Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-28 / 149. szám

2 Csütörtök, 1979. június 28.' Á közművelődés szerepe Magyar—szovjet elméleti megbeszélés Kedden és szerdán a debreceni Kölcsey Ferenc megyei művelődési központban magyar—szovjet elméleti tanácskozást rendezett a két ország kulturális minisztériuma. A tanácskozáson kutatók és gyakorlati szakemberek vitatták meg a közművelődés szerepét a társadalmi, politikai aktivitás fejlesztésében. Dr. Fukász György egyetemi tanár a szocialista életmód és a társadalmi aktivitás összefüggését, A. J. Arnoldov professzor a szocialista kultúra és a személyiség társadalmi, politikai aktivitásának viszonyát elemezte vitaindító előadásában. A vitában szó esett a könyvtárak, a művelődési otthonok, a múzeumok és a tömegkommunikációs intézmények szerepéről, hatásáról a munkakultúra, a politikai műveltség, a közéleti tevékenység, a szocialista hazafiság, az internacionalizmus és általában a szocialista életmód fejlődésében. A magyar és a szovjet kutatók tanácskozását ősszel Moszkvában folytatják. Nemzetközi tanácskozás Nevelés az iskolában Az általános iskola 1—1. osztályaiban folyó nevelőmunkáról nemzetközi szakértői tanácskozás kezdődött szerdán az Országos Pedagógiai Intézetben. A háromnapos eszmecserén Bulgária. Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, a Szovjetunió és hazánk pedagógiai intézeteinek alsótagozati szakértői vesznek részt, és meghatározzák a jövő évben Moszkvában ebben a témában sorra kerülő első nemzetközi szimpózium programját is. (MTI) Blifék a strandon Jobb ellátást, kiszolgálást A „sportbüfé" A strand az egyetlen hely, amely egyértelmű népszerűségnek örvend a kánikulában. Ugyanakkor a fürdők látogatottságához képest kevés a medence, olykor szűknek bizonyul a napozó is. Pedig, a sok száz — hétvégeken több ezer — ember nem csupán napsütésre és hűsítő vízre vágyik. Italukról és ételükről is gondoskodni kell. A pavilonok eladói és a mozgóárusok láttán úgy tűnik, hogy ez egyáltalán nem könnyű. A szegedi Ligetfürdőben, különösen a partfürdő megnyitása előtt nehezedett nagy teher a vendéglátókra. A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat, valamint a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ büféjéből ezerszámra vitték a palackozott sört és az üdítőt. Csapolt sörből is gyakran tízezer korsó talált gazdára egyetlen napon. Ízlett a napozóknak a sült kolbász és a virsli is. A strandok ellátását még a jelenlegi színvonalon sem lehetne biztosítani a mozgóárusok, vendéglátós nyelven szólva, „gombák" nélkül. Akkor sem, ha a pecsenyesütő, a lángossütő és a csavaros kürtőskalács készítője is árusít. A partfürdőn amúgy sem lehet az idén a két lángossütőre számítani. Nem nyitják ki a pavilont, nem éri meg nekik. A strandolók nem szívesen állnak sorba, de hát nincs más választásuk, ezért a szombat-vasárnapi rászánják magukat. Volta- nőhöz. Az alkalmi képpen nem is az étel a legnagyobb gond, hanem az, hogy a sör meg az üdítő olyan sebesen „folyik át" a hűtőkön, hogy nincs ideje átvenni a jeges hőmérsékletet. így aztán jobb híján a fogyasztót kell hűteni. Például azzal, hogy azért kap langyos sört, mert nincs másmilyen. Hiába, az ital tárolása sok éves probléma a csúcsidőszakban. Nem ártana, ha a vendéglátók nagyobb figyelmet szentelnének a iIMM r ' < Somogyi Káxolyné felvétele a partfürdőn. Június vegére tervezik ; nyitást megoldásra. Mert ahová egy hűtőt be lehet állítani, talán a többi elhelyezése sem okozna gondot Arra is hivatkoznak a