Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-28 / 149. szám

2 Csütörtök, 1979. június 28.' Folytatja munkáját a KGST ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) állított közfogyasztási cik­kek terén. A lakosság nö­vekvő szükségleteit figye­lembe véve a program elő­irányozza a többi között a textil- és konfekcióipar, a cipőipar, a bútoripar termé­kel kölcsönös szállításának megnövelését, a szőnyegek, a háztartási porcelánáruk,, a nagyobb teljesítményű rá­diókészülékek gyártásának és kölcsönös szállításának kibővítését. Tervbe vették az áruválaszték bővítését és megújítását, a termékek mi­nőségének megjavítását. A célprogram gondoskodik ar­ról, hogy az érdekelt ipar­ágak megfelelő nyersanya­got kapjanak a közszükség­leti cikkek gyártására, kel­lően el legyenek látva a szük»ges alapanyagokkal, a gyártáshoz szükséges egyéb anyagokkal. Ennek érdeké­ben új fonodákat hoznak létre, fejlesztik a kooperá­ciót és a gyártásszakosítási a nem textilalapú anyagok gyártásában, a televíziós ké­szülékek és a bonyolultabb háztartási gépek alkatrészei­nek és részegységeinek elő­állításában. A közlekedés fejlesztésé­re irányuló hosszú távú együttműködési célprogram célja az, hogy mind a sze­mély-, mind pedig a teher­szállításban biztosítani tud­ják az igények kielégítését a kölcsönös szállítások terén. Ezt a programot más. a ter­melést érintő együttműkö­dési célprogramokkal össz­hangba hozva dolgozták kl. A tervezett Intézkedések kö­zött van a legfontosabb vas­útvonalak és néhány autó­út fejlesztése a nemzetközi forgalom növekedését figye­lembe véve. Fejlesztik a ví­zi, és a légiközlekedést is. A többi között előirányoz­zák nagyszámú nemzetközi konténervonal létesítését a korszerű és gyors teherszál­lítás érdekében. Huszonkettő nemzetközi fontosságú vas­útvonalat és autóutat kor­szerűsítenek és újítanak fel. A két programmal együtt készítették el azokat a részletes programokat, ame­lyek a gépgyártás fejleszté­siével, számos gép, berende­zés, szállítóeszköz gyártás­szakosításával, a kooperáció fejlesztésével biztosítják a programok megvalósításá­hoz szükséges eszközöket is. A tagállamok együttes mun­kájával űj, korszerű konst­rukciókat alakítanak kl, egységesítik, tipizálják és szabványosítják a gépek, be­rendezések és alkatrészek gyártását az érintett ipar­ágakban. A két programot és a szükséges intézkedések elő­irányzatát a tagállamok két­es többoldalú szerződések megkötésével valósítják meg. Több ilyen megállapodást már eló ls készítettek az aláírásra, a többi szerződés­tervezetet a KGST illetékes szervei dolgozzák kl. A délelőtti ülés második referátumát Tadeusz Wrzaszczyk, a lengyel Mi­nisztertanács elnökhelyette­se tartotta, aki a tervezési együttműködési bizottság nevében számolt be az ülés­szaknak arról, milyen intéz­kedéseket dolgoztak kl és valósítottak meg a hosszú távú célprogramokban meg­határozott feladatok teljesí­tésére. Ismertette azt is, hogyan halad a KGST-tag­államok 1981—1985. évekre szóló népgazdasági tervel­nek egyeztetése. Mint elmondotta, a tanács legutóbbi ülésszaka óta Igen sok nagy fontosságú két- és sokoldalú megállapodást ír­tak alá. Megállapodás szü­letett például arról, hogy a Szovjetunió területén. Hmel­nylckij városánál új atom­erőművet építenek s az erőműben termelt áramot 250 kilovoltos távvezetéken juttatják el a lengyelorszá­gi Rzeszow városáig. Megál­lapodás született arról ls, hogy a Kubai Köztársaság­ban növelik a geológiai ku­tatómunkát a tagállamok közreműködésével. Számos új megállapodás áll aláírás­ra készen a gépgyártás, a közlekedés, a