Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-10 / 134. szám

10 Vasárnap, 1979. június 10. 3 n város ellátásáért Szakcsoportok a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ •nél Napjainkban egyre többen választják időtöltésül a kertészkedést . és az állattenyésztést. Szegeden és környékén mind a kettőnek nagy hagyományai vannak. Erre építettek a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ-nél, amikor megszervezték a termelői szakcsoportokat. Ezek a közösségek segítenek összehangolni a kertészkedéssel és az állattartással foglalkozók munkáját, s hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelés igazodjon a piaci igényekhez. Az ÁFÉSZ körülbelül 12 ezer tagot számlál, közülük 1700-an a termelői szakcsoportokba is beléptek. Szegeden és a környező településeken összesen hat állattenyésztő és hét növénytermesztő csoport működik. Ezek irányításában a termelés és az értékesítés szervezése a legfontosabb feladat. Algyőn, Gyálaréten, Kiskundorozsmán, Tápén és Szőregen nem ritkák az olyan összejövetelek, amelyeken a tagok szaktanácsadó jelenlétében vitatják meg a a legidőszerűbb tennivalókat. Tenyészállatokat és szaporító anyagot is kapnak a szakcsoportok, hogy munkájuk eredményesebb legyen. Ahol működik szakcsoport, ott magától értetődően felvásárlóhely is van. így a termelőknek általában nem kell nagyobb távolságra vinni' az eladásra szánt állatokat, a zöldséget s a gyümölcsöt. Néhol a korszerűbb termeléshez nélkülözhetetlen, ám eléggé költséges munkaeszközöket, például a permetezőkészülékeket is közösen vásárolják meg. A szervezett háztáji állattenyésztés és a növénytermesztés nemcsak a termelőknek, hanem az ÁFÉSZnek is hasznos, hiszen értékesítheti a húst, a tojást, a zöldséget és a gyümölcsöt. A sertéstenyésztők tavaly 7400 mázsa sertést adtak el. Ennek jelentős része került az ÁFÉSZ saját vágóhídjára, majd tőkehús és húskészít- j mény formájában javította j az ellátást Kisállattenyésztéssel is foglalkoznak a szakcsoportok. Nyúlból, galambból több ezer darabot szállítanak külföldre, bár az utóbbinak ' korántsem könnyű piacot találni. A baromfitenyésztőknek Bábolnáról szereztek be kitűnő tulajdonságokkal' rendelkező Tetra—S tojójércéket. Ennek eredményeként szépen nőtt a tojástermelés. Igaz, a ház körül kapirgáló tyúkok is évente 1 millió tojást „ajándékoznak" gazdáiknak, akik ezt maradéktalanul az ÁFÉSZ üzleteibe viszik. Ügy tűnik, különleges és nem túl jellemző a méhészszakcsoport, pedig egyáltalán nem lebecsülendő a méhészkedés, hiszen évente 1200 mázsa mézet juttat a fogyasztóknak. A szakcsoportokon belül közösen vándoroltatják a méhcsaládokat. S a méhészek között is jó az összetartás. Rendkívül szerteágazó a zöldségtermesztés. Az idén nem kedvezett az időjárás, de így is három és fél millió forint értékű árut szállítottak a boltoknak T.ovábbi kétmillió forintot érő zöldség a leivásariótelepekről került a kereskedelembe, s ennek nagy része ugyancsak a szakcsoportok munkáját dicséri. A legnagyobb felvásárlóval, a ZÖLDÉRTtel gyakran kötnek szerződést a termelők. Régi gond, hogy alacsonynak találják a felvásárlási árakat, némileg ezen is segíthetnek az ÁFÉSZ szaktanácsadói azzal, hogy szakszerűbb, és gazdaságosabb termelésre ösztönzik a szakcsoportokat. J. E. Tornaterem Forráskútoi Hogyan lehet tornatermet építeni kevés pénzből, de sok ötlettel és önkéntes munkavállalással? A recept elmondására megyénkben most legilletékesebbek a forráskútiak. Az avatásra tegnap délelőtt került sor. A megyei tanács 910 ezer forinttal járult a megvalósuláshoz, a megyei testnevelési és sporthivatal 40 ezer forinttal, a forráskúti Haladás Tsz 1500 társadalmi munkaórával és 20 ezer forint értékű homokkal. Dolgoztak itt szülők és gyerekek közel 2 ezer 200 társadalmi munkaórában, segített az Ullés és Vidéke ÁFÉSZ néhány brigádja és még hosszasan lehetne sorolni, melyik szocialista brigád mit végzett. A tornatermet Juratovics Aladár országgyűlési képviselő avatta fel tegnap. tag-beszámolók után Interjú ár. Csikós Ferenccel Figyelni a