Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-28 / 149. szám

2 Csütörtök, 1979. június 28.' Hogyan élnek az emberek Makón? A fenti kérdésre keres turális ellátottságban, egyes goztak. A szabadidő-tevé­választ egy a választói név- városövezetek pedig lerom­jegyzékből kiemelt, 587 fizi- lottak. Az életvitelt könnyí­kai dolgozót magában foglaló tő tartós fogyasztási cikkek mintasokaság elemzése. A szélesen elterjedtek. A meg­vizsgálat főbb következtető- kérdezettek által lakott la­seit foglalják össze Vágvölgyi kások csaknem felének rész­András és Szentirmai László ben vagy teljesen új bútor­kenységekre fordítható idő­volumen nem magas, a hét­köznap átlagosan 2 óra 29 perc, vasárnap 5 óra 47 perc. A megkérdezettek döntő többsége egy szabadidő-tevé­kenységet végez csak a tele­tudományos kutatók, az „ipa- zata van, és tíz lakás közül víziót nézi. ^ EmellettXeggyak ri és mezőgazdasági dolgozók hat lakás felel meg annak a Makón" (Szeged, 1979.) című feltételnek, amit minden munkájukban. szempontból teljes értékűnek A tanulmány először vázol- tarthatunk. A téesztagoknál Ja Makó történeti fejlődésé- és a segédmunkásoknál vál­nék sajátosságait és bemu- tozott a bútor legkevésbé. taja a mintasokaság jellem- A tanulmány másik része zőit. A szakképzettséggel ösz­szefüggésben megállapítják, hogy a mintasokaság 54,7 szá­zalékának nincs szakképzett­sége, pedig a jövőben emel­kedni fog a kereslet a szak­képzettséggel rendelkezők iránt. Az is érdekes vizsgála­ti napi tevékenységstruktúrát elemzi. Kimutatják, hogy a hétköznapi 24 órás időalap­ban a megkérdezettek tevé­kenysége az alábbiak szerint oszlik meg százalékosan: ke­reső-termelő és egyéb mun­kavégzésre (keresőtevékeny­ti eredmény, hogy a megkér- ség és út a munkába .illetve dezettek 49,9 százaléka első munkaterületnek a mezőgaz­daságot jelölte meg, s a mun­kahely-változtatás alacsony Bzintú, valamint a mezőgaz­dasági Jövedelem-kiegészítés széles rétegeket érint, ami­ben az egykori mezővárosi íöJdhözkötődés fejeződik ki, mint hagyomány. A munka­köri beosztást illetően a megkérdezettek 52,1 száza­léka szak-, betanított és se­gédmunkás;; 20,3 százaléka onnan haza; a gyermekek ellátása; háztartási, jövede­lemkiegészítő és mellékmun­ka; építkezés) fordították an­nak 49,59 százalékát; sza­badidő-elfoglaltságokra (tö­megkommunikációs eszközök használata, társadalmi, csa­ládi elfoglaltság, egyéb) for­dították annak 10,34 száza­lékát; személyi ellátásra (mosakodás, öltözködés, pi­henés napközben) fordították annak 9.58 százalékát, és al­pedig termelőszövetkezeti tag. vásra pedig az időalap 30,49 A jövedelmi viszonyok elem- százalékát fordították. zése során kimutatják, hogy a havi jövedelmet nézve, a közepes jövedelműek (a 3501—5500 forint közöttiek), vagyis a megkérdezettek 37,5' 6záza)éka alkotják a leg­nagyobb hányadot, de a ma­gas jövedelműek aránya is jellemző. Az egy főre jutó havi jövedelem a tsz-tagok családjaiban a legmagasabb. A munkahelyen kívül szerez­hető jövedelemre — amely csaknem teljes egészében a mezőgazdasági jellegű tevé­kenységből származik — leg­nagyobb mértékben a tsz-ek tagjainak van lehetőségük (100 megkérdezett személy közül 59 fő nyilatkozott eb­ben az értelemben.) A mun­kahelyen kívüli jövedelem­mel az alacsonyabban kvali­fikált rétegek képesek hátrá­nyaikat csökkenteni a kvali­fikáltabb és jobban fizetett rétegekkel szemben. A kutatók azt is megálla­pítják, hogy a lakáshaszná­lati jogcím ma is elsősorban a saját családi háztulajdon­nal való rendelkezés. Az