Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

Szerda, 1979. június 27. 5 zakmák lövője Kérdőjelek és válaszok a szakmunkásképzésről Mit tud az átlagember a lóshoz és a társadalmi fej- bert alkalmassá teszi, hogy szakmákról, a szakmunkások lódéshez eszközként é6 ösz- sokféle igénynek megfelel­iránti igényekről? Több min- tökeként is egyaránt múl- hessen, táguló határokkal dent Például azt, hogy nagy hatatlanul szükséges az rendelkező szakmájában, a kereslet irántuk, hiszen egyén általános ismeretei- (Különben valószínű, hogy nap mint nap láthatja az nek, Jártasságainak körét bő- hamarosan jelentós lehetö­újságokban vállalatok szak- víteni. És a másik, a szak- ségeket kapnak a szakmun­munkásokat kereső hirde- mai oldal? Az is jelentós kásképzó iskolák, hogy fa­téseit. Ám az átlagember ar- változásokon ment át az kultatív módon alkalmas­ról is hallott valamit, hogy utóbbi tíz esztendőben. kodjanak területük gazda­a statisztikák szerint Ma- A változásokról pregnán- igának igényeihez.) u , san vallanak az adatok. Tíz Az általánosabb irányú 1 ^ít^mwf Jt+ f f éve, 1969-ben még mintegy szakmai képzés eredménye­i.(r>Tr ^ é^H ^ 280 szakmát sorolt föl a hi- képpen az iskola fölmérései vatalos jegyzék, amely nem- azt bizonyíthatják, hogy ^ sokára már csak 186-ot tar- végzett gyerekeiknek 75—ib SfeSt.4 Jt" halmaz. Tavaly januárban százaléka marad hosszabb SZ? Pedig már csak 128-ban él- távon a szakmájában, vagy­nyel is, hogy nálunk túl­. „ - . lapították meg a szakmák is találja meg szélesebb * if*T számát. Vagyis, tlz év alatt körben hasznosítható szak­lett iparban nem annyira szakmunkásokra, inkább be­tanított munkásokra van 152 szakma „hullott ki" az ismeretei jóvoltából a szak­idö rostáján, pontosabban, mában anyagi és erkölcsi . , .. ... több, mert hiszen közben számításait, önmegvalósításá­„ djabb sakmák is születtek, nak lehetőségeit. Ez pedig jó megdöbbentő, nagyon arány, automatizált gépeket, gép­sorokat irányítják. S a szak­mák jövője? Egyre többet hallani arról, hogy a legfej­lettebb iparral rendelkező or­-zágokban évente szűnnek ftieg szakmák, s aki ma ki­tanul egy mesterséget, biz­tos lehet abban, hogy éle­tében még legalább egyet, ha Ugye, megdöbbentő, nagyon arány, s kétségkívül hasz­is meglepő szám? Hiszen nos a társadalom számára tíz esztendő alatt több szak- is. S a szakmaváltások is ma „tűnt el" a szakmák hi- külön haszonnal járnak vatalos Jegyzékéből, mint egyénnek és közösségnek amennyit most a jegyzék egyaránt, ha például egy egyáltalán fölsorol! Elké- autószerelőből gépkocslveze­pesztő változás. Ezek sze- tő lesz, ami a leggyakoribb rlnt a vagy 150 eltűnt, meg- váltások közé tartozik. fmberak'll^Uk^ egy kérdésre kellene meg_ valamilyen megnyugtató vá­meg- laszt adnunk. Vajon, atech­nólóglai fejlődés távlatait is nem kettőt kell megta nulnia, ha továbbra is ke- m^kTjukaV,Irakí^í reaett emberként akar je- ta^J^i Hiszen ... en lenni a munkaerőpiacon, szűntek ezek a Bzakmák! vagyis később is jó ke­resetet biztosító szaktudás- Természetesen egészen más tekintve, lesz-e tíz-húsz év sal kíván rendelkezni. az ok. hiszen a jegyzékből műlva is ekkora igény a