Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

Vasárnap, 1979. május 27. 3 Véradók tanácskozása Tegnap délelőtt Szegeden, az MTA Biológiai Kutatóintézetének előadótermében folytatódott az V. országos véradó-konferencia. Dr. Rózsa József, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője üdvözölte a részt vevőket, majd dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára tartott tájékoztatót a megye gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről, fejlődéséről. Ezután dr. Simonovits István egyetemi tanár értékelte a véradómozgalom elmúlt kétévi munkáját, és vázolta az elkövetkező időszak feladatait Dr. Hollán Zsuzsa egyetemi tanár a vérplazma fehérjefrakcióinak előállítását s ennek klinikai jelentőségét ismertette. Dr. Gál György egyetemi tanár a véradószervező munka regionális rendszerhez kapcsolódó feladatairól beszélt. Dr. Bóné Júlia, a Magyar Vöröskereszt budapesti szervezetének osztályvezetője a térítésmentes véradás szervezéséről, dr. István Lajos címzetes egyetemi tanár a szervező munka új módszereiről, dr. Kovács Máté főorvos pedig a helyi agitációs munka jelentőségéről tartott előadást. Ma, vasárnap délelőtt dr. Pesta László, a Magyar Vöröskereszt budapesti szervezetének elnöke beszél a főváros vérellátásáról, majd dr. Gyüszü Miklós, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese összegzi a konferencián elhangzottakat Az V. országos véradó-konferencia Hantos Jánosnak, a Magyar Vöröskereszt szavával fejeződik be. Az öltözködési kultúra fejlődése Pártfórumon a ruházati ellátás Számolhatunk-e a kereslet további növekedésével ruházati cikkekből és ahhoz mérten fejlődik-e az üzlethálózat? A készlet bővítésével megoldható-e a szezonális árukból a jobb ellátás? Milyen szerepet játszik a forgalomban a Centrum-hétfö? Az új nyitvatartási rendnek van-e gazdasági jelentősége? települések között. A város politikai határozatokból a ránépessége 1976—78-ban 3,2, juk eső feladatoknak eleget a népesség korcsoportok sze- tegyenek. Tükröződik ez szárinti összetételében a 0—14 mokban is. E tekintetben éves korúak száma pedig 9,2 77,7 millió forint forgalmászázalékkal nőtt. Ezek a szá- val tavaly első helyen állt a mok meghatározó jellegűek Komplett Ruházati Vállalat, a ruházati forgalom, az igé- Ez az összeg 13 százalékkal nyek kielégítésének alakulá- nagyobb az 1976. évinél sában. Gyermek- és ifjúsági ruháA város ruházati forgalma zati boltjainak forgalma is Boltról boltra járnak a szü- 40 üzletben 10 ezer négyzet- ennyivel nagyobb a vállalat lők, hogy 10—12 éves fiuk- méter alapterületen realizá- öeszforgalmánál, nak vásároljanak félcipőt, j^ott tavaly. Az üzletek A Centrum Áruház ruhászandalt, hosszú vagy rövid többségének korszerűsítésé- zati forgalma tavaly 54,9 nadragot, de nem kapnak. Vel javultak a vásárlók és az millió forint volt, 38 százaMiert van ez így? üzletek dolgozóinak körül- lékkai magasabb az 1976. Ilyen és ehhez hasonló ményei. A nagyáruház elké- évinél. Az utóbbi három évkérdések vezettek be az szültével még inkább javul ben ebben az áruházban 20 MSZMP Szeged városi bi- majd a helyzet. A ruházati százalékkal nőtt a ruházati zottsága mellett műkodo gaz- forgalomban a Komplett Ru- cikkek forgalma. Hozzájárult daságpolitikai bizottság leg- házti Vállalat 47, a Centrum a növekedéshez, hogy az úgyutóbbi tanácskozását, ame- Áruház 36, a Szeged és Vi- nevezett Centrum-hétfőkön lyen Keit Csabáne dr., a vá- déke ÁFÉSZ 4 százalékot számos esetben gvermekrurosi tanács kereskedelmi osz- képvisel. Ezek