Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-16 / 139. szám

19 Szombat, 1979, június 16. 3 A távvezeték működtetése KormányBieghatalDiazoltak tanácskozása Jegyzőkönyv aláírásával villamos energiát szállított a pénteken Budapesten befe- Szovjetunióból hazánkba s a jezte munkáját az Albertirsa magyar hálózat közvetítéséés Vinnyica közötti 750 kilo- vei Csehszlovákiába és az voltos távvezeték építését és NDK-ba. A tapasztalatok működését összehangoló kor- kedvezőek, a távvezeték a mánymeghatalmazottak ° hozzá tartozó berendezésektanácskozása, amelyen a kö- kel együtt biztonságosan műzös beruházásban együttmű- ködik. ködő hat ország — Bulgária, A megbeszéléseken kidolCsehszlovákia, Lengyelország, gozták a távvezeték nemzetMagyarország, az NDK és a közi átvételének rendjét. Szovjetunió — képviselői A budapesti tárgyalások vettek részt. Áttekintették a szünetében a kormánymegtáwezeték működésének ta- hatalmazottak megtekintették pasztalatait. A távvezeték az a 750 kilovoltos távvezeték üzembe helyezéstől mintegy magyarországi végpontját, az másfél milliárd küovattóra albertirsai alállomást. \íhületésnepi köszöntő Szerződéses fegyelem Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó; ebben a jóban a kelleténél ritkábban van része a vállalatnak. S azért, mert partnere szintén Laza, mert sok szerződés már megkötésekor hibás: forma szerint is — s méginkább gyakorlatilag — fölkínálja a kibúvókat, a kiskaTegnap, pénteken ünnepel- nek örvendő Papdi Pál 1919te 80. születésnapját Papdi ben a Vörös Hadsereg katoPál, a munkásmozgalom régi nájaként szakaszparancsnok harcosa, a Szocialista Ha- volt Mórahalmon, azt kövezáért Érdemrend, a Tanács- tőén részt vett az illegalitásköztársasági Emlékérem és ba kényszerült párt munkátöbb más kitüntetés tulajdo- jában. A fölszabadulás után nosa. Lakásán, Mórahalom, dolgozott a szakszervezeti Tanya 204. szám alatt kö- mozgalomban, a község polszöntötte őt dr. Koncz János, gárőrségének parancsnoka a Csongrád megyei pártbi- volt, majd BM-dolgozó. Akzottság titkára, Jáhni László, tívan dolgozott annak idején a szegedi járási párbizottság a földosztásban, majd később első titkára és Szűcs István- a termelőszövetkezetek átnő, Mórahalom nagyközség szervezésében. Képünkön pártbizottságának megbízott (balról jobbra): Jáhni László, titkára. A ma is jó egészség- dr. Koncz János és Papdi Pál. népi bölcsesség formálta púkat. Egy pénzügyi vizsgáigazsághoz tartotta magát, csakhogy ahhoz: az ígéret senkit sem szegényít meg. A népgazdaság éves terveinek mindenkor meglelhető az a melléklete, amely meghatározza a kört, ahol kötelező a szerződéskötés, azaz ahol a termelő — a szállító — nem térhet ki a megrendelő igényei elől. Ebbe a körbe tartoznak például az egyedi nagyberuházások, az állami tartalékok feltöltéséhez kapcsolódó feladatok stb. Sok más területen azonban az érintettek döntenek arról, kötnek vagy nem kötnek szerződést 1. A termékforgalmazás szabályozott rendjének viszont lényeges tényezője az íráslat szerint a szállítási szerződések fele jogilag nem kellően tisztázott, azaz nem egyértelmű, ha úgy alakul a helyzet, akkor aláírói a saját szájuk íze szerint magyarázhatják. Márpedig a helyzet gyakran úgy alakul ... A termelő partnere sem tartotta be a szállítási szerződést, ő sem tudja; a szervezetlenség miatt a vállalatnál jóval később kerül csak sor a gyártásra; a roszszul felmért igények következtében a megrendelő törölteti korábbi