Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

12 Vasárnap, 1979. május 94. Évforduló Harmincéves a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége Ünnepi választmányi ülés Gyulán Szombaton Gyulán, az Er­kel Ferenc Művelődési Köz­pontban ünnepi országos vá­lasztmányi ülést tartottak a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének 30. éves megalakulása alkalmá­ból. Ugyanekkor ünnepelték a gyulai román nyelvű gim­názium megalapításának, to­vábbá a szegedi Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola ro­mán nyélv * irodalom tan­széke létrehozásának 30. év­fordulóját. Az országos választmányt, valamint a párt- és a tömeg­szervezetek képviselőit Szilá­gyi Péter, a szövetség főtit­kára köszöntötte. Ünnepi megemlékezésében az elmúlt 30 év szövetségi munkáját vázolva hangsúlyozta, hogy Magyarország történelmében a felszabadulás után vált le­hetővé a nemzetiségek, így a román nemzetiség számá­ra is az önálló szervezet lét­rehozása. Kiemelte; az MSZMP marxista—leninista nemzetiségi politikájának gyakorlati. érvényesülése egy­értelműen bizonyítja, hogy különböző nyelven beszélő emberek egyet akarva építik a szocializmust. Szólt arról, hogy 1957-től a közművelődési feladatok aktívabb végrehajtásával és az alkotmányjogi feladatok propagálásával bővült a nemzetiségi szövetség fel­adatköre. A jubileumát ünneplő szö­vetséget a Kulturális Minisz­térium levélben köszöntötte. Felszólalásában tolmácsolta a jókívánságokat Moholi Ká­roly, a szegedi főiskola fő­igazgatója, valamint Budai János, a Nicolae Balcescu romén nyelvű gimnázium igazgatója. Szombaton hazánkba érke­zett az Arad megyei Muresul folklóregyüttes. Az 55 tagú ének-, zene- és táncegyüttes első fellépése a 30 éves ju­bileumát ünneplő román de­mokratikus szövetség ünnepi országos választmányi ülését követően Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központ­ban volt. Kilencnapos ma­gyarországi turnéjuk során a román énekesek, zenészek és táncosok Kétegyházán. Méh­keréken, Budapesten, Berek­böszörményben, Balmazújvá­rosban, Fehérgyarmaton, Csorváson és Eleken mutat­ják be műsorukat. Hadifogoly­csere • Hanoi (MTI) A vietnami és a kínai Vö­röskereszt " képviselői szom­baton folytatták tárgyalásai­kat a teljes hadifogolycsere lebonyolításához szükséges Intézkedésekről. A megbeszé­lések színhelye a két ország közötti úgynevezett Barát­ság-átkelőhely környéke. A hadifogolycsere első sza­kaszát ugyanitt bonyolították le az elmúlt hétfőn, és a ko­rábbi bejelentés szerint má­jus 28-án itt kerül sor a csere második szakaszára is. Ekkor Kína 118, Vietnam pedig 20 hadifoglyot ad majd át. A szombati találkozó fel­adata annak meghatározása, miként lehetne a leggyor­sabban végrehajtani a teljes hadifogolycserét. LCkSONCZI PAL AUSZTRIÁBA UTAZIK Az osztrák főváros Loson­czi Pálinak, az Elnöki Ta­nács elnökének hétfőn kez­dődő hivatalos látogatáséra készül. A kormány félhiva­talos lapja, a Wiener Zeitung szombati számának első ol­dalán közli Losonczi Pál fényképét és röviden is­merteti az államfői szintű látogatások korábbi állo­másait Az Elnöki Tanács elnöke már 1971-ben. is járt Ausztriaban. majd pedig két éve, 1977-ben osztrák kollé­gája, dr. Rudolf Kirchschlá­ger szövetségi elnök -látoga­tott el Magyarorszáigra. A bécsi lap megemlíti, hogy ezen a legutóbbi államfői találkozón született meg az első megállapodás a két or­szág közötti vízumkényszer