mellett az házati cikkek szerepeltek, tályának vezetője előteriesz- ABC-áruházak és a magán- Szegeden a ruházati forgatásé tájékoztatásként szere- kereskedelem a forgalomból lom 1976-hoz képest 13,4. pelt a város ruházati ter- 13 százalékban részesül. gyermekruházati cikkekből ellátásáról, kü- Taya] ruházati összfor- 24 százalékkal natekintettel a gyermek- galomban a divat. a kötött. gyobb. áru és fehérnemű 33, a kon- Az áru nagyobb hányadát fekció 26—28, a cipő 15 szá- a nagykereskedelemtől szerzalékkal szerepelt. Csökkent zik be a kiskereskedelmi a kereslet a méteráruk iránt vállalatok, a többit helyi 37 új mérettáblázat megjele- gyártó cégektől, ipari szövetnésével, másrészt a fazon- kezetektől, rövidárucikkeket árak emelkedése miatt. Nem pedig magánkisiparosoktól, volt kedvező hatású a vásár- Ezekkel a kapcsolatok körét lás növekedésére lakástextí- bővíteni kettős, sőt hármas <- „ , ,„• m„u . , , . liában a nem kellő minőség érdekeltség, ha a vásárlók keresk^elm köLnt S i^ * vá!aszték ^nyegámban, igényét is figyelembe veszftoHus-i^-L. -a- ww^I Jt konfekcionált ágyneműkben, szük. Az utóbbi két évben fotitkáranak zar- lentős szerepet t be a tob- függönyökben. Egyöntetű a a ruházati ellátásban ' v^cxjngrda megyei varos es tt^ctáI 1 ar»ffr4e* és ifjúsági ruházkodási cikkek kínálatára. A tanácskozáson — amelyen dr. Kúti Árpád, a gazdaságpolitikai bizottság vezetője elnökölt — részt vett dr. Csonka István, a városi pártbizottság osztályvezetője, s a kibővített ülésen ott voltak a nagvé°. kiskereskedelem vezetői is. Együttműködés Szocialista együttműködési megállapodást és komplex keretszerződést kötött a Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, valamint a Volán 10. sz. Vállalat tegnap, szombaton. A szerződést Sipos Mihály, a DÉLÉP vezérigazgatója és dr. Kardos János, a Volán igazgatója írta alá. A lényeg: a DÉLÉP a személyszállítási, az árufuvarozási és a rakodási feladatok komplex megoldásával a Volánt bízza meg. A két vállalat az eddiginél szigorúbban ellenőrzi a gépjárművek kihasználását, gazdaságos munkáját és a tapasztaltakról tájékoztatják egymást Nagyobb gondot fordítanak az üzemi és a közúti balesetek elleni védekezésre. Példa az elővigyázatosságra: a különösen veszélyes rakodási területeken dolgozó közlekedésiek számára a DÉLÉP is megadja a munkavédelmi előírásokat. A szerződés számos megjegyzést tartalmaz még; ezek egyike: a Volán utazási irodája segíti a DÉLÉP dolgozóinak hazai és külföldi utazásait a a megállapítás: a kereslet a nőségre. korszerű, a könnyen kezelhe- kifogások tő felsőruházati cikkek felé cégeknél a mia választékra eső háttere a gyártó keresendő és ketolódott eL A cipőforgalom vésbé a kereskedelemben, 30 százalékkal volt nagyobb, amely azt hozza forgalomba, mint 1976-ban, viszont sem amit és amilyet kap. Szezoválasztékban, sem mennyi- nális, az évszakhoz igazodó ségben nem volt megfelelő árukból általában egyszer a kínálat felső kötöttárukból, rendelhet a kiskereskedelem különös tekintettel a divat és alig van kilátása arra, szerinti igényekre. hogy árusítás közben a színGyermekruházati cikkek- és méretbeli hiányokat póből mennyiségben és válasz- tolhassa újabb megrendeléstékban — az eseti méretek- sel. vásárlással, bői eltekintve kamasz, bak- A lakosság igényét mindfis és leány ruháknál — meg- jobban kielégíteni ruházati felelő volt a kínálat tavaly, cikkekből jövőre is, már hasonlóan gyermekcipőből, most készül a nagy- és kisamelynek forgalma az utób- kereskedelem, s megrendelébi három évben másfélszere- seiket megkapják a szakipari sére nőtt, jóllehet volt kifő- termelőüzemek, gvárak, válgásolm való a választékban. , . ... - ,, , A kereskedelmi irányító és la!atok' hogy ldőben felké" végrehajtó szervek egyaránt szülhessenek a hazai piac elazon munkálkodtak, hogy a látására, népesedés-, ifjúsági és nő- L. F. fiz elmélyült barátság napjai M