rendellenességekre Befejeződött az ortopéd-vándorgyűlés Tegnap, szombaton délben befejeződött a Magyar Ortopéd Társaság idei vándorgyűlése, melyet Szegeden, a"z MTA Biológiai Központjában rendeztek meg. összesen 135 előadás hangzott el s a vendégek kerekasztal-beszélgetéseken, filmvetítéseken is részt vettek. A biológiai központ előcsarnokában nagyszabású műszerkiállítást is rendeztek, ahol a Gyógyászati Segédeszközök Gyára mellett nyolc külföldi cég vonultatta fel korszerű ortopédműszereit, gyógyászati eszközeit. A vándorgyűléshez kapcsolódott a gyógytornászom konferenciája is. amelynek keretében húsz előadást tartottak meg. Dr. Glauber Andor egyetemi tanárt, a Magyar Ortopéd Társaság elnökét kérdeztük neg a háromnapos tudományos program eredményeiről, tapasztalatairól. — Hogy három nap alatt éppen azok a témák szerepeltek a vándorgyűlés napirendjén, amelyek elsősorban a genetikus jellegű ártalmakkal foglalkoztak, azokat, mint minden kongresszus tematikáját, a gyakorlati tapasztalatok szükségszerűsége határozta meg. Olyan új (megoldások keresése, amelyek a mind gyakrabban előforduló, születési rendellenességekből adódó deformációk megelőzésére, illetve gyógyítására ösztönzik a kutatókat. (Egyébként az első nap legelső előadását éppen dr. Czeizel Endre, az ismert genetikus tartotta, a végtagrendellenességek genetikájáról) Az előadások elsősorban arról szóltak, melyek lehetnek azok a veszélyek, amik a különféle torzulásokat létrehozzák. Éppen ezért rendkívül fontos az utód tervezésekor a genetikai tanácsadás ás a családi anamnézis, az öröklődés folyamatának ismerete. Mert légyen bármilyen áldásos is a fogamzásszabályozás. ha ezt megfelelő kontroll nélkül végzik, nagyban oka lehet többféle deformáiciónak. A vándorgyűlés egyik legnagyobb eredményének számít, hogy talán sikerült a figyelmet erre a nagy jelentőségű tényre irányítani. A végtag- és gerincfejlődési rendellenességeknek, a térdízület különféle degeneratív betegségeinek, tehát a tanácskozás legfőbb témáinak tárgyalásánál a gyógytornászok konferenciája is roppant jelentőségű volt. Hiszen ő az ortopédsebészek legközelebbi munkatársai, akik a műtét előtt és után egyaránt képesek arra, hogy a mozgásnak, a testtartásnak különféle funkcióit biztosítsák. Természetesen alapvető kapcsolata van az ortopédiának a baleseti sebészettel, a traumatológiával is, hiszen ortopédiai szemlélet nélkül ez a munka nem végezhető. A traumatológiai sérüléseknek mintegy 70—80 százaléka a tartó és mozgató szervrendszereket érinti. Az ortopédiának tehát a betegség minden fázisával foglalkoznia kell, a két tudományág pedig végső soron egymástól nem választható el, egybefolyik. Nagyon fontos így az együttes, csoportos munka, mert sem az ortopédiát, sem, a baleseti sebészetet, mint tudományos diszciplínát, nyilvánvalóan nem uralhatja csupán egyetlen ember. Általában úgy gondolom, a háromnapos vándorgyűlés alapjában demonstratív jellegű volt: a mozgásszervi megbetegedésekkel kapcsolatos gyógymódok, valamint a gyógyítás technikai eszközeinek, körülményeinek fontosságára hívta fel a figyelmet. Reméljük, hogy dr. Glauber Andor szavai a jövőben Szegeden is segítenek, további lendületet adnak a gyógyítás, az egészségügy e területének. I Az idei tanácstagbeszámolókat igen nagy érdeklődés kísérte Szegeden. A tanácsnál részben megtörtént, részben folyik a lakossággal való találkozás e fontos fórumain elhangzott kérdések, javaslatok, kezdeményezések, bíráló észrevételek feldolgozása. A beszámolók általános tapasztalatairól és várospolitikai hasznosításukról dr. Csikós Ferencnek. Szeged megyei városi tanács vb-titkárának tettünk fel kérdéseket. Mi a lakosság általános véleménye a várospolitikáról; van-e a választóknak rátekintésük a városfejlesztés, a városépítés, a városgazdálkodás főbenjáró kérdéseire? — A lakosság véleménye a várospolitikai kérdésekről változó. Általában elismerően nyilatkoznak a város fejlődésében elért eredményekről, de az eredmények mellett közvetlen környezetük kisebb-nagyobb gondjait általában minden