Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-26 / 121. szám

4 Szombat, 1979. május 26; hobbi Energia — minden mennyiségben Korszerű adatfeldolgozás Az ember és a számítógép eleven kapcsolatának legfőbb eszköze sokáig a távírógép volt. A kezelő a távírógépen legépeli a kérdését, és a számítógép válaszként kigépell a kért adatot. Ha a kezelő új adatokat kíván közölni a géppel, ezeket a távírógépen legépeli, a számitógép pedig nyugtázza az Üzenetét. A gépelésbe, az adatok átvitelébe azonban mindig csúszhat hiba (a postai táviratokban is gyakran található elírás), ez pedig fontos adalok közlésében megengedhetetlen. A számítógépbe beküldött adatokat, változtatásokat tehát a gép visszaigazolja, vagyis újra kiírja. Ha a kezelő hibát talál, javításra utasító üzenetet küld és a gép a javított adatokat mégegyszer viaszaíratja. II képzelhető, hogy milyen sokáig tart, mennyi papírt vasz igénybe, milyen zajjal Jár. hiszen nagy forgalmú munkahelyen tíz vagy akár ötven távírógépre is azúkség lehet. A kölcsönös kapcsolatoknak újabb eszköze a katódsugaras megjelenítő készülék. a display. Ez egy írógép-billentyűzettel ellátott tévéhez hasonlít. Ernyőjén megjelenik a billentyűkön gépelt szöveg, vagy a számítógéptől érkezett üzenet. Bizonyos típuaok csak betűket és számokat képesek megjeleníteni, ezek az ún. alfanumerikus készülékek. Más típusok egyszerűbb ábrák felrajzolására is alkalmasak, a legigényesebb grafikus displaykészülékeket bonyolult rajzok felvázolására használják. Ilyen készülékek szolgálják kl az adatfeldolgozó berendezéseket is, például a bulgáriai Elektrotechnikai gyár újdonságát, az ES— 9003 típusú multipanel rendszerű adatfeldolgozó gépet is. A KGST-országok egyesített számítógép-rendszerének ez az első ilyen típusú adatfeldolgozó gépe. A számítógép 16 munkahelyét billentyűzettel ellátott display-vel szerették fel, ami lehetővé Veszi a betáplált információk vizuális ellenőrzését és esetleges javítását Az új rendszer segítségével a kezelőszemélyzet munkájának termelékenysége 20—40 százalékkal emelkedik. Első pillanatra talán meglepőnek látszik, hogy az emberiség alapvető igényei közül a táplálkozás után közvetlenül az energiaigény (világítási-, hajtóenergia-, és hőenergiaigény) következik. Hazai és külföldi statisztikák meggyőző erővel tanúsítják, milyen szorosan összefügg az egyes országok műszaki-gazdasági fejlettsége, nemzeti jövedelme és lakosainak életszínvonala az egy főre eső, ün. fajlagos energiafogyasztással, s ezen belül ls különösen a villamos energia fogyasztásával. Míg a Világ összes energiafelhasználása •z utóbbi évtizedekben évente átlagosan 3—4 százalékkal nőtt, villamos energia fogyasztása ennél kb. kétszer gyorsabban emelkedik. így érthető, hogy a szükséges mennyiségű villamos energia előállítása minden ország gazdasági fejlődésének egyik kulcskérdése. Jellemző az Igények rohamos növekedésére, hogy becslések szerint értelmes létének kezdete óta az emberiség kőszénegyenértékben (KSE) kifejezve kb. 86 milliárd tonna energiát fogyasztott, s 1900-ig ennek az energiának egynegyedét, 1900—1940 között szintén az egynegyedét, 1940-től a hatvanas évek végéig pedig a felét használta fel. Egyes szakértők számításai szerint 2050-re a világ energiafogyasztása évente kb. 100 milliárd tonna KSE-t fog kitenni. Az energiaigény növekedését sok tényező befolyásolja. Ilyen például a lakoaeúg léKépílnkOn a Klrov nevét viselő Harkovi turblnaflzcm gyártmányai a Szovjetunió és a szocialista országok számos erőmüvébe eljutnak. A turbinák kiválóan működnek a nukleáris energetika területén ts. (fotó: APN—Kb) leksznmanak az emelkedése. A második tényező a társadalmi össztermék nagyságától, közvetve tehát a technika térhódításától és az Iparosodás mértékétől függő életszínvonal. Harmadszor a fajlagos energiaigények növekedésében különösen jelentős szerepet