Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-16 / 139. szám

2 Szombat, 1979, június 16. Befejeződött az országgyűlés nyári Iilésszaica (Folutatás az 1. oldalról) a jövőben is a vállalatok és a szövetkezetek fizetik be jövedelmeikből. Ez nem mondhat ellent annak, hogy — megfelelő szabályozással — a gazdálkodó szervezeteknek kellően érdekeltnek kell lenniük a termelés és a forgalom gazdaságos növelésében. Ezért a törvénytervezet kimondja: a jövedelmek központosítandó hányadát úgy kell megállapítani, hogy ez egyfelől összhangban legyen gazdaságpolitikánknak és népgazdasági terveinknek a céljaival, másfelől azonban vegye figyelembe a vállalati gazdálkodó szervezetek megfelelő gazdasági önállóságát. Mindez összhangban áll az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer alapelveivel, és tekintettel van a vállalati gazdálkodás föltételeire. Az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló törvények megszabják e gazdálkodó szervezeteknek a fő működésbeli kereteit, feladatait és felelősségét. Ugyanezt szándékozik tenni a most tárgyalt törvényjavaslat a költségvetési szervek és intézmények tekintetében. Egész társadalmunk szempontjából nagyon fontos, hogy ezek a szervek rendeltetésüknek megfelelően, de egyúttal kellő takarékossággal működjenek, miközben persze életszínvonal-politikai céljaink egyik alapját is jelentik azok az egészségügyi, oktatási, kulturális és egyéb szolgáltatások, amelyekben épp ezek a szervek részesítik a lakosságot. A törvényjavaslat részletesen szabályozza a központi és a tanácsi költségvetési szervek alapítását, átszervezését, megszüntetését és egész gazdálkodását, időálló jogi alapot teremtve működésükhöz. A megyei tanácsok feladatait segít meghatározni, de egyszersmind a helyi tanácsoknak viszonylagos önállóságát erősíti az a rendelkezés, amely szerint a fővárosi és a megyei tanács csak olyan körben adhat kötelező előírást a helyi tanácsnak, amely reá is kiterjed. Ennek kimondása támogatja a városok és községek költségvetési gazdálkodását, s növeli érdekeltségüket a helyi erőforrások mozgósításában. Megfelelő számvitel Hogy az állami pénzügyek rendszere hatékonyan működjön, annak egyik fontos feltétele a megfelelő számvitel. A társadalmi tulajdon csakis akkor őrizhető meg, s a gazdálkodás eredményéről csakis akkor alkothatunk magunknak helyes képet, ha államilag szabályozott, egységes számvitelünk van. De a számvitelnek az ls feladata, hogy a gazdasági vezetésnek — a vállalatoknál, költségvetési szerveknél csakúgy, mint a központi irányító szervekben — szakszerű, gyors és megbízható tájékoztatást adjon. Fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek betartsák a számvitel formális rendjét, de legalább ennyire fontos, hogy a számvitelből szerezhető adatokat hasznosítsák is gazdálkodásukban és az irányításban. Ezért is ügyelnünk kell arra, hogy előírásaink ne legyenek túlságosan bonyolultak, s az adatok kezelésében különböztessük meg a lényegit a lényegtelentől. Törvényjavaslatunk egyszerűsíti is a pénzügyi szabályozást. Ennek köszönhetjük, hogy négy törvényerejű rendelet, kilenc kormányrendelet és ezek valamennyi végrehajtási utasítása hatályon kívül helyezhető. A kormány egységes rendelettel szabályozza a törvény végrehajtását, és azon lesz, hogy a valóságban a gazdálkodást jobbító folyamatok kerüljenek' fölénybe. A tervezet szabályozásai a pénzügyi rendszer fejlődését nagyobb távlatban is lehetővé teszik. Ilyen értelemben a törvény például arra is módot és iránymutatást ad, hogy a pénzforgalmat a korszerű készpénzfizetési és elszámolási módok elterjesztésével tökéletesítsük, ilyen formán könnyebbé tegyük a családok gazdálkodását, Időtálló és előremutató Befejezésül köszönetet mondok a kormány nevében mindazoknak a társadalmi szervezeteknek és szakembereknek, akik a törvényjavaslatot előkészítő vitákban alkotó módon vettek részt, s segítséget adtak ahhoz, hogy e javaslatot most elő tudjuk terjeszteni. Hálásak vagyunk az országgyűlési bizottságoknak is véleményükért, javaslataikért, s kérem, hogy támogassanak majd a törvény társadalmi megismertetésében és végrehajtásában is. Igyekeztünk úgy kidolgozni a tervezetet, hogy az segítse mai gazdasági feladataink megoldását, de egyúttal legyen idáőálló és — amennyire lehet — előremutató. A törvény akkor éri el célját, ha a gyakorlatban érvényesül a törvényhozók szándéka. Bízunk benne, hogy pénzügyi szervezeteinknél, a vállalatoknál és intézményeknél az ezzel foglalkozók teljesítményei e törvény nyomán megújulnak, s méltók lesznek szocialista társadalmi rendszerünk korszerű követelményeihez. v • Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy az állami pénzügyékről szóló törvényjavaslatot" vitassa még és fogadja el. (MTI) könnyítsünk a készpénzforgalom közvetítésében nagy szerepet játszó posta munkáján, csökkentsük a lakosság és a közületek közötti nagy arányú készpénzmozgást. Bővülő külkereskedelmi forgalmunk Tisztelt Országgyűlés! Hazánk külkereskedelmi forgalma viszonylag nagy és egyre növekszik. Exportunk értéke a végső felhasználásra kerülő termékmennyiséghez viszonyítva 1978-ban 26 százalék volt. Az elmúlt évben összexportunk kereskedelmi árfolyamon számolva mintegy 250 milliárd forint, importunk pedig — különösen a nem rubelelszámolású viszonylatban — meghaladta exportunkat. A nagy mértékű külkereskedelmi forgalom jelentős rövid lejáratú pénzforgalmat von maga után. A tervszerű devizagazdálkodás és kiterjedt külföldi bankkapcsolataink keretében közép- és hosszú lejáratú hiteleket is felveszünk. Ezeket elsősorban olyan befektetésekre, beruházásokra fordítjuk, amelyek a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termelést szolgálják. Az elmúlt évek során rendszeresen vettünk fel. hiteleket a tőkés pénzpiacokon, ezeket kiegészítettük. A KGST bankjaitól és legnagyobb szocialista partnerünktől, a Szovjetuniótól felvett hitelek, népgazdaságunk ereje és fejlődése lehetővé teszi a továbbiakban is külföldi hitelek felvételét, de természetesen a hiteligénybevételnek vannak józan határai. Ezért van nagy -^- gim -ilör. jelentősége exportunk fokozásának, az import ésszerű keretek között tartásának, az egyensúly erősítésének. A pénzügyek fontos eleme az árfolyampolitika. Az utóbbi években aktív árfolyampolitikát folytattunk, hiszen a tőkés valuták egymás közötti viszonyában jelentős változások következtek be és reálértékük is csökkent az infláció következtében. A reális hazai kalkuláció szükségessé teszi, hogy a bekövetkezett változásokat kövessük. Nagyon fontos, hogy az időszerű árfolyamok alapján ne adjunk több forintot a devizabevételekért és ne fizessenek kevesebb forintot vállalataink az import devizákért, mint amennyi a piac értékítélete következtében jár. Természetesen bizonyos esetekben kiegészíthetik ezt pénzügyi áthidalások, ezek nagyságát azonban csökkenteni kell. Ha ettől eltérnénk, zavarnánk a gazdasági tisztánlátást, nem ösztönöznénk olyan struktúra kialakítására, amit a környezetünkben tapasztalható tények megkívánnak. Bankrendszerünk szoros kapcsolatban áll a KGST két bankjával, a moszkvai székhelyű Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal és a Nemzetközi Beruházási Bankkal. Az előző az azonnali fizetések és rövid lejáratú hitelezés lebonyolítását végzi, míg az utóbbi a nagyobb, elsősorban, a hosszabb idő alatt megtérülő beruházásokra — így legutóbb az orenburgi gázvezeték építésére — nyújtott rubelben és részben tőkés valutában ls hosszú lejáratú hitelt Természetesen szoros az együttműködésünk a szocialista országok központi és más bankjaival is. Elsőrendű érdekünk, hogy a KGST pénzügyi rendszerének továbbfejlesztésében megfelelő szerepet vállaljunk. Kölcsönös előnyök A Magyar Nemzeti Bank a kölcsönös előnyök alapján kapcsolatban áll a tőkés és fejlődő országok központi, valamint sok száz kereskedelmi és hitelbankjával, s egyes nemzetközi pénzügyi intézményekkel is, mint például a Baselben székelő Nemzetközi Fizetések Bankjával, amelynek több évtizede részvényesei vagyunk. A Magyar Nemzeti Bank részvényese a Bécsben székelő Központi Váltó- és Hitelbank Rt-nek, valamint a Londoni Magyar Nemzetközi Banknak is. A tőkés konjunktúra lassú üteme, a nyugati világ súlyos monetáris problémái, a különböző próbálkozások szilárdabb pénzügyi rendszer kialakítására szükségessé teszik, hogy állandó figyelemmel kísérjük a tőkés világ konjunkturális és pénzügyi helyzetének alakulását is. Külkereskedelmünknek több mint 40 százaléka ezen országokkal bonyolódik, nyersanyag-szükségletünk, gépszükségletünk nem jelentéktelen részét onnan szerezzük be, és jelentős szerepük van a magyar export számos ágazatában is. A pénzügyi törvénytervezet a bankrendszer tevékenységének törvényes kereteit erősíti. hozzájárul ahhoz, hogy a bankrendszerben levő lehetőségeket továbbfejlesszük, jobban felhasználjuk — zárta hozzászólását Tímár Mátyás. (MTI) Takács Imréné interpellációja Timár Mátyás felszólalása Az állami pénzügyekről nyoz elő beruházási hitel- százalékban finanszírozza. A beterjesztett törvényjavaslat ként. Ezen belül 45 milliár- forgóeszköz-gazdálkodáson fl textilipar jövőjével kapcsolatos kérdésekről fontos állomás jogalkotásunkban. — kezdte hozzászólását Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, majd részletesen szólt a gazdaság irányításában bankrendszerünkre és központi bankunkra háruló fontos feladatokról. A bankrendszernek — mondotta — nagy szerepe van a beruházások finaszírozásában. Az V. ötéves terv beruházási előirányzatának nem egészen 50 százalékát az' úgynevezett állami beruházások teszik ki. E körbe tartoznak a kiemelt nagyberuházások amelyeket az Állami Fejlesztési Bank finaszíroz, a célcsoportos beruházások (az összberuházások több mint 20 százaléka), melyeknek finanszírozásában az Országos Takarékpénztár is részt vesz, továbbá az egyéb infrastrukturális és más állami beruházások is. Az összes fejlesztések több mint fele úgynevezett vállalati és szövetkezeti beruházás. Míg az állami beruházásokat közvetlenül, vagy közvetve zömmel az állami és tanácsi költségvetések finanszírozzák, addig a vállalati és szövetkezeti fejlesztések forrása a nyereségből képzett saját fejlesztési alap, a hitel és az egyes feladatokhoz kapcsolódó állami támogatás — ez utóbbi főleg a mezőgazdaság területén. Növelve a vállalatok exportképességét Fontos szerepe van a vállalati és ' szövetkezeti fejlesztések finanszírozásában a bankhitelnek; mostani ötéves tervünk mintegy 100-r110 milliárd forintot irádot szánt a terv olyan fejlesztési hitelekre, amelyek a minden piacon versenyképes áruk termelésének növelését segítik elő. Körülbelül 60 milliárd szolgálja más struktúrajavító, munkaerő-, anyag- és energiamegtakarító és egyéb fejlesztések hitelezését. Jelentősek itt azok a hitelek, amelyek különböző szocialista integrációs programok megvalósítását szolgálják. A termeléssel arányos készletnövekedést Tapasztalataink azt mutatják, hogy azok a beruházások, amelyek az említett 45 milliárdos hitelkeretből az előírásoknak megfelelő szigorú feltételek mellett valósulnak meg, jelentősen növelik vállalataink exportképességét. Ezért időközben, a követelményeknek megfelelően a kormány bizonyos mértékben növelte e hitellehetőséget. E keretekből az ipar a folyó ötéves tervben előreláthatólag 60 százalékban, az élelmiszer-gazdaság 35 százalékban részesül. Fontos feladatunk, hogy az egyéb, a gazdaság struktúráját javító hitelek is fokozódó mértékben járuljanak hozzá egyensúlyunk erősítéséhez. Jelentős feladata van a Magyar Nemzeti Banknak, a forgóeszközök hitelezésében. Vállalataink és szövetkezeteink jelenleg összesen mintegy 800 milliárd forint forgóeszköz felett rendelkeznek. Ezt a saját forgóalap körülbelül 40 százalékban, az egyéb források 40 százalékban, a hitel mintegy 15—20 belül kiemelkedő jelentősége van a vállalati és szövetkezeti készletek alakulásának. Míg az elmúlt években a készletnövekedés nagyjából megfelelő tendenciát mutatott, az elmúlt esztendőben — különböző okok következtében — a készletnövekedés igen magas, mintegy 10 százalék volt, ami erősen meghaladta a termelés és a forgalom bővülése által indokolt mértéket. Mint ismeretes, részben a gazdálkodás hatékonyságának lassú fejlődése, részben a világgazdaság elmúlt években bekövetkezett változásai miatt jó néhány vállalatunk nehéz helyzetbe jutott. Nagyon fontos, hogy e vállalatok — úgy, ahogy ezt a kormány határozatai előírják, a felügyeletet gyakorló minisztériumokkal és más érintett szervek bevonásával — mielőbb kidolgozzák programjukat struktúrájuk átalakítására, hogy mielőbb kiláboljanak a gazdálkodási és fizetési nehézségeikből. A bank különös .figyelemmel kíséri munkájukat, igyekszik az átmenet legsürgetőbb pénzügyi problémáihoz segítséget nyújtani, a végső megoldást azonban működésük további perspektívájának kidolgozása és megvalósítása jelenti. A központi banknak fontos feladata a gazdálkodáshoz szükséges pénzmennyiség kibocsátása, a pénzforgalom lebonyolítása és ellenőrzése. Igyekezetünk az, hogy a következő évek során a pénzforgalomban a korszerű formákat kiszélesítsük, a lehetséges mértékben bővítsük a készpénz nélküli fizetési forgalmat. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Elvtársnő! Textiliparban dolgozó képviselő lévén, nap mint nap látom az iparban jelentkező gondokat, problémákat, s egyben részese vagyok annak a komoly erőfeszítésnek, tenni akarásnak, amely pártunk Központi Bizottsága határozatainak végrehajtásáért folyik (a gyártmányszerkezet átalakításáért, a jó minőségű, gazdaságos, piacképes termékek előállításáért). Az erőfeszítéseket azonban nagymértékben gátolja a textiliparról országosan is kialakult negatív társadalmi megítélés az ipar jövőjének, perspektívájának megkérdőjelezése, amely mind nagyobb és nagyobb arányú elvándorlást okoz. A szakmához hű maradó munkásokra és vezetőkre pedig egyre nagyobb teher hárul, . s a bizonytalanság az ő körükben is eluralkodott.,(Olyannyira, hogy nyugdíj előtt állók kérdezték meg tőlem a közelmúltban, hogy le tudják-e még dolgozni az iparban a nyugdíjig hátralevő éveiket?) A KB határozatait csak szakmailag jól felkészült munkás- és vezetőgárdával lehet végrehajtani, azonban ha továbbra is úgy látják a textiliparban dolgozók, hogy munkájukra a jövőben nem lesz szükség, az ipar elnéptelenedik. Fiatal szakemberek már nemigen vállalnak üzemeinkben munkát. Éppen ezért tiszteléttel megkérdezem a miniszter elvtársnőt, hogyan látja a textilipar jövőjét és milyen intézkedéseket lát lehetségesnek, hogy az iparban jelenleg kialakult bizonytalanság megszűnjön— remartoni Vegyipari Vállakérdezte Takács Imréné lat üzemvezetője Berhida (Csongrád m. 3. vk.), a sze- és környéke rohamosan romgedi Textilművek MSZMP- ló vízellátásának tárgyában bizottságának titkára. az Országos Vízügyi Hivatal Keserű Jánosné válaszában fi,^átÍ evfnértitm6ra texühDarnak' ™la£t X maSar lakosSo főteg a «ociáIis ^azgatója a Csepeli ^o^fo/ roCni^!; HHxlttff Távbeszélő Hálózat fejleszA ^^ar textilárut szívesen ősének ügyében a közlekevJl a^ leSyobble- dés" és P°staüSyi miniszterZSE^iit,. to^wiriV o hez intézett kérdést. Dömötörfy Sándor (Zala m. 5. vk.) ^ „P w" technikus, a hahóti Rákóczi kon sem hiányozhat a tex- főállattenvésztóie a köznl^uSr^cTL van ^SSSTStSÍJLUés Sá a magyar texttlipa^ ^vetkezeti pénzeszközök elnak így jövőbe Sf " térgyában Faluvégi tói függ: miképpen haszno- ^jos pénzügyminisztert kersítják gazdaságosan ezt a ^f ™eg: milyen intézkelehetőséget. Ezek eléréséhez déseketK kivannak tenni a? jó tervezők, gyártmányfej- ervenyben levő torvenyereju lesztek, tapasztalt fonók, rendelet: dletva minisztertanacsi hatarozat gyakorlati szövők és jó kereskedők szükségesek. Meg kell őrizni érvényesítése érdekében? Maa textilipar szakmailag jól ágazatképpen hozzáfűzte, felkészült munkás- és szak- h?gy a vaI,lalatok egjre keembergárdáját, és gondos- vf®bé jaru£?fk hoztf *koz: kodni kell a munkaerő- fgl műyelodési intézmények utánpótlásról - mondotta. fenntartásahoz és fejleszteséA miniszteri választ az in- hez. Ezek csaknem minden terpelláló képviseld s az or- gondja - mutatott rá - a szággyűlés is elfogadta. tanácsokra nehezedik. m A pénzügyminiszter — tekintettel arra, hogy a kérEzután újabb interpellációk dés nem kifejezetten a périzkövetkeztek. Nagy Csaba ügyi szabályozás témakö(Bács m. 10. vk.), a Dél- rét. hanem a Minisztertanács Bács-Kiskun megyei Vízmű közművelődési határozatának Vállalat művezetője a kis- végrehajtását érinti — válakunhalasi felüljáró építése szában haladékot kért hogy tárgyában a közlekedés- és az érintett szervekkel is postaügyi miniszterhez; Ko- megvitathassa a dolgot Az vács Istvánné (Pest m. 1. így születő állásfoglalásról vk.), a Hazai Fésűsfonó- és harminc napon belül tájéSzövőgyár kistarcsai gyár- koztatja majd az országgyűegységének munkásellátási lés elnökét és — írásban — felelőse Mogyoród határában az interpelláló képviselőt elégetett vegyihulladékanya- A miniszterek, illetve az gok környezetszennyező ha- államtitkár válaszát az intása miatt a nehézipari mi- terpelláló képviselők és az niszterhez; Pályi Sándorné országgyűlés egyaránt tudo(Veszprém m. 3. vk.), a pe- másul vette.