Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

-J / / /)/! y VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam 122. szám 1979. május 27., vasárnap Ára: 1,60 forint A Z M SZ M P SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LA P J A Azt szeretném legjobban... M it szeretnétek a legjobban, mit kívánnátok, ha kí­vánságtok teljesülne? — tette fel a kérdést a világ gyerekeinek az NSZK-beli Schneider Kiadó. A 48 különböző országban élő gyerekek sok száz levelét kiadták egy díszes kötetben, a nemzetközi gyermekév tiszteletére. A gyereklevelek félelmetesen pontos látleletét adták Föl­dünk gondjainak és örömeinek, tökéletes röntgenképét be­tegségeinek. A 13 éves indiai Abhinaya így ír: „Nekem csak egy egészen kis kívánságom van: az, hogy a tanítóm soha töb­bé ne jöjjön pálcával az iskolába..., énszerintem az em­bertelen, hogy gyerekeket pálcával vernek... Ezért az a kívánságom, hogy én egyszer olyan főhivatalnok legyek, aki az összes iskolák fölött áll. Akkor én hoznék egy olyan törvényt, hogy tilos gyerekeket bottal verni." 12 éves tár­sa, Móniba arra panaszkodik, hogy az iskolájuk egész év­ben nedves, nincs villany, borzasztó nagy a meleg. „Én azt szeretném a legeslegjobban, ha anyukám és apukám újra együtt lenne" — fogalmazta meg óhaját Kamran, a 10 éves iráni kisfiú. Japánból érkezett Sahibumi levele. Ezt írja: „Az utóbbi időben borzasztóan megnőtt a forgalom az uta­koh. Ezért, ha ki akarok menni biciklin a szabadba, akkor borzasztóan kell vigyáznom, mert rengeteg a közlekedési baleset ...Én azt szeretném legeslegjobban, ha egyszer ki­szabadulnék ebből a bezárt világból, és zavartalanul ro­hangálhatnék vagy biciklizhetnék, amerre csak a kedvem tartja." Charlie, a 11 éves amerikai kisfiú így fogalmazta meg óhaját: „A legnagyobb kívánságom az, hogy még le­gyen elég benzin Amerikában, mire én felnövök." Karén: „Én azt kívánom, hogy az egész világon legyen már egy­szer béke, és hagyják már abba a környezetszennyezést." Paraguayból érkezett a 15 éves indián fiú, Nikolasz kíván­sága: „Szeretném, ha lenne egy könyvem, lehetőleg ké­pekkel." A jordániai Nasri leveléből: „Egész szívemből azt kívánom, hogy tiltsák be a bombákat, és abból a fémből, amiből eddig bombát gyártottak, csináljanak inkább tűz­helyet a szegényeknek. Es azt kívánom, hogy azt a sok en­nivalót, amit a gazdagok már meg sem tudnak enni, osz­szák el igazságosan, hogy mindenkinek jusson belőle, aki éhes" Ha gyerekekről szólunk, hajlamosak vagyunk elnézően mosolyogni, megbocsátóan fogalmazni, leguggolva gügyögni. Gyerekdolog, mondjuk, csacska gyerekbeszéd — holott nagyon is figyelemreméltó jelzés mindahány! Nem véletlen hát, hogy húsz évvel ezelőtt, 1959-ben az ENSZ deklarációt fo­galmazott meg a gyerekek jogairól. A nyilatkozat így fo­galmaz: „A Közgyűlés kinyilvánítja a Gyerekek Jogaira Vonatkozó Jelen Nyilatkozatot abból a célból, hogy a gyer­mek gyermekkora boldog legyen, és hogy a saját, valamint a társadalom javára élvezze az abban meghatározott jo­gokat és szabadságjogokat, felhívja a szülőket, férfiakat és nőket, mint egyéneket, önkéntes szerveket, helyi hatósá­gokat és kormányokat, hogy ismerjék e jogokat, és töreked­jenek azok megtartására, fokozatosan bevezetett törvény­hozási