Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-11 / 108. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÖLJETEK! o c, MSZMP SZEGED VÁRÓ SI BIZOTTS ÁG ÁNAK LA P J A 69. évfolyam 108. szám 1979. május 11., péntek Ara: 1,20 forint Illést tartott az MSZMP Szeged városi bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága ülést tartott tegnap, csütörtökön délelőtt a Kálvin téri pártszékházban. Deák Bélinak, a városi pártbizottság titkárának elnökletével. A testület ülésén részt vett Horváth Árpád, a Központi Bizottság munkatársa és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára is. Elsőként a pártbizottság — a városi tanács és az építőipar képviselőinek meghívásával — az építő- és épitőanyag-ipar helyzetéről szóló jelentést tárgyalta, a Központi Bizottság 1978. október 12—i határozata alapján, Berta Istvánnak, a városi pártbizottság titkárának előadásában. E jelentéshez kapcsolódott Papp Gyulának, Szeged megyei városi tanács elnökének előterjesztésében a lakásépítés és lakásgazdálkodás feladatairól szóló tájékoztató, ugyancsak a KB említett határozatának tükrében. A pártbizottság a két témát együttesen vitatta meg. A vitában részt vett Antalik András, a szegedi szolgáltató- és kommunális vállalatok pártbizottságának titkára, Kósa Mihály, a Szegedi Tervező Vállalat pártszervezetének titkára. dr. Boldizsár Sándor, a Csongrád Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Igazgatója, Kovács Sándor, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának titkára, dr. Koncz János. Csonka István, a városi pártbizottság osztályvezetője. Szolcsányi Gábor, a DÉLÉP üzemigazgatóia, dr. Jármai Tibor, a szegedi városi-járási ügyészség vezetője, Kószó József, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat igazgatója, Marcheschki Károly, a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat igazgatója. A pártbizottság e két témában a következő határozatokat hozta: 4 A városi pártbizottság ,m 1979. május 10-i ülésén megtárgyalta a városi párt-végrehajtóbizottság jelentését Az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről. továbbfejlesztésének feladatairól a Központi Bizottság 1978. október 12-i határozata alapján. A jelentést az elhangzott kiegészítésekkel és javaslatokkal együtt a városi pártbizottság elfogadta, és határozatot hozott a további feladatokra. A városi pártbizottság megállapította, hogy az 1964. évi, építőiparral kapcsolatos központi bizottsági határozat óta a szegedi székhelyű építőipari szervezetek is dinamikusan fejlődtek. A 15 év alatt elért fejlődés városunkban hozzájárult a nehézipar kialakításához, a könnyű- és élelmiszeripar bővítéséhez, a közlekedés, a hírközlés fejlődéséhez. Jól szolgálta várospolitikai céljaink megvalósítását Bővült az építőipari gazdálkodó egységek technikai felszereltsége, elsősorban a mélyépítésben és a szerkezetépítésben, ezzel azonban nem tartott lépést a befejező szak- és szerelőipar gépesítése. Nem kielégítő a gazdálkodó egységek kooperációs tevékenysége sem. A tervező szervezetek kapacitása a város igényein túl a megyei igények kielégítésére is elegendő. A fejlődés és az eredmények ellenére a feladatok teljesítését tervszerűtlenség. a beruházások nem kielégítő előkészítése, a megvalósításban részt vevő szervezetek együttműködésének alacsony színvonala hátráltatja. Így a termelőerők jelentős fejlődése ellenére sem tudta az építőipar maradéktalanul kielégíteni az igényeket. Az elutasított munkák csökkenése mellett egyre nagyobb volument képvisel a fenntartási munkákkal kapcsolatos Igény. Különösen a XI. kongresszus óta jelentősen javult a pártszervezeteik irányító tevékenysége. Az építőipar előtt álló feladatok az elkövetkezendő időszakban sem csökkennek. Ezért a feladatok megoldása fokozódó mennyiségi és minőségi követelményeket támaszt Ez jobb szervezettséggel, hatékonyabb technikai fejlesztéssel, a meglevő tartalékok feltárásának fokozásával, az együttműködés szélesítésével és javításával oldható meg. A kivitelező szervezetek között észszerű munkamegosztás kialakítására is törekedni kell. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a régi, de még gazdaságosan felújítható lakóházak és középületek felújítására. Ehhez a nem szegedi székhelyű építőipari szervezetek részvétele is szükséges. A pártbizottság kéri az építő- és építőanyag-ipar, a tervező és beruházó szervezetek kommunistáit, a vezető munkakörben dolgozókat, valamint a munkáskollektívákat. aktívan működjenek közre a határozat végrehajtásában. 2