feloldásáról, amely azután 1979. január 1-én 1 lépett ha­tályba. APARTHEID ES SZOLIDARITÁS A szovjet-afroázsiai szo­lidaritási bizottság által ren­dezendő „A közvélemény sze­repe az apartheid és gyar­mati elnyomás elleni harc­ban" témájú nemzetközi szemináriumra szombaton Alma-Atába utazott a ma­gyar szolidaritási bizottság küldöttsége dr. Deák Lívia, az MSZB elnökhelyettese ve­zetésével. ROMÁIN VILON GUERA BUDAPESTEN A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa meghívására szombaton Budapestre ér­kezett Romáin Vilon Guera, a Szakszervezeti Világszövet­ség alelnöke, a Benini Dol­gozók Szakszervezetei Or­szágos Szövetségének főtit­kára. Szombaton délelőtt Romáin Vilon Guerát fogad­ta Gáspár Sándor, azSZVSZ elnöke, a SZOT főtitkára és megbeszéléseket folytattak a szakszervezeti világszövetség tevékenységének időszerű kérdéseiről. LENGYEL PARTMUNKASOR HAZÁNKBAN Szombaton elutazott ' a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége, amely a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására, Stefan Oparánák, a KB osz­tályvezető-helyettesének ve­zetésével május 22—26. kö­zött pártunk eszmei neve­lőmunkájának tapasztalata­it tanulmányozta hazánkban. A küldöttséget fogadta Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályveze­tője. Ék hét 3 kérdése © Mi a jelentősége az NSZK új belpolitikai fejleményeinek? . Soha nem lehet valamit elég korán elkezdeni. Ügy látszik, ezt a régi bölcses­séget vallja Franz-Josef Strauss, a Bajor Keresz­tényszociális Unió vezére is, aki a héten bejelentette: kancellárjelölt kíván lenni a következő választásokon. Az NSZK-beli választások azonban csak a jövő ősszel esedékesek, így a jelentke­zés, vagy inkább önjelölés valóban korainak tűnhet, addig még sok víz folyik le a Rajnán és a Majnán. Csakhogy, Strauss azért in­dította meg hosszú mene­telését, mert két csatát kell vívnia. Először, hogy jelöl­jék az uniópartok, másod­szor, hogy azután össze­mérhesse erejét a jelenlegi koalíció éllovasával, minden valószínűség szerint, Schmidt kancellárral. Egyelőre tehát az elővá­lasztási ütközetek vannak napirenden, annál inkább, mivel a kereszténypártok ré­széről eddig mindig a CDU, a kereszténydemokraták ál­lították a kormányfőjelöltet. Strauss azonban gyengeség­gel, a képzelőerő és a ha­tékonyság hiányával vádolja Kohlt, s maga akar helyé­be lépni. Elhatározásának okai kő­zött szerepel, hogy a brit és kanadai konzervatív győ­zelmek után hasonló nyu­gatnémet irányzatban re­ménykedik (az osztFÓk vá­lasztások másmilyen ki­meneteléről természetesen si­etve megfeledkezett), s úgy gondolja: talán előnyére vá­lik az új elnök, Kari Cars­tens személye. A keresz­ténydemokrata politikust a héten választották államfő­vé. .Jiém közvetlen szava­zással, népszerűségi muta­tói ugyanis igen' alacsonyak voltak, hanem a képviselők és »tartományok ~ "voksatve 1, e területen viszont az unió­pártok vannak többségben. Strauss döntésében közre­játszhat, hogy a politikus a jövő esztendőben eléri a hatvanöt esztendős kort, vagyis, ez az utolsó reális lehetősége az indulásra. Strauss bejelenlése ala­posan megkavarta a bonni vizeket, s nehéz előre látni a következményeket. Köny­nyen lehet, hogy ádáz bel­harc alakul ki a jobboldali ellenzék körében, nincs ki­zárva egy „negyedik párt" megalakulása, ami a CSU­nak a bajor keretek közül történő kilépését és orszá­gossá válását jelentené. S a bajor politikusnak