és egyéb intézkedésekkel." Érdemes föleleveníteni ennek a nyilatkozatnak néhány fontosabb gondolatát: 1. A jogok minden gyereket megilletnek; 2. Minden gyerek egész­ségesen és normálisan fejlődhessen, szabadságban és méltó­ságban : 3. Minden gyereknek joga van ahhoz, hogy neve és nemzetisége legyen; 4. Minden gyereket megillet az élelem, az otthon, az orvosi ellátás: 5. Törődni kell a hátrányos hely­zetű gyerekekkel, akár testi, akár szellemi, akár társadalmi hátrányról van szó; 6. Minden gyereknek joga van a szere­tethez és a családhoz; 7.Minden gyereknek joga van a ta­nuláshoz és a játékhoz; 8. Veszély esetén először a gyereke­ken kell segíteni; 9. Védeni kell a gyerekeket a kegyetlen­ségtől, az erejüket meghaladó, nehéz munkától; 10. Minden gyerek az egyetemes béke és testvériség szellemében ne­velkedjen fel. S íme, a kontraszt, számokban: a Földön élő másfél milliárd gyerek közül 350 milliónak nincs meg a létmini­muma; több mint 200 millió gyerek éhezik; 255 millió szá­mára csak vágyálom az iskola; 52 millió gyerek dolgozik kegyetlen, nehéz és embertelen körülmértyek között; 80 mil­lióan nem részesülnek védőoltásokban; 5 millió hal meg gyermekbetegségekben. Mindezek a száraz statisztikai ada­tok és a mögöttük húzódó gyermeki sorsok, az érdeklődés és a figyelem fókuszába kerültek az idén. Az ENSZ ugyan­is 1979-et, az előbbi nyilatkozat megszületésének 20. évét, nemzetközi gyermekévvé nyilvánította. Ezzel nemcsak al­kalmat teremtette arra, hogy az egész földgolyón a felelő­sen érző és gondolkodó emberek, szervek és szervezetek, pártok és kormányok mérlegre tegyék a gyerekek helyzetét, ezen keresztül hazájuk fejlődését, politikai, társadalmi, gaz­dasági életét, hanem tegyenek is értük! Hazánk szocialista társadalmában — lényegéből követ­kezően — minden év gyermekév. Nem születik olyan tör­vény, határozat, vagy rendelet, nem ül össze felelős testü­let, tárgyaljon bármiről, mely közvetve vagy közvetlenül nem érinti a gyerekeket, a jövő társadalmát. A szocialista építés legfontosabb feladatai között tartjuk számon a leg­ifjabb nemzedék életkörülményeinek javítását, testi és szellemi fejlődésének magas színvonalú biztosítását. A hol­nap társadalma a mi kezünkben van. „A nemzetközi gyer­mekév jó alkalom arra, hogy tovább gazdagítsuk az okos gyermekszeretetet, ápoljuk a szocialista családeszményt, ja­vítsuk a gyerekek testi-lelki és szellemi nevelésének, egészségügyi ellátásának feltételeit, erősítsük gyerekeink érdekében a társadalmi összefogóit" — fogalmazza meg a legfontosabb feladatokat a Nemzetközi Gyermekév Nem­zeti Bizottsága által kiadott felhívás. M a, a nemzetközi gyermeknap vidám, nyüzsgő forga­tagában, a játékok, sportversenyek „csatazajában", a kirándulások, szórakozások örömteli kiáltásai kö­zepette mi, felnőttek egy percre nézzünk szembe önma­gunkkal, megtettünk-e minden tőlünk telhetőt gyerekein­kért?! Jusson eszünkbe nemes hivatásunknak és komoly fe­lelősségünknek nagyszerűsége; Tandi Lajos HÖVÉIiy- köbméter gáz termesztés az űrben Érdekes kísérleteket folytat a növények növekedésének tanulmányozására a Szal­jut—6 űrállomáson Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin. Mint ismeretes, az űrállomá­son első ízben működik a mesterséges