Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-16 / 112. szám

3 Szerda, 1979. május 16: Alapozzák az új gyógyszertári központot Szegeden, a József Attila sugárúton építi a DÉLÉP a Csongrád megyei Tanács uj gyógyszertári központját Most a részint előregyártott elemekből készülő három­szintes épület alapozásán dolgoznak. Naponta 250 köb­méter betont használnak fel. A teljes alapba összesen 1700 köbméter beton szükséges. BNV — BNV — BNV Kapunyitás előtt Huszonhét ország és Nyugat-Berlin több mint 1800 vállalata állít ki Az egy hét múlva, május pavilonjának kirakatsorában az utóbbi időben dinamiku­dokumentációs kiállítás mu- san fejlődnek külkereskedel­tatja be a szocialista közösség mi kapcsolataink. A nagykö­30 éves együttműködésében zönség és a szakemberek ez­elért dinamikus fejlődés fon- úttal Anglia, Argentína, tosabb állomásait, hazánk és Ausztria, Belgium, Brazília, a KGST-partnerek közötti Dánia, Finnország, Francia­kapcsolatokat Május 25-én, ország, Hollandia. Japán, Ka­a BNV-n KGST-napokat ren- nada, Liechtenstein, Luxem­deznek. Ezek külön is felhív- burg, Norvégia, az NSZK, ják az érdeklődők figyelmét Olaszország, Spanyolország, a KGST-tagországok közötti Svájc, Svédország, az Ame­mintegy 200 két- és sokoldalú rikai Egyesült Államok és gépipari gyártásszakosítási és Nyugat-Berlin jelenlegi és w kooperációs egyezményre. A leendő ( partnervállalatainak területét és az elmúlt évinél magyar gép-külkereskedelem újdonságaival ismerkedhet­több mint 3500 négyzetméter- jelentős tétele is ilyen megál- nek meg. rel nagyobb szabadtéri be- lapodásokkal biztosított, tel- A tavaszi BNV vidéki lá­mutatóterületet. Érdekes, jes forgalmunk körülbelül togatói ezúttal is igénybe ne­hogy körülbelül ugyanannyi 30—32 százalékát ezen együtt- heük a MÁV 33 százalékos szabad kiállítási terület áll a működési megállapodások menettérti utazási kedvez­rendelkezésére, alapján készülő termékek te- ményét A vásár látogatói­szik ki szocialista partne­reinkkel. A gyártásszakosítá­si megállapodások száma — különösen az utóbbi három 23-án nyíló beruházási javak nemzetközi seregszemléjén, a kőbányai vásárvárosban 27 ország és Nyugat-Berlin cé­gei hozzák el legkorszerűbb termékeiket. összesen 1824 vállalat állít ki a BNV-n, kö­zülük hétszáz külföldi. A ha­gyományos tavaszi szakvásár iránti érdeklődést jól mutat­ja, hogy a hazai és külföldi kiállítók már több hónappal ezelőtt lefoglalták a vásár­központ valamennyi fedett vállalatok mint fedett, összesen mint­egy 75 ezer négyzetméter. A kiállító vállalatok nyolc Árucsoportban vonultatják éuben _ emelkedettj .egye­fel termekeiket. A műszer­ipari, a híradás-technikai és számítástechnikai, a könnyű­ipari gép, a vegyipari és bá­nyászati, a villamosenergia­ipari, a fémmegmunkálási, az építőipari és a járműipari szekcióban. Érdekes, hogy a bek között autóipari főu és részegységek, mezőgazdasági gépek, tartozékok, rádiótech­nikai és elektronikaipari ter­nak ellátására jól felkészült a vendéglátóipar. Ezúttal is sok ízes falattal várja ven­dégeit a karcagi birkacsárda, a kömlődi halászcsárda, az EXPO étterem, a 43-as szá­mú pavilonban az Észak­budai ÁFÉSZ étterme, a Hal­mékek. műszerek, automati- értékesítő Vállalat több hal­zálási és különböző folyamat- sütödéje, s a pavilonokban szabályozási eszközök gyár- vagy a csarnokok mellett be­a fémmegmunkálás bemuta­tójára jelentkezett, ahol ösz­szesen 9520 négyzetméteren mutatják be újdonságaikat. legtöbb külföldi kiállító cég tásában. Az együttműködés rendezett gyorsbüfék, biszt­távlataira is felhívják a szo- rók, eszpresszó sora. A vá­cialista országok kiállítói a ^ útjain a ZÖLDÉRT öt figyelmet, Bulgária, Cseh- elárusítópavilont