Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-28 / 149. szám
2 Csütörtök, 1979. június 28.' Hogyan élnek az emberek Makón? A fenti kérdésre keres turális ellátottságban, egyes goztak. A szabadidő-tevéválaszt egy a választói név- városövezetek pedig leromjegyzékből kiemelt, 587 fizi- lottak. Az életvitelt könnyíkai dolgozót magában foglaló tő tartós fogyasztási cikkek mintasokaság elemzése. A szélesen elterjedtek. A megvizsgálat főbb következtető- kérdezettek által lakott laseit foglalják össze Vágvölgyi kások csaknem felének részAndrás és Szentirmai László ben vagy teljesen új bútorkenységekre fordítható idővolumen nem magas, a hétköznap átlagosan 2 óra 29 perc, vasárnap 5 óra 47 perc. A megkérdezettek döntő többsége egy szabadidő-tevékenységet végez csak a teletudományos kutatók, az „ipa- zata van, és tíz lakás közül víziót nézi. ^ EmellettXeggyak ri és mezőgazdasági dolgozók hat lakás felel meg annak a Makón" (Szeged, 1979.) című feltételnek, amit minden munkájukban. szempontból teljes értékűnek A tanulmány először vázol- tarthatunk. A téesztagoknál Ja Makó történeti fejlődésé- és a segédmunkásoknál válnék sajátosságait és bemu- tozott a bútor legkevésbé. taja a mintasokaság jellem- A tanulmány másik része zőit. A szakképzettséggel öszszefüggésben megállapítják, hogy a mintasokaság 54,7 százalékának nincs szakképzettsége, pedig a jövőben emelkedni fog a kereslet a szakképzettséggel rendelkezők iránt. Az is érdekes vizsgálati napi tevékenységstruktúrát elemzi. Kimutatják, hogy a hétköznapi 24 órás időalapban a megkérdezettek tevékenysége az alábbiak szerint oszlik meg százalékosan: kereső-termelő és egyéb munkavégzésre (keresőtevékenyti eredmény, hogy a megkér- ség és út a munkába .illetve dezettek 49,9 százaléka első munkaterületnek a mezőgazdaságot jelölte meg, s a munkahely-változtatás alacsony Bzintú, valamint a mezőgazdasági Jövedelem-kiegészítés széles rétegeket érint, amiben az egykori mezővárosi íöJdhözkötődés fejeződik ki, mint hagyomány. A munkaköri beosztást illetően a megkérdezettek 52,1 százaléka szak-, betanított és segédmunkás;; 20,3 százaléka onnan haza; a gyermekek ellátása; háztartási, jövedelemkiegészítő és mellékmunka; építkezés) fordították annak 49,59 százalékát; szabadidő-elfoglaltságokra (tömegkommunikációs eszközök használata, társadalmi, családi elfoglaltság, egyéb) fordították annak 10,34 százalékát; személyi ellátásra (mosakodás, öltözködés, pihenés napközben) fordították annak 9.58 százalékát, és alpedig termelőszövetkezeti tag. vásra pedig az időalap 30,49 A jövedelmi viszonyok elem- százalékát fordították. zése során kimutatják, hogy a havi jövedelmet nézve, a közepes jövedelműek (a 3501—5500 forint közöttiek), vagyis a megkérdezettek 37,5' 6záza)éka alkotják a legnagyobb hányadot, de a magas jövedelműek aránya is jellemző. Az egy főre jutó havi jövedelem a tsz-tagok családjaiban a legmagasabb. A munkahelyen kívül szerezhető jövedelemre — amely csaknem teljes egészében a mezőgazdasági jellegű tevékenységből származik — legnagyobb mértékben a tsz-ek tagjainak van lehetőségük (100 megkérdezett személy közül 59 fő nyilatkozott ebben az értelemben.) A munkahelyen kívüli jövedelemmel az alacsonyabban kvalifikált rétegek képesek hátrányaikat csökkenteni a kvalifikáltabb és jobban fizetett rétegekkel szemben. A kutatók azt is megállapítják, hogy a lakáshasználati jogcím ma is elsősorban a saját családi háztulajdonnal való rendelkezés. Az