közléseit... Több esztendőre visszamenőleg vizsgálva: az év első negyedében a gyártóknak mindössze nyolc—tíz százaléka teljesíti maradéktalanul szállítási kötelezettségeit a belföldi kis- és nagykereskedelemmel szemben! Igaz, a megrendelő nem lási kötelezettség keretében, szállítási késedelemért kártérítés, fizetésiért kamat stb. Olyannyira jár ez, hogy a jogszabályok kötelezően írják elő a büntetést, de ... olykor jobbnak látszik nem ujjat húzni a monopolhelyzetben levő szállítóval, hiszen megtörténhet, legközeleb egyáltalán nem köt szerződést. Napjainkban gyakori ugyanis, hogy a szerződéses fegyelem megsértői így „fegyelmezik" a jogaikhoz ragaszkodó megrendelőket. 3. ba foglalt egyezség, amelyet védtelen. Az előbbi esetnél bizony be kell tartani. Mivel a szállítási szerződés mindig kétoldalú megállapodás, a szerződéses fegyelem is mindenkor kétoldalú. Ennek a fegyelemnek a megsértése jogilag szerződésszegés, a gyakorlatban sokféle gond eredője. Részegységek, anyagok, alkatrészek tömege áramlik a termelés vérkeringésében, java része e holminak szállítási szerződések alapján jut el gyártótól a felhasználóhoz, illetve — végtermékeknél a kereskedelemhez. Ha raktárról elégíti ki a gyártó a megrendelést, akkor az nem több egyszerű adásvételnél, mivel nincs időbeli különbség az igény közlése és kielégítése között, míg szerződésnél van, gyakran hónapok, évek. Az ágazati minisztériumok alakítják ki a szállítási-vállalkozási alapfeltételeket; útmutató a szerződéskötéshez. A cégek mindezek alapján tudják, mire vállalkoznak, ám ennek ellenére a szerződéses fegyelem laza a népgazdaság szinte valamennyi területén. maradva: a kereskedelem föllépése a legutóbbi években következetesebb, jobban érvényesitik kötbérigényeiket Tavaly csupán a Belkereskedelmi Minisztériumhoz tartozó vállalatok 6700 esetben sikeresen hajtották be kötbérköveteléseiket, s az összeg 25 millió forinttal több volt, mint az előző esztendőben. A kötbér persze nem áru, a megrendelőnek ez utóbbira van szüksége. Egy vállalat, egy iparág nem képes a szerződéses fegyelem jogos tekintélyét megteremteni. Azaz: a vállalati magatartás változása mellett az ágazati hatóságok — a minisztériumok — következetes föllépése is elengedhetetlen. Az ár- és termékforgalmazási ellenőrzések 1978. második félévében nem tapasztaltak semmi lényeges javulást az egy esztendővel korábbi állapotokhoz mérten. Idén az első negyedévben hasonló volt a helyzet. Sőt, több területen nőtt a szerződéskötést elutasító — azaz semmilyen kötelezettséget nem vállaló — cégek száma. M. O. Uj fajta textiliák A jelenlegieknél egyharmaddal könnyebb bélésszövet nagyüzemi gyártását kezdték meg a sikeres kísérletek és a próbaüzem után a Magyar Selyemipar Vállalat szentgotthárdi szövőgyárában. A már kezdetben keresetté vált termékből a gyár az idén 1,4 millió négyzetmétert készít, s ennek zöme az NSZK-ba, Kanadába és az Egyesült Államokba kerül. A másik szentgotthárdi új termék a terjedelmesített poliészter szövet. Női ruhákat, ingeket, blúzokat varrnak belőle. (MTI) Hajlítható donga Készül a könnyen hajlítható, áttetsző műanyag donga. Két új termék gyártását kezdte meg Barcson a Kemikál Műanyagfeldolgozó Gyára: sáv felülvilágítókat és felülvilágító dongákat készítenek. Az előbbiből még az idén 1400 készül, s szállítanak belőle az ország egész területére. A felül világító dongákat az alumíniumipar részére gyártják. Könnyűszerkezetes építkezéseknél használják. A szerződéses fegyelem megsértésének meglehetősen változatos formáit tárja elénk az élet késedelmes szállítás, a meghatározottnál gyengébb minőség, az átvétel elhalasztása, a teljes meghiúsulás, az ellenérték kifizetésének halogatása, a teljesítés idejére megszabott szolgáltatások figyelmen kívül hagyása... Mindezekért kötbér jár, minőségi kifogás esetén a szavatossági, jótálMagyar A turkui vendégek látogatásai tartózkodó ellátásról és Szeged tudo-A Szegeden húsztagú finn delegáció mányos életéről. A beszélgetés zárultával dr. Csikós Ferenc átadta a delegáció vezetőjének a Szenépfrontbizottság el- gedet szimbolizáló plakettet A küldöttség útja ezután a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátba vezetett. A delegáció egyik tagja, Raili Suominen újságírónő előzőleg azonban ellátogatott a Délmagyarország szerkesztőségébe is, ahol a lap újságllkka Nivának, a turkui váro. si tanács tagjának vezetésével, dr. Berencsi György, a városi nöke kíséretében tegnap, pénteken délelőtt a a városi tanácsházára látogatott. A veftdégeket dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vbtitkára fogadta. Köszöntőjében elmondta, hogy Szeged finnországi testvérvárosából, ^ " 'ap. "Ja?*T„rt„K^i lroival folytatott barati beTurkuból már több delegáció járt a városban. A kölKét fontos, közérdekű kérdés szerepelt az országgyűlés napirendjén: az egyik a tavalyi költségvetés, a másik az állami pénzügyekről szóló törvény. Hogyan dolgoztunk az elmúlt évben, kihasználtuk-e jól a lehetőségeket, az életkörülmények miképp alakultak...? Amikor az ország háztartásáról mérleget készítenek, nemcsak az említett témákról, hanem azokról az előremutató feladatokról is szó esik, ami nélkül a fejlődés elképzelhetetlen. Azonban az 1978. évi költségvetés tárgyalásánál sxámos olyan kérdés vetődött fel, melyről nem lehet eleget beszélni. Miniszterek, képviselők többször is hangsúlyozták, a gazdasági életünk fejlődése gyorsabb is lehetne, ha ... És mennyi ha van. Érdemes ezek között tallózni, mert munkánk hiányosságaira rávilágítanák. Nagyon sok vállalat még mindig — ahol nem indokolt — a termelés mennyiségi növelését tartja fontosabbnak a minőséginél. Elhúzódik az új gépsorok, technológiák üzembe helyezése, és így milliókat dobunk ki az ablakon. Képviselő kért azért szót, mert az új gépeket az eső ott áztatja a gyár udvarán. Olyan gépsort vásárolunk — néha —, amit itthon nem tudnak használni. A megváltozott gazdasági feltételekről nem Parlamenti jegyzet minden vállalatvezető akar tudni, különösen lassú, nehézkes az alkalmazkodás, az értékesítés, a bérgazdálkodás, a fejlesztés területén. A vállalatok egy része ahelyett, hogy a termelési szerkezeten változtatna és feltárná a hatékonyság fokozásának belső lehetőségeit, inkább a szigorúbb követelmények alól keresi a kibúvókat. Valamennyiünknek tudomásul kell venni, hogy már nem az a jelszó, hogy többet, hanem jobbat. Régi fogalmaink eltűnőben, s az újak, mint a termékszerkezét változtatása, a rugalmasság, a kezdeményezőkészség ... születőben, pontosabban már meg is születtek. Az új gazdasági körülmények megkövetelik, hogy a rosszul gazdálkodó vállalatokat a jók rovására ne támogassák. És mindenkinek olyan vastag legyen a borítékja, mint amilyet munkája alapján megérdemel. Ha a differenciált anyig érdekeltség nem érvényesül, a munka szerinti elosztás elve üres szólam marad. De hol a bér legfelső határa? Hiszen sokan álszeméremből csak szemlesütve vitatkoznak erről