szá­molnia kell azzal, hogy a konzervatívok olyan orszá­gokban törtek előre, ahol az elégedetlenség a gazda­sági bajokban gyökered­zett, s mindenképpen vál­tozást akartak. Az NSZK­ban azonban viszonylag ked­vezőbb a gazdasági háttér, S miközben a nyugatnémet jobboldal a külpolitikában az enyhülést veszi célba, a töb­bi nyugat-európai országok­ban, ha akadozásokkal is, de a józanabb és reálisabb erők hallatják hangjukat. Ilyen körülmények között a nagyon korán induló — eset­leg nagyon későn érkezhet a célba... © Mi az oka a Bokassa császársága körüli botránynak? A közép-afrikai császárság jelentőségét főként straté­giai helyzete (nevéből is következően a kontinens szívében helyezkedik el), valamint uránérc-tartalékai biztosítják. Ezért Párizs­ban sok mindent elnéztek szövetségesüknek, Bokassá­nak, aki legutóbb fényűző koronázási szertartással hív­ta fel magára a figyelmet. A világ egyik legszegényebb országában 400 millió dol­lárt fecséreltek el e cere­móniára, s Bokassa — kü­lönböző formákban — 18 kilogramm aranyat, tömén­telen drágakövet aggatott magára. Eddig is köztudott volt rendszerének korruptsága és kegyetlensége, a minap azonban végre elmondhatták a szemtanúk, hogy április­ban gyermekeket és kisdiá­kokat mészároltak le a fő­város, Bangui utcáin. (Akis­iskolások azért tiltakoztak, mert kötelezővé tették szá­mukra, hogy az államfő fe­leségéhek gyárában készült drága-- egyenruhát visel­jék!), A császár először ta­gadott, azután beismerte, hogy „külföldi hatás alatt álló 15—16 éves kamaszo­kat lőttek agyon"... Ezek voltak az előzmé­nyek, s amikor a héten KigaMban, Rwanda fővá­rosában Gíscard francia el­nök az egykori gyarmatok, részben ma is Párizs-barát vonalat képviselő vezetőivel találkozott, nem kis teher­tételnek bizonyult a „közép­afrikai kapcsolat". Valószí­nűleg Amin ugandai elnök dicstelen példája is felöt­lött, amikor Franciaország most egyszerre haragra gyul­ladt. legalábbis haragosnak mutatta magát. Bejelentet­ték a katonai segély szüne­teltetését — igaz, már ki­építették előzőleg Bokassa testőrségét —, viszont a gazdasági segítséget válto­zatlanul folyósítják. Franciaország, amikor sta­bilizálni szeretné afrikai szövetségeseit, sőt, egy „af­rikaközi haderő" tervét is melengeti, szívesebben lát­na egy kiegyensúlyozottabb és szalonképesebb vezetést Közép-Afrikában. Egyelőre azonban még Bokassa a császár, s a vihar egy po­hár vízben látszik kavarog­ni. # Hogyan folytatódik a külünbéke-folyamat El-Arish átadása után? Ünnepélyesen visszaadták Egyiptomnak El Arist, azt a városkát, amelyet a Si­nai-félsziget székhelyének tartanak. (A több mint hat­vanezer négyzetkilométernyi bazaltos-sivatago® vidék igen gyéren lakott, alig 140 ez­ren népesítik be, főleg no­mádok.) Még a „mosoda­válságot" is rendezték, az izraeli katonák tisztítója ugyanis egyiptomi területbe ékelődött... A következő állomás az újabb Szadat—Begin találko­zó, s Vance amerikai kül­ügyminiszter védnökségével a palesztin autonómiáról tervezett tárgyalássorozat megkezdése. Köztudomású, hogy nem önrendelkezésről van szó, csupán korlátozott autonómiáról, (nem terüle­tekre, hanem személyekre vonatkozik) s maguk a pa­lesztinok még csak nem is vehetnek részt a megbeszé­léseken. Az egyiptomiák szeretné­nek elérni valamit, már csak azért is, hogy azt felmutat­hassák a többi arab orszá­goknak. Izraeli részről ter­mészetesen nem hajlandók igazi