Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖLJETEK! xfc; 69. évfolyam 148. szám 1979. június 27., szerda Ára: 1,20 forint Emberek és gépek Megkezdődött az aratás Hétfőn reggel Balástyán, a Böröcz-tanya mellett, a Móra Ferenc Tsz-ben hozzákezdtek az aratáshoz. — Sok benne a rozs — mutatta az árpatáblát Virágh Mihály, az indulásra kész képről. Egyezség van rá, hogy időben, gyorsan végeznek az aratással. Megérkezett Böröcz Mihály a pótkocsival, melléáll a hatalmas gépszörnyetegnek, és máris ömlik a szem a garaton a platóra. Távolabb két hosszú lábú gólyamadár, mit sem törődve a hatalmas berregéssel, a prüszkölő tanyányi gépekkel — járja a szalmarónákat zsákmány után kutatva. Az egyik nézgelődő nem is állja szó nélkül, megjegyzi: — Na, megérkeztek a minőségi ellenőrök is. A kombájnból az árpát a majorba hordják. A tárolót előre kisöpörték, föllocsolták, jó helye legyen a termésnek. A szakácsasszonyok is megnézik az első rakományt Kínálkozik az alkalom a kérdésre. — Mit főznek az aratóknak? — Azt, amit a többinek mondja Jó járt Jánosné — lebbencslevest és rizses húst. — Két segítője. Sári Istvánná és Gémes Józsefné még hozzáteszi: hogy itt mindennap „lakodalom" van, mert 70—100, sőt nyáron 200 embernek is készítenek ebédet. Nem főznek külön az aratók szája íze szerint. Mikor mi jön sorba, azt esznek. Nem sajnálják a belevalót; az emberek, amit megesznek, az sosem drága. A fészer alatt már pihen a szem. Felgyűrt ingű ember morzsolgatja az idei termést. — Sült a „szöme". az látszik is rajta, de attól jó ez. Ha majd ki lesz szelektorozva, mindjárt másként (mutat. Most amilyen idő volt, még ez is istenes — fejezi be a rögtönzött értékelést. (Annák ellenére, hogy a nevét eltitkolta, a szakvéleményt jó szívvel tudomásunkra juttatta.) Gera Vilmos főmérnök is jár a gabona után. Kismotorjával ingázik a tábla és a szérű között. Ha bárhol hiba akad, azonnal készen állnak a javításra. Nemrég cserélték ki a gépeket. — A Bajai Rendszertől vettük az E—512-eseket — mondja. — Kétévesek, eddig még nem volt velük baj. Ezekkel — mutat a kék kombájnokra — könnyebben mozgunk a kis parcellákon. Van még egy SZK— 4-esünk, azzal a háztájiban dolgozunk. A rúzsai Napsugár Tszben, a Honvéd-soron Kazi István csak megkóstoltatta gépével a táblát, Papp Imréék árpáját aratta le, természetesen engedéllyel. A közösben a jövő héten kezdik, akkorra már kasza alá érik a búza is. Hatan indulnak a munkába, ha az idő is engedi. Azt mondja, az idén a gyomokkal lesz sok baj. Gyengén teleltek a gabonák, s ez a kombájnosnak is kellemetlen. — Mire kapják a pénzt? — Most terület után fizetnek, hogy mi is keressünk, tavaly a mázsa utáni teljesítmény számított. összenéznek. Egyáltalán szabad-e erről beszélni? Ha szabad, ha nem. kötelesség, hogy a munkája után mindenki megkapja a bérét. Másra terelődik a sző. — Mitől fél a kombájnos? — A háztájiban a boronátől, a bicikliktől és az utallótól — mondja a fiatalember. — Hogyhogy? A kombájnos nevetve válaszol : — Általában ilyenkor mindig megleljük az elveszettnek hitt holmit Ottfelejtik a gabonában, és a kombájn megtalálja. Az is kiderült hogy a homokon nehezebb az aratás, mint a kötött talajon, mert vigyázni kell a kombájn vágóasztalára, nem lehet csúsztatóval menni, mert a barázdák mindig keresztbe futnak. Az a gazdaság, amelyik ad egy kicsit magára, aratáskor nyomban behordja a szalmát is. Teheti ezt. ha van rá gépe. A dorozsmai József Attila Tsz ezek közé tartozik. A Faragó-dűlőben, a valamikori Kisjáráson öt gép kockázta a szalmát. Ebédre egymás mellé állították a bálázókat, volt idő a beszélgetésre. — Még most együtt a brigád — mondja Sári Gyula falatozás közben —, de nemsokára elhagyjuk egymást. Nem akarattal, hanem kényszerből. Nincs olyan sor, hogy valami miatt ki ne kelljen szállni a nyeregből. Vagy szakad a bála, vagy rosszat köp ki. — Akkor van baj elég ... — Nem panaszkodásként mondjuk, itt