állami erőből történő lakásépítkezés volumene alacsony, s az állami tulajdonú lakásokat döntő mértékben nem fizikai foglalkozásúak bérA munkára fordított időt elemezve megállapítják, hogy a hétköznapi munkavégzés összidejének alakulásában nagy szerepe van a munkahelynek, a munkaköri beosztásnak és az életkornak. A megkérdezettek naponta 12 óránál többet dolgoznak — sőt 7,8 százalékuk 15 óra felett — a munkahelyet, a háztartást, a kertet vagy háztáji földet figyelembe véve. A fiatalabb generáció egyre kevésbé hajlamos munkaereje regenerálása helyett az önhajszoló munkában részt venni. A kereső és termelőmunkával összefüggésben mindenekelőtt az a következtetés érdemel figyelmet, hogy elsősorban a mezőgazdasági munkák követelik a napi 10 óra feletti munkavégzést. Az egyéb munkára fordított időt Makón a fizikai dolgozó családok körében befolyásolja a baromfitartás, a sertéshizlalás, a zöldség- és gyümölcstermesztés. A hétköznapi szabadidőtevékenységekre fordított idő nagyságát figyelembe véve (a tévénézéssel együtt) megállapítható, hogy a legalacsonyabb munkavégzés esetében (8 és fél óra vagy kevesebb) lik. A családi ház építésében ™ f6 közül 3 fő legmagasabb nagy szerepe van a családon V^tt^fíő közid 9 f? nem belüli összefogásnak, a mun- /^'lalkozik ^miféle .szabadkaidőn túl végzett munká- idő-tevékenységgel, azt diffenak, a rendkívül takarékos rencálja még az életkor, a életvitelnek, a munkatársak és ismerősök munkával való besegítésének. A lakáskomfortot vizsgálva, Jól ellátott, viszonylag Jól ellátott, és rosszul ellátott lakásokat különböztetnek meg Azt is megállapítják, hogy a városrészek különböznek egymástól a kommunális-infrastrukmunkahely, a munkaköri beosztás. Így pL: az évek előrehaladásával az idősebbek közül mind többen csak a tévénézésre fordítják szabad idejüket Vasárnap csak azoknak növekedett a szabad idejük jelentősen, akik nem végeztek munkát vagy legfeljebb 8 és fél órát dolDél-Vietnam Az elmúlt négy év alatt rült visszahódítani a terméjelentős változásokon ment szettől, ennek következtést Vietnam déli része. Avál- ben biztosították, a lakostozásokat jól illusztrálja a ság rizsellátását. Jelenleg a Da Nang környéki Phou- járásban jó néhány termeLoc járás új élete, ahol lő- és halászati szövetkezet 1975-ben 32 000 volt a mun- van, ezekbe tömörült a pakanélküliek száma, miköz- rasztság 94 és a halászok 89 ben a járásban összesen százaléka. 1975 óta a járás130 000 ember élt. A felsza- ban néhány ipari létesítmény badulás után összesen há- épült fel, a magánkereskederom hónapra elegendő éle- lem helyébe az állami kelem volt, a rizsföldeket be- reskedelmi hálózat lépett, nőtte a gaz, a* fák a hábo- Mindössze egy év leforrúban alkalmazott vegysze- gása alatt felszámolták a rek hatására elvesztették felnőttek írástudatlanságát, lombjukat. és a trópusi betegségeket. Ma Az elmúlt évek alatt Phou- már minden faluban van isLocban több mint 20 000 kola és egészségház. (BUhektarnyi termőföldet siker DAPRESS — VNA) rabban a kézimunka, az újság- és könyvolvasás, ill. a vendégfogadás és a látogatás jelentkeznek. A vizsgálat tanúsága szerint a megkérdezettek 14,1 százaléka tanult szervezett oktatásban, politikai továbbképzésben, ill. átlagosan valamivel több mint 2 napilapra és hetilapra fizetnek elő, bár nem olvas könyvet a megkérdezettek valamivel több, mint egyharmada. 