gravitációt létre­hozó berendezés, a biogra­visztat. Ennek segítségével kívánják megállapítani, ho­gyan juthatnak el egyes nö­vények a világűrben a ter­mésig. Az űrhajósok korábbi ta­pasztalata szerint a növé­nyeket bizonyos szakaszig nem viseli meg a súlytalan­ság, sót növekedésük az első szakaszban gyorsabb, mint hasonló talajban és mester­séges klímában a földön, BNV—BNV — BKV Szombaton közönségnap volt a BNV-n. Délelőtt 10 órától benépesültek a pavi­lonok, a szabadtéri kiállító­résziek. Sokan vidéki vá­rosokból, mezőgazdasági üze­mekből kollektíven látogat­tak el a BNV-re, több autó­busz hozta a dunaújvárosia­kat és a diósgyőrieket. Nagy volt a forgalom a vásárváros öt éttermében, s 23 büfé­jében, a dunakömlődi ha­lászcsárda konyháján négy­ezernél több halászlét ké­szítettek, s egész nap telt ház volt az Észak-budai ÁFÉSZ éttermében is. So­kakat vonzott az OKISZ Labor nonstop divatbemu­tatója. Az üzleti tárgyalá­sok is jónéhány pavilon­ban folytatódtak. A MO­GÜRT és az NDK-beli Trans zpor tmasc h inén Ex­port—Import Külkereskedel­mi Vállalat képviselői több mint 50 millió rubel érté­kű szerződést kötöttek 1350 Ikarusz autóbusz jövő évi szállítására. • A Szíriai Arab Köztársa­ság népi tanácsának küldött­sége — Mahmud Hadidnak, a tanács elnökének vezeté­sével — szombaton megte­kintette a Budapesti Nem­zetközi Vásárt A vendége­ket elkísérte dr. Antalffy György képviselő, az Inter­parlamentáris Unió magyar —szíriai baráti tagozatának elnöke. A vásárközpontban Földes László, a HUNGEXPO ve­zérigazgatója tájékoztatta a küldöttséget a vásárról. Mahmud Hadid megköszön­te a tájékoztatót, s utalt rá, hogy hazatérve felhívja a figyelmet a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségére is. Szombaton ellátogatott a vásárra több külföldi sze­mélyiség is. A BNV vendé­ge volt Peter Basikarov bol­gár külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Ernst Fi­scher, az Osztrák Szociál­demokrata Párt parlamenti frakciójának elnöke, Anton Jaumann, bajor tartományi miniszter, valamint Erik Kiesi müncheni főpolgár­mester, (MTI) Palackok és műanyag vezetékek Egy könnyű mozdulat; többsége vezetéken kerüljön ternyi modernizált hálózat,* lobban a gyufa lángja, s ég el a fogyasztókhoz. Ez azon- gáz műanyag csöveken jut a gáz; — évente 440 millió ban manapság még nem le- el a felhasználóhoz. Az új köbméternyi a DÉGÁZ te- hetséges. Nagyon sok fo- technológiának több előnye rületéhez tartozó három me- gyasztó csak úgy tud hozzá- van. Olcsóbb, mint a régi, s gyében — Csongrádban, Bé- jutni gázhoz, ha palackok- ugyanakkor nem hagyhatjuk késben és Bács-Kiskunban, ban vásárolja meg. Eddig figyelmen kívül azt a tényt A legnagyobb gázfogyasztó a 380 ezer olyan vásárlója volt sem, hogy országunk acél­mi városunk. Szeged. Az a DÉGÁZ-nak, akik cserete- ban szegény. A régi vezeték előbb említett mennyiség lepekre mentek el a gázért, ugyanis acélból készült Az egyharmadát használjuk fel az idén valószínűleg 400 ez- új csőfektetési mód azért is főzésre, sütésre, fűtésre, víz- ren lesznek. gazdaságosabb a réginél, melegítésre. A város ipara is Évekkel ezelőtt kezdte el mert az itt felhasznált mű­sok légnemű fűtőanyagot igé- a vállalat csőrendszerének anyag csőrendszerben