ál­lami erőből történő lakás­építkezés volumene alacsony, s az állami tulajdonú laká­sokat döntő mértékben nem fizikai foglalkozásúak bér­A munkára fordított időt elemezve megállapítják, hogy a hétköznapi munkavégzés összidejének alakulásában nagy szerepe van a munka­helynek, a munkaköri be­osztásnak és az életkornak. A megkérdezettek naponta 12 óránál többet dolgoznak — sőt 7,8 százalékuk 15 óra felett — a munkahelyet, a háztartást, a kertet vagy háztáji földet figyelembe vé­ve. A fiatalabb generáció egyre kevésbé hajlamos mun­kaereje regenerálása helyett az önhajszoló munkában részt venni. A kereső és ter­melőmunkával összefüggés­ben mindenekelőtt az a kö­vetkeztetés érdemel figyel­met, hogy elsősorban a me­zőgazdasági munkák követe­lik a napi 10 óra feletti mun­kavégzést. Az egyéb munká­ra fordított időt Makón a fi­zikai dolgozó családok köré­ben befolyásolja a baromfi­tartás, a sertéshizlalás, a zöldség- és gyümölcstermesz­tés. A hétköznapi szabadidő­tevékenységekre fordított idő nagyságát figyelembe véve (a tévénézéssel együtt) megál­lapítható, hogy a legalacso­nyabb munkavégzés esetében (8 és fél óra vagy kevesebb) lik. A családi ház építésében ™ f6 közül 3 fő legmagasabb nagy szerepe van a családon V^tt^fíő közid 9 f? nem belüli összefogásnak, a mun- /^'lalkozik ^miféle .szabad­kaidőn túl végzett munká- idő-tevékenységgel, azt diffe­nak, a rendkívül takarékos rencálja még az életkor, a életvitelnek, a munkatársak és ismerősök munkával való besegítésének. A lakáskom­fortot vizsgálva, Jól ellátott, viszonylag Jól ellátott, és rosszul ellátott lakásokat különböztetnek meg Azt is megállapítják, hogy a város­részek különböznek egymás­tól a kommunális-infrastruk­munkahely, a munkaköri be­osztás. Így pL: az évek elő­rehaladásával az idősebbek közül mind többen csak a tévénézésre fordítják szabad idejüket Vasárnap csak azoknak növekedett a sza­bad idejük jelentősen, akik nem végeztek munkát vagy legfeljebb 8 és fél órát dol­Dél-Vietnam Az elmúlt négy év alatt rült visszahódítani a termé­jelentős változásokon ment szettől, ennek következté­st Vietnam déli része. Avál- ben biztosították, a lakos­tozásokat jól illusztrálja a ság rizsellátását. Jelenleg a Da Nang környéki Phou- járásban jó néhány terme­Loc járás új élete, ahol lő- és halászati szövetkezet 1975-ben 32 000 volt a mun- van, ezekbe tömörült a pa­kanélküliek száma, miköz- rasztság 94 és a halászok 89 ben a járásban összesen százaléka. 1975 óta a járás­130 000 ember élt. A felsza- ban néhány ipari létesítmény badulás után összesen há- épült fel, a magánkereskede­rom hónapra elegendő éle- lem helyébe az állami ke­lem volt, a rizsföldeket be- reskedelmi hálózat lépett, nőtte a gaz, a* fák a hábo- Mindössze egy év lefor­rúban alkalmazott vegysze- gása alatt felszámolták a rek hatására elvesztették felnőttek írástudatlanságát, lombjukat. és a trópusi betegségeket. Ma Az elmúlt évek alatt Phou- már minden faluban van is­Locban több mint 20 000 kola és egészségház. (BU­hektarnyi termőföldet siker DAPRESS — VNA) rabban a kézimunka, az új­ság- és könyvolvasás, ill. a vendégfogadás és a látoga­tás jelentkeznek. A vizsgá­lat tanúsága szerint a meg­kérdezettek 14,1 százaléka tanult szervezett oktatásban, politikai továbbképzésben, ill. átlagosan valamivel több mint 2 napilapra és hetilap­ra fizetnek elő, bár nem ol­vas könyvet a megkérdezet­tek valamivel több, mint egy­harmada. 