indig közel állt egymáshoz a magyar és a lengyel. Népeink találkozóin, mint a most lezajlott lódzi barátsági napok eseményein, sűrűn emlegették ezt a résztvevők, s most már, több mint három évtizeddel mindkét ország felszabadulása után, nem is csupán a hagyományokra hivatkozva. Minden régi hagyománynál többet jelent a magyar—lengyel barátság és együttműködés az új társadalmi rend. a szocializmus építésében. Ezt méltatták, ezt szemléltették a Csongrád megyei találkozók Lódz megye küldötteivel. Mindenekelőtt e találkozók, a barátkozás tömegessé válása a jellemző. Mind szélesebb a két nép közvetlen testvéri találkozása, hiszen csupán most, a lódzi napok során, mintegy ötven rendezvényen folytatódott az ismerkedés, csaknem húszezer résztvevővel. Vendégek jártak nálunk a testvéri Lódz megyéből, akik azonban — örömünkre — teljes szívvel otthon érezték magukat, amint például egyikük, Edward Disko, a lengyel néphadsereg vezérőrnagya, szegedi látogatása alkalmával elmondotta: „Közös a cél, és ez összekapcsolja népeinket!* Lengyel vendégeink számára igazi munkás napok voltak a Csongrád megyei tartózkodás napjai. Az említett fél száz rendezvénynek főszereplői voltak. Tájékoztatást kaptunk a mai Lengyelországról. Egy dicső utat bejárt, harcos nép küzdelmes útjáról és nagyszerű eredményeiről a szocializmus építésében. Megismertük a lengyel gazdaság, az ipar, a földművelés, a kultúra, a művelődés eredményeit. Előadások, filmek, művészeti kiállítások. baráti esteíc adtak számunkra ízelítőt Lódz megyéről és annak tehetséges, dolgos népéről, ifjúságáról, művészeiről. Nagyszerű volt minden egyes megnyilvánulás a lódzi barátsági napok alkalmával, mert a két terület vezetése, vezető intézményei közötti rendszeres kapcsolat mellett maga a lakosság is részesévé vált a testvéri együttműködésnek. A szegedi megyeházán rendezett fotókiállításnak, a vásárhelyi vagy a szegedi képzőművészeti bemutatónak sok ezer nézője volt. Telt ház előtt vetítették Zanussi lenyűgöző hatású filmjét, a Spirált. Sikersorozat kisérte a táncegyüttes és a' bábegyüttes programjait. Ipari üzemekben, tsz-ekben szereztek személyes barátokat, teremtettek alapot tartós kontaktusra a helyszíni látogatások és eszmecserék, amelyek skálája életünk szinte minden területét átfogta. És sokat gyarapították a tudást kölcsönösen a tapasztalatcserék. Nagyszerű, hogy népeink ilyen sokoldalú találkozásokon öregbítik a barátságot. Ezt állapították meg maguk a vendégek is, Jan Likowski. a Lengyel Kultúra igazgatóhelyettese mindenekelőtt azt tartja nagy eredménynek, hogy e baráti kapcsolatok a társadalom minden rétegére kiterjednek. itt, Csongrád megyében és a távoli Lódzban is „Ha csak annyi történt, hogy Csongrád megye közelebbről megismerte Lengyelországot, akkor már érdemes volt" — mondotta. Márpedig ennél sokkal több történt. A Csongrád megyei lódzi barátsági napok eseménye során két. szocializmust épitö nép testvéri barátsága, együttműködése vált még szorosabbá. Tudjuk: ez az összefogás segít minket továbbr haladni a magunk választotta úton: Lódzban és Csongrcif b an — együtt. • Hazautazott a lódzi politikai delegáció A lódzi barátsági