mindig változatos az élet — felelik szinte kórusbariKözben Simon Sándor befejezi az ebédet, megtörli a bicskát és becsomagolja zsírpapírba a maradékot. Ezt teszik a többiek is. — Nem jár főtt étel? — Majd lesz az is — mondja Gyóni István —, most, még nagyon az elején vagyunk. Mire a búzát bálázzuk, biztosan lesz. Kedden a deszki Maros Termelőszövetkezet határában 15 szovjet gyártmányú kombájnnal megkezdték a búza aratását. A szakemberek megállapítása szerint még a korai libelula búzafajtának is sokat használt a kiadós, 60—70 milliméteres csapadék. Elsőnek a mélyebb fekvésű részekről vágják le a gabonát, hogy az esetleges újabb esőzések idejére magasabb, partosabb, tehát viszonylag gyorsan szikkadó földek maradjanak hátra. Az arató-csép16 gépeket nyomon követik a szalmabálázók. Majoros Tibor Moszkvában A KGST jubileumi ülésszaka Leonyid Brezsnyev üzenete — Lázár György felszólalása Kádár János levele a tanácskozás részvevőihez Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában kedden ünnepélyes keretek között nyílt meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka. Az ülésszakon a tagállamokat kormányfőik, illetve miniszterelnök-helyetteseik képviselik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A küldöttség tagjai: Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, Pullal Árpád, közlekedés- és postaügyi miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, Szita János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának vezetője és Meisel Sándor, hazánk állandó KGST képviselőjének helyettese. Meghívottként és megfigyelőként jelen van az ülésszakon számos állam képviselője. Az ünnepélyes megnyitón megjelentek az SZKP és a szovjet állam vezetői: Viktor Grisin, Andrej Kirilenko,. Alekszej Koszigin, Mihail Szuszlov, Nyikolaj Tyihonov, Vlagyimir Dolgih, Konsztantyin Ruszakov, Mihail Gorbacsov. Ott volt a Szovjetunió Minisztertanácsának több elnökhelyettese, köztük Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST-ben, megjelent a szovjet kormány számos tagja. A tagállamok zászlóival feldíszített, ünnepi díszbeölzött teremben négyszögletes asztal mellett foglaltak helyet a tagállamok küldöttségeinek vezetői és a meghívott vendégek. Pontban tíz órakor nyitotta meg az ülésszakot Alekszei Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Méltatta a fennállásának harma'ncadik évfordulóját ünneplő tanács jelentőségét, köszöntötte az ülésszak résztvevőit és vendégeit, majd felolvasta Leonyid Brezsnyev, a? SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözletét. Több testvérország kommunista- és munkáspártjának kezdeményezésére 30 esztendővel ezelőtt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának létrehozásává! kezdődött meg a sokoldalú gazdasági együttműködés elvileg új módszereinek kollektív felkutatása. Ma megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a KGST keretei között kialakul és erősödik a nemzetközi munkamegosztás szocialista formája. Ez elősegítette azt, hogy a szocialista közösség a világ legdinamikusabb. legszilárdabb és leghaladóbb gazdasági erejeként fejlődjék. Nagy és hasznos tapasztalatokat szereztünk az időszerű gazdasági kérdések öszszehangolt megoldásában. A szocialista gazdasági integráció közösségünk életének elválaszthatatlan része lett olyan hatalmas és szilárd tényező, amely elősegíti a testvérországok mindenoldalú (Folytatás a 2. oldalon.) • I Ülést tartott a megyei tanács vb A balástyai határban aratnak a kombájnok A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap Szegeden dr. Perjési László tanácselnök vezetésével ülésezett. A testület az előterjesztések után megvitatta és elfogadta a kiskereskedelem és vendéglátás helyzetéről, a VI. ötéves tervi fejlesztési elképzelésekről, az atlétika megyei helyzetéről, a tanácsi ipar és szolgáltatás eredményeiről és továbbfejlesztéséről szóló beszámolót. Másfél év van hátra