a kérdésről. Amint politikai közéletünk egyik vezető képviselője az országgyűlésen hangsúlyozta, ez a határ egybeesik a jól végzett munka felső határával. Nem ismeretlen dolgok ezek senki előtt sem. De az országgyűlésen ezek ismétlődtek. Sajnos, sok okos elképzelés, érv eddig még mindig megvalósítatlan maradt. Tenni kell hát. A jövőre nézve ez az egyik legfontosabb tanulsága az elmúlt két nap parlamenti vitáinak. Ismét egy új törvény született, az állami pénzügyekről szóló törvény. Mért volt szükség a jogalkotásra — kérdezheti a gazdasági ügyek között nehezebben igazodó állampolgár. Először is tisztázni kell, melyek az állami pénzügyek. Csak a legfontosabbakról néhány szót. Ide tartoznak azok a pénzügyi viszonyok, amelyek az államhatalmi, államigazgatási szervek, a tanácsok, a bankok és pénzintézetek, gazdálkodó szervezetek között jönnek létre. Az állam feladatait a költségvetés rendszere, a bank és hitel, a személy- és vagyoni biztosítás rendszere útján látja el. A törvény időszerűségét indokolja a nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlődése és a pénzügyi rendszer hatékonyabb működésének alapja, ha egységes a törvényi szabályozás. A gazdaságirányítási rendszer több mint tízéves gyakorlata nemcsak lehetővé, de szükségessé is teszi az állami pénzügyek legfőbb összefüggéseinek törvényes szabályozását, a hatáskörök és felelősség világos rögzítését és elhatárolását A most született törvény jól illeszkedik jogrendszerünkbe. Az előző években megalkotott általános jellegű törvények, mint az állami vállalatról, szövetkezetekről, tanácsokról, a népgazdasági tervezésről szólóak, már érintették az állami pénzügyek egyes kérdéseit. Az új törvény ezekkel összhangban született. Hozzá kell tenni, hogy ez a törvény is keretjellegű, vagyis a tartós szabályozásokat tartalmazza, de megteremti a lehetőségét annak, hogy a részletkérdéseket a mindenkori élethelyzetnek és követelményeknek megfelelően szabályozzák. A gazdasági szakemberek sokat várnak ettől a törvénvtől, s mint ahogy Mag Pál, megyénk országgyűlési képviselője, a szentesi BOV igazgatója mondotta, az új jogszabályok elősegítik az olyan törekvéseket, amelyeknek be kell következni, mint például a közös vállalkozások pénzügyi rendezése... EzenkfVül az új paragrafusoktól azt is várják, hogy egyszerűbb lesz a pénzügyi rendszer áttekintése. Halász Miklós szélgetést. közötti barátság elméérkező József, műszaki-technológiai tanácseavmás orszá^á adó kalauzolásával ™egismerkedett a hús- és a vágóüzemben folyó tevékenységgel. Az üzemlátogatást követően a vállalat tanácstermében ültek le beszélgetésre. A vendégek itt több kérdést tettek fel. többek között a munkaerő biztosításával, a bérezéssel, a szociális elláA vendégek érdeklődéssel tással és a termékek minőhallgatták a tájékoztatót, és ségi ellenőrzésével kapcsoszámos kérdést tettek fel. latban. nép közötti barátság lyítésére. nak, életének megismerésére. Szegedről szólva dr. Csikós Ferenc tájékoztatott a város történetéről, gazdasági, társadalmi életéről, beszélt a városi tanács feladatáról, a tanácsi bizottságok munkájáról is. Érdeklődtek a varos üzemeltetésével kapcsolatos feladatokról, a tanácsi költségvetésről, a városi tömegközlekedés szervezéséről, helyzetéről, az egészségügyi A delegáció délután az odesszai 2-es számú általános iskolába és óvodába látogatott . Este folklórműsort tekintettek meg a tápéi művelődési házban. I A vendégek a szalámigyár húsüzemében