napok alkalmával a múlt héten megyénkben tartózkodott Genowefa Adamczewska elvtársnő, a LEMP lódzi bizottsága propaganda- és kulturális ügyekkel foglalkozó titkára vezetésével egy háromtagú politikai delegáció. A küldöttséget szombaton a Ferihegyen búcsúztatták dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Bányainé dr. Birkás Mária, a Szeged városi tanács elnökhelyettese és Molnár Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára. Tovább kell javítanunk az építőipari szolgáltatások színvonalát, elősegítve a társasházak és a személyi tulajdonban levő lakóépületek felújítási munkáit is. Természetesen. mint eddig, a jövőben is számítunk a lakosság saját munkáiára. Ahhoz azonban, hogy a lakóházaikat korszerűsítsék. felújítsák, elegendő anyagot, szerszámot kell biztosítani, s meg kell szervezni a gépek beszerzését, illetve kölcsönzését, más szóval: a lakásfelújítási szolgáltatást. Sokat építettünk, s a terveinkben szereplő 65—75 ezer lakás jelzi további tennivalóinkat. Ez teljes mértékben indokolt, mert közben az igények növekedése eredményeként egyrészt nem csökkent a lakásra várók száma, másrészt differenciáltabbak az igények. Az új lakóépületek csak részben jelentenek új lakást, mert pótolják az elavultat, s városainkban ma is igen sok elavult lakást tartanak nyilván. A második tizenöt éves lakásépítési programunkban a vizes, egészségre ártalmas pince- és szükséglakások felszámolására, illetve az ezekben lakók jó körülmények közé költöztetésére is gondolunk. Ez fontos politikai kérdés. A másik feladat a családok mobilitásából következik. A megyei pártbizottság határozata hangsúlyozza, hogy a jövőben is a lakáshoz jutás többféle formáját kell alkalmazni, növelve az elosztás hatékonyságát. az igények differenciáltabb kielégítése érdekében. Indokolt társadalmi igény, hogy a többgyermekes családok, a fiatal házasok és a fizikai munkások az átlagosnál gyorsabban jussanak lakáshoz. Mivel megyénkben még jelenleg is több ezer fiatal házas él albérletben, fokozottabban kell elősegíteni szerényebb igényű garzonlakások és ..albérlők házainak" létrehozását. Ily módon kívánjuk biztosítani elhelyezésüket. illetve kellő előtakarékosság mellett, végleges otthonteremtésüket. Az elmúlt években Szegeden minden igényt kielégítő garzbnlakásokat építettünk. Ezekben egyebek között 492 fiatal jutott átmenetileg otthonhoz. Ez a forma azonban elég nagy költséget jelent, mind az építtető, mind az ott lakók részére. Ezért hívja fel a figyelmet a megyei pártbizottság arra, hogy kívánatos a jól bevált garzonlakások mellett szerényebb kivitelű és olcsóbb bérű albérlők háza is épüljön. A lakásellátPttság javításának, az igények jobb és differenciáltabb kielégítésének az új lakások kiutalása mellett — amint ezt a megyei pártbizottság is megállapította — fontos feltétele a szervezett, lépcsőzetes lakáscserék rendszerének kialakítása. Ezért napirenden levő feladatunk a családokon belüli népességmobilitásból eredő változó igények feltárása. Az ilyen jellegű szükségletek szervezett, lépcsőzetes lakáscserékkel történő kielégítése. Ma még ugyanis csak kis mértékben követi a lakáselosztás a családok létszámváltozását. Kívánatos olyan feltételek és társadalmi közhangulat kialakítása, amely természetesnek tartja — és ezzel elősegíti —, hogy a családok létszámváltozásától függően, az állampolgárok kisebb lakásból nagyobbakba, majd évek múltán esetleg újra kisebbekbe költözzenek. A tanácsi és ezen belül a lakásügyi szerveknek erre a többletmunkával járó