vendéglátók, hogy örülnek, ha ki tudják nyitni a pavilonokat a hétvégeken, amikor legnagyobb a forgalom. A régi dolgozók ragaszkodnak piheeladók pedig nem mindig állnak hivatásuk magaslatán. Olykor még nyitás után két órával sem. A Szegedi Városellátó Vállalat például még mindig nem nyitotta ki pavilonját a partfürdőn. Ugyanis nem talált kiszolgáló személyzetet. Ki tudja, miért? Talán nem fizetik meg eléggé az idénymunkát? Igaz, hálátlan feladat árusnak lenni a strandon. A napon, felforrt agy könynyebben felfortyan, kétszer Mi Fáradt olajból kenőanyag, fűtőolaj Évente három-négy millió dollárt lehetne megtakarítani — az ÁFOR számításai szerint — az országban keletkező 30—35 ezer tonna az OKGT és az ÁFOR 100 ezer forinttal jutalmazza. Korábban az összegyűjtött fáradt olajat exportálták, de az idén már a Tiszai Kőfáradt olaj összegyűjtésével olajfinomító nyírbogdányi és hasznosításával. Ennek üzeme gondoskodik a haazonban csak alig fele,mind- zai hasznosításról: fűtőolajat össze 16 ezer tonna gyűlik készít belőle. Felkészülnek össze az ÁFOR felvevőhe- arra is, hogy később már ne lyein. Az ÁFOR fiataljainak csak tüzelőanyagként. hakezdeményezésére a KISZ- nem megtisztítva és új adaszervezetek országos ver- lékanyagokkal kiegészítve senyt indítanak a fáradt olaj ismét teljes értékű kenőbegyűjtésére. s a legeredmé- anyagként hasznosítsák a nyesebb KISZ-szervezeteket fáradt olajat. (MTI) olyan nyájas mosolyt kell villantani a vevőre, mint máskor. Lehet, hogy ezért sem sietett a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ rendbe hozni a partfürdő sportbüféjét. Noha. pár lépéssel arrébb a vendéglátó vállalat árudája előtt még hétköznap is sorban állnak a vevők. A csupasz deszkák, az ásító ablakkeretek nem válnak a partfürdő díszére. Június 30ra tervezik a pavilon megnyitását Ami azt illeti, elég későn! Ennek ellenére a Ligetfürdőn, a partfürdőn és a széksós-tói strandon a napos hétvégeken egy nagy község lakosságával felérő embertömeg ellátásáról gondoskodnak. A partfürdőn még rántott csirke is kapható, s idén péksüteményt is árusít a tejpavilon. A választék bővült a gasztrofolételekkel. De azt nem lehet elmondani, hogy zsúfoltság idején is tíz perc alatt hideg italhoz és forró virslihez juthat az ember. Legalább ennyit kell várni az inni- és ennivalóra, ha nem többet. A vendéglátás rugalmasabban is alkalmazkodhatna a strandok közönségéhez. Például úgy, hogy már az idény kezdetén felkészíti a nyitásra a pavilonokat. Jámbor Ernő okrácia és fegyelem M |ost nem érünk rá vitatkozni, a sürgető és hatékony cselekvések ideje jött el... Hallottam már ezt igazgatói tanácsülésen, brigádvezetői értekezleten. gyáregységi termelési tanácskozáson. Néha ugyanígy, néha más szavakkal. A lényeg azonban azonos volt: a megoldandó gondok kapcsán önkéntelenül szembeállították azt a két dolgot, amelyet nem volna szabad. Mert még csak külön emlegetni se lehetne a tetteket megelőző, jó döntéseket segítő, közakaratot kialakító, alkotó vitákat és magát a hatásos cselekvést. Ám ha az ilyen érvek birtokában vitatkozni kezd az ember az említett megfogalmazás tarthatatlanságán, olykor különös dolgokat tapasztalhat. Minden vitapartner természetesen elismeri, hogy „ez elvileg így is van", de. ugye. most ..más időket élünk" egy darabig, úrrá kell lennünk gazdasági nehézségeinken, úgy hogv a „mindennapi gyakorlatnak" leginkább a fegyelmezett cselekvés felé kell fordulnia. Ez igaz. hanem ez „elvileg-gyakorlatilag" egyfajta bizonytalanságot jelez: egyesekben némi