Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-15 / 138. szám

/ /A VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖLJETEK! 69. évfolyam 138. szám 1979. túnius 15., DELMAGYARORSZAG péntek Ara: 1,20 forint z M s z S ZE G Megkezdődött az ország­gyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyű­lés nyári ülésszaka. Legfelsőbb állam­hatalmi testületünk tanácskozásán megjelentek: Losortczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára. Lá­zár György, a Minisztertanács elnö­ke. Aczél György. Biszku Béla. Fock Jenő. Gáspár Sándor. Huszár István, Németh Károly, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tanácskozáson részt vettek a Központi Bizottság tit­kárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Péter János, az országgyű­lés alelnöke nyitotta meg. Megemlé­kezett a legutóbbi ülésszak óta el­hunyt Bélák Sándor képviselő mun­kásságáról. Törvényhozói testületünk az elhunyt képviselő érdemeit jegyző­könyvben örökítette meg, s az ülés résztvevői néma felállással adóztak Bélák Sándor emlékének. Az országgyűlés ezt követően tudo­másul vette az Országos Választási El­nökség jelentését az időközi képviselő­Hapirenden: 4 A Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavas­lat: O Az állami pénzügyekről szó­* ló törvényjavaslat: Interpellációk. választásról; óvári Miklós és dr. Végh György országgyűlési képviselőt iga­zoltnak jelentette ki. Ugyancsak tudo­másul vette az országgyűlés az Elnö­ki Tanács jelentését a téli ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. Péter János bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvé­gi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköz­társaság 1978. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavasla­tot, valamint az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot. Az ország­gyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Ezután Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter tartotta meg expozéját. Ezután az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának képviseletében Técsi János, Komárom megyei képviselő, a törvényjavaslat előadója szólalt föl. Kérte az országgyűlést, hogy a tavalyi költségvetésről szóló jelentést. mint általános cselekvésre késztető doku­mentumot fogadja el. A vita első hozzászólója Sarlós Ist­ván. budapesti képviselő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának főtitkára volt. Fölszólalt Palkó Sán­dor Baranya megyei, Kurucz Márton Csongrád megyei, Koltai Nándorné Veszprém megyei. Fritz László Zala megyei. Szabó Béla Szabolcs megyei. Nics János Fejér megyei. Makkos An­talné Győr megyei. Mérten Lajos Ko­márom megyei. Sebest Lászióné Bé­kés megyei, Udvardi Károlyné buda­pesti, Farkas Pál Borsod megyei és Orbán József Szolnok megyei képvi­selő. Az országgyűlés nyári ülésszaka ma folytatja munkáját. (Sarlós István beszédét a 2—3. ol­dalon. Kurucz Márton Csongrád me­gyei képviselő fölszólalását a 3. olda­lon ismertetjük.) » Faluvégi Lajos expozéja %T 1678-as gazdasági esz­tendő az ötödik ötéves terv­időszaknak harmadik, mond­hatjuk úgy is: kulcséve volt Az éves népgazdasági terv és állami költségvetés az öt évre kitűzött gazda­ságpolitikai céloknak a vál­tozó körülményekhez igazo­dó megvalósítását szolgálta — állapította meg expozéjá­nak bevezetőjében a minisz­ter, majd áttekintette, hogy az 1978-as esztendő gazda­sági eredményei mennyire segítették kielégíteni a fej­lődés, az egyensúly és a ha­tékonyság együttes követel­ményeit. Megállapította, hogy gazdasági növekedésünk üte­me 1978-ban lassúbb volt a tervezettnél, a nemzeti jöve­delem csak 4 százalékkal nőtt. Ez a mérséklődés azon­ban nem járt együtt a haté­konyság javulásával és az elosztási arányok kívánatos változásával. A lakosság életkörülmé­nyei mérsékelten, de folya­matosan javultak. A terv­időszak három éve során a lakosság fogyasztása mint­egy 10 százalékkal, ebből 1978-ban 3 százalékkal lett nagyobb. Ez némileg kisebb a tervezettnél. A bérek és a keresetek növekedése 1978­ban erőteljesebb volt mind az előző évinél, mind az elő­irányzottnál. A keresetek növekedésé­nek legnagyobb hányada a vállalati hatáskörben végre­hajtott béremelésekből szár­mazott, ami — több mint 250 gazdálkodó szervezetnél — talán túlzott mértékű is volt Nyereségrészesedést már nem is tudtak