engedményre. így az­után a palesztin probléma megoldása, amely kulcskér­dése a közel-keleti rendezés­nek — nem mozdulhat ki a holtpontról. Mindez csak fo­kozza Kairó elszigetelődését, újabban már Szudán ls, amely Ománnál és Szomá­liával együtt egyedül tartot­ta fenn vele a hivatalos kap­csolatokat, rosszallását nyil­vánította. Szadatfiak az a gesztusa, hogy menedékjogot biztosítana a sahnak, ezt a magányosságot tovább fo­kozná, az arab világon túl, az iszlám országok körében is. Mintha csak összebeszél­tek volna, a világsajtó szin­te egyöntetűen variálja a filmcímet, amikor az egyip­tomi politikával foglalkozik: a rövidtávfutú magányossá­ga... Réti Ervin A lakásépítés továbbra is első helyen álló társadalompolitikai {eladatunk Cnboiínű gazdag terv a tizenöt éves üVKUlllU, lakásépítési program. Ered­ménye nem puszta óhaj, hanem átgondolt összefüggések, többször ellenőrzött számí­tások,, a tervszerű építőmunka gyümölcse. Nagy történelmi vívmányunk, hogy az elr ső tizenöt éves lakásépítési terv időszaka alatt közel 45 ezer lakás épült Csongrád megyében. Vagyis, minden harmadik csa­lád új lakásba költözhetett. A felszaba­dulás előtti évek, majd az azt követő más­fél évtized elmaradása miatt ugyanakkor továbbra is legnagyobb társadalmi feszült­séget a lakáshiány Jelent. Ezért joggal ál­lapította meg legutóbbi illésén a megyei pártbizottság, hogy a lakásé tintás fejlesz­tése elsődleges társadalompolitikai feladat volt és az is marad. Nem túlzás, ha az első hosszú távú la­kásépítési terv teljesítését és túlteliesítését korszakos jelentőségűnek minősítjük. Az életkörülmények alakítása, javítása szempontjából meghatározó Jelentőségű a lakásellátottság. Ezért a pár-, a kormány­és a helyi szervek terület- és település­fejlesztő politikájának fontos része a la­kásépítés. az elmúlt évek tapasztalatai alapján mondhatjuk: eredményeként meg­változik megyénk városainak, községeinek arculata, kibontakozik az a jelentős ur­banizációs folyamat, amely a Jövőben is meghatározója és jellemzője lesz fejlődé­sünknek. Közismert igazság, hogy a legalaposab­ban átgondolt megoldásokat is a való élet próbatétele hivatott igazolni. Az is biztos, hogy ez esetben is a gyakorlati élet igényei szerint kell igazítani az eredeti elképzelé­seket. A tervek valóra váltása közben is vizsgálni kell, hol tartunk, hová jutottunk, s mit, hogyan kell változtatni, hogy a célt: a második 15 éves lakásépítési tervet tel­jesítsük. A megyei pártbizottság néhány hete ösz­szegezte lakásépítő munkánk, s ezzel össz­hangban a lakásgazdálkodás tapasztalatait. Az elmúlt vasárnap a megyei lapok ha­sábjain olvashattuk az ülésről kiadott köz­leményt. ennélfogva a közvélemény előtt ismertté váltak munkánk eredményei és feladatai. Az 1990-ig terjedő időszakra legfontosabb tennivalóink is megfogalma­zódtak. Örvendetes jellemzője egész megyénk­nek, hogy az új lakóházak építésének eredményeként nemcsak a vá­rosok, a községek képe formálódik, hanem az emberek véleménye is. Akik még la­kásra várva sürgetik az újabbak építését, azt mondják: csak így tovább. Mások, akik már az új városrészekbe költöztek, azt kérdik: miért nincs már elegendő üzlet, bölcsőde, óvoda a körzetben? A tanácsok a fejlesztési tervek kimunkálásakor a va­lós társadalmi szükségletekből indulnak ki. Tudatában vannak valamennyi felol­dandó feszültségnek, amelyeket a kommu­nális létesítmények időleges hiánya okoz, nem feledkezve