100 megkérdezett közül ugyanis 26 fő olvas szakkönyvet, szakfolyóiratot és 39 fő látogatja a városban található könyvtárakat. A megvizsgált fizikai dolgozók 86 százaléka saját könyvtárral is rendelkezik. Általában az állapítható meg, hogy a művelődésükben, szórakozásukban az otthoni lehetőségek vannak túlsúlyban. A makói fizikai dolgozóknak politikai-közéleti aktivitását jellemzi egyrészt a közepes szintű szervezeti tagság, ill., hogy inkább a munkahelyen (brigádban) vállalnak tisztségeket, másrészt a városfejlesztés érdekében a megkérdezettek 52,8 százaléka végzett már társadalmi munkát A fentiekben vázlatosan bemutatott érdekes munka jól szolgálja a makói fizikai dolgozók életkörülményeinek, az azt alakító tényezőknek megismerését, és hasznosan járulhat hozzá a makói vezetés életkörülményeket és életmódot formáló tevékenységéhez. Ormánsági műemlékek Helyreállították a festett kazettás kórósi reformátustemplomot, az Ormánság egyik legszebb egyházi műemlékét. Restaurálása 1971ben kezdődött, s a gondos munka eredményeként kivül-belül újjászületett a XVIII. századi épület. Viszszanyerte eredeti alakját a torony, s megjelölték a hajdani kapu és ablak helyét. A legnagyobb munka a százhúsz festett kazetta restaurálása és konzerválása volt. Ezt Budapesten végezték el a szakemberek. 1793-ban, illetve 1834-ben virágmotívumokkal és geometrikus ábrákkal díszítették a mennyezeti kazettákat, valamint a karzat, a lépcsőfeljárat, a szószék és a padok mellvédjét. A mennyezetet borító kazetták érdekessége, hogy nincs közöttük két egyforma, és színképüket tekintve sakktáblaszerűen helyezkednek el. Az Ormánság híres egyházi műemlékeinek megmentésére, helyreállítására évek óta milliókat áldoz a Baranya megyei tanács, és az Országos Műemléki Felügyelőség. A nemeskei templom belső díszei sajnos elpusztultak a néhány évvel ezelőtti hozzá nem értő tatarozás közben, de Adorjás, Drávaiványi, Kémes, Kórós és Kovácshida református templomai — ha az idő viszontagságaitól megviselten is — még őrzik a népi fafaragók és fafestők megkapóan szép alkotásait. A kis, dél-baranyai templomok a XVII. század végén, illetve a XIX. század elején épültek, s fafelületüket művészi tehetségű asztalosmesterek faragták és festették. A festett kazettás ormánsági templomok értékes emlékei a reneszánsz népi továbbélésének, az úgynevezett virágos reneszánsznak. I. Z. Könyv a Tanácsköztársaságról Vajon ki lehet-e jelenteni, mi rendszerüket védők elhogy a XX. században fölgyorsultak a magyar történelem eseményei? Vagy talán inkább megsűrűsödtek, rövidebb periódusok alatt jóval több örömteli és egyben tragikus esemény jelezte Magyarországot Európa térképén. Közvetlenül az első világháború befejezése után például, 1918—19-ben... szánt hősiességével kergeti vissza a cseheket a Vágigés még tovább — kaput, északi kaput nyit a szocializmusnak, a szlovák lakta Félvidéken is. S az öt ember, aki 1918. október 30-án, a história felgyorsulásának pillanatában még a monarchia katonaszökevényeként áll a hadbíróság előtt — köztük a Bőséges irodalma van en- szőregi Kaszas Ferenccel —, nek az alig esztendőnyi, megérzi, felismeri helyet, mégis oly fontos időszaknak. Közben szeret, gyűlöl, erős A háborús összeomlás, a Ká- és gyenge egyszerre, ám — rolyi-forradalom, a Tanács- választott őrhelyén marad, köztársaság, a környező or- Mert az adott társadalmi vaszágok burzsoáziájának hódi- lóság lehetőséget nyújt tó, területrabló hadjáratai és mindnyájuknak ehhez, az ellenük folytatott honvé- Az északi kapu több szerndő háború, a