lénye­nyel. modernizálását Szegeden gesen nagyobb nyomással ve­A DÉGÁZ vezetői úgy napjainkban 240 kilométer- zethető a gáz. Ez ugyanak­gondolják, hogy az idén a nyi gázvezeték van a föld kor azt is jelenti, hogy szín­három megye több mint fél- alatt. Az erőfeszítéseket jel- te sohasem fordul elő az, milliárd köbméter gázt fo- zi a következő adat: jelenleg hogy valaki otthon megpró­gyaszt majd el. Azt szeret- már ennek a hálózatnak az bálja — úgymond — műkö­nék persz^ hogy mindennek egynegyede, azaz 60 kilómé- désbe hozni gáztűzhelyét, s •HMM^^HHBiHniMnH^HnHMnMi^HM annak lángja csak pislákol. A modern technológia kü­lönösen azoknak a fogyasz­tóknak kedvez, akik saját tulajdonú házaikba akarják bevezetni a gázt Miután a műanyag csövek ára lénye­gesen alacsonyabb az acél­csövekénél — lényegesen ol­csóbban juthatnak ehhez a korszerű és olcsó fűtőanyag­hoz. A vállalat vezető! eimonet­ták, hogy Szegeden az idén elkészül Ságváritelepen és Petőfitelepen is a teljes há­lózat Mindemellett társadal­mi munkával vezetik el a gázt az alsóvárosi és petőfi­telepi szociális otthonba éa a Bérkert utcai óvodába. 1979-ben épül meg Kistele­ken az összesen 6 kilométe­res hálózat is. Még egy dolog, amiről fot>­tos szólni: ha a lakók vál­lalják a gázvezeték árkának kiásását, s megvásárolják a csöveket, akkor azok szere­lését — a hálózatba bekap­csolható helyeken — a DÉ­GÁZ szakemberei soron kí­vül elvégzik. Közönségnap a vásáron %jí A A tavaszi BNV legnagyobb külföldi kiállítója a Szovjet­unió. Az A pavilonban különféle technikai újdonságokat, azok makettjeit láthatják az érdeklődők. Sokan megállnak cs figyelemmel kísérik az űrhajózást bemutató kiállításu­kat. Az Interkozmosz—l műhold kicsinyített mása is lát­ható (képünkön). E műholdat a szocialista országok szak­emberei közösen készítették, cs 1969-ben IStték fel Föld körüli pályára, azzal a céllal, hogy a Föld atmoszféráját kutassa A Tiszai Vegyi Kombinát, hazánk legnagyobb olefinműve, a BNV-n a B pavilonban mutatja be termékeit, igen nagy területen. A képen különféle polipropilén-anyagok láthatók, melynek igen nagy vásárlói és felhasználói a szegedi üze­mek is, közöttük a kábelgyár és a Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat Bányászok megbeszélése Az ásványi nyersanyagok­kal rendelkező országok sor­rendjében — a nemzetközi statisztikai adatok szerint — Magyarország az 58. he­lyen áll. Ennélfogva na­gyon fontos követelmény, hogy hatékonyabban aknáz­zuk ki és hasznosítsuk ás­ványi kincsünket — hang­súlyozta Kápolyi László ne­hézipari miniszterhelyettes, a bányász műszakiak és köz­gazdászok IL iparági ta­nácskozásán, amelyet szom­baton tartottak a Nehéz­ipari Minisztériumban. Az ismert és a reménybeli kész­letek alapján az ezredfor­dulóig a fém-, a színesérc-, a mangánérc- és építőipari nyersanyagtermelésünk to­vább növelhető, bauxitter­melésünk szerény emelke­dés után szinten tartható, de a szénhidrogének ter­melésében csak a jelenlegi szint fenntartását vehetjük számításba. A bányászatban különösen fontos, hogy a ter­melési lehetőségeket hosz­szú távon tekintsék át, mert a kutatástól a kiaknázott nyersanyag-feldolgozásig is hosszú idő telik el, és nagy anyagi ráfordításokat igé­nyel. I

Next

/
Thumbnails
Contents