100 megkérdezett közül ugyanis 26 fő olvas szakkönyvet, szakfolyóiratot és 39 fő látogatja a városban található könyvtárakat. A megvizsgált fizikai dolgozók 86 százaléka saját könyvtár­ral is rendelkezik. Általában az állapítható meg, hogy a művelődésükben, szórakozá­sukban az otthoni lehetősé­gek vannak túlsúlyban. A makói fizikai dolgozók­nak politikai-közéleti aktivi­tását jellemzi egyrészt a kö­zepes szintű szervezeti tag­ság, ill., hogy inkább a mun­kahelyen (brigádban) vállal­nak tisztségeket, másrészt a városfejlesztés érdekében a megkérdezettek 52,8 százalé­ka végzett már társadalmi munkát A fentiekben vázlatosan bemutatott érdekes munka jól szolgálja a makói fizikai dolgozók életkörülményei­nek, az azt alakító tényezők­nek megismerését, és hasz­nosan járulhat hozzá a ma­kói vezetés életkörülménye­ket és életmódot formáló te­vékenységéhez. Ormánsági műemlékek Helyreállították a festett kazettás kórósi református­templomot, az Ormánság egyik legszebb egyházi mű­emlékét. Restaurálása 1971­ben kezdődött, s a gondos munka eredményeként ki­vül-belül újjászületett a XVIII. századi épület. Visz­szanyerte eredeti alakját a torony, s megjelölték a haj­dani kapu és ablak helyét. A legnagyobb munka a százhúsz festett kazetta res­taurálása és konzerválása volt. Ezt Budapesten vé­gezték el a szakemberek. 1793-ban, illetve 1834-ben vi­rágmotívumokkal és geo­metrikus ábrákkal díszítet­ték a mennyezeti kazettákat, valamint a karzat, a lépcső­feljárat, a szószék és a pa­dok mellvédjét. A mennye­zetet borító kazetták ér­dekessége, hogy nincs kö­zöttük két egyforma, és szín­képüket tekintve sakktábla­szerűen helyezkednek el. Az Ormánság híres egy­házi műemlékeinek megmen­tésére, helyreállítására évek óta milliókat áldoz a Ba­ranya megyei tanács, és az Országos Műemléki Fel­ügyelőség. A nemeskei temp­lom belső díszei sajnos el­pusztultak a néhány év­vel ezelőtti hozzá nem értő tatarozás közben, de Ador­jás, Drávaiványi, Kémes, Kórós és Kovácshida refor­mátus templomai — ha az idő viszontagságaitól meg­viselten is — még őrzik a népi fafaragók és fafestők megkapóan szép alkotása­it. A kis, dél-baranyai temp­lomok a XVII. század végén, illetve a XIX. század ele­jén épültek, s fafelületüket művészi tehetségű asztalos­mesterek faragták és fes­tették. A festett kazettás or­mánsági templomok értékes emlékei a reneszánsz népi továbbélésének, az úgyneve­zett virágos reneszánsznak. I. Z. Könyv a Tanácsköztársaságról Vajon ki lehet-e jelenteni, mi rendszerüket védők el­hogy a XX. században föl­gyorsultak a magyar törté­nelem eseményei? Vagy ta­lán inkább megsűrűsödtek, rövidebb periódusok alatt jó­val több örömteli és egyben tragikus esemény jelezte Ma­gyarországot Európa térké­pén. Közvetlenül az első vi­lágháború befejezése után például, 1918—19-ben... szánt hősiességével kergeti vissza a cseheket a Vágigés még tovább — kaput, északi kaput nyit a szocializmus­nak, a szlovák lakta Félvi­déken is. S az öt ember, aki 1918. október 30-án, a his­tória felgyorsulásának pil­lanatában még a monarchia katonaszökevényeként áll a hadbíróság előtt — köztük a Bőséges irodalma van en- szőregi Kaszas Ferenccel —, nek az alig esztendőnyi, megérzi, felismeri helyet, mégis oly fontos időszaknak. Közben szeret, gyűlöl, erős A háborús összeomlás, a Ká- és gyenge egyszerre, ám — rolyi-forradalom, a Tanács- választott őrhelyén marad, köztársaság, a környező or- Mert az adott társadalmi va­szágok burzsoáziájának hódi- lóság lehetőséget nyújt tó, területrabló hadjáratai és mindnyájuknak ehhez, az ellenük folytatott honvé- Az északi kapu több szern­dő háború, a