zavar támadt a demokrácia, a fegyelem, a közakarat és együttes cselekvés összefüggéseinek értelmezésében. Több helyen is meghökkentettek e két fogalom efajta összepárosításóval: demokrácia vagy fegyelem. Hajlamos lenne rálegvinteni az ember, s múló fógalomzavarként felfogni ezt a szembeállítást, amely feltételezi, hogy a demokrácia kizárja, de legalábbis akadályozza a fegyelmezett tevékenységet. és fordítva. Csakhogy félúton elakad ez a legyintés, amikor ezt az elvi tévedést éppen elvvé próbálják „aktualizálni". Valahogy így: gazdasági gondjaink megszaporodtak, másfajta munkára, másfajta vezetési stílusra van szükség. hagyi'uK tehát most a demokráciát, ne beszéljünk róla addig, míg ki nem lábalunk a bajainkból. Határozott döntéseket, intézkedéseket, „kemény vonalat" emlegetnek ezután. Megtévesztően jól hangzik ez is. igaz? Mert valóban, az eddiginél hatékonyabb és fegyelmezettebb munka, a célszerűbb, a határozottabb döntések, a következetesebben végrehajtandó intézkedések az ellenszerei a többi közt gazdasági nehézségeinknek. Csakhogy mindezekre gondosan kidolgozott programunk, határozataink és elképzeléseink vannak. Mégpedig olyanok, amelyek számításba veszik az egész ország népének szándékai,!, közös erőfeszítéseink lehetőségeit. S éppen mert ilyenek, azért hatásosan megvalósíthatók: a legszélesebb társadalmi összefogásra alapoznak, pontosan megszabva az említett másfajta követelményeket is. Akkor viszont éppen e követelmények nevében, s éppen ebben a fejlődési szakaszban egy pillanatra is mérlegre tenni a demokrácia létjogosultságát. az — nevezzük nevén — politikai rövidlátásra vall. (S ellenkezik az említett politikai-gazdasági program alapelveivel.) A szocialista demokrácia társadalmi rendünknek alaptulajdonsága. fejlődésének feltétele és fejlesztésének módszere is egyben. „Felfüggeszteni" tehát a társadalmi szerkezet megváltoztatása nélkül nem lehet. erre gondolni is naivitás. Vagy még rosszabb: alapvető társadalmi vívmányaink egy részének meg nem értése. Mert joggal tekintjük vívmányoknak a szocialista demokrácia fejlesztésében eddig elért eredményeinket, s egyenrangú fontosságúaknak anyagi-gazdasági fejlődésünk tényeivel. Már csak azért is. mert egymással szerves egységben gyarapodhattak csupán ilyen ütemben. Az eddig elértek egyik feléről hogyan lehetne tehát lemondani, a másik fele érdekében? Ha megtennénk, úgy járnánk, mint az. aki a szeget gyorsabban akarván kihúzni, eldobja a harapófogót, és a foga közé kapja a szegfejet. Hiszen gazdasági előrehaladásunknak (tehát jelenlegi gondjaink megoldásának is) éppen az egyik létfeltétele. hogy a szocialista demokrácia méginkább kiteljesedjék: a tapasztalatok bizonyítják. mekkora társadalmi erőket lehet mozgósítani általa. Hiszen miné* több ember öpkéntes és tudatos részvétele a társadalmi és gazdasági közügyek intézésében. a célszerű döntések meghozásában, nemcsak a beleszólás jogának gyakorlását jelenti egyszerűen: hajtóerővé válik a végrehajtásban is. az együttes cselekvés, a fegyelem, a hatásos munka feltételeinek kialakításában, egészen az áldozatvállalás közösségi készségének megteremtéséig. Nem vitatni kell tehát a demokrácia ilyen vagy olyan mértékű „alkalmazását", ellenkezőleg: minél több teret kell adni érvényesülésének. Abban azonban, úgv vélem, az eddiginél pontosabb különbséget kell tenni — s ezen a ponton kapcsolható „napra készen" a fegyelem fogalmához —. hogy a demokráciának miben van szerepe és miben nincs, miben kell. hogy legyen, és miben nem lehet. Például: egv üzemben a termékváltás. a gazdaságosság, a takarékosság kérdéseiben minél több ember számára lehetővé kell tenni a beleszólás demokratikus jogát, az nemcsak kötelezettség, hanem igen célszerű is. A helyes döntés egyik biztosítéka lehet. De ennek megszületése után az. hogy miből mennyit és mikorra kell megcsinálni, hogv milyen technológiával, s hánv órát kihasználva a munkahelyen, az már nem népszavazás kérdése. |e szégyelljük elővenni a régi, bevált igazságokat, amikor szükségünk van rájuk. Mindig többet érnek a legtöbb, mégoly tetszetősre gömbölyített szólásmondásnál. Az egyik ilyen: a legszélesebb demokráciát kell megteremteni a közösségek ügyeinek intézésében, a döntések meghozatalában, s azután vasfegyelmet. együttes cselekvést a végrehajtásban! Ebben kell következetesnek lenni. Ebben az összefüggésben érdemes együtt emlegetni a demokráciát és a fegyelmet Sztankay József N Nő a szövetkezeti földtulajdon aránya A földtulajdonra, földhasználatra vonatkozó • jogszabályok végrehajtásának tapasztalatait vitatta meg szerdai, tegnapi ülésén a Termelőszövetkezetek Országos Tanáhozzászólások is megerősítették, hogy nem sikerült megtalálni a szétszórt, nagyüzemileg nem művelhető területek megfelelő hasznosítási módját. A tartós használatba csanak elnöksége. Megállapí- vétel jogintézményének betották: Jó ütemben nő a szö- vezetése eddig nem váltotta vetkezeti földtulajdon ará- be a hozzáfűzött reményeket. nya. Az elmúlt tíz év alatt a amiben szerepe van a megszövetkezetek használatában felelő felvilágosítás hiányálevő földeknek a fele szö- nak és a jogszabály korlátovetkezeti tulajdonba került, kó rendelkezéseinek. Ugyanakkor továbbra is indokolatlanul sok földet vonnak ki más célra a termelésből. Nem megfelelő az ipari és egyéb célokra igénybe vett földek újrahasznosítása, a melioráció üteme. A Gyógyszerexport A Medimpex és legnagyobb partnere, a Medexport szovjet gyógyszer-külkereskedelmi vállalat vezetői szerdán, tegnap aláírták Budapesten a több mint százmillió rubel értékű magyar gyógyszer 1980. évi szállítására szóló szerződést. (MTI) Az elnökség javasolta, hogy a TOT kezdeményezze egyes rendelkezések felülvizsgálatát, megváltoztatását az állampolgárok és az üzemek érdekeltségének jobb biztosítása érdekében. Kezdeményezte az elnökség, hogy a földeknek a mezőgazdasági termelésből való kivonásáért fizetett térítéseket ls vizsgálják felül, vonják be az ilyen eljárásokba o szövetkezeti érdekképviseleti szerveket, hogy csökkenteni tudják a termőföldek más célokra való igénybevételét. (MTI) Külkereskedelmi társaságok A pamutipar, valamint a len-, kender- és politextilipar exportnyereségének megkétszerezését tűzte ki célul a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat a következő évekre. Ennek érdekében külkereskedelmi társaságokat alapítottak az érdekelt iparvállalatokkal. Néhány nappal ezelőtt a selyemipari üzemekkel hoztak létre ilyen jellegű együttműködést, szerdán a pamutipari, valamint a len-, kender- és politextiltermékeket előállító nagy. vállalatok vezetőivel írtak alá társasági szerződést. A most megalakult selyemipari társaságnak hat nagyvállalat. valamint a Hungarotex a tagja. A társasági együttműködés négy évre szól. Célja a piaci ármunka javítása, az ágazat termékszerkezetének gyorsabb korszerűsítése. a termelékenység fokozása. Hasonló célkitűzéssel alapították a len-, kender- és politextil külkereskedelmi társaságot is. Ebben a Hunearotex három nagy ipari partnerével szövetkezik a következő három évben.