Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-29 / 150. szám

47 Péntek. 1979. június 29. Az idegenforgalom fejlesztése mm Ülést tartott a Csongrád megyei tanács A Csongrád megyei tanács dr: Perjési László tanácselnök vezetésével ülésezett tegnap, csütörtökön Szegeden. Á tanácskozáson részt vett dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szabó Károly, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője, dr. Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Tanács titkára is. Ott Voltak az ülésteremben a megye országgyűlési képviselői, e városok, járások párt- és tanácsi szerveinek vezető képviselői, a napirendekhez meghívott üzemek, vállalatok igazgatói. A testület megvitatta és elfogadta a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről, az idegenforgalom helyzetéről, távlati koncepciójáról és fejlesztési feladatairól, a megye közműellátottságáról és a közművek továbbfejlesztéséről, az ügyrendi bizottság munkájáról szóló beszámolót. Végül előterjesztésekre került sor. Pihenés, szórakozás Köztudott, hogy világviszonylatban tágulnak a turizmus, a vendéglátás határai. Egyre több embernek vált életmódjává a rendszeres évi külföldi utazás, vagy nyaralás. Nem csoda, ha az idegenforgalom hazai és nemzetközi kérdései iránt is mind többen érdeklődnek. A tegnapi tanácsülésen is bebizonyosodott, hogy a vendégforgalom lehetőségei, vagy ki nem használt módjai milyen sokakat foglalkoztat. A megyei tanács kereskedelmi osztálya vezetőjének, Farsang Lászlóné dr.-nak előterjesztése után élénk vita bontakozott ki. A testület számba vette szűkebb pátriánk, Csongrád megye adottságait, a vendégfogadás feltételeit, ami egyre figyelemre méltóbb több ok miatt is. A Balaton környéke, és a Duna-kanyar után a legtöbb idegen a mi vidékünkön fordul meg —, sajnos a többség csak átutazik. Mivel két nemzetközi útvonal szeli át a megyét, joggal lehetne arra számítani, hogy az utazók egy része egy-két napra megszakítja útvonalát, megtekinti a látnivalókat, megkóstolja az inni- és ennivalókat. Amire a megyei turizmus elsősorban épít, az a Szegedi Szabadtéri Játékok. A Szegedi Ünnepi Hetek rendezvényei a Játékok felújítása óta eltelt húsz év alatt 1 millió 600 ezer embert vonzott. A Játékok látogatottsága tavaly érte el a csúcsot, több mint 95 ezer néző volt kíváncsi a különböző produkciókra. A tegnapi ülésen felvetődött, hogy a Játékok művészi színvonalának növekedésével tovább emelkedne a nézők száma. Szeged az ünnepi hetek hathetes időszakában közel félmillió látogatót fogad. Nem kis gondot okoz .a csúcsforgalomban a szállodai elhelyezés, a zavartalan vendéglátás. Az idegenforgalom alapfeltétele a szálláshely biztosítása. Az összes szállodai, kollégiumi, fizetővendég-szolgálati hely a csúcsidőszakban megközelíti a 8200-at. Az idegenforgalom fogadási feltételei 1977-ben lényegesen javultak, amikor megnyílt a 300 helyes új Hungária notel, igaz, ugyanakkor bezárt a 90-helyes régi Hungária. A tízezer lakosra jutó szállodai férőhelyek száma a megyében 21, országosan 27. A legrosszabb a helyzet Hódmezővásárhelyen, ahol tízezer lakosra csak 10 szállodai hely jut. A vendégek elsősorban olyan szállást keresnek. ami olcsó, kényelmes és tiszta. Ahogyan előretört a tömegturizmus, egyre inkább bebizonyosodott, hogy a kempingeket gyorsabban kell fejleszteni. Mellékesen erről még csak anynyit, hogy a kemping-motel helyek száma 684, a sátorhelyeké 1850. A nyári csúcsforgalomban természetesen ez is kevésnek bizonyul. A vendég az alvás, pihenés mellett látni, szórakozni, felüdülni és gyakran vásárolni is akar. A megyei tanács sorra vette az idegenforgalom fogadóképességének különböző területeit. A testület megállapította, hogy a vendéglátás színvonala még nem éri el azt a mértéket, ami elvárható lenne. Szükség van a hálózat további fejlesztésére, valamint arra. hogy az éttermek, vendéglők a gasztronómiai szokásokat felelevenítsék, változatossá tegyék az ételkínálatot. A közlekedés adottságai jónak mondhatók, és az idegenforgalmi szempontból elsősorban a közútnak a legnagyobb a szerepe. Szeged mellett a megye másik négy