játszhatnak az egyes országok energiaigényes feldolgozású ipart követő nyersanyagforrásai (pl. bauxittelepek.) Végül igen nehezen becsülhető meg a Jelenleg legelmaradottabb országok jelentős fejlődési lehetőségeiből adódó energiaigény-növekedés. Mivel a föld mélyén rejlő ún. fosszilis energiahordozók mennyisége nagyon is véges (egyes becslések szerint még csupán 100 évig tartanak ki), egyre nagyobb szerep fog jutni az újabb energiaforrásokra, egyelőre elsősorban az atomenergiára. Szemműtét lézerrel Az ember információinak 00 százalékát látószerveivel szerzi. A tudásért azonban fizetni kell. A legsúlyosabb ár, melyet az emberiség a tudásért ad, a szembetegségek egyre növekvő száma. Ez az oka annak, hogy az „információrobbanás" korában rendkívül fontossá vált a szembetegségek megelőzése és gyógyítása. A XX. század egyik nagy tudományos eredményét, a lézersugarat is a szembetegségek gyógyításának szolgálatába állították. Segítségével olyan finom mikrosebészetl beavatkozások végezhetők, melyekről régen még csak álmodni sem lehetett. A moszkvai Helmholczról elnevezett szemészeti klinikán 1064 óta folytatnak kísérleteket azzal kapcsolatban, hogyan lehetne felhasználni a lézersugarat a szembetegségek gyógyításában, A klinikán naponta IS műtétet hajtanak végre az argonsugaras lézerkoagulátorral. A lézersugárral végzett műtét a másodperc törtrészéig tart. miközben a beteg fájdalmat egyáltalán nem érez. A műtét után helyreáll a látás eredeti szintje. A műtéteket járóbeteg-rendeléseken végzik, ahonnan a beavatkozás után a betegek eltávozhatnak. Az intézetben klinikai és kísérleti szemészettel foglalkoznak. új gyógyító módszereket dolgoznak ki. A klinika tekintélye mind belföldön, mind külföldön egvre nő. Évről évre egyre több külföldi szakember érkezik Moszkvába, a korszerű szemészeti gyógyító módszerek tanulmányozására. (APN— KS) Gyógyszerek a volánnál Képünkön adatok betáplálasa display-en keresztül a ssaButogephe (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A nők alkalmazkodóképessége A nőket mér csak a szóbeszéd sorolja a „gyengébb nemhez", a biológusok és orvosok másként értékelik őket. A nők a férfiaknál jobban ellenállnak a különféle környezeti hatásoknak, jobbun alkalmazkodik szervezetük az időjárási viszonyokhoz, a tengerszint feletti magasságokhoz, sőt, jobban tűrik a radioaktív sugárzást Is. 1947-1951. között amerikai kutatók olyan kétnembeli gyerekek fejlődési folyamatait vizsgálták, akik 1845ben az atombombák robbanásékor Htrosumaban es Nagasakiban radioaktív sugárfertőzést kaptak. A fiúk csontrendszerének fejlődése lassúbb volt, mint a lányoké. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a lányok szervezete jobban ellenáll a radioaktív sugárzásnak. Hasonló jelenséget tapasztaltak a Narshall-szigeteken végzett, kísérleti atomrobbanás után megvizsgált 82 sugárfertőzést szenvedett vizsgálatakor. Egyes biológusok szerint ezek a tények genetikai okokkal magyarázhatók, bár a megfigyelések még megalapozásra varnak. Az alkoholfogyasztás közlekedési veszélyei közismertek. Annál kevésbé az a tény, hogy egyes gyógyszereknek ls lehetnek olyan közvetlen vagy közvetett hatásai, amelyek károsan befolyásolhatják a járművezetőt a volánnál. Pedig a tabletták korát éljük, nincs ember, aki rendszeresen vagy alkalmanként ne szedne gyógyszereket. Különösen gyakori a különböző nyugtatók esetenkénti szedése. Ezek mellékhatásai például a megnövekedett reakcióidőn túl, a fáradékonyság. n tompultság, esetleg vérnyomáscsökkenés. De vannak gyógyszerek. amelyek — ugyanúgy, mint az alkohol — hangulat- és tudatelváltozasokat, féktelen jókedvet és levertséget, fékezhetetlen ingerültségei, gátlástalanságot, vagy ellenkezőleg, erős gátoltságot stb. okozhatnak (nemcsak rendszeres, hanem egy alkalommal való fogyasztás esetén is.) A gyógyszerfogyasztás sokszor Idéz elő