A városi pártbizottság • 1979. május 10_i ülésén megtárgyalta a városi párt-végrehajtóbizottság jelentését A lakásépítés és lakásgazdálkodás Szeged városi helyzetéről és fejlesztési feladatairól, a Központi Bizottság 1978. október 12-i határozata alapján. A városi pártbizottság a jelentést a vitában elhangzott észrevételekkel és javaslatokkal együtt elfogadta, és határozatot hozott a további tennivalókra A városi pártbizottság megállapította, hogy a lakásfejlesztés üteme a 15 éves lakásépítési terv alatt dinamikusan felgyorsult. A lakásállományban minőségi váltoáas következett be. A lakásépítés változatlanul elsődleges társadalompolitikai feladat marad. A második 15 éves lakásépítési tervidőszakban Szegeden 40—41 ezer lakás felépítésével számolunk. A lakásépítést a jelenlegi magas színvonalú közműellátással, nagy, ösz6zefüggő területeken gazdasági lehetőségeinktől függően, növekvő alapterülettel kell folytatni. A lakásokkal egyidejűleg épüljön meg a lakosság alapfokú ellátását szolgáló intézményi 'és kereskedelmi hálózat. A lakásépítésben a rendelkezésre álló korszerű házgyári és öntött technológiát kell alkalmazni, az egyedi foghíjak és tömbrekonstrukciók építésénél egyéb, korszerű technológia alkalmazása szükséges. A célcsoportos lakásépítés mellett a jövőben is folytatni kell az OTP saját beruházásában, valamint a lakásépítő szövetkezeti formában megvalósuló Lakásépítést. Kiemelten kell kezelni a munkáslakás-építés szervezését. A magánlakás-építést megfelelő hitelekkel, előkészített területek ' biztosításával, a típustervek választékának bővítésével, az anyagellátás javításával, építőgépek kölcsönzésével továbbra is segíteni kelL A felújítási lemaradások felszámolása, valamint a lakásállomány műszaki állapota alapján az időszerű és folyamatos felújítási igény kielégítése érdekében gyorsabb ütemben kell növelni a lakóház-felújítási kapacitásokat Szegeden 1979. január 1-én 12 672 lakásigénylőt tartunk nyilván- Az összes lakásigénylőből 8478 az elmúlt négy évben került nyilvántartásba. Tízéves lakásigénnyel 206 igénylő rendelkezik. A lakásgazdálkodásban messzemenően érvényesülnek a munkásosztályra, az ifjúságra, a népesedéspolitikára vonatkozó határozatok és irányelvek. 1980-tól erősödő követelmény, hogy az állami beruházásban létesülő lakások elosztása az eddiginél is következetesebb szociálpolitikai, rétegpolitikai elvek alapján történjék. A lakáselosztás jelenlegi rendszerét ennek megfelelően indokolt továbbfejleszteni. Fokozatosan ki kell alakítani a lakáscserék intézményes rendszerét, és ezt a tanács érdemi lakásgazdálkodási tevékenységének, részévé kell tenni. A pártbizottság felhívja a lakásépítésben közreműködő vállalatok, illetve szervezetek pártszerveit, kommunistáit, hogy aktívan működjenek közre a lakásépítés, lakásgazdálkodás hosszú távú tervének kidolgozásában és megvalósításában. A testület a továbbiakban meghallgatta Török József első titkár tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1979. március 28-i határozatáról; végül az 1979es gazdasági év indításáról, a gazdaságpolitikai cselekvési programokról Berta István számolt be a pártbizottságnak. Az ülésen Deák Béla mondott zárszót. Lázár Gyargy fogadta Jan Kutakowskit Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Jan Kulakowski, a Munka Világszövetségének főtitkárát, aki a Szakszervezetek Országos Tanácsának meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. A vietnami küldöttség látogatásai A vietnami Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége, amely Dang Quoc Baónak^ a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága első titkárának vezetésével tartózkodik hazánkban, csütörtökön délelőtt Szentendrére látogatott. A vietnami vendégek délután a főváros egyik nagy múltú mukáskerületébe, Kőbányára látogattak, a Kőbányai Gyógyszerárugyárat keresték fel. A látogatásra elkísérte őket Marqthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A gyárlátogatás után a vendégek — a gyógyszerárugyár kultúrtermében — magyar—vietnami ifjúsági és barátsági nagygyűlésen vettek részt, ahol Maróthy László és Dang Quoc Bao mondott beszédet (A magyar—vietnami nagygyűlésen elhangzott beszédeket lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Klaus Bölling Budapesten Dr. Várkonyi Péter államtitkárnak, a -Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökének meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezett dr. Klaus Bölling államtitkár, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kormánya sajtó- és tájékoztatási hivatalának vezetője. fl korszerűség jegyében Vasúti irányítás számítógépekkel