vegyipar és a könnyűipar területén. A bizottság képviselője ismertette azt is, hogyan ha­lad a térvegyeztetés a kö­vetkező ötéves tervidőszak­ra. Az egyes tagállamok tervhivatalai, iparági terve­ző szervei kétoldalú megbe­széléseket folytattak arról, hogyan hangolják össze ter­veiket az anyagi termelés legfontosabb ágazataiban. Nagy figyelmet szenteltek annak, hogy biztosítsák a tagállamok ésszerű szükség­leteinek kielégítését fűtő­anyagokkal, energiával és nyersanyagokkal. Ezeknek az ágazatoknak a fejleszté­séről rendkívül részletes elemzést végeztek. Megvizsgálták a gépgyár­tás, a mezőgazdaság, a köz­lekedés fejlesztésével kap­csolatos kérdéseket. és egyeztették a terveket a tu­dományos-műszaki területen is. Megvitatták a gyárt­mányszakosítás és a terme­lési kooperáció elmélyíté­sének főbb lehetőségeit az elkövetkező ötéves terv idő­szakában, folyik azoknak a hosszú távú kétoldalú együttműködési programok­nak a kidolgozása, amelyek 1990-ig a népgazdaság vala­mennyi fő ágazatában elő­irányozzák a termelés sza­kosításának és a termelési kooperációnak a fejlesztését. A tagállamok megvitatták a legfontosabb gépek és be­rendezések kölcsönös szállí­tásának kérdéseit is. A terv­egyeztetési munka folytató­dik, és előreláthatólag 1980. első félévében ér véget. A délelőtti ülésen Konsz­tantyin Katusev, a Szovjet­unió állandó KGST-képvise­lóje, miniszterelnök-helyet­tes számolt be a végrehajtó bizottság elnökeként arról, hogyan valósítják meg a gyakorlatban azokat a ha­tározatokat, amelyeket a ta­nács megelőző ülésszaka fo­gadott el a KGST-tagálla­mok együttműködése szer­vezetének és a tanács mű­ködésének további korsze­rűsítéséről. A KGST külön­böző szervei munkatervei­nek központjában azok a feladatok állnak, amelyek a hosszú távú együttműködé­si célprogramok megvalósí­tásával, a szocialista gazda­sági integráció komplex programja teljesítésével, az anyagi termelés, a tudo­mány és a technika terüle­tén az együttműködés fej­lesztésével függenek össze. Lázár György beszéde Lázár György átadta az ülésszakon részt vevő kül­döttségek vezetőinek a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa üdvözletét és jókívánságait, majd beveze­tőül hangsúlyozta: — Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a legutóbbi ülés­szakunk óta eltelt Időben is töretlen lendülettel folytató­dott országainkban a szocia­lista építőmunka, nagy lépé­sekkel jutottunk előre a szo­cialista integráció megvalósí­tása útján és közös erőfeszí­téssel olyan hatalmas alko­tásokat helyeztünk üzembe, mint a Szövetség gázvezeték, valamint a 750 kilovoltos vil­lamos energia távvezeték. Mostani ülésszakunk napi­rendjén ismét olyan kiemel­kedően fontos kérdések szere­pelnek, amelyek eredményes megoldása újabb hozzájáru­lás lesz jövő népgazdasági terveink megalapozásához, gyümölcsöző együttműködé­sünk további elmélyítéséhez. Támogatjuk az ülésszak elé terjesztett anyagok, valamint a határozattervezet jóváha­gyását. A magunk részéről ls elismeréssel adózunk annak a jól szervezett és hatalmas munkának, amely elvezetett a hosszú távú együttműködé­si célprogramok kidolgozásá­hoz és külön is nagyra érté­keljük azt a rendkívül fon­tos szerepet, amelyet a cél­programok kezdeményezésé­ben, kidolgozásában, a prob­lémák konstruktív megoldá­sában a Szovjetunió magára vállalt. A célprogramok je­lentőségét aligha lehet túl­becsülni, hiszen azok együtt­működésünk legfontosabb feladatait ölelik fel, tervszerű megvalósításuk pedig fontos feltétele annak, hogy KGST­tagállamok továbbra is biz­tosítani tudják folyamatos gazdasági