proletárdiktatú- pontból új kísérlet az 1918ra bukása és az azt követő as ősz és az 1919-es tavasz fehérterror. Mindez a sok- és nyár fölidézésére. A pesti féle, változatosságában is körút, a miskolci, salgótarazonban annyira egységes jáni, kassai utca képei vakor olyan ábrázolási megkö- rázsolódnak elénk, s a tüntezelítést kíván, amely a tör- tések a proletárdiktatúráért ténelem sodrába kényszerí- szerte az országban — Szetett vagy egyszerűen csak geden is. És azok a cselekabba jutott egyszerű munkás- vő, lázas hónapok, amelyekemberek sorsának tükreiben ben az átélők — egykori villantja fel ezeket az idő- szerbiai harctereket, galíciai ket. Méghozzá úgy, hogy az mocsarakat, észak-olaszorutolsó pillanatban szinte rá- szági sziklás meredélyeket juk tör a vihar: s ők lehetőséget kapnak arra, hogy formálói, irányítói legyenek annak. Földes Mihály könyve. Az északi kapu e korszak „kisembereinek" állít emléket. Belesodródásuk az esemémegjárt bakák — egy új világ képviselőivé acélozódnak. S a regény végén egyikük fiának levele a legfontosabb a mának, például ezekkel a mondatokkal: „Ama csodálatos nyár óta hatvan esztendő múlt el.., nyekbe félig-meddig esetle- Nem halott az, amire emléges ugyan, de 1919 tavaszának-nyárelejének napjaiban, a munkáshatalom élet-halál harca idején kettős értelemben is főszereplőkké lesznek. A könyvben is, a történelemben is. A proletárhadsereg dicsőséges északi hadjárata, amely a hazájukat és hatalkeznek. Igaz-e apám története — úgy igaz-e, ahogy leírtam — nem kutatom. Abban azonban egészen bizonyos vagyok, hogy élettörténete halk üzenet hatvan év távlatából." (Zrínyi Katonai Kiadó, 1979.) D. L. Gárdonyi Géza A szerelem filozófiája Egy agglegény elmélkedése ni. Áz igaz, hogy rendkívül szép és jóleső kézszorítás volt Ujjacskájának minden íze egy forró szerelmi költemény, s a tenyere egy édes, lázas regény, amelyet átéreztem. Tíz év múlva találkoztam vele. Én akkor már házas voltam, ö vénlány. Ügy szorított velem kezet, mint egy babakáplár. Pedig már akkor nem adott szemet a kakasoknak. Az első szerelem minden életnek legemlékezetesebb kora. Az ember elfelejtheti fogzását, tanulóéveit, házasságát, gyermekei nevét, apját, anyját és öreganyját, de az első szerelmét soha. Az úgy látszik, megfogja a szívet, mint a fehérneműt a rozsdatinta. Ki nem lehet mosni sem szappannal, sem kefével, sem a bánatos könnyekkel, melyek úgy hullanak a szerelmi iratokban, mint a negyvennapos zápor. Az első szerelemben van valami magasztos, valami égi, mint az első gyónásban és áldozásban. A szűzi pír, mely a kifeslő szívnek hajnal bíbora, már a második szerelemnél nem jelentkezik. Az arcról lehamvadt. Annál nagyobb a tűz a szemekben. Ekkor az égnek semmi köze a szerelemhez. Sokszor a sátán viszi kacagva a fáklyát Én ugyan nem hiszem a sátánt. (El is visz az ördög! — mondaná az anyám.) De van abban valami, hogy a szív dolgaiba belejátszanak az angyalok és az ördögök. A menny és a pokol. A hárfa és a fogcsikorgatás. Fény és sötétség. Mikor először láttam Marit, aki szépségével megcsiklandozta a szívemet, — úgy éreztem magamat, mintha angyalok kergettek volna tündérhajjal, és fülemilék rendeztek volna hangversenyt a szívemben.. Mikor meg a legájtatosabb szerelmi nyögdécseléseim közepett az anyja jelent meg a láthatáron, vészjósló sárga szemeivel és egj«3tlen agyarával, úgy éreztem magamat mintha Lucifert látnám szoknyában és a pokol hideg füstje csavarná az orromat. Az angyaloknak