rendez be. ebből több mint kétezer Szlovákia, Jugoszlávia, Len- s meieg jesz szolgála­négyzetméteren szocialista gyelország, az NDK, Romá- tot tesz az a 20 kis elárusító­SterenkÖZel SvS. ^ 3 -TT Ugyancsak sókan vesznek a magyar kiállítási terule- látják el a vásárlókat A vá­részt a híradás-technikai ten. sár különböző vendéglátó he­szekéió bemutatóin is. Közismert, hogy a fejlett lyein együttvéve csaknem A vásár szervezője a tőkés országokkal és a har- 3000 ülőhely várja a vendé­HUNGEXPO, is gondot for- ma^ik Világ országaival is geket dil a különböző szakmai programokra. A kilencnapos nemzetközi vásár öt napját szakmai napként kezelik, az üzleti megbeszélések, koope­rációs tárgyalások zavartalan lebonyolítása érdekében. A szocialista országok, a KGST-partnerek kiállítói a gazdasági Integrációs szerve­zet megalakulásának jubileu­ma jegyében rendezik meg bemutatóikat A BNV A és B Fontos a szolgáltafások további fejlesztése A családok ellátását köny­nyítő szolgáltatásokról ta­nácskozott a Magyar Nők Országos Tanácsának elnök­sége. Kedden a Hazafias Népfront budapesti bizottsá­Tájékoztató Mezőgazdasági gépesítés A mezőgazdaságban jelen- országos mezőgazdasági gé­leg 1300 különféle típusú pesítési tanácskozáson. Erről géphez és berendezéshez ke- tájékoztatták kedden az új­reken 70 ezer féle alkatrész- ságírókat a Technika Házá­ról gondoskodnak a vállála- ban a szervező bizottság tag­tok. A helyzetet tovább ne- jai. hezíti, hogy a gépek megkö- A négy szekcióban elhang­zelítően 60 százaléka im- zó csaknem 40 előadás a ja­portból származik, s az al- vitás, a karbantartás, a ve­katrész-utánpótlas emiatt is vőszolgálat és a felújítás gyakran okoz gondot. A me- gondjait elemzi. Az egyik zőgazdaság gépesítésének legfőbb gond: a sokféle gép­gondjait, az alkatrész-után- típus; ezek számát csökken­pótlás javításának lehetősé- teni kell. Ehhez a KGST-or­geit vitatják meg piájus 22— szágok közötti együttműkö­23-án Nyíregyházán a XIX. dés kínál jó lehetőségek gának székházában Erdei Lászlóné, az MNOT elnöké­nek vezetésével megvitatták azokat a javaslatokat, ame­lyeket megyei tapasztalatok alapján fogalmaztak meg a szolgáltatások további fej­lesztésének elősegítésére. Örömmel állapították meg: a szolgáltatásra vonatkozó korábbi észrevételeiket, ja­vaslataikat figyelembe vet­ték. A tanácskozáson össze­gezték, miként lehetne még jobban megszervezni a gyer­mekek étkeztetését, az áru­ellátást, a mosást, tisztítást, a háztartási gépek és a la­kások karbantartását. ipar szava... A befolyásoláshoz is három dolog kell Nyersanyag- és energia- arról is, hogy modern mező- tudják valamelyest kiegészf­szegény világunkban az ipar gazdaság nem képzelhető el tenl a termeltetési szerző­világszerte mostanában kezd komoly földolgozóipari hát- dések rendszerét. mivei így hozzászokni, hogy nyers- ter nelkul. E hatter fejlődé­anyag- és energiaforrásai séhez pedig — sok más mel- meghatározott gepek beszer­nem végtelenek, s nem min- lett — a nyersanyagellátás zéséhez állami támogatást dig az általuk megkívánt eddiginél nagyobb biztonsá- kaphat a mezőgazdaság. Ám mennyiségben és minőség- gára is szükség van. ez -s csak addig von2Ó több_ ben jutnak hozzá a megfe- , , lelő és szükséges anyagok- D , , , n^re a számára, amíg meg­fej. renz, pénz, pénz vásárolja a gépeket. Út a fejlődéshez hoz. S amennyire sok fájást okoz mindez az ipari vezetőknek, elgondolkodta- Természetesen vannak tó, hogy például az élelmi- olyan gazdaságok, mint a szeriparban, legalábbis an- kiszombori Üj Élet Tsz. nak egyes ágazataiban mind- amely lényegében, erkölcsi ez mindig is természetes, ha kötelességnek tekinti szerző- A jövő útja