Belföldi vélemények á tül- -akmunkások iránt, mint képzésről, külföldi példák tést* szerzett emberek száz- manapsag? Ismét egy adat. szakmak elhalásáról... Va- ezrei A S2akmák jegyzéké- Az Egyesült Államokban a 2* 'bekaikuTálnt1'68 jelenébe ^ J^m ártól ti,a nak ^^^^^ d<« szakmunkásképzésünk? Va- 30 jon mennyire képes szem meretre nincsen több raUk_ lekot- Márpedig, éppen a előtt tartani azt a jelent es pé Ellenkezőleg, nagyobb szolgáltatóiparban, a a jö­részt az volt a jegyzék jó- vő fejlettebb technológlájá­nek folyamatalt, keresletét k változásainak mozga- nak irarbantartásában a ö jobbára a tudományos-tech- tórua61a hoBV B «akmák- KarDantartasöban, a Jö­nikai forradalom eredmé- sOkoSíbban vő tmk-jában van, és nyelnek alkalmazása haté- képaett egyre több mln. lesz szükség a legsokolda­rozza meg? Minderről vi- denhez értfi emberekre van- lübb, legjobban kvalifikált Slffmmtt8?^™: Hiszen kettős fo- Szakemberekre, azakmunká­kásképzés még mindig ha- lyamatnak lehetünk tanul a sokra. S ahogyan a hagyo­gyományos alapjaihoz kö- tudományos-technikai for- mányos jellegű szakmák tődne. Pedig, hát nem így radalom eredményeit las- fogynak a szakmai jegyzék­van. Legalábbis, ez derül ki, sanként mind lntenzíveb- ről, és az igénylistáról, úgy ha az ember elbeszélget ben fölhasználó. fejlődő lesz egyre nagyobb jövője a Hofgesang Péterrel, a 600-as gazdaságunkban, iparunk- tágabb határú, általánosabb szakmunkásképző Iskola ban- Az többé-kevésbé irányú képzettséget, elmé­Igazgatójéval. Igaz. 6 nem automatizált gépsorok, sza- ieti és gyakorlati Ismerete­osztja azt a nézetet, amely la5°k kezeléséhez valóban ket adó, a kor és a jövő igé­szerint nálunk túlképzés "ünd több betanított mun- nyeihez igazodó „új" szak­lenne a különböző szak- kasra is szükség van, ám a máknak, mákban, ellenben, meggyőző "agy értékű gépek irányi­érveket sorol a szakmunkás- (ósa sokszor éppen komp­képzés változásairól és jö- lexebb. átfogóbb ismerete­vőjéről. arról, hogy a képzés k«( igényel, vagyis, szak­már most hogyan tart lé- mak összevonását, több szak­pést a társadalom és a gaz- mában megszerzett jártas­Környezet­védelem és városrendezés A Csongrád megyei kör­nyezet- és természetvédelmi napok keretében tegnap dél­után Szegeden tájékoztatót tartottak a Hazafias Nép­front megyei székházában. A rendezvényen Hunyadi László, a városi tanács épí­tési és közlekedési osztály­vezető-helyettese ismertette a környezetvédelem Szeged általános rendezési tervében betöltött szerepét. Szólt az ütemes lakásépítésből adódó követelményekről, az igények megvalósításához szükséges feltételekről, s az ehhez ren­delkezésre álló anyagi eszkö­zökről. A beszámolót követően a résztvevők — városrendezési, környezetvédelmi szakembe­rek és népfrontaktivisték — véleményt cseréltek a város­építés során jelentkező kör­nyezetvédelmi feladatokról. Párt- és állami vezetők a szabadtérin Mint rendesen lenni szo- gusaként meghívták nyárra kott, hetekkel a szabadtéri az odesszai opera- és balett­játékok nyitánya előtt Csöng- színház vezetőit, hogy máris rád megye és Szeged párt- fontolgatják, az 1981-ben és állami vezetői tájékozta- esedékes ötvenéves