meg a lakosság jogos igé­nyei kielégítésének komplex teljesítése szükségességéről. Ma és holnap is azt hangsúlyozzuk, hogy elsődlegességet a la­kásépítésnek biztosítunk, mert itt van a legnagyobb feszültség, ez az emberek leg­nagyobb gondja, és nem utolsósorban azért is, mert a lakásépítés révén teremtődnek meg a kapcsolódó fejlesztésekhez szükséges anyagi eszközök. Tudjuk, hogy megyénkben a városrende­zési elképzelések és megvalósítások sok űj igényt és feladatot jelentenek. Nem­csak a kommunális ellátottsági, hanem esztétikai problémák is felvetődnek. Való igaz, hogy a most következő években az előirányzott lakásszám megépítése jelentős feladatot, átgondolt tervező, szervező és koordináló munkát igényel. A megye te­lepülési adottságai szinte követelményként írják elő, hogy a lakások ott épüljenek fel, ahol azokra társadalmilag is a legnagyobb szükség van. Ezért tartjuk hosszú távú la­kásépítést programunkat városcentrikus­nak. s ezen belül biztosítjuk Szeged me­gyét város elsőbbségét. Megyénk városias jellegéből kiindulva, a lakások 75—80 szá­zalékát az öt városban, illetve Kisteleken kívánjuk felépíteni. Szegeden összesen 40 ezret építünk fel. Ugyanakkor gondot for­dítunk a nagyközségekre és községekre is, itt mindenekelőtt a családilakóház-építést támogatjuk, de állami lakásokat is kívá­nunk építeni olyan mértékben, ami az utóbbi években kialakult. Emellett a kor­szerű. OTP-lakásépítési formának kívánunk teret biztosítani. Mint eddig, a jövőben is a mennyiség, az építési ütem, az épületek magasságának növelése stb. állnak majd előtérben, együtt és egyszerre. Ezért nem könnyű a beruházók, a tervezők, az építők munkája. Természetesen nem feledkezhetünk meg a lakóházak formájáról, homlokzataik vál­tozatosságának bővítéséről. Az eddig alkal­mazott megoldások, a változatok gazdasági és esztétikai szempontból egyaránt indokol­tak. Jóval több megoldást kell tervezni a jövőben a házgyári elemekből, figyelem­mel a családok összetételére. Nem feled­kezhetünk meg arról sem. hogy a színek, a dekoratív elemek mértéktartó alkalma­zása segíti az építőipart javítja a város­képet, mint ahogy ennek sok jó példáját látjuk már több helyen. Bízunk tervező­inkben, építőinkben, mert az elmúlt évek­ben is tapasztalhattuk, hogy a házgyári technológia alkalmazásával nem korláto­zódott az alkotó fantázia. A lakástermelésnek világszerte, s mt, Csongrád megyeiek is. az új lakóházak épí­tése mellett, a régiek felújítását is részé­nek tekintjük. Bontani és építeni, építeni és tatarozni, ez a városépítés lényege. A régi lakóházak nemcsak fizikailag, szer­kezetileg öregedtek el. hanem „erkölcsi­leg" is. A múlt század végén, a század ele­jén megyénk városaiban is a korszerű la­kás ismérveként emlegették, hogy bent volt a vízvezeték. Ma a távfűtés, állandó melegvíz-szolgáltatás az Igény. Ezt vesszük figyelembe, miközben építjük az új lakó­házakat. s felújítjuk a régieket. Ma már a lakások rekonstrukcióján mást értünk, mint néhány évvel ezelőtt A lakásállomány £55 mneeS sara eddig is számos intézkedést tettünk. A homlokzatfelújítások eredményeként megszépülnek a városképek. Lakóház-fel­újításra 1976-tól 521 millió forintot fordí­tottunk. Ma már nemcsak a régiek, a szá­zadforduló Időszakában épültek, hanem néhány év múlva a házgyári lakóépületek felújítására is gondolnunk kell. megte­remtve az ehhez szükséges feltételeket

Next

/
Thumbnails
Contents