nyilván az az ipar számára nem is déses kötelezettségeinek tel- lesz, hogy a feldolgozóipar könnyen megszokható és be- jesítését. Igáz, ha gyöngébb jóval inkább integrálódik a kalkulálható jelenség volt. a termés, veszít ezen a bol- mezőgazdaságba, mint azt Hiszen például a konzerv- ton, s a gyár legföljebb csak eddig tette (tehette!). Mint gyárak sosem tudják előre, közvetve képes kompenzálni például a borforgalmi vál­mit hoz a következő év. mi- ezt a veszteséget. Például lalat, amely már régóta kö­lyen lesz az időjárás és a azzal, hogy a téeszben dol- zös szőlőtelepítéseket végez termés, mennyi gyümölcsre, gozó asszonyoknak szezonon a mezőgazdasággal, mind­zöldségre kell számítaniuk, kívül a konzervgyár mun- két fél hasznára és megelé­A szervezett ipari termelés kát biztosít. (Igaz. a képhez gedésére. S egyúttal termé­természetesen föltételezi, az is hozzátartozik: a sző- szetesen a piac hasznára is. hogy a bizonytalanságokat, vetkezet megunta. hogy S nézhetjük a bolgár. a amennyire csak lehet, kjkü- 4—5—6 partnerrel tárgyal- szovjet, vagy akár a nyugat­szöböljék. Ezért minden tő- jon, s naponta változó ára- európai országok példáját: a lük telhetőt meg is tesznek kon szállítsa termékeit. A feldolgozóipar, konzervipa­a konzervgyárak, így a sze- garantált ár. ha sokszor ala- mindenütt így vagy úgy. de gedi is. Csak az a kérdés: csonyabb is, mint általában szervesebben kapcsolódik a valóban eleget tudnak-e. ké- a szabadpiaci árak, no meg mezőgazdasághoz, pesek-e tenni? az egyetlen partner viszony- Természetesen _ m5ve, lag jó biztonságot nyújt a szövetkezetnek a hosszú tá­vú tervezéshez.) írott malaszt? ehhez is pénz kell — nem könnyen járható ez az ú* sem. s föltehetően hosszú is Az is igaz viszont, hogy lesz. Ám az is tény. hog­ezt még nagyon kevés he- már döntések születtek <" , . , , ,,,., lyen ismerték föl. emiatt konzervipar fokozottabb hetnének nyersanyagellátá- aztán & konzervgyár nem_ fejlesztéséről, mivel anélkül SUK biztosítására, am lehető-. igen számíthat nyersanyag- a mezőgazdaság és az élel­serf J f!rIve; _ , ellátásának kiegyensúlyo- miszerexport is csak töké­Hogy mit tehetnek a gyá­rak? Több mindent is te­egyre adnak módot: termel­tetési szerződéseket kötnek a mezőgazdasági üzemekkel. Vagyis kapacitásuk, terveik figyelembevételével lekötik zottságára. Akkor hát mit letlenül fejlődhet. Igaz. éb­tehetnének? Ha Varga Mi- ben a nehéz gazdasági hely­hállyal, a Szegedi Konzerv- zetben a gyárak még alig gyár termeltetési osztályá- érzik ennek a döntésnek ál­. . ,, . , - nak vezetőjével beszélget az dásos következményeit, hi­a megfelelő mennyiségű pa- emb€n kikerülhetetlenül szen például a Szegedi Kon­eszébe jut Montecuccoli há- zervgyárban egyetlen. már boryval kapcsolatos vélemé- régóta nagyon szükséges fej­nve, mármint hogy pénz, lesztés — az új paradicsom­pénz és megint csak pénz feldolgozó vonal — elvitte radicsomot, paprikát, ubor­kát, borsót, gyümölcsöt stb. Elvben minden rendben is lenne e szerződésekkel, hi­szen lényegük szerint biz­tonságot nyújtanának a me­zőgazdaságnak, mármint hogy el tudják majd he­lyezni, méghozzá garantált szükségeltetik hozzá. Varga Mihály például egy lehetőségről beszél: jó len­ne, ha az ipar társulások­az ötéves tervben rendelke­zésükre álló pénzt. S mi­vel gépparkjuk jórészt el­avult, annak korszerűsítésé­re is komoly összegek szük­ségesek. Ám az igazi fejlő­dés náluk is nyilván csak komplex módon képzelhető el. ha a jövőben technoló­, , , „ . giai bázisukkal egviitt fej­járás; jo a termes, nincs nyei vannak, tőkéje nincs lesztik kaDcsoiatáikat a me­semmi baj, ha csak az nem, hozzá Jgy pedjg a rendszer_ z6gazdasácgal. Méghozzá szervezés