jubile­tóra hivatalosak Szeged nagy umra, valamint 1983-ra. ami­nyári kulturális rendezvé- kor a felújított szabadtéri nyének színhelyére. Így teg­nap a Dóm téri színpad alagsorának tanácskozóter­mében — ahol ott volt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára, dr. Perjést László, a Csongrád megyei tanács elnöke, Török József, a városi pártbizottság első titkára és Papp Gyula, a vá­rosi tanács elnöke is — Horváth Mihály, a szabadté­ri játékok igazgatója infor­málta a párt- és játékok negyedszázados év­fordulója lesz, kiadványt, emlékkönyvet Jelentetnek meg. Ami a közönségszerve­zői munkálatokat Illeti, majdnem teljesítették az elő­zetes tervet, eleddig több mint 60 ezer jegyet adtak el, s egyáltalán nincs már be­lépő a János vitéz, valamint a Vásár előadásaira, de A végzet hatalmára ls kevés. Horváth Mihály beszámoló­megye és a város ja után Dékány László, a állami vezetőit a Csongrád megyei Vendéglátó szabadtéri programjáról, a Vállalat igazgatója szólt ar­propagandéról, a műszaki ról a csöppet sem mellékes előkészületekről. Többek kö- körülményről, hogyan készült zött elmondta, hogy egyter- fel a vendéglátás a várható vezendő vendégjáték proló- nagy Idegenforgalomra. Szávay István Együtt a lakossággal Pártbizottság/ Ulás a határOröknál A határórkerület pártbi- Miért működnek együtt a Hangsúlyozta, hogy az ön­zottsága Kiskunhalason ki- határőrök a lakossággal? kéntes határőrök soraiban bővített ülésen tárgyalta a Miért támogatja a tanyák, nemzetiségiek is dicséretes határőrök és a lakosság kap- falvak népe a határőröket szolgálatot teljesítenek. Má­csolatát, együttműködését, a szolgálatuk ellátásában is? sok arra hívták föl a figyel­határőrök szerepét a közélet- Válasz a két kérdésre: érdek- met, hogy az MHSZ-klubok ben, a honvédelmi, hazafias azonosság a haza és munkánk és internacionalista nevelés- védelmében. A határőrök kö­bén. Ott voltak megye' és telessége a határrend bizto­járásl pártbizottságok, állami sítása, államhatárunk őrzése, és társadalmi szervek, határ- a gyors és pontos útiokmány­őrközségek képviselő. A fő- p^^SSsában öxöki* Munkájuk keretében fokozni lehet a honvédelmi elő- és utókép­zést is. A megyei, járási és községi tanácsokban — vá­lasztott tagokként — határ­rum munkájában részt vett Gál Ferenc, az MSZMP Köz­hangoztatta: a jó politikai légkör és közhangulat a ha- meghatározással azonban Igényesebb föladat­és jobb vezetó-helyettese, Kun Ist­ván ezredes, a határőrség pártbizottságának titkára és dr. Horváth Károlyné, a Csongrád megyei pártbizott­ság osztályvezetője is. A ha­tárőrkerület párt-végrehajtó­bizottságának írásban kiadott beszámolójához Gaxsó Béla alezredes, a pártbizottság titkára adott szóbeli kiegészí­tést. A vitában 13-an — kö­zülük nyolcan katonák — mondtak véleményt. mőködésének föltétele. A ha­tárőrkerület parancsnoka, Dudás István, elmondotta, hogy innen, a Tisza—Duna mentéről indult el és vált or­szágossá a határőrközség­mozgalom, ennek a „katonai rangnak" az odaítélése. leszthető. A lakosság és a határőrök kapcsolatát erősíti, ha az utazó csak kevés Időt tölt el az átkelőhelyeken. Röszkén — főként hétvégeken — igen