Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-14 / 137. szám

8 Csütörtök, 1979. június 14: röviden Orgonaépitö Tegnap délután a ligetben megöl­tem egy cinéért. Mondhattam volna azt is, hogy eltapostam, de amint ráléptem, belémütött a gondolat, hogy megöltem egy bogarat, s máris elhatároztam, hogy cselekedetemre nem a közhelyes taposni igét alkal­mazom, hanem az ölést. Mert nézzük csak. mi történt itt. Egy gondolkodó élőlény, aki régóta nagyra van gon­dolkodóképességével. minden gon­dolkodás nélkül, pusztán egv meg­gondolatlan lépés következtében ki­oltott egy nála alacsonyabb rendű­nek ítélt életet. Általában nem szok­tam rátaposni a mászkáló bogarakra, a hangyát is átlépem, nem tudok, s nem is akarok szabadulni a gátlás­tól, hogy ezek földön, vagy aszfalton közlekedő életek, illik becsülnöm őket. Még akkor este megemlítettem ezt egy beszélgetőtársamnak. — Hogyhogy megölted? — kérdez­te értetlenül. — Egyszerűen ráléptem. Nem vol­tam eléggé figyelmes séta közben. — Na és? — Na és, akár tetszik, akár nem. bánt a lelkiismeret. Ugyan, ne gyerekeskedj! Egy cin­eér miatt! Mi az a cincér! Cincér — Élet — mondtam, és elgondol­tam. hol kezdődik embertársaim többségének tudatában az élet. Ha egy kutyát vagy macskát öltem vol­na meg, hogyan minősítené az illető? Általában hol van a határ, melyet élet gyanánt tisztel az ember, mi az az élővilágunkban létező állat, amelynek elpusztítása nem ölés, sőt az is fölvetődött bennem, hogyan igazítják el magukban a nagy gon­dolkodók az élet kioltásának tényét, hogy ha. tegyük föl. egy sertésről vagy rántani való csirkéről van szó. elfogadhatja-e mindenki az egyház állítását, amely szerint például a sertést azért teremtette az Isten, hogy az embernek táplálékul szol­gáljon. tehát nem bűr^ az elpusztí­tása. Pedig ez is élet. Á népnyelvben disznóölésnek, vagy kicsit megszépít­ve, -vágásnak nevezik. Tehát, akárhogyan vesszük is. én tegnap délután megöltem egy cin­éért. Nemrégiben egy nagyobb bogár megölését láttam a házunk közelé­ben. A gyerekek játéka közben elő­került valahonnan egy fekete hátú bogár, amint észrevették, azonnal abbahagyták a játékot, egyikük na­gyot kurjantott, és nekiiramodott, hogy a bogarat megölje. Á bogár elég sebesen futott, másik két gye­rek is nekilódult, s azok közül ke­rült ki a gyilkos. A tornacipő talpa lecsapott, és a bogár testének nedvei szétfröccsen­tek az aszfalton. Akkor megkérdeztem a gyereket. — Miért léptél rá? Vállat vont. — Csak. — Tudod, hogy ez a bogár is élő­lény volt? Nem felelt. Persze, hogy tudta. Amint Kosztolányi is tudta gyer­mekkorában. hogy a béka élőlény. Azt pedig, hogy az ember élőlény, valamennyien tudjuk. Tudták Hitle­rék. és tudják a kínaiak. Lehet, hogy ezt a kis ironizálást gyerekségnek minősítik egyesek, én nem szégyellem. És nagyon örülnék, ha az élet értelmére, megbecsülésére jobban megtanítanánk gyermekein­ket a családban és az iskolában. Ormos Gerő 24-29* A Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat orgonaműhelyében egy. már kétszáz évvel ezelőtt is ismert, mechanikus rend­szerű orgona fejlesztett változatát készítették el. A hang­szert a Szabolcs-Szatmár megyei Ajak községben állítják majd fel. A képen: Gáli István orgonaépítő ellenőrzi az orgona különböző darabjait Várható időjárás ma es­tig: Változóan, időnként erősen felhős idő, több he­lyen ismétlődő záporral, zi­vatarral. Mérsékelt, időn­ként megélénkülő, változó irányú, később a Dunántú­lon nyugatira, északnyuga­tira forduló szél. Zivatar ide­jén átmenetileg szélerősödés. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet ma: általá­ban 24—29 fok között NYUGDÍJASOK TALÁLKOZÓJA A Csongrád megyei KI­SZÖV Területi Szakszerveze­ti Bizottsága holnap, pén­teken délután 3 órakor ta­lálkozót rendez nyugdíja­soknak Szegeden, a KISZÖV Arany János utcai klubjá­ban. Az összejövetelen dr. Keszthelyi Béla tart színes, diaképekkel illusztrált úti­beszámolót Stockholm, Kop­penhága címmel. LAKÓHÁZ — ALUMiNIUMBÖt Alumíniumelemekből ös­szeszerelhető házak gyártá­sát kezdték meg a Szov­jetunióban, elsősorban a geológusok elszállásolására. Egy ilyen ház súlya mind­össze 3—5 tonna, így heli­kopterrel a nehezen megkö­zelíthető helyekre is köny­nyen el lehet szállítani. A variálható elemekből egy vagy több szoba kialakítha­tó, sőt, közös helyiségek, raktárak, műhelyek is. Az elemeket a rendeltetésének megfelelően már a gyári fu­tószalagon ellátják minden szükséges szerelvénnyel. A klímaberendezés télen me­leg. nyáron kellemes, hűs le­vegőt biztosít. A ház falait különleges anyaggal hőszi­getelik. ÜJ TV-ADÖ Épül az új tv-adó Kékes­tetőn. Elkészülte után — 1981 — sokat javul majd a környéken az első és a második program vételének minősége. TANULMÁNYÚT Négyhónapos svédországi tanulmányútjáról hazaérke­zett dr. Kovácsné dr. László Aranka, a SZOTE adjunktu­sa. az orvostudományok kan­didátusa. A Svenske Insti­tut meghívása alapján a Lundi biokémiai és a stock­holmi genetikai intézetekben végzett kutatásokat össze­gezéseket, enzimzavarokon alapuló betegségekről, azok biokémiai, klinikai és gene­tikai vizsgálatáról. FELHŐSZAKADÁS BALATON­FELVIDÉKEN Jégesővel kísért felhősza­kadás zúdult szerda délután a Balatonfelvidékre. A he­lyenként tizenöt-húsz per­cig tartó felhőszakadás fő­leg Balatonfüred—Csopak térségében mogyoró nagy­ságú jégszemekkel borította be a szőlőtáblákat. A gaz­daságok szakemberei és a kistermelök „gyorsfelmérése" szerint a szőlők és az egyéb kertészeti kultúrák csak cse­kélyebb kárt szenvedtek. Csero — Kérem szépen, ma­ga adta fel azt a hirde­tést, hogy magas sarkú cipőt üzemképtelen au­tóra cserél? — Igen, én. — És hol van a ma­gas sarkú cipő? — Hogy-hogy a cipő? Nekem üzemképtelen autóm van. ZOMBORI LÁSZLÓ ÜZEMI TÁRLATA Zombori László festőmű­vész több mint három esz­tendeje kötött szocialista szerződést a Szegedi Ruha­gyárral. A megállapodás ér­telmében kiállításokat, tár­latvezetéseket, ismeretter­jesztő előadásokat tart. Most a Szegedi Ruhagyár szente­si gyáregysége rendez Zom­bori László festményeiből kiállítást. A tárlat megnyi­tóját holnap, pénteken dél­után negyed háromkor tart­ják a szentesi gyáregység kultúrtermében. Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, baritoknak, szom­szédoknak, Ismerősüknek, akik felejthetetlen halottunk, JUHÁSZ DEZSŐ, volt Sárkány u. 22. sz. alatti lakos temetésén megjelen­tek. Köszönetet mondunk körzeti orvosának áldozatos munkájáért. Gyászoló felesége, fia, testvére. Mély fájdalommal és fájó szív­vel tudatjuk, hogy szeretett fele­ségem, drága Jó édesanyánk, fe­lejthetetlen nagymamánk, OR­BÁN JANOSNÉ Kovács Mária június 12-én hosszú szenvedés után szeretteit váratlanul itthagy­ta. Búcsúztatása hamvasztás után lesz. Részvétlátogatások mellő­zését kérJUk. A gyászoló család ­Szeged, Jósika u. <1. Tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, após, MONOSTORI IST­VÁN hamvasztás utáni búcsúz­tatása június IS-én 12 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójá­ból. A gyászoló család. 2185 Tudatjuk, hogy szeretett fér­jem. ERMKSZ ÖDÖN MAV-nyug­díjas hamvasztás utáni búcsúzta­tása Június 15-én 11 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójából. A gyászoló család. 27*7 Gyász­közlemények Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy drága egyetlen édesanya, nagymama, dédmama, anyós és testvér. ÖZV. BANFI NANDOR­NÉ Imre Franciska életének 67. évében hirtelen elhunyt. Teme­tése Június 15-én 13 órakor lesz a Dugonics temető ravatalozójá­ból. A gyászoló család. 3516 Fájdalommal tudatjuk, hogy 1D. TOMATAS GYÖRGY életé­nek 85. évében elhunyt. Ham­vasztás utáni búcsúztatása június 19-én 10 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójából. A gyá­szoló család — Szamos u. 2. 