alapjai hiányoz- közösen, közös érdekeltsége­nak. Ma csak az ötéves bá- ket teremtve, zisgazdasági szerződésekkel Szávay István áron, termésüket, s bizton- ban vehetne részt a mező­ságot az iparnak: lesz ele- gazdasággal közösen, vagy gendő nyersanyaguk a sze- lehetősége nyílna arra, hogy zonban. Csakhogy: éppen a belépjen egy-egy rendszer­garantált ár! Ha ió az idő- be. Ám az iparnak csak igé­hogy a konzervgyárak ere­jükön, kapacitásukon fölül is óriási mennyiségben ve­szik át a megtermett zöld­séget, gyümölcsöt. Ám ha rosszabb az év. kevesebb te­rem a számítottnál, akkor a garantált ár mélyen alatta marad a szabadpiaci árak­nak. S akkor a konzervipar ióval kevesebb nyersanyag­hoz jut, mint a szabadpiac, vagy azok a vállalatok, amelyeknek módjuk van fölvásárlási áraikat változ­tatni. Ilyenkor a szerződések tö­mege jószerével írott ma­laszt marad, s ha jobban belegondolunk, ez természe­tes is. Hiszen a gazdaságok is a piacról élnek, s rossz termés idején veszteségeiket még a nagyobb szabadpiaci árak sem igen kompenzál­ják. No meg olyankor a szabadpiac ellátása az első, hogy a lakosság elegendő friss zöldséghez, gyümölcs­höz jusson, nem is beszélve a friss zöldség exportjáról. Mindez természetesnek is tekinthető, legföljebb az nem, hogy a legkisebb ter­mésingadozást is elsősorban a konzervipar érzi meg, méghozzá meglehetősen aránytalanul. S itt nemcsak arról van szó, hogy sajnál­juk a konzervipart, hanem BÍBszösviés Olt Károlyt, a forradalmi munkásmozgalom régi har­cosát 75. születésnapja alkalmából az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében Havasi Ferenc, a Központi Bizottság tit­kára köszöntötte. Jelen volt Hocs János, a Központi Bizott­ság osztályvezetője. anyanyelvi Megbeszélés a népfrontnál A megyében élő nemzetisé- Józsefné, a megyei tanács vty lakosság politikai, társa- művelődési dalmi helyzetét, életkörül- vezetője a gi osztályának nemzetiségek menyeit figyelemmel kísérik anyanyelvi oktatásának sze­a különböző szervezetek. Az gedi lehetőségeiről tartott MSZMP megyei végrehajtó előadást. Többek között el­mondta, hogy a megyében élő háromezer nemzetiségi közül csaknem ezer Szegeden la­kik. Annak ellenére, hogy ez a szám nem tűnik nagynak bizottsága 1973-ban és 1976­ban vizsgálta trieg a nemze­tiségekkel kapcsolatos aktuá­lis kérdéseket, a megyei ta­nács vb pedig 1975-ben és 1979-ben tűzte napirendre ezt itt is szükséges az anyanyel­vi kultúra ápolása. Különö­hírt sen a szerb-horvát anyanyel­vi oktatás feltételeit igyekez­nek biztosítani. Az elképze­elnöksége mellett lések szerint az 1979—80-as nemzetiségpolitikai tanévben egy óvodában ta­nítják majd ezt a nyelvet. a témát. Nemrégiben adtunk arról, hogy megalakult a Hazafias Népfront Csongrád megyei működő bizottság. A tegnap, kedden megtartott ülésen jelen volt egy-egy általános iskolában Horváth Ágnes, a Magyaror- pedig az alsó, illetve külön szági Délszlávok Demokrati- a fölső tagozatosok részére kus Szövetsége és Medvegy András, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetsége főelőadója, valamint Budai János és Grósz György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének képviselője is. Móricz Jenö­né, a bizottság elnöke ismer­tette az idei munkatervet, melyet hozzászólások, kiegé­szítések után elfogadtak a je­szakköri foglalkozás vagi rendkívüli tárgy keretéber, oktatják a különböző isko­lákból jelentkező tanulókat Tekintettel arra, hogy Szegec határ közelében levő város, és nagy az idegenforgalom, szükségesnek látszik, hogy a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképző Inté­zetben is tanítsák a szerb­lenlevők. Ezután dr. Müller horvát nyelvet

Next

/
Thumbnails
Contents