nagy a forgalom, mert nincs elég befutó és kiálló sáv a Egyetértve a beszámolóval, személyautók és a kamionok várható kö- ságokat. S a karbantartás, a szolgáltatésok, az építőipar vagy a mezőgazdaság is mindinkább olyan jellegű képzettségeket, szaktudást igényel, amelyet korábban egy-két-három szakma el­adhatott volna meg, most pedig ezt az is­meretanyagot, pontosabban annak alapjait már több­nyire egy szakmában sajá­títhatják el a tanulók. Vagyis, a szakmák elsajá­tításában ls megnőtt az ál­talános .Irányú képzés fon daság jövőjének vetelményeivel. Hét éve, 1972-ben szüle­tett meg az a párthatározat, amely két alapvető funk­cióját szabta meg a szak­munkásképzésnek. A cél ré­szint az, hogy Bokoldalú sflíAtl,aia szakmunkásokat képezzenek, részint pedig általános mű­veltséget és ismeretanyagot nyújtsanak, töltsenek be is­meretpótló szerepkört az általános iskola után. S hogy ez milyen fontos fel­adatuk, azt jól illusztrálja tossága," ezt fejezi kl aszak­egy adat: a gyerekek mint- mék társadalmi-gazdasági egy 60 százaléka faluról, igények diktálta összevoná­tehát többnyire hátrányos sa s amit küiön is hang­helyzetből érke2ik, s a vá- súiyoz Hofgesang Péter: az rosi gyerekek nagy része is iskoiék nem kész szakembe­a külvárosi iskolákból. Ta- reket adrmk hanem olyan nítványaik 90 százalékának általános gyakorlati és el­szülei fizikai dolgozók. Te- méleti ismeretekkel rendel­hát, az iskolának bőven van kez6 szakmunkásokat, akik teendője abban, hogy ál- képesek az adott munka­talánoa ismeretek hiányait hely sokoldalú követelmé­pótolja, amit a gyerekek sem nyeihez alkalmazkodni, ska­az iskolában, sem. a család- matoztátni tudásukat. Nem ban nem szerezhettek meg. is jehet Céi „kész" szakem­De ez c&ppán az egyik ol- berek képzése, hiszen pél­dái, az ismeretpótló sze- dául Miskolc és Szeged lpa­rep, amely nyilván egyre rának gépparkja alapvetó­iontosabb az egyén és a tár- en különbözik egymástól, sadala számára egyaránt. Olyán Altalános képzést Hiszen az egyéni boldogu- kell tehát adni, ami az em­„Gólyaselejtezek" felvételi vizsgák egyetemeken, főiskolákon A Szegedi Orvostudományi általános orvostu­karára ebben az vizsgák. A szóbeliket évben 386-an jelentkeztek. 2. és 5. között tartják 187-et vesznek fel. Fogorvosi A héten a szegedi felsőok­tatási Intézményekben is Egyetem megkezdődtek az írásbeli fel- dományi Vételi július meg. A József Attila Tudomány­egyetem bölcsészettudományi gyógyszerésztudományi karán 322 a jelentkezők szá­ma. Közülük 110-en kezdhe­tik majd meg egyetemi ta­nulmányaikat. A túljelent­kezés ez évben ls a fordító­szakra 54-en készülnek, a felvehetők száma 18. A ka­ron az 1979:80-as tanévben 117 pályázóból 90-an lesznek elsőévesek. A Juhász Oyula Tanárkép­ző Főiskolán a túljelentkezé­hozzátette: mind a határőrök és a lakosság kapcsolatában, mind a határőrök közéleti munkálkodásában tovább le­het lépni. Vörös Lajos, a röszkel Kossuth Tsz párttit­részére. Ezt már jelezték a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztériumnak, a Vám- és Pénzügyőrségnek. A kibővített pártbizottsági ülés határozatba foglalta a kára a közös tevékenység té- Jövö (ennivalóit. Uj