proletárdiktatú- pontból új kísérlet az 1918­ra bukása és az azt követő as ősz és az 1919-es tavasz fehérterror. Mindez a sok- és nyár fölidézésére. A pesti féle, változatosságában is körút, a miskolci, salgótar­azonban annyira egységes jáni, kassai utca képei va­kor olyan ábrázolási megkö- rázsolódnak elénk, s a tünte­zelítést kíván, amely a tör- tések a proletárdiktatúráért ténelem sodrába kényszerí- szerte az országban — Sze­tett vagy egyszerűen csak geden is. És azok a cselek­abba jutott egyszerű munkás- vő, lázas hónapok, amelyek­emberek sorsának tükreiben ben az átélők — egykori villantja fel ezeket az idő- szerbiai harctereket, galíciai ket. Méghozzá úgy, hogy az mocsarakat, észak-olaszor­utolsó pillanatban szinte rá- szági sziklás meredélyeket juk tör a vihar: s ők lehe­tőséget kapnak arra, hogy formálói, irányítói legyenek annak. Földes Mihály könyve. Az északi kapu e korszak „kis­embereinek" állít emléket. Belesodródásuk az esemé­megjárt bakák — egy új vi­lág képviselőivé acélozód­nak. S a regény végén egyi­kük fiának levele a legfon­tosabb a mának, például ezekkel a mondatokkal: „Ama csodálatos nyár óta hatvan esztendő múlt el.., nyekbe félig-meddig esetle- Nem halott az, amire emlé­ges ugyan, de 1919 tavaszá­nak-nyárelejének napjaiban, a munkáshatalom élet-halál harca idején kettős értelem­ben is főszereplőkké lesznek. A könyvben is, a történelem­ben is. A proletárhadsereg dicsőséges északi hadjárata, amely a hazájukat és hatal­keznek. Igaz-e apám törté­nete — úgy igaz-e, ahogy le­írtam — nem kutatom. Ab­ban azonban egészen bizo­nyos vagyok, hogy élettörté­nete halk üzenet hatvan év távlatából." (Zrínyi Katonai Kiadó, 1979.) D. L. Gárdonyi Géza A szerelem filozófiája Egy agglegény elmélkedése ni. Áz igaz, hogy rendkívül szép és jóleső kézszorítás volt Ujjacskájának min­den íze egy forró szerelmi költemény, s a tenyere egy édes, lázas regény, amelyet átéreztem. Tíz év múlva találkoztam vele. Én akkor már házas voltam, ö vénlány. Ügy szorított velem kezet, mint egy babakáplár. Pedig már akkor nem adott szemet a kakasoknak. Az első szerelem minden életnek legemlékezetesebb kora. Az ember elfelejtheti fogzását, ta­nulóéveit, házasságát, gyermekei ne­vét, apját, anyját és öreganyját, de az első szerelmét soha. Az úgy látszik, megfogja a szívet, mint a fehérneműt a rozsdatinta. Ki nem lehet mosni sem szappannal, sem kefével, sem a bánatos könnyekkel, melyek úgy hullanak a szerelmi ira­tokban, mint a negyvennapos zápor. Az első szerelemben van valami magasztos, valami égi, mint az első gyónásban és áldozásban. A szűzi pír, mely a kifeslő szívnek hajnal bíbora, már a második szerelemnél nem je­lentkezik. Az arcról lehamvadt. An­nál nagyobb a tűz a szemekben. Ek­kor az égnek semmi köze a szerelem­hez. Sokszor a sátán viszi kacagva a fáklyát Én ugyan nem hiszem a sátánt. (El is visz az ördög! — mondaná az anyám.) De van abban valami, hogy a szív dolgaiba belejátszanak az an­gyalok és az ördögök. A menny és a pokol. A hárfa és a fogcsikorgatás. Fény és sötétség. Mikor először láttam Marit, aki szépségével megcsiklandozta a szíve­met, — úgy éreztem magamat, mint­ha angyalok kergettek volna tündér­hajjal, és fülemilék rendeztek volna hangversenyt a szívemben.. Mikor meg a legájtatosabb szerel­mi nyögdécseléseim közepett az anyja jelent meg a láthatáron, vészjósló sárga szemeivel és egj«3tlen agyarával, úgy éreztem magamat mintha Luci­fert látnám szoknyában és a pokol hideg füstje csavarná az orromat. Az angyaloknak legtöbb szerep