fizetni. Központi bérpolitikai intéz­kedéseket is hoztunk: a mű­szakpótlék fölemelését 1978­ban terjesztettük ki az épí­tőiparra, a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és a szállításra, hirközlésre. Év közben emeltük bizonyos egészségügyi munkakörök­ben a béreket: az orvosokét, az egészségügyi dolgozókét továbbá a területi bíróságok és ügyészségek dolgozóinak a bérét A fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek, így a munkások és az alkalmazottak reálbére a múlt évben 3,1 százalék­kal, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben dolgozók reálkeresete 2,7 százalékkal volt nagyobb a megelőző évinél, de ez az utóbbi a tervezettnél valamivel ki­sebb. Faluvégi Lajos emlékez­tette a képviselőket, hogy gazdaságunk — a külkeres­kedelmi cserearányoknak hirtelen és nagyfokú rom­lása miatt — már az ötödik ötéves terv kezdetén sem Benépesült a Parlament ülésterme volt egyensúlyban. Ezért úgy határoztunk, hogy ebben a tervidőszakban a nemzeti jövedelem hazai felhaszná­lása — a fogyasztás és a felhalmozás együtt — las­súbb ütemben növekedjen, mint maga a nemzeti jöve­delem. 1978-ban azonban en­nek épp az ellenkezője kö­vetkezett be. A beruházás és különösen a készletfelhalmo­zás jóval meghaladta az előirányzottat, s emiatt — bár a fogyasztás a tervezett keretek között maradt — a belföldi felhasználás egészé­ben sokkal gyorsabban na­gyobbodott, mint a nemzeti jövedelem. Mivel a hazai felhasználás egy részét a ha­zai termelés nem fedezte, azt behozatalból kellett pó­tolnunk. Egyensúlyi helyzetünk ja­vulásához gyorsan növekvő kivitelre volna szükség, mégpedig úgy, hogy közben a behozatal növekedésének üteme erősen mérséklődjön, sőt átmenetileg a behozatal terjedelmének is csökkennie kellene. Ennek ellenére az ötödik ötéves terv első há­rom évében kisebb volt a kivitelünk, mint a behoza­talunk. Az állami költségvetés pénzforgalma — együtt az­zal, hogy a gazdasági növe­kedés üteme mérséklődött — az egy évvel ezelőttinél las­sabban nőtt: 382,9 milliárd forint összes bevétele 6 szá­zalékkal, 386,4 milliárd fo­rint összes kiadása 5,9 szá­zalékkal haladta meg az 1977. évit! A költségvetés 3,5 milliárd forintos hiánya megegyezik az előző évivel, a költségvetést kiegészítő hi­telműveletre ezúttal is szük­ség volt A társadalmi tiszta jöve­delemből az állami költség­vetés 2 százalékponttal na­gyobb arányban részesedett, de ezzel együtt nem növelte részvételét a végső felhasz­nálás pénzellátásában. Ezek a költségvetés kedvező vál­tozásáról tanúskodnak. Az 1978 elején életbe lépett ár­és szabályozómódosítások, s az év közben hozott pénz­ügyi változások olyan intéz­kedéssorozatot indítottak el, amelyek a valóságot már (Folytatás a 2. oldalon.) Molnár József felvétele A naptár szerint rendkívül korán kezdődött meg me­gyénkben az aratás. Elsőként a deszki Maros Termelőszövet­kezet gépei indultak az árpatáblákra, a homoki gazdaságok föltehetően a jövő héten kezdenek hozzá. A feketeföldi szi­kes terület idén hamarabb érleli a gabonát, mint a homok. Érdeklődéssel mérték az első fordulók kicsépelt termését hiszen a nagy szárazság következményei szemmel láthatók a gabonaföldeken. Örömhír: a korai fajtáknál még nem tapasztalható veszteség. Másik jó hír: az elsőnek betaka­rított takarmánygabonát sem kell száritóra vinni, külön költségek tehát nem terhelik. Deszken körülbelül két hét múlva kezdik aratni a takarmánybúzát és csak a jövő hónap elején vágják a kenyérgabonát Kísérletek az űrben Vlagyimir Ljahov és Va­lerij Rjumin a Szaljut—8 — Szojuz—34 űrkomplexum fe­délzetén sikeres kísérleteket folytat a moszkvai fizikusok által készített „Jelena" gam­mateleszkóppal. A kísérle­tek során a gammasugárzás és a töltéssel rendelkező ré­szecskék áramlását mérik Föld körüli térségben. A megfigyelések eredmé­nyeit a gammacsillagászat területén fogják hasznosíta­ni. (TASZSZ) Magyar finn barátsági hét Acs 6. Sándor felvétele Megkezdődött a magyar—finn. illetve a finn—magyar ba rátsági hét eseménysorozata. Magyar küldöttség utazott Finnországba, és finn vendégek érkeztek hazánkba. Sze­gedről is utazott küldöttség, és finneket fogadtunk a Tisza­parti városban. Képünkön: szegedi városnéző sétán a Tur­kuból érkezett vendégek egy csoportja. A barátsági hétről tudósításunk az 5. oldalon f

Next

/
Thumbnails
Contents