maradványai már nyilván sokkal kisebb térségbe szorultak össze, mint az ellenséges tüzérség feltételezné. Végre leértek a hordággyal a partra, s rögtön találtak egy olyan vízmaifásos részt, ahová behúzódhadtak. Ideje is volt egy ilyen természetes fedezék oltalmába menekülni, mert elég közel dúrta már fel a földet egy-két új becsapódás; tépett fúzgallyak és sárrögök hullottak a közelükben, sőt a hordágyat is befröcskölték. (Folytatjuk.) v 4