az V. ötéves terv végéig és az újabb tervidőszak kezdetéig, de az eddigi munka tapasztalatai jól értékelhetők. Különösen érvényes ez a megállapítás a kereskedelemre, amelynek fejlődését a közvélemény is nagy figyelemmel kíséri. Hiszen köztudott, mennyi észrevétel, kritika születik nap mint nap, mert a hálózat fejlesztése elmarad a lakossági igényektől, az egyes városrészekben, illetve településeken. Különösen érezhetők a gondok Szegeden. Az ezer lakosra jutó üzlet-alapterület szerint még mindig nem mondható, hogy a lejobb hálózattal rendelkező nagyvárosok közé tartozik Szeged. Gyökeres helyzetváltozásra csak a következő tervidőszakban van reménv. Erről Is szó volt a végrehajtó bizottság tegnapi ülésén, amikor a testület sorra vette az V. ötéves terv eddigi eredményeit és megállapította, hogy az elmúlt három év alatt javultak a vásárlási körülmények, de a kereskdelempolitikában továbbra is fő cél a hálózatfejlesztés meglevő aránytalanságainak csökkentése. A testület számba vette azt is, hogy a lehetőségeket, adottságokat a kereskedelmi vállalatok miképp használják ki. A számok adatai arról tanúskodnak, hogy a megye kiskereskedelmi forgalma megfelelően növekszik, ezen belül is a bolti élelmiszerek és vegyipari cikkek a tervezettnél gyorsabban, a ruházat és a vendéglátás forgalma pedig mérsékeltebben emelkedik. Az iparcikkek vásárlásának aránya az országosnál nagyobb és a községekben gyorsabban nőtt a forgalom, mint a városokban — elsősorban a mezőgazdasági áruk iránti kereslet miatt. Az APÉSZ-ek egyre jelentősebb szerepet vállalnak a városi kereskedelem fejlesztésében. A lakosság áruellátása kiegyensúlyozott, de néhány árucikk gyakran hiányzik a pultokról. Ezért is fontos, hogy a helyi árualapok feltárására nagyobb gondot fordítsanak a kereskedelmi szervek. A különböző prognózisok szerint a VI. ötéves terv időszakára — előkészítés hiánya és pénzügyi okok miatt — közel hétezer négyzetméter bolt, üzlet, étterem építése áthúzódik. Még mindig gondot okoz, hogy a célcsoportos lakásokhoz kapcsolódó üzletek időben nem épülnek meg és így a tervezett fejlesztés nem biztosítható. A munkaerőhiány és a korszerűbb kiszolgálási formák meghonosítása érdekében egyre több városban nyitottak önkiszolgáló boltot. E tervidőszak végére az üzletek nagyobb százaléka önkiszolgáló lesz. A végrehajtó bizottság hasznosnak tartja, hogy a kereskedelem bővítette a városi ruházati és vegyesiparcikkboltok nyitvatartási idejét. Az intézkedések a lakosság körében kedvező visszhangof váltottak ki. A testület foglalkozott a kereskedelmi dolgozók helyzetével is. A megyében közel 18 ezren dolgoznak a kereskedelemben. Sajnos, a O 'ktuáció jelentős, évi 30 tzá'.alékos. A szakképzettség arányát is lehetne növelni, hiszen csak így érhető el. hogf emelkedjen a kereskedelm munka színvonala. Az eddiginél nagyobb gondot kell foidítani a politikai és szakmai képzésre. A végrehajtó bizottság az eddigi tapasztalatok, eredmények alapján foglalkozott azokkal az előzetes elképzelésekkel, amelyek segítséget, fogódzót, irányt adnak a megye kereskedelmének VI. ötéves tervi koncepciója kidolgozásához. A fő cél továbbra is a lakosság — és az idegenforgalom — még jobb ellátása. A testület felhívja a helyi tanácsok figyelmét, hogy a központi irányelvek és szabályozás alapján, az igények sorrendjének ésszerű meghatározásával dolgozzák ki fejlesztési elképzeléseiket. A végrehajtó bizottság napirendre tűzte a megyei ipar, a tanácsi ipar és a szolgáltatás fejlesztéséről szóló beszámolót. A testület sorra vette azokat az iránvelveket, amelyek a termelés fejlesztésének olyan kulcskérdései, mint a minőség javítása, a gyártási eljárások korszerűsítése, a versenyképesség fokozása, tehát mindazon előfeltételek megteremtése, amelyek megadják a lehetőségét az eredményes munkának. Ezen elvek alapján lehet hozzákezdeni a következő tervidőszak célkitűzéseinek megfogalmazásához.