feladatra fel kell készülniük. Olyan szemléletet kialakítani munkájukban, amely elősegíti, szolgálja, és nem fékezi a célok elérését. Tavaly például több mint háromezer városi lakásból csak mintegy 180 esetben valósult meg lépcsőzetes lakáscsere, bár az igények igen nagyok. A la&áselosztás Itr-^Sl ink ellenére — igen sok, s tegyük hozzá gyorsan, jogos kritika ért Jó dolog az, hogy az elmúlt három évben városainkban a társadalmi bizottságok bevonásával névjegyzék alapján elosztott 1512 új tanácsi bérlakásból 1079-et fizikai dolgozó kapott. Az is megfelel társadalompolitikai elvárásainknak, hogy az új tanácsi bérlakások mintegy felét fiatal házasoknak juttatták. Mindennek ellenére a lakáselosztási rendszer továbbfejlesztése, lényegében lakásgazdálkodássá történő átalakítása feltétlenül szükségessé teszi a jelenlegi lakásigénylési és -kiutalási gyakorlat kiritikai felülvizsgálatát. Vizsgálnunk kell a jelenlegi nyilvántartásokat, hogy megszüntethesszük azok pontatlanságait és kielégíthessük a gyakran igen régóta fennálló jogos igényeket. Továbbra is arra kell törekednünk, hogy maradéktalanul érvényesüljenek a fizikai dolgozókra, a fiatal házasokra, a nagycsaládosokra vonatkozó kedvezmények és elsőbbségek. Nem kétséges, hogy a számítógépes elbírálás az objektivitás egyik fontos biztosítéka. De a gép csak eszköz, s nem lehet csak a gépre bízni ennek az életviszonyok, a családok boldogulása szempontjából fontos kérdésnek az eldöntését. A mennyiség, a minőség, az építési ütem áll terveink előterében. Ez kötelezően írja elő a beruházó, a tervező és a kivitelező vállalatok olyan konstruktív együttműködését, amely a különböző szakmai szempontok összehangolásán túl következetesen érvényesíti a drágán közművesített telkek nagy hatékonyságú felhasználását Jelenlegi adottságaink mellett a jövőben sem tudunk lemondani a szintszámok emeléséről, a középmagas beépítés arányának növeléséről. Ma az állami célcsoportos beruházással készült lakások 48 százaléka — Szegeden 39 százaléka — középmagas (6—12 emelet). Ez utóbbi szám nem éri el az V. ötéves tervben engedélyezett mértéket. Nem feledkezhetünk meg a családiházépítési program végrehajtásáról, hiszen a tervezett lakások 40—45 százaléka épül majd ilyen formában. Igaz, hogy városaink mind nagyobb telekgondokkal küzdenek. Ezért — úgy látjuk — foglalkozni kell azzal, hogy hosszú távon, a szorosan vett agglomerációs területen, elsősorban a Szegedet körülvevő községekben épüljenek meg az egyébként a városban dolgozó emberek családi házai. Ez az együttműködés új formáit igényli tanácsainktól. A

li Pl/PC lakásépítési program, e ki10 GVGd emelkedő fontosságú társadalompolitikai célkitűzés végrehajtása érdekében készíti el a megyei tanács a pártbizottság állásfoglalása alaoján. majd ez év őszén napirendre tűzi. s megvitatja az 1990-ig szóló lakásépítési és lakásgazdálkodási tervet. A döntést követően helyes és szükséges, hogv a tervező, a kivitelező és lebonyolító vállalatok is készítsenek megfelelően egybehangolt középtávú terveket. Elemezzék az eddig végzett munkát, hogy a tapasztalatok összegzése alapján eredményesen valósíthassák meg a rájuk váró feladatokat. Hosszú távú lakásépítési tervünk megvalósítása minden közreműködőtől további, az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket, gondos tervezést, racionális eszközfelhasználást, jó minőségű, ütemes munkát igényel. Arra kérjük megyénk lakosságát, támogassa, segítse elő ennek megvalósítását. DR. PERJÉS1 LÁSZLÓ, a Csongrád megyei Tanács elnöke