fórumon felvetik. A város gazdasági és társadalompolitikai kérdéseit ismertető tanácstagi beszámolók alkalmával egyes választókerületekben is igen aktív érdeklődést tanúsítottak a részt vevők, amit bizonyít az is, hogy a beszámolókon részt vevő 7020 választópolgár közül 1451-en fel is szólaltak. Néhány választókerületben — az Északi városrészben és a külvárosban — egy-egy beszámolón 20 főt is meghaladó hozzászóló mondott véleményt a város egészét érintő vagy a választókerületben tapasztalt fejlődésről vagy további igényről. A városfejlesztésről és fenntartásról különböző módon értesül a lakosság, a testületi üléseken tárgyalt témákról, döntésekről rendszeres sajtótájékoztatás jelenik meg. A tanácskozási központokban a lakosság tömegét érintő kérdésekről (például kereskedelemfejlesztés és áruellátás, egészségügyi ellátás, c város köztisztasága, az ingatlankezelő vállalat munkája, a városfejlesztés feladatai, a városrendezési terv) nyilvános vitafórumon kap tájékoztatást a lakosság és elmondhatja véleményét, javaslatait. A tanácsi vezetők munkásokkal tartott beszélgetéseken, a területi párt- és népfrontszervek által szervezett összejöveteleken a városfejlesztés kérdéseiről rendszeres tájékoztatást adnak. A tanácstagi beszámolók alkalmával a város egész területét átfogó lényeges várospolitikai kérdéseket ismerheti meg a lakosság. A városépítés és -fejlesztés lehetősége egyegy tervidőszakra adott, az igények általában előbb járnak minden területen, mint a lehetőségek. Milyen volt a lakosság politikai aktivitása és a tanácstagok felkészültsége? A tanácstagoktól megkapták-e a választópolgárok az érdemi válaszokat? Mi lesz a javaslatok és kérdések további sorsa? — A lakosság részvétele a tanácstagi beszámolókon nótt. 1978-hoz viszonyítva 17 százalékkal emelkedett a reszt vevők száma. Az aktivitás és a közérdekű témák iránti érdeklődés is élénkebb, az egyéni kérelmet felvetők száma nem érte el az ötven főt. A felszólalód közül soüan a város gondját magáénak érezve vétették fel a megoldásra, illetve intézkedésre váró témákat, általában súlyuknak megfelelően sürgették megvalósítani. Például a város köztisztaságával kapcsolatban 160 észrevételt, javaslatot tettek. E téma csaknem minden választókerületben felmerült. Nemcsak a megvalósításra váró feladatokat tették szóvá, hanem azt is, hogy a város lakossága maga is sokat tehet a város tisztasága és szépítése érdekében, mivel ez mindannyiunk közös ügye. A közlekedés a csúcsidőszakban jelentkező zsúfoltságának csökkentését sürgették; a forgalmas útvonalak balesetveszélyének csökkentésére hívták fel a figyelmet és mielőbbi intézkedéseket kérted. Az üzlethálózat-fejlesztést, az áruellátás javítását, a boltok nyitvatartásának változtatását javasolták, elsősorban a külváros területén* Az egészségügyről szólva az orvosi rendelők zsúfoltságának csökkentése volt a fő téma. Csaknem 130 esetben az utak, járdák javítását és 82 esetben a csatornák javítását, tisztítását tették szóvá. A tanácstagok a beszámoló megtartására általában jól felkészültek, igénybe véve a rendelkezésükre álló tanácsi anyagokat és a beszámoló megtartásához kiadott öszszefoglaló vázlatot. A beszámolók megszervezésében a tanácsi apparátus konkrét segítséget nyújtott, ezen túl a területi pártás népfrontszervek, a lakóbizottságok segítették a tanácstagi beszámolók előkészítését, lebonyolítását A tanácstagi beszámolókon 1967 közérdekű bejelentést, észrevételt tettek a részt vevők. Ebből 1123 kérdésre a tanácstagok vagy a meghívott szakemberek közvetlenül választ is adtak. A válaszok egyes választókerületben különbözőképpen alakultak. A tanácstagok közül többen csak néhány kérdésre adtak közvetlenül választ. A megválaszolatlan, írásban beérkezett 844 közérdekű bejelentést a témában érintett szervek megkapták, majd azt megvizsgálva közvetlenül választ adtak az állampolgároknak. A tanácstagi beszámolót követő egy hónapon belül a közérdekű bejelentéseket megvizsgálva az intézkedéseket az érdekelt szervek folyamatba tették. 