fölényérzést, agresszív magatartást is, vagy elmélyíthet a vezetőben levő határozatlansági. bizonytalansági érzéseket, félelmi és szorongás! állapotokat. Sajnos, ma még kevesen ismerik azoknak a hazai gyógyszereknek a listáját, amelyeket a gépkocsivezetők (továbbá magasban vagy veszélyes gépekkel dolgozók) nem szedhetnek. Tilos például autót vezetni. ha gltatót — Tardyl, Dorlotyn, Novopan, Noxiron, Sevenal és így tovább —, vagy ha a következő nyugtatókat szedjük: Andaxin. Belloid, Dalgol. Seduxen. De nem ülhet a volán mögé az sem, aki köhögesre Codein-Acisalt. Diacodont, Oxycodont, álmosságának leküzdésére Centedrint, vagy allergiás megbetegedése ellen Suprastint és Plpolphent szed. Ezzel szemben a gyakran szedett gyógyszerek közül az Antineuralglca. az Algopyrin és a Demalgon tabletta még megengedhető. Persze, az a helyes, hogy egyegy gyógyszer felíratásakor kikérjük az orvos ezzel kapcsolatos véleményét, tanácsát. Naponta több száz emberen hajtanak végre olyan orvosi beavatkozásokat (foghúzás, körömlevétel, kelésfeltárás stb.), amelyeknél érzéstelenítésre valamilyen gázkeveréket vagy Injekciót alkalmaznak, s e „klsműtétek" után saját Iában, vagy saját gépkocsiján távozik a beteg. Pedig, bármilyen rövid időtartamú volt is á narkózis, az érzéstelenítés, az érintett személynek még legalább 24 óráig nem lenne szabad gépkocsit vezetnie, mert az idegrendszer működése még zavart, a reflextevékenység lassú és hibás. Bizony, ezt kevesen tudják. és veszik figyelembe. Sokan éppen zaklatott idegrendszerük megnyugtatására folyamodnak nyugtató tablettákhoz. Van, aki úgy érvel, hogy a nyugtató hatása alatt levő gépkocsivezető kevésbé veszélyezteti önmagát és embertársait, mint az izgatott. Ha döntést nem is hozhatunk ebben az ellentmondásos kérdésben, hadd javasoljuk legalább, hogy minden gyógyszerszedő igyekezzék tisztába jönni gyógyszereinek a gépjárművezetésre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásaival. B. I. 'rmm Daganatsejtek a mikroszkóp alatt A halálesetek számát tekintve a rák sok országban közvetlenül a szív- és keringési betegségek után következik. A századfordulón a rákkutatásnak nagy lendületet adott a radioaktivitás felfedezése. Ennek a fizika' jelenségnek az ismeretében az an.vng szerkezetéinek és anyagcseréjének a kutatása addig el sem képzelhető mélységben vált lehetővé. További lendületet jelentett a mikroszkóp tökéletesítése, az elektromikroszkóp megjelenése és az egyre korszerűbb fizikai és biokémiai módszerek, amelyeknek eredményeként az elmúlt évtizedben a kutatás már molekuláris szinten folyt. A rákkutatás így néhány évtized alatt a szórványos klinikai, betegágyi megfigyeléstől az egyik legmodernebb eszközökkel művelt tudománnyá vált. Bár a daganatkutatás rendkívül szerteágazó tudományos tevékenység, három fő irányzat ismerhető fel benne. Az első úgynevezett alapvető vagy kísérleti kutatás. amely magát a daganatot vizsgálj*, A második. a klinikai daganatkutatás, amely a daganatos beteg tüneteivel foglalkozik, míg a harmadik Irányzat a daganatos betegséget, mint tömegjelenséget tanulmányozza. és adatokat gyűjt a daganatok gyakoriságáról, földrajzi elterjedéséről. Illetve a daganatok eredetét statisztikai alapon igyekszik felderíteni. A daganatsejteknek két szembeszökő tulajdonságuk van. Az egyik az, hogy alakilag. biokémiallag számos vonatkozásban többé-kevésbé eltérnek annak a szövetnek az egészséges sejtjeitől, amelyből származnak. A másik fontos tulajdonságuk, hogy a szervezet egészének a rendjétől függetlenül szaporodnak. A daganatos sejtek osztódása nem áll le a jellemző sejtszám elérése után, hanem voltaképpen korlátlanul folytatódik. Ha ezek a sejtek azután a nyirok- vagy a véráram közvetítésével eljutnak a szervezet legkülönbözőbb pontjaira, ott megtelepednek, és az eredeti daganathoz hasonló űj daganatokat, áttételeket hoznak léire.