fejlődésüket, gaz­daságpolitikai céljaik eléré­sét. Lázár György ezután ki­emelte, hogy az egyes ipari fogyasztási cikkek termelésé­nek fejlesztésére kidolgozott hosszú távú együttműködési célprogram megvalósítása több fontos fogyasztási cikk esetében hasznos hozzájáiu­lást jelent majd a KGST­tagállamok szükségleteinek kielégítéséhez. Ezután a szin­tén napirenden szereplő köz­lekedési célprogramról szólt. — A KGST-tagállamok egymás közötti áruforgalma csakúgy, mint a személyfor­galom, olyan méretűvé vált, amelynek tervszerű lebonyo­lításával jelenlegi közlekedé­si hálózatunk csak nagy erő­feszítések árán birkózik meg. Közös érdekünk, hogy együtt­működésünk fejlesztésének e szűk keresztmetszetét sok­oldalú és hathatós intézkedé­sekkel mielőbb bővítsük. Eh­hez a közlekedési hálózat fej­lesztése mellett elengedhetet­lenül szükségesnek tartjuk a járműpark és a hozzá tartozó ipari háttér gyorsabb ütemű növelését. Külön is szólt a tranzitfor­galom megoldásra váró prob­lémáiról. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ebben különö­sen érdekelt, minthogy föld­rajzi helyzeténél fogva jelen­tós részt vállal a más KGST­tagállamok egymás közötti és a nem szocialista országokba irányuló, illetve onnan ér­kező tranzitszállításainak le­bonyolításában. Vasúti szál­lításaink egynegyedét a tranzitforgalom teszi ki. Eb­ből következően szállítási ka­pacitásainkat nemcsak saját szükségleteinkre kell fejlesz­tenünk, hanem jelentős anya­gi ráfordításokat kell eszkö­zölnünk annak érdekében is, hegy szállítóképességünk ki­elégítse azoknak a KGST­tagállamoknak az igényeit is, amelyek termékeiket hazán­kon keresztül továbbítják más országokba. Ezt követően arról szólt, hogy a célprogramok jóváha­gyásával munkánk fontos, de első szakasza: a célok kijelö­lése • és a munkaprogramok Összeállítása zárul le. A kormány elnöke hang­súlyozta. hogy az egyik leg­fontosabb soron levő feladat a kölcsönös érdekek figye­lembe vétele alapján mielőbb lezárni az 1981—1985. évi népgazdasági tervek koordi­nációját. Ennek kapcsán rész­letesen beszélt arról, hogy a világgazdaságban végbement gyökeres változások kedve­zőtlenül hatottak a magyar népgazdaságra, ismertette ez évi népgazdasági tervünk fő jellemzőit és a végrehajtás érdekében tett intézkedése­ket, majd így folytatta: gaz­dasági feladataink megoldá­sához, egyensúlyi helyzetünk javításához saját erőforrá­saink maximális mozgítása mellett a legfontosabb esz­közt a KGST-tagállamokkal való gazdasági együttműkö­désünk szélesítésében, a szo­cialista gazdasági integráció kibontakoztatásában látjuk. Ezért a magunk részéről nél­külözhetetlennek tartjuk, hogy az országaink közötti gazdasági kapcsolatok növe­kedési üteme a jövőben gyor­sabb legyen, mint a nem szo­cialista országokkal fenntar­tott gazdasági kapcsolatok fejlődési üteme, s hogv en­nek eredményeként szükség­leteinknek növekvő hányadát a KGST-tagállamokból tud­juk kielégíteni. Ezzel össz­hangban nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kölcsönös szállítások volumene 1981— 1985 között minden évben fokozatosan emelkedjék. Az egymás közti külkereskede­lem volumenének folyamatos növekedését megítélésünk szerint akkor lehet biztosíta­ni, ha — a tagállamok nyers­anyag- és fűtőanyag-igényei­nek kielégítése mellett — az A Panamai Néppárt küldöttségének látogatása • Budapest (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására jú­nius 19—27-e között látoga­tást tett hazánkban a Pa­namai Néppárt küldöttsége, Ruben Dario Souza főtit­kár vezetésével. A küldött­ség tagja volt Thomas Lu­ther, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A panamai vendégeket fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának elsó titkára. A kül­döttséggel megbeszélést folytatott Győri Imre. a Központi Bizottság titkára. A megbeszéléseken részt vett Nagy Gábor, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. A delegáció talál­kozott Jakab Sándorral, a SZOT főtitkárhelyettesével és Szentistványi Gyulánéval, a HNF Országos Tanácsá­nak titkárával, az MSZMP KB tagjaival, látogatást tett a SZOT-ban. valamint a gyermelyi Petőfi Tsz-ben. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a pártközt kapcsolatok gyümölcsözően fejlődnek, s ez jól szoleálja a két ország érdekeit és a két nép barátságát. Á panamai küldöttség szerdán elutazott hazánkból. Gyenes András fogadta Sam Nujomát egyéb termékcsoportokban is messzemenően kihasználjuk a kölcsönös szállítások növe­lésének, valamint a szakosí­tás és kooperáció elmélyíté­sének lehetőségeit. — Fontos és aktuális kö­vetelménynek tartjuk, hogy javítsuk a KGST-tagállamok közötti gazdasági kapcsola­tok tervszerűségét. Ügy lát- I juk, hogy gazdasági és tech- 1 nológiai kapcsolataink ma már olyannyira intenzívvé váltak, hogy minden koráb­binál nagyobb jelentősége van a kölcsönösen vállalt szállítási kötelezettségek mennyiségi és minőségi, va­lamint az előírt határidőre történő pontos teljesítésének — mondta Lázár György, és kiemelte: , — Ismert tény, hogy a leg­korszerűbb termelőberende­zések előállítása, a modern technikát képviselő egész gépipar dinamikus fejlődé­se, a mostani ülésszakon jó­váhagyásra kerülő ipari fo­gyasztási cikk célprogram megvalósítása nagy mérték­ben attól is függ, hogyan tudjuk megoldani, magasabb színvonalra emelni a korsze­rű alkatrészekkel és részegy­ségekkel való ellátást. Együtt­működésünk elmélyítése ezen a területen azért is fon­tos, hogy csökkenteni lehes­sen a tőkés importtól való függést. Mindezen megoldá­sok alapján indítványoztuk, és ismételten hangsúlyozzuk, hogy a produktív alkatrész­és részegységgyártásban tör­ténő szakosítást és kooperá­ciót gazdasági együttműkö­désünkben kiemelt feladat­ként kell kezelni. Megítélé­sünk szerint a KGST-orszá­gokban létre kell hozni a legkorszerűbb színvonalú produktív alkatrészek tömeg­gyártását, és az eddiginél lé­nyegesen hatékonyabb intéz­kedéseket kell tenni e gyár­tás fejlesztéséhez szükséges gazdasági, műszaki és egyéb feltételek megteremtésére. Lázár György ezután ar­ról szólt, hogy az országaink közötti együttműködés to­vábbfejlesztése, a szocialista gazdasági integráció kibon­takoztatása, valamint a nem szocialista országokkal fenn­álló kapcsolataink hatékony­ságának fokozása szempont­jából egyaránt növekszik a jelentősége az együttműkö­dés közgazdasági eszközrend­szere továbbfejlesztésének. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a KGST XXXIII. ülés­szakán hozott döntéseink újabb hozzájárulást jelente­nek gazdasági együttműkö­désünk fejlődéséhez, a szo­cialista gazdasági integráció elmélyítéséhez. A jó határo­zatokat azonban át is kell ültetni a mindennapos gya­korlatba. Biztosítom önöket, hogy ennek érdekében a ma­gunk részéről minden erőfe­szítést meg fogunk tenni — fejezte be felszólalását Lá­zár György. • Budapest (MTI) Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titká­ra szerdán az MSZMP KB székházában fogadta Sam Nujomát, a Délnyugat-afri­kai Népi Szervezet (SWA­PO) elnökét. A szívélyes lég­körű találkozón véleményt cseréltek a kölcsönös érdek­lődésre számottartó nemzet­közi kérdésekről, különös tekintettel az afrikai föld­rész déli térségében