városa megújult központtal, kulturális rendezvények sorozatával, a népi építészet értékei tucatjával vonzza, de elsősorban várja a vendégeket. Egyre jelentősebb a szerepe a csongrádi napok eseménysorozatának, a hódmezővásárhelyi őszi tárlatnak, a Tornyai Múzeum gyűjteményeinek, a Makó Maros-parti művésztelep alkotói kiállításának, valamint a népművészet, népviselet, népi élet hagyományainak, a város környéki kirándulóhelyeknek, üdülőknek, strandoknak. Amikor az idegenforgalomról esik szó, szinte örökké visszatérő téma, hogy a megye termálvize kihasználatlan: A termálvíz kincs. Nemcsak a mezőgazdaságnak hoz hasznot, hanem az idegenforgalomnak is biztosítana komoly devizabevételt. ha lenne ilyen fürdő. A tegnapi ülésen szinte minden felszólaló tanácstag felvetette azt a kérdést, hogy a megye ilyen fontos természeti adottsága nincs kihasználva. Pedig a magas hőfokú, vegyi összetételű víz, mint gyógyvíz bőségesen rendelkezésre áll. A megye területén jelenleg 77 hasznosítható termálkút van. Gyógyvízzé nyilvánították a hévizek közül a szegedi Anna-vizet, a székelysori termálvizet, a szentesi kórház kútvizét. valamint a csongrádi fürdő vizét. De még több termálvíz alkalmas arra. hogy gyógyászati célra fel lehessen használni. Ezenkívül szükség van a strandfürdők fejlesztésére is. A legkedvezőtlenebb a helyzet Szegeden. A medenceépítések ellenére a strandolás továbbra is a Tisza vízállásától függ. konyább hasznositása érdekében keresni kell a szomszédos országokkal az együttműködés további lehetőségeit. (Akár a termál-gyógyvíz kiaknázásában is.) Célszerű lenne az idegenforgalmi szezon megnyújtása, aminek egyik feltétele a gyógyfürdő. Az elképzeléseit számolnak azzal is. hogy a belföldi turizmus növekszik, és ennek egyik fontos bazisa lesz a Dél-Alföld. A pusztaszeri nemzeti emlékpark kialakítása a legfontosabb idegenforgalmi feladatok közé tartozik. Az elképzelések között szerepel a makói kemping bővítése, a mártélyi üdülőkörzet fejlesztése, a csongrádi kirándulóközpont kialakítása, a szentesi termálvízre épülő üdülés, pihenés, turizmus megteremtése —, hogy csak a legfontosabbakat ismertessük. Nyilvánvaló, hogy az idegenforgalom felfutása elképzelhetetlen, ha nincs elegendő szálloda. A megye városaiban a hotelek elavultak, felújításra szorulnak. Ezenkívül szükség van arra, hogy nyaralóházakat és moteleket építsenek, valamint a fizető-vendéglátás hálózatát bővítsék. Mivel, a vendéglátás központja Szeged, és az marad a jövőben is, a fejlesztések több mint 50 szazaléka itt valósul meg. Az elképzelések között megtalálható az a program, amelyik már számol a megye termál- és gyógyvizével. Szeged az országos és nemzetközi gyógy-idegenforgalomba csak úgy kapcsolódhat be, ha minél előbb gyógyszállók, szállodák épülnek. Elengedhetetlenül szükséges a strandfürdők további fejlesztése is. Megoldásra vár a holtágak karbantartása, a vízi utak idegenforgalmi hasznosítása. Fontos feladat a kirándulóövezetek fejlesztése és a megye sokirányú sportolási lehetőségeinek — horgászat, vadászat, vízi és lovassportok — megteremtése. Az előrelépés elképzelhetetlen az infrastruktúra. a vendéglátóhálózat. üzlethálózat, a szolgáltatások színvonalának javítása nélkül. Természetesen a távlati idegenforgalmi fejlesztési koncepció az ismertetetteknél sokkal bővebb és nagyobb arányú. Vélemények, javaslatok Távlati lehetőségek A Belkereskedelmi Kutatóintézet az országos távlati koncepcióval összhangban elkészítette „Csongrád megye távlati idegenforgalom-fejlesztési koncepc'óia 1990-ig" című tanulmányát. A testület ennek alapján is foglalkozott a távlati fejlesztésekkel. A megye idegenforgalma 1990-ig várhatóan közel kétszeresére emelkedik. Az idegenforgalom fejlesztésének főbb irányai a következőképpen körvonalazhatók. Az adottságok miatt az idegenforgalom alapvetően tranzitjellegű mar~d. Azonban, az adottságaink aatéE napirend kapcsán igen érdekes és izgalmas vita alakult ki. Dr. Vincze Zoltán (Makó) azt hangsúlyozta, hogy az idegenforgalom növedésését nemcsak a több és változatos program, a javuló ellátás, hanem az is elősegítette, hogy szilárd a közrend és a közbiztonság. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy vonzerőt jelent, mert köztudott, hogy Európa nem mindegyik országáról lehet ezt elmondani. Szólt arról is, hogy július elsejével új jogszabály lép életbe, és aki nem a kijelölt helyen kempingezik, háromezer forintig terjedő pézbírságot fizethet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szabadtéri játékok ideje alatt éjjel-nappali fizető parkírozóhelyet kell létesíteni. Lantos Balázs (Szentes) hozzászólásában a termálvíz hasznosításával foglalkozott, rámutatott arra, hogy csak Szentesen menynyire kihasználatlanok a termálvíz gyógyászati lehetőségei. Papp Gyula (Szeged) felvetette, hogy az idegenforgalomnak a gazdasági mellett politikai haszna is van. Aki országunkba jön nyaralni, pihenni, megismerkedik életkörülményeinkkel, eredményeinkkel és annak már nem lehet másképp kommentálni a magyar viszonyokat. Hangsúlyozta, hogy Csongrád megyében az idegenforgalom kibontakozásának kezdete egybeesik a szabadtéri játékok felújításával. De Szeged az idegenforgalmi támogatás alapján nem tölti be azt a helyet, amit megérdemelne. Példákat sorolt, hogy vannak olyan körzetek, amelyek nagyobb állami támogatást élveznek, mégis idegenforgalmuk alatta marad Szegedének. Tanácstagtársaihoz hasonlóan 6 is kiemelte, a termálgyógyvizek hasznosításának jelentősége sokkal nagyobb, mint hihetnénk, de egy gyógyfürdőkomplexum kiépítése csak központi támogatással valósulhat meg. Rámutatott arra. hogy a gyógyszállók létesítésével Szeged idegenforgalmi szezonja szinte egész évben tarthatna. Dr. Dömötör János (Hódmezővásárhely) felvetette, olcsóbb szállodákat is kellene építeni, hiszen a hazai turista a jelenlegi szállodai tarifák miatt nem tud annyit utazni mint szeretne. Kifogásolta, az ifjúsági turizmus szintje alacsony, nem éri el a környező szocialista orzágok színvonalát. Ennek a legfőbb oka. hogy nincsenek olyan olcsó szállodák, ahová diákok, fiatalok szívesen mennének. Beszélt a sajátos népi építészet idegenforgalmi bemutatásának szükségességéről is. Kifogásolta a vendéglátó vállalat munkáját, mert az éttermek ételválasztéka nagyon szegényes. Gát László (Csongrád): a gyógyvizek hasznosításának kérdése az ő felszólalásából sem maradt ki. Ismertette, hogy Csongrád milyen programot, látnivalót tud biztosítani a vendégeknek. Miklós Sándor (szegedi járás) rámutatott arra, milyen fontos a társadalmi bázis szélesítése, hogy minél több aktivista dolgozzon az idegenforgalomban. Felhívta a figyelmet a propaganda fontosságára is. Sürgette a szegedi fedett gyógyfürdő építését. Dr. Ágoston György (Szeged) arról beszélt, hogy Szeged, Budapest után a legnagyobb felsőfokú oktatási központ és minőségi idegenforgalmat jelent, ha a világ tudósai közül minél többen megfordulnak itt. Szükségesnek tartja, hogy Szegeden a tudományos, nemzetközi konferenciák számát tovább növeljék. Dr. Czeglédi József rámutatott arra, hogy a távlati koncepció jó alapot ad a VI. ötéves terv idegenforgalmi célkitűzéseinek kidolgozásához. A tanácstagok felvetéseire válaszolva elmondta, milyen új intézkedésekkel szeretnék elérni az idegenforgalom növekedését. Dudás István (Szeged) felvetette: a röszkei határátkelő már túl zsúfolt és szükség lenne annak bővítésére. Ehhez kéri a tanács támogatását. Mendebaba Rado (Szeged) javasolta, hogy a külföldi gyakorlathoz hasonlóan nálunk is vezessék be, magyar állampolgár kevesebbet fizessen szállodai szobáért, mint a külföldi turista. Dr. Karbuczky Imre, a Belkereskedelmi Kutatóintézet osztályvezetője a helyi erőforrások kiaknázására hívta fel a figyelmet. Varga József, a Szeged Tourist Idegenforgalmi Hivatal vezetője bejelentette, hogy a DÉLÉP az őszszel megkezdi a 111 helyes Touring Szálló építését, panelelemekből. A felvetésekre Farsang Lászlóné dr. válaszolt. A megye közműellátottsága helyzetének tárgyalásánál felszólalt Nagy Sándor (szegedi járás), Balassi Pálné (szegedi járás) és a közműveket építő vállalatok képviselői. A Zöldségtermesztési Kutatóintézet makói állomásán mintegy ötszáz izolátorban, egymástól elkülönítve tartják virágzás