jut az álomban, mikor a szívhez leg­könnyebben hozzáférhetnek. Elhozzák az imádottnak édesen beszélő szemeit, fülébe viszik zenélő kedves hangját, csókolni engedik szabadon, korlát és mérséklés nélkül, minthogy a csókra nézve nincsenek is még fölállítva a mértékletességi egyletek. A sátán már inkább az ébrenlétben és a légyottokon dolgozik. Hihetetlen és bizarr meglepetéseket zúdít a sze­relmesekre, s ha ezt nem teheti, könnyebb neki, ha a csöndes és ünne­pélyes szívdobogás közé egy méla, de annál prózaibb korgást vegyíthet. A későbbi szerelmekből rendesen el­maradtak az angyalok és az ördögök. Maga a nő egyesíti mind kettőnek tu­lajdonságát. Mennyei szépség és po­koli bűbáj az az anyag, amiből va­rázspompát szab a nő és ölt magára. Mennyire gyakorlott lehetett ebben a tudományban a híres Kleopátra, aki Antonius előtt, mint tizenhat éves nő rongyokban jelent meg éj idején. Betette maga után az ajtót, és leszór­ta a rongyokat. Tündöklő szépségének egész varázsában állt meg a római hadvezér előtt, aki, mint a história bizonyítja, nem fordított neki hátat. A nő az első szerelmében hódol. A másodikban már hódít. Az elsőben öntudatlanul szép és bájoló, a máso­dikban már öntudatosan tudja kezel­ni, rendre használni bájainak fegy­vertárát. Ki tudná elmondani, mennyire ki tudta fejteni egy Aspasia, egy Ninon de L'Enclos (Lenclós. 1616—1706) a férfihódítás tudományát, mikor ez utóbbi még 68 éves korában is oly heves szereimre gyullasztott maga iránt egy fiatal embert, hogv ez re­ménytelen szerelmében felkötötte ma­gát. A férfihódítás titkát egyik nő sem szokta átadni a másiknak, 6 mégis rá­jön valamennyi, akit szépséggel tett szerencséssé a természet Az igaz, hogy ez, tekintve a férfiak gyöngeségét, nem jár valami nagy ne­hézséggel. Valljuk meg őszintén, hogy szívesen belemegyünk a szerelem hálójába, míg fiatalok vagyunk és szívesen szeretünk annyiszor, ahány­szor csak lehet. Mert egyéb jó sincs a Földön, mint a szerelem. Ezért készek vagyunk akár a kárhozatra is. A szerelem pedig csupán délibábja a boldogságnak. Mihelyt elértük a tündérvárat, szétomlik a színes köd, a mámor, s a nyers valóság unott, po­ros földjét látjuk lábaink alatt. A vágy, az ígéret lelkesít, hevít. A távollevő érdekel. Az első csók, amelyben két lélek lángoló vágya csap össze, merőben különbözik a századiktól, ahol már csak két szív melege egyesüL Hát még attól a csóktól, amelyet az aranylakodalmas vőlegény vált menyasszonyával? Ict már csak úgy a hamu alatt pislog össze a szikra! A csók egyébiránt a szivek beszé­de. Annak, aki nem csókol, csak hallgatja; nem ér többet, mint a sa­vanyúvizes üveg dugó cuppanása, da aki cselekszi, az ilyenkor kölcsön nem adná. a száját sokért. Az első szerelmi C6ók a vérnek leg­szebb költeménye. Szíveken átlobbanó mennyei tűzsugár. Ujjmutatás az ígé­ret földjére. Első megdobbanása egv harmadik, láthatatlan szívnek, amely még az isten kezében van. Hogy ismét Marira térjek vissza, el kell morftlanom az első csókom törté­netét. öszi délelőtt volt. Búcsúztam tőle. Megígérte, hogy akkor föláldozza aj­kainak első érintését. A kapuhoz érve, mind a ketten reszkettünk. Én azt mondtam, hideg van, és ő ráhagyta. Pedig a szerelem­nek édes, meleg reszketése volt az. A kezét fogtam. Nyugtalanul te­kintgetett szét. Azután rám nézett, mintha mondaná, hogy az ünnepélyes perc megérkezett. Gyöngéden megöleltem. A szemeit lehunyva hajtotta vállamra a fejét És ajkaink lágyan tapadtak össze. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents