Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-16 / 139. szám

frlMo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! GYARORSZAG M SZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. évfolyam 139. szám 1979. únius 16., szombat Ara: 1,20 forint SALT-2., Bécsben Brezsnyev és Carter első találkozója Ma kezdődnek az érdemi tárgyalások A Bécsbe érkezett Leonyicl Brezsnyevet a schwechati repülőtéren Rudolf Kirchschlager osztrák elnök fogadta. (Telefotó — AP—MTI—KS) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken Moszkvából Bécsbe utazott, hogy találkozzék James Carterrel, az Egyesült, Államok elnökével. Leonyid Brezsnyevvel együtt utazott Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, Dmitrij Usztyinov, honvédelmi miniszter, Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB titkára, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, valamint Nyikolaj Ogarkov, a honvédelmi miniszter első helyettese, a Szovjetunió fegyveres erőinek vezérkari főnöke. Ütőn Bécs felé Magyarország területe fölött átrepülve, Leonyid Brezsnyev táviratot intézett Kádár Jánoshoz, az MSZMP KB első titkárához. Losonczi Pálhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez, és Lázár Györgyhöz, a Minisztertanács elnökéhez. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke testvéri üdvözletét tolmácsolta és további sikereket kívánt a magyar népnek. A táviratban Leonyid Brezsnyev vissza emlékezett arra a meleg fogadtatásra, amelyben a szovjet delegációt közelmúltban tett magyarországi látogatása során részesítették. Meggyőződését fejezte ki, hogy a szovjet— magyar tárgyalások gyümölcsöző eredményei a két ország közötti sokoldalú együttműködés továbbfejlesztését és elmélyítését szolgálják a két nép, valamint az egész szocialista közösség érdekeinek megfelelően. * A szovjet és osztrák zászlókkal • feldíszített schwechati repülőtér főépülete előtt röviddel délelőtt háromnegyed 11 után állt meg a szo.vjet államfőt szállító IL—62 típusú különrepülőgép. Leonyid Brezsnyev és kíséretének tagjai fogadására a repülőtéren Kirchschlager köztársasági elnök, Kreisky szövetségi kancellár, Pahr külügyminiszter, valamint az osztrák kormány több más tagja. A szovjet államfőt elsőnek az osztrák köztársaság elnöke köszöntötte. A két ország himnuszának elhangzása után Leonyid Brezsnyev Kirchschlager elnök kíséretében ellépett a tiszteletére felsorakozott katonai díszalakulat sorfala előtt. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke szívélyesen elköszönt a fogadásán megjelent személyiségektől, majd a repülőtérről a szovjet nagykövetségen levő szállására ment gépkocsival. Brezsnyev délután Carter elnökkel együtt látogatást tett az osztrák köztársaság elnökénél. A szovjet—amerikai legfelsőbb szintű tanácskozás megbeszélései ma, szombaton kezdődnek meg az osztrák fővárosban. Városnéző körutat tett pénteken a kora délutáni órákban Leonyid Brezsnyev, bár programjában nem szerepelt a körút Bécs történelmi belvárosában, saját kérésére azonban beiktatták a városnézést is. A körút első állomása volt a városháza, a Parlament, a Burgtheater és a Hofburg környékének megtekintése. A városnéző körút sorári az osztrák főváros lakossága sok helyen köszöntötte a vendéget. * A tárgyalások előestéjén Leonyid Brezsnyev és James Carter az osztrák szövetségi elnök hivatalában találkozott egymással először személyesen. Péntek délután háromnegyed hatkor előbb az amerikai elnök gépkocsioszlopa érkezett a Ballhaus platzra. James Carter a Hofburg „Rózsatermében" várta be Leonyid Brezsnyevet, ahol néhány percig tolmácsaik társaságában beszélgettek egymással. Pontban 6 órakor átvonultak aPietradura szobán és a tükörtermen, majd beléptek a Mária Terézia-terembe, ahol dr. Rudolf Kirchschlager osztrák szövetségi elnök Bruno Kresky szövetségi kancellár társaságában fogadta őket. Este Leonyid Brezsnyev és James Carter megtekintette a bécsi Állami Operaházban Mozart „Szöktetés a szerájból" című operájának díszelőadását Az országgyűlés elfogadta a tavalyi kűltségvetést, új pénzügyi törvényt alkotott Befejeződött a Parlament nyári ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső törvényhozó testületünk ülésén megjelentek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock-Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István. Németh Károly, Övári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek a tanácskozáson a Központi Bizottság titkárai, valamint akormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően, a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott a tanácskozás. Felszólalt Horváth László Somogy megyei, Péterfi Ferenc Vas megyei, Rózsa Ernő Hajdú-Bihar megyei. Szabó Gusztáv Szabolcs-Szatmár megyei képviselő. Ezután — mivel a beszámolóhoz több hozzászóló nem jelentkezett — az elnök a vitát bezárta, s megadta a szót Faluvégi Lajosnak. A pénzügyminiszter köszönetet mondott a sokoldalú, élénk, a lényeges kérdéseket felölelő vitáért, majd hozzáfűzte: — A kép akkor teljes, ha az itt elhangzottakhoz hozzávesszük a bizottsági ülésekben elhangzottat, a kritikákat és biztatásokat is. A vita is jól érzékeltette. hogy a törvényhozás tagjai tudják és értik, hogy a fejlőlés jelenlegi szakaszában nehéz feladatokat kell megoldani. Kiemelte, hogy a fejlődés egyik záloga a jó teljesítmények megbecsülése. Lényeges, hogy a társadalom a jövőben jobban elfogadja: a vállalatok, a szövetkezetek helyzetét a mérhető teljesítménykülönbségek differenciálják. Határozathozatal következett: az országgyűlés, a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. A határozathozatal után Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztette elő az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot. Ezt követően Horváth Lajos (Baranya megyei 3. választókörzet), a Baranya megyei tanács elnöke az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat bizottsági előadója emelkedett szólásra. A képviselő végül az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint terv- és költségvetési bizottsága nevében az előterjesztett módosításokkal együtt ajánlotta elfogadásra az országgyűlésnek az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot. A vita első hozzászólója Timár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt. (Felszólalását a 2. oldalon ismertetjük.) A továbbiakban fölszólalt dr. Mátyus Gábor Bács-Kiskun megyei. Szabó József Baranya megyei képviselő. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés előbb a terv- és költségvetési, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság együttes jelentésében foglalt módosító javaslatokat, majd az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot általánosságban, s — a már megszavazott módosításokkal együtt — egészében elfogadta. A napirendnek megfelelően interpellációk következtek. (Erről tudósításunk a 2. oldalon.) Az interpelláló képviselőknek az illetékes miniszterek adtak választ. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka befejezte munkáját Faluvégi Lajos előterjesztése Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat szocialista • fejlődésünk eredményeire és szükségleteire épül. Előzményeit ott találjuk a magyar törvényhozás leghaladóbb hagyományai között Széchenyi épp a pénzügyek megújításával kezdte elévülhetetlen munkásságát. Kossuth és követői a polgári forradalom alatt 6zéles körű állampénzügyi reformokat hirdettek meg. ök terjesztették elő az első magyar költségvetést, s törvénnyel szabályozták az adórendszert és az állami hitelügyeket. Hagyományaink közül magasan kiemelkedik — folytatta ezután — a Magyar Tanácsköztársaság pénzügyi rendszerét is átfogóan meghatározó törvény, a Magyar Tanácsköztársaság Alkotmánya, amelyet éppen hatvan éve, 1919. június 14-én kezdett tárgyalni, majd június 23-án fogadott el a tanácsok országos gyűlése. Ennek az alkotmánynak a költségvetésről szóló fejezete az akkori állami pénzgazdálkodásnak az alaptörvénye lett, s egyúttal kinyilvánította a szocialista pénzügyi politikának ma is sokban érvényes és időálló céljait Bízunk benne, hogy az állami pénzügyekről most előterjesztett törvényjavaslat e sokra kötelező múlt méltó folytatásának is bizonyul. Erősíteni a társadalom közös felelősségét A pénzügyi törvényt jogalkotási programunk tudatosan és átgondoltan ütemezte úgy, hogy a népgazdasági tervezésről, valamint a vállalatok, a tanácsok és a szövetkezetek működéséről szóló törvények után kerüljön tető alá. Ezek is érintenek ugyan pénzügyi kérdéseket, de természetszerűen nem fogják át az állami pénzügyek teljes területét. Indokolt tehát egy olyan törvény megalkotása is, amely áttekinthetően — és az említett törvényekkel összhangban — rendszerbe foglalja és szabályozza szocialista államunk pénzgazdálkodását, a vele foglalkozó intézmények jogait és kötelességeit, egyszersmind meghatározza a pénzügyek helyét gazdasági és társadalmi feladataink végrehajtásában. Társadalmi és gazdasági helyzetünk, s nemzetközi kapcsolataink jelenlegi szakaszában, a tervszerűen szabályozott árutermelési viszonyok között fokozottan föl kell használnunk az értékkategóriákat és az értékviszonyokat, mert az egyensúly, hatékonyság és a harmonikus fejlődés mostani követelményeinek csakis ezek helyes alkalmazásával tehetünk eleget. Közben persze őrködnünk kell azon, hogy a forint valutánk iránti bizalom fennmaradjon, s a forint értéke és forgalmi képessége megfeleljen gazdaságunk valós helyzetének és teljesítményeinek ! Végül azért is szükség van erre a törvényre, mert a gazdálkodás fő feladataiban erősítenünk kell a társadadom közös felelősségét. A közös felelősséget pedig csak akkor várhatjuk el állampolgárainktól, ha ők is át tudják tekinteni törvényeinket, ha ők is megértik a szabályokat, s eligazodnak bennük, mert a jogok és a kötelezettségek egyaránt világosak. A törvényjavaslat mindazokra a pénzviszonyokra kiterjed, amelyeknek legalább az egyik alanya maga az állam vagy valamelyik intézménye, á bank és más pénzintézet. Vem terjed ki minden pénzkapcsolatra A törvényjavaslat nem terjed ki minden pénzkapcsolatra: nem tekintendők az állami pénzügyek részének a gazdálkodó szervezetek és a lakosság között keletkező pénzviszonyok, sem a vállalatok egymás közötti és az állampolgárok egymás között' pénzkapcsolatait. Ezek a közelmúltban kiegészített polgári törvénykönyv tárgykörébe tartoznak. Az állami pénzügyek nagyon tág fogalomkörében a törvényjavaslat keretjellegű: az eddigi tapasztalatokat, az eddigi joggyakorlatot és rendelkezéseket foglalja egységes, áttekinthető rendszerbe. Ezek lényeges módosítását nem tekintettük feladatunknak. Mégis a rendszerezés nagy munkájában kiderültek bizonyos hiányok és összhangbeli zavarok. Ezeket igyekeztünk megszüntetni és néhány új elgondolást is érvényesítettünk. Az egyik a költségvetési előirányzatok betartásának szabályozásával függ össze. Az évi költségvetés jóváhagyása előtt gyakran megkérdezték a tisztelt képviselő elvtársak, vajon egy-egy cél megvalósítására nem jelentene-e nagyobb biztosítékot, ha a megállapított előirányzatoktól való eltérésekhez előzetesen mindig jóváhagyást kellene kérni. A törvényjavaslat most úgy rendelkezik, hogy az országgyűlés az éves költségvetésről szóló törvényben bizonyos előirányzatoknak a felhasználását külön szabályozhatja. Ez azt jelenti, hogy ezektől a Minisztertanács csak az országgyűlés felhatalmazása alapján térhet el. Ügy hiszszük, hogy a törvényhozói és a kormányzati felelősség megfelelő összehangolása és elhatárolása érdekében csakugyan célszerű, ha országgyűlésünk a népgazdaság tnindenkori helyzetéből kiindulva valóban él majd ezzel a jogával, hogy segítse vele a végrehajtást. A másik hatásköri kérdés egész lakoságunkat érinti. A törvényjavaslat — a régebbi hiányokat pótolva — kimondja, hogy az állam magánszemélyeket, Magyarországon jövedelemmel vagyonnal bíró vagy itt gazdasági tevékenységet folytató külföldieket az állami feladatokhoz való arányos hozzájárulás végett adóknak és illetékeknek a fizetesére vagy egyéb befizetéseknek a teljesítésére kötelezhet. A tervezet nem foglalkozik egyedileg és tételesen az adókötelezettséggel. Ez annyit is jelent, hogy az idevágó eddigi szabályok változatlanul érvényben maradnak. Azt ellenben előírja a javaslat, hogy a lakosság széles körét érintő új adózási kötelezettséget megállapítani, vagy meglevő kötelezettségeket — akár azok mértéke, akár a kötelezettek köre tekintetében — számottevően kiterjeszteni csak az országgyűlésnek, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatáskörében szabad. Érdekeltség és összhang Természetesen áUami bevételeink legnagyobb hányadát (Folytatás a 2. oldalon.) t ' ^ , » i