legtöbb szerep jut az álomban, mikor a szívhez legkönnyebben hozzáférhetnek. Elhozzák az imádottnak édesen beszélő szemeit, fülébe viszik zenélő kedves hangját, csókolni engedik szabadon, korlát és mérséklés nélkül, minthogy a csókra nézve nincsenek is még fölállítva a mértékletességi egyletek. A sátán már inkább az ébrenlétben és a légyottokon dolgozik. Hihetetlen és bizarr meglepetéseket zúdít a szerelmesekre, s ha ezt nem teheti, könnyebb neki, ha a csöndes és ünnepélyes szívdobogás közé egy méla, de annál prózaibb korgást vegyíthet. A későbbi szerelmekből rendesen elmaradtak az angyalok és az ördögök. Maga a nő egyesíti mind kettőnek tulajdonságát. Mennyei szépség és pokoli bűbáj az az anyag, amiből varázspompát szab a nő és ölt magára. Mennyire gyakorlott lehetett ebben a tudományban a híres Kleopátra, aki Antonius előtt, mint tizenhat éves nő rongyokban jelent meg éj idején. Betette maga után az ajtót, és leszórta a rongyokat. Tündöklő szépségének egész varázsában állt meg a római hadvezér előtt, aki, mint a história bizonyítja, nem fordított neki hátat. A nő az első szerelmében hódol. A másodikban már hódít. Az elsőben öntudatlanul szép és bájoló, a másodikban már öntudatosan tudja kezelni, rendre használni bájainak fegyvertárát. Ki tudná elmondani, mennyire ki tudta fejteni egy Aspasia, egy Ninon de L'Enclos (Lenclós. 1616—1706) a férfihódítás tudományát, mikor ez utóbbi még 68 éves korában is oly heves szereimre gyullasztott maga iránt egy fiatal embert, hogv ez reménytelen szerelmében felkötötte magát. A férfihódítás titkát egyik nő sem szokta átadni a másiknak, 6 mégis rájön valamennyi, akit szépséggel tett szerencséssé a természet Az igaz, hogy ez, tekintve a férfiak gyöngeségét, nem jár valami nagy nehézséggel. Valljuk meg őszintén, hogy szívesen belemegyünk a szerelem hálójába, míg fiatalok vagyunk és szívesen szeretünk annyiszor, ahányszor csak lehet. Mert egyéb jó sincs a Földön, mint a szerelem. Ezért készek vagyunk akár a kárhozatra is. A szerelem pedig csupán délibábja a boldogságnak. Mihelyt elértük a tündérvárat, szétomlik a színes köd, a mámor, s a nyers valóság unott, poros földjét látjuk lábaink alatt. A vágy, az ígéret lelkesít, hevít. A távollevő érdekel. Az első csók, amelyben két lélek lángoló vágya csap össze, merőben különbözik a századiktól, ahol már csak két szív melege egyesüL Hát még attól a csóktól, amelyet az aranylakodalmas vőlegény vált menyasszonyával? Ict már csak úgy a hamu alatt pislog össze a szikra! A csók egyébiránt a szivek beszéde. Annak, aki nem csókol, csak hallgatja; nem ér többet, mint a savanyúvizes üveg dugó cuppanása, da aki cselekszi, az ilyenkor kölcsön nem adná. a száját sokért. Az első szerelmi C6ók a vérnek legszebb költeménye. Szíveken átlobbanó mennyei tűzsugár. Ujjmutatás az ígéret földjére. Első megdobbanása egv harmadik, láthatatlan szívnek, amely még az isten kezében van. Hogy ismét Marira térjek vissza, el kell morftlanom az első csókom történetét. öszi délelőtt volt. Búcsúztam tőle. Megígérte, hogy akkor föláldozza ajkainak első érintését. A kapuhoz érve, mind a ketten reszkettünk. Én azt mondtam, hideg van, és ő ráhagyta. Pedig a szerelemnek édes, meleg reszketése volt az. A kezét fogtam. Nyugtalanul tekintgetett szét. Azután rám nézett, mintha mondaná, hogy az ünnepélyes perc megérkezett. Gyöngéden megöleltem. A szemeit lehunyva hajtotta vállamra a fejét És ajkaink lágyan tapadtak össze. (Folytatjuk.)