399 esetben (a bejelentések 47,8 százaléka) az intézkedéseket azonnal megtették, illetve ígéretet tettek a feladat év végéig történő megoldására. Negyvenkilenc (5,8 százalék) bejelentés csak az V. ötéves terv időszaka alatt, 106 (12,7 százalék) bejelentés csak a későbbi időszakban valósulhat meg; 281 bejelentés (33,6 százalék) pedig teljesíthetetlen kérelem volt. A megvalósítható közérdekű bejelentéseket a középtávú és éves tervekbe beépítjük és a folyamatos megvalósítására törekszünk. A tanácstagok a felvetett és írásban továbbított közérdekű bejelentésekre az érdekelt szervektől a választ megkapták. Célszerű lenne a lakóbizottságok közreműködését kérve az ígért megvalósítás figyelemmel kísérése. Sok a tipikus panasz Szegeden, különösen a külső városrészekben (út, járda, csatorna, kereskedelmi ellátás stb.). Van-e ezekre perspektivikus megoldási elképzelés? — Csak részben újonnan felmerült intézkedésre váró témák ezek. Egy részük már évek óta ismétlődik, de a kérések megvalósítása esetenként nem is biztosítható, vagy csak hosszabb távon kerülhet sor a megvalósításra. A közérdekű bejelentésekre adott válaszokból kitűnik, hogy az egy-egy témában érdekelt szervek keresik a megoldás lehetőségét a pénzügyi fedezet határáig. (Például a gyalogjárda-építés korszerűsítési kérelmek és ezzel együtt felajánlott társadalmi munkát figyelembe véve a gyalogjárda-ja vitás építési terve évente elkészül. A kohósalakos útstabilizáció csak az éves terv pénzügyi fedezetének lehetőségéig valósítható meg. E munkálatokhoz anyagot kérnek, társadalmi munkát ajánlanak fel, de csak meghatározott ütemben van lehetőség a kért útszakaszok rendezésére. Egyes külterületi utak rendezésének kérelmét már több tanácstagi beszámolón felvetették.) A Városgondnokság és az építési és közlekedési osztály válaszai nem elutasítóak ugyan, de nem is tesznek ígéretet a közeijövőbeni megvalósításra. A felvetett kérelmek többsége tervszerűen valósul meg. így például a gáz- és vízhálózat-fejlesztés, a közvilágításilámpahely létesítés, útépítés, parképítés és természetesen művelődésügyi, egészségügyi, szociális és kereskedelmi létesítmények stb. De helytálló a lakosság észrevétele a teivben nem szereplő feladatokkal kapcsolatban is. A bejelentett kérelmek közül azonban azok valósulnak meg elsősorban, amelyek a tervben szerepelnek, a pénzügyi fedezet és a kivitelezői kapacitás rendelkezésre áll. Ebből következően a bejelentésekre adott válaszok, illetve a megtett vagy tervezett intézkedések nem mindegyike elégíti ki a bejelentőt, de a tanácstagokat sem. Van-e a városnak anyagi fedezete a legszükségesebb, legsürgősebb tennivalók megoldására? — A tanácstagi beszámolókon felvetett, vagy egyéb módon felmerülő tennivalók megvalósítására az éves költségvetés és fejlesztési alap nyújt pénzügyi fedezetet. A pénzügyi fedezet mellett azonban egyegy feladat megvalósításának a kapacitáshiány is akadálya. A tanács évente 3 milIjó forintot tartalékol tanácstagi alapra, melyből az év közben felmerülő kisebb feladatokat lehet megvalósítani. A lakosság, de a tanácstagok is több esetben lassúnak ítélik az intézkedést, gyorsabb feladatmegoldást várnak. Megvalósíthatatlan vagy csak több év múlva megvalósítható kérelem is szép számmal felmerült (például új üzletlétesítés, a város több területén rendezett parkkialakítás stb.). Mivel ezek az igények csak hoszszabb távon, a következő ötéves tervidőszakokban valósulhatnak meg. így sok a visszatérő kérelem. Ebből következően a városban megvalósított feladatokat természetesnek veszi a lakosság, de továbbra is a kielégítetlen igényeket sürgeti. A legsürgősebb tennivalókat évente megtervezzük, de az igények, kérelmek a pénzügyi lehetőség, a feladatot elvégző, igénybe vehető kapacitás előtt járnak. A megvalósítás időbeni lehetőségét a lakosságnak is nagyobb megértéssel kell fogadni. Örömmel tapasztalható. 'hogy évről évre-nő a felajánlott társadalmi munka értéke, a lakosság városépítő és -szépítő munkában való részvétele. A jövőben is számítunk e felajánlásokra, társadalmi munkában való részvételre.