folyó nemzei felszabadító küzde­lemre. Gyenes András, a magyar kommunisták internaciona­lista szolidaritásáról bizto­sította a namíbiai népnek és annak törvényes képvi­selőjének, a SWAPO-nak a harcát, amelyet Namíbia függetlenségéért folytat. BÜCSÜLÁTOGATAS Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Péter János, az országgyűlés alelnöke búcsúlátogatáson fo­gadta Kaarlo Yrjö-Koskinent, a Finn Köztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követét. Az Elnöki Tanács a magyar—finn kapcsolatok fejlesztésében kifejtett tevé­kenysége elismeréseként vég­leges elutazása alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta a nagykövetnek, amelyet az Elnöki Tanács elnöke nyújtott át. A nagy­követ elutazott Budapestről. HALÁLOS ÍTÉLETEK A szíriai legfelsőbb állam­biztonsági bíróság szerdán húsz személyt gyilkosságok elkövetése miatt halálra ítélt — közölte a damaszkuszi rá­dió. A SZOVJET—ANGOL KAPCSOLATOKRÓL A szovjet—angol kapcsola­tokról és néhány nemzetközi kérdésről tárgyalt Aleksze) Koszigin szovjet kormányfő Margaret Thatcher brit mi­niszterelnökkel. Thatcher asszony, útban a tokiói érte­kezletre, kedden este néhány órára megszakította útját a szovjet fővárosban, ahol a szovjet kormányfővel a re­pülőtéren folytatott megbe­szélést. KORMÁNYPROGRAM A Sandinista Nemzeti Fel­szabaditási Front nyilvános­ságra hozta az Ideiglenes ni­caraguai kormány, a nemze­ti újjászületés kormánya ter­vezett programját a mexikói Uno Mas Uno című napilap­ban. A dokumentum egyebek között kimondja, hogy a So­moza-diktatúra megdöntése után- Nicaraguában új kor­mányt hoznak létre, amely a szabad választások útján a pártok és társadalmi szerve­zetek működésének engedé­lyezésével tényleges demok­ráciát teremt az országban. MERÉNYLET A SAH ELLEN Merényletet kíséreltek meg kedden a mexikói Cuerna­vacában a jelenleg ott élő Reza Pahlavi iráni sah ellen. A sah testőreitől szerzett: ér­tesülések szerint egy jelzés nélküli helikopter mélyrepü­lésben haladt el a ház fölött, és gépfegyverrel lőni kezdte azt. A testőrök viszonozták a tüzet, ezt követően a heli­kopter eltűnt a környékről. Szerdán Teheránban a szél­sőséges nézeteiről ismert Khalkhali ajatollah az AFP hírügynökség tudósítójának azt mondotta, hogy az álta­la vezetett „Muzulmán Egy­ségszervezet" hajtotta végre a merényletet, és hogy an­nak következtében Pahlavi állítólag könnyebben megsé­rült. ROLF BJÖRNERSTEDT A BÉKETANACSNAL Szerdán a hazánkban tar­tózkodó dr. Rolf Björners­tedt, az ENSZ leszerélsl kö»­pontjának irányításával meg­bízott főtitkárhelyettes láto­gatást tett az Országos Bé­ketanácsnál. ahol találkozott az OBT tudományos bizott­ságának és leszerelési bizott­ságának tagjaival. A főtit­kárhelyettes tájékoztatót adott az ENSZ leszerelési erőfeszítéseiről, különös te­kintettel a nemrég Bécsben aláírt SALT—II. egyez­ményre. Kiemelte a béke­mozgalom szerepét, és a köz­vélemény növekvő jelentősé­gét hangsúlyozta a fegyver­kezési verseny megállítása érdekében. A VIETNAMI MENEKÜLT­KÉRDÉSRŐL Vo Anh Tuan, a Vietnami Szocialista Köztársaságnak az ENSZ európai hivatala mellett működő állandó kép­viselője kedden a genfi Nem­zetek Palotájában megtartott sajtóértekezletén foglalkozott azzal, az utóbbi időben az Egyesült Államokban és más nyugati országokban kibon­takoztatott rágalomhadjárat­tal, amely a „vietnami me­nekültek" problémája körül folyik. A politikus minden alap,ot nélkülözőnek nevezte azokat az állításokat, ame­lyek szerint a VSZK erő­szakkal hazájuk elhagyására, kivándorlásra kényszerít vi­etnamiakat.

Next

/
Thumbnails
Contents