volt, nyeit sorolta. Azt, hogy a ka- hogy a pártfórum Uyen ösz" tonák, ha kell, mindig segf- 82etételben tárgyalta a öl­tenek, de a falu lakói is ott vaIokat- Üdvözlendő, hogy az állnak, ha kell, egy sorban a űrsök' a téeszek az üze" ' együttműködési meg­határ mek határőrökkel. Legtevéke­nyebbek az önkéntes határ- ó,lapodást kötnek őrök. Dr. Horváth Károlyné mentének rendje és nyugal­a munkában föl-fölbukkanó ma érdekében, formalizmus ellen emelt szót. Morvay Sándor tolmács szakon a legna- „f aróny ' nagyjátóf a^oTö gyobb: körülbelül négvsze- tavalyival res, de Jelentős a magyar-történelem ,., . 1008 jelentkező „többlet" Ml 442 lehet főiskolás, szakon Biológia—Földrajz és föld is. A természettudományi rajz—testnevelés szakra ké­karra összesen 225 elsőévest szülnek különösen sokan, az ~~ 302 íelentke" előbbinél hússzor, az utóbbl­zöből. Érdekesség, s egyben nál tizenötször többen a ter­már sajnos hagyomány is, hogy az egyes szakokon Igen aránytalanul oszlik meg a vezett „válogatott keretnél". Az elmúlt évhez viszonyítva emelkedett a magyar—nép. vesen Jelentkezés. Kémia—fizika művelés "szakra felvételizők szakon például nincs elég száma, viszont feltűnően ke­jelentkező, és más szakpáro­sításokon is „keretszámot" csak alig haladja meg a vizsgázók száma. Ugyanak­kor biológia szakon 15 hely­re 80-en pályáznak. Az ál­lam- és Jogtudományt karon 320 fiatalból választiák ki azt a nyolcvanat, akik né­hánv hónap múlva joghall­gatóknak mondhatják magu­kat. Jelentkeznek fizika— a felvehető technika, biológia—technika, nem. vagy valamint matematika—tech­nika szakokra. Szeged egyetemein, főisko­láin az Írásbelik ezen a hé' ten be is fejeződnek. Néhány r»ap, következnek a szóbeli vizsgák — majd egy-két hét elteltével minden kiderül: kik lesznek „gólyák" szep­temberben. A városi KISZ­bizottság ülése Tegnap délután Novákné Szóba került az Halász Anna első titkár ve- szakmunkásképzés zetésével ülést tartott a KISZ Szeged városi bizottsága. Ott volt Illés-Tóth István, a városi pártbizottság munka­társa, és Kulcsár Péter, a megyei KISZ-bizottság tit­kára la. A résztvevők megvitatták ülésen a helyzete is. Elmondták, hogy nem megfelelő a kapcsolat a kép­ző intézmény és a vállalatok között. Az ifjú szakmunká­sok legtöbbje úgy véli, nem kötődik igazán ahhoz á vál­lalathoz, amelynek tanulója volt. S ez a jelenség több­az ez évi vezetőségválasztó szőrösen Is káros. A bizott­taggyülésekről és küldöttgyű- ság úgy foglalt állást, hogy lésekről szóló jelentést. El­mondták, hogy sajnos — és ez nem furcsállható eléggé — sok alapszervezetben a tagok a KISZ Központi Bi­zottságának öt évvel ezelőtti állásfoglalásának sem isme­rik a lényegét. A testület állást foglalt arról, hogy ezeknek az alapszervezetek­nek a munkáját segíteni kell a jövőben, s nemcsak formá­lisan, hanem konkrétan la az üzemi és az Iskolai ifjú­kommunista szervezeteknek főként azt kell szem előtt tartaniuk, hogy a fiatalok zökkenőmentesen tudjanak beilleszkedni munkahelyei­ken. Végül a bizottság meghall­gatta és elfogadta azt a tá­jékoztatót, amely az ez évi Szegedi Ifjúsági Napok elő­készületeiről szólt.

Next

/
Thumbnails
Contents