Országos konferencia kezdődött Szegeden Aos S. Sándor felvétele A konferenciával egyidöben mikroszámítógépes gyakorlati bemutatót is tartottak IV Itatják" a rizst A Tisza völgyének délalföldi gazdaságaiban megkezdték a „legszomjasabb" mezőgazdasági kultúrának, a rizsnek az első úgynevezett kelesztő árasztását A Tiszából és a Hármas-Körösből több mint ötezer hektárra juttatnak nyolcvan-száz milliméter csapadékkal felérő vizet Csongrád és Békés megyében a legnagyobb területen a hódmezővásárhelyi, a pankotai, a szarvasi, a körösi állami gazdaság, valamint a szentesi Termál Tsz vetett vízi gabonát. Az utóbbi három esztendőben a Dél-Alföldön — akárcsak az ország egyéb vidékein — alacsony hozamokat értek el a szeszélyes, hűvösebb időjárási viszonyok miatt Mivel az érés is késett, az Idén előtérbe került a rövidebb tenyészidejű, az időjárás viszontagságaival szemben ellenállóbb fajták termesztése. Az állami gazdaságok régi telepeiken általános rekonstrukciót hajtottak végre, összefüggő nagy táblákat alakítottak ki. Mindez olyan előnnyel jár, hogy a modern gépi berendezéseket a vetésnél ' és a betakarításnál tökéletesebben tudják kihasználni s e munkák üteme is meggyorsul. Megszüntették a talajok egyenetlenségét, hogy a növényzetet azonos magasságú víz borítsa és könnyebbé váljék az aratást megelőző lecsapolás. A vasútforgalomban az utóbbi években egyre inkább érezhető a feszültség a népgazdaság fejlődéséből adódó feladatok és a végrehajtásukra rendelkezésre álló munkáslétszám. között. Az előbbiek növekednek, az utóbbi csökken. Az okai jórészt ismeretesek, s a feszültség feloldásához nem elegendőek a munkaerő megtartására tett erőfeszítések. A' korszerűségből egyértelműen fakadó követelmény, hogy a munkafolyamatokat a korábbinál jobban, ésszerűbben szervezzék, amelynek köszönhetően a munkaerőhiány sem okozhat gondot, s a munkáskezekkel is jobban lehet „gazdálkodni". A célt legjobban segítő eszközök a számítógépek — a számítástechnika. Ez a felismerés a Magyar Államvasutaknál a 70-es évek közepétől érett cselekvéssé, és a KPM-célprogramnak megfelelően határozták el a fontosabb állomások, rendező-pályaudvarok információ és irányító rendszerének kiépítését Ezekről a kérdésekről esik szó a tegnap Szegeden, a Technika Házában megkezdődött kétnapos konferencián, amelyet a Közlekedéstudományi Egyesület szegedi szervezete rendezett az ország vasúti szakembereinek részvételével. A „Mikroszámítógépek alkalmazása a vasútüzemű folyamatok irányításában" című tanácskozás ünnepi megnyitóját Lovász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője, a Közlekedéstudományi Egyesület szegedi területi szervezetének elnöke tartotta. Bevezetőjében üdvözölte az elnökség tagjait, akik közt az MSZMP Csongrád megyei bizottságának képviseletében megjelent dr. Győrffy László. A vasútigazgató áttekintette a fejlesztés során alkalmazott számítástechnikai rendszereket és alkalmazási lehetőségeiket. Gájer Ferencnének, a KPM Vasúti Főnökség számítástechnikai koordinációs bizottság titkára előadásában ismertette a MÁV számítástechnikai koncepcióját. Egyebek között szólt árról, hogy a vesútfejlesztésben a jövőben fokozott szerephez jutnak a számítástechnikai rendszerék, amelyeknek kiépítése megkezdődött, mégpedig az egyes fontosabb vasúti csomópontok, rendező-pályaudvarok számítógépes információs és irányítási szolgálatának szervezésével. A MÁV Szegedi Igazgatósága ebben a témában úttörő feladatot vállalt: 1976-bán kísérleti jelleggel megkezdte a területén levő határállomások kocsiadatainak operatív feldolgozását, a VTS 56100 M. típusú mikroszámítógépen. Kelebián, Röszkén és a román határon levő Kötegyánon, a nemzetközi forgalomban több ezer kocsi fordul meg, amelyeknek aktahalmazokká tornyosuló adatait az állomások dolgozói időrabló munkával rendezték. Az új módszer szerint rádiós rögzítési technológiával oldották meg ' az adatokat a mikroszámítógéphez történő eljuttatását. Az eredmény máris le* mérhető: a közel három éve bevezetett eljárás 30 százalékkal csökkentette az adatok nyilvántartására fordított időt, ugyanakkor pontosabbá, megbízhatóbbá is tette az információszolgáltatást. A közelmúltban Miskolcon, Pécsett és Debrecenben kezdték meg a mikroszámítógépes • adatfeldolgozást, az idén pedig az ország „szárazföldi kikötőjében". Záhonyban is áttérnek a sikerrel bemutatkozott rendszerre. A konferencián nagy érdeklődés kisérte a szegediek erről szóló előadását — melyet Papp László ismertelett. Emellett hat referátum hangzott el a programban. Ma a konferencia folytatja munkáját « 4 4