idején a különböző hagymaíörz'-eket, fajtajelölteket, amelyeket mesterséges beporzással szaporítanak el. A kutatóállomás feladata a köztermesztésben levő vöröshagymák fajtafenntartása is. A képen a tenyészkertben sorakozó izolátorok láthatók A tanácskozási központban Tarjáinak lakóhelyükről Befejezéshez közeleg Szegeden a tanácskozási központok munkája. A lakosság véleménye alapján lassan kirajzolódik a közterületek fenntartásának, azaz a városgondnokság munkájának részletesebb képe. Tarjánban, a Csongor téri pártházban tanácskoztak. Hunyadi László, a városi tanács vb építési és közlekedési osztályvezető-helyettese ismertette a város „üzemeltetésének" eredményeit és gondjait Az előadás után Kasza Ferenc kérdezte, szabad-e műanyag tetőt szerelni a lakóházak erkélyére? A színes műanyag, mondta, városképi szempontból előnytelen. Zsigmond Jenő kifogásolta, hogy a forgalomirányító táblák az utcákon nem mindig arra terelik a járműveket, amerre célszerű lenne. Kérte, hogy temessék be a Tápéi soron levő nyitott vízelvezető árkot, mert egyesek illegális szemétlerakó helynek használják. Sürgette továbbá a Gyevi temető rendezését is. Zalka Lajos úgy vélte, hogy Tarjánban kevesebbet törődnek a parkokkal. mint kellene. Említette, hogy a Komócsin Zoltán téren a József Attila .sugárút felőli közlekedési lámpa inkább akadályozza, mint segíti a forgalmat. Kérdezte, hogy mikor készül el a záportározó és környéke. Sós Zoltán a többi között azt hiányolta, hogy Tarjánban nincs elég parkolóhely. A gépkocsik olykor a fűre állnak. Néhol bizony jó lenne, ha a környezetet hivatásos őrök védenék. Gyakran az utak. járdák karbantartása is abbamarad, s csak kevés játszótéri homokozóban cserélnek homokot. Szabó György azt panaszolta, hogy a 808—809— 810-es épületek között már sokadjára kell megjavítani a játszótereket. Javasolta még, hogy temessék be a Tarján széle és a * Gyevi temető közötti nyílt szelvényű árkot, s a helyén építsenek garázsokat. Dermel András kérte, hogy a Bite Pál utcai lakások védelme érdekében ne engedjék a közelben parkírozni az építőipari gépeket. Puki Mihály arról szólt, hogy keskenyek a tarján i utak, és a szemét elszállítása is lehetne pontosabb. Zsiga Ernő zajosnak találta a 400-as épületekhez közeli futballpályát. A gyermekricsaj, mint mondta, zavarhatja az éjszakai műszakban dolgozókat akik nappal pihenni szeretnének. Király Lajos a Retek utcai gyalogjáró tisztán tartását kérte. Helytelenítette, hogy egész Tarjánban nincs nyilvános illemhely. Pontatlan indulnak az autóbuszjáratok, a Gelkánál pedig csak a házfelügyelő jelentheti be a több lakót is kellemetlenül érintő műszaki hibát. Tóth Antal tanácstag sérelmezte, hogy a hiányosságok bejelentése után a vállalatoktól. az intézményektől, a tanácsi szervektől elégtelen válaszokat kap. Eperjesi József, a tarjáni pártszervezet várospolitikai megbízottja elmondta, hogy Tarján még nincs kellően „belakva". Ezért bukkannak elő nap mint nap az épületek és a közterület hiányosságai. S ezért érdekelné sokkal inkább a lakosságot a tarjáni helyzet reális ér.tékelése a városgondnokság munkáját, általánosan ismertető beszámolónál. Az előadó válaszolt a kérdésekre. Előrebocsátotta, hogy a négy hétig működó fórumokon nincs lehetőség egy-egy körzet, kerület „üzemeltetésének" részletesebb elemzésére, de úgy tűnik. hogy Tarjánban a közeljövőben szükség lesz ti alaposabb értékelésre. előtte a lakosságnak is mérlegelnie kell, hogy melyek azok a hibák, amelyeknek legsürgetőbb a megoldása. Bézi Ferencné, a városi tanács titkárságának munkatársa elmondta, hogy az erkélyekre szerelhető tetők ügyében már intézkedtek. Az érdekeltek hamarosan megkapják az értesítést. Papp Dezsőné, a városgondnokság főelőadója hangsúlyozta. hogy a Tarján szélei vízelvezető árkot nem lehet betemetni s átmérőiét sem lehet csökkenteni, mert fontos szerepet tölt be a környék szennyvizének elvezetésében. A zánortározóról és környékéről nem „feledkeztek el", csupán még nem elegendőek az anyagi és tárgyi feltételek a tervek megvalósításához. Azért várható, hogy a következő időszakban kitakarítják a tározót. J.E.