3515 Köszönetet mondunk a roko­noknak, barátoknak, szomszé­doknak, a volt munkatársaknak, akik felejthetetlen halottunk, BAKSA BÉLA temetésén megje­lentek. részvétükkel és virágaik­kal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetet mondunk a II. kórház intenzív­osztálya főorvosának, orvosainak és ápolóinak áldozatos munkáju­kért. A gyászoló család — Szűcs U. 7. 3500 Fájó szívvel tudatjuk, hogy édesanyánk, ÖZV. DR. LAKÓ JO­ZSEFNÉ Papdi Anna életének 79. évében rövid szenvedés után vá­ratlanul elhunyt- Hamvasztás utáni búcsúztatása Június 15-én 15 órakor lesz a Belvárosi teme­tő ravatalozójából. A gyászoló család. 3514 Köszönetet mondunk mind­azoknak, akik felejthetetlen ha­lottunk, KOVÁCS MIHAI.YNE temetésén megjelentek. Köszö­netet mondunk a II. kórház ideg­osztálya orvosainak és ápolóinak áldozatos munkájukért. A gyá­szoló család. 3504 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy felejthetetlen testvérünk, DÉVAI JENÖNÉ Herczeg Erzsé­bet életének 82. évében rövid szenvedés után elhunyt. Kívánsá­gára elhamvasztattuk, és csend­ben eltemettük. Gyászoló testvé­rei. 3518 DOROZSMAN A RESTAURATOROK A Feszty-körkép restau­rálási munkálata 1976. ele­jén kezdődött Szegeden, Kis­terenyei •Ervin vezetésével. A konzerválás! munkafo­lyamatok befejeződtek. A restaurátorcsoport a szegedi várból új helyre költözik. A dorozsmai úton az olaj­bányászok megüresedett négy barakkját kapták meg a to­vábbi munkák elvégzésére. Most folynak a 250 négyzet­méter alapterületű barak­kok speciális előkészítő munkálatai, s augusztus ele­jén a restaurátorok megkez­dik a dublírozás munkafo­lyamatát. NAPELLENZŐ HALOK Különleges napellenző há­lókat készítenek a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál a nagyüzemi ker­tészetek számára. A fóliahá­zakban nevelkedett növé­nyek érzékenyebbek a hir­telen időjárásváltozásokra, mint a szabadföldiek. Ezt el­lensúlyozza a finomszálú há­ló. A levegőt átengedi, az erős napsugárzást viszont megszűri. Ugyanakkor az esetleges jégveréstől is meg­védi a paradicsomot, a pap­rikát és a többi növényt. Az idén több mint 50 ezer négyzetméter ilyen napel­lenző hálót készítenek a me­zőgazdaságnak. PIRAMIS­KONCERT A Piramis-együttes hang­versenyét — az Országos Rendező Iroda szervezésében — holnap, június 15-én (eső esetén 16-án) délután fél 6 és este 8 órai -kezdettel tartják meg az újszegedi szabadtéri színpadon. Műsor­vezető: D. Molnár György. ÜZEM­KORSZERÜSITÉS Befejeződött az Egyésült Izzó zalaegerszegi alkat­részgyára új sajtolóüzemé­nek szerelése. Az üzemet nagy teljesítményű, elektro­mos vezérlésű berendezé­sekkel látták el. Ezeken na­ponta egymillió különböző méretű villanyégőhöz szük­séges lámpafej fémrésze készül. CJRA LATHATÖ AZ „ÁSlTÖ INAS" Egyéves szünet után is­mét látogatókat vár a Nem­zeti Galéria Munkácsy-gyűj­teménye. A több mint fél­száz festményből álló kol­lekció — a XIX. század magyar festészetének má­sik kiemelkedő alakja, Paál László műveivel együtt — a Nemzeti Galéria várbeli „honfoglalása" óta pihent a raktárakban. E nemzeti erek­lyeként számontartott, fel­becsülhetetlen értékű gyűj­teményre már eddig is óriá­si összegeket költött álla­munk. Egyes darabjait kül­földi magángyűjteményekből vásároltuk meg. Egyebek kö­zött így került a Nemzeti Galéria birtokába Munká­csynak az 1860-as évek vé­gén készült remekműve, az „Ásító inas", s ugyancsak külföldről érkezett haza a mester „Siralomház" című világhírű festménye is. ff Virágzik" a Tisza A korán beköszöntött és tartósnak ígérkező kánikula felmelegítette a Tisza vizét. A folyó középső és alsó sza­kaszán helyenkint megkez­dődött a „virágzás". Alko­nyatkor a víz felett megje­lennek a szitakötőhöz ha­sonló, kecses formájú kéré­szek. A meder agyagos iszapjából — ahol három év alatt fejlődnek ki a lárvák — kelnek életre a rövid éle­tű szárnyas rovarok s nász­repülésük után visszahulla­nak a vízbe. Néhány nap múlva, a teljes rajzás ide­jén nyújt különösen szép látványt a folyó, amikor szinte felhőt von a víztükör fölé a megszámlálhatatlan tiszavirág. A rajzás azon­ban máris sok madárvendé get csalt a folyóhoz. Fecs ke- és sirálycsapatok köröz nek a Tisza felett, alL-i ilyenkor dús lakoma várja őket. Nemcsak a madarak­nak, hanem a halaknak is kedvelt csemegéjük a sár gás-fehér színű sok-sok „vi zi lepke". Évekkel ezelőtt nyár eleji időszakban Szt gednél is rengeteg kérész lehetett látni, a partfal ú jáépítése, a mederszakas­nak terméskővel való teríte se után azonban egyre in kább kiszorultak az iszap lakó kérészek. Turbinabusz Csehszlovák és szovjet ter­vezőknek sikerült olyan autóbusztípust kialakíta­niuk, amely e kétségkívül praktikus közlekedési esz­köz hátrányait — környezet­szennyezés, zajártalom — a minimumra csökkenti. így ezek a buszok joggal tekint­hetők a jövő korszerű városi közlekedési eszközeinek. A moszkvai NAMI és a brnói VUES kutatóintézet tervezői közösen megszer­kesztették a turbóelektromos meghajtású turbinás autó­buszt, amelyet a legutóbbi Brnói Vásáron mutattak be és aranyéremmel jutalmaz­tak. Az új típusú autóbusz nullszériája a Lvovi Autó­gyárban készült. Az els kísérleti útra idén kerül so terhelési próbájára pedi 1980-ban, amikor is a olimpiai város utcáin, Moszk vában jelenik meg először. A turbinás meghajló amely tizenötször nagyob teljesítményt nj'újt, mint ; klasszikus motor, csaknem tökéletes égésű. Az ilye' busz üzemanyagául kevésbé értékes fűtőanyag is fel­használható, mindemellett a gázok mérgező tartalmú sokkal kisebb az eddiginél, a jármű pedig egészen hal­kan üzemel. Halászok a sivatagban A közép-ázsiai köztársaság Türkménia területének nagy része sivatag. Földművelése csaknem teljes egészében az Aral-tóba ömlő Amu-Dar­jához kapcsolódik. A folyó, valamint a Kara-Kum-csator­na mindkét partja mentén kertek zöldellnek, gyapot­ültetvények, gumós gyümöl­csök, szőlők virulnak. Egy meglehetősen rend-( kívüli sivatagi foglalkozás — a haltenyésztés — az öntözésnek köszönheti léte­zését. A sivatagi haltenyész­tés egyik jó páldája a Szarikamis-tó, amely 20 év,e még nem létezett. Öntözés után a mezőkről a sós vizet alagcsöveken a művelt zónától távolabbra a sivatagba vezetik. Korábban az volt a vélemény, hogy ebben a vízben a hal nem él meg. Az öntözési szak­emberek azonban három széles csatornán az össze­gyűjtött öntözővizet a nagy befogadóképességű Szarika mis-horpadásba vezették és 13 év alatt egy több mint 2 ezer négyzetkilométer víz­felületű és 70 méter mély tavat alakítottak ki. A ten gerből és az Amu-Darjábó' hamarosan halrajok indultak az új tóba: tőponty, fogas, harcsa, márna. sbt. Szarikamisban csupán néhány éve foglalkoznak halgazdálkodással. Az el­múlt szezonból 700 tonna halat fogtak ki. Szarikamis ma már csak egy az utóbbi 20 évben keletkezett új ta­vak közül. Az 1000 kilomé­ter. hosszú Kara-Kum-csa­torna mentén haltenyésztő gazdaságok és Ivadéknevelf telepek létesülnek. DÉLMWARORSZ&B A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja Főszerkesztő: F. NAGY ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: SZ. SIMON ISTVÁN Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: KOVÁCS LASZLO Szerkesztőség és kiadóvállalat: Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. Sajtóház. 6740 - Telefon: 12-1 A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. • (720 Nyomdaigazgató: DOBÓ JÓZSEF Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesftőkna Előfizetési díj egy hónapra 30 forint, oegyedévre 90 forint, egy